ROMÁNIAI VAGYONI KÖRKÉP Kevés

KEVÉS A HAZAI TŐKE

ROMÁNIAI VAGYONI KÖRKÉP | A romániai háztartások sokkal ellenállóbbakká váltak a gazdasági válsághelyzetekkel szemben a 2008-as krízishez viszonyítva. A lakosság vagyona gyarapodott, történelmi csúcsot ért el, de jelentős része ingatlanban áll. Ehhez képest kevés a mozgósítható pénz, így keleti szomszédunk gazdasága nagymértékben függ a külföldi tőkétől.

A Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitási jelentése szerint a háztartások pénzügyi eszközöket és ingatlanállományt tartalmazó bruttó vagyona tavaly 2400 milliárd lejre (mintegy 172 000 milliárd forintra) nőtt az előző évi 2200 milliárdról. Ennek a 75 százalékát ingatlanok teszik ki, mert más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan a lakosság elsöprő többsége ingatlantulajdonos – ez az arány Romániában csaknem 96 százalék.

TRENDADÓ PANELEK

Míg Nyugat-Európában sokan bérelnek lakást, hiszen az ottani magas árak miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy ingatlant vásároljanak, addig a jóval olcsóbb romániai lakáspiacon az a mentalitás dívik, hogy a lakbér ablakon kidobott pénz. A családok mindent elkövetnek, hogy lakáshoz (esetleg házhoz) jussanak, a szülők, nagyszülők segítik a fiatalabb nemzedéket, hogy saját otthonban kezdjen önálló életet. E trendet a szocialista idők alapozták meg, ugyanis a kommunista diktatúra idején a városokban számos panellakótelepet épített az állam, a lakásokat pedig a rendszerváltás előtt, majd közvetlenül utána elérhető áron lehetett megvenni. (Egy három éve készült felmérés szerint a magáningatlanok nagy része 1919 és 1980 között épült, 60-70 százalékuk felújításra szorul – a szerk.)

A BNR beszámolója alapján a román állampolgárok tulajdonában lévő ingatlan vagyon értéke eléri az 1800 milliárd lejt (csaknem 129 ezer milliárd forint).

BUKARESTI PANELIDILL A PANDÉMIÁS VESZTEGZÁR IDEJÉN. A HÁZTARTÁSI VAGYON HÁROMNEGYEDE INGATLANBAN ÁLL

EURÓBAN SZÁMOLNAK

Az összérték a múlt év utolsó negyedében 4,8 százalékkal haladta meg 2019 azonos időszakáét, ami azzal magyarázható, hogy a román ingatlanpiac nem sínylette meg a koronavírus-járvány okozta válságot. A lakásárak emelkedtek, miközben

VÉDŐMASZKOS JÁRÓKELŐ EGY BUKARESTI HIRDETÉS ELŐTT. A LAKOSSÁG 0,3 SZÁZALÉKÁNÁL VAN A BANKBETÉTEK ÖSSZÉRTÉKÉNEK SZINTE A NEGYEDE

a pandémia idején a lej gyengült az euróhoz képest, így a drágulás inkább az árfolyamesésnek tulajdonítható. Romániában a lakásokat a rendszerváltás óta dollárban, majd euróban hirdetik meg, ami a lej hosszú ideig tartó, jelentős mértékű elértéktelenedése miatt vált szokássá. Azóta stabilizálódott ugyan a nemzeti fizetőeszköz, de az eurócentrikusság mélyen berögződött a lakosság mentalitásába, ami az üzleti viszonyokban is meghatározó.

A bukaresti jegybank jelentése szerint az ingatlan vagyon gyarapodását az is elősegíti, hogy az önkormányzatoknak járó adó kedvező, a legkisebb jövedelmű családok is ki tudják fizetni, a lakások fenntartása egyébként nem jelent komoly anyagi terhet.

A társadalom jelentős része ma is jó üzletnek tekinti az ingatlanvásárlást, mert ha nem is ígér akkora jövedelmezőséget, mint a tőzsdei befektetés, de biztosabb.

LEJBEN ADÓSODNAK

A háztartások pénzügyi vagyonának az értéke 600 milliárd lej (csaknem 43 ezer milliárd forint), ami a teljes lakossági vagyon 25 százalékát teszi ki. A központi bank dokumentuma szerint ez az öszszeg 8,8 százalékkal nőtt 2019-hez képest, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a romániai háztartások ellenállóbbakká váltak a pénzügyi sokkhelyzetekkel szemben, a váratlan kiadásokat jobban tudják fedezni.

A jelentés készítői megállapították, hogy a lakosság ellenálló képessége a koronavírus-járvány ideje alatt sokkal jobb volt, mint a 2008-as gazdasági világválság idején, amely felkészületlenebbül érte a teljes román gazdasági és pénzügyi rendszert. 2009-ben a GDP 15 százalékkal zsugorodott 2008-hoz viszonyítva, tavaly viszont keleti szomszédunk gazdasága váratlanul jól teljesített, hiszen csak 3,9 százalékkal esett vissza az előző évhez mérten, ami jól mutatja, hogy a krízis mélysége nem volt azonos.

Ugyanakkor elemzők szerint a gazdasági szereplők azért is tudtak jobban reagálni a mostani válságra, mert óvatosabbakká, előrelátóbbakká váltak, biztonsági tartalékokat képeztek.

A cégek jó teljesítménye és az állami bérkompenzáció biztosította, hogy a munkahelyek száma ne csökkenjen, ami pénzügyi stabilitást adott a háztartásoknak. A hatóságok is megtanulták a leckét, a jegybank a szabályok szigorításával meggátolta a 2008 előttihez hasonló lakossági eladósodást.

KÜLFÖLDI ÉS UNIÓS FORRÁSOK

A keleti és nyugati lakossági pénzügyi vagyon közötti különbséget jól mutatja, hogy míg Romániában, mint fentebb írtuk, a háztartások vagyonának mintegy 25 százaléka mozgósítható tőke, addig az eurózónában ez az arány 45 százalék. Ebből fakad az, hogy keleti szomszédunkban kevés a belföldi mozgósítható tőke, ami a gazdaságot jelentősen kiszolgáltatja a külföldi befektetőknek. A fejlesztések nagymértékben más országok beruházóitól, illetve az uniós forrásoktól függnek.

Ráadásul a pénzügyi vagyon szerkezetéből az is kitűnik, hogy a románok a biztonságot szeretik, a hiányos pénzügyi ismeretek miatt inkább készpénzben vagy bankbetétben tartalékolnak. A lakossági pénzeszközök csaknem 40 százaléka betétben van, a megtakarítás másik népszerű módja a magánnyugdíjpénztárba történő befizetés.

LASSULÓ ELADÓSODÁS

Egyébként a készpénzben és betétekben őrzött lakossági vagyon értéke elérte a GDP 30 százalékát, ami 14 éves csúcs. Ugyanakkor egy jókora polarizáltság is megfigyelhető: a bankbetétek alig 0,3 százaléka haladja meg a 100 ezer eurót, ám ezek értéke a teljes betétállomány 22 százalékával egyenlő. Ez az egyre erősödő társadalmi egyenlőtlenséget jelzi.

A lakosság tartozásállománya 172,5 milliárd lejre nőtt, de némileg lassult az eladósodás, tekintve, hogy ez év márciusában 5,1 százalékos volt a bővülés az előző esztendőhöz viszonyítva, míg egy évvel korábban 7,4-es volt a növekedés. A fogyasztásihitel-felvétel stagnált, a jelzáloghitel-mennyiség 10 százalékkal hízott.

A bankrendszer hitelportfóliójában megfigyelhető, hogy 2016 és 2020 között az újonnan felvett lakossági hitelek több mint 80 százaléka lejalapú kölcsön volt, az eurósok 17, a dolláralapúak pedig 2,5 százalékot tettek ki. A vállalati hiteleknél a lejalapúak aránya 66 százalék, ami azt jelenti, hogy a legtöbb adós a valutaárfolyam-kockázat kiiktatására törekszik.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A pénzügyi stabilitási jelentés a gazdasági, pénzügyi rendszerre ható három veszélyforrásra figyelmeztet. Az egyik a gazdaságban tapasztalható rossz fizetési morál, a második a pénzügyi szolgáltatások iránti gyenge kereslet, amely a legkisebb az Európai Unióban. Így a nem kormányzati hitelek a GDP 26,8 százalékát tették ki, miközben Magyarországon ez az arány 35, Lengyelországban 48, Bulgáriában 52, Csehországban pedig 54 százalék. A harmadik kockázati tényezőként a rossz demográfiai mutatókat jelölték meg.

BORBÉLY TAMÁS