ROMÁNIAI KAMPÁNYBLÖFF Etnikai

ETNIKAI ÁTSZABÁS, A LIBERÁLIS VICC

ROMÁNIAI KAMPÁNYBLÖFF | Székelyföld nemzetiségi összetételének a megváltoztatását is célzó gazdasági fejlesztések ígéretével kampányolt a fő kormányerő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetéséért zajló küzdelemben Ludovic Orban jelenlegi elnök. Farkast kiáltunk vagy a karaván halad tovább? A válaszért a Figyelő a két székely megyeszékhely elöljáróihoz fordult.

Semmi új nincs a romániai nap alatt. Ezt látszik bizonyítani a volt kormányfő, jelenlegi parlamenti elnök, Ludovic Orban minapi kijelentése is, amelyet a liberális párt újabb elnöki mandátumára hajtó politikus tett a székelyföldi korteskörútja alkalmával. Nem kevesebbet vetett fel, mint hogy Székelyföld gazdasági fejlesztésével a térség etnikai összetételének a jelentős megváltoztatása is elérhető. A korábbi miniszterelnök minden bizonnyal a szűk körű hallgatóság szívének kedves húrokat akart pengetni, a Ceaușescu-éra „homogenizációs sikereit” felidéző víziójának a megalapozottságát azonban igencsak megkérdőjelezi a piaci viszonyok, a demokrácia és az önkormányzatiság körül ményegyüttese. Erről árulkodik a két székelyföldi megye „fővárosa” elöljáróinak a helyzetábrázolása.

CSÍKI HELYZET

Csíkszereda polgármestere, Korodi Attila szerint Hargita megye székhelye jelentősen kivette a részét az iskolahálózat és az energiarehabilitáció terén rendelkezésre álló források felhasználásában. Bár a mobilitás címszó alatti pályázatokat némileg újra kellett szabniuk, várhatóan így is 15 millió euró értékű beruházás érkezik a városba, amihez az önkormányzat hasonló nagyságrendű összeget rendel. Az ugyancsak zajló lakónegyedfelújításoknál mostanában nincs szó központi költségvetési támogatásról, a közeljövőben viszont állami pénzből épül két iskolai sportterem. És ezzel nagyjából ki is merülnek az állami érintettségű csíkszeredai befektetések. „Ludovic Orban nyilatkozata szakmai szempontból olyan mértékben megalapozatlan, hogy egyenesen a vicc kategóriájába sorolható, az viszont kétségtelen, hogy előjött belőle az őszinteség – fogalmazott Korodi. – Az állami finanszírozású munkálatokat eddig is többnyire helyi fő- vagy alvállalkozók végezték, ezen a gyakorlaton a későbbiekben sem kívánunk változtatni. A piaci alapú beruházások mindenekelőtt helyi munkaerővel számolnak, a megfelelő bérezési szintet kínáló munkahelyek pedig elsősorban a helyi kötődésű fiatalokat vonzzák haza.”

HAZATÉRŐK ÉS BETELEPÜLŐK

A 40 ezres – a teljes vonzáskörzettel számolva 80 ezres – lélekszámú, 80 százalék fölötti magyar lakosságú városban eddig még nem próbált megtelepedni olyan munkaadó, amely az etnikai térkép átrajzolásával fenyegetett volna. A Csíki-medencében az elvándorlás sem akkora, mint a románság körében. A polgármester sze-

CSÍKKARCFALVA VÁRTEMPLOMA, ELŐTÉRBEN A HOKIAKADÉMIÁVAL. A MAGYAR TÁMOGATÁSSAL ÉPÜLT ORVOSI ÉS METODIKAI KÖZPONTJA ROMÁNIÁBAN A LEGJOBBAK KÖZÖTT VAN

NEMSOKÁRA ÁTADJÁK A SEPSI ARÉNÁT, DIÓSZEGI LÁSZLÓ ELSŐ LIGÁS OSK CSAPATÁNAK A STADIONJÁT. A 20-25 MILLIÓ EURÓS KÖLTSÉGŰ PROJEKT JELENTŐS RÉSZBEN MAGYAR PÁLYÁZATI PÉNZBŐL ÉPÜL

rint abban érdekeltek, hogy a 100-200 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak megfelelő gazdasági környezetet teremtsenek. Ezek rendszerint környékbeli beszállítói kört is vonzanak, és többnyire organikus módon növekednek. Csíkszeredában egyetlen cég foglalkoztat ezer főt meghaladó (körülbelül 1100 személyből álló) emberállományt, az IKEA-beszállító Iris faipari vállalat.

A térségnek inkább a munkaerő elszivárgásával kell megküzdenie. A magasan képzettekre leginkább a romániai nagyvárosok, a közepes képzettségűekre pedig a nyugat-európai országok fejtenek ki elszívó hatást. „Érzékelhető viszont némi visszaáramlási tendencia – ez a növekvő beiskolázási számokban is tükröződik –, de egyértelműen többszereplős gazdaságot kell létrehoznunk, amely képes lesz hazahozni és felszívni ezt a többnyire nagy szakmai tudású réteget. Ehhez meg új beruházások szükségesek, s ebben a tekintetben a székelyföldi gazdasági szereplőktől is több aktivitást várok el” – mondta Korodi Attila.

Igazából csak az állami-költségvetési intézményekben érzékelhető némi etnikai aránybillenés, a nyelvismeret révén versenyképesebb románság sokkal inkább vevő az ezeken a helyeken meghirdetett állásokra. De még így is csak a bizonyos mobilitási kötelezettséget is hordozó katonai-rendfenntartói jellegű rendszerekben tapasztalható elsősorban a nem Csíkszereda környékéről beköltöző románság jelenléte.

CSENDŐRSÉGI BERUHÁZÁS

A román politikusok többségének százéves álma a székelyföldi etnikai arányok megváltoztatása – szögezte le Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Megítélése szerint egyetlen román kormány sem tett csak úgy, magától semmit Székelyföld infrastrukturális fejlesztése érdekében. Ami történt, az a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „birkózásának” az eredménye. Gazdaságfejlesztésről meg végképp nem lehet beszélni, és ez egész Erdélyre érvényes megállapítás. De országos kitekintésben is csak két kiemelkedő, az állam által is ösztönzött, támogatott beruházás ismert. Az egyik a Renault, a másik pedig a Ford gyártása; mindkét termelőegység Dél-Romániában működik.

Sokatmondó, hogy a román állam eddigi egyik legnagyobb székelyföldi beruházása a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építése. Az elöljáró – a több mint száz romániai megyei jogú várost tömörítő Municípiumok Országos Szövetségének a vezetőségi tagja, a szervezet központi fejlesztési régiós egységének az elnöke, a Régiók Európai Bizottságának a póttagja – azonban nem csak ezért nem tart olyan gigantikus beruházás megjelenésétől, amely átrajzolhatná Székelyföld etnikai térképét. „Bár a gazdasági folyamatok mindig befolyásolják a mobilitást, egy nagy gyár aligha lenne képes egyszerre több ezer embert alkalmazni. A rendszerváltás után volt példa rá, hogy Bukarest kiemelten támogatott bizonyos vállalkozói köröket, a Năstase-kormány idején Kovászna fürdővárosban is, ahol állami segélyekkel siettek elősegíteni helyi, túlnyomórészt román vállalkozók pozícióinak a megerősítését. Ezt azonban nem lehet rendszerszintűnek tekinteni” – fogalmazott Antal Árpád.

A polgármester úgy tartja, hogy ma Románia nem az a hely, ahol több tízezer főt alkalmazó cégek telepednének meg. Egyszerűen azért, mert az ország kifogyott a munkaerőből, négymillió román állampolgár dolgozik külföldön. Az említett két nagy kivételt leszámítva a beruházások piaccentrikussága egyértelmű. Nem véletlen, hogy elsősorban az ország nyugati határához közeli ipari parkokban telepednek meg a befektetni érkező cégek.

AZ IDENTITÁS VÉDELME

A piaci szempontok gyakorlatilag kizárják annak a lehetőségét, hogy itt-ott az etnikai arányokat megbolygatni képes befektetések jöjjenek létre, hiszen a betelepített munkaerő rengeteg járulékos költséget is feltételez. Ilyen például a lakhatási lehetőségek megteremtése, amelyet Ceaușescu kommunista diktátor annak idején úgy oldott meg, hogy a gyárak mellé lakótelepeket is építtetett.

Persze csak stratégia kérdése, hogy egy állam mikor helyez előtérbe hasonló prioritásokat, illetve társít ezekhez költségvetési forrásokat. Egy ilyen trend azonban nemcsak a piaci viszonyokat hagyná figyelmen kívül, hanem a demokrácia szabályait is, ilyen esetben pedig már nyilvánvalóan más gondokkal szembesülne Székelyföld. „Nekünk úgy kell fejlesztenünk a versenyképességünket, hogy közben megőrizzük a régió kulturális identitását és adottságait. Ez nemcsak az itt élő emberek érdeke, hanem a versenyképesség egyik motorja is. A gazdasági fejlődésnek fenntarthatónak kell lennie, Székelyföld kulturális adottságaira pedig úgy kell vigyázni, mint a természetes környezetre” – állítja Sepsiszentgyörgy polgármestere.

CSINTA SAMU