ALAPÍTVÁNYI STRUKTÚRA Huszonegy

HUSZONEGY MODELLVÁLTÓ EGYETEM

ALAPÍTVÁNYI STRUKTÚRA | Ez év szeptemberétől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul majd modellváltó intézményben. Augusztusban tíz újabb egyetem került közérdekű alapítványi fenntartásba.

A Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem csatlakozott augusztustól a modellváltó intézményekhez.

KISZÁMÍTHATÓSÁG

A világhírű borvidéken, külföldi példák alapján megalapították a kiemelten szőlészettel, borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a TokajHegyalja Egyetemet. Szintén szenátusi kezdeményezésre, a történelmi hagyományoknak megfelelően az Egri Főegyházmegye fenntartásába került az Eszterházy Károly Egyetem.

Ez év februárjában jött létre a Pannon Egyetemért Alapítvány, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ezek a szervezetek lettek az új intézmények vagyonkezelői. Tavaly nyáron a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem került alapítványi fenntartásba. Ezeket az intézményeket szeptemberben követte a Színház- és Filmművészeti Egyetem, ahol az átalakítás – egyedüli felsőoktatási intézményként – éles szembenállást váltott ki a hallgatókból és az oktatókból – az ügy politikai botránnyá dagadt. A Corvinus Egyetem volt az első intézmény (2019-ben), ahol a modellváltást levezényelték.

A most megalakult tíz új intézmény azt is jelenti majd, hogy 2021 szep tembe ré től több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul majd modellváltó intézményben. A közérdekű alapítványi fenntartás célja, hogy az állam a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetet hozzon létre, ezzel növelve a felsőoktatás versenyképességét. A kormányzat elvárása az, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban.

Az univerzitások fenntartásáért a közérdekű alapítványok kuratóriumai a felelősek. Ezek elnökét és tagjait az innovációs miniszter nevezi ki (az agráregyetem grémiumába egy tagot az agrárminiszter delegál).

Az állam alapítói vagyonjuttatásként az egyetemek vagyonelemeit átadta az alapítványoknak. A korábbi állami ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az univerzitások tulajdonába kerülnek. Az alapítványok feladata az alapítói, fenntartói jogok gyakorlása, az intézmények működési feltételei megteremtésének, valamint a fejlesztési célok megvalósításának a biztosítása. Ennek érdekében gazdasági tevékenységük keretében kezelik majd az egyetemek vagyonát. „Az

alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak a fejlesztése érdekében oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási programot működtet, rászorultsági alapú támogatást biztosít, tehetséggondozói projektek működését támogatja” – áll az új intézményeket létrehozó szabályozások szövegében.

A NETLIFE ROBOTICS HUMANOID ROBOT BEMUTATÓJA ZALAEGERSZEGEN. A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SEM MARADT KI AZ EGYETEMI SZERKEZETVÁLTÁSBÓL

ÚJ RENDSZER

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a most létrejött intézmények kapcsán közölte: a kormány elkötelezett abban, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét érdekeltté tegye a nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. Az egyetemek versenyképességének erősítésével a képzések színvonala, az ország innovációs teljesítménye nő.

Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos lapunknak korábban azt mondta: a megalvadtak helyett olyan dinamikus struktúrák jönnek létre, amelyek hatékonyan fel tudják használni a támogatásokat, rugalmasabb jogi környezetben, amelyben nem kell igazodni az esetenként túl bürokratikus és centralizált államháztartási szabályokhoz. „A közbeszerzéseknél például sokkal könnyebb lesz a »pálya«, nem kell végigmenni mindenféle központi ellenőrzési csatornán, kevésbé lesz bürokratikus a rendszer. Tehát ezeket a forrásokat az egyetemek a saját felelősségi rendszerükön, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás keretein belül tudják majd felhasználni. Ugyanakkor végre mód nyílik a kitűnő tanárok, a nagy nevek, a nagyobb kutatások komolyabb pénzzel való támogatására. Így nagyobb esély mutatkozik majd a nemzetközi hírű tudományos kutatásokra, és azt remélem, hogy a szegedi példa – ott már külföldről is bejelentkeznek a kutatásokba – egyre több magyar egyetem esetében szintén megvalósul. A rendszer a gyakorlatban úgy működik, hogy az állam az univerzitásokkal 15-20 éves megrendelői keretszerződést köt, ezen belül pedig 3-5 esztendős egyedi finanszírozási megállapodásokat hoz tető alá. Államilag finanszírozott hallgatói helyek létesülnek. Így egyértelműen meghatározható lesz az indikátorszám, az, hogy az állam milyen minőségi teljesítményt vár el az egyetemtől” – mondta a szakember, aki arról is beszélt, hogy az állam a tudományos ellenőrzési rendszerén keresztül a különböző egyéni pályázati kiírásoktól kezdve a megrendelői szerepig ott marad az univerzitásokon.

Hangsúlyozta: az egyetemi alapítványi fenntartók, a kuratóriumok által dominált stratégiai gondolkodás és üzleti szempontrendszer, valamint az intézmények autonómiáját szimbolizáló szenátus között kell egyensúlyt teremteni; egyikőjük sem nőhet a másik feje fölé. A kuratóriumoknak akceptálniuk kell az egyetemeken tradicionálisan meglévő, az autonómiát reprezentáló képviseleti intézményeket, a szenátust és a hallgatói önkormányzatokat. Az alaptörvényben garantált, az oktatás és a kutatás szabadságát jelentő jogok nem sérülhetnek.

PT