| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
MÁRKI-ZAY NYERT, GYURCSÁNY RENDET VÁG ELŐVÁLASZTÁS | Most úgy tűnik, hogy az ellenzéki összefogás Márki-Zay Péter listavezetésével vághat neki a választási kampánynak. Az előválasztást a hódmezővásárhelyi polgármester nyerte, a fogadkozások ellenére azonban korántsem biztos, hogy egy választási győzelem esetén ő lenne a miniszterelnök.
Cikkünk felvezetésében azért használtunk feltételes módot, mert az ellenzéki összefogások történetében nem példa nélküli, hogy a belső egyeztetések, feszültségek felborítják a korábbi papírformát.
BAJNAI ÉS BOTKA
2014-ben például Bajnai Gordon volt az ellenzék nagy reménysége, a másfél évvel korábban általa létrehozott Együtt nevű mozgalom egyes közvélemény-kutató intézeteknél még a Fideszt is megelőzte a népszerűségi versenyben. Bajnai aztán még miniszterelnök-jelölt sem lett, pedig ő is azzal lépett a pástra, hogy a Millával (Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport – a szerk.) az ellenzék megújítását is elvégzi. Aztán szövetkezett a nem épp megújuláspárti MSZP-vel. A cél az volt, hogy Gyurcsány Ferencet és pártját, a Demokratikus Koalíciót kiszorítsák az ellenzéki megállapodásból. Ez egy ideig sikerült is, de a „baloldali közhan-
gulat” végül kikényszerítette Gyurcsány bevételét a szövetségbe, amelynek a szocialisták akkori elnöke, Mesterházy Attila lett a kormányfőjelöltje. A Fidesz kétharmados többséget szerzett a választáson. A 2018-as ellenzéki kampány is izgalmasan alakult. A korteskedést az MSZP már 2017 tavaszán megkezdte, Botka László szegedi polgármestert választották miniszterelnök-jelöltnek. Ő már idejekorán egyértelművé tette: csak olyan listát hajlandó vezetni, amelyen nincs rajta Gyurcsány. Botka ugyanis felmérte, hogy az akkoriban is a legelutasítottabb politikussal kevés az esély a győzelemre. A háttérben hiába puhították folyamatosan, ragaszkodott elvi álláspontjához. Ez lett a veszte, s október elején lemondott a kormányfőjelöltségről. A baloldal ezután Karácsony Gergelyt emelte pajzsra, aki már
Ha az ellenzék győz a választáson, korántsem biztos, hogy Márki-Zay Péter lesz a miniszterelnök.
nem volt Gyurcsány ellen. A Fidesz újra kétharmados többséget szerzett a parlamenti megmérettetésen.
TAKTIKA
Az előválasztás kapcsán a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a radikális jobboldalról lassan a baloldal mellé sodródó Jobbik már jó előre megegyezett a közös lista és listavezető állításáról. A 2019-es főpolgármester-választás előtti voksolás volt a minta a most ellenzéki politikai innovációként bemutatott országos akció lebonyolításában; kétségkívül az is szerepet játszhatott Karácsony Gergely akkori budapesti győzelmében. Tény, hogy egy ilyen folyamatot országosan sokkal bonyolultabb levezényelni, de ez valójában az oppozíció mozgósító előkampánya volt. Ügyes trükk volt az egész korteskedést úgy prezentálni, mintha egy valódi, jogi kötelékkel is felvértezett voksolásról lenne szó. Megalapították például az Országos Előválasztási Bizottságot, amelynek az elnevezése hasonlít a hivatalos állami testületére (Nemzeti Választási Bizottság). Emellett az igazi szavazásoknál használtakra hajazó egyéni választókerületi és „miniszterelnök-jelölti” szavazólapokat gyártottak, szavazóköröket szerveztek, internetes voksolási lehetőséget biztosítottak az érdeklődőknek (utóbbi egyébként a kiberbiztonsági veszély, a csalási lehetőségek miatt egy valódi hazai választáson nem lehetséges – a szerk.). A voksok számlálásában azonban a hat párt képviselőin kívül külsős delegált vagy szakértő nem vehetett részt. Ezért csak arra tudunk hagyatkozni, amit az ellenzéki aktivisták
14 | FIGYELŐ 2021/42
F_14-15_elovalasztas.indd 14
2021. 10. 19. 16:48
