| RÉGIÓ |
INTÉZMÉNYI VÁLSÁG BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN
A bonyolult szerkezetű (a bosnyák– horvát föderációból és a szerbek lakta részből álló) állam háromtagú elnökségét háromévente választják meg, és a három nemzetiség képviselői nyolchavonta cserélik egymást az elnöki székben. Ezenkívül egy kétkamarás parlament gyakorolja a törvényhozást, de az államszövetség mindkét részében van törvényhozó és végrehajtó hatalom. Bosznia-Hercegovinában a törvény értelmében mostantól bűncselekménynek számít, ha valaki népirtásnak a tényét tagadja. A büntető törvénykönyvet a Szarajevóból 12 év után távozó Valentin Inzkónak, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselőjének a javaslatára
módosították az etnikumközi feszültségektől terhelt nyugat-balkáni államban. (A boszniai háborút lezáró 1995ös daytoni szerződés végrehajtását ellenőrzi a főképviselő – a megállapodás óta heten váltották egymást, az osztrák Inzko utóda augusztustól a német Christian Schmidt.) A jogszabály – melynek értelmében a népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények tagadása, illetve a háborús bűnösök dicsőítése öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – felbőszítette a boszniai szerb vezetőket, az utóbbi hetekben elmélyítette a bosnyák–szerb ellentéteket és intézményes válságot idézett elő. Tiltakozásképpen ugyanis a boszniai szerb entitás (Republika Srpska) minden képviselője elhagyott minden szövetségi döntéshozó intézményt Szarajevóban.
Más kérdés persze, hogy mi rossz lehet abban, ha valamit annak neveznek, ami volt, mert 1995-ben Srebrenicában népirtás történt. De ez a téma a bonyolult szerkezetű föderatív állam megalakulása óta meghatározza a belpolitikai viszonyokat, s a pillanat most azért számított különösen érzékenynek, mert nem sokkal azután következett be, hogy a háborús bűnök, mindenekelőtt a szerbek által elkövetett cselekmények újból a figyelem középpontjába kerültek.
VILÁGOS ÍTÉLET
Emlékezetes, hogy ez év június 8-án az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), a volt Jugoszlá-
FOTÓ: ELMAN OMIC, GETTY IMAGES
OTTHAGYTÁK SZARAJEVÓT A SZERBEK | A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) képviselői nem vesznek részt a bosnyák–horvát–szerb föderatív állam apparátusának a munkájában, sérelmezik a népirtással kapcsolatos új büntető törvénykönyvet.
60 | FIGYELŐ 2021/33
F_60-61_Bosnyak.indd 60
2021. 08. 16. 17:46
