| RÉGIÓ |
EL NEM KÖTELEZETT SZERB NOSZTALGIA VILÁGTALÁLKOZÓ BELGRÁDBAN | Koszovó-politikáját igyekezett népszerűsíteni, és haditechnikai piacának a bővítése érdekében lobbizott Szerbia az el nem kötelezett országok mozgalmának múlt heti, belgrádi csúcstalálkozóján.
ALEKSANDAR VUČIĆ SZERB ELNÖK ÉS SZERGEJ LAVROV OROSZ KÜLÜGYMINISZTER. MEGFIGYELŐI STÁTUSZBAN AZ EL NEM KÖTELEZETTEK TÁBORÁBAN
így katonai szerepe sohasem lett, idővel inkább a kereskedelmi kooperáció került előtérbe.
MEGFIGYELNI IS ELÉG
Igaz, a volt Jugoszlávia alapító államnak számít, de annak széthullását követően Szerbia csak megfigyelői státuszt kapott a szervezetben, ekként vesz ma is részt a munkában. Egyelőre nem tervez e tekintetben változást, amiben az is szerepet játszhat, hogy – a kilencvenes évek véres eseményei közepette kvázi önállóságot szerzett – Bosznia-Hercegovinának sem sikerült 1995-ben teljes tagságot szereznie. A múlt heti csúcsot Szerbia Azerbajdzsánnal közösen szervezte meg. A cél – a belgrádi tisztségviselők elmondása szerint legalábbis – a hat évtizedes fennállás megünneplésén túl a gazdasági le-
hetőségek felkutatása volt. Aleksandar Vučić szerb államfő nemegyszer nyomatékosította az értekezlet ideje alatt, hogy hazájának két meghatározó érdeklődési köre van a tagokkal kapcsolatban. A gazdagabb, fejlettebb országok esetében a potenciális beruházások felkutatására, a kevésbé fejlett államok tekintetében pedig a szerb árukivitel, illetve szolgáltatásnyújtás erősítésére törekednek. Nem titkolt szándéka volt Belgrádnak, hogy ez utóbbiak esetében elsősorban a szerb fegyveripar terjeszkedéséért lobbizzon. Így egyáltalán nem véletlen, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának a konferenciájával párhuzamosan megnyílt a fővárosi Vásártéren a szintén jubileumi (tizedik) kiadása a Fegyverek és Kato-
FOTÓK: EUROPRESS/AFP
Hosszú idő után újra Belgrádban üléseztek az úgynevezett el nem kötelezett országok. Jelenleg 120 tagállama és másfél tucat megfigyelője van a mozgalomnak. A múlt heti eseményen a világ 105 országa képviseltette magát, valamint nemzetközi szervezetek. Mintegy 40 külügyminiszter vett részt a rendezvényen, köztük különleges vendégként Szergej Lavrov, a moszkvai diplomácia vezetője. Oroszország ez évtől megfigyelőként van jelen a szervezetben. A mozgalom 1961-ben tartotta meg első ülését, ugyancsak Belgrádban. Az akkori délszláv államalakulat, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) kezdeményezésére hozták létre, s az alapító okiratot Josip Broz Tito „örökös” jugoszláv elnök, Gamal Abden-Nasszer egyiptomi államfő és Dzsaváharlál Nehru indiai kormányfő írta alá. A szervezet eredeti célja voltaképpen a hidegháborúban szemben álló felek – az Egyesült Államok köré szerveződött kapitalista tömb és a Moszkva által vezetett kommunista tábor – konfliktusától távolságot tartó országok együttműködése volt. Az alapítók elképzelése szerint az el nem kötelezettek tömörülésének egy harmadik erőt kellett volna jelentenie a világpolitikában, mivel azonban a csatlakozott államok egy része a tagság elnyerését követően inkább valamelyik létező pólus mellett döntött,
60 | FIGYELŐ 2021/42
F_60-61_világtalalkozo.indd 60
2021. 10. 18. 16:43
