OTTHAGYTÁK SZARAJEVÓT A SZERBEK

INTÉZMÉNYI VÁLSÁG BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN

OTTHAGYTÁK SZARAJEVÓT A SZERBEK | A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) képviselői nem vesznek részt a bosnyák–horvát–szerb föderatív állam apparátusának a munkájában, sérelmezik a népirtással kapcsolatos új büntető törvénykönyvet.

A bonyolult szerkezetű (a bosnyák–horvát föderációból és a szerbek lakta részből álló) állam háromtagú elnökségét háromévente választják meg, és a három nemzetiség képviselői nyolchavonta cserélik egymást az elnöki székben. Ezenkívül egy kétkamarás parlament gyakorolja a törvényhozást, de az államszövetség mindkét részében van törvényhozó és végrehajtó hatalom.

Bosznia-Hercegovinában a törvény értelmében mostantól bűncselekménynek számít, ha valaki népirtásnak a tényét tagadja. A büntető törvénykönyvet a Szarajevóból 12 év után távozó Valentin Inzkónak, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselőjének a javaslatára módosították az etnikumközi feszültségektől terhelt nyugat-balkáni államban. (A boszniai háborút lezáró 1995ös daytoni szerződés végrehajtását ellenőrzi a főképviselő – a megállapodás óta heten váltották egymást, az osztrák Inzko utóda augusztustól a német Christian Schmidt.)

A jogszabály – melynek értelmében a népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények tagadása, illetve a háborús bűnösök dicsőítése öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – felbőszítette a boszniai szerb vezetőket, az utóbbi hetekben elmélyítette a bosnyák–szerb ellentéteket és intézményes válságot idézett elő. Tiltakozásképpen ugyanis a boszniai szerb entitás (Republika Srpska) minden képviselője elhagyott minden szövetségi döntéshozó intézményt Szarajevóban.

Más kérdés persze, hogy mi rossz lehet abban, ha valamit annak neveznek, ami volt, mert 1995-ben Srebrenicában népirtás történt. De ez a téma a bonyolult szerkezetű föderatív állam megalakulása óta meghatározza a belpolitikai viszonyokat, s a pillanat most azért számított különösen érzékenynek, mert nem sokkal azután következett be, hogy a háborús bűnök, mindenekelőtt a szerbek által elkövetett cselekmények újból a figyelem középpontjába kerültek.

VILÁGOS ÍTÉLET

Emlékezetes, hogy ez év június 8-án az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), a volt Jugoszlá-

viában elkövetett háborús bűncselekmények felgöngyölítése érdekében létrehozott Nemzetközi Törvényszék jogutódja ítéletet hirdetett Ratko Mladić egykori boszniai szerb hadseregparancsnok ügyében. A másodfokú, jogerős ítéletben a bíróság megerősítette a Mladić ellen korábban kimondottakat, miszerint felelős a srebrenicai népirtás elkövetéséért. Korábban évtizedekig tagadták szerb oldalon, hogy valóban genocídium történt volna, s hogy a háborús cselekménynél súlyosabb terminussal is illethető mindaz, ami a bosnyákok lakta településen 1995-ben lezajlott. Amikor a bosnyákok erről beszéltek, szerb oldalon hivatalos tárgyalások folyamán a legmagasabb rangú tisztségviselők is arra hivatkoztak, hogy az egykori hadseregparancsnok ellen indított per még nem jutott el e tény megállapításáig, s egyáltalán nem biztos, hogy ez bekövetkezik.

Azután, hogy a boszniai szerbek nagy része által hősként tisztelt Mladićot életfogytig terjedő börtönre ítélték, annyiban változott a helyzet, hogy immár a népirtás megállapítását nevezik igazságtalannak Banja Lukában (a boszniai szerbek központjában), s azt sérelmezik, hogy a szerb áldozatokkal vajmi keveset foglalkozott a nemzetközi közvélemény, sőt a hágai törvényszék és a jogutód MICT is.

KILÉPNE

Milorad Dodik, a szerb entitás vezető politikusa, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség tagja éles mondatokat fogalmazott meg. Szokásához híven nem rejtette véka alá abbéli meggyőződését, hogy Bosznia-Hercegovina egy sikertelen politikai tákolmány, amely csak a nemzetközi nyomásnak köszönhetően jött létre. Korábban többször utalt rá, hogy az ottani szerbek kilépnének (majd csatlakoznának Szerbiához). Most is reményét fejezte ki, hogy a Szerb Köztársaság egyszer olyan helyzetbe kerül, melyben maga tud dönteni a fontos politikai kérdésekről és törvényeiről. Közölte: a továbbiakban az ENSZ nemzetközi főképviselőjének az irodáját sem tartja legitimnek. Így nem ment el arra a megbeszélésre, amelyet az új főképviselő, Christian Schmidt hívott össze.

Dodik azért sem tartja elfogadhatónak az új főképviselőt, mert nem a boszniai háborúnak véget vető daytoni megállapodással összhangban jelölték ki erre a funkcióra, ehhez a szerb entitás első embere szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jóváhagyása is kellett volna. Másfelől úgy véli, ezeknek a széles jogkörrel felhatalmazott diplomatáknak már jó ideje csupán az a feladatuk, hogy aláássák a daytoni szerződésben foglaltakat és csökkentsék a boszniai Szerb Köztársaság hatásköreit. Dodik szerint ilyen körülmények között nincs miről tárgyalni.

BELGRÁD BÉKÜLÉKENY

Határozottan visszafogott volt azonban Szerbia reakciója a történtekre. A boszniai szerbek kivonulását az állami intézményekből Belgrád úgy kommentálta: reméli, hogy a közeljövőben sikerül megtalálni a közös hangot a három államalkotó nemzet között. Aleksandar Vučić szerb államfő úgy fogalmazott: hazája a daytoni megállapodás egyik aláírója, így Bosznia-Hercegovina stabilitásának egyik szavatolója is. Belgrád tiszteletben tartja az ország integritását, s mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a boszniai szerbeket, mindenekelőtt gazdasági támogatások révén.

Vučić közölte: hamarosan kidolgoz egy új stratégiát azzal a céllal, hogy a bosnyákokkal új alapokra helyezett párbeszéd indulhasson el. Rámutatott: a szerbeknek és a bosnyákoknak egyaránt meg kell érteniük, hogy akkor lehetnek sikeresek, ha testvéri népként folytatják, s közösen tesznek meg mindent a térség gazdasági erejének a növelése érdekében. A széthúzás nem opció.

SZERB–SZERB ELLENTÉTEK?

A térség nemzeteit ugyancsak megosztó horvát Vihar hadművelet 26. évfordulóján (ez a Zágrábban minden évben megünnepelt akció Horvátország győzelmét hozta, ám mintegy 200 ezer szerb menekült el, amiért Belgrádban is megemlékezéseket tartanak) Milorad Dodik és a teljes boszniai szerb vezetőség Vučićnál járt, hogy beszámoljon a szarajevói és a Banja Luka-i fejleményekről. A zárt ajtók mögötti tárgyalást követően Dodik továbbra is éles hangnemet ütött meg, ám Vučić békülékeny maradt. Elmondta: Szerbia sem támogatja az egyoldalú vagy külső nyomásra meghozott döntéseket, de a politikában inkább a jövőre kíván koncentrálni. Az új nemzetközi képviselővel kapcsolatosan is úgy fogalmazott a szerb elnök, hogy intelligens, rátermett politikusként ismerte meg a CSU-t képviselő egykori (mezőgazdasági, majd szállításügyi) minisztert, jelenlegi diplomatát, akivel gond nélkül megértették egymást, eddigi kommuni-

kációjukat nem terhelték nehézségek. Újságírói kérdésre felelve azt mondta: megérti, miért frusztrált Dodik, de Szerbiának óvatosnak kell lennie, a saját gazdaságával szükséges inkább törődnie.

A boszniai patthelyzet sorsát nem sikerült azonban rendezni ezen a belgrádi találkozón. Dodikék továbbra sem kívánnak részesei lenni a szarajevói döntéshozatalnak, mert az szerintük egy „kifejezetten szerbellenes hangulatra épülő” adminisztráció.

SREBRENICAI TÚLÉLŐ EGY HITTÁRSA FÖLDI MARADVÁNYAIRA BUKKANT AZ ERDŐBEN. A TITOKBAN ELFÖLDELT ÁLDOZATOK EGY RÉSZÉT MÁIG NEM TALÁLTÁK MEG

VIRÁG ÁRPÁD