OSZTRÁK ÉS SKÓT BERUHÁZÓ Külföldi

KÜLFÖLDI TŐKEA SZLOVÉN FAIPARBAN

OSZTRÁK ÉS SKÓT BERUHÁZÓ | A csaknem 20,3 ezer négyzetkilométer területű ország 58 százalékát erdő borítja, amelynek több mint háromnegyede magántulajdonban van.

A teljes faállomány mintegy 360 millió köbméter; ez évi 8-9 millióval bővül, miközben a kivágott állomány 4-5 millió köbméter. A faipari vállalatok – kitermelők, feldolgozók – száma 1100 fölött van, és összesen mintegy 12 ezer embert foglalkoztatnak. Összforgalmuk évi 1,6 milliárd euró, s számos országba exportálnak fatermékeket. A legnagyobb kitermelő a szlovén állami erdőket kezelő társaság, a legmodernebb üzemet viszont külföldi cég építi.

A dél-szlovéniai Lož település határában lesz az ország legnagyobb és legkorszerűbb kitermelőüzeme. Az osztrák tulajdonú MBS List vállalat, amely eddig is jelen volt a szlovén piacon, most egy 27,2 millió eurós beruházással az eddigi évi 145 ezer köbméteres kapacitását 400 ezerre növeli, és 70 új munkahelyet hoz létre.

ÁLLAMI TÁMOGATÁS

Az osztrák cég 2017-ben az olasz határhoz közeli Postojnában megvásárolta és újraindította az egykori állami erdészeti vállalat fűrésztelepét, majd falemezgyártásba kezdett. A ljubljanai gazdasági tárca közleménye szerint a 7,2 millió euróval megtámogatott beruházás öszszeköti majd az erdészeti-fakitermelési láncot az építőiparral. A teljes invesztíció nagy részét fakitermelési gépek beszerzésére fordítják, mintegy 4,5 millió euróból pedig az új gyártási épületeket húzzák fel. Lož környékét kiváló minőségű erdők borítják, nagy hagyománya van ott a fakitermelésnek. A helyszín logisztikai szempontból is kiváló, ugyanis három tengeri kikötő van a közelben. Az MBS List 2019-ben egyébként 23 millió eurós bevételt könyvelt el az értékesítésből, termékeit ötven – főként európai és közel-keleti – országba exportálta.

SKÓTOK KÉSZENLÉTBEN

Az osztrákok mellett a szlovén fakitermelésben jelen van a skót BSW társaság, amely pár éve nagy tervekkel állt elő. „Megafűrészt” akart létesíteni az észak-szlovéniai Gomilsko településen, de a kedvezőtlen logisztikai feltételek miatt egyelőre elállt a beruházástól, mert a helyi önkormányzat csak 2026 után tudna megfelelő utat építeni a helyszínig. (A falu egyébként nincs messze a Ljubljanát Mariborral összekötő E57-es úttól.)

A skótok maradnak Szlovéniában. Jelenleg a délkeleti Kočevje város ipari parkjában terveznek az osztrákokéhoz hasonló üzemet, de befektetnének a Snežnik-fennsík körzetében lévő állami vállalatba is. Az állami erdészetek mindeddig zártan működtek, külföldi tőkét nem vonhattak be. A jobbközép Janša-kormány a közeljövőben várhatóan megszünteti ezt a korlátozást, így a BSW kivár, és mindenképp fel akar építeni egy 300 ezer köbméteres kapacitású fűrészüzemet. Ezenkívül felvásárolnák a kisebb szlovén fűrésztelepek fatermékeit, s további megmunkálás után nagyobb hozzáadott értékkel adnák tovább azokat.

A cég Nagy-Britannia legnagyobb integrált erdészeti-fakitermelési vállalata, amely kiváló minőségű, versenyképes termékeket állít elő. Évi 600 millió euró a bevétele, és 1700 embert foglalkoztat a szigetországban, illetve Lettországban. A farönkök száz százalékát feldolgozzák, a nyesedéket a papíriparnak adják el, a termelési maradékot brikettként értékesítik, vagy a saját gyártásukhoz szükséges fűtőanyagként használják fel. A vállalat minden kivágott fa után öt újat ültet.

FARÖNKÖK A WINDISCHGRÄTZI (SLOVENJ GRADEC) HAGYOMÁNYOS ÁRVERÉSEN. A FEBRUÁRI AUKCIÓN A LEGDRÁGÁBB RÖNK EGY CSAKNEM KÉT KÖBMÉTERES HEGYI JUHAR VOLT, 20 EZER EURÓNÁL TÖBBET ADTAK ÉRTE

DRÁGULÁS

Egyébként az idén – az iparág fejlettsége és a potenciális fabőség ellenére – Szlovéniában fahiány van, s mind a nyersanyag, mind a félkész termékek ára az egekbe szökött. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az elmúlt néhány esztendőben – leginkább 2017 és 2019 között – a természeti katasztrófák következtében rengeteg volt a kidőlt fa, vagy a betegségek megfékezése céljából kellett erdőt ritkítani, így 40 százalékkal bővült a kitermelés, amely viszont 2020-ra visszaállt a régi szintre – tavaly 4 millió köbméter fát vágtak ki. Hasonlóan alakult a helyzet más európai fakitermelő országokban is, és persze a dráguláshoz nagymértékben hozzájárult a kínai és amerikai felvásárlás.

-TOTI-