| PÉNZ BESZÉL |
BEÉPÜLT RÉSZLETEK
HITELTARTOZÁSOK | A legtöbb európai országban jelentősen csökkent a nemteljesítő kölcsönök aránya a járvány hatására, ami leginkább a pandémiával összefüggésben hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A moratóriumban lévő hazai adósok többsége napi kiadásokra fordította a felszabadult összeget. Rég nem látott alacsony szinten jár a hitelintézetek nemteljesítő hiteleinek aránya (NPL-ráta) Magyarországon: a mutató a második negyedév végén 3,4 százalékon állt, miközben az érintett kölcsönök állománya tavaly több mint 35 százalékkal csökkent – mondta a kinnlévőség-kezeléssel foglalkozó EOS Csoport által rendezett háttérbeszélgetésen Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a kedvező hazai NPL-rátában a koronavírus-járvány hatásait enyhíteni hivatott intézkedéseknek – leginkább a törlesztési moratóriumnak – is nagy a szerepük. A halasztás vége utáni időszakban viszont az NPL-ráta jelentősen, nagyjából 6 százalékponttal
növekedhet Magyarországon, vagyis a jövő év végére, 2023 elejére elérheti a 8-10 százalékot. Az azonban nem várható, hogy óriási új állomány zúdul a követeléskezelői piacra, akár 15-20 százalékos nemteljesítési arány mellett. Az ügyvezető igazgató úgy véli, a novembertől csak rászorultsági alapon elérhető törlesztési moratórium 2022 közepére várható teljes kivezetése után ismét beindulhat a követeléskezelési piac, először a vállalati, majd a lakossági oldalon.
HASONLÓ FOLYAMATOK
A csoport az idén is megvizsgálta a nemteljesítő hitelek egyes országokban keletkező állományának alakulását. Bár a különböző piacok eltérően reagáltak az
6,6
AZ NPL-RÁTA ALAKULÁSA A HAZAI HITELINTÉZETI SZEKTORBAN* Százalék
4,9 4,0
3,4 2018
2019
*Adott év második negyedében.
2020
2021 Forrás: MNB
egészségügyi válságra, az elmondható, hogy többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően szinte minden országban apadt ezen kölcsönök száma és aránya. A legnagyobb csökkenést a 2020-as egész évet tekintve Albánia (–65 százalék), Ukrajna (–38), Magyarország (–35,6) és Lettország (–31) produkálta. „Bár a nemteljesítő hitelek piaca a kinnlévőség-kezelő vállalatok szemszögéből jelentősen zsugorodott, egy elhúzódó pandémia esetén bekövetkező sokk felfelé módosíthatja a jelenlegi várakozásokat” – vélekedett Lencsés Tamás. A megtakarításokat szemlélve ugyanakkor az látható – tette hozzá –, hogy a legalább három hónapra elegendő megtakarítást felhalmozott lakosság aránya csökkent 2020 augusztusa és 2021 márciusa között, függetlenül a moratórium igénybevételétől.
Az EOS elemzése arra is kitér, hogy a törlesztés felfüggesztésében részt vevő háztartások mire használták fel a be nem fizetett részleteket. „Azt látjuk, hogy a 2021. júniusi adatok alapján a lakosok döntő többsége, 63 százaléka beépítette az alapvető megélhetési büdzsébe a moratórium következtében megmaradt pénzt, amiből arra következtethetünk, hogy a haladék lejártát követően növekedés várható a nemteljesítő hitelek piacán” – emelte ki az ügyvezető igazgató. Figyelemre méltó emellett, hogy ugyan a már kinnlévőség-kezelőkhöz került tartozásoknál nem volt és most sem érvényes állami törlesztési moratórium, az EOS mégis önkéntesen biztosította egy halasztás lehetőségét, amivel a járvány hatásai miatt a legnehezebb helyzetbe került háztartásoknak nyújtott segítséget: ezzel azonban az érintett ügyfelek mindössze 0,04 százaléka élt. B. M. T.
ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK
ELKÖLTÖTTÉK A TÖBBLETET
46 | FIGYELŐ 2021/42
F_46-47_EOS--OTP.indd 46
2021. 10. 18. 16:40
