HORVÁTORSZÁGI DILEMMÁK Készülődés

HORVÁTORSZÁGI DILEMMÁK

A zágrábi kormány a nyár elején hivatalosan is bejelentette, hogy tervei szerint 2023. január elsején bevezeti a közös európai fi zetőeszközt. A horvát társadalom nagyobbik része támogatja a valutacserét, de majdnem ötöde határozottan ellenzi.

KÉSZÜLŐDÉS AZ EURÓRA

Az euróövezeti tagság nagy lépés a nemzet számára EU-s integrációjának a mélyítése felé. Az uniós valuta jót tesz majd a turizmusnak, megszünteti az árfolyamveszteségeket – érvelt Andrej Plenković horvát jobbközép kormányfő. Azzal is példálózott, hogy az eurózónához 2007-ben csatlakozott Szlovéniában a bruttó bérek 48, az árak pedig 26 százalékkal emelkedtek, a két évvel később taggá vált Szlovákiában 54 és 20 százalékos volt a növekedés, a balti államokban pedig 2010 és 2014 óta még jobban megugrottak a bérek és kisebb volt az infláció, míg a nyolc esztendeje EU-tag Horvátországban a bruttó fizetések tavalyig alig 9 százalékkal emelkedtek – igaz, csak 3 százalékos volt a pénzromlás üteme.

ÁLLAMADÓSSÁG ÉS HIÁNYCÉL

Első lépésként Horvátország 2019 nyarán kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II.), amely az euró előszobája. Annak érdekében, hogy az ország megfeleljen a belépéshez szükséges kritériumoknak, a pénzügyi tárca egy 19 pontból álló akciótervet dolgozott ki, s végül tavaly júniusban az állam belépett az ERM II. rendszerbe. Itt legalább két évet kell eltöltenie, amely időszak alatt meg kell felelnie a maastrichti kritériumoknak. Ezek közül egyet biztosan, egy másikat valószínűleg nem tud teljesíteni az ország, hiszen a pandémia következtében a bruttó államadósság jelentősen megugrott, és távol áll a GDP-arányos 60 százaléktól. Jelenleg 88 százalék fölött van, s az ez évre prognosztizált több mint 5 százalékos gazdasági bővülés mellett is csak két ponttal csökkenhet, 2024-ig pedig évi 3-4 pontot tudnak lefaragni.

Ami a költségvetési hiányt illeti – tavaly 7,4 százalékra ugrott a deficit –, Zdravko Marić pénzügyminiszter kifejtette: a 2021re tervezett 3,8 után a jövő év végére már a bűvös 3 százalék alá eshet, amikor a GDP várhatóan 6,6 százalékkal gyarapodik.

VAN, AKI NÉPSZAVAZÁST AKAR

Noha a baloldali ellenzék egyes politikusai úgy tartják, hogy az ország nem áll készen az euró bevezetésére, hiszen 2023-ig nem tudja teljesíteni a csatlakozási feltételeket, a kisebb létszámú horvát parlamenti frakciók – a radikális jobb és a szélsőbal – kivételével minden formáció támogatja a közös fizetőeszköz bevezetését. A lakosság viszont drágulástól és az esetleg kedvezőtlen árfolyamú valutacserétől tart. Az ellenzéki pártok ezt próbálják meglovagolni, és egy a társadalomnak kedvezőbb rögzítési árfolyamot szeretnének kiharcolni. (A tavalyi megállapodás szerint a belépéskor egy euró 7,53450 kuna lesz, az árfolyam egyelőre tartja magát.) Egyébként a felmérések szerint a lakosság 61 százaléka – általában vagy határozottan – támogatja az uniós pénz bevezetését, de a válaszadók 40 százaléka úgy véli, hogy negatív következményei is lesznek, és ebben a körben van az a 19 százaléknyi polgár, aki határozottan elutasítja az euró átvételét. Erre alapozva kezdeményez népszavazást a négyfős parlamenti képviselettel rendelkező Horvát Szuverenisták nevű párt.

TESLA AZ ÉRMÉKEN

A zágrábi jegybank pár hete pályázatot írt ki a horvát euróérmék külalakjának eldöntésére; az online szavazáson ötvenezren vettek részt. A relatív többség úgy döntött, hogy nem az előre meghatározott motívumok valamelyikét szeretné látni a nagyobb értékű eurócenteseken, hanem a Horvátországban született szerb feltaláló, Nikola Tesla arcképét. A leendő 2 euróson a horvát címer négyzetrácsos része (a „sakktábla”) lesz a fej, az ország térképe az írás. A kunának az 1 euróson szereplő nyest (horvátul: kuna) állít emléket. Tesla megjelenítése heves reakciókat váltott ki Szerbiában, hiszen mindkét ország magáénak tartja a tudóst. A belgrádi központi bank jelezte: az Európai Bizottságnál fognak óvást benyújtani. Viszont Horvátország szerb nemzetiségű kormányfőhelyettese, Boris Milošević szerint Tesla a két nép közötti kapcsolat és jó viszony szimbóluma, mindkét nemzet büszke lehet rá.

HORDÓSI DÁNIEL