TÖRVÉNYHOZÁS Parlamenti táncrend

PARLAMENTI TÁNCREND

TÖRVÉNYHOZÁS | A 2022-es parlamenti választás előtti utolsó teljes ülésszakát kezdi meg szeptemberben az Országgyűlés. A kormány törvényalkotási programja tizenhat jogszabályjavaslatot sorol fel.

Hetvenhat plenáris ülést, azon belül kétszázkilenc ülésnapot tartott a 2018ban alakult, a koronavírus-járvány hullámai alatt is folyamatosan működő Országgyűlés ez év nyaráig. A százkilencvenkilenc képviselőre a parlamenti választásig még egy teljes ülésszak vár, szeptembertől decemberig. A kampány időszakában ugyanis rendszerint már nem gyűlnek össze a honatyák és a honanyák. Így választási években a februárban kezdődő parlamenti szezon általában csonka, és ez minden bizonnyal így lesz jövőre is. 2018-ban például az utolsó rendes tanácskozás február 21-én volt az április 8-i voksolást megelőzően. (Március 21-én, ellenzéki kezdeményezésre még összehívtak egy rendkívüli ülést, de az mindössze ötvenegy percig tartott.)

PROGRAM

A kormány őszre szóló törvényalkotási programja tizenhat javaslatot tartalmaz, ezek többségét novemberben és decemberben tervezik elfogadni. A parlament honlapján közzétett dokumentum alapján nagy terjedelműnek mindössze három előterjesztés ígérkezik: a 2020-as költségvetés zárszámadása, a honvédelemről és a honvédségről szóló indítvány, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásának, egyesülésének és szétválásának a szabályozása. A táblázatból az is kiderül, hogy a mezőgazdasági tárca az agrártermékek – így a mezőgazdasági és a borászati produktumok, az élelmiszerek és a szeszes italok – eredetvédelméről, valamint az erdőbirtokossági társulatokról készít tervezetet.

A Miniszterelnökség azon dolgozik, hogy a polgárok állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, okmányazonosító és kapcsolattartási adatainak a változásáról hiteles elektronikus formában értesítést kapjanak a velük szerződéses viszonyban álló szolgáltatók, a közmű- és a telekommunikációs cégek. Emellett tervezik, hogy a – például költözés, bérbeadás vagy haláleset miatt szükséges – közműátírásokhoz kapcsolódóan az állam egy ingyenes és egyablakos elektronikus ügyintézési szolgáltatást biztosít majd. Ennek igénybevételével a Miniszterelnökség szerint az ügyfelek és a szolgáltatók oldalán egyaránt elérhető lenne az adminisztratív terhek csökkentése. A törvényalkotási menetrendből egyébként az is kiolvasható, hogy a Belügyminisztérium új központi elektronikus ügyintézés bevezetésével kalkulál.

MENETEL A RENDŐRSÉGI ZENEKAR. A TÖRVÉNYHOZÁS IS GYORS ÜTEMET DIKTÁLT AZ ELMÚLT BŐ HÁROM ÉVBEN

A dokumentum csak az előre tervezett indítványokat tartalmazza, emellett természetesen más törvényjavaslatokról is dönt majd a Ház. Mint arról már lapunk is írt korábban, akár alap-

törvény-módosítás is napirenden lehet, mivel a nemzeti konzultációban egyebek mellett arról kérdezi a kormány az embereket, hogy kapjanak-e alkotmányos védelmet a családtámogatások, a nyugdíjak és a munkát terhelő alacsony adók. A konzultációs kérdőívből fakadóan más törvénymódosításokra is lehet számítani, például a szülők adó-visszatérítésével és a hitelmoratórium jövőjével összefüggésben. A diskurzusban szereplő témakörök vélhetőleg az őszi politikai tematikát is meghatározzák majd a parlamenti padsorokban, csakúgy, mint a kabinet által a gyermekvédelem ügyében kezdeményezett, várhatóan 2022 januárjában vagy februárjában megrendezendő népszavazás.

HÁROM ÉV SZÁMOKBAN

A parlament internetes oldalán elérhető adatokból az is megtudható, hogy 2018 májusa óta több mint 550 törvényjavaslatot fogadott el a Ház, jórészt kormányzati, kisebb részben egyéni képviselői előterjesztésre. Emellett ötvennyolc határozat és öt politikai nyilatkozat született.

A legaktívabban felszólalók listája szintén nyilvános. E szerint a kereszténydemokrata Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a parlamenti államtitkára szólalt meg legtöbbször, 905-ször az Országgyűlésben ebben a ciklusban, és az összidőt tekintve is ő vezeti eddig a rangsort, fél óra híján ötven órával. Rajta kívül ötszáznál több alkalommal csak Nacsa Lőrinc (KDNP), Keresztes László Lóránt (LMP) és Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kért szót a plénum előtt. Orbán Viktor miniszterelnök bő három év alatt csaknem háromszázszor szólalt fel, s összesen tíz és fél órát beszélt. 2018 óta a legtöbb képviselő a Jobbikot hagyta el: tízen lettek a frakció tagjai közül függetlenek. Az LMP képviselőcsoportjából három, a Párbeszéd- és a DKfrakcióból pedig egy-egy politikus lépett ki. Bősz Anett, aki egyébként a Magyar Liberális Párt elnöke, kétszer is váltott: tizenegy nappal az Országgyűlés megalakulása után távozott a Párbeszéd képviselőcsoportjából és független lett, majd 2019 decemberében beült a DK-sok közé. Két képviselő hunyt el – Hirt Ferenc és Koncz Ferenc, mindketten a Fidesz színeiben politizáltak –, tizennégyen pedig, többségükben jobbikosok, lemondtak a megbízatásukról. Időközi országgyűlési választást kétszer kellett tartani: Dunaújvárosban és környékén a jobbikos Kálló Gergely, a tiszaújváros–szerencsi egyéni körzetben pedig a fideszes Koncz Zsófia nyert.

ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS

Az idén közjogi tisztségviselőt már nem kell választaniuk a képviselőknek, azonban 2022-ben, a ciklus utolsó napjaiban még vár egy ilyen személyi döntés a jelenlegi összetételű Országgyűlésre. Május 10-én ugyanis lejár Áder János köztársasági elnök második ötéves mandátuma. Az országnak mindenképpen új államfője lesz, mivel a tisztségre legfeljebb egyszer lehet újraválasztani az elnököt az alkotmány értelmében. Az alaptörvény rendelkezik a voksolás menetéről is: az államfőt a korábbi elnök megbízatásának a lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztania a parlamentnek, titkos szavazással. Így a szóba jöhető legkorábbi időpont március tizedike.

2018 májusa óta több mint 550 törvényjavaslatot fogadott el a Ház, jórészt kormányzati, kisebb részben egyéni képviselői előterjesztésre.

HELMECZI ZOLTÁN