Figyelo_2021-33

Ü Z L E T I

H E T I L A P

SZÁRNYAL A MAGYAR FILMIPAR

Telt ház a stúdiókban KIUGRÓ GDP-BŐVÜLÉS

UTOLÉRTÜK MAGUNKAT

LÁTVÁNYOSAN DRÁGUL A GÁZ

ÉRDEKEK ÉS ELLENTÉTEK

DIGITALIZÁCIÓ A TURIZMUSBAN

KIAKNÁZNÁK AZ ADATVAGYONT

ÁRA: 790 FT

33. SZÁM | 2021. AUGUSZTUS 19–25.

F_BI-filmipar.indd 1

2021. 08. 17. 15:26

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Világgazdaság közös, üzleti konferenciája

- Erős szellemi tulajdonnal az erős, innovatív országért - A szellemi tulajdon átengedési szabályai - Szellemi vagyon: szellemi alkotás, szellemi termék, szellemi tulajdon - TEQBALL sikersztori

2021. SZEPTEMBER 9. 9:00–13:30

DANUBIUS HOTEL HELIA 1133 Budapest, Kárpátt u. 62-64.

Előadóink: • Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (ITM) • Pomázi Gyula elnök (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) • Dr. Molnár István entpéteri Zsolt ügyvezető igazgató (Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft.) • Szentpéteri eff magyar szabadalmi ügyvivő (SBGK Szabadalmi Iroda) • Kiss János József zakmérnök és európai szabadalmi ügyvivő, innovációs- és iparjogvédelmi szakmérnök (Glósz és Társa System) • Huszár Viktor ügyvezető társalapító (TEQBALL) EQBALL)

Részvételi díj: bruttó 10 000 Ft, amely tartalmazza a konferencián való részvételt, a vendéglátást és a TOP 100 Magyar Bor 2021 kiadványt.

Az esemény látogatása védettségi igazolványhoz kötött. A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

F_BII-szkonferencia.indd II

Jegyvásárlás: rendezvenyek.vg.hu Információ: konferencia@vg.hu

2021. 08. 17. 14:47

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Kína nyert

az afganisztáni kivonulással

CÍMLAPON

10 MAGYAR FILMIPAR Nálunk kilincselnek a producerek

13 KEMÉNY ILDIKÓ Vonzzuk a filmeseket

16

GAZDASÁG ÉS POLITIKA Kilőtt a magyar gazdaság

Az előzetesen vártnál is gyorsabban erősödött a magyar gazdaság a második negyedévben. A hazai gazdaság növekedése érdemben meghaladta a régiós gazdaságok, valamint az EU átlagos bővülését is.

28

Vezető szerepben a magyar Ford-leány

Míg korábban akár évekig kiszámítható környezetben dolgozhatott egy menedzser, a mai körülmények közepette már nincs komfortzóna, bármelyik nap hozhat új helyzetet – mondta a Figyelőnek Szabó Attila, a Ford Magyarországért és Csehországért felelős regionális vezetője. A Covid-járványhoz kötődő ellátási gondok, az elektromos autók megjelenésével, a szervezet rugalmasságának a fenntartásával járó kihívások állandó készenléti állapotot igényelnek.

31

Milliárdok nyomában

A hazai turizmusnak a mainál sokkalta alaposabb digitalizációját, az ágazat sok milliárd mérési lehetőséget kínáló, egyben sok milliárd forintos pluszbevételt ígérő „adatvagyonának” a felfuttatását, elemzését, használatát tűzte ki célul Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója, a Digitális Turizmus Szövetséget életre hívott szakember.

52

Moszkva elzárta a gázcsapot

Az európai tárolókban a szokottnál jóval kevesebb gáz van. Orosz lapok szerint Putyin figyelmeztetéséről van szó. Címlap: Getty Images

16 NÖVEKEDÉS Kilőtt a magyar gazdaság 18 TÖRVÉNYHOZÁS Parlamenti táncrend 20 HÁTTÉRALKU DK–Jobbik-szövetség az előválasztáson 22 TURIZMUS A Balaton-felvidék természeti kincsei 24 ALAPÍTVÁNYI STRUKTÚRA Huszonegy modellváltó egyetem 26 KOVÁCS ATTILA Meglehet az ára az elutasításnak

CÉGVILÁG

28 SZABÓ ATTILA Vezető szerepben 31 34 36 39

a magyar Ford-leány RASZTOVITS DÁVID Milliárdok nyomában TANULÁS A Google is felfigyelt a magyarokra DUDÁS SZILÁRD Anyukám Mondta – Debrecenben is SZANKCIÓK Nagy ütést kapott a Huawei

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

50 ÁRUPIACOK Szédítő tempóban drágul az alumínium

GEOPOLITIKA

51 KILÁBALÁSI ZÖKKENŐK Gyenge német ipari termelési adatok

52 KÉSZLETHIÁNY Moszkva elzárta a gázcsapot

54 AUTÓIPAR Kínába tart a Renault, ütik a Teslát

56 DÉL-KOREAI GAZDASÁG szabadlábon a Samsung nagyfőnöke

59 ÉPÍTŐANYAGOK Cementgyárak aranykora

RÉGIÓ

60 OTTHAGYTÁK SZARAJEVÓT A SZERBEK Intézményi válság BoszniaHercegovinában

62 ROMÁNIAI VAGYONI KÖRKÉP Kevés a hazai tőke

64 ROMÁNIAI KAMPÁNYBLÖFF Etnikai átszabás, a liberális vicc

66 OSZTRÁK ÉS SKÓT BERUHÁZÓ Külföldi tőke a szlovén faiparban

67 HORVÁTORSZÁGI DILEMMÁK Készülődés az euróra

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 FIGYELNEK Életmentő okoskarperecek

CAPPUCCINO

72 CAKÓ KINGA

TÁRSADALOM

75 REKLÁMIPAR Influencermarketing Covid után

41 ERSTE BANK Előre tartalékoltak 42 BANKI ÁLLÁSPIAC A bőség zavara 44 KÖVETELÉSKEZELÉS Szabályozásra várva

78 DANKÓ VIRÁG Millenáris: tartalommal

TŐZSDE

80 BÚCSÚ BARCELONÁTÓL Messi távol

46 BLUE CHIPEK Eredményekben gazdagon 48 AMERIKAI RÉSZVÉNYPIAC Új kedvencei vannak a pekingi pártvezetésnek

teli tér

SPORT

AJÁNLÓ

82 BOR, MÁMOR, ÜNNEP

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/33 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 08. 17. 18:51

| A HÉT HÍREI |

BLOKKLÁNCBA FEKTETNEK A NAGYBANKOK Egy a blokklánc területén dolgozó piackutató cég, a Blockdata felmérése szerint a világ száz legnagyobb bankja közül 55-nek van már valamilyen formában kitettsége az új technológiában. A nagyok közül a legaktívabb támogatók közé a Barclays, a Citigroup és a Goldman Sachs tartozik, de e technológiába sokat fektet a JPMorgan és a BNP Paribas is. Egy másik jelentés szerint, amelyet a KPMG jegyez, az idén hozzávetőleg kétszer akkora tőke áramlik a blokklánccal foglalkozó startupokba, mint tavaly.

AZ S&P IS MEGERŐSÍTETTE AZ ADÓSBESOROLÁST

A három nagy hitelminősítő közül a Standard & Poor’s (S&P) felülvizsgálta Magyarország eddigi besorolását, s megerősítette a BBB osztályzatot, valamint a stabilnak minősített kilátást: a Fitchhez hasonlóan a válság közepette is jónak ítélte hazánk teljesítményét, stabilitását és válságkezelési stratégiáját – közölte a Pénzügyminisztérium. Az S&P elemzői – emlékeztetett közleményében a tárca – elismerték Magyarország 2021-ben megvalósult lendületes gazdasági visszapattanását, melyet gazdasági és költségvetési tényezők erősítenek, valamint a kedvező külső pozíció.

A francia Faurecia konszern megvásárolja a német Hueck család ellenőrző részesedését a Hella autóalkatrészgyártóban, továbbá ajánlatot tesz a cég teljes felvásárlására. A tranzakció értéke 6,7 milliárd euró lehet, ha a részvényesek elfogadják az ajánlatot. Az elsősorban a lámpáiról ismert Hella 36 ezer, a Faurecia 114 ezer embert foglalkoztat összesen 35 országban. Az elmúlt években az előbbi társaság portfóliója kibővült az elektromos gépkocsikhoz használatos alkatrészekkel is. A frigy révén a francia konszern terjeszkedhet Németországban, a Hella előtt pedig megnyílik a kínai, a japán és az amerikai piac.

A HÉT 55,3 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2021/33

F_04-05-Hirek.indd 4

millió tonna burgonyát termeltek tavaly az EU-ban. A legtöbbet Németországban (21,2 százalékos részarány), utána jön Lengyelország (16,4), Franciaország (15,7), Hollandia (12,7), Belgium (7,2). 2019-ben a feldolgozott krumpli piaci értéke 9,1 milliárd euró volt, a teljes uniós élelmiszeripar kicsit több mint 1,5 százaléka. A termelési érték meghatározó részét a csipsz és a fagyasztott burgonya adta.

ZÖLDJELZÁLOGLEVÉL AZ OTP-TŐL

Az OTP Csoport a hazai piacon elsőként bocsátott ki zöldjelzáloglevelet, miután sikeresen lezajlott az OTP Jelzálogbank Zrt. OJB2031/I jelzálogleveleinek a nyilvános forgalomba hozatala. Az aukción összesen 10,08 milliárd forintos ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, ebből a kibocsátó 5,02 milliárdot fogadott el. „Meggyőződésünk, hogy a jelzálog-hitelezés területén a korábbiaknál hatékonyabban lehet változást elérni, és tevékenyen tudunk hozzájárulni a kedvezőtlen energiahatékonysági mutatókkal rendelkező hazai lakóingatlanállomány megújulásához” – mondta a kibocsátást követően Becsei András, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója.

FOTÓK: BALOGH ZOLTÁN, MTI; SZALAY ZOLTÁN, FORTEPAN; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELŐ-ARCHÍV

KONCENTRÁLÓDIK AZ AUTÓALKATRÉSZ-PIAC

2021. 08. 17. 18:05

| A HÉT HÍREI |

A HÉT „A lehetőség ott rejlik, ahol IDÉZETE a panaszok vannak” – Jack Ma. TÖBBEN KERESNEK KÖLCSÖNZÖTT MUNKAERŐT

Jelentősen megnőtt a kereslet ez év elejétől a kölcsönzött fizikai munkaerő iránt a Work Force-nál, és a tapasztalatok szerint ma már lényegében minden speciálisabb szaktudást igénylő pozíció esetében munkaerőhiány van. „Nagy az igény ügyfélszolgálati kollégákra is, de arra is akad példa, hogy egy-egy informatikai fejlesztési projektre már komplett csapatot keresnek a megbízók” – közölte a társaság. „Az idei első fél évben a partnereink részéről beérkező igények 40 százalékkal múlták felül a tavalyi értéket, és 25 százalékkal a 2019-est” – mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.

BŐVÜLŐ LEHETŐSÉGEK AZ OTTHONTEREMTÉSI TÁMOGATÁSOKNÁL

Egyszerűsödnek az otthonteremtési támogatások feltételei – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák Katalin azt mondta, hogy e dotációknál halál esetén figyelembe veszik majd az elhunyt társadalombiztosítási jogviszonyát, és beszámítják a külföldi tanulmányi jogviszonyt is. Bővül azoknak a beruházásoknak a köre, amelyekre az otthonfelújítási támogatás igénybe vehető, valamint a nagycsaládosok autóvásárlási szubvenciójának az igénylésekor nem esnek el a lehetőségtől azok, akik ötezer forint alatti köztartozásukat adott időn belül kiegyenlítik. A miniszter beszámolt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bank októberben induló Zöldotthon programja – amelyben 70 millió forint kamattámogatott hitel is igényelhető – összekapcsolódik a csokkal. Ez azt jelenti, hogy kamatmentes lesz a csokhoz kapcsolódó kölcsöne annak, aki energiahatékony új otthont épít vagy vásárol az MNB projektjének a segítségével.

MOZIFILM KÉSZÜL ANTALL JÓZSEFRŐL

Magyarország első szabadon választott kormányfőjének, Antall Józsefnek a személyét és élettörténetét mutatja be a Blokád című alkotás, amely a Nemzeti Filmintézet támogatásával készül – jelentette az MTI. A produkció forgatókönyvét Köbli Norbert írja, a rendező Tősér Ádám, a producer Lajos Tamás. A filmintézet 1,47 milliárd forintos támogatást szavazott meg a Blokád gyártására. A forgatás októberben kezdődik, a filmet a tervek szerint 2022 őszén láthatja a közönség. 2021/33 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 08. 17. 18:05

F_06-07_nagytotal.indd 6

FOTÓ: WAKIL KOHSAR, EUROPRESS/AFP

TTömegek ömegek vvárnak árnak a rrepülőgépekre epülőgépekre Kabulban, AAfganisztán fganisztán ffővárosában. ővárosában. Kabulban, álibok hhatárzárja atárzárja m iatt eezz aazz eegyetlen gyetlen úút,t, A ttálibok miatt amelyen kkeresztül eresztül eell llehet ehet hhagyni agyni a vvárost. árost. amelyen atalmat ggyakorlatilag yakorlatilag hharc arc nnélkül élkül áátvevő tvevő A hhatalmat iszlám sszélsőségesek zélsőségesek kkeddi eddi llapzártánkkor apzártánkkor iszlám amnesztiát íígértek gértek a kkorábbi orábbi kkormányzati ormányzati amnesztiát alkalmazottaknak. ŐŐkk vviszont iszont aarról rról sszámoltak zámoltak alkalmazottaknak. be, hhogy ogy ffolyamatos olyamatos zzaklatások aklatások ééss aatrocitrocibe, tások éérik rik őőket. ket. JJoe oe BBiden iden aamerikai merikai eelnök lnök tások döntését aazz AAfganisztánból fganisztánból vvaló aló kkivonulásról ivonulásról döntését heves bbírálatok írálatok éérték rték aazz eeurópai urópai kkormányok ormányok heves részéről – m enekülthullámtól ttartanak. artanak. EErős rős részéről menekülthullámtól kritikák éérik rik a N ATO-t iis, s, m ondván: aazz m ára aazz kritikák NATO-t mondván: mára USA éérdekeinek rdekeinek eegyoldalú gyoldalú kkiszolgálójává iszolgálójává vvált. ált. USA

2021. 08. 17. 18:06

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 08. 17. 18:06

| PUBLICISZTIKA |

KÍNA NYERT AZ AFGANISZTÁNI KIVONULÁSSAL

Húsz évig voltak jelen amerikai és NATO-csapatok Afganisztánban, mígnem Washington a kivonulásról döntött. A helyzet kísértetiesen hasonlít a vietnámi háborúra vagy az iráni sah 1979-es elűzésére, de akár az 1959-es kubai forradalmat is hozhatjuk példaként. Az amerikaiak kivonulása káoszt, mészárlásokat és menekülthullámot idéz elő. Az idő majd eldönti, hogy lehet-e hinni a békés átmenetet hirdető tálib vezetőknek – valószínűleg nem. Érdemes egy pillantást vetni a térképre, hogy mely államok határosak Afganisztánnal. Mindenekelőtt Pakisztán és Irán, amely akítvan támogatta a tálibokat. Ott van aztán Kína, s nagyon közel van India is. Pakisztánnak, Iránnak és Kínának elemi érdeke volt, hogy megszűnjön az amerikai jelenlét Afganisztánban, ugyanakkor tartanak is az iszlám szélsőségesek megerősödésétől a saját országaikban. Igaz ez Indiára is, melynek muszlim többségű Kasmír tartománya hosszú évek óta puskaporos hordó. Az új tálib vezetésnek pedig alapvető érdeke, hogy minél előbb, minél szélesebb körben ismerjék el. Pakisztán, Kína és a Perzsa-öböl menti arab országok

ezt várhatóan hamarosan meg is teszik – már ha megfelelőnek vélt garanciákat kapnak arra, hogy a szélsőségesek nem akarnak a területeiken terjeszkedni. Ezzel kapcsolatban persze nehéz bármilyen ígéretnek hinni, a Pakisztán és Afganisztán közötti több mint 2500 kilométeres határt gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni. Az egész folyamatnak Kína a legnagyobb nyertese. A távol-keleti óriás a doktrínája szerint egyetlen ország belpolitikájába sem avatkozik bele, amíg az nem sért kínai érdekeket. Ha kialakul egy rendesen működő munkakapcsolat Peking és az új afgán vezetés között, az a Mennyei Birodalom számára hihetetlenül nagy gazdasági előnyöket kínál. Például biztonságos folyosó nyílhat Kína nyugati részéből a kínai tulajdonban lévő és stratégiai fontosságú pakisztáni gvádari kikötőig s ezen át az Ománi-öbölig, amelyen keresztül Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és a többi öböl menti olajállam elérhető. Arról nem is beszélve, hogy egy jó Peking–Kabul-viszony tovább erősítené Delhi paranoiáját attól, hogy bekerítik.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

Pakisztánnak, Iránnak és Kínának elemi érdeke, hogy megszűnjön az amerikai jelenlét Afganisztánban, ugyanakkor tartanak is az iszlám szélsőségesek megerősödésétől a saját országaikban.

8 | FIGYELŐ 2021/33

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 08. 17. 18:07

24?.0 Ɠ 1&88&3 9 73*0 ;.88?& & 3 ?ö0

& R¾QY ­[ SJR SFL^TS PJI[J_JYY F RT_NPSFP ¥R F_ NX O·Q Q¥YX_NP MTL^ F SFL^ PºQYX­L[JY­Xď Q¥Y[¥S^TX ƻQRJPWJ NI­S R¥W GJ QJMJY HX¥G±YFSN F S­_÷PJY 3^NQ[¥S[FQ·FS [FS F Y¥WGFS TQ^FS Ɠ W·Q JQRFWFIY ƻQR FRN SFL^TY WTGGFSMFY F_ ÷XX_JQ IJ F PTW¥GGN GJRZYFY·Y Pº[JY÷ JQX÷ MJYJPGJS R­WY YºGG X_¥_J_WJX S­_÷X_¥RTPY·Q NYYMTS JL^ IFWFGNL JQ PJQQ YJPNSYJSN (XFP S­M¥S^ NLF_¥S SFL^ UWTIZPHN· GÀX_P­QPJIMJY RFOI J__JQ NYYMTS *SSJP RJLKJQJQ÷JS RNSIFIINL PNXJGG ºXX_OJL^¥WGJ[­YJQWJ PJQQ P­X_ÀQSN F RT_NPSFP FR±L F ƻQRNUFW SJR YFQ¥QOF RJL ¾OWF ºSRFL¥Y Forrás: Filmforgalmazók Egyesülete

AZ EDDIGI LEGNAGYOBB KASSZASIKEREK MAGYARORSZÁGON 1828

Bemutató

Bemutató

Bemutató

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Bemutató

202,8

143,2

1:(& 126,9

250 703

124 707

101 524 86 732

85&(* /&2 Ɠ / 0*?)*9 107,5 73 103 .)ö 104,6

66 490

&? 3,>.1048 48?9&, 98,0 59 240 +1&2.0 9,2

Éves bevétel (millió forint)

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

Bemutató 2019.

616 XI. 21.

3­_÷X_¥R J_JW K÷

(744) 0 *,> / 047 158,9 108 803 3> 1 5 9*7

2018.

576 IV. 26.

881

2019.

-&1 148 .7&2'&3 312,6 195 519 )?8:3,*19 7&

Bemutató

/ ,;&7 ?8

719 XII. 19.

JELENLEG FUTÓ TOP 10 FILM EDDIGI BEVÉTELE* 415,6

903

2019.

1165

2018.

647 XI. 01.

'488? 11 0 ; ,9*1*3 - '47

845 IV. 25.

89&7 <&78 80><&10*7 047&

Bemutató

934

2017.

1338

2015.

737 VII. 09

'4-*2.&3 7-&584)>

909 XII. 14.

'488? 11 0 ; ,/ 9 0

Bemutató

967

2009.

1381

2016.

700 XII. 15.

2.3>4340

1208 XII. 17.

89&7 <&78 &? :941 8 /*).

+*0*9* ?;*,>

1030

2015.

1752

Bemutató

EGY CSILLAGOK HÁBORÚJA TÖRTÉNET

1238 XII. 18.

&;&9&7

'J[­YJQ RNQQN· KTWNSY

?8.; 3> *,>*8

Bemutató

89&7 <&78 '7*)ö *7ö

6 783

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

[JX S­_÷X_¥R

TOP 10 FILM, 2020

'&) '4>8 Ɠ 2.3) 7 00 7488?+. 0 ’20. I. 16. 570,7 345 915 7.*2'*7*0 351,5

9*3*9 308,3

250,0

214 249 188 456

’20. VIII. 27.

158 988

/:2&3/. Ɠ & 0 ;*90*?ö 8?.39 218,3 139 076 )41.991* 205,3

132 075

843.( & 8 3).8?3 186,4 124 299

109,70 80,00

? 7 /*1*39 8

’20. I. 2.

43,90

-&' 37,00

’20. I. 16. ’20. II. 13. ’20. IX. 17.

& 1 9-&9&91&3 *2'*7 156,7 101 678

’20. II. 27.

74 008

’20. VII. 30.

52 612

’19. XII. 30.

33 255

’20. II. 27

26 271

’20. IX. 10.

+*10 8? 1 8 2*,-&9 74?&91&3 .)*., 9&79 *,> 991 97*

19 430

’20. IX. 24.

6 532

’19. IX. 26.

)7&0:1.(8 *1;9 78 5,81 5 162

’19. X. 31.

27,80

&0.0 2&7&)9&0

’19. XII. 12.

3&,>5&5& -&)2Ď;*1*9 177,2 117 019

Premier

5*89. '&1- 8*;*1*)

’20. I. 30.

89&7 <&78 80><&10*7 047& ’19. XII. 19. 255,4 152 683 9 7'* */9;*

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

TOP 10 MAGYAR FILM, 2020

6,97

;&1&3 Ɠ &? &3,>&140 ; 1,>* ’19. XI. 21. 3,22 2 271 0 1(8 31&0 8 1,25

;&) '&1&943 0,88

1 084

’19. II. 13.

589

’18. IV. 21.

*A 2021. augusztus 5.– 11. közötti mozihéten.

2021. 08. 17. 18:07

| CÍMLAPON |

NÁLUNK KILINCSELNEK A PRODUCEREK

MAGYAR FILMIPAR | Andy Vajna, közbiztonság, vonzó adókörnyezet, filmbarát lakosság – ezek együttes hatása eredményezte, hogy az elmúlt tizenöt évben a magyar filmipar ugrásszerű növekedést mutatott. Ugyanakkor a nemzetközi filmgyártásnak, Hollywoodnak végképp újra kell gondolnia a helyzetét. szerepe abban, hogy egymás kezébe adják a gyártók a magyar stúdiók ajtókilincsét. Ugyan a rugalmas pénzügyi környezet hívogató, de ez csak az egyik oldal. Ha hiányozna a szakmai alázat, a biztos alapokon nyugvó működési rendszer, és nem kerülne dobozba a film a forgatás végére, akkor nem jönnének vissza évek óta a nemzetközi partnereink.”

„CSOMAGBAN”

A hazai filmipar felfutásában jelentős szerepe volt és van a külföldi filmek bér- (vagy szerviz-) gyártásának. Egyrészt a 2018ban 30 százalékosra növelt adókedvezmény – a filmprodukciók az előállítási költség 30 százalékának megfelelő támogatást kaphatnak, amennyiben az alkotás közvetlen gyártási költségének legalább a 80 százaléka magyarországi – tette vonzóvá az or-

FOTÓ: GETTY IMAGES

A Saul fia Oscar-díjas filmdráma sikere fordította Magyarország felé a szintén Oscart nyert spanyol rendező, Fernando Trueba figyelmét. Ennek következtében itt forgatta – Penélope Cruz főszereplésével – a Spanyolország királynője című alkotását. Kíváncsi volt az ország szakmai adottságaira, a Nemes Jeles László által rendezett film gyártóira, a Laokoon Filmgroupra, amely ilyen szintű produkciót és kampányt tudott letenni az asztalra szűkre szabott anyagi keretéből. „Másfelől már több spanyol film készítésében működtünk közre – mondta Stalter Judit, aki Sipos Gábor és Rajna Gábor mellett a Laokoon egyik producere, tulajdonostársa; nevéhez köthető a Tiszta szívvel, A legjobb dolgokon bőgni kell című film vagy az Aranyélet sorozat –, így Trueba hallotta a jó hírünket a saját körein belül is. A szájhagyománynak jelentős a 10 | FIGYELŐ 2021/33

F_10-14-Cimlapon.indd 10

2021. 08. 17. 18:07

| CÍMLAPON |

szágot, de ez önmagában nem lett volna elegendő. A régióban egyedülállóan rohamos fejlődésnek indultak az itthoni stúdiók, világszínvonalú a szakembergárdánk, de olyan filmes eszközparkot is fel tudunk mutatni, amely legközelebb már csak Londonban érhető el. Ugyancsak nem mellékes, hogy Budapest közbiztonságát az itt forgató külföldi sztárok rendre kihangsúlyozzák, ahogy a városaink és a vidék változatosságát is. A lakosság filmbarát hozzáállása sem elhanyagolható szempont, legalábbis Stalter Judit szerint, hiszen a magyarok többnyire türelemmel kezelik a környékükön zajló forgatásokat. A szakember úgy véli, mindez együtt, „csomagban” tette és teszi kedvelt desztinációvá Magyarországot a nemzetközi filmesek számára. A Nemzeti Filmintézet (NFI) honlapján olvasható adatok szerint 2019-ben a magyar filmgyártás rekordot döntött. A közvetlen előállításra nyilvántartásba vett összeg elérte a 164,4 milliárd forintot, ez az előző évhez képest mintegy 50 százalékos növekedés. A teljes költés 94 százalékát külföldi alkotásokra fordított pénzek tették ki. Tavalyelőtt összesen 319 produkció készítését regisztrálták Magyarországon. Ebből 228 magyar mű volt, 8 koprodukció és 83 külföldi alkotás. A filmgyártás itthon – a hazai és a külföldi produkciókat együtt tekintve – mintegy húszezer embernek ad munkát.

A RÉGIÓ

A Laokoon Filmgroup egyik vezetője a Figyelőnek elmondta: a szakma természetesen figyeli a környező országok támogatási rendszereit. Szlovéniában 25, Csehországban 20 százalékos jelenleg az adókedvezmény, Lengyelországban 30, de ott létezik egy felső határ. Projektenként maximum 3,3 millió euróig vehető igénybe a támogatás. Romániában kiugróan nagy, 35 százalékos volt eddig a kedvezmény, ezt viszont most újragondolják a törvényhozók. „Jelenleg a lengyelek a fő vetélytársaink, most éppen hozzájuk trendi forgatásokat vinni. Kelet-Európa „felfedezése” Prágával kezdődött, majd Budapest vette át a térségben a központi szerepet. Ma már jellemzően stúdiókról, stúdiómunkákról és nem érzelmi alapon megközelített filmgyártásról beszélünk, mint a kilencvenes években. Nálunk most stabil és – nemzetközi összehasonlításban is – gyors a rendszer, egy-két hónapon belül visszatérítik a stáboknak a támogatás összegét” – magyarázta a szakember. A hazánkban működő Location Office Kft. is nagyban segíti a filmesek munkáját. A cég hatósági jogkört gyakorolva a lehető leggyorsabban biztosítja, hogy az egyes helyszínek rendelkezésre álljanak. Öt – sürgős esetben két – munkanapon belül az önkormányzatokkal együttműködve közvetít, elutasításban pedig ritkán részesül a szervezet. Az úgynevezett letétiszámla-rendszer is a kiszámíthatóságot biztosítja. A filmgyártó társaságok a 30 százalékos támogatás összegét vagy közvetlenül az adójukat erre a célra fordító társaságoktól, vagy pedig a Nemzeti Filmintézet letéti számlájáról igényelhetik. „Mindkét ötlet eredetileg Andy Vajna nevéhez köthető – mondta a producer –, ő próbálta meg centralizálni és gördülékennyé tenni a rendszert.”

ELSZÁLLT ÁRAK

A pandémia természetesen a magyar filmszakmát sem kímélte. „Ez egy nagyon érzékeny piac – fejtette ki Stalter. – Válsághelyzetben rendkívül gyorsan reagál: az elsők között omlik ösz-

sze, majd a leggyorsabbak között szedi össze magát. Ahogy a járvány beütött, rohantak a reptérre az amerikai filmesek, viszont az NFI segítségével – európai viszonylatban – nagyon korán nyithattunk. Tavaly nyáron is pöröghettek a forgatások, az idén pedig már komoly gond, hogy alig találni szabad stábot, illetve 2022-re szinte lehetetlen stúdiót foglalni. A Location Office-hoz beérkezett kérelmek már most a Covid előtti számokat hozzák, hat-nyolc A listás film forog jelenleg is itthon. Ez az őrült igény a tartalomgyártásra azonban az árak erős emelkedését is magával hozta. Egy külföldi producer ma már a költségkalkulációk összehasonlítása miatt kér be ajánlatot Tallinnból,

HOL FOROG MÉG ITTHON? Nem csak az ikonikus fővárosi pontok (Nyugati pályaudvar, Vásárcsarnok, múzeumok…) és a stúdiók épített díszletei érdekesek az itt forgatók számára. Például a Vaják (The Witcher) című sorozat epizódjait filmezték a tatai Öreg-tó partján, a szentendrei skanzenben vagy a komáromi Monostori erődben is. Egykori bányák, barlangok, várak, kastélyok keresett forgatási helyszínek. A Budapesten kívüli forgatás mindig opció. Harminc-ötven perces utazás napi szinten is beleférhet a stábnak, így a főváros környéki kisvárosok mindenképp szóba jönnek. De a távolabbi helyszínek is, mint Pécs, Debrecen, Esztergom, a Balaton környéke, Gödöllő vagy Szentendre. Ugyancsak A kategóriás filmek „visszatérő” helyszíne Sopron, Kőszeg, Győr.

Madridból, Kijevből és Budapestről – egy városon belül több cégtől is. Minden drágul a külföldi, tőkeerős bérmunkák miatt. Ez például a mi ügyfélkörünknek megnehezíti a helyzetét. Mivel a Laokoon nemcsak külföldi bérgyártásra állt be, hanem többféle kaliberű, igényű produkcióval, műfajjal (például reklámfilmekkel, hazai alkotásokkal is) dolgozunk, folyamatos kihívás a megfizethető szakemberek megtalálása és a forgatási költségek optimalizálása. Előfordul, hogy megkeres egy korábbi partner, aki elégedett volt velünk pár éve. Rápillant az árakra és arra jut, hogy inkább kipróbálja Szerbiát vagy Romániát. A következő munkájánál viszont újra felhív, hogy egyezkedjünk, mert a szakembergárdát, a stúdiót, a felszereltséget itt sokkal jobbnak érzi. Mi főként európai produkciókkal dolgozunk. Időnként vállalunk kisebb amerikai munkákat, de a stúdiófilmek hazai piacát lefedő nagy cégekkel, a Mid Atlantic Filmsszel vagy a Pioneerrel nem konkurálunk. Szerencsére a helyszínek rugalmasak, egy étterem nem kér akkora bérleti díjat egy ötvenfős stábtól, mint egy ötszáz főstől. Jó hír, hogy a szervizmunkákon kívül egyre több a koprodukcióban készülő alkotás. Ezeknél a kreatív együttműködés jóval összetettebb. Például a külföldi partner kikéri a véleményünket a forgatókönyvről, vagy az utómunkába is bevonja a magyar csapatot, és a bevételből is részesedik.”

HOLLYWOOD ALKONYA

A pandémia hullámai jönnek és mennek, ám a nézők akkor sem térnek vissza a vetítőtermekbe, ha a megbetegedések száma éppen csökken. A mozik nemzetközi szinten (is) gyengébben teljesítenek, mint a járvány előtt, ami azért is probléma, mert a klasszikus látványfilmek ebben a környezetben nem életképe2021/33 FIGYELŐ | 11

F_10-14-Cimlapon.indd 11

2021. 08. 17. 18:07

| CÍMLAPON |

sek, nagyon kevés hasznot hoznak, cserébe hatalmas pénzügyi erőforrásokat kötnek le. (Kérdés, hosszabb távon megéri-e nagy költségvetésű produkciókat gyártani.) Ahhoz, hogy egy nagy hollywoodi film sikeres legyen, először vissza kell termelnie a 150-200 millió dolláros büdzséjét. Ezenfelül a bevételeknek állnia kell a reklámkiadásokat, valamint a moziüzemeltetők és a külföldi forgalmazók díjait. Néhány nemzetközi piacon, például Kínában mindezen túlmenően a filmek forgalmából az állam is elveszi a maga részét. Így nem ritka, hogy egy látványfilmnek ahhoz, hogy ne legyen bukás, 400-500 millió dollárt kell termelnie a nagyvilágban. (Persze sok esetben nem egy alkotásról, hanem komplex produkciócsomagokról van szó, amikor öt év alatt három-négy film készül egy stúdióban, és abból csak egynek kell extraprofitot hoznia, a többi elég, ha nullszaldós, és leköti, egyben tartja a kapacitásokat.) Ugyanakkor az említett pénzügyi küszöböt a Covid előtt nemcsak hogy viszonylag könnyen túllépték a stúdiók, de az elemzők már volt, hogy akkor is csalódásról beszéltek, amikor egy nagy költségvetésű film bevétele nem haladta meg az egymilliárd dollárt. Mostanra a világ annyira kifordult a sarkából, hogy igazán sikeres amerikai látványfilmek szinte nem is léteznek. Jellemző, hogy az év legsikeresebb alkotása egyelőre egy kínai film, a Helló, anyu. Hollywoodban minden nagy produkció gyártása kockázatossá vált. Az elmúlt másfél évben több olyan állt földbe,

2021 EDDIGI LEGSIKERESEBB FILMJEINEK MOZIS FORGALMA* Cím Gyártó ország Árbevétel (millió dollár) Hi, Mom Kína 822 Detective Chinatown 3. Kína 686 Halálos iramban 9. USA 662 Godzilla Kong ellen USA 467 Fekete Özvegy USA 361 Hang nélkül 2. USA 295 Szörnyella USA 221 Démonok között 3. USA 199 Chinese Doctors Kína 197 Impasse Kína 181 *Augusztus 13-i adatok.

Forrás: boxofficemojo.com

amelynek elvileg annyit kellett volna hoznia a konyhára, hogy a gyártó megindíthassa következő projektjét. De a probléma ennél mélyebb. A most bemutatott nagy filmek is gyengén muzsikálnak, nem hoznak elég bevételt. Az új világhoz a stúdiók úgy igazodnak, hogy elkezdtek egyre nagyobb hangsúlyt helyezni az online videótáraikra. A Disney és a Warner Bros. már van, hogy a filmjeit egy időben kezdi el forgalmazni a mozikban és a világhálón. Az üzleti modell ilyenkor úgy néz ki, hogy a nézőknek a neten a premierekért a streamingcsatornák szokásos havi díján felül is fizetni kell egy fix összeget. Ennek a felállásnak köszönhető, hogy az idei új Marvel-mozi, a Fekete Özvegy ugyan „csak” 361 millió dollárt hozott a konyhára a jegypénztáraknál, de az online-nak hála sikeressé tudott válni. Csak az első hétvégéjén az „egeres cég” videótárán, a Disney+-on keresztül 60 millió dollárt kasszírozott. Az már most is látszik, hogy ebben az új helyzetben sikerre csak a neves franchise-oknak lesz esélyük, így például a Marvelprodukcióknak vagy a Halálos iramban mozisorozatnak. Pedig a járvány előtt voltak arra irányuló próbálkozások, hogy a mozit mint műfajt kezelhetőbb pénzügyi mederbe tereljék vissza. Ott van például a 40 millió dolláros Tőrbe ejtve Daniel Craiggel. A film csaknem 200 millió dolláros bevételt hozott, vagyis megötszörözte a pénzt. Nagyjából ilyen arányokról van szó a szuperprodukcióknál is, de azok esetében ugye rendkívül nagy a marketingköltség. Nem úgy a kisebb filmeknél, ahol a húzónév elviszi a reklámozást a hátán. Arra is készülni kell, hogy a mozifilmmegosztók képesek olyan forgalmat produkálni, mint amiről az imént írtunk. Vagyis ha egy produkció gyártási költsége kordában marad, felesleges filmszínházba vinni, elég berakni a streamingkínálatba. Például A holnap háborúját gyártó Paramount Pictures a pandémia előtt még mozis premiert tervezett a filmnek, amely végül az Amazon Prime videótárban debütált. Ennek folytán viszont lövése sincs a szakmának, hogy pontosan mennyi pénzt is hozott az alkotás. Mindent összevetve a nemzetközi filmipar gondban lehet, de a magyar szolgáltatások versenyképesek maradnak a jelenlegi környezetben is, vagyis a hazai ipart aligha érinti a problémakör. Ugyanakkor arra is készülni kell, hogy a piac a jelenleginél kevésbé lesz transzparens. SZIGETI HAJNI–DEVECSAI JÁNOS

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

„Tavaly nyáron is pöröghettek a forgatások, az idén pedig már komoly gond, hogy alig találni szabad stábot, illetve 2022-re szinte lehetetlen filmstúdiót foglalni” – Stalter Judit.

12 | FIGYELŐ 2021/33

F_10-14-Cimlapon.indd 12

2021. 08. 17. 18:07

| CÍMLAPON |

VONZZUK A FILMESEKET

FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI

KEMÉNY ILDIKÓ | Anglia után Magyarországon működik a legjobb filmes adókedvezmény-rendszer a nemzetközi szakma szerint. Ez önmagában rengeteg produkciót vonz hazánkba, de az is nagy szerencsénk, hogy az ezerarcú Budapesten szinte bármely alkotás leforgatható – mondta lapunknak az egyik legnagyobb magyar filmes szolgáltató, a Pioneer Pictures ügyvezető igazgatója.

A Pioneer reklámfilmcég huszonhat évvel ezelőtti indulásának a története már-már legendás. A cannes-i szakmai fesztiválon Antal Ilona, Peták Eleonóra és Jennifer Webster elindult a siker útján. Később, 2005-ben ön is csatlakozott. – Mára a Pioneer egy vállalatcsoporttá vált, amelynek továbbra is megvan a reklámos üzletága, tizenhat éve pedig létrejött a filmes is. Én az utóbbinak vagyok az egyik tulajdonosa és vezetője. A Pioneerhez való csatlakozásom előtt Angliában éltem, ahol a National Film and Television Schoolban végeztem, producer szakon. Ez az iskola egyike a világ öt legjobb filmes egyetemének. Miután végeztem, az angol filmgyártásban kezdtem dolgozni. Magyarországon ekkortájt vezették be az adó-visszatérítést mint közvetett filmtámogatási formát, amely nagy vonzerejévé vált a hazai szakmának. Angliai munkáim mellett vonzott a lehetőség, hogy társproducerként Magyarországra hozzak külföldi filmes produkciókat. Mivel nem akartam mindent az

elejéről kezdeni itthon, olyan társakat kerestem, akikhez szívesen csatlakoznék. Ekkor találtunk egymásra. – Hogyan alakult az elmúlt tizenhat évben a Pioneer filmrészlegének az üzleti élete? – Szerencsések voltunk, mert az antrénk egy kiváló BBCfilm, az Einstein és Eddington volt – a főszerepben Andy Serkisszel –, amellyel bizonyítottuk: igenis meg tudunk felelni az angolszász elvárásoknak. Az első éveink alatt még részben Angliában, részben Magyarországon dolgoztam, mostanra azonban teljesen hazaköltöztem, mert rendszeresen három nagy költségvetésű angol vagy amerikai projektünk fut egyszerre. – A vállalat irányításában jelenleg milyen a munkamegosztás? – A filmmenedzsmentet, mint említettem, én viszem, de a társaság életét természetesen együtt kontrolláljuk, vezetjük a cégtársakkal. Ezzel kapcsolatban megemlíteném, hogy 2021/33 FIGYELŐ | 13

F_10-14-Cimlapon.indd 13

2021. 08. 17. 18:07

| CÍMLAPON |

hat évvel ezelőtt összeálltunk az egyik legnagyobb középeurópai filmes szervizcéggel, a Stillkinggel, amelynek az élén egy amerikai és egy angol tulajdonos áll. Filmes oldalon velük vagyunk partneri kapcsolatban, együtt kezdtünk el nagyobb amerikai stúdiófilmeket is forgatni az angol produkciók mellett. – Pontosan milyen feladatai vannak egy filmes szolgáltatónak? Hol kapcsolódnak be egy mozi készítésébe? – A mi munkánk megkeresésekkel, tárgyalásokkal kezdődik, majd kapunk egy forgatókönyvet, amelyről aztán egyeztetések indulnak, hogy kiderüljön: leforgatható-e az alkotás Magyarországon. Bár már egyre több izgalmas szcenárió íródik kifejezetten Budapestre is, a legtöbb még mindig más országokat és városokat akar itt megjeleníteni. Nagyon nagy szerencse, hogy nemcsak világszínvonalú stúdióink vannak, hanem a főváros a maga sokszínű arculatával helyszíne tud lenni akár egy kifinomult párizsi környezetnek, egy amerikai nagyvárosnak vagy egy ipari negyednek. Ezt igyekszünk is kihasználni. A mi igazi feladatunk jó partnerként úgy lebonyolítani a projektet, hogy minden fillér felkerüljön a vászonra. Bár megjegyezném, hogy manapság már – szerintem sajnálatosan – sok film inkább televíziók képernyőjére és streamingfelületre készül, semmint mozivászonra, de azért szerencsére még sok mozifilmet is készítünk. Miután kiajánlottuk a lehetséges helyszíneket, az adó-visszatérítési kalkulációt is tartalmazó költségvetést készítünk az adott produkcióra. Ha mindez megnyeri a finanszírozók tetszését, megkapjuk a „green lightot”, s indulhat a hónapokig tartó előkészítés, majd a forgatás. – Hány produkciót tudhatnak a hátuk mögött, és mely munkája áll legközelebb a szívéhez? – Mintegy ötven játékfilmmel, sorozattal büszkélkedhetünk. Köztük van a Colette Keira Knightley-val, a Vörös veréb Jennifer Lawrence-szel, az Atomszőke Charlize Theronnal, A sas Donald Sutherlanddel vagy éppen A korona című sorozat második évadjának két epizódja.

NÉVJEGY Az angliai National Film and Television School produceri szakán végzett. Évekig az angliai filmgyártásban dolgozott. 2005 óta a Pioneer Pictures ügyvezető igazgatója, vezető producere.

– A koronavírus-járvány a filmes világot is erőteljesen sújtotta. Önök hogyan élték meg az elmúlt másfél évet? – Amikor leállt az élet, éppen egy amerikai filmet forgattunk az Amazonnak, valamint egy tévésorozatot a BBC-nek. Egyik napról a másikra meg kellett szerveznünk a leállást, a külföldiek hazautazását, a díszletek és a kosztümök megőrzését. Mindezt annak reményében, hogy egyszer csak viszszaáll a rend és újra forgatni tudunk. A pauza hónapjai alatt mi is otthonról dolgoztunk, így persze csak online egyeztetéseket tudtunk folytatni külföldi partnereinkkel és a magyar stábtagokkal. A visszatérésünket – amelyben elsők voltunk a szakmában – nagyban segítette, hogy gyorsan fel tudtunk zárkózni a fertőzés elleni védekezésben az igencsak szigorú amerikai és angol elvárásokhoz. Még új stábtagokat, úgynevezett Covid-supervisorokat is ki kellett képeznünk, akik segítenek az egészségügyi követelmények betartásában. A forgatásokon a mai napig nagy a szigorúság a maszkviselés terén. A stáb három – piros, sárga, zöld – csoportra van osztva. A piros csapat tagjai lehetnek jelen a színészek közelében. A sárgák addig maradhatnak, amíg a színészek maszkban vannak, a zöld csoportba tartozók pedig az irodai munkát végzik, ők nem léphetnek a felvétel területére. A pirosakat heti háromszor, a sárgákat kétszer, a zöldeket pedig egy héten egyszer tesztelik. Így egyfajta buborékban tudjuk tartani a produkciót. Összességében azt tudom mondani, hogy a szakma ismét dübörög, s újra egyre több magyar színésznek és stábtagnak tudunk munkát adni. – Jelenleg milyen projektjeik futnak? – Három nagy produkciónk zajlik, ebből kettőről beszélhetek. Az egyik egy tizenhárom részes amerikai sorozat, amelyet az NBC-nek forgatunk, a címe FBI: International. Ennek vannak budapesti részei, de meg kell jelenítenünk például Svájcot, Zágrábot és Madridot is. A másik alkotást a Lionsgate-nek készítjük streamingre, ez a John Wick-filmek előtörténete lesz. Ennek folyamán az 1970-es évek New Yorkját fogjuk részben stúdiókban felépíteni, részint külső helyszíneken felvenni. – Milyen a szakmai együttműködésük a Nemzeti Filmintézettel? – Ennek az intézménynek hatalmas szerepe van abban, hogy hazánk a régió kiemelkedő filmipari szereplője lett. Minden szakmabeli szerint Anglia után nálunk működik a legjobb adó-visszatérítési szisztéma. Nagyon sokat köszönhetünk Andy Vajnának és a filmügyi kormánybiztosi poszton a halála után őt követő Káel Csabának is. A filmintézettel való együttműködésünk nagyon fontos, rengeteg segítséget kapunk tőlük. A koronavírus-járvány alatt abban is intenzíven közreműködnek, hogy hivatalos meghívólevelek kibocsátásával segítik az ideérkező külföldi színészek és stábtagok üzleti célú beutazását. HELMECZI ZOLTÁN

14 | FIGYELŐ 2021/33

F_10-14-Cimlapon.indd 14

2021. 08. 17. 18:07

MK_Konzultacio_Julius_print_200x292.indd F_15_MK_nemzeti_hirdi.indd 15 6

2021. 07. 08. 09. 17. 10:52 18:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KILŐTT A MAGYAR GAZDASÁG Egyre jobban látszik a járvány enyhülésének a hatása a magyar gazdaság teljesítményén: a második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) a nyers adat szerint 17,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok alapján 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Az első fél évben 7,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok alapján 7,2 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva, miután január–márciusban a nyers adat szerint 2,1, a kiigazított és kiegyensúlyozott mutató alapján 1,9 százalékkal csökkent.

gazdaság teljesítményéhez. A szolgáltatások ágazatai – így a turizmus, a szállítás, az infokommunikáció, a pénzügy, az oktatás és az egészségügy – kivétel nélkül erősödhettek. Keresleti oldalról a fogyasztás, a beruházások és az export is húzhatta a gazdaságot. A bővülést a tárcavezető szerint jelentősen támogatták a kormány gazdaság-

védelmi és -újraindítási intézkedései: az idén összességében 8,4 százalékponttal járulnak hozzá a teljesítményhez, enynyivel mérséklik a járvány okozta válság hatásait. Az erőteljes visszapattanást segítette, hogy a magyar gazdaságnak a pandémiához való alkalmazkodási képessége javult, így a járványügyi intézkedések kevésbé fogták vissza az aktivitást. Az Európában élenjáró hazai oltási programnak köszönhetően az újraindítás is gyorsabb lehetett az uniós orszá-

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

NÖVEKEDÉS | Az előzetesen vártnál is gyorsabban bővült a magyar gazdaság a második negyedévben. A hazai gyarapodás érdemben meghaladta a régiós gazdaságok, valamint az EU átlagos növekedését is.

TÚL A JÁRVÁNY ELŐTTI SZINTEN

„A várakozásokon felül bővült a bruttó hazai termék a második negyedévben az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva, ez a valaha mért legnagyobb növekedés” – jelentette be Varga Mihály a közösségi oldalára feltöltött videóban. A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintet, az újraindítás Magyarországon az egyik leggyorsabb az Európai Unióban. Az elérhető részstatisztikák azt jelzik – tette hozzá –, hogy a gyarapodás egészséges szerkezetű, a legtöbb gazdasági ágazatra kiterjedt. A Pénzügyminisztérium számításai szerint termelési oldalról az ipar és az építőipar két számjegyű növekedést mutathatott, de az agrárium is pozitívan járulhatott hozzá a

ÉRDEKLŐDŐK A DEBRECENI FARMEREXPÓN. AZ AGRÁRIUM IS HÚZTA A NÖVEKEDÉST

16 | FIGYELŐ 2021/33

F_16-17-GDP.indd 16

2021. 08. 17. 18:10

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A GDP VOLUMENINDEXE* gokénál: a magyar gazdaság már meghaladta a pandémia előtti teljesítményét, miközben az eddig elérhető adatok szerint a tagállamok többségében még mindig alacsonyabb a kibocsátási szint. „Mindezek alapján megállapítható, hogy a hazai gazdaság újra dinamikus növekedési pályára lépett, beérnek a támogató költségvetési politika eredményei. A cél most az, hogy megőrizzük ezt a lépéselőnyt az EU-val szemben, ezért a kormány folytatja az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre, a beruházások ösztönzésére és a családok támogatására épülő gazdaságpolitikát” – emelte ki a pénzügyminiszter.

NAGYON JÓ LEHET A TELJES ÉV IS

„A vártnál lényegesen jobb második negyedéves GDP hatására az idei növekedési előrejelzésünket 8 százalék környékére módosíthatjuk az eddigi 7,7-ről, míg jövőre továbbra is 7 százalékos bő-

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF "

*Adott év második negyedévében, nyers adatok szerint. Forrás: KSH

vülésre számítunk. A korlátozások tavaszi, fokozatos feloldásával határozott lendülettel folytatódott a helyreállás, így a hazai GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei gyarapodás már akkor elérheti a 6,8 százalékot, ha a második fél évben stagnál a gazdaság” – írta az adatok kapcsán a Figyelőnek küldött kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság növekedése érdemben meghaladta a régiós gazdaságok, valamint az Európai Unió átlagos bővülését. Szezonálisan és naptárhatással megtisztítva a cseh gazdaság 7,8, a szlovák 9,6, a lengyel 10,7, a román 13,6, az uniós 13,2, az euróövezeti pedig 13,7 százalékkal nőtt a második negyedévben, s az idén akár gyorsulhat is a felzárkózásunk. „Várakozásunk szerint ebben az évben a lengyel gazdaságot visszaelőzheti, a portugál gazdaságot megelőzheti a hazai GDP” – vélekedett a szakember.

ALACSONY VOLT A BÁZIS

„A két számjegyű gyarapodásra számítani lehetett, mivel a múlt év második felében a járvány miatti korlátozások eredményeként korábban soha nem látott visszaesést könyvelhetett el a magyar gazdaság, azaz alacsony volt a bázis. A második negyedéves tényadat némi meglepetést jelent, mert meghaladja a piaci várakozásokat, amelyek 17 százalék körüli többletet valószínűsítettek” – értékelte az új adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: egyelőre első becslésről van szó; a később megjelenő részletes számokból lesz látható, hogy mely ágazatok voltak a növekedés főszereplői. Annyi viszont már az eddigi makroadatokból is látható, hogy például az építőipar májusi és júniusi kimagasló teljesítménye biztosan hozzájárult a bővüléshez. Ahogy az ipari termelés is, amely áprilisban, májusban és júniusban egyaránt jókora növekedést ért el, részben az alacsony bázis miatt. „Ezek mellett szinte minden szektor támogatta a gyarapodást a második negyedévben” – emelte ki a szakértő. Németh Dávid azt is elmondta: a mostani adat megjelenése előtt még 6,7 százalékos növekedést valószínűsítettek 2021re, de a friss számok fényében elképzelhető, hogy 7 százalék feletti bővüléssel zárja ezt az évet a magyar gazdaság. „Ugyanakkor kockázatokkal is számolni kell, a vírusvariánsok terjedése miatt ugyanis újabb hullámok okozhatnak megtorpanást nemzetközi szinten, ami a hazai gazdaságra is hatással lehet” – emlékeztetett a vezető elemző. BARÁT MIHÁLY 2021/33 FIGYELŐ | 17

F_16-17-GDP.indd 17

2021. 08. 17. 18:10

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

PARLAMENTI TÁNCREND

TÖRVÉNYHOZÁS | A 2022-es parlamenti választás előtti utolsó teljes ülésszakát kezdi meg szeptemberben az Országgyűlés. A kormány törvényalkotási programja tizenhat jogszabályjavaslatot sorol fel.

Hetvenhat plenáris ülést, azon belül kétszázkilenc ülésnapot tartott a 2018ban alakult, a koronavírus-járvány hullámai alatt is folyamatosan működő Országgyűlés ez év nyaráig. A százkilencvenkilenc képviselőre a parlamenti választásig még egy teljes ülésszak vár, szeptembertől decemberig. A kampány időszakában ugyanis rendszerint már nem gyűlnek össze a honatyák és a honanyák. Így választási években a februárban kezdődő parlamenti szezon általában csonka, és ez minden bizonnyal így lesz jövőre is. 2018-ban például az utolsó rendes tanácskozás február 21-én volt az április 8-i voksolást megelőzően. (Március 21-én, ellenzéki kezdeményezésre még összehívtak egy rendkívüli ülést, de az mindössze ötvenegy percig tartott.)

PROGRAM

A kormány őszre szóló törvényalkotási programja tizenhat javaslatot tartalmaz, ezek többségét novemberben és decemberben tervezik elfogadni. A parlament honlapján közzétett dokumentum alapján nagy terjedelműnek mindössze három előterjesztés ígérkezik: a 2020-as költségvetés zárszámadása, a honvédelemről és a honvédségről szóló indítvány, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásának, egyesülésének és szétválásának a szabályozása. A táblázatból az is kiderül, hogy a mezőgazdasági tárca az agrártermékek – így a mezőgazdasági és a borászati produktumok, az élelmiszerek és a szeszes italok – eredetvédelméről, valamint az erdőbirtokossági társulatokról készít tervezetet.

MENETEL A RENDŐRSÉGI ZENEKAR. A TÖRVÉNYHOZÁS IS GYORS ÜTEMET DIKTÁLT AZ ELMÚLT BŐ HÁROM ÉVBEN

A Miniszterelnökség azon dolgozik, hogy a polgárok állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, okmányazonosító és kapcsolattartási adatainak a változásáról hiteles elektronikus formában értesítést kapjanak a velük szerződéses viszonyban álló szolgáltatók, a közmű- és a telekommunikációs cégek. Emellett tervezik, hogy a – például költözés, bérbeadás vagy haláleset miatt szükséges –

közműátírásokhoz kapcsolódóan az állam egy ingyenes és egyablakos elektronikus ügyintézési szolgáltatást biztosít majd. Ennek igénybevételével a Miniszterelnökség szerint az ügyfelek és a szolgáltatók oldalán egyaránt elérhető lenne az adminisztratív terhek csökkentése. A törvényalkotási menetrendből egyébként az is kiolvasható, hogy a Belügyminisztérium új központi elektronikus ügyintézés bevezetésével kalkulál.

18 | FIGYELŐ 2021/33

F_18-19-Parlament.indd 18

2021. 08. 16. 17:20

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: ORBÁN VIKTOR/FACEBOOK

A dokumentum csak az előre tervezett indítványokat tartalmazza, emellett természetesen más törvényjavaslatokról is dönt majd a Ház. Mint arról már lapunk is írt korábban, akár alap-

törvény-módosítás is napirenden lehet, mivel a nemzeti konzultációban egyebek mellett arról kérdezi a kormány az embereket, hogy kapjanak-e alkotmányos védelmet a családtámogatások, a nyugdíjak és a munkát terhelő alacsony adók. A konzultációs kérdőívből fakadóan más törvénymódosításokra is lehet számítani, például a szülők adó-visszatérítésével és a hitelmoratórium jövőjével összefüggésben. A diskurzusban szereplő témakörök vélhetőleg az őszi politikai tematikát is meghatározzák majd a

parlamenti padsorokban, csakúgy, mint a kabinet által a gyermekvédelem ügyében kezdeményezett, várhatóan 2022 januárjában vagy februárjában megrendezendő népszavazás.

HÁROM ÉV SZÁMOKBAN

A parlament internetes oldalán elérhető adatokból az is megtudható, hogy 2018 májusa óta több mint 550 törvényjavaslatot fogadott el a Ház, jórészt kormányzati, kisebb részben egyéni képviselői előterjesztésre. Emellett ötvennyolc határozat és öt politikai nyilatkozat született. A legaktívabban felszólalók listája szintén nyilvános. E szerint a kereszténydemokrata Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a parlamenti államtitkára szólalt meg legtöbbször, 905-ször az Országgyűlésben ebben a ciklusban, és az összidőt tekintve is ő vezeti eddig a rangsort, fél óra híján ötven órával. Rajta kívül ötszáznál több alkalommal csak Nacsa Lőrinc (KDNP), Keresztes László Lóránt (LMP) és Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kért szót a plénum előtt. Orbán Viktor miniszterelnök bő három év alatt csaknem háromszázszor szólalt fel, s összesen tíz és fél órát beszélt. 2018 óta a legtöbb képviselő a Jobbikot hagyta el: tízen lettek a frakció tagjai közül függetlenek. Az LMP képviselőcsoportjából három, a Párbeszéd- és a DKfrakcióból pedig egy-egy politikus lépett ki. Bősz Anett, aki egyébként a Magyar Liberális Párt elnöke, kétszer is váltott: tizenegy nappal az Országgyűlés megalakulása után távozott a Párbeszéd képviselőcsoportjából és független lett, majd 2019 decemberében beült a DK-sok közé. Két képviselő hunyt el – Hirt Ferenc és Koncz Ferenc, mindketten a Fidesz színeiben politizáltak –, tizennégyen pedig, többségükben jobbikosok, lemondtak a megbízatásukról. Időközi országgyűlési választást kétszer kellett tartani: Dunaújvárosban és környékén a jobbikos Kálló Gergely, a tiszaújváros–szerencsi egyéni körzetben pedig a fideszes Koncz Zsófia nyert.

ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS

Az idén közjogi tisztségviselőt már nem kell választaniuk a képviselőknek, azonban 2022-ben, a ciklus utolsó napjaiban

2018 májusa óta több mint 550 törvényjavaslatot fogadott el a Ház, jórészt kormányzati, kisebb részben egyéni képviselői előterjesztésre. még vár egy ilyen személyi döntés a jelenlegi összetételű Országgyűlésre. Május 10-én ugyanis lejár Áder János köztársasági elnök második ötéves mandátuma. Az országnak mindenképpen új államfője lesz, mivel a tisztségre legfeljebb egyszer lehet újraválasztani az elnököt az alkotmány értelmében. Az alaptörvény rendelkezik a voksolás menetéről is: az államfőt a korábbi elnök megbízatásának a lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztania a parlamentnek, titkos szavazással. Így a szóba jöhető legkorábbi időpont március tizedike. HELMECZI ZOLTÁN 2021/33 FIGYELŐ | 19

F_18-19-Parlament.indd 19

2021. 08. 16. 17:20

DK–JOBBIK-SZÖVETSÉG AZ ELŐVÁLASZTÁSON HÁTTÉRALKU | A hat együttműködő párt közül a két legerősebb, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Jobbik szinte mindent vihet; nem a választók döntenek a legtöbb körzetben, hanem a háttéralku.

Az ellenzéki pártok stratégiája szerint az előválasztás egy olyan politikai innováció, amely a saját tömegbázisukon túl a bizonytalan szavazókat is meg fogja mozgatni. A hat együttműködő formáció (DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum) azzal számol, hogy az előválasztás egyben tematizálja majd a közbeszédet, és ez lendületet ad a jövő tavaszi országgyűlési kampánynak is. Forrásaink úgy vélik, ebben az elképzelés logikus is lenne, csakhogy a valóság történései átírhatják a forgatókönyveket. Ugyanis ilyen országos politikai akcióra még nem volt példa, ezért a lebonyolítási hibák, a kezelhetetlen politikai ellentétek felülírhatják az előzetes elgondolásokat. Mindez pedig fordított mechanizmust indíthat el: az egymással is szemben álló ellenzéki pártok nem az összetartás, hanem a széthúzás benyomását erősíthetik a szavazókban. Ezenkívül a Fidesz–KDNP sem nézi tétlenül, hogy az oppozíció megpróbálja átvenni

a kommunikációs tematizációt; a pedofiltörvény kapcsán kezdeményezett népszavazás ilyen politikai célokat is szolgál. Emellett a referendummal az sem titkolt kormánypárti cél, hogy megoszszák az ellenzéki pártokat: a Jobbik megszavazta a szabályozást a parlamentben, míg az oppozíció többi alakulata hevesen tiltakozott ellene. De nézzük, mi is az előválasztás menetrendje. Hangsúlyozni kell, hogy ezt a voksolást nem az állam bonyolítja; hivatalainak nincs köze sem annak rendszeréhez, sem a szavazatok számlálásához. Az úgynevezett Országos Előválasztási Bizottságot (OEVB) az ellenzéki pártok és ellenzéki civil szervezetek hozták létre, a 2019-es budapesti előválasztási rendszer mintájára. Elvileg – a 106 egyéni körzet miatt – most sokkal nagyobb háttérbázisra, infrastruktúrára lesz szükség.

De csak elvileg, mert éles versenyre nem sok helyen kell majd számítani. A menetrend szerint most hétfőn lejárt a jelentkezési határidő az egyéni választókerületekben tartandó megmérettetés jelöltjei számára. A jövő hétfőn kezdődik és szeptember 6-ig tart az ajánló aláírások gyűjtése (az egyéni országgyűlési képviselők esetén 400, a miniszterelnök-jelölteknél 20 000 szignó szükséges). Szeptember 18. és 26. között lesz az első forduló, a másodikat október 4–10-én tartják. De miért is előre lefutott „meccsekről” lehet szó a választókerületekben? A DK és a Jobbik, az egykori két ádáz politikai ellenfél a legszorosabb szövetséges lett. A Mediaworks Hírcentrum elemzése szerint a 106 körzetből 44 hely kapcsán megállapodtak: harminc körzetben támogatják egymás jelöltjeit, 14-ben pedig nem indulnak a másik aspiránsával szemben. A szakértők számításai alapján a két párt hatvan körzetben nyerhet az előválasztáson: a DK 33, a Jobbik pedig 27 helyen esélyes. Ez a leosztás a választókerületek 55 százalékát jelenti, ez egyértelmű dominancia a baloldalon. A korábbi választási eredmények alapján az ellenzék számára a legreményteljesebb 45 körzetből a DK 17-et, a Jobbik pedig 13-at szerezhet meg jövőre. Ez kétharmados többséget jelenthet számukra a baloldalon. Egy esetleges ellenzéki választási párt létrehozása – amelyről a minap MárkiZay Péter miniszterelnök-jelölt beszélt – azért lehet átgondolatlan ötlet, mert az ehhez esetleg csatlakozó formációk 2022-ben elveszítenék a saját jogot arra, hogy külön-külön frakciókat alapítsanak. Amennyiben az a cél, hogy szervezetileg is egyesüljön az ellenzék, akkor jó ötlet a választási párt létrehozása. Azonban egy ilyen egybeolvadásnak forrásaink szerint még nem jött el az ideje. PT

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

GYURCSÁNY FERENC A PROMENÁD BISZTRÓBAN. A SZÉLSŐJOBBOLDAL LETT A LEGNAGYOBB SZÖVETSÉGESE

20 | FIGYELŐ 2021/33

F_20_valasztas_part.indd 20

2021. 08. 16. 17:21

F_21_auguasztus_hirdi.indd 21 LD_TMU_Augusztus20_2021_Figyelo_200x292_0729.indd 1

2021. 08.16:14:40 16. 17:21 2021. 07. 29.

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

LÓCZY-BARLANG, BALATONFÜRED

TAVASBARLANG, TAPOLCA

A BALATON-FELVIDÉK TERMÉSZETI KINCSEI

A magyar nemzeti parkokat tekintve tavaly és 2019-ben is a Balaton-felvidéki látogatóhelyek fogadták a legtöbb vendéget. Ez év első felében a számuk már meghaladta a 43 ezret, de a főszezon még csak ezután kezdődött számukra. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak a Figyelő megkeresésére küldött összesítéséből megtudtuk, hogy a legtöbb turistát – mintegy 15 ezret – a méltán híres Tapolcai-tavasbarlang vonzotta. De népszerű úti cél volt a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, a Salföldi Major és a KisBalaton Látogatóközpont is a Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán. Emellett sokan fordultak meg a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban, a bakonybéli Pannon Csillagdában és a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpontban. S bár a Balatonedericshez közeli Csodabogyós-barlang négyszázas látogatószáma elsőre alacsonynak tűnhet, ha valaki ismeri ezt a barlangot, az tudja, hogy nem a tömegturizmus kiszolgálóhelyéről van szó. Hiszen néhol csak négykézláb vagy éppen hason csúszva lehet közlekedni a 9,5 Celsius-fokos hőmérsékletben és a százszázalékos relatív páratartalomban.

MEGÚJULÁS

Az elmúlt időszakban a Rejtett kincsek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban el-

nevezésű, 402 millió forintnyi európai uniós forrásból lezajlott projekt részeként sorra újultak meg a látványosságok. Az igazgatóság lapunkhoz eljuttatott tájékoztatásából kiderült: a program kezdeményezése mögött az a felismerés húzódott meg, hogy bár a térségnek hatalmas a turisztikai vonzereje, az adottságok, például az ökoturizmusban rejlő lehetőségek egy része nem volt kellően kiaknázott. Az is céljuk volt a fejlesztésekkel, hogy az egész éves nyitvatartással bővüljön a Balaton négy évszakos kínálata. Mindezek érdekében az őshonos magyar háziállatfajtákat és egy működő gazdaság életét 1997 óta bemutató Salföldi Majorban bővítették a fogadóépületet, továbbá a park élővilágát megismertető egyedi pihenőpadokat, interaktív hangostáblákat telepítettek, valamint új játékelemekkel toldották meg a már meglévő játszóteret. A beruházás részeként az állatsimogató felújítása, az állatkennelek átalakítása és bővítése is megvalósult.

BARLANGOK, BAZALTOSZLOPOK

Az invesztíció legjelentősebb elemeként, 273 millió forintból Balatonfüreden, a bányászok által 1882-ben felfedezett Lóczy-

barlangnál – amely a nevét a geológus és Balaton-kutató id. Lóczy Lajosról kapta – új látogatóközpont épült interaktív kiállítással, valamint egy geológiai tanösvénnyel. A július középén átadott, a füredi Öreghegyi utca végén található 240 négyzetméteres létesítményben nemzeti parki termékeket árusító ajándékbolt és helyi specialitásokat kínáló büfé is helyet kapott. Megvalósult továbbá a turisztikai fejlesztése a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhelynek, amely a Bakony–Balaton Geoparknak is része, és ahol bemutatják a térség vulkanizmusát. A korszerűsítés részeként a fogadóépület akadálymentesítése mellett új játszótér épült, megújultak a tereplépcsők és a korlátok, a bazaltoszlopokhoz érkező turisták komfortérzetének a növelése érdekében pedig kültéri pihenőágyakat, padokat és asztalokat helyeztek ki. A projekt a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont kisebb fejlesztéseit szintén magában foglalta: napvitorlával árnyékosították a belső fogadótérből nyíló játszóteret, és az audio guide rendszer többnyelvű továbbfejlesztése is megtörtént. HZ

FOTÓK: EGRI CSABA

TURIZMUS | Sokan egyenesen a toszkán tájjal hasonlítják össze Magyarország egyik legfelkapottabb térségét, a Balaton-felvidéket. A nemzeti parki besorolású, csaknem 57 ezer hektárnyi területén, amelyet százezrek keresnek fel évente, az elmúlt esztendőkben megannyi turisztikai fejlesztés történt.

22 | FIGYELŐ 2021/33

F_22-Balaton.indd 22

2021. 08. 16. 17:23

Balogh Kálmán

Lajkó Félix

Balázs János

MVM_Zenergia_21_200x292.indd F_23_MVM_hirdi.indd 23 1

Szentpáli Roland

MVM ZENE RGIA

Tompos Kátya

2021

Szakcsi Lakatos Béla

2021. 07. 08. 27. 16. 16:15 17:23

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HUSZONEGY MODELLVÁLTÓ

EGYETEM

A Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem csatlakozott augusztustól a modellváltó intézményekhez.

KISZÁMÍTHATÓSÁG

A világhírű borvidéken, külföldi példák alapján megalapították a kiemelten szőlészettel, borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a TokajHegyalja Egyetemet. Szintén szenátusi kezdeményezésre, a történelmi hagyományoknak megfelelően az Egri Főegyházmegye fenntartásába került az Eszterházy Károly Egyetem. Ez év februárjában jött létre a Pannon Egyetemért Alapítvány, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ezek a szervezetek lettek az új intézmények vagyonkezelői.

Tavaly nyáron a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem került alapítványi fenntartásba. Ezeket az intézményeket szeptemberben követte a Színház- és Filmművészeti Egyetem, ahol az átalakítás – egyedüli felsőoktatási intézményként – éles szembenállást váltott ki a hallgatókból és az oktatókból – az ügy politikai botránnyá dagadt. A Corvinus Egyetem volt az első intézmény (2019-ben), ahol a modellváltást levezényelték. A most megalakult tíz új intézmény azt is jelenti majd, hogy 2021 szeptemberétől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul majd modellváltó intézményben. A közérdekű alapítványi fenntartás célja, hogy az állam a jelenleginél rugalma-

sabb és kiszámíthatóbb működési környezetet hozzon létre, ezzel növelve a felsőoktatás versenyképességét. A kormányzat elvárása az, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban. Az univerzitások fenntartásáért a közérdekű alapítványok kuratóriumai a felelősek. Ezek elnökét és tagjait az innovációs miniszter nevezi ki (az agráregyetem grémiumába egy tagot az agrárminiszter delegál). Az állam alapítói vagyonjuttatásként az egyetemek vagyonelemeit átadta az alapítványoknak. A korábbi állami ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az univerzitások tulajdonába kerülnek. Az alapítványok feladata az alapítói, fenntartói jogok gyakorlása, az intézmények működési feltételei megteremtésének, valamint a fejlesztési célok megvalósításának a biztosítása. Ennek érdekében gazdasági tevékenységük keretében kezelik majd az egyetemek vagyonát. „Az

FOTÓK: VARGA GYÖRGY, SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI

ALAPÍTVÁNYI STRUKTÚRA | Ez év szeptemberétől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul majd modellváltó intézményben. Augusztusban tíz újabb egyetem került közérdekű alapítványi fenntartásba.

24 | FIGYELŐ 2021/33

F_24-25-Egyetemek.indd 24

2021. 08. 16. 17:24

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | AZ ORFEUSZ CÍMŰ ELŐADÁS PRÓBÁJA A MÜPÁBAN. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI EGYETEM IS FENNTARTÓI ÉS STRUKTURÁLIS MODELLVÁLLTÁSSAL KEZDI A TANÉVET

alapú támogatást biztosít, tehetséggondozói projektek működését támogatja” – áll az új intézményeket létrehozó szabályozások szövegében.

ÚJ RENDSZER

alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak a fejlesztése érdekében oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási programot működtet, rászorultsági

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a most létrejött intézmények kapcsán közölte: a kormány elkötelezett abban, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét érdekeltté tegye a nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. Az egyetemek versenyképességének erősítésével a képzések színvonala, az ország innovációs teljesítménye nő. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos lapunknak korábban azt mondta: a megalvadtak helyett olyan dinamikus struktúrák jönnek létre, amelyek hatékonyan fel tudják használni a támogatásokat, rugalmasabb jogi környezetben, amely-

A NETLIFE ROBOTICS HUMANOID ROBOT BEMUTATÓJA ZALAEGERSZEGEN. A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SEM MARADT KI AZ EGYETEMI SZERKEZETVÁLTÁSBÓL

ben nem kell igazodni az esetenként túl bürokratikus és centralizált államháztartási szabályokhoz. „A közbeszerzéseknél például sokkal könnyebb lesz a »pálya«, nem kell végigmenni mindenféle központi ellenőrzési csatornán, kevésbé lesz bürokratikus a rendszer. Tehát ezeket a forrásokat az egyetemek a saját felelősségi rendszerükön, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás keretein belül tudják majd felhasználni. Ugyanakkor végre mód nyílik a kitűnő tanárok, a nagy nevek, a nagyobb kutatások komolyabb pénzzel való támogatására. Így nagyobb esély mutatkozik majd a nemzetközi hírű tudományos kutatásokra, és azt remélem, hogy a szegedi példa – ott már külföldről is bejelentkeznek a kutatásokba – egyre több magyar egyetem esetében szintén megvalósul. A rendszer a gyakorlatban úgy működik, hogy az állam az univerzitásokkal 15-20 éves megrendelői keretszerződést köt, ezen belül pedig 3-5 esztendős egyedi finanszírozási megállapodásokat hoz tető alá. Államilag finanszírozott hallgatói helyek létesülnek. Így egyértelműen meghatározható lesz az indikátorszám, az, hogy az állam milyen minőségi teljesítményt vár el az egyetemtől” – mondta a szakember, aki arról is beszélt, hogy az állam a tudományos ellenőrzési rendszerén keresztül a különböző egyéni pályázati kiírásoktól kezdve a megrendelői szerepig ott marad az univerzitásokon. Hangsúlyozta: az egyetemi alapítványi fenntartók, a kuratóriumok által dominált stratégiai gondolkodás és üzleti szempontrendszer, valamint az intézmények autonómiáját szimbolizáló szenátus között kell egyensúlyt teremteni; egyikőjük sem nőhet a másik feje fölé. A kuratóriumoknak akceptálniuk kell az egyetemeken tradicionálisan meglévő, az autonómiát reprezentáló képviseleti intézményeket, a szenátust és a hallgatói önkormányzatokat. Az alaptörvényben garantált, az oktatás és a kutatás szabadságát jelentő jogok nem sérülhetnek. PT 2021/33 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Egyetemek.indd 25

2021. 08. 16. 17:24

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEGLEHET AZ ÁRA AZ ELUTASÍTÁSNAK

KOVÁCS ATTILA | A Norvég Alap-ügy hatással lehet arra a döntésre, amelyet az európai uniós tagállamok egyhangúlag hoznak arról, hogy az EGT-országok – köztük Norvégia – a következő pénzügyi ciklusban miként részesedhetnek a közös piac előnyeiből – mondta az Alapjogokért Központ projektvezetője. Magyarország az EU és a donor államok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) által megkötött szerződések értelmében a 2014–21-es időszakra vonatkozóan – amely a gyakorlatban 2017 és 2024 között biztosít lehetőséget fejlesztések megvalósítására – összesen 214,6 millió euróra, azaz kb. 76 milliárd forintra jogosult – hangsúlyozta Kovács Attila.

KONSZENZUS NÉLKÜL

Az Alapjogokért Központ projektvezetője felhívta a figyelmet: a szerződés alapján valamennyi kedvezményezett országban – 15 tagállamról van szó – kötelező a civil társadalom erősítésére az EGT Finanszírozási Mechanizmusból tíz százalékot fordítani. Magyarország esetében 10,89 millió euróról, azaz kb. 3,8 milliárd forintról van szó. Mint magyarázta, ezt követlenül a donor államok kezelik, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg. Emlékeztetett: hazánk a Norvégiával folytatott kétoldalú tárgyalásokon folyamatosan képviselte azon álláspontját, miszerint a beleegyezése nélkül ne lehessen civil alapkezelőt kiválasztani. Így egyedül a mi esetünkben született olyan megállapodás, melynek értelmében kizárólag konszenzussal hozható döntés a civil alapkezelő kilétével kapcsolatban. Ennek azonban az volt a feltétele, hogy a két alapra (Norvég, EGT) vonatkozó

nemzetközi szerződések 2020. december 21-i aláírását követően hét hónapon belül határozni kell, különben Magyarország az egész forrást elveszíti. Mivel a nemzetközi szerződésekben fog-

A NORVÉGOK AZ ALAPKEZELŐRŐL Oslo júliusban hivatalos közleményt adott ki az ügyben, amelyben csak utalnak az általuk a legalkalmasabbnak tartott alapkezelőre, az Ökotárs Alapítványra. Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter szerint az alapkezelő feladata a civil társadalomnak előirányzott több mint 10 millió euró kezelése, továbbá biztosítania kell, hogy az alap a civil társadalom megerősítését, az állampolgári szerepvállalás ösztönzését és a sérülékeny csoportok támogatását szolgálja. A donoroknak a célkitűzések elérésére a legalkalmasabb alapkezelőt kell kiválasztaniuk. „Ebben a kérdésben nem jutottunk egyetértésre Magyarországgal” – mondta. A donor államok – Norvégia, Izland, Liechtenstein – mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és továbbra is elkötelezettek amellett, hogy a szakmai szempontból legalkalmasabb jelöltet kell választani.

lalt határidő – 2021. július 22. – eredménytelenül telt el, hazánk nem vált jogosulttá a teljes, 214,6 millió eurós támogatásra. „Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a lejárt határidő ellenére a feleknek közös megegyezés esetén lehetőségük van a meglévő nemzetközi szerződés módosítására vagy új megállapodás megkötésére” – tette hozzá a szakértő. Ha megegyezés születik, a közösen előkészített szakmai programok keretében 2024. április 30-ig van lehetőség a projektek végrehajtására.

MONOPOLHELYZETBEN

A vita a Norvég Alap hazai civil alapkezelője, az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium kapcsán robbant ki. Kovács Attila elmondta: a tárgyalások, valamint a pályáztatás folyamán a magyar fél nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja a már monopolhelyzetben lévő szervezet részvételével induló szövetkezés ismételt kiválasztását. A korábbi két támogatási ciklusban egyoldalú norvég döntéssel kijelölt Ökotárs politikai függetlensége ugyanis több alkalommal megkérdőjeleződött az elmúlt években. Az alapítvány programvezetője az a Temesvári Szilvia korábbi VI. kerületi LMP-s önkormányzati képviselőjelölt volt, aki bizalmi munkatársként tevékenykedett Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester mellett. Sőt, üzleti kapcsolatban is álltak: Karácsony 2014

26 | FIGYELŐ 2021/33

F_26-27_norveg_alap.indd 26

2021. 08. 16. 17:24

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

„A lejárt határidő ellenére közös megegyezés esetén lehetőség van a nemzetközi szerződés módosítására vagy új megállapodás megkötésére.” novemberében Temesvárinak adta el a tulajdonában álló Social Report Bt.-t, amely 2006 és 2010 között 21,5 millió forintos állami megbízásban részesült. A cégben a kültag továbbra is Kiss Virág, Karácsony felesége maradt. Amikor Karácsony a XIV. kerületben volt polgármester, Temesvári a titkársága irányítójaként dolgozott, tehát ekkoriban egy személyben volt a polgármester munkatársa és családi vállalatának a vezetője. Emellett 2009–10-ben, valamint 2015–16-ban is feltűnt olyan civil szervezetekben, amelyek munkatársaként részt vett a Norvég Alapból finanszírozott projektek végrehajtásában, sőt a források szétosztásában is. Tette mindezt részben egy olyan időszakban, amikor egy ellenzéki pártban politikai szerepet is betöltött. Kovács szerint az Ökotárs ráadásul a norvégok döntésének a következtében az elmúlt években olyan monopolhelyzetbe került, melynek erősítése szemben áll a hazai civil társadalmi érdekekkel. A civil alapkezelő kiválasztására meghirdetett kétfordulós, nyílt tender eredményeként hét konzorcium pályázatát minősítette a mostani eljárásban alkalmasnak a norvég fél. A magyar kormány hat esetében is nyitott volt, ezek elfogadására javaslatot is tett, míg Norvégia csak egyet tartott elfogadhatónak, az Ökotárs Alapítványt. A norvégok nemet mondtak olyan jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett, erős és független szervezetekre, mint például a Magyar Vöröskereszt vagy a

Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. Oslo tehát a konszenzusra való törekvést figyelmen kívül hagyva egy előre borítékolt és a korábbi években létrejött monopolhelyzetet tovább erősítő eredményt hirdetett, amelyet Magyarország nem tudott támogatni.

HOGYAN TOVÁBB?

„Mit hozhat ezek után a jövő a magyar és a norvég kormány közötti vitában?” – kérdeztük. A következő, 2021–27-es időszakra, a gyakorlatban 2023–29ben végrehajtandó projektekre vonatkozó tárgyalások folyamán van arra lehetőségünk, hogy számunkra kedvezőbb konstrukciót fogadjanak el, mivel az említett szerződés megkötéséhez egyhangú döntés szükséges az EU tagállamai részéről. „Norvégia haszonélvezője a közös piacnak, és a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás az EGT és a Norvég Alapból. A magyar fél emellett javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására” – mondta Kovács. Úgy összegzett, hogy Norvégia, bár nem tagja az Európai Uniónak, a közös piac előnyeit számos kötelezettség és teher nélkül élvezi. Mindezért cserébe vállalja az EGT és a Norvég Alap finanszírozását, amelyekből, mint em-

lítettük, a nemzetközi kontraktusokban foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás. A norvégok konszenzusra törekvésének a hiánya a civil alapkezelő kiválasztására irányuló folyamatban szembement a saját maguk által is aláírt együttműködési megállapodással. Ez méltatlan a magyar civil társadalommal szemben, ellentétben áll a magyar állampolgárok érdekeivel, hiszen most tőlük vonják meg a dotációt. A lépéssel Norvégia semmibe veszi az alap létrejöttének a célkitűzéseit is, amelyek fókuszában a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek a javítása, a zöldinnováció, a társadalmi és gazdasági gyarapodás támogatása áll, annak ellenére, hogy valamennyi program előkészítése a donor féllel közösen célegyenesbe fordult, a pályázati felhívások már az ősszel megjelenhettek volna. A szakértő szerint azzal, hogy Oslo kijelentette: hazánk számára nem elérhetők többé a Norvég Alap 2014–21-es időszakra dedikált forrásai, ellehetetleníti, hogy közös megegyezésen alapuló megoldás szülessen. Norvégia a magyar piachoz való hozzáférésért 76 milliárd forinttal tartozik nekünk, megtagadja az EGT-tagságból származó jogi kötelezettségeit. Ez az ügy hatással lehet arra a döntésre is, amelyet az uniós tagállamok egyhangúlag hoznak arról, hogy az EGT-országok – köztük Norvégia – a következő pénzügyi ciklusban miként részesedhetnek a közös piac előnyeiből. PINDROCH TAMÁS 2021/33 FIGYELŐ | 27

F_26-27_norveg_alap.indd 27

2021. 08. 16. 17:24

| CÉGVILÁG |

VEZETŐ SZEREPBEN A MAGYAR FORD-LEÁNY

SZABÓ ATTILA | Míg korábban akár évekig kiszámítható környezetben dolgozhatott egy menedzser, a mai körülmények közepette már nincs komfortzóna, bármelyik nap hozhat új helyzetet – mondta a Figyelőnek a Ford Magyarországért és Csehországért felelős regionális vezetője. A Covid-járványhoz kötődő ellátási gondok, az elektromos autók megjelenésével, a szervezet rugalmasságának a fenntartásával járó kihívások állandó készenléti állapotot igényelnek. Miként élte meg azt a többrétű változást, hogy 2019-ig a Ford romániai igazgatója volt, azt követően a csehországi operációt vezette, majd 2020 januárjában emellé magyarországi ügyvezetőnek is kinevezték? – A kulturális alkalmazkodás sehol sem okozott gondot számomra. A román kollégákkal nagyon könnyű volt együtt dolgozni, mert náluk a gazdaság terén igen erőteljes rugalmasság mutatkozik a változások tekintetében, és ez egészséges kreativitással párosul. Az emberek nyitottak, de ehhez rendkívül gyorsan feltörő emóciók is társulnak. Ezt – elfogadva, hogy a helyi kultúra része – a helyén tudtam kezelni. Csehország ezzel szemben old school típusú világ, ahol sokkal lassabban, a korábban bevált módon haladnak a dolgok. Az ottaniak mentalitása is más, jóval zártabbak a magánéletben. Ők biztosan nem telefonálnak az emberre este 10-kor a problémájukkal, még akkor sem, ha esetleg éppen arra lenne szükség egy nagyobb baj elkerülése érdekében. Miközben mindig a nyitott ajtó híve voltam, azt tartom a legfontosabbnak, hogy az ember, bárhol is él, dolgozik, csak saját magát adja. Mert hosszú távon biztosan megbosszulja ma-

gát, ha valaki önmagát feladva mindig az adott helyzethez próbál alkalmazkodni. Az viszont sikerre vezethet, ha megtartja az elveit és érthetően fogalmazza meg az elvárásait. Az is megkönnyítette a helyzetemet, hogy a karrierem kezdete óta, 1995-től csak amerikai nagyvállalatoknál dolgoztam, amelyeknél rendkívül tiszta szabályok mentén zajlik a működés, és mielőtt külföldre kerültem, Magyarországon hét évig a Ford globális központjához tartozó szolgáltató központban az európai árazást irányítottam. Így megtanultam, hogy a helyi kérdésekre is globális szemmel tekintsek, mert egy Ford méretű cégnél mindent a vállalat világszintű érdekei határoznak meg. Ezek akár egy ígéretes helyi kezdeményezésnél is előbbre valók. – Ez a szemlélet nyilván akkor is segített, amikor 2019-ben – a cégméretnek a smart redesign keretében történő csökkentésével – globális átszervezésre került sor. – A smart redesign a folyamatok leegyszerűsítése mellett létszámleépítéssel és ezzel együtt a munkamennyiség növekedésével is együtt járt. A program egyik kulcselemeként csatolták a csehországi piacot – mintegy klasztertagként – Magyarországhoz, s ekkor vonták a német piac alá Ausztriát és Svájcot. A személyautó-értékesítés terén pedig kivonultunk Oroszországból, ahol olyan erősen a szuperolcsó és a luxus-

szegmens irányába indult el a kereslet, hogy már nem volt értelme fenntartani ott a gyártást és az értékesítést. – Mi volt a másik kulcselem? – Az, hogy a társaság versenyképessége és nyereségtermelése szempontjából meghatározó haszonjármű-értékesítés a Ford Pro projekt keretében fokozatosan külön szervezetbe került. A hagyományos cégszerkezetet felülírva így ma már két üzletágvezető – a személyautókért, illetve a haszonjárművekért felelős – támogatja közvetlenül az ügyvezető munkáját, mert közel 15 százalékos részesedésünkkel meghatározó szerepünk van az európai haszonjárműpiacon. Magyarországon ez 30 százalék körül mozog – ezen belül a Tourneo/Transit Custom kategóriában 40, a Rangerek szegmensében pedig több mint 50 százalékos a részünk –, amihez hasonló dominanciája csak Törökországban és Nagy-Britanniában van a Fordnak. A szalonokban is érezteti hatását a megváltozott üzletpolitika: a már korábban létrejött, dedikált Transit-centrumok mellett a márkakereskedésekben is folyamatosan létesülnek a meghatározott sztenderdek szerint kialakított haszonjármű-bemutató termek. De a Ford Pro projekt messze többet jelent az értékesítés támogatásá-

28 | FIGYELŐ 2021/33

F_28-30_ford.indd 28

2021. 08. 16. 17:25

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| CÉGVILÁG |

nál: teljes körű üzleti stratégia, amelynek négy eleme van. – Mi jellemzi még a változásokat? – A projekt második eleme ahhoz igazodik, hogy a full elektromos autók megjelenésével jelentősen lecsökken a gépkocsieladáshoz, -szervizeléshez kötődő ügyfélkontaktusok száma, valamint a haszonkulcs. Ezt segít pótolni a konnektivitás megteremtése. Mert míg korábban egy autó értékesítése után

maximum a szervizben találkoztunk az ügyféllel, az új modellben a folyamatos kapcsolattartás a cél, melynek keretében olyan fizetős szolgáltatásokat biztosítunk, mint a kliens autóparkjának a zavartalan működését biztosító flottamenedzsment. A harmadik elem az uptime, amely azt célozza, hogy az ügyfél száz

százalékban a jövedelemtermelésre hasznosítsa a gépjárművet. Ne legyenek váratlan leállások és ebből fakadó időveszteség. Így például az előre tervezett karbantartások mellett az ingyenesen letölthető FordPasson keresztül például azt is láthatja a szerviz, hogy valamelyik alkatrész hamarosan cserére szorul. Azt megrendelve jelezni tudja az ügyfélnek, hogy mikor lehet a leggyorsabban végrehajtani a műveletet. A Ford Pro negyedik eleme az elektrifikációhoz kötődik: a szervizek átalakítása is úgy történik, hogy minden az elektromos járművek teljes körű kiszolgálását segítse. – Miként reagálnak erre a hazai márkakereskedők, akiknek akár százmilliókban mérhető befektetést kell végrehajtaniuk az új helyzetnek való megfelelés érdekében? – Szerintem a kommunikáció a kulcs. Egy gyártó sohasem használhatja ki a márkakereskedőkkel szembeni erőfölényét, hiszen közösek az érdekeink: mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a márka és ezáltal mi is sikeresek, profitábilisak legyünk. Ehhez egy rendkívül erős – de nem biztos, hogy a maihoz hasonló méretű – márkakereskedői hálózatra van szükség. A Ford ezért abban szintén elkötelezett, hogy az internetes eladás jövőbeli térnyerésekor is garantálja a márkakereskedők megfelelő online értékesítési pozícióit. – Menedzserként mit jelent az, hogy az elektrifikáció hatására teljesen új technológiákat kell megismernie? – Ebből a szempontból ma már szerencsésnek mondhatom, hogy 89-ben azért nem vettek fel a közgazdasági egyetemre, mert mást gondoltam a Szovjetunió történelméről, mint amit a felvételi bizottság elvárt. Így lettem mezőgazdasági gépészmérnök, s ehhez egy logisztikusdiplomát is szereztem. Ez a szemlélet és az, hogy korábban flottaértékesítési igazgató voltam a magyar szervezetben, mindenképpen jól jön a mostani helyzethez való alkalmazkodásnál. – Az is a változásokat jelzi, hogy az Európai Unió egyre erőteljesebb fenntarthatósági törekvései miatt éppen azokat az új fejlesztésű belső égésű motoro2021/33 FIGYELŐ | 29

F_28-30_ford.indd 29

2021. 08. 16. 17:25

| CÉGVILÁG |

kat kell lecserélni, amelyek a beruházás költségeit már kitermelve éppen nyereséget hoztak volna. – Nem tisztem megítélni az EU emiszsziós politikáját, de az tény, hogy Amerikában nemcsak a szén-dioxid-kibocsátásra koncentrálnak, hanem összetettebben tekintenek a fenntarthatóság kérdéskörére, ami az autóipartól sem követel meg ilyen drasztikus és költséges lépésváltást. A Ford természetesen felvállalja az átalakulást: 2030-tól már csak elektromos meghajtású gépkocsit forgalmazunk Európában. Más kérdés, hogy miközben az unió az emisszió tekintetében rendkívül nagy bírságokkal kényszeríti ki a változást, az infrastruktúra-fejlesztés tekintetében már nem érződik ez a nyomás. Így hiába születnek alacsony vagy zéró emissziójú autók, ha nem lesz elég töltőállomás, amely kiszolgálja ezeket. Ezért is gondolom, hogy most még nagyon kellenek a hibrid és plug-in hibrid járművek, amelyekkel ez az infrastrukturális hiányosság még kiküszöbölhető. – Gondolom, a hatalmas költségek miatt az egymás konkurenseinek számító legnagyobb gyártók már korábban is végeztek közös fejlesztéseket. A jövőben még nagyobb szerepük lesz az ilyen kooperációknak? – A Ford és a Volkswagen együttműködésének a gyümölcseként hamarosan piacra kerülnek azok az első modellek, amelyek már több tekintetben a közös fejlesztésre épülnek, de végső megjelenésükben mindig az adott márkára jellemző tulajdonságokat tükrözik. A kooperáció keretében mindkét cég azt a területet viszi, amelyben piacvezető: a Ford leginkább a nagyobb, míg a Volkswagen a kisebb haszonjárművek fejlesztésére koncentrál. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő méretgazdaságot létrehozva, az új követelményeknek megfelelve is mindkét társaság megőrizze innovációs előnyét és profittermelő képességét. Már csak azért is, mert az együttműködés harmadik elemét jelentő autonóm autók fejlesztése olyan hatalmas befektetést igényel, amelynek a megtérülése még a jövő zenéje.

– Mit jelent az, hogy a Ford 2013 óta bővülő globális szolgáltató központot (SSC) üzemeltet Budapesten, és 2018ban az új üzleti szolgáltatócentrum is hazánkba települt? – Ez egyértelműen felértékeli az egész magyarországi operációt. Miután 2008ban elhagytam az itteni értékesítési szervezetet, új pozíciómban egy négyfős nemzetközi csapattal elkezdtük felépíteni itthon az európai árazási tevékenységet. Ma pedig már egy hozzávetőleg százfős részlegben a cég teljes bevételmenedzsmentje Magyarországról zajlik. Emellett itt van az európai pénzügy, értékesítés, kontrolling és marketing legnagyobb része is úgy, hogy a Ford már csak az öt legnagyobb európai piacán tart fenn külön pénzügyi csapatot. Mindezen tevékenységeket én nem is nevezném SSC-nek, mert ami itt zajlik, sokkal kvalifikáltabb munkát igényel, mint ami az egyszerű szolgáltatói központ – shared service center – fogalmába tartozik. Ebben a tekintetben az öreg kon-

zai költségvetésbe. Emellett folyamatosan bővülő, mintegy 40 vállalatból álló beszállítói hálózatunk van helyben. E cégek összesen több mint 550 milliárdos forgalmat bonyolítottak le tavaly a Ford megrendeléseinek köszönhetően, s ezzel a hazai GDP közel 1,4 százalékát állították elő. Az itteni Ford beszállítói jelenleg több mint 69 ezer embernek adnak munkát hazánkban. Azt külön szerencsésnek tartjuk, hogy Magyarország akkumulátor-előállító nagyhatalommá válik Európában, és ehhez olyan újabb beruházások kapcsolódnak majd, amelyekből biztos, hogy a Ford is kiveszi majd a részét. – Menedzserként mit tart az elmúlt időszak legnagyobb tanulságának? – Azt, hogy egy ilyen helyzetben kiemelten fontos a nyitottság, a türelem, a

A Ford természetesen felvállalja az átalakulást. tinensen Anglia és Németország mellett hazánk a harmadik legfontosabb pont a Ford életében. Ezért az sem véletlen, hogy miközben a vállalat globális stratégiájának a keretében szolgáltató központokba szervezi tevékenységeinek egy részét, az ehhez kapcsolódó európai centrum is Budapesten lesz. – Cégük azonban annak ellenére sem gyárt autót Magyarországon, hogy a legendás Ford T-modell egyik tervezője a magyar Galamb József volt. – Igaz, a Ford még nem gyárt autót nálunk, de új munkahelyeket is teremtve a szolgáltató központ mellett is folyamatosan bővíti itteni együttműködéseit. A cég jelenleg 642 főt foglalkoztat itthon, ők 99 százalékban magyar anyanyelvű, legalább egy diplomát szerzett munkavállalók. 2020-ban társaságunk a magyarországi munkavállalói után 2,308 milliárd forint járulékot fizetett a ha-

beleérző képesség, ami az ügyfelek és a munkatársak felé egyaránt igaz. Mert miközben például a technológia folyamatosan változik, az ügyfelek is keresik az igazodási pontokat, azokat például, amelyek által meg lehet állapítani, hogy milyen értéktartása lesz egy új elektromos autónak mondjuk három év múlva. A munkatársakkal kapcsolatban pedig az egészségügyi kockázatok minimalizálásán kívül arra is figyelni kell, hogy megértsék, mi zajlik a piacon a technológiai átalakulás kapcsán, s mit kell tenni a mostani helyzetben, amikor – túlzás nélkül állíthatjuk – a beszállítói lánc rabságában van az összes gyártó, ami ellátási gondokat okoz és a drámai mértékű alkatrészdrágulásban is megmutatkozik. Mindez a kihívások mellett lehetőségeket is teremt, ha okosan használjuk ki az értékesítési csatornáinkat és megfelelően árazunk. Ehhez az új helyzethez alkalmazkodva kell létrehozni azt az elkötelezett, agilis szervezetet, amely nemcsak a cég, hanem a kereskedőink gyors reagálóképességét is megteremti. ÉRSEK M. ZOLTÁN

30 | FIGYELŐ 2021/33

F_28-30_ford.indd 30

2021. 08. 16. 17:25

| CÉGVILÁG |

MILLIÁRDOK NYOMÁBAN RASZTOVITS DÁVID | A hazai turizmusnak a mainál sokkalta alaposabb digitalizációját, az ágazat sok milliárd mérési lehetőséget kínáló, egyben sok milliárd forintos pluszbevételt ígérő „adatvagyonának” a felfuttatását, elemzését, használatát tűzte ki célul a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója, a Digitális Turizmus Szövetséget életre hívott szakember.

Úgy tudom, hogy harmincesztendős kora ellenére sok külföldi tapasztalatot gyűjtött a turizmus világából. – Négy éve tértem haza külföldről, évekig éltem a világ különböző pontjain. Laktam Vancouverben, sok időt töltöttem New Yorkban, Szingapúrban, Jakartában. Összesen 31 ország 46 nagyvárosában vizsgáltam a turisztika digitális trendjeit. – Járta a remek szórakozóhelyeket? – Nem erről van szó, inkább elemeztem, tanultam. Bár bőven 30 alatt voltam, nem vagyok az a bulizós, nagy társaságot kedvelő, hangos típus. Inkább az olvasás, a tanulás, az összefüggések meglátása az igazi terepem. Már gyermekkoromban, Pest külvárosában tudtam, hogy be akarom járni a világot, és mindent meg akarok tanulni, ami egy kicsit is érdekel. Mert a visszajelzésekből már akkor sejtettem, hogy gyorsan tanulok, és előnyöm, hogy nagyon jól reagálok a változásokra. – Tehát tervező-elemző, előre gondolkodó típus? – Pontosan. A jövőkutatás az egyik hobbim, gyűjtöm is az ebben a témában az elmúlt évtizedekben megjelent, nemzetközi szinten jegyzett munkákat, könyveket. De közben öt-hat különféle vállalkozást is felépítettem, ezek mind a turizmushoz vagy a digitalizációhoz kapcsolódnak. Ugyanakkor nem a mai világkapitalizmus által sulykolt két-három éves megtérülést keresem, hanem 10-15 esztendős távlatban fektetek be, olyan dolgokba, amelyek megváltoztatják a világot, értéket teremtenek, mindemellett passzív jövedelemforrásként is megállják a helyüket. Ez angolul az úgynevezett impact investing, a kezdőtőkém pedig többek között onnan volt, hogy a külföldi keresetem közel 90 százalékát éveken át félretettem, nem buliztam, nem költöttem el impulzusélményekre. – A hazai turizmusban melyek a ma elhanyagolt területek? – Miközben 2019-ben ez az ágazat felelt a magyar GDP mintegy 11 százalékáért, és a Covid-hullámok előtt a 16 százalékos részesedést célozta meg a szakma, el kell mondani, hogy a turisztikai ágazat messze a legrosszabbul digitalizált szektorok közt volt három évvel ezelőtt egy akkori, alapos felmérés szerint. Sőt a helyzet mára sem sokat javult. Ezért is döntöttünk úgy ez év nyarán, hogy megalapítjuk a Digitális Turizmus Szövetséget. Ennek fő célja, hogy felrázzuk a szakmát, cselekvésre szólítsunk fel: a jövőt formálni, alakítani kell.

– Mit jelent ez a gyakorlatban? – Elsősorban adatvagyon építését: széles körben gyűjtött, digitalizált információkra épülő elemzésekre van szükség. Ezekre az adatokkal jól megalapozott analízisekre kell azután felépíteni a turizmusban is a térségi, a régiós, valamint az országos, sőt a Kárpát-medencei stratégiákat, amelyek megvalósítása keretében folyamatosan vissza szükséges mérni az adatokat, s ha azok változnak, újra kell alakítani a terveket. – Hogyan néz ki a modern adatgyűjtés? – Természetesen anonimizált, az uniós adatvédelmi irányelveknek megfelelően, de mind a digitális fizetések, mind az emberek mozgása, mind pedig a közösségi oldalakon történt aktivitás alapján meg lehet nézni, hogy egy adott nyári vagy őszi napon – vagy heteket, hónapokat tekintve, trendszerűen – hová megy a legtöbb turista. Hol költ? Miként választ szállást, éttermet, milyen motivációk alapján dönt? A vendégek költési hajlandósága, az utazók táborának a korösszetétele már önmagában kincsesbánya. Vagy épp egy család, egy baráti társaság, akár egy-két magányos turista miért oda megy éppen, ahová? Sőt, mondjuk hőtérképpel lehet azonosítani a turisztikai „forró” pontokat és minden fenti tényező változását is. – Milyen változásokra gondol? – Például a költési, fogyasztási szokások járvány miatti átalakulására. Vegyük a legfrissebb balatoni szezont. Nagyon jók a számok, tömegek vannak mindenütt, a tó körüli vállalkozók többsége boldog. De például a strandcikkeket kínáló boltok nagyobb forgalomra számítottak, jellemzően panaszkodnak az idén. A turisztikai adatelemzésből kimutatható többek között, hogy a szállások, valamint az éttermek és a büfék magasabb árai miatt a belföldi turisták hiába vannak többen, jóval óvatosabban költenek egyéb dolgokra. S közel sem mindegy, hogy ezt a trendet percek alatt ismerjük fel, vagy hosszú hónapokat kell várni a számokra. – Korábban éveken át a szezonhosszabbítás volt a mantra, többek közt a Balaton kapcsán. Hogyan segíthet ilyen stratégiai döntéseket a turisztikai adatok digitalizálása? – Például úgy, hogy a szezonhosszabbítást is, ha öncélú, adott esetben megkérdőjelezi. Mert hiába van nyitva idényen túl is pár szálló és étterem, ha oda hetente csak egy-két ven-

2021/33 FIGYELŐ | 31

F_31-33_digitalis_turizmus.indd 31

2021. 08. 16. 17:27

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY 30 éves.

dég szállingózik be: ez kész ráfizetés a helyi vállalkozóknak. El is bukott sok ilyen kísérlet. – A pandémiától függetlenül sem túl rózsás tehát ma sem a helyzet mondjuk télen, vidéken, akár a magyar tengernél? – Én a fővárosban nőttem fel, de a Balaton az egyik legkedvesebb helyem. Ki kellene lépni néha a falaink közül. Miért ne lehetne akár minden jobb balatoni strandra okos-szaunakabinokat telepíteni, amelyek személyzet nélkül szolgálnák ki az egészséges életmód skandináv, magyar és egyéb híveit, akik a gyönyörű téli Balatont nézhetnék a gőzkabinból, utána pedig csobbanhatnának egyet a jéghideg vízben? – Ennyire megváltoznának a szokások? – A szokások alakíthatók, csak tenni kell érte. Szerintem sokan azt sem gondolták volna pár éve, hogy az emberek többsége nem szeret majd 7–14 napig egy helyben nyaralni. A mai látogató elvárja, hogy a közelben tucatnyi program, kikapcsolódási lehetőség legyen. Nem elég ma egy zsúfolt szabadstrand, a sör és a lángos. Ezen túlmenően a járványtól függetlenül már évekkel korábban divattá vált nyáron is, hogy egy-két vagy legfeljebb három-négy éjszakára mennek el az emberek egy-egy szállásra. Inkább évente többször, több helyen pihennek, nem csupán a hosszú hétvégéket kihasználva, hanem a nyarat is apróbb, tehát 1-4 éjszakás, szusszanásnyi szünetekre tördelve. Az adatoknak a mostaninál sokkal alaposabb, strukturáltabb és teljes mértékben digitalizált gyűjtése így teljesen új távlatokat nyit a vállalkozások vagy akár az önkormányzatok számára a programok, az attrakciók tervezése, szervezése terén. Vagy egyszerűen csak megmutathatja egy szállásnak, egy vendéglátóegységnek, hogy mitől mehet jobban a konkurenciának. – Milyen tipikus hibákat lát e téren? – Hogy egy példát mondjak: még tavaly is akadt olyan étterem a pesti Szent István-bazilikához közel, amelyben nem lehetett bankkártyával fizetni. A mögöttes indok valószínűleg az adóhatóság előli elbújás volt, de szerencsére a kötelező online pénztárgépek korában az ilyen furcsa vadhajtásokat a jogalkotó maga nyesegeti le. Ha viszont már amúgy is kötelező, akkor az anonimizált online fizetési adatokból miért nem csinálunk azonnal olyan hőtérképeket, amelyek a svájci órák pontosságával mutatják a költési hajlandóságot, a látogatók mozgását, szokásait? – Nemcsak gyorsabb statisztikát, hanem mélyebbet is kapnánk, igaz? – Igen, pontosan. Egészen odáig „lemehetnénk”, hogy melyek azok a közösségi médiás hívószavak, amelyek alapján a vendégek többsége leteszi a voksát egy-egy város, turisztikai térség, régió, ország, országcsoport mellett. – De ha több látogató érkezik, ki fogja kiszolgálni őket? – Mindenütt hallom én is, hogy a pandémia miatt a szektor jó szakembereinek a jelentős része másutt dolgozik, és a korábbiaknál nagyobb fizetéssel sem lehet őket visszacsábítani. A digitális elemzési eszközökkel megmondható, mennyit is kellene ma kínálni egy ilyen munkaerőnek. Aki nem talál embert, az későn és nem megfelelően reagált a piac változásaira.

Iskolák: International Business School – Budapest, Nyugat-magyarországi Egyetem – diploma nélkül. 2013–17-ben az AGP Agency New York turné- és projektmenedzsere volt. 2015–17-ben a Code Showroom Budapest–Vancouver üzletfejlesztési igazgatójaként tevékenykedett. 2014–18-ban a LOL Boutique Hostel társtulajdonosa volt, 2018-ban 2,2 millió eurós exit keretében értékesítette tulajdonrészét. Jelenleg három Bubbles önkiszolgáló mosoda tulajdonosa. 2017-ben megalapította a Digitális Turizmus Zrt.-t. 2021 nyarán életre hívta a Digitális Turizmus Szövetséget. Szabadidejében turisztikai-informatikai szakirodalmat olvas, valamint gyűjti a híres jövőkutatók könyveit és magyar szépírók régi, legalább százéves első kiadású köteteit. Kortárs festményeket és szobrokat is gyűjt. Szenvedélye a lábtenisz és a komolyzene, továbbá elkötelezett támogatója több magyarországi, hátrányos helyzetű gyermekeket és állatokat támogató alapítványnak is.

– Mindent ebben az iparágban sem lehet digitalizálni. – Nem is kell. Én sem várom el, hogy ha mézet vagy gyümölcsöt veszek az út szélén egy őstermelőtől, vagy beülök borkóstolóra egy kis pincébe, ott legyen kártyaterminál, vagy egy hagyományőrző, eldugott falusi vendégházban tudjak a szállásért SZÉP-kártyával fizetni. Nem árt persze, ha lehet, komoly versenyelőnyt is jelent az adott kisvállalkozónak, de nem kell mindenütt erőltetni ezt. Ugyanígy bizonyos szűkebb körű rendezvények, események látogatóitól sem szükséges most még megkövetelni az okostelefon használatát. De a kisebb helyeken ennek nincs is akkora jelentősége. A tömegturizmusban azonban lehetetlen ma egy tíz-húsz éves vagy még régebbi üzleti szemlélettel nemzetközi sikereket elérni. – Nagy adatgyűjtési infrastruktúrát is ki kell építeni? – Nem feltétlenül, hiszen, mint említettem, az adóhatósághoz kötelezően bekötött online pénztárgépek és az okostelefonok korát éljük. Ráadásul Magyarország a világ élvonalában van a mobilinternetes és a kábelnetes infrastruktúra terén, azaz az alapok jobbak is, mint a legtöbb országban. A gond inkább a hozzáállásban, a fejekben van. – Mit kellene tenni? – A vállalkozóknak úgy kellene gondolniuk a cégeikre, hogy azok szervezését is világszínvonalon oldják meg. A kockás füzetek, a kézzel írt számlatömbök vagy jobb esetben az Excel-táblák helyett felhőalapú, internetes számlázást és bevétel-nyilvántartást, valamint igen erős közösségi médiás, online marketinget kellene alapul venniük a legkisebb, egy-két szobás panzióknak vagy az út menti gyorsbüféknek is. Szükséges lenne felismerni, hogy ez 2021-ben már nem a fiatalok játéka, hanem a vevők, ügyfelek nagyon nagy többségének a kifejezett elvárása. Például az, hogy kártyával vagy akár érin-

32 | FIGYELŐ 2021/33

F_31-33_digitalis_turizmus.indd 32

2021. 08. 16. 17:27

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CÉGVILÁG |

tős telefonnal lehessen fizetni, a helyet a közösségi médiában be lehessen jelölni, egyáltalán: a digitális térképen rajta legyen a hely, a tevékenysége, a nyitvatartása, az elérhetősége, legyen az akár a legapróbb szolgáltatóegység. – Ha jól tudom, nemcsak a Digitális Turizmus Szövetség elnöke, hanem a Digitális Turizmus Zrt. alapítója is. Mi az ön cégének az üzleti modellje? – Mi a turisztika területén nem „cipőbolt” vagyunk, azaz nem építünk, nem üzemeltetünk sem szállást, sem éttermet vagy büfét; nem nyitunk strandot, nem szervezünk fesztiválokat. Mi egy pláza vagyunk az ágazat szereplői számára, ahol a lehető legtöbb modern háttérszolgáltatást egy helyen megtalálják. Például digitálisan szolgáltatunk közvetlen jogkezelésű háttérzenét éttermeknek, fitnesztermeknek, plázáknak vagy éppen társasházak közös helyiségei részére egy svéd startup, az Epidemic Sound megoldásával. Hardveroldalon a Netlife Robotics Pepper humanoid robotját vagy a CloudCasting világszabadalmi iFaceMirror digitális tükrét közvetítjük a meghatározó piaci szereplők irányába, melyek körében olyan referenciáink vannak, mint a Four Seasons, a Kempinski, a Hil-

ton vagy éppen az Etele Plaza. De kizárólagosan értékesítünk a térségben egy olyan amerikai, nanotechnológián alapuló illatosítási megoldást is, amely a lobbik, éttermek, mosdók és más közös helyiségek kellemes levegőjének a biztosítása mellett higiéniás eszközként szolgál, sőt igény szerint applikációval is vezérelhető. – Utalt már rá, de ne kerüljük meg a témát: azért a turizmus nagyot változott, változik a pandémia miatt, nemde? – Soha nem lesz olyan a világ, mint 2020 tavasza előtt volt, de meglátásom szerint nem is maradhatott volna olyan, hiszen az fenntarthatatlan volt. Hogy egy példát mondjak: a Peruban vagy Chilében leszedett körtét 15-20 ezer kilométert utaztatták, hogy Thaiföldön feldolgozzák és csomagolják, majd onnan Los Angelesbe szállítva egy dollár alatt árulták a szupermarketekben… De ugyanígy az üzleti turizmus mérete, korábbi arányai sem térnek vissza. A személyes találkozást ugyan semmi sem pótolja, de azt a mértéket, amely azelőtt jellemző volt, bizonyosan nem éri el a globális áruszállítás vagy az üzleti utazások, tárgyalások, nemzetközi konferenciák volumene. Különösen addig nem, amíg a repülésben nem terjednek el az alternatív, elektromos vagy hidrogénmeghajtású, a környezetet kímélő légi szállítási megoldások. HALASKA GÁBOR 2021/33 FIGYELŐ | 33

F_31-33_digitalis_turizmus.indd 33

2021. 08. 16. 17:27

| CÉGVILÁG |

A GOOGLE IS FELFIGYELT A MAGYAROKRA

TANULÁS | A Google díjazta azt a magyar digitális pedagógiai fejlesztést, amely izgalmas kerettörténetekbe ágyazza a tanulást, és a jövő munkaerőpiacára készíti fel a tanulókat. Az ezt megvalósító cég már a találmány piacra vitelét követő első évben 100 millió forint feletti bevételt termelt, s immár Finnországban, Hollandiában és Luxemburgban is vannak felhasználóik.

ALKOTÓPEDAGÓGIA

A Maker’s Red Box közelebb viszi a modern munka világát az oktatáshoz – ezt a szakmában alkotópedagógiának nevezik. Míg a korábbi évtizedekben, mint utaltunk rá, egy átlagos technikaórán inkább fűrész, kalapács, ráspoly, esetleg forrasztópáka vagy valamilyen varróeszköz került elő, a XXI. század gyerekei más tudásra vágynak, vagy ha nem, akkor szükségszerűen igénylik azt. A startup hazai fejlesztésű módszertana az egyébként nem új keletű konstruktivista pedagógián alapul: a gyerekek érdeklődésére építő projekteken, okostárgyak alkotásán keresztül ad át digitális technológiai és társadalmi ismereteket.

HAGYOMÁNYOS KÉZISZERSZÁMOK. MÁRA MÁR FELEJTŐS, ÚJ TECHNIKA KELL

A hagyományos kéziszerszámok alkalmazásán kívül a képzési program része a lézervágóval, a 3D-nyomtatóval, a szenzorokkal és az azokat összekötő áramkörökkel való ismerkedés. A kézügyesség fejlesztése és az eszközhasználat elsajátítása mellett a Maker’s Red Box tananyagai a korszerű munkahelyi elvárásoknak megfelelően fejlesztik a résztvevők együttműködési készségét, felelősségvállalási és kommunikációs képességeit.

HATÉKONYSÁG

Noha az iskolákban egyre több helyen vannak számítógépek, digitális táblák, akár 3D-nyomtatók is, ezek kihasználása

finoman szólva még ma sem eléggé hatékony. Ezt ismerte fel több mint öt évvel ezelőtt Fuchs Péter és Dobi Dóra, a fenti startup két alapítója, s kezdett el alkotópedagógiai foglalkozásokkal kísérletezni egy kis csapattal. Meggyőződésük volt, hogy az eszközök rendelkezésre bocsátása önmagában nem elég ahhoz, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltse, és a tanórák hasznosan teljenek. Ehhez többre volt (van) szükség: komplex tananyagot és mellé teljes koncepciót kell átadni a tanároknak, egy részletes útmutatót, amely kellő magabiztosságot ad számukra ahhoz, hogy kilépjenek a komfortzónájukból, alkalmas arra, hogy megtörje az évtizedes rutint.

FOTÓK: MAKER’S RED BOX

Néhány évtizeddel ezelőtt a diákok technikaórán röppentyűt meg szekeret barkácsoltak, lombfűrésszel vágtak ki rétegelt falemezből figurákat. Ma viszont a digitális keresővel, a szövegszerkesztővel és a digitális rajzprogrammal ismerkednek „számtekórán”. Ehhez a trendhez kapcsolódik a legújabb eszközök használatát a tananyagaiba beépítő magyar Maker’s Red Box koncepciója. Az oktatástechnológiai startup a hazai iskolák mellett az elmúlt években már külföldön is megjelent a digitális módszertant kerettörténetekbe ágyazó termékeivel. Ezek a jövő munkaerőpiacára készítik fel a tanulókat. Jövőre pedig a Google.org Impact Challenge közelmúltban elnyert támogatásából a magyar gyermekotthonok lakói is megismerhetik a programjaikat.

34 | FIGYELŐ 2021/33

F_34-35-Startup-Makers.indd 34

2021. 08. 16. 17:26

| CÉGVILÁG | A STARTUPCSAPAT. ÖNÁLLÓ GONDOLKODÓKAT ÉS PROBLÉMAMEGOLDÓKAT KÉPEZNEK

Ezekre a tapasztalatokra építve, üzleti angyalok segítségével a módszertanból a nemzetközi piacon is bizonyított tananyagcsalád született Maker’s Red Box néven. Magyarországon elsőként kapták meg a legismertebb független európai oktatásminősítő szervezet, az Education Alliance Finland pozitív értékelését. Ez a fontos visszajelzés is azt mutatja, hogy a tananyagaik megfelelnek a legmodernebb nemzetközi elvárásoknak, kiemelkedő színvonalon fejlesztik a legfontosabb XXI. századi készségeket.

WIN-WIN

Minden tananyag alapja egy érdekes kerettörténet, amely egyrészt vonzó a gyerekeknek, másrészt olyan kortárs tematikához illeszkedik, mint az okosvárosok, a fenntarthatóság, a globális felmelegedés vagy a világűr meghódítása. A sikeres tanulás titka ugyanis az erős belső motiváció. Ezt a digitális világban egyre nehezebb megteremteni hagyományos módszerekkel. A történetet kiegészítő szerepjáték, a valós világhoz köthető tárgyak tervezése és elkészítése ezt hivatott kialakítani – ami a visszajelzések alapján nagyszerűen sikerül a startupnak. A Maker’s Red Box nem öncélúan eszközorientált, nem egy-egy kiragadott technológiára vagy berendezésre koncentrál, hanem egy teljes pedagógiai program által nyújt átfogó pályaorientációs lehetőséget mind a gyermekeknek, mind a projektbe bevont pedagógusoknak. A technológiát nem egy szakmához vagy eszközhöz köti, hanem általában mutatja be a kreatív felhasználási

lehetőségeit. A gyerekek a valóságból vett problémákkal szembesülnek, amelyekre megoldást kell találniuk, így észrevétlenül tanulnak, kibontakoztathatják a kreativitásukat, felismerhetik, miben tehetségesek. „A jövő társadalmának és munkahelyeinek elsősorban olyan, önálló gondolatokkal, kreativitással, problémamegoldó és innovációs képességgel felvértezett fiatalokra lesz szüksége, akik az automatizáció, a robotizáció rohamos terjedése mellett képesek nagy hozzáadott értékű munkát végezni” – fejtette ki lapunknak Major Gábor, a Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója. Mára húszfős oktatási startuppá vált a cég, így ők is aktív alakítói és támogatói a Magyarországon már közel nyolcvan helyszínen elérhető digitális közösségi alkotóműhely-hálózatnak. Az évek folyamán a csapat több mint háromszáz tanárnak adta át az alkotópedagógia szellemiségét, akkreditált képzések keretében. A módszertant a neves Bridge Budapest startupszervezethez kötődő Edison100 verseny zsűrije az idén harmadjára is beválogatta az ország legjobb oktatási kezdeményezései közé.

KIVITEL

Az elmúlt években Major Gábor vezetésével a társaság exportképessé is vált. A termékfejlesztést követő első esztendő-

ben 100 millió forint feletti árbevételt termelt Maker’s Red Box-tananyagok nemcsak magyarul, de angolul is elérhetők, Magyarországon kívül immár Finnországban, Hollandiában és Luxemburgban is vannak felhasználóik. Az igazi felfutáshoz a Covid utáni nyugodt és folyamatosan működő jelenléti oktatásra van szükség. A nemzetközi piacon is egyre népszerűbb piros dobozok most egy támogatásnak köszönhetően olyan fiatalokhoz is eljuthatnak, akiknek – szülői minták hiányában – korlátozott ismereteik vannak a jövő munkaerőpiacáról. A Google társadalmi felelősségvállalási programjait összefogó Google.org az idén először hirdette meg a közép- és kelet-európai régióban Impact Challenge nevű pályázatát, melynek célja, hogy komoly társadalmi hatású kezdeményezéseket támogasson. A felhívásra több mint 800 projekt érkezett 11 országból, közülük a régiós zsűri döntése alapján 13 kezdeményezés kapott támogatást. Magyarországról egyedüliként futott be a Maker’s Red Box. Ennek köszönhetően országszerte húsz gyermekotthon négyszáz lakója végezheti el a startup képzéseit a következő két évben nyári tábor formájában, s tíz új pedagógust képeznek ki a módszertan alkalmazására. „A Google.org támogatása egyfajta hitelesítés, megerősítés is lesz azoknak a tanároknak és iskolaigazgatóknak, akik már korábban letették voksukat a Maker’s Red Box tananyagai mellett itthon és külföldön” – mondta Major Gábor. HG 2021/33 FIGYELŐ | 35

F_34-35-Startup-Makers.indd 35

2021. 08. 16. 17:26

| CÉGVILÁG |

ANYUKÁM MONDTA

– DEBRECENBEN IS

DUDÁS SZILÁRD | A Dudás fivérek és feleségeik által működtetett Anyukám Mondta családi vállalkozás nemrégiben Miskolc után Debrecenben is ilyen néven nyitott pizzázót. A Debrecziner Gourmet Fesztivál szervezése miatt a cívisvárosban tartózkodó interjúalanyunkkal az éttermek és nagyrendezvények sajátos gondjai mellett a vállalkozás terveiről beszélgettünk. Úgy tűnik, a tavalyi kényszerszünet után a város és a Dudás fivérek kooperációjának eredményeként újra lesz gourmet-fesztivál Debrecenben. Ezt már tehát nagyjából látják. De mit látnak ezen túlmenően? – A pandémia okán életbe lépett tavalyi korlátozások ugyancsak visszavetettek bennünket, hiszen három éttermünk közül kettőt azonnal bezártunk. A miskolci helyszín működött, de ott is csak elvitelre tudtunk ételt adni. Az ez év májusi nyitás óta újra felpörögtünk, olyanynyira, hogy a féltve megőrzött régi munkavállalóink mellé újakat is fel kellett vennünk. Ez mind szép és jó, de tekintettel a Covid–19 negyedik hulláma miatti félelmekre, az nagyon nem az, hogy sejtelmünk sincs, mi lesz szeptemberben meg októberben. Miért mondom ezt? Az első lezárás után az volt a kommunikáció, hogy nem lesz újabb ilyen, vagy legalábbis nem lesz ilyen nagy mértékű. Ehhez képest lett egy 2020 novemberétől 2021 májusáig tartó teljes pauza. Ebből kiindulva azt hiszem, joggal mondhatom, hogy senki sem tudja előre, mit követel meg ez év őszétől a járvány elleni védekezés. A Debrecziner Gourmet Fesztivált eddig mindig júniusban tartottuk, most viszont nem merem kijelenteni, nincs rá garancia, hogy az idei szeptemberi „kitérő” után jövőre visszakerülhet az eredeti időpontra. Tovább megyek: most, augusztus közepén még azt sem tudjuk biztosan – bár nagyon bízunk benne –, hogy az idei debreceni gourmet valóban meg lesz tartva.

– Valószínűsíthető, hogy Gerendai Károlyék ezért sem merték bevállalni a budapesti Gourmet-t? – Szinte biztos, hiszen ott 15-20 ezer ember fordul meg, és attól féltek, hogy ezt nem fogják engedni. A bizonytalanság miatt maradt el a VOLT, a Sziget, a Gourmet, de még sorolhatnám. – A Lupa Beach viszont Szigligetre költözött. Mentek a vendégek után? – Nem ez az egyetlen étterem, amelyik budapesti vagy a főváros vonzáskörzetében lévő helyszínét ideiglenesen bezárva a vízparton próbál szerencsét, hiszen Budapest gyakorlatilag üres; a külföldiek még nem tértek vissza hozzánk,

NÉVJEGY 47 éves, nős, két fiú apja. Kedvenc film: nincs, hangulattól függően jöhet a romantikus, egy kemény Tarantino vagy éppen egy rajzfilm. Kedvenc zene: ugyancsak hangulatfüggő; most egy kis jazz, egy pörgős szombat este pedig egy keményebb diszkó. Kedvenc étel sincs, étteremben amit a séf ajánl, „dédi” esetében a csurgatott, rántott tojásleves sparhelten sült pirítóssal tarol, az út mentén pedig a jó illatú páros kolbász is nyerő lehet. A pizza mindennap jöhet, de az a munkához tartozik – ellenőrizni kell a tészta minőségét. Hobbi: 27 évi dohányzás után és a diákkori ízületi sérülések, implantátumok miatt a sík terepen való futás.

a magyar közönség pedig levonult a Balatonra. Ezt észlelve zárt be augusztus utolsó hetéig a Borkonyha, a Mák vagy a Fricska, hogy csak szeptemberben nyissanak újra. Gyorsan kellett reagálni, és ők meg is tették: mentek a vízpartra. Nemcsak a magyar tengerhez, hanem a Velencei-, a Lupa (Luppa)-, a Tisza-tóhoz. Ez egy jó marketingfogás, amely segíthet magukhoz kötni a nyaralásból visszaérkező vendégeket. – Egy ambiciózusan fejlődő városnak, mint amilyen Debrecen, nagyon jól áll a gourmet-fesztivál. Ahogy tudom, ez a rendezvény a helybeliek egyik kedvence. Milyen lesz az idén az itteni és a neves „külsős” konyhák aránya az eseményen? – Igyekszem minél nagyobb arányban neves külsősöket hozni, hiszen a helyieket ismerik a debreceniek, bármikor elmehetnek mondjuk az IKON-ba vagju (wagyu)-sztéket enni. Ha Isten is úgy akarja, ez lesz az ötödik Debrecziner Gourmet, így van már egy kis tapasztalatom, melynek alapján kijelenthetem: a helyi éttermek még mindig félnek egy kicsit a máshonnan érkező nagy nevektől. Nem lenne szabad, inkább örülni kellene, hogy itt vannak és lehet tanulni tőlük. Ez a félelem talán most kezd egy kicsit alábbhagyni, hiszen ha az itteniek megismerik őket, rájönnek, hogy ezek is földön járó emberek. Mészáros Ádi és a többiek emberfeletti munka eredményeként jutottak oda, ahol most tartanak, és ezt tisztelni kell. Itt mindenből kaphatsz egy kicsit, ez benne a jó. Itt kóstolsz egy levest, ott egy előételt, amott egy desz-

36 | FIGYELŐ 2021/33

F_36-38-Gasztrointerju.indd 36

2021. 08. 16. 17:28

FOTÓ: ANYUKÁM MONDTA/FACEBOOK

| CÉGVILÁG |

szertet. Beszélgethetsz a legjobb séfekkel, kaphatsz egy képet a magyarországi gasztronómia csúcsáról. Ez ritka; a séffel többnyire csak az ételen keresztül ismerkedhetsz meg, itt viszont van személyes kontakt, látod, ahogy készít és varázsol és ad ízelítőt magából, hogy mi az, amit ő tud. Ezért fontos, hogy jöjjenek olyan emberek is, akiktől még tanulni tudunk, tehát annyi külsőst hozok, amennyit csak lehetséges. – A Dudás fivérek, ahogy tudom, nem voltak restek tanulni, egészen a Gardatóig mentek ezért. Amikor hazajöttek, mégsem Budapesten nyitottak éttermet, hanem teljesen meglepő módon egy zempléni kisvárosban, Encsen. Miért? – Én és a bátyám vendéglátóipari iskolába jártunk Miskolcon. A szüleink elváltak. Édesanyámat akkor műtötték a szívével Debrecenben, amikor végeztünk.

Harmincöt éve ennek, s az édesanyánk azóta is jól van, köszönet érte Péterffy Árpád professzornak. Nem volt sok pénzünk, a továbbtanulás szóba sem jöhetett. El kellett tartani magunkat, ezért azt mondtuk, megragadjuk az első lehetőséget és megyünk pénzt keresni, hiszen a régió, ahol éltünk, bármennyire szerettük is, egyre csak szegényedett. Úgy voltunk vele: mindegy, hogy Izraelbe megyünk epret szedni, vagy Merinóba almát, csak fizessenek meg bennünket. Végül is Olaszországba sikerült kijutni egy ismerősünkön keresztül. Riva del Gardától négy kilométerre, Dróban volt egy étterem, ott dolgoztunk 1990– 95-ben Szabolccsal. Szicíliai főnökünk volt, aki nagyon megszeretett bennünket, alig akart elengedni.

Mi azonban hazajöttünk és azt mondtuk: csináljunk valamit. Csináljunk egy kiváló pizzázót. Mivel mi mindig kisvárosban éltünk, nem Budapestben gondolkodtunk, hanem olyan vidéki régióban, ahol van alapanyag. Mi magunk is egy ilyen térségben születtünk, és azt mondtuk, ezt nem akarjuk elengedni, nekünk erre szükségünk van, maradjunk hát a sajátunkban, az északkeleti régióban. A terv bevált, sikerült kialakítani olyan termelői kapcsolatokat, amelyek összhangban vannak a friss és jó minőségű alapanyagra építő elképzeléseinkkel. Ez az attitűd szerintem nagyon fontos, hiszen ezzel tudjuk felfelé húzni a termelőket is. Elsőként említeném Szegedi Andrást, a bárányosunkat, akinek 10-12 anyaállata volt, amikor megkeresett minket, most pedig négyszázat tart. Jól csinálja, így felvásároljuk tőle az egyre növekvő szaporulatot. A kacsát a kiskunmajsai Lóska családtól vásároljuk, a málnaszörpöt a Hernád völgyéből vesszük. A kajszibarack pedig honnan jönne máshonnan, mint a tőlünk 12 kilométerre lévő Göncről? Ebből 200-300 kiló lekvárt készítünk, ami nekünk a süteményeknél – egy Rákóczi-túrósba nélkülözhetetlen. Ott van tőlünk négy-öt kilométerre a hernádszentandrási BioSzentandrás – tőlük a mikrozöldségektől kezdve a burgonyáig nagyon sok mindent veszünk, egyre nagyobb a választék náluk. – Mindig sikerül a régiót, tágabban Magyarországot előnyben részesíteni? – Hát… nem. 2018-ban például meghirdettük, hogy Magyarországon szeretnénk beszerezni a lisztet. Nagyon sok helyről jöttek is. Mi megmutattuk, mivel dolgozunk, amire azt mondták: ezt a fajtát nem tudják előállítani. A lisztünk Olaszországból van tehát továbbra is, merthogy a magyar termék az nagyon jó, csak nem pizzának. Ahhoz ugyanis olyan gabonafajták kellenek, amelyek nálunk nem teremnek meg. Kerestünk fiatal magyar gazdákat, próbálkozzanak meg vele, de azt mondták, nálunk nem fog megmaradni, kifagy. Nem ide való. Így hát egy észak-olaszországi malomból vásárolunk. De mondhatnám a paradicsomot is. Itthon nagyon jót lehet venni, visszatérnek a régi jó fajták, amelyek nagyon ízletesek, de a mi paradicsombeszállítónk egy olasz család. DélOlaszországban gazdálkodnak, csak két hektáron termelnek bioparadicsomot. Eb2021/33 FIGYELŐ | 37

F_36-38-Gasztrointerju.indd 37

2021. 08. 16. 17:28

| CÉGVILÁG |

ből három család kap hivatalosan: Frank Sinatra amíg élt, most meg az özvegye, valamint Tina Turner és mi. A marhahús esetében pedig a francia charolais-re esküszünk. Vannak tehát külföldi beszállítóink is, ám sem a magyaroktól, sem a határon túliaktól nem veszünk fagyasztott árut. Mindazonáltal próbáljuk megtartani a regionalitást és a szezonalitást. – A csapaton belül nyilván van valamiféle munkamegosztás. Mi a reszortja Dudás Szilárdnak és mi Dudás Szabolcsnak? – Szabolccsal annak idején úgy beszéltük meg, hogy húszévente cserélünk. Mondta, hogy ő bemegy a konyhába, én meg maradjak kint, és majd váltunk. Hát, eltelt 26 esztendő, nem cseréltünk még, de nem is nagyon akarunk. Olaszországban mind a ketten a konyhában voltunk, majd én eltöltöttem egy évet felszolgálóként. Nagyon szeretek emberek között lenni, s ez szenzációs élmény volt. Ott ugyanis az étterembe járás a szórakozás egy fajtája, ami nagyon tetszett nekem. – Úgy tudom, a feleségeik is a családi vállalkozásban dolgoznak. – 1995. május elsején nyitottuk Encsen az Anyukám Mondta pizzázót, majd egymásfél hónap alatt párra is találtunk. Jelenlegi feleségeink ugyanis külön-külön és vendégként, de majdnem egy időben sétáltak be az üzletbe, s ott ragadtak. Szeptemberben lesz 26 éve, hogy együtt vagyunk. El szoktam mondani, hogy így négyen együtt több mint száz évet tettünk már ebbe a vállalkozásba. Nekem két fiam van, egy 13 és egy 15 éves, Szabolcsnak pedig egy kislánya, aki 11 esztendős.

– Ők csinálni fogják? – Ez egy nagyon jó kérdés, igen sokszor megkérdezik tőlem. Mi első generációsok vagyunk a bátyámmal, és nagyon szeretnénk, ha el tudnánk mondani, hogy a második nemzedék mindhárom tagját fel tudtuk nevelni a feladathoz. A kisebbik fiamon, Botondon úgy látom, lesz benne affinitás ehhez az egészhez. Ő szeret főzőcskézni, pezseg, nyüzsög, imád emberek között lenni. A bizniszt pedig reményeim szerint a nagyobbik fiam, Szilárd viszi majd. Ő matematikus, nagyon érzi ezt. A bátyám lányában, Pannikában is reménykedünk. Biztosat mondani egyelőre nehéz lenne. – Most egy kicsit vonatkoztassunk el a bizonytalanságtól. Tételezzük fel, hogy rövidesen vége lesz a pandémiás időszaknak, normális lesz az élet. Ebben a konstellációban vannak-e tervek a terjeszkedésre? – A debreceni üzletünket május 1-jén nyitottuk meg, és az új egységek megnyitása előtt mindig azt mondjuk: ezzel megelégszünk, nem lépünk tovább, hiszen ez nagyon sok előkészítéssel jár. Ám amikor beáll az üzlet, akkor más a helyzet, akkor már van szabad idő. Ilyenkor már mindig új egységen törjük a fejünket. Ha van két óránk a 24-ből, akkor valaki mindig felveti: gyerekek, nem csinálunk valamit? Ilyenkor többnyire a bátyámnak van egy ilyen agymenése, és akkor kitalálunk valamit.

– Felmerült esetleg a franchise lehetősége is? – Amíg – a háttérben a termelőkkel – nem tudjuk kidolgozni úgy a rendszert, hogy biztosak lehessünk abban, hogy meglesz a megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag, semmiképpen sem vágunk bele ilyesmibe. Addig ugyanis felelőtlenség lenne részünkről azt mondani, hogy Budapesten, Győrben vagy Pannonhalmán legyen egy új étterem a mi égiszünk alatt, hiszen ha nem tudom feltölteni ugyanazzal a minőséggel, azt a vendég észreveszi. Ezért, bár elindultunk efelé fejben, egyelőre elengedtük a gondolatot. Inkább azt mondtuk, Miskolcon legyen egy saját üzletünk. Az már nem Encs, hanem egy nagyobb város – meglátjuk, mit hoz. Jól működött, lett szabad időnk, és akkor azt mondtuk: legyen Debrecen. Még nem tudjuk, ez mit hoz, de nem indul rosszul. Ám megvárjuk, míg teljesen beáll. Most is nagyon sok megkeresésünk van, felajánlanak üzlethelyiségeket, de jelenleg nem tervezünk új egységet. Ha azt, ami van, meg tudjuk úgy erősíteni, hogy nagyon szilárd lábakon álljon, akkor lépünk egyet. Nem feltétlenül Budapestet célozzuk meg, hanem még mindig az északkeleti régiót. Ezt szeretnénk teljesen lefedni. Nem csak pizzériára gondolunk, kioszkokat is nyitni akarunk. Természetesen azokban is házias lesz az ízvilág. DOMBI MARGIT

FOTÓK: BELICZAY LÁSZLÓ, MTI

AZ ENCSI ÜZLETBEN. VAN ALAPANYAG, AMIT CSAK KÜLFÖLDRŐL LEHET BESZEREZNI

38 | FIGYELŐ 2021/33

F_36-38-Gasztrointerju.indd 38

2021. 08. 16. 17:28

| CÉGVILÁG |

NAGY ÜTÉST KAPOTT A HUAWEI SZANKCIÓK | Közel 30 százalékkal zuhant ez év első felében a Huawei Technologies bevétele az előző esztendő azonos időszakához képest, miután telefonos almárkáját, a Honort is el kellett adnia az amerikai szankciók miatt.

anyacégre vonatkozó amerikai szankciók hatálya alól, ezúton biztosítva az almárka túlélését. Végeláthatatlannak tűnik az adok-kapok az észak-amerikaiak és a kínaiak között 2018-ban kirobbant, első körben leginkább a Huawei neve által fémjelzett, szűnni nem akaró kereskedelmi konfliktusban. A múlt héten érkezett friss hír szerint súlyos börtönbüntetésre ítélték Kínában Michael Spavor kanadai üzletembert, akit egy diplomata honfitársával egy időben, 2018 végén vettek őrizetbe – pár nappal azután, hogy a kanadai hatóságok Vancouverben az USA kérésére letartóztatták a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csout, nem mellesleg a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának a lányát. (Az Egyesült Államok kormánya szerint Meng Van-csou a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, s ezzel megsértette a Washington, valamint az Európai Unió által elrendelt Teherán-ellenes szankciókat.) Spavort mindenesetre most az északkelet-kínai Tantung bírósága nem kevesebb mint tizenegy évi szabadságvesztésre, valamint jelképes, 2,3 millió forint értékű vagyonelkobzásra ítélte kémkedés és államtitkok külföldre szivárogtatásának vádjával. Mégpedig egy közel fél éven keresztül, zárt ajtók mögött folyt tárgyalássorozat végeztével. A fél világ figyelte a verdikt kihirdetését. Kanada pekingi nagykövete is jelen volt azon, pár nappal korábban pedig a kínai fővárosban 25 ország ott állomásozó nagykövete tartott találkozót.

ADATOK

A Huawei friss adatai szerint bő 320 milliárd jüan (közel 14 800 milliárd forint) bevételt ért el 2021 január–júniusában, szemben a múlt esztendő azonos időszakában produkált 454 milliárddal (csaknem 21 000 milliárd forint). Nyilvánvalóan a fogyasztói szegmens zuhant a legnagyobbat: a telefonok, okosórák és társaik forgalma 135,7 milliárd jüanra zsugorodott, ez 47 százalékos esést jelent. De nemcsak a Google szolgáltatásai (Gmail, Drive és társai) elől zárták el a vállalatot, hanem a saját proceszszorok tervezéséhez, fejlesztéséhez szükséges céges kapcsolódások is rendkívül megnehezültek. Az okostelefon-értékesítés összeomlott, ráadásul az idén ugye már a Honor-eladást sem tartalmazza. A 2020 április–júniusára becsült 27,4 millió után ez év azonos időszakában csupán 6,4 millió ilyen készüléket adhattak el a Canalys nevű elemzőcég becslései szerint. (Ezt felesleges szépíteni, bizony 75 százalékos zuhanás.)

FOTÓ: GETTY IMAGES

VÁLLALATI SZINT

Ennek az egyfajta új hidegháborúnak korántsem csak történelmi vetülete van, hanem gazdasági is. Éppen azokkal az ötödik generációs mobilinternetes eszközökkel van gond, amelyektől az amerikai döntéshozók, de még inkább a gazdaság irányítói annyira félnek. Az USA-nak ugyanis igen jelentős elmaradása van az 5G terén, ami az ipari digitalizációs, így hatékonyságjavítási törekvéseit is jelentősen visszafogja, és a következő években dollárszázmilliárdokban kifejezhető gazdasági hátrányt jelenthet neki. Az bizonyos, hogy ha nagyrészt a kínaiak (Huawei, ZTE stb.) építik ki az ötödik generációs hálózatokat, akkor egy beláthatatlanul fontos infrastruktúra „ki-be kapcsoló gombját” kapják a kezükbe. A nagyszabású problémáknak rövidebb távú hatása is van, mégpedig a Huawei bevételi és nyereségmutatóinak a látványos romlása a készülékeire, berendezéseire vonatkozó amerikai és nyugat-európai behozatali tilalmak miatt, valamint annak okán, hogy a Google Android ingyenes amerikai rendszer szolgáltatásait de facto letiltották az egyéni mobiltelefonjairól. A kínai társaság fennállásának legnagyobb, közel 30 százalékos bevételcsökkenését jelentette 2021 első felére szólóan. Tavaly novemberben el kellett adnia okostelefonos almárkáját, a Honort, azaz mobilüzletágának egy részét. Ezzel vonta ki az

ÚJ MODELLEK. SZÉPEN FELJÖTT A HONOR A CSÚCSKATEGÓRIÁBA

Érdekes, hogy ennek ellenére a kínai óriásvállalat javuló jövedelmezőséget jelentett: a nettó haszonkulcs 0,6 százalékponttal, 9,8-re nőtt. Közben a szolgáltatásokért felelős üzletág bevétele 18 százalékkal bővült, a felhőszegmens pedig az első negyedévre majdnem megduplázta egy esztendővel korábbi eredményeit: immár 20 százalék körüli részesedése van a kínai piacon. Tehát ma már a Huawei a hazai piacokra és azokra a régiókra koncentrál, ahol érdemi növekedési kilátásai vannak az üzleti szolgáltatások és a távközlési hálózatok fejlesztése terén. HG 2021/33 FIGYELŐ | 39

F_39_Huawei.indd 39

2021. 08. 16. 17:29

| SZEMÉLYI HÍREK |

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM

Öt évre Erőss István egyetemi tanárt nevezte ki Áder János köztársasági elnök az MKE rektorának. A szakember a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett, 1995-ben. Hallgatóként, majd művészként, illetve oktatóként több külföldi intézetben is megfordult. 2008-tól egy évtizeden át az egri Eszterházy Károly Egyetemen tanszékvezetőként és igazgatóként tevékenykedett, 2013 és 2014 között vendégprofesszorként tanított a Tajvani Nemzeti Művészeti Egyetemen. Művészi tevékenységét 1994-ben Stúdió Díjjal, 1995-ben Barcsay-, 2012-ben pedig Munkácsy-díjjal ismerték el. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia mestertanári aranyérmet adományozott neki, a dél-koreai Incshon várostól pedig díszpolgári címet kapott. Új pozíciójában, jelentős kapcsolati hálóját használva, a Képző nemzetközi újrapozicionálását tervezi. Radák Eszter festőművész – eddigi rektor – oktatóként dolgozik tovább az egyetemen.

ERŐSS ISTVÁN

MAGYAR BANKHOLDING ZRT.

LUFTHANSA

Régiós vezetőnek nevezték ki Antal Gábort. A német légitársaság magyarországi képviseletének az irányítója immáron Albániáért, Észak-Macedóniáért, Koszovóért, Montenegróért és Szerbiáért is felel. Az ismert légügyi szakember hazai munkaköre mellett látja majd el a Lufthansa-csoport képviseletét a fenti országokban. Feladatkörének bővülése része a cégérdekeltségek átszervezésének. Közgazdászdiplomájának a megszerzése után Antal Gábor 1978-ban, az Artex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdte pályafutását. Tíz évvel később csatlakozott a Lufthansához, ahol a foglalástól a key account manageri területig az értékesítés valamennyi szakaszában dolgozott. 2014 óta felel a csoport hazai működéséért.

HEINEKEN HUNGÁRIA

RACHEL AVERILL

ANTAL GÁBOR

A Távol-Keletről érkezett a Heineken Hungária pénzügyi osztályának új vezetője. Rachel Averill Szingapúrból költözik Budapestre férjével és két gyermekével, hogy a kontrolling és az üzleti partnerkapcsolat építése terén megszerzett tapasztalatait a magyar leányvállalat érdekében kamatoztassa. Hároméves szingapúri megbízatása előtt a márka malajziai egységénél töltött be vezető pozíciót – ő irányította az üzleti kontrollfunkciók átalakítását –, ezt megelőzően pedig a világ egyik legnagyobb alkoholosital-gyártójánál, a brit Diageónál dolgozott.

FOTÓK: MÓRICZ-SABJÁN SIMON; FIGYELŐ-ARCHÍV

MÉSZÁROS BEATRIX

A leányvállalatokért felelős vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a Magyar Bankholding Zrt.-hez Mészáros Beatrix, aki a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport pénzintézeteinek az egyesítésével kialakuló új bankcsoport tulajdonosi körét is képviseli a menedzsmentben. A szakember a tőzsdén jegyzett befektetési holding, az Opus Global Nyrt. igazgatósági elnöke: az agrárium és a turizmus mellett az energetikai szektor és az építőipar több dinamikusan fejlődő vállalata is a felügyelete alá tartozik. Vezetői karrierje mezőgazdasági területen indult. 2012-től agrár- és termelői vállalkozások teljes körű irányítását végezte, az Aranykorona Zrt. igazgatótanácsának az elnöke volt. 2016-ban a Talentis Group Zrt. igazgatósági tagja, 2017-ben pedig a turisztikai portfóliót összefogó Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósági elnöke lett.

40 | FIGYELŐ 2021/33

F_40_szemelyihirek.indd 40

2021. 08. 16. 17:29

| PÉNZ BESZÉL |

ELŐRE TARTALÉKOLTAK

ERSTE BANK | Az egy esztendővel korábbi, szabad szemmel alig látható profit után 31,8 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el az első fél évben az Erste Bank, ami a kockázati költségek csökkenésének is köszönhető.

Megugró nyereség egyszeri hatásokkal – röviden így foglalható össze az Erste Bank idei első fél éve, amelynek eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be a menedzsment. A nemzetközi könyvviteli szabványok (IFRS) szerint készített kimutatás alapján a hitelintézet 31,8 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2021 első hat hónapjában, ami ugrásszerű növekedést jelent az egy esztendővel azelőtt kimutatott 27 millióhoz képest. Jelasity Radován elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint a működési bevétel – részben egyedi hatások miatt – 24,1 százalékkal, 89,6 milliárd forintra nőtt éves összevetésben. A működési kiadások szintje viszont visszafogott mértékben, 5,1 százalékkal emelkedett egy év alatt, így a működési eredmény közel a másfélszeresére, 49,5 milliárd forintra javult. Az adózás utáni nyereség megugrásához nagyban hozzájárult az is, hogy a kockázati költségek összege bő 16 milliárd forinttal, alig több mint 1,1 milliárdra apadt éves összevetésben, miután a bank előre képezte meg a szükséges tartalékokat.

LASSULÁS AZ ÚJ HITELEKNÉL

Az ügyfélhitelek állománya 7,3 százalékkal, 1854,7 milliárd forintra bővült tizenkét hónap alatt, részben a törlesztési moratórium, részben az NHP Hajrá!, illetve az erős lakossági jelzálog-hitelezés hatá-

A csoport által kezelt lakossági vagyon egy év alatt 19 százalékkal nőtt. saként. Az új hitelek kihelyezése ugyanakkor lassult, 10,6 százalékkal maradt el 2020. január–június teljesítményétől. Az ügyfélbetétek állományánál viszont dinamikus, 17,1-es növekedést regisztráltak 2798,3 milliárd forintos volumen mellett, így a hitel/betét arány 70,1-ről 64,1 százalékra csökkent. A nemteljesítő hitelek aránya a tavaly június végi 2,1-ről 2,9 százalékra emelkedett. Harmati László, az Erste Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-he2798,35 2389,98

AZ ERSTE BANK +ö'' &)&9&.

1728,74

Milliárd forint

1854,71

49,49 34,01

31,77 17,22

2ďPºI­XN eredmény *QX÷ K­Q­[JX .+78 X_JWNSYN

1,13

Kockázati költség

0,03 Adózás utáni eredmény

Ügyfélhitelek

Ügyfélbetétek

+TWW¥X *WXYJ 'FSP -ZSLFW^ ?WY

lyettese elmondta: a területen az új kihelyezések értéke megegyezik a tavalyival, az összetétel azonban jelentősen átalakult. Miközben a lakáspiac dinamikáját követő lakáshitelek folyósítása 34 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s a személyi kölcsönök folyósítása szintén felülmúlta a tavalyi időarányos teljesítményt, a babaváró kölcsön kihelyezései elmaradtak az előző esztendő azonos időszakáétól. A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági vagyon – befektetés és betét – egy év alatt 19 százalékkal, 3965 milliárd forintra hízott: figyelemre méltó, hogy ezen belül a befektetések aránya 58 százalék volt.

KEVESEBBEN ÉLNEK A HALADÉKKAL

A vállalati üzletágban az új finanszírozás (hitel, kötvény) volumene 9 százalékkal bővült 2020 első feléhez képest, miközben az állomány gyakorlatilag stagnált, 792 milliárd forintot tett ki június végén. A kis- és középvállalkozásoknál a hitelállomány 11 százalékkal nőtt, miközben az új kihelyezés 23 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítményét. Szabados Richárd, az Erste vállalati üzletágának a vezetője elmondta: a bank aktívan részt vesz a nemzeti kötvényprogramban, az első fél évben 4 jegyzést bonyolított összesen több mint 32 milliárd forint értékben. Ami a hiteltörlesztési moratóriumot illeti, Harmati László tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban jelentősen csökkent azoknak a lakossági ügyfeleknek az aránya, akik még élnek a haladékkal. A múlt év végétől számított hat hónap alatt a lakáshiteleknél 34-ről 24, a személyi kölcsönöknél pedig 50-ről 35 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik részt vesznek a moratóriumban. BARÁT MIHÁLY 2021/33 FIGYELŐ | 41

F_41-Erste.indd 41

2021. 08. 16. 17:29

| PÉNZ BESZÉL |

A BŐSÉG ZAVARA

BANKI ÁLLÁSPIAC | Jó ideje ezer felett jár a legnagyobb hazai bankcsoportoknál összesen meghirdetett állások száma. A pozíciók többségét budapesti munkavégzéssel kínálják a szolgáltatók, s a fióki értékesítés területén a legnagyobb a választék.

42 | FIGYELŐ 2021/33

F_42-43_banki-allasok.indd 42

2021. 08. 16. 17:30

| PÉNZ BESZÉL |

Igen jónak mondható a kínálat a banki álláspiacon: a Figyelő által öszszegyűjtött adatok szerint lapzártánkkor összesen 1140 nyitott pozíció szerepelt a mérlegfőösszeg alapján a kilenc legnagyobb szolgáltató honlapján. A szélesnek tűnő választék ellenére persze dömpingszerű kínálatról nem lehet beszélni: már jó ideje ezer környékén vagy kicsit a felett mozog ez a szám. Figyelemre méltó viszont, hogy a fenti szereplők közül ötnél a százat is meghaladja a meghirdetett állások mennyisége, az OTP-nél és a Takarékbanknál pedig kétszáz felett jár.

VÍZFEJHATÁS

Talán nem túlságosan meglepő, de a hitelintézeti szektorban fokozottan érvényesül a fővárosi dominancia, ami a meghirdetett állások földrajzi megoszlását illeti. A most élő ajánlatoknak csaknem a kétharmada, 745 pozíció budapesti munkavégzéshez kötött, ami még a híresen fővárosközpontú Magyarországon is figyelemre méltó teljesítmény. A háttérterületek nagy része minden banknál Budapesten működik, s a fiókhálózat sűrűségét vizsgálva is jobban áll a főváros az átlagnál. Utána természetesen mindjárt a megyeszékhelyek következnek a sorban, részben régiós szerepük, részben a fiókok nagyobb településekre való koncentráltsága miatt.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KELL AZ UTÁNPÓTLÁS

Az állásajánlatokat nézegetve az is azonnal feltűnik, hogy a fióki értékesítés magasan vezet az egyes területek között. A meghirdetett bő 1100 álláshelyből 326 erre a területre vonatkozott, és ebben a call centerek munkatársai vagy a fiókokba irányított gyakornokok még nem is szerepelnek. Ezen értékesítőkből persze mindig is hiány volt a bankoknál, egész egyszerűen azért, mert itt (főként a nagyobb városokban

és Budapesten) viszonylag nagy a fluktuáció, hiszen ez a munka szerteágazó tudást és nagy türelmet igényel. Fiókvezetői állásokat is szinte minden nagyobb banknál lehet találni, részben a hálózatot érintő mozgások, részben a fluktuáció miatt. Az informatikai, IT-fejlesztési terület szintén igen jelentős, nagyjából 15 százalékos szeletét adja a nagybankoknál meghirdetett állásajánlatoknak, ami leginkább a folyamatos fejlesztési igénnyel, a szakemberhiánnyal és a digitalizációval magyarázható. A

ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN *_JW K÷

38,92

39,18

39,52

39,62

2019

2020

39,11

38,04

2016

2017

2018

2021

Forrás: MNB

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­[­GJS

A HITELINTÉZETI SZEKTOR 8?*2 1>. /*11*,Ď RÁFORDÍTÁSAINAK ALAKULÁSA Milliárd forint

106,1

108,0

101,0 93,7

2018

2019

2020

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­[­GJS

2021 Forrás: MNB

gyakornokok/pályakezdők foglalkoztatása is nagy hagyományokkal bír a pénzintézeteknél: ennek leginkább az utánpótlás biztosításában van kiemelt szerepe, hiszen ezen a csatornán könynyebben meg lehet fogni a tehetséges főiskolás vagy egyetemista fiatalokat. Az utánpótlás-nevelés miatt így több hitelintézet is folyamatos gyakornoki programot működtet.

gosan 39,1 ezer alkalmazottnak adott munkát a teljes szektor. Ez nagyjából 500-zal ugyan, de már kevesebb volt az egy esztendővel korábbi számnál, ám itt figyelembe kell venni, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszám az elmúlt években lassan, de szinte folyamatosan bővült. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számsorai alapján pedig változatlanul a pénzügyi, biztosítási szektor az egyik legjobban fizetett ágazat Magyarországon. (Azért csak az egyik, mert az információs, kommunikációs terület kezdi utolérni, egyes hónapokban már nagyobb átlagértéket is produkált.) A KSH adatai szerint a nettó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási területen dolgozóknál ez év májusában megközelítette a 479 ezer forintot, a január és május közötti időszakra számított középérték pedig már kicsivel 500 ezer felett járt. Ezek jóval nagyobb összegek, mint az ötödik hónapra kimutatott 287 ezres, adókedvezmények nélkül számolt nemzetgazdasági átlag, ám azt is figyelembe kell venni, hogy a pénzügyi szektorban az átlagosnál jelentősebbek a különbségek az egyes jövedelmi kategóriák között. Figyelemre méltó egyébként, hogy a hitelintézeti szektornál az idei első negyedévre az egy esztendővel korábbinál mindössze 1,8 százalékkal nagyobb, nem egészen 108 milliárd forintos összeget mutatott ki a személyi ráfordítások soron az MNB, ami arra utal, hogy a szolgáltatók változatlanul igyekeznek visszafogni bérjellegű költségeiket. Eközben a KSH adatai szerint a pénzügyi, biztosítási ágazatban a májusi nettó átlagkereset 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, így a növekedés üteme itt is jóval elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól. BARÁT MIHÁLY

MEGÁLLT A BŐVÜLÉS

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként a hitelintézetek igen jelentős foglalkoztatónak számítanak Magyarországon: a legfrissebb statisztika alapján az első negyedévben átla2021/33 FIGYELŐ | 43

F_42-43_banki-allasok.indd 43

2021. 08. 16. 17:30

| PÉNZ BESZÉL |

SZABÁLYOZÁSRA VÁRVA KÖVETELÉSKEZELÉS | Az adósok, a pénzügyi szolgáltatók és a követeléskezelő cégek érdekét egyaránt szolgálná, ha egyértelműen szabályoznák a kapcsolatukat. Erre a már régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény jelenthetné a megoldást. „A nem vagy késedelmesen fizető ügyfelek számára egyértelműen hasznos lenne, ha egyértelmű jogszabályi környezet jönne létre a követeléskezelők és az adósok közötti kapcsolatban. Erre legfőképpen a hitelmoratórium lejártával lenne rendkívül nagy szükség” – jelentette ki első szakmai találkozójukat követően Bódizs Kornél, a követeléskezelő cégeket képviselő Makisz elnöke és Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség új elnöke.

A két szakember kifejtette: a lízingcégek és a követeléskezelők érdekei azért is több tekintetben azonosak, mert az a követelésállomány, melynek érvényesítését az előbbiek már nem tudják megoldani a fennálló szerződések keretei között, szükségszerűen az utóbbi szektorba kerül. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke hangsúlyozta: a követeléskezelők elsődleges érdeke ilyenkor az, hogy a mindkét

fél számára előnytelen felszámolást, illetve bírósági végrehajtást megelőzzék.

ELKERÜLHETŐ KÖLTSÉGEK

A kényszer alkalmazása helyett olyan, önkéntes teljesítésen alapuló megállapodást ajánlanak a megrendült anyagi helyzetű ügyfeleknek, amely komoly költségmegtakarítást biztosíthat számukra. Az egyezséggel ráadásul elkerülhetők azok a nagy jogi kiadások is, amelyeket végül szintén az adósoknak kellene

44 | FIGYELŐ 2021/33

F_44-45_koveteleskezeles.indd 44

2021. 08. 16. 17:30

| PÉNZ BESZÉL |

SZŰKÜLHET A KÖR A 2020. március 18-án 24.00-kor fennállt hitel- és lízingszerződésekre vonatkozó törlesztési moratórium a jelenlegi szabályozás szerint szeptember végéig marad érvényben. A piaci várakozások szerint az általános moratóriumot már nem hosszabbítja meg a kormány, viszont olyan szabályozás előkészítése zajlik, amely a ténylegesen rászoruló ügyfeleknek lehetővé tenné, hogy a továbbiakban is éljenek a haladékkal.

A kényszer alkalmazása helyett olyan, önkéntes teljesítésen alapuló megállapodást ajánlanak a megrendült anyagi helyzetű ügyfeleknek, amely komoly költségmegtakarítást biztosíthat számukra.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Zs. Nagy István hozzátette: mivel a lízing alapja az eszközfinanszírozás, a konstrukció sajátossága miatt a fedezetet minden esetben egy olyan eszköz jelenti, amelynek évről évre csökken az értéke. A lízingszektornak ezért is érdeke, hogy a követeléskezelők gyakorlatát is megismerve, a hátralékos kinnlévőségek fennállásának időtartamát csökkentve minimalizálja az általa kezelt késedelmesen fizetett hitelállomány mértékét. A követeléskezelői gyakorlat megismerése a lízingpiac fejlődése szempontjából szintén hasznos, hiszen a termékfejlesztésben és az ügyfél-kommunikációban egyaránt hasznosítani lehet azt a tapasztalatot, amely megmutatja, mi történik azokkal a követelésekkel, amelyek a nemfizetés miatt kilépnek a hagyományos szerződéses keretek közül. rendezniük. Bódizs Kornél szerint ezért is van meghatározó jelentősége annak, hogy a lízingcégektől olyan aktualizált ügyféladatok kerüljenek a követeléskezelőkhöz, amelyek alapján azok rögtön fel tudják venni a kapcsolatot az adósokkal. Ez azért szükséges, mert az európai GDPR szabályozás hazai értelmezése, alkalmazása miatt a követeléskezelőket a felmondott szerződések már nem jogosítják fel az adatkezelésre, így jobbára csak azokat a jogi eljáráshoz szükséges információkat használhatják, amelyek viszont nem foglalják magukban az ügyfelek telefonszámait vagy e-mail-címeit, melyek a mai világban a kommunikáció elengedhetetlen eszközei.

FELÜGYELET ÉS ADATKEZELÉS

A két szakember kifejtette: „Rengeteget tudunk tanulni egymástól, ami az egész pénzügyi szektor fejlődését is szolgálja.” Az általuk kezelt ügyfélállományt és a késedelmes fizetések növekvő arányát tekintve ugyanakkor abban is egyetértettek, hogy már most látszik: a hitelmoratórium lejártával sok, a haladék okán jelenleg védettséget élvező ügyfél hirtelen komoly fizetési gondokkal és a meghosszabbodott futamidőből eredő kihívásokkal fog szembesülni, ami a bankok, a lízingcégek és a követeléskezelők számára egyaránt nagy kihívást jelent majd. A probléma haté-

kony és fair kezeléséhez a Makisz szerint ezért lenne elengedhetetlen egy a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény. Ez egyértelműsítené, kik és milyen feltételekkel dolgozhatnak a követeléskezelési piacon, mégpedig azzal, hogy engedélykötelessé tenné és felügyelet alá rendelné a követeléskezelési tevékenységet. Ezzel együtt az adatkezelési jogokat és kötelezettségeket is rendezné. Az adósi ol-

LÍZINGCÉGEK 9ö0*0.391 ;ö8 ,* Milliárd forint

1716,91

1355,09 1388,42 1384,30

1218,16 1005,99

2016

2017

2018

2019

2020

2021

&ITYY ­[ JQX÷ KJQ­SJP [­L­S +TWW¥X 2FL^FW 1±_NSLX_º[JYX­L

dalon viszont erős fogyasztóvédelmi jogokat garantálna, miközben megkülönböztetné az együttműködő és együtt nem működő ügyfeleket. A Makisz elnöke hangsúlyozta: a törvény elsődleges szerepe a kedvezmények irányába mutató kommunikáció, valamint az átláthatóság megteremtése lenne. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2021/33 FIGYELŐ | 45

F_44-45_koveteleskezeles.indd 45

2021. 08. 16. 17:30

| TŐZSDE |

EREDMÉNYEKBEN GAZDAGON

Egyáltalán nem alakult rosszul a második negyedév a hazai blue chipek szempontjából, ami részben a gazdaság élénkülésével, a koronavírus-járvány hatásainak az enyhülésével is magyarázható.

MEGEMELTÉK AZ ÉVES CÉLT

A Mol-csoport történetének legjobb negyedéves eredményét érte el április eleje és június vége között, egyben az éves

EBITDA-iránymutatást is megemelte a vállalat. Az első fél évet 463,1 milliárd forintos újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-val zárták. A második három hónap 262,9 milliárdos tisztított EBITDA-t hozott, ami 153 százalékos bővülést tükröz éves alapon, egyben csúcsot jelent. A társaság szerint mindez a magas olajáraknak és a rekordszintű petrolkémiai árréseknek tulajdonítható, de szerepe volt a jó eredményben a járványügyi korlátozások enyhítésének is, amely pozitív hatást gyakorolt az értékesítési mennyiségekre. A cég bejelentette azt is: 2,3 milliárd dollár körüli helyett immár 3 milliárdos EBITDA-val számol az idén. „Büszkén jelenthetem be, hogy a Molcsoport történetének legjobb negyedéves eredményét értük el. Válságálló, integrált üzleti modellünk sikeresen navigált a pandémia kihívásai között, és ki tudtuk használni az elmúlt hónapokban tapasztalt erős ciklust a nyersanyagok piacán. Ez azt jelenti, hogy 893 millió dolláros újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t produkáltunk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy 3 milliárd dollár körülire emeljük az éves EBITDAiránymutatásunkat. Ami pedig a jövőt illeti, nagyon elégedett vagyok a kulcsfontosságú beruházásainkkal is, hiszen a tervek szerint haladunk stratégiánk megvalósításával a 2030 felé és azon túlra vezető úton” – nyilatkozta a gyorsjelentés

megjelenését követően Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.

KELLETTEK A LEÁNYOK IS

Az OTP szintén a vártnál jobb számokkal zárta a második negyedévet. 121,8 milliárd forintos konszolidált, adózás utáni eredményt könyvelt el, ami 55 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál. A bankcsoport korrigált konszolidált adózott eredménye 128,9 milliárd forintos lett, 57 százalékkal nagyobb a bázisidőszakinál. Az adózott eredmény nagyságát a változatlanul alacsony szintű kockázati kiadások, továbbá a javuló költséghatékonyság és portfólióminőség alakította. Az OTP első félévi konszolidált korrigált adózott eredménye 246,3 milliárd forint volt, ami az előző év azonos időszakát több mint kétszeresen meghaladja; 116 százalékos a növekedés éves összevetésben. A hitelintézet tájékoztatása szerint a külföldi leánybankok eredmény-hozzájárulása a féléves korrigált profiton belül 51 százalékot tett ki, éves összevetésben 6 százalékponttal javult. „Az első fél év eredményei alapján az egész esztendőben hasonló ütemben folytatódhat a profitabilitás és a hitelezés bővülése a csoport minden cégénél” – mondta a gyorsjelentés közzétételét követő sajtótájékoztatón Bencsik László vezérigazgató-helyettes, akit az MTI idézett. Hozzátette: a magyar gazdaság újraindulása a vártnál gyorsabb lett, az üzleti aktivitás második negyedévi erősödését tükrözik a bank eredményei. Kiemelte: a pozitív negyedévvel összhangban javították üzleti várakozásaikat. A szakember szerint az idén a vártnál nagyobb, 18-20 százalék körüli lehet a korrigált tőkearányos megtérülés (ROE) az első félévi 19,1 százalék után. A tavalyi jelentős céltartalékolást követően a portfóliók stabilak, nincs szükség további céltartalékképzésre – jelezte. Kitért arra is, hogy az év egészében 10 százalékot meghaladó ütemű hitelállomány-gyarapodást várnak, ha folytatódnak az első hat hónapban tapasztalt kedvező tendenciák. Arról pedig, hogy az MNB meghosszabbította az osztalékfizetésre, részvény-visszavásárlásra és teljesítményjavadalmazásra vonat-

FOTÓ: GETTY IMAGES

BLUE CHIPEK | A vártnál kedvezőbb eredményekről adtak hírt a legnagyobb hazai tőzsdei cégek második negyedéves gyorsjelentései. A folytatást illetően is optimisták a vállalatok vezetői.

46 | FIGYELŐ 2021/33

F_46-47-Bluechip.indd 46

2021. 08. 16. 18:11

| TŐZSDE |

kozó korlátozásait, azt mondta: a várható nyereségrészesedésre már elkülönítették a 2019-es és a 2020-as esztendő után kiszámolt összeget. Szeptember végéig döntést sem hozhatnak a jelenlegi szabályok szerint. A következő osztalékfizetés a jövő évi közgyűlés után, három évet érintően lesz. Ez év októbere és decembere között osztalékelőleg kifizetése kerülhet szóba.

KIEGYENSÚLYOZOTT NÖVEKEDÉS

A Richter Gedeon Nyrt. konszolidáltan 28,6 milliárd forint adózott nyereséget ért el a második negyedévben, 11,1 százalékkal kisebbet a tavalyi azonos időszakinál, az árbevétele pedig 13,6 százalékos növekedéssel 155,9 milliárd forintos lett. Orbán Gábor vezérigazgató a jelentésben kiemelte: az első két negyedév forgalma kiegyensúlyozottabban alakult ebben az esztendőben, mint 2020-ban. Hozzátette: a világjárvány ellenére a vevőik igényeit 2021 második negyedében is időben és teljeskörűen ki tudták elégíteni. A Richter az év első hat hónapjában 296,8 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el, a tavalyinál 6,5 százalékkal nagyobbat. A gyógyszergyártás forgalma 3,3 százalékos bővüléssel 237,3 milliárd forint lett. A nagy- és kiskereskedelmi szegmens bevételeit 17,7 százalékkal, 64,3 milliárdosra növelték. A nőgyógyászati készítmények forgalma 8,6 százalékkal haladta meg a tavalyi első fél évit: 82,8 milliárd forint lett. A társaság adózott nyeresége az első hat hónapban 55,6 milliárd forintos lett, ez 9,2 százalékkal elmarad az előző esztendő azonos időszaki számától. A kutatás-fejlesztési költségek ebben az intervallumban

meghaladták a 31,5 milliárd forintot, 7,1 százalékkal nőttek. Ez év első felében az üzleti tevékenység eredménye nőtt a bázisidőszakban elérthez képest, méghozzá 16,2 százalékkal, 60,8 milliárd forintra. Az üzemi eredményhányad 20,5 százalékot tett ki a bázisidőszakban produkált 18,8-del szemben.

FOLYTATÓDÓ BERUHÁZÁSOK

A Magyar Telekom forgalma 5,7 százalékkal, 166,1 milliárd forintra bővült 2021 második negyedében, ami a vezetékes és a mobilszolgáltatási bevételek nagyobb hozzájárulásával magyarázható. A bruttó fedezet jelentősen, éves összevetésben 6,3 milliárd forinttal, 96,5 milliárdra gyarapodott a növekvő árbevétel miatt. A közvetett költségek is nőttek éves összevetésben, de az első fél évben 2020 azonos időszakának a szintjéhez hasonlóan alakultak. A társaság 83,1 milliárd forintot számolt el spektrumberuházásként a 900 és az 1800 MHz-es frekvenciasáv 2021. január–márciusi aukciója után. A szabad cash flow az egyszeri spektrumlicencdíjak nélkül 10,3 milliárdot ért el az év első hat

hónapjában, főleg a javuló EBITDA hatására, ami a bázisidőszakhoz képest 6,9 milliárd forintos növekedést jelent. Az adózott eredmény 26,4 százalékkal, 14,5 milliárd forintra nőtt a második negyedévben. Az első félévi szám éves öszszevetésben több mint a kétszeresére, 24,6 milliárd forintra emelkedett. „A működési környezet valamivel kedvezőbbé vált a korábbi időszakhoz képest, mivel a járvány piacra és a Magyar Telekomra gyakorolt hatása valamelyest csökkent a negyedév folyamán. Stratégiánkkal összhangban további lépéseket tettünk a Magyarország digitalizációját célzó program keretén belül, miközben folytatódott a hálózatmodernizáció, lefedve 2,75 millió hozzáférési pontot a gigabitképes hálózattal. A második fél évre előre tekintve – figyelembe véve az elért erős eredményeket – úgy véljük, megfelelő alapjaink vannak ahhoz, hogy felülmúljuk az eredetileg kitűzött 2021-es bevételi és EBITDAnövekedési céljainkat” – nyilatkozta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója. B. M. T.

AZ OTP ÁRFOLYAMA

A MOL ÁRFOLYAMA 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000

Forint

17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6

IX. X. XI IX XI. XI XII.I I. IIII. III. II IV IV. V. VI. VII. 2020 20 20 202 2021

Forrás: BÉT

IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. 2020 2021

Forrás: BÉT

2021/33 FIGYELŐ | 47

F_46-47-Bluechip.indd 47

2021. 08. 16. 18:11

| TŐZSDE | JÜ MIN-HUNG. A FELEMELKEDÉS SZIMBÓLUMA KÍNÁBAN

ÚJ KEDVENCEI VANNAK A PEKINGI PÁRTVEZETÉSNEK

Peking az elmúlt időszakban össztüzet zúdított a túlságosan nagy gazdasági befolyásra és adatbázisokra szert tevő technológiai óriáscégekre. Ezek tulajdonosai – mint például a Tencent (kb. a kínai Facebook) alapítója, Pony Ma vagy a Pinduoduo (agrártechnológiai és -kereskedelmi platform) létrehozója, Colin Huang – összesen 87 milliárd dollárt vesztettek az attak miatt.

NEMZETBIZTONSÁGI KÉRDÉS

A Bloomberg összesítése szerint a kínai technológiai és biotechnológiai szektor milliárdosainak a vagyona 16 százalékkal csökkent, miután a pekingi hatóságok durván belenyúltak a DiDi nevű utazásmegosztó alkalmazás működésébe azt követően, hogy a társaságot ez

év júniusának végén bevezették az amerikai tőzsdére. A cég 4,4 milliárd dollár értékű nyilvános részvénykibocsátását (IPO) annak ellenére hajtották végre, hogy Peking figyelmeztetett: adatbiztonsági kétségei vannak a vállalattal kapcsolatban. Az IPO után a DiDi irodáit szó szerint megszállták a kínai kémelhárítás (és másik hat állami nyomozói hivatal) emberei. A hatóságok attól tartanak, hogy a társaság adatbázisaiban szerepel a kínai katonai, nemzetbiztonsági, rendőrségi létesítmények pontos címe. A cég persze hevesen tagadja, hogy bármi ilyesmi kiszivárgott volna tőlük az amerikaiaknak, de egy gyanakvó kínait nem könnyű megnyugtatni.

Összességében persze nem csak a stratégiai, nemzetbiztonsági információkról van szó – a CIA nyilván pontosan tudja, hogy hol vannak ezek a létesítmények –, sokkal inkább arról az elképzelhetetlenül nagy adattömegről, amelyet ezek a vállalatok felhalmoznak. Az információ hatalom, az adatbázis a hatalomgyakorlást teszi lehetővé. A kínai technológiai vállalatok számára tehát új korszak kezdődött. A pártvezetés hagyta őket nagyra nőni, sőt nagy erőkkel támogatta is ezt a folyamatot, most azonban egyre jobban az ellenőrzése alá akarja vonni ezeket a társaságokat. Mindez persze a részvényárfolyamokon is meglátszik. A legtöbbet Colin Huang vesztette, 15,6 milliárd dollárt, vagyonának a harmadát. Pony Ma 12 milliárdot bukott el, vagyonának a 22 százalékát, de így is a harmadik leggazdagabb ember Kínában a nagy rivális Alibabaalapító, Jack Ma után. Utóbbi vagyona 2,6 milliárd dollárral lett kisebb ugyanezen időszak alatt, viszont ha azt is belevesszük, hogy a kínai hatóságok megakadályozták a vállalatbirodalom pénzügyi ága, az Ant Group tavaly novemberre tervezett nyilvános kibocsátását, akkor már 13 milliárdos bukóban van.

VÉGE A MAGÁNOKTATÁSNAK

CSUNG SAN-SAN. Ő LETT A LEGGAZDAGABB KÍNAI

Továbbá csapást jelenthet a techszektorra, ha Peking valóban beváltja fenyegetését, amely szerint ezeket a társaságokat kvázi közszolgáltatóként kezelné, s átszervezné őket nonprofit szerveze-

FOTÓK: JASON LEE, REUTERS; FIGYELŐ-ARCHÍV

AMERIKAI RÉSZVÉNYPIAC | A technológiai szektor elleni központi támadás csaknem 100 milliárd dollárt húzott ki az iparág kínai mágnásainak a zsebéből. Az új kedvencek – például a villanyautógyártás és a megújuló energia – moguljainak a vagyona viszont több 10 milliárddal hízott a nyáron.

48 | FIGYELŐ 2021/33

F_48-49-kinai-miliardosok.indd 48

2021. 08. 16. 17:31

| TŐZSDE | JACK MA ÉS PONY MA. DOLLÁRMILLIÁRDOKAT VESZTETTEK

tekké. Az állami kontroll hirtelen elkezdett kiterjedni a magánoktatásra is. Ennek legnagyobb cége Kínában a New York-i börzére bevezetett New Oriental Education (NOE), melynek alapítója az 58 éves Jü Min-hung (Yu Minhong). A társaság 1993-ban, egy régi, romos iskolában bérelt egyetlen osztályteremből indult, s mára a legnagyobb magánoktatási hálózattá nőtte ki magát Kínában. Ez pedig veszélyes, hiszen hiába a központilag jóváhagyott tanítási anyag, végső soron mégiscsak kilóg az állami rendszerből. Peking már elrendelte, hogy az általános és a középfokú iskolákban kizárólag nonprofit módon lehet oktatni – kihúzva ezzel a szőnyeget a vállalkozó üzleti modellje alól. A lépés nemcsak a gyerekeket és a szülőket érte sokként, hanem a bizniszt is. A csoport éves árbevétele 100 milliárdról alig 25 milliárd dollárra zuhant. Jü Min-hung egyébként emblematikus figurája a kínai üzleti szektornak – részben ez is magyarázza az ellene indított attakot. Mérhetetlen szegénységben nőtt fel, innen küzdötte fel magát cége 2006os tengerentúli tőzsdei bevezetéséig. Túlélt több amerikai tőzsdefelügyeleti (SEC-) vizsgálatot. Egy generáció álmát testesíti meg: a tanulás, az oktatás révén ki lehet törni a legmélyebb nyomorból. Vállalata 70 ezer embert foglalkoztat főállásban, akikhez további 12 ezer szerződéses oktató csatlakozik még. Összesen száz városban üzemeltet oktatási intézményeket. A NOE alapítása óta 65 millió diák végzett ezek valamelyikében. A 150 2020. VIII. 11. = 100 százalék 120 90 60 30 0 –30 –60 NASDAQ China Golden Dragon index** –90 Alibaba DiDi* Pinduoduo –120 VIII. IX. X. XI. XII. I. 2020

modell itt is hasonló volt, mint a technológiai cégek esetében. A falvakból a munkalehetőség, a jobb élet reményében a nagyvárosokba vándorló milliók a teljes infrastrukturális káosszal szembesültek – a pártnak nagyon jól jött a magánoktatás elterjedése. Aztán amikor túlságosan megerősödni látták a hálózatot, rákattintották az állami bilincset. Így az üzletember 12 százalékos részesedése a vállalatban a korábbi 3 milliárd dollár helyett ma csupán 500 milliót ér.

AZ ÚJ KEDVENCEK

Grafikonunkon azonban jól látszik, hogy a techcégek és a NEO árfolyamának a zuhanása ellenére az USA parkettjeire bevezetett kínai társaságok árfolyam-alakulását mutató NASDAQ Golden Dragon China Index korántsem esett akkorát, mint az előbbiek. Kapitalizáció alap-

KÍNAI TECHCÉGEK &? &2*7.0&. 9ö?8) 0*3

New Oriental Education Tencent II. III. IV. V. 2021

VI.

VII. VIII.

;.. " X_¥_FQ­P &_ FRJWNPFN Y÷_XI­PWJ GJ[J_JYJYY P±SFN W­X_[­S^JP PFUNYFQN_¥HN·[FQ X¾Q^T_TYY ¥¥WKTQ^FRNSIJ]J +TWW¥X >FMTT +NSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

ján súlyozott mutató lévén persze lehúzta a technológiai szektor bukórepülése, viszont a Peking által kevésbé kockázatosnak tartott vállalatok továbbra is szépen teljesítenek. Jó példa erre, hogy a legnagyobb palackozott vizeket, italokat gyártó kínai cég, a Nongfu Spring vezetője, Csung San-san (Zhong Shanshan) lett a leggazdagabb ember a távol-keleti országban. Az ő vagyona június óta 5 milliárd dollárral hízott, s immár meghaladja a 72 milliárdot – ez 24 milliárddal több, mint Jack Ma vagyona. Az ásványvíz ezek szerint egyelőre nem jelent politikai kockázatot. Hasonlóan jó idők járnak az új pekingi kedvenc, a villanyautó-gyártás mágnásaira, az ő nettó vagyonuk az elmúlt időszakban 22 milliárd dollárral nőtt. (Kínában összesen nagyjából ezer dollármilliárdos van.) Vang Csuan-fu (Wang Chuanfu), a BYD autó- és akkumulátorgyár legnagyobb tulajdonosa – amelyben egyébként a Warren Buffett által fémjelzett Berkshire Hathawaynek is van egy nagyobb részvénycsomagja – 4,4 milliárd dollárral lett gazdagabb a DiDi részvénykibocsátása óta eltelt időszakban. Huszonötmilliárdos vagyonával a tizedik leggazdagabb kínai. Peking által támogatottnak számít a megújulóenergia-ágazat is. Ebben a szektorban nyolc milliárdost tartanak számon, az ő vagyonuk június eleje óta 13,6 milliárddal lett nagyobb. D. GY. 2021/33 FIGYELŐ | 49

F_48-49-kinai-miliardosok.indd 49

2021. 08. 16. 17:31

| TŐZSDE |

SZÉDÍTŐ TEMPÓBAN DRÁGUL AZ ALUMÍNIUM Csaknem tízéves csúcsra szökött fel az alumínium árfolyama. Az ezüstszínű fém felhasználása igen széles körű: csomagolóanyagok, italosdobozok, építőipar, autó-, repülőgépgyártás, akkumulátor-előállítás – hogy csak néhány példát említsünk. A könnyűfém tőzsdei jegyzése az idén több mint 30 százalékkal emelkedett, augusztusra elérte a 2615 dollárt tonnánként.

NYERŐBEN A GYÁRTÓK

A drágulás szinte megváltásként érte a szektort, amely hosszú éveken keresztül kínlódott a túlkínálattal és a kínai gyárak szinte pofátlan olcsóságával. A nyugati gyártók árfolyama két számjegyű mértékben emelkedett. Az amerikai Alcoa részvényeinek a jegyzése 68, az európai Norsk Hydro árfolyama pedig 47 százalékkal száguldott felfelé az idén. (Egyéves időtávon 172, illetve 123 százalékkal – lásd a grafikont.) Az alumíniumot szinte mindenhol használják az iparban. Az USA-ban például az eladott sörmennyiség 74 százalékát csomagolják alumíniumdobozokba, -palackokba. A BMO Capital Markets elemzése szerint a globális kereslet az idén 8,5 százalékkal, 68,2 millió tonnásra bővül.

KÍNAI KOCKÁZATOK

ÁRUPIACOK | Az alapanyag ára és gyártóinak az árfolyama is kilőtt az idén.

2500 Dollár/tonna

2000 1500 1000 500 0

2016

2017

AZ ALUMÍNIUM ÁRVÁLTOZÁSA*

2018

2019

*London Metal Exchange.

tartományt ez év nyarán rég nem látott aszály sújtotta, így a térségben lévő vízerőművek kevesebb villamos energiát termeltek, ami áramkorlátozásokat, -kimaradásokat okozott. A helyi hatóságok a lakossági ellátásra koncentráltak, s az alumíniumgyárak számára rendelkezésre álló villamos energiát is korlátozták. A térségben elhelyezkedő üzemek a globális alumíniumtermelés növekedésének nagyjából a felét adják a 2020 és 2023 közötti időszakban – áll a CRU tanácsadó cég elemzésében. Így már a legkisebb termeléskimaradásnak is világszintű következményei lehetnek.

A ZÖLDALUMÍNIUM

Az alumínium előállítása rengeteg villamos energiát igényel, így folyamatosan a környezetvédők célkeresztjében van. A világ egyik legnagyobb fémtőzsdéje, a London Metal Exchange (LME) az ő

Az áremelkedés hátterében kínálati problémák is meghúzódnak. A kínai Jünnan 180

ALUMÍNIUMGYÁRTÓK RÉSZVÉNYÁRFOLYAM-VÁLTOZÁSA

150

Alcoa (USA)

2020. VIII. 11. = 100 százalék

120 90

Norsk Hydro (Európa)

60 30 0

VIII.

IX.

X. 2020

XI.

+TWW¥X >FMTT +NSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

XII.

I.

II.

III.

IV. 2021

V.

2020

2021

Forrás: indexmundi.com, World Bank

VI.

VII. VIII.

–30

követelésüknek igyekezett megfelelni, amikor „zöldalumínium”-kontraktusok bevezetését határozta el, elkülönítve a hagyományos fémtől. Az iparág nagyágyúi – például a norvég Norsk Hydro és az indiai Hindalco – azonban hevesen tiltakoztak az ötlet ellen. A 143 éve működő LME esetében ez lenne (lett volna) az első lépés a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele kapcsán. A globális alumíniumtermelés túlnyomó része szén- vagy földgáztüzelésű erőművekben előállított villamos energiával történik. Becslések alapján ez a szegmens a világ üvegházhatású szenynyezésének a 4 százalékáért felelős. Azzal, hogy a „zöldalumínium” kereskedését külön platformra tennék át, lehetőséget adnának a fogyasztóknak arra, hogy bár mélyebben a pénztárcába nyúlva, de támogassák a klímavédelmi célokat. A nagy gyártók azonban attól tartanak, hogy a kezdeményezés precedenst teremt, és a környezetvédők még erősebben kampányolnak majd a hagyományos termelés ellen. A Norsk Hydro egy kiló alumínium előállítása folyamán 4 kiló szén-dioxidot bocsát a levegőbe (a termelésben a vízenergia is nagy súllyal szerepel). Az európai átlag 8,6, a kínai 20 kilogramm. Egy másik nagy iparági szereplő, a fehérorosz származású orosz Oleg Gyeripaszka azonban támogatja az ötletet. En+ nevű cégének ugyanis szintén jelentős vízerőmű-kapacitásai vannak. D. GY.

50 | FIGYELŐ 2021/33

F_50-51-Aluminium+Nemet-ipar.indd 50

2021. 08. 16. 17:31

| GEOPOLITIKA | ÚJ FÉLVEZETŐ ÜZEMET ADOTT ÁT A BOSCH. A GLOBÁLIS CSIPHIÁNY A NÉMET IPART IS SÚJTJA

GYENGE NÉMET IPARI TERMELÉSI ADATOK

KILÁBALÁSI ZÖKKENŐK | Veszélyben a fellendülés, a német autógyártás ötödik hónapja egyfolytában csökken. Ellátási problémák, alapanyag-, részegységhiány – ez jellemzi a német ipart, amelynek a kibocsátása júniusban immár harmadik hónapja csökkent. A termelés 1,3 százalékkal zsugorodott az előző hónaphoz képest, így 6,8 százalékkal marad el a pandémia előtti szinttől.

FOTÓ: ROBERT MICHAEL, EUROPRESS/AFP

NINCS CSIP

A legnagyobb visszaesést – súlyánál fogva – az autógyártás szenvedte el, csaknem egy százalékkal maradt el a termelés a májusi szinttől. A fő probléma továbbra is a csiphiány. A gépkocsigyártók kibocsátása így a harmadával kisebb a járvány kitörését megelőző adathoz mérten. Az építőipar produktivitása 2,6 százalékkal mérséklődött, a fogyasztási cikkek előállítása azonban 3,4-del bővült. Elemzői vélemények szerint az ellátási gondok az év második felében is jellemzők lesznek, így veszélybe került Németország V alakú kilábalása, vagyis a tavalyi mély recesszió után az idei erőteljes fellendülés. A német autóipar lobbiszervezete, a VDA nemrég arra figyelmeztetett, hogy ebben az esztendőben a tavalyi 3,6 milliónál 400 ezerrel kevesebb jármű gördülhet le a futószalagokról. A pandémia előtt, 2019-

ben 4,6 millió gépkocsit gyártottak az országban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a csiphiány „középtávon” – vagyis két-három éven keresztül – sújthatja az ágazatot. A német autóipar termelése az ötödik egymást követő hónapja csökken.

BRÜSSZELI ERŐFESZÍTÉSEK

Az EU próbál ugyan megoldást találni erre a problémára, de az új kapacitások kiépítése több évet vesz igénybe. Az ázsiai gyártók pedig érthető módon előnyben részesítik a nagyobb árrésű, korszerű, laptopokba és okostelefonokba beépített csipek előállítását a „butább”,

A NÉMET IPAR INDOKOLATLANUL OPTIMISTA

Importárak

2015 = 100 százalék

Ipari termelés Ifo-konjunktúraindex*

IX. X. XI. XII. I. 2020

*Üzleti várakozások.

II. III. IV. V. VI. 2021

110 108 106 104 102 100 98 96 94 92 90

Forrás: Eurostat, Ifo

gépjárművekhez szükséges félvezetők készítésével szemben. Brüsszel azt tervezi, hogy 2030-ig megduplázza Európa részesedését a globális csipgyártásban, de ez a következő néhány esztendőben aligha oldja meg az autógyártók problémáit.

ELSZÁLLTAK AZ IMPORTÁRAK

Az Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német feldolgozóipar júliusban csökkentette a termelés várható mértékére vonatkozó számait, az index 22-re süllyedt a júniusi 27-ről. Az üzleti várakozások mutatója azonban az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedett, mintha a szektor szereplői nem hinnék el, hogy hiába az erős lakossági kereslet, nem tudják azt kielégíteni. Hasonló tendenciát mutat az IHS Markit által összeállított beszerzésimenedzser-index, bár a felmérés készítői hozzáteszik: egyre több vállalat panaszkodik az alapanyagok késedelmes szállítására. Ezzel párhuzamosan az importárak folyamatosan növekednek, ami a termelői árakban is lecsapódik. A német GDP a második negyedévben a vártnál szerényebben, mindössze 1,5 százalékkal bővült, szemben a reméltnél jobb olasz és francia mutatóval. D. GY. 2021/33 FIGYELŐ | 51

F_50-51-Aluminium+Nemet-ipar.indd 51

2021. 08. 16. 17:31

| GEOPOLITIKA | VLAGYIMIR PUTYIN A SZENTPÉTERVÁRI GAZDASÁGI FÓRUMON. MÁSFÉL HÓNAP ALATT 45 SZÁZALÉKKAL DRÁGULT A FÖLDGÁZ

MOSZKVA ELZÁRTA A GÁZCSAPOT

Áll a bál Európában, mert kevés a földgáz. Az árak az égbe szöktek, és sokan gyanítják, hogy a gázhiány mögött Moszkva Nyugatnak címzett figyelmeztetését kell keresni: ne tegyetek keresztbe az Északi Áramlat II. befejezésének! A német Börsen-Zeitung emlékeztet rá, hogy a Gazprom a közelmúltban elkezdett gázt kiszivattyúzni európai bértárolóiból. Az ausztriai Salzburg mellett lévő, az óriáscég által üzemeltetett Haidach tározó telítettségi szintje jelenleg szokatlanul alacsony, 5,25 százalékos – mondta az Energate.de-nek Lukas Zwieb, az Osztrák Energiaügynökség gázszakértője.

DRÁGASÁG

Vajon tényleg technikai okok állnak a háttérben, vagy az Északi Áramlat II. csőpárossal kapcsolatos spekulációk? – kérdi a Börsen-Zeitung. A Bloomberg

úgy értesült, hogy a Belorusszián és Lengyelországon keresztül Németországba tartó Jamal gázvezeték ellátási-karbantartási problémáinak a kompenzálására a nyugat-európai vásárlók által lekötött gázt a bértárolókból is szállítja a Gazprom. Az árak magasba szökése figyelmeztetésként értelmezendő – mondják a szakemberek. A Lipcsében működő Európai Energiatőzsdén (European Energy Exchange – EEX) egy megawattórányi energiatartalmú gázmennyiséget június közepén 28 euróért jegyeztek. Az ellenérték július végére 41 euróra szökött fel – ez másfél hónap alatt mintegy 45 százalékos emelkedés!

Nehéz eligazodni az adatokban – ezt a magyar gázszámla-tulajdonosok is megerősíthetik –, hiszen a gázóra köbméterben mutatja a fogyasztást, a számla meg energiatartalom-mértékegységben tünteti fel, mennyit használtunk. Ennek megfelelően az általános európai gyakorlat nem a hétköznapi emberek által elképzelt gázköbméterekben való mérés, hanem – jogosan – az energiatartalmat veszik alapul. (Hiszen minden köbméter gáz „töménységtől” függően másmás mennyiségben tartalmazhat energiát.) Így például az ausztriai OMV hivatalos honlapján a tárolók kapacitását a bennük tárolt földgáz energiatartalma szerint adják meg.

TÁROZÓMATEK

Ennek alapján augusztus 11-én reggel 10 204 gigawattórányi (GWh) földgázt tároltak az OMV két nagy létesítményé-

FOTÓ: EVGENIA NOVOZHENINA, REUTERS

KÉSZLETHIÁNY | Az európai tárolókban a szokottnál jóval kevesebb gáz van. Orosz lapok szerint Putyin figyelmeztetéséről van szó.

52 | FIGYELŐ 2021/33

F_52-53-Orosz-gaz.indd 52

2021. 08. 16. 17:32

| GEOPOLITIKA |

ben. Tavaly augusztus 14-én viszont még 22 500 gigawattórányi energiatartalmú nyersanyag volt bennük. A Bécshez közeli Schönkirchenben és Tallesbrunnban lévő, Európában a legnagyobbak közé tartozó tárolók a hónap közepén a teljes kapacitás harmadánál valamivel nagyobb mértékben teltek meg. Magyarország az európai átlagnál lényegesen jobban áll augusztus 10-én mért 67,4 százalékos feltöltöttséggel. Mint grafikonunkból is kiderül, hazánk igen jó helyet foglal el az európai listán. Tárolókapacitása a többszöröse olyan nagy államokénak, mint Nagy-Britannia vagy Spanyolország. És a V4-ek pozíciója is szilárd. Ebben a csoportban a magyarok az elsők. Az Erdgasspeicher.de a németországi adatokat (igaz, csak a 2019-eseket) köbméterben is megadja. E szerint 2014-ben érték el a csúcsot 24,6 milliárddal. (Tíz évvel korábban 18,6 milliárd köbméternyi gázt tárolhattak.) Aztán 2019-ig némileg csökkent a volumen, 23,9 milliárd köbméterre. Németország mint az EU gazdaságilag vezető hatalma gyengén ellátott hazai földgázzal. Tavaly a fogyasztás körülbelül tizede származott belföldi forrásból, azaz Berlin erősen ráutalt a behozatalra. Oroszország a németek legfontosabb szállítója. Ausztria – a térség egyik legnagyobb tárolókapacitásával – ugyancsak gondokkal küszködik. Mint az Energate-messenger.de szakportál megjegyzi, ez év júliusának végén az osztrák gáztárolók feltöltöttségi szintje negatív történelmi rekordot döntött. Ebben az időszakban még sohasem volt ilyen alacsony, mintegy 30 százalékos. Ebben persze a szokásosnál hoszszabb és hideg tél miatt megnövekedett fogyasztás is szerepet játszott. Ám a kereslet-kínálat felborulása a meghatározó. Ennek kifejeződése, az osztrák gázárindex egy év leforgása alatt 274 százalékkal emelkedett.

GEOPOLITIKAI HÁTTÉR

A „nagypolitikai” háttér: a Biden-kormányzattal ismét a szövetségesek felé forduló Egyesült Államok stratégiai fenyegetésként fogja fel Európának mint szoros katonai-politikai és gazdasági partnernek az energiahordozók terén való kiszolgáltatottságát az Oroszországi Föderációnak (OF). Emellett az USA-nak nyomós politikai-gazdasági érdekei fűződnek saját földgáza (illetve cseppfolyósított földgáza,

Az EU földgázimportjának körülbelül 40 százaléka származik Oroszországból. FÖLDGÁZTÁROLÓ KAPACITÁSOK EURÓPÁBAN, 2021. FEBRUÁR

12,4

10. Nagy-Britannia

Terawattóra (TWh)

35,8

12,4

9. Lengyelország

3. Hollandia

228,2

1. Németország

36,0

8. Csehország

95,5

132,2

5. Ausztria

4. Franciaország

42,5

7. Szlovákia

35,8

6. Magyarország

196,9

2. Olaszország

Megjegyzés: a teljes uniós kapacitás egynegyede Németországban található. Forrás: erdgasspeicher.de

LNG-je) exportjához. A dráguló gáz (és kőolaj) ismét talpra állítja az országban a Trump-kormányzat idején felfuttatott kőzetrepesztéses-hidraulikus technológiával dolgozó, különféle méretű vállalatokból álló szektort. E cégek nyomást gyakorolnak a Fehér Házra, hogy politikai eszközökkel, szankciós intézkedésekkel biztosítsa számukra a hozzáférést a külföldi felvevőpiacokhoz. Washington elsősorban katonai-stratégiai szempontok miatt támogatja Kijevet. Ukrajna – mint az orosz gáz tranzitállama – érdekeit sérti az Északi Áramlat I–II. négy vezetéke, amely, ha teljes kapacitással működésbe lép, feleslegessé teszi a rajta keresztül történő szállítást.

Az OF pedig igyekszik megőrizni piaci helyzetét az EU-ban. Jelenleg az európai integrációs közösség földgázimportjának körülbelül a négytizede származik Oroszországból. Sokat elárul a helyzetről a Kremlhez közel álló RIA Novosztyi egyik augusztusi cikkcíme: Moszkva elzárta a (gáz)csapot, Európát energiasokk érte. Az orosz kormánysajtóban gyakran idézett Leonyid Hazanov energiaipari szakértő szerint az Északi Áramlat I.-en és a Jamal–Európa vezetéken egyidejűleg végzett karbantartás, továbbá a megnövekedett kínai és indiai vásárlások miatt megugrott a kereslet. Ez magyarázza a gázár rövid idő alatt csaknem háromszoros növekedését. „Jelenleg ezer köbméter ellenértéke hozzávetőleg 540 dollár, és az év végéig ne számítsanak rá, hogy 500 alá esik” – figyelmeztetett. D. P. 2021/33 FIGYELŐ | 53

F_52-53-Orosz-gaz.indd 53

2021. 08. 16. 17:32

| GEOPOLITIKA |

KÍNÁBA TART A RENAULT, ÜTIK A TESLÁT A Renault megállapodást kötött a kínai Geely gépkocsigyárral (amely egyébként a Volvo tulajdonosa), hogy hibridautókat értékesítenek Ázsiában. A francia cégnek ez az első komolyabb lépése a világ második legnagyobb gazdasága felé azóta, hogy tavaly kilépett egy francia–kínai vegyesvállalatból. A Renault 2020 áprilisában szakított a Dongfeng Motor Grouppal, amellyel hagyományos meghajtású járműveket állítottak elő. Az autók eladásai akkor már két éve csökkentek, de az együttműködésnek a pandémia tette be végleg a kaput.

NÉMET–FRANCIA ELLENTÉT

Az eset nagy visszhangot keltett. A nyugati gyártók általában kezüket-lábukat törve igyekeznek hídfőállásokat kiépíteni Kínában, nem szokták otthagyni a világ legnagyobb autópiacát. A kivonulás után a Renault jelenléte igen csekély maradt a távol-keleti országban; kisteherautókat forgalmaztak a Brilliance-szel, valamint elektromos gépkocsikat gyártottak a Jiangling Motorsszal.

A KÍNAI AUTÓPIAC ALAKULÁSA

*QFITYY X_JR­Q^L­UO¥WRď[JP X_¥RF RNQQN· IFWFG 24,3

21,2 19,7

24,7

23,7 21,4 20,1

17,9 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: theglobaleconomy.com

Az új együttműködés keretében Renault márkanév alatt forgalmaznak hibrideket; a marketinget és az autókhoz kapcsolódó szolgáltatásokat a Geely intézi. (A közös vállalat a dél-koreai piac felé is kacsingat, ahol a Renault már öszszebútorozott a Samsunggal.) A gyártás alapját a kínai cég leányának, a Lynk & Co.-nak a platformja képezi. A történetbe visz némi csavart, hogy a Geelyben kisebbségi tulajdonrésze van a Daimler konszernnek, így a kooperációhoz valószínűleg a németeknek is lesz pár keresetlen szavuk. A legnagyobb magántulajdonban lévő kínai gépkocsigyár az elmúlt években erőteljesen nyitott a villany- és a hibridautók felé. Létrehozott például Zeekr márkanév alatt egy prémiumkategóriát, azzal a nem titkolt céllal, hogy a Teslával versenyezzen. Az elektromos járgányok gyártásában az egyik legnagyobb kínai internetcsoporttal, a Baiduval szövetkezett.

százalékra nőtt az arány. A pekingi vezetés célkitűzése szerint 2025-re el kell érni a 20 százalékot. A fiatal, magas jövedelmű kínaiak körében az e-gépkocsi státusszimbólumnak számít. A legnépszerűbb jármű sokáig a Sanghajban gyártott Tesla Model 3 volt. A többi, kisebb helyi gyártó tőkebevonásokkal igyekszik az amerikai óriás nyomába eredni. A közelmúltban például a villanymeghajtású SUV-okat gyártó

FOTÓ: GETTY IMAGES

AUTÓIPAR | A francia gépkocsigyár újra megcélozta a kínai hibridés villanyautó-piacot, ahol a pekingi kormány nyomására egyre nagyobb ellenszélben navigál a Tesla, így vérszemet kapott a konkurencia.

ROBBAN A PIAC

A hibrid- és az e-autók piaca 2020 közepétől ismét gyorsuló ütemben bővül Kínában. A megelőző évben megtorpant a növekedés, mert Peking megszüntette a villannyal hajtott gépkocsik állami támogatását. A Tesla, valamint a helyi márkák (Nio, Li Auto, Xpeng) erős versenyt generáltak, rákényszerítve ezzel a nyugati gyártókat is arra, hogy elektromos vagy hibridautóikkal próbáljanak meg betörni a piacra. Ez a szegmens az elmúlt három esztendőben 5 százalék körüli részt hasított ki az újautó-eladásokból, az idei első fél évben azonban 10

54 | FIGYELŐ 2021/33

F_54-55_Renault.indd 54

2021. 08. 16. 17:32

| GEOPOLITIKA |

2*88?* 2 , & 5&3) 2.& *1ö99. 8?.399ö1 A GLOBÁLIS AUTÓPIAC

WM 1,5 milliárd dollárnyi tőkét vont be magánbefektetőktől, ami rekordnak számít a kínai startupok körében.

KAMPÁNY A TESLA ELLEN

A hibrid- és villanyautó-eladások júliusban 164 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest, összesen 271 ezer ilyen jármű talált gazdára. Ezzel párhuzamosan a hagyományos járgányok értékesítése 12 százalékkal, 1,9 millió darabosra mérséklődött. A Tesla mindössze 8621 gépkocsit adott el a hetedik hónapban, ami csaknem 70 százalékos zuhanást jelent júniushoz és 26 százalékos esést 2020 júliusához viszonyítva. A sanghaji gigagyár tavaly januári megnyitása óta ez volt az első olyan hónap, amikor visszaestek az eladások, ráadásul nem is kis mértékben.

Eladások száma, millió darab 8,43 5,10 Európa* 6,49 0,83 Oroszország 0,64 0,87 8,41 6,43 USA 8,29 2,29 Japán 1,83 2,04 1,25 2019. I. félév Brazília 0,77 2020. I. félév 1,01 2021. I. félév 1,56 India 0,06 1,50 9,93 7,72 Kína 9,83 *Az Egyesült Királysággal együtt.

A háttérben – szokás szerint – a kínai kormány húzódhat meg. Az elmúlt időszakban ugyanis szinte folyamatosan támadták az amerikai céget; a sajtó arrogánsnak nevezte, mivel nem fordított elég figyelmet egy vevőre, aki szerint járműve rosszul működő féke balesetet okozott. Akkora volt a felhábo-

A GEELY ÉS A VOLVO KÖZÖS VILLANYAUTÓJA, A POLESTAR 2. ISMÉT NŐ AZ E-AUTÓK ARÁNYA AZ ELADÁSOKON BELÜL

;¥QYT_¥X F UFSI­RNF JQ÷YYN JQFI¥XTPMT_ P­UJXY 19/21 5% –4%

–1,4%

–1%

–10,6% –19,4%

–27% Változás a pandémia után 20/21

27,1%

36,9%

29,3%

Európa* Orosz- USA ország

92,6%

31,7% 11,9% Japán Brazília India

27,3% Kína

Forrás: VDA

rodás, hogy a Tesla kénytelen volt nyilvánosan bocsánatot kérni. (A történethez hozzátartozik, hogy a fékhibára panaszkodó ügyfél visszautasította, hogy egy harmadik, független fél vizsgálja meg a helyzetet.) A kínai sajtó mindenesetre össztüzet zúdított a társaságra – nyilván felsőbb sugallatra. Erre utal az is, hogy a Kínai Kommunista Párt jogi csúcsszervezete csökkenő felelősségvállalással vádolta meg az amerikai gyárat. Az attak nem is jöhetett volna roszszabbkor, hiszen a Model 3 volt a legjobban fogyó elektromos autó tavaly a kínai piacon, s nagy reményeket fűztek a szintén helyben gyártott Model Y sportautóhoz is. A cég 2020-ban 6,7 milliárd dolláros árbevételt ért el az ázsiai országban.

BIZTONSÁGI KOCKÁZAT?

A konkurencia persze, megérezvén a vérszagot, rávetette magát a Teslára, ami további sajtótámadásokhoz vezetett. Fokozta a feszültséget, hogy az amerikai céget adatkezelési hiányosságokkal vádolták meg (ennek tőzsdei vetületeiről lásd a cikket a 48–49. oldalon), és megtiltották, hogy rendőri, katonai létesítmények előtt parkoljanak az autóival, arra hivatkozva, hogy a járművek kamerái biztonsági kockázatot jelentenek. A Tesla persze cáfolta, hogy a kamerák kémkedésre lennének használhatók, de hát a Huawei is tagadta annak idején, amikor kitiltották az amerikai piacról, hogy 5G-s hálózati berendezései nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének… D. GY. 2021/33 FIGYELŐ | 55

F_54-55_Renault.indd 55

2021. 08. 16. 17:32

| GEOPOLITIKA |

SZABADLÁBON A SAMSUNG NAGYFŐNÖKE Próbaidőre kiengedték Dél-Koreában a két és fél éves börtönbüntetését töltő Samsung-főnököt, I (Li) Dzsejongot (Lee Jae-yong). Más elítéltekkel együtt ő is élvezhette az ország igazságszolgáltatásának a vezetői által évente gyakorolt kegyelmet, amelyet a japán gyarmatosítás alól való 1945. augusztus 15-i felszabadulás emlékére hirdetnek ki. Hivatalosan ugyan tilos foglalkoznia üzleti ügyeivel a próbaidő alatt, de ezt senki sem tudja betartatni vele.

POLITIKAI JÁTSZMA

A Samsung a maga több mint negyedmillió alkalmazottjával Dél-Korea legnagyobb csebolja (jaebeol – hagyományos, családi irányítású vegyes konszern). A társaság ügyeinek a felügyeletét 2014 óta ténylegesen a hivatalos „trónörökös”, I Dzsejong gyakorolja. A kisebb állam méretű cégcsoport egyévi árbevétele megközelíti Magyarország éves nemzeti jövedelmét. Mun Dzsein (Moon Jae-in), a távol-keleti állam hamarosan leköszönő elnöke, aki magát a csebolok túlhatalma elleni harc vezéralakjává nevezte ki, 2017-ben eljárást indíttatott I Dzsejong ellen, melynek következtében a Samsung-vezér börtönbe került. Felelősségre vonását az erős dél-koreai baloldal támogatta, emiatt helyezték csak próbaidőre szabadlábra, de e tábor politikusai ez ellen is tiltakoztak. Nyugati lapok értékelése szerint nemzeti érdek volt, hogy a konszern élére visszakerüljön a „trón-

DÉL-KOREAI GAZDASÁG | Politikai okból ültették le, politikai okból engedték ki a legnagyobb délkoreai konglomerátum első emberét – Dél-Korea újra közeledni akar az USA-hoz, s ebben nagy szerepe van a Samsungnak.

örökös”, mert az ország legnagyobb vállalatának a működése a szigorú hierarchiára épülő csebol két elnökhelyettesének bizonytalan, bátortalan döntései miatt kockázatoknak volt kitéve. Tény, hogy a börtönből kiengedett cégvezér különös szövetségesként támogathatja a hatalomból kilépő dél-koreai elnököt. Mun Dzsein ugyanis a Trumpkorszakban kudarcot vallott az Egyesült Államok és Észak-Korea összebékítésére irányuló erőfeszítéseivel. Most, politikai karrierje leszálló ágában ígéretesebb irányra válthat, országa és az USA kapcsolatainak a javítására összpontosíthat. Ebben a kikerülhetetlen Samsungfőnök hasznos segítőtárs lehet. Amikor Mun Dzsein ez év késő tavaszán találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, negyvenmilliárd dolláros dél-koreai beruházást ígért neki. Az invesztorok listája élén a Samsung áll, de más csebolok (Hyundai, SK Group) is csatlakoztak.

I Dzsejong apja, a legendás hírű, de többek között korrupciós és adócsalási ügyei miatt is ismert I Kunhi (Lee Kun-hee) tavaly halt meg. Legfőbb érdeme, hogy a Samsungot igazi világcéggé emelte. A 2014-ben elszenvedett súlyos szívinfarktusa hatását sohasem heverte ki. Fia képviseli a család harmadik generációját. A dinasztiaalapító I Pjungcshul (Lee Byung-chul) 1938-ban alapította meg a Samsungot mint kisebb kereskedelmi vállalkozást. A hírek szerint 1987ben bekövetkezett haláláig kézben tartotta a rohamosan gyarapodó csebolt, emiatt is tartották Dél-Korea leggazdagabb és legbefolyásosabb emberének. A Samsung ősapja idejekorán felismerte a média szerepét. 1965-ben megalapította a ma is a három legnagyobb, legbefo-

A kisebb állam méretű Samsung-csebolcsoport egy évi forgalma megközelíti Magyarország éves nemzeti jövedelmét.

56 | FIGYELŐ 2021/33

F_56-58-Samsung.indd 56

2021. 08. 16. 17:33

| GEOPOLITIKA |

LEE YAE-JONG A BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS ELŐTT. KIEGYEZETT A SAMSUNGGAL A NAGYPOLITIKA

lyásosabb napilap egyikét, a Csungang Ilbót (JoongAng Ilbo), melynek angol nyelvű kiadása is van, és a New York Timesszal működik együtt. Ma a Samsung a világ legnagyobb okostelefon- és e-adattároló-gyártója.

FOTÓ: KIM HONG-JI, REUTERS

ÖSSZEFONÓDÁSOK

Dél-Koreában a csebolokhoz sorolják az ország szinte valamennyi meghatározó ipari-kereskedelmi-banki csoportját. Így a Samsung mellett csebolnak számít a Magyarországon szintén jól ismert márkaneveket birtokló Hyundai-Kia autóipari csoport, a Kumho Asiana, az LG Group, a Lotte Corporation, s ilyen volt a Daewoo is. A Samsung Electronics, a csebol vezető cége kiemelkedő eredményeket ért el ez év első felében. Ez nem érvényes a félvezetőgyártásra, amely az első negyedben visszaesett 2020 utolsó három hónapjához képest. A Samsung közleménye fő okként a társaság Austinban (USA, Texas állam) lévő félvezetőgyárának a problémáit jelölte meg. Ezzel szemben az okostelefon-ágazat – meglovagolva az 5G-technológia globális terjeszkedését – sikeres volt, miként a fo-

gyasztói elektronikai (minőségi tv-k, digitális készülékek) rész is, amely a vírusválság, a bezártság támasztotta erős keresletre alapozott. A Samsung Electronics az idei második negyedben húszszázalékos bevételnövekedést ért el az előző esztendő azonos időszakához mérten. A helyzet normalizálódott az Austinban működő üzemben. A félvezetőüzletág jelentősen növelte forgalmát. A mobilkommunikációs szegmens visszaesett az előző három hónaphoz mérten, mert a Covid–19, illetve az alkatrészellátási gondok fékező hatást gyakoroltak. A fogyasztói elektronika folytatta első negyedéves szárnyalását, amelyet a tartós kereslet is támogatott. Három csebol „szülőből”, a Samsungból, a Hyundaiból és a Daewooból sarjadt ki a dél-koreai hadiipar egyik sztárja, a Korea Aerospace Industries (KAI), 1999ben. Minthogy e társaság esetében elsősorban a hadiiparról volt szó, a szöuli kormány kivette a csebolok ellenőrzése alól – ebben az 1997-es, az ország nagy-

vállalatait sújtó gazdasági válság is segítette. Ma a KAI a világ vezető cégei közé tartozik az ágazatban. Jövőre az általa kifejlesztett-gyártott háromlépcsős rakétával kísérleti berendezéseket akarnak a Holdra juttatni, ezt 2030-ban az égi kísérőnkre való leszállás követné. S a társaság megszoríthatja az ötödik generációs lopakodó vadászgépeket gyártók nemzetközi klubjának három óriását, az USA-t, Kínát és Oroszországot is. A KAI KF–21 Boramae ilyen technológiával épített vadászgépe Ázsia nem túl gazdag államai számára a méregdrága, így elérhetetlen amerikai F–35-ös kategóriájába való jutányos árú belépés lehetőségét kínálja.

A CSEBOL MODELL

Ugyanakkor Dél-Koreában a csebolok újabb kihívói bukkantak fel: a startupok. A környezettudatosságért, a klímaváltozás ellen folyó gazdasági harcban a konzervatív óriáscégeket háttérbe szoríthatják ezek a fiatal, feltörekvő kisvállalatok. Szöul 2022-ig 1,7 milliárd dollárt szán a segítésükre, s ezzel a startuptámogatás világszinten öt vezető városa közé kerülhet. 2021/33 FIGYELŐ | 57

F_56-58-Samsung.indd 57

2021. 08. 16. 17:33

| GEOPOLITIKA |

A Samsung jelentése: három csillag. Ázsia-szerte a hármas számot szerencseszámként tisztelik, míg a négyes és a hetes – kiváltképpen Kínában – szerencsétlennek számít. A japán Mitsubishi cég neve három rombuszt, a Mitsuié három forrást jelent. Vietnámban mind a mai napig a Ba Ba Ba (333) márkájú, rizsből főzött sör a legnépszerűbbek egyike. A csebol elnevezés ugyan dél-koreai, de e sajátos ázsiai gazdasági társasági forma különféle variánsokban domináns szerepet tölt be Indiától Japánig. Egymást kiegészítő, egymásra épülő vállalatok és az őket irányító, gyakran egymáshoz rokoni szálakkal kötődő vezetők sajátos szimbiózisa. Ideológiailag kötődik a konfuciánus gondolatvilághoz is, amely az itteni társadalmak legtöbbjének alapja. Vietnámban két évezredes múltja van a kínai befolyással megtelepedett konfucianizmusnak, taoizmusnak, de a buddhizmusnak is. Dél-Korea, amelyet riaszt a régiós szomszéd, Kína mérete és befolyása, a mintegy százmillió lakosra épülő vietnámi piaci rendszerben együttműködő társra talált. Minthogy a pekingi típusú, a kommunista párt által ellenőrzött piacgazdaság Vietnámban nagyon erősen megtestesül, a csebolok kialakulása, hatékony működtetése ott egyelőre nem jellemző. Ám ez nem gátolja abban a délkoreai családi óriáscégeket, hogy szoros piaci, partneri kapcsolatokat építsenek ki a dinamikusan fejlődő délkeletázsiai országgal. A Samsung évek óta gyárakat működtet Vietnámban. A hanoi kormány intézkedésére ez év júniu-

sában soron kívül elkezdték a cég alkalmazottainak az oltását a Covid–19 elleni vakcinával. Indiában ilyen csebol típusú konglomerátum a Tata konszern. Japánban egész sor keirecu, a csebol mai ottani megfelelője működik. Gyakorlatilag ezek ellenőrzik a szigetország gazdaságát, beleértve a hadiipart (a Mitsubishi, a Kawasaki, a Subaru, a Mitsui révén).

KÍNÁNAK NEM JÖTT ÖSSZE

Érdemes kitérni a „kínai kapcsolatra”, annál is inkább, hiszen az ázsiai civilizációk kialakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszott a „központi birodalom”. Peking a legújabb történelmi időszakban már igyekezett lemásolni a

A LEGNAGYOBB DÉL-KOREAI VÁLLALATOK, 2020

Dél-koreai sorrend, bevétel milliárd dollárban Samsung Electronics* 19 Hyundai Motors 84 SK Holdings 97 Helyezés POSCO 194 a Fortune LG Electonics Global 207 Korea Electric Power 500-on 227 (a világ 229 Kia Motors ötszáz 277 Hanwha legnagyobb Hyundai Mobis 385 vállalata KB Financial Group között) 426 &_ JQX÷ I­Q PTWJFN SFL^[¥QQFQFY Pº_ºYY R­L P­Y YT[¥GGN 8FRXZSL ­WIJPJQYX­L [FS 8FRXZSL 1NKJ .SXZWFSHJ F +TWW¥X +TWYZSJ ,QTGFQ ­X F 8FRXZSL ( FSI 9 F

dél-koreai csebolok sikeres mintáját. Mint a Bloomberg véleményrovatában Suli Zsen (Shuli Ren) egykori beruházási bankár, kolumnista megjegyzi, a koppintás nem sikerült. A csebolra találtak ugyan megfelelő kínai szót, a csituant (jituan), a tartalmi rész adaptálása azonban zátonyra futott. Számos ilyen cégcsoport megbukott, korrupciós, piacmanipuláló üzletekbe bonyolódott. Suli Zsen szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a kínai csituanok sokkal átláthatatlanabb üzletmenetet alakítottak ki, mint a koreai mintavállalatok. És Dél-Koreában erős ugyan az elnöki rendszer, de nem lehet egy napon említeni Kína hatalmi piramisával, a kommunista párt meghatározó befolyásával. A másik ok: a csebolok működésének a lényege a hosszú idő alatt kimunkált, finoman kiegyensúlyozott (kereszt)tulajdonlási struktúrák szövevényének a felépítése. Ezzel egy ilyen cég néhány százalékos tulajdonrésszel akár egy óriásvállalatot is képes uralni. Erre a legjobb példa a Samsung. Vezérhajójában, a Samsung Electronicsban (SE) I Dzsejong családjának a közvetlen részesedése mindössze 4,9 százalékos. Ám a Samsung Life Insurance-ben (SLI) a csebol szálait kézben tartó família már 20,8 százalékkal a legnagyobb tulajdonos. És az SLI az SE-papírok 8,5 százalékát birtokolja. A Samsung C&T, amelyben a családnak 28,7 százalékos részesedése van, az SE papírjainak az 5 százaléka felett rendelkezik. De a Samsung C&T 19,3 százalékig az SLI tulajdonosa is. Azaz zárul a csebolkör. DUNAI PÉTER

FOTÓ: SEONGJOON CHO, GETTY IMAGES

DÉL-KOREAI KATONAI GÉPEK LÉGI BEMUTATÓJA SZINGAPÚRBAN. SIKERES A CSEBOL MODELL DÉLKELET-ÁZSIÁBAN

58 | FIGYELŐ 2021/33

F_56-58-Samsung.indd 58

2021. 08. 16. 17:33

| GEOPOLITIKA |

CEMENTGYÁRAK ARANYKORA

ÉPÍTŐANYAGOK | Az alapanyaggyártók rommá keresik magukat, viszont félő, hogy az áremelkedéseket az építőipari cégek lesznek kénytelenek lenyelni, ha az állam nem enyhít a szerződéses feltételeken.

Szuperciklusról, vagyis több éven keresztül tartó drágulásról beszélnek az elemzők, no és persze az építőanyag-gyártók az ágazattal kapcsolatban. Jan Jenisch, a világ legnagyobb cementipari konglomerátuma, a Holcim vezérigazgatója hoszszú esztendőkig tartó fellendülésre számít a szektorban. A cég rekordnyereséget könyvelhetett el az első fél évben, és az idei profitkilátásait is javította.

SZÁZMILLIÁRDOK ÚJJÁÉPÍTÉSRE

A járványt követő kilábalás legfontosabb eszközei közé tartoznak az államilag finanszírozott infrastrukturális beruházások. Jenisch szerint a hullám a következő négy-öt évben biztosan kitart. A svájci társaság vezetőjéhez hasonlóan vélekedik Fernando González, a mexikói szektortárs, a Cemex vezérigazgatója, hozzátéve: a fejlett országok kereslete magával húzza majd a feltörekvőkét is. A fejlett világban egyre több kormány kötelezi el magát a karbonsemlegesség mellett, mind több céldátum is megjelenik a nettó zéró kibocsátásra vonatkozóan. Ehhez azonban modernizálni szükséges a meglévő infrastruktúrát, ami korábban nem látott összegű állami beruházásokat feltételez. Az Egyesült Államokban hamarosan elfogadják Joe Biden elnök ezer milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztő csomagját. Az EU 800 milliárd eurós újjáépítési programot indított. Nagy-Britanniában Boris Johnson kormányfő 600 mil-

liárd fontos „zöld” beruházási programot vizionált a következő öt évre. A Cemex várakozásai alapján az amerikai csomag 20-30 százalékkal dobja meg a keresletet. Ennyivel többet az USA ipara nem lesz képes gyártani, így megugrik az import. Noble Francis, egy brit iparági szervezet, a Construction Products Association közgazdasági igazgatója ugyanakkor óvatosságra int a túlzott várakozásokkal kapcsolatban. Szerinte is kétségtelen, hogy a fellendülés évei jönnek, ez azonban nem lesz olyan erős, mint a 2000-es esztendőkben tapasztalt, amikor a kínai gazdaság két számjegyű mértékben nőtt, és az építőanyagok iránti igény történelmi csúcsokat döntögetett. „Valóban szuperciklus közeleg, ez azonban lassabb lesz, mint a 2000-es években volt, viszont hosszabb ideig tart majd” – foglalta össze véleményét a szakember.

PROBLÉMÁK

A szektor felhőtlen jövőképét az is árnyalja, hogy a magasabb árak várhatóan óvatosságra intik majd a kormányzatokat. Az építőipar az EU GDP-jéből körülbelül 10 százalékkal részesedik. Az elmúlt hónapokban az acél, a fa, a cement, a beton és a réz két számjegyű mértékben dráPont 1400 1200 1000 800 600 400

A DOW JONES CONSTRUCTION & MATERIALS INDEX ALAKULÁSA 2018

Forrás: investing.com

2019

2020

2021

200 0

gult. Egy európai ágazati szövetség, a European Construction Industry Federation (FIEC) szerint a bitumen ára három hónap alatt 15 százalékkal nőtt, a cementé 10, az építési fáé pedig 20 százalékkal emelkedett. Az állami beruházások megrendelői általában kötbért szabnak ki, ha az építtetők késnek, így félő, hogy a váratlan költségnövekedést az építőipari cégek lesznek kénytelenek lenyelni. Domenico Campogrande, a FIEC ügyvezető igazgatója szerint megvan annak a veszélye, hogy ha az uniós újjáépítési alap 30-40 százalékát az emelkedő költségszint viszi el, akkor az nem éri el valós célját, nem áramlik elég keresletösztönző tőke a reálgazdaságba. A szövetség ezért figyelmeztető levelet küldött Brüsszelbe, felhíva a figyelmet arra, hogy a drágulás és az alapanyaghiány milyen kockázatokat hordoz a szektorra nézve. Olaszországban például a betonacél rudak ára négy hónap alatt megduplázódott. A levél szerint ez a jelenség kockára teszi az építőipari ágazat hozzájárulását a gazdasági fellendüléshez, továbbá veszélyezteti az európai újjáépítési programokat. Olaszország azért jó példa, mert Róma kapja a legnagyobb összeget az EU-s újjáépítési alapból – 100 milliárd eurót –, amelynek a legnagyobb részét a Draghi-kormány a következő öt évben infrastrukturális beruházásokra kívánja fordítani.

NÉMET GONDOK

Az Ifo gazdaságkutató intézet által végzett felmérés szerint májusban a megkérdezett építőipari cégek már 44 százaléka panaszkodott alapanyaghiányról, márciusban csak 6 százalék volt az arány. A német építőipari szektor kibocsátása áprilisban 4,3 százalékkal mérséklődött az egy hónappal korábbi szinthez képest, annak ellenére, hogy a vállalatok rendelésállománya rekordszintre, 62 milliárd euróra bővült. D. GY. 2021/33 FIGYELŐ | 59

F_59_epitoipar.indd 59

2021. 08. 16. 17:34

| RÉGIÓ |

INTÉZMÉNYI VÁLSÁG BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN

A bonyolult szerkezetű (a bosnyák– horvát föderációból és a szerbek lakta részből álló) állam háromtagú elnökségét háromévente választják meg, és a három nemzetiség képviselői nyolchavonta cserélik egymást az elnöki székben. Ezenkívül egy kétkamarás parlament gyakorolja a törvényhozást, de az államszövetség mindkét részében van törvényhozó és végrehajtó hatalom. Bosznia-Hercegovinában a törvény értelmében mostantól bűncselekménynek számít, ha valaki népirtásnak a tényét tagadja. A büntető törvénykönyvet a Szarajevóból 12 év után távozó Valentin Inzkónak, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselőjének a javaslatára

módosították az etnikumközi feszültségektől terhelt nyugat-balkáni államban. (A boszniai háborút lezáró 1995ös daytoni szerződés végrehajtását ellenőrzi a főképviselő – a megállapodás óta heten váltották egymást, az osztrák Inzko utóda augusztustól a német Christian Schmidt.) A jogszabály – melynek értelmében a népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények tagadása, illetve a háborús bűnösök dicsőítése öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – felbőszítette a boszniai szerb vezetőket, az utóbbi hetekben elmélyítette a bosnyák–szerb ellentéteket és intézményes válságot idézett elő. Tiltakozásképpen ugyanis a boszniai szerb entitás (Republika Srpska) minden képviselője elhagyott minden szövetségi döntéshozó intézményt Szarajevóban.

Más kérdés persze, hogy mi rossz lehet abban, ha valamit annak neveznek, ami volt, mert 1995-ben Srebrenicában népirtás történt. De ez a téma a bonyolult szerkezetű föderatív állam megalakulása óta meghatározza a belpolitikai viszonyokat, s a pillanat most azért számított különösen érzékenynek, mert nem sokkal azután következett be, hogy a háborús bűnök, mindenekelőtt a szerbek által elkövetett cselekmények újból a figyelem középpontjába kerültek.

VILÁGOS ÍTÉLET

Emlékezetes, hogy ez év június 8-án az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), a volt Jugoszlá-

FOTÓ: ELMAN OMIC, GETTY IMAGES

OTTHAGYTÁK SZARAJEVÓT A SZERBEK | A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) képviselői nem vesznek részt a bosnyák–horvát–szerb föderatív állam apparátusának a munkájában, sérelmezik a népirtással kapcsolatos új büntető törvénykönyvet.

60 | FIGYELŐ 2021/33

F_60-61_Bosnyak.indd 60

2021. 08. 16. 17:46

| RÉGIÓ | BOSNYÁK ASSZONY IMÁJA IDÉN JÚLIUSBAN A SREBRENICAI TEMETŐBEN. A VÁROS KÖRNYÉKÉN KILENCEZER FÉRFIT ÉS FIÚT VÉGEZTEK KI MLADIĆ PARANCSÁRA

viában elkövetett háborús bűncselekmények felgöngyölítése érdekében létrehozott Nemzetközi Törvényszék jogutódja ítéletet hirdetett Ratko Mladić egykori boszniai szerb hadseregparancsnok ügyében. A másodfokú, jogerős ítéletben a bíróság megerősítette a Mladić ellen korábban kimondottakat, miszerint felelős a srebrenicai népirtás elkövetéséért. Korábban évtizedekig tagadták szerb oldalon, hogy valóban genocídium történt volna, s hogy a háborús cselekménynél súlyosabb terminussal is illethető mindaz, ami a bosnyákok lakta településen 1995-ben lezajlott. Amikor a bosnyákok erről beszéltek, szerb oldalon hivatalos tárgyalások folyamán a legmagasabb rangú tisztségviselők is arra hivatkoztak, hogy az egykori hadseregparancsnok ellen indított per még nem jutott el e tény megállapításáig, s egyáltalán nem biztos, hogy ez bekövetkezik. Azután, hogy a boszniai szerbek nagy része által hősként tisztelt Mladićot életfogytig terjedő börtönre ítélték, annyiban változott a helyzet, hogy immár a népirtás megállapítását nevezik igazságtalannak Banja Lukában (a boszniai szerbek központjában), s azt sérelmezik, hogy a szerb áldozatokkal vajmi keveset foglalkozott a nemzetközi közvélemény, sőt a hágai törvényszék és a jogutód MICT is.

FOTÓ: DADO RUVIC, REUTERS

KILÉPNE

Milorad Dodik, a szerb entitás vezető politikusa, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség tagja éles mondatokat fogalmazott meg. Szokásához híven nem rejtette véka alá abbéli meggyőződését, hogy Bosznia-Hercegovina egy sikertelen politikai tákolmány, amely csak a nemzetközi nyomásnak köszönhetően jött létre. Korábban többször utalt rá, hogy az ottani szerbek kilépnének (majd csatlakoznának Szerbiához). Most is reményét fejezte ki, hogy a Szerb Köztársaság egyszer olyan helyzetbe kerül, melyben maga tud dönteni a fontos politikai kérdésekről és törvényeiről. Közölte: a továbbiakban az ENSZ nemzetközi főképviselőjének az irodáját sem tartja legitimnek. Így nem ment el arra a megbeszélésre, amelyet az új főképviselő, Christian Schmidt hívott össze. Dodik azért sem tartja elfogadhatónak az új főképviselőt, mert nem a boszniai

háborúnak véget vető daytoni megállapodással összhangban jelölték ki erre a funkcióra, ehhez a szerb entitás első embere szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jóváhagyása is kellett volna. Másfelől úgy véli, ezeknek a széles jogkörrel felhatalmazott diplomatáknak már jó ideje csupán az a feladatuk, hogy aláássák a daytoni szerződésben foglaltakat és csökkentsék a boszniai Szerb Köztársaság hatásköreit. Dodik szerint ilyen körülmények között nincs miről tárgyalni.

Vučićnál járt, hogy beszámoljon a szarajevói és a Banja Luka-i fejleményekről. A zárt ajtók mögötti tárgyalást követően Dodik továbbra is éles hangnemet ütött meg, ám Vučić békülékeny maradt. Elmondta: Szerbia sem támogatja az egyoldalú vagy külső nyomásra meghozott döntéseket, de a politikában inkább a jövőre kíván koncentrálni. Az új nemzetközi képviselővel kapcsolatosan is úgy fogalmazott a szerb elnök, hogy intelligens, rátermett politikusként ismerte meg a CSU-t képviselő egykori (mezőgazdasági, majd szállításügyi) minisztert, jelenlegi diplomatát, akivel gond nélkül megértették egymást, eddigi kommuni-

BELGRÁD BÉKÜLÉKENY

Határozottan visszafogott volt azonban Szerbia reakciója a történtekre. A boszniai szerbek kivonulását az állami intézményekből Belgrád úgy kommentálta: reméli, hogy a közeljövőben sikerül megtalálni a közös hangot a három államalkotó nemzet között. Aleksandar Vučić szerb államfő úgy fogalmazott: hazája a daytoni megállapodás egyik aláírója, így Bosznia-Hercegovina stabilitásának egyik szavatolója is. Belgrád tiszteletben tartja az ország integritását, s mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a boszniai szerbeket, mindenekelőtt gazdasági támogatások révén. Vučić közölte: hamarosan kidolgoz egy új stratégiát azzal a céllal, hogy a bosnyákokkal új alapokra helyezett párbeszéd indulhasson el. Rámutatott: a szerbeknek és a bosnyákoknak egyaránt meg kell érteniük, hogy akkor lehetnek sikeresek, ha testvéri népként folytatják, s közösen tesznek meg mindent a térség gazdasági erejének a növelése érdekében. A széthúzás nem opció.

SZERB–SZERB ELLENTÉTEK?

A térség nemzeteit ugyancsak megosztó horvát Vihar hadművelet 26. évfordulóján (ez a Zágrábban minden évben megünnepelt akció Horvátország győzelmét hozta, ám mintegy 200 ezer szerb menekült el, amiért Belgrádban is megemlékezéseket tartanak) Milorad Dodik és a teljes boszniai szerb vezetőség

SREBRENICAI TÚLÉLŐ EGY HITTÁRSA FÖLDI MARADVÁNYAIRA BUKKANT AZ ERDŐBEN. A TITOKBAN ELFÖLDELT ÁLDOZATOK EGY RÉSZÉT MÁIG NEM TALÁLTÁK MEG

kációjukat nem terhelték nehézségek. Újságírói kérdésre felelve azt mondta: megérti, miért frusztrált Dodik, de Szerbiának óvatosnak kell lennie, a saját gazdaságával szükséges inkább törődnie. A boszniai patthelyzet sorsát nem sikerült azonban rendezni ezen a belgrádi találkozón. Dodikék továbbra sem kívánnak részesei lenni a szarajevói döntéshozatalnak, mert az szerintük egy „kifejezetten szerbellenes hangulatra épülő” adminisztráció. VIRÁG ÁRPÁD

2021/33 FIGYELŐ | 61

F_60-61_Bosnyak.indd 61

2021. 08. 16. 17:46

| RÉGIÓ |

KEVÉS A HAZAI TŐKE

ROMÁNIAI VAGYONI KÖRKÉP | A romániai háztartások sokkal ellenállóbbakká váltak a gazdasági válsághelyzetekkel szemben a 2008-as krízishez viszonyítva. A lakosság vagyona gyarapodott, történelmi csúcsot ért el, de jelentős része ingatlanban áll. Ehhez képest kevés a mozgósítható pénz, így keleti szomszédunk gazdasága nagymértékben függ a külföldi tőkétől.

A Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitási jelentése szerint a háztartások pénzügyi eszközöket és ingatlanállományt tartalmazó bruttó vagyona tavaly 2400 milliárd lejre (mintegy 172 000 milliárd forintra) nőtt az előző évi 2200 milliárdról. Ennek a 75 százalékát ingatlanok teszik ki, mert más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan a lakosság elsöprő többsége ingatlantulajdonos – ez az arány Romániában csaknem 96 százalék.

TRENDADÓ PANELEK

Míg Nyugat-Európában sokan bérelnek lakást, hiszen az ottani magas árak miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy

ingatlant vásároljanak, addig a jóval olcsóbb romániai lakáspiacon az a mentalitás dívik, hogy a lakbér ablakon kidobott pénz. A családok mindent elkövetnek, hogy lakáshoz (esetleg házhoz) jussanak, a szülők, nagyszülők segítik a fiatalabb nemzedéket, hogy saját otthonban kezdjen önálló életet. E trendet a szocialista idők alapozták meg, ugyanis a kommunista diktatúra idején a városokban számos panellakótelepet épített az állam, a lakásokat pedig a rendszerváltás előtt, majd közvetlenül utána elérhető áron lehetett megvenni. (Egy három éve készült felmérés szerint a ma-

gáningatlanok nagy része 1919 és 1980 között épült, 60-70 százalékuk felújításra szorul – a szerk.) A BNR beszámolója alapján a román állampolgárok tulajdonában lévő ingatlan vagyon értéke eléri az 1800 milliárd lejt (csaknem 129 ezer milliárd forint).

EURÓBAN SZÁMOLNAK

Az összérték a múlt év utolsó negyedében 4,8 százalékkal haladta meg 2019 azonos időszakáét, ami azzal magyarázható, hogy a román ingatlanpiac nem sínylette meg a koronavírus-járvány okozta válságot. A lakásárak emelkedtek, miközben

FOTÓK: ROBERT GHEMENT, MTI/EPA

BUKARESTI PANELIDILL A PANDÉMIÁS VESZTEGZÁR IDEJÉN. A HÁZTARTÁSI VAGYON HÁROMNEGYEDE INGATLANBAN ÁLL

62 | FIGYELŐ 2021/33

F_62-63_romanok_gazdagodasa.indd 62

2021. 08. 16. 17:35

| RÉGIÓ |

Ráadásul a pénzügyi vagyon szerkezetéből az is kitűnik, hogy a románok a biztonságot szeretik, a hiányos pénzügyi ismeretek miatt inkább készpénzben vagy bankbetétben tartalékolnak. A lakossági pénzeszközök csaknem 40 százaléka betétben van, a megtakarítás másik népszerű módja a magánnyugdíjpénztárba történő befizetés.

LASSULÓ ELADÓSODÁS VÉDŐMASZKOS JÁRÓKELŐ EGY BUKARESTI HIRDETÉS ELŐTT. A LAKOSSÁG 0,3 SZÁZALÉKÁNÁL VAN A BANKBETÉTEK ÖSSZÉRTÉKÉNEK SZINTE A NEGYEDE

a pandémia idején a lej gyengült az euróhoz képest, így a drágulás inkább az árfolyamesésnek tulajdonítható. Romániában a lakásokat a rendszerváltás óta dollárban, majd euróban hirdetik meg, ami a lej hosszú ideig tartó, jelentős mértékű elértéktelenedése miatt vált szokássá. Azóta stabilizálódott ugyan a nemzeti fizetőeszköz, de az eurócentrikusság mélyen berögződött a lakosság mentalitásába, ami az üzleti viszonyokban is meghatározó. A bukaresti jegybank jelentése szerint az ingatlan vagyon gyarapodását az is elősegíti, hogy az önkormányzatoknak járó adó kedvező, a legkisebb jövedelmű családok is ki tudják fizetni, a lakások fenntartása egyébként nem jelent komoly anyagi terhet. A társadalom jelentős része ma is jó üzletnek tekinti az ingatlanvásárlást, mert ha nem is ígér akkora jövedelmezőséget, mint a tőzsdei befektetés, de biztosabb.

LEJBEN ADÓSODNAK

A háztartások pénzügyi vagyonának az értéke 600 milliárd lej (csaknem 43 ezer milliárd forint), ami a teljes lakossági vagyon 25 százalékát teszi ki. A központi bank dokumentuma szerint ez az öszszeg 8,8 százalékkal nőtt 2019-hez képest, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a romániai háztartások ellenállóbbakká váltak a pénzügyi sokkhelyzetekkel szemben, a váratlan kiadásokat jobban tudják fedezni. A jelentés készítői megállapították, hogy a lakosság ellenálló képessége a koronavírus-járvány ideje alatt sokkal

jobb volt, mint a 2008-as gazdasági világválság idején, amely felkészületlenebbül érte a teljes román gazdasági és pénzügyi rendszert. 2009-ben a GDP 15 százalékkal zsugorodott 2008-hoz viszonyítva, tavaly viszont keleti szomszédunk gazdasága váratlanul jól teljesített, hiszen csak 3,9 százalékkal esett vissza az előző évhez mérten, ami jól mutatja, hogy a krízis mélysége nem volt azonos. Ugyanakkor elemzők szerint a gazdasági szereplők azért is tudtak jobban reagálni a mostani válságra, mert óvatosabbakká, előrelátóbbakká váltak, biztonsági tartalékokat képeztek. A cégek jó teljesítménye és az állami bérkompenzáció biztosította, hogy a munkahelyek száma ne csökkenjen, ami pénzügyi stabilitást adott a háztartásoknak. A hatóságok is megtanulták a leckét, a jegybank a szabályok szigorításával meggátolta a 2008 előttihez hasonló lakossági eladósodást.

KÜLFÖLDI ÉS UNIÓS FORRÁSOK

A keleti és nyugati lakossági pénzügyi vagyon közötti különbséget jól mutatja, hogy míg Romániában, mint fentebb írtuk, a háztartások vagyonának mintegy 25 százaléka mozgósítható tőke, addig az eurózónában ez az arány 45 százalék. Ebből fakad az, hogy keleti szomszédunkban kevés a belföldi mozgósítható tőke, ami a gazdaságot jelentősen kiszolgáltatja a külföldi befektetőknek. A fejlesztések nagymértékben más országok beruházóitól, illetve az uniós forrásoktól függnek.

Egyébként a készpénzben és betétekben őrzött lakossági vagyon értéke elérte a GDP 30 százalékát, ami 14 éves csúcs. Ugyanakkor egy jókora polarizáltság is megfigyelhető: a bankbetétek alig 0,3 százaléka haladja meg a 100 ezer eurót, ám ezek értéke a teljes betétállomány 22 százalékával egyenlő. Ez az egyre erősödő társadalmi egyenlőtlenséget jelzi. A lakosság tartozásállománya 172,5 milliárd lejre nőtt, de némileg lassult az eladósodás, tekintve, hogy ez év márciusában 5,1 százalékos volt a bővülés az előző esztendőhöz viszonyítva, míg egy évvel korábban 7,4-es volt a növekedés. A fogyasztásihitel-felvétel stagnált, a jelzáloghitel-mennyiség 10 százalékkal hízott. A bankrendszer hitelportfóliójában megfigyelhető, hogy 2016 és 2020 között az újonnan felvett lakossági hitelek több mint 80 százaléka lejalapú kölcsön volt, az eurósok 17, a dolláralapúak pedig 2,5 százalékot tettek ki. A vállalati hiteleknél a lejalapúak aránya 66 százalék, ami azt jelenti, hogy a legtöbb adós a valutaárfolyam-kockázat kiiktatására törekszik.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A pénzügyi stabilitási jelentés a gazdasági, pénzügyi rendszerre ható három veszélyforrásra figyelmeztet. Az egyik a gazdaságban tapasztalható rossz fizetési morál, a második a pénzügyi szolgáltatások iránti gyenge kereslet, amely a legkisebb az Európai Unióban. Így a nem kormányzati hitelek a GDP 26,8 százalékát tették ki, miközben Magyarországon ez az arány 35, Lengyelországban 48, Bulgáriában 52, Csehországban pedig 54 százalék. A harmadik kockázati tényezőként a rossz demográfiai mutatókat jelölték meg. BORBÉLY TAMÁS 2021/33 FIGYELŐ | 63

F_62-63_romanok_gazdagodasa.indd 63

2021. 08. 16. 17:35

| RÉGIÓ |

ETNIKAI ÁTSZABÁS, A LIBERÁLIS VICC

ROMÁNIAI KAMPÁNYBLÖFF | Székelyföld nemzetiségi összetételének a megváltoztatását is célzó gazdasági fejlesztések ígéretével kampányolt a fő kormányerő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetéséért zajló küzdelemben Ludovic Orban jelenlegi elnök. Farkast kiáltunk vagy a karaván halad tovább? A válaszért a Figyelő a két székely megyeszékhely elöljáróihoz fordult. Semmi új nincs a romániai nap alatt. Ezt látszik bizonyítani a volt kormányfő, jelenlegi parlamenti elnök, Ludovic Orban minapi kijelentése is, amelyet a liberális párt újabb elnöki mandátumára hajtó politikus tett a székelyföldi korteskörútja alkalmával. Nem kevesebbet vetett fel, mint hogy Székelyföld gazdasági fejlesztésével a térség etnikai összetételének a jelentős megváltoztatása is elérhető. A korábbi miniszterelnök minden bizonnyal a szűk körű hallgatóság szívének kedves húrokat akart pengetni, a Ceaușescu-éra „homogenizációs sikereit” felidéző víziójának a megalapozottságát azonban igencsak megkérdőjelezi a piaci viszonyok, a demokrácia és az önkormányzatiság körülményegyüttese. Erről árulkodik a két székelyföldi megye „fővárosa” elöljáróinak a helyzetábrázolása.

rendel. Az ugyancsak zajló lakónegyedfelújításoknál mostanában nincs szó központi költségvetési támogatásról, a közeljövőben viszont állami pénzből épül két iskolai sportterem. És ezzel nagyjából ki is merülnek az állami érintettségű csíkszeredai befektetések. „Ludovic Orban nyilatkozata szakmai szempontból olyan mértékben megalapozatlan, hogy egyenesen a vicc kategóriájába sorolható, az viszont kétségtelen, hogy előjött belőle az őszinteség – fogalmazott Korodi. – Az állami finanszírozású munkálatokat eddig is többnyire helyi fő- vagy alvállalkozók végezték,

ezen a gyakorlaton a későbbiekben sem kívánunk változtatni. A piaci alapú beruházások mindenekelőtt helyi munkaerővel számolnak, a megfelelő bérezési szintet kínáló munkahelyek pedig elsősorban a helyi kötődésű fiatalokat vonzzák haza.”

HAZATÉRŐK ÉS BETELEPÜLŐK

A 40 ezres – a teljes vonzáskörzettel számolva 80 ezres – lélekszámú, 80 százalék fölötti magyar lakosságú városban eddig még nem próbált megtelepedni olyan munkaadó, amely az etnikai térkép átrajzolásával fenyegetett volna. A Csíki-medencében az elvándorlás sem akkora, mint a románság körében. A polgármester sze-

Csíkszereda polgármestere, Korodi Attila szerint Hargita megye székhelye jelentősen kivette a részét az iskolahálózat és az energiarehabilitáció terén rendelkezésre álló források felhasználásában. Bár a mobilitás címszó alatti pályázatokat némileg újra kellett szabniuk, várhatóan így is 15 millió euró értékű beruházás érkezik a városba, amihez az önkormányzat hasonló nagyságrendű összeget

CSÍKKARCFALVA VÁRTEMPLOMA, ELŐTÉRBEN A HOKIAKADÉMIÁVAL. A MAGYAR TÁMOGATÁSSAL ÉPÜLT ORVOSI ÉS METODIKAI KÖZPONTJA ROMÁNIÁBAN A LEGJOBBAK KÖZÖTT VAN

FOTÓK: SEPSI ARÉNA/FACEBOOK; VERES NÁNDOR, MTI

CSÍKI HELYZET

64 | FIGYELŐ 2021/33

F_64-65_szekelyfold.indd 64

2021. 08. 16. 17:36

| RÉGIÓ |

NEMSOKÁRA ÁTADJÁK A SEPSI ARÉNÁT, DIÓSZEGI LÁSZLÓ ELSŐ LIGÁS OSK CSAPATÁNAK A STADIONJÁT. A 20-25 MILLIÓ EURÓS KÖLTSÉGŰ PROJEKT JELENTŐS RÉSZBEN MAGYAR PÁLYÁZATI PÉNZBŐL ÉPÜL

rint abban érdekeltek, hogy a 100-200 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak megfelelő gazdasági környezetet teremtsenek. Ezek rendszerint környékbeli beszállítói kört is vonzanak, és többnyire organikus módon növekednek. Csíkszeredában egyetlen cég foglalkoztat ezer főt meghaladó (körülbelül 1100 személyből álló) emberállományt, az IKEA-beszállító Iris faipari vállalat. A térségnek inkább a munkaerő elszivárgásával kell megküzdenie. A magasan képzettekre leginkább a romániai nagyvárosok, a közepes képzettségűekre pedig a nyugat-európai országok fejtenek ki elszívó hatást. „Érzékelhető viszont némi visszaáramlási tendencia – ez a növekvő beiskolázási számokban is tükröződik –, de egyértelműen többszereplős gazdaságot kell létrehoznunk, amely képes lesz hazahozni és felszívni ezt a többnyire nagy szakmai tudású réteget. Ehhez meg új beruházások szükségesek, s ebben a tekintetben a székelyföldi gazdasági szereplőktől is több aktivitást várok el” – mondta Korodi Attila. Igazából csak az állami-költségvetési intézményekben érzékelhető némi etnikai aránybillenés, a nyelvismeret révén versenyképesebb románság sokkal inkább vevő az ezeken a helyeken meghirdetett állásokra. De még így is csak a bizonyos mobilitási kötelezettséget is hor-

dozó katonai-rendfenntartói jellegű rendszerekben tapasztalható elsősorban a nem Csíkszereda környékéről beköltöző románság jelenléte.

CSENDŐRSÉGI BERUHÁZÁS

A román politikusok többségének százéves álma a székelyföldi etnikai arányok megváltoztatása – szögezte le Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Megítélése szerint egyetlen román kormány sem tett csak úgy, magától semmit Székelyföld infrastrukturális fejlesztése érdekében. Ami történt, az a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „birkózásának” az eredménye. Gazdaságfejlesztésről meg végképp nem lehet beszélni, és ez egész Erdélyre érvényes megállapítás. De országos kitekintésben is csak két kiemelkedő, az állam által is ösztönzött, támogatott beruházás ismert. Az egyik a Renault, a másik pedig a Ford gyártása; mindkét termelőegység Dél-Romániában működik. Sokatmondó, hogy a román állam eddigi egyik legnagyobb székelyföldi beruházása a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építése. Az elöljáró – a több mint száz romániai megyei jogú várost tömörítő Municípiumok Országos Szövetségének a vezetőségi tagja, a szervezet központi fejlesztési régiós egységének az el-

nöke, a Régiók Európai Bizottságának a póttagja – azonban nem csak ezért nem tart olyan gigantikus beruházás megjelenésétől, amely átrajzolhatná Székelyföld etnikai térképét. „Bár a gazdasági folyamatok mindig befolyásolják a mobilitást, egy nagy gyár aligha lenne képes egyszerre több ezer embert alkalmazni. A rendszerváltás után volt példa rá, hogy Bukarest kiemelten támogatott bizonyos vállalkozói köröket, a Năstase-kormány idején Kovászna fürdővárosban is, ahol állami segélyekkel siettek elősegíteni helyi, túlnyomórészt román vállalkozók pozícióinak a megerősítését. Ezt azonban nem lehet rendszerszintűnek tekinteni” – fogalmazott Antal Árpád. A polgármester úgy tartja, hogy ma Románia nem az a hely, ahol több tízezer főt alkalmazó cégek telepednének meg. Egyszerűen azért, mert az ország kifogyott a munkaerőből, négymillió román állampolgár dolgozik külföldön. Az említett két nagy kivételt leszámítva a beruházások piaccentrikussága egyértelmű. Nem véletlen, hogy elsősorban az ország nyugati határához közeli ipari parkokban telepednek meg a befektetni érkező cégek.

AZ IDENTITÁS VÉDELME

A piaci szempontok gyakorlatilag kizárják annak a lehetőségét, hogy itt-ott az etnikai arányokat megbolygatni képes befektetések jöjjenek létre, hiszen a betelepített munkaerő rengeteg járulékos költséget is feltételez. Ilyen például a lakhatási lehetőségek megteremtése, amelyet Ceaușescu kommunista diktátor annak idején úgy oldott meg, hogy a gyárak mellé lakótelepeket is építtetett. Persze csak stratégia kérdése, hogy egy állam mikor helyez előtérbe hasonló prioritásokat, illetve társít ezekhez költségvetési forrásokat. Egy ilyen trend azonban nemcsak a piaci viszonyokat hagyná figyelmen kívül, hanem a demokrácia szabályait is, ilyen esetben pedig már nyilvánvalóan más gondokkal szembesülne Székelyföld. „Nekünk úgy kell fejlesztenünk a versenyképességünket, hogy közben megőrizzük a régió kulturális identitását és adottságait. Ez nemcsak az itt élő emberek érdeke, hanem a versenyképesség egyik motorja is. A gazdasági fejlődésnek fenntarthatónak kell lennie, Székelyföld kulturális adottságaira pedig úgy kell vigyázni, mint a természetes környezetre” – állítja Sepsiszentgyörgy polgármestere. CSINTA SAMU 2021/33 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szekelyfold.indd 65

2021. 08. 16. 17:36

| RÉGIÓ |

KÜLFÖLDI TŐKE A SZLOVÉN FAIPARBAN

OSZTRÁK ÉS SKÓT BERUHÁZÓ | A csaknem 20,3 ezer négyzetkilométer területű ország 58 százalékát erdő borítja, amelynek több mint háromnegyede magántulajdonban van.

ÁLLAMI TÁMOGATÁS

Az osztrák cég 2017-ben az olasz határhoz közeli Postojnában megvásárolta és újraindította az egykori állami erdészeti vállalat fűrésztelepét, majd falemezgyártásba kezdett. A ljubljanai gazdasági tárca közleménye szerint a 7,2 millió euróval megtámogatott beruházás ösz-

szeköti majd az erdészeti-fakitermelési láncot az építőiparral. A teljes invesztíció nagy részét fakitermelési gépek beszerzésére fordítják, mintegy 4,5 millió euróból pedig az új gyártási épületeket húzzák fel. Lož környékét kiváló minőségű erdők borítják, nagy hagyománya van ott a fakitermelésnek. A helyszín logisztikai szempontból is kiváló, ugyanis három tengeri kikötő van a közelben. Az MBS List 2019-ben egyébként 23 millió eurós bevételt könyvelt el az értékesítésből, termékeit ötven – főként európai és közel-keleti – országba exportálta.

SKÓTOK KÉSZENLÉTBEN

Az osztrákok mellett a szlovén fakitermelésben jelen van a skót BSW társaság, amely pár éve nagy tervekkel állt elő. „Megafűrészt” akart létesíteni az észak-szlovéniai Gomilsko településen, de a kedvezőtlen logisztikai feltételek miatt egyelőre elállt a beruházástól, mert a helyi önkormányzat csak 2026 után tudna megfelelő utat építeni a helyszínig. (A falu egyébként nincs messze a Ljubljanát Mariborral összekötő E57-es úttól.)

FARÖNKÖK A WINDISCHGRÄTZI (SLOVENJ GRADEC) HAGYOMÁNYOS ÁRVERÉSEN. A FEBRUÁRI AUKCIÓN A LEGDRÁGÁBB RÖNK EGY CSAKNEM KÉT KÖBMÉTERES HEGYI JUHAR VOLT, 20 EZER EURÓNÁL TÖBBET ADTAK ÉRTE

DRÁGULÁS

Egyébként az idén – az iparág fejlettsége és a potenciális fabőség ellenére – Szlovéniában fahiány van, s mind a nyersanyag, mind a félkész termékek ára az egekbe szökött. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az elmúlt néhány esztendőben – leginkább 2017 és 2019 között – a természeti katasztrófák következtében rengeteg volt a kidőlt fa, vagy a betegségek megfékezése céljából kellett erdőt ritkítani, így 40 százalékkal bővült a kitermelés, amely viszont 2020-ra visszaállt a régi szintre – tavaly 4 millió köbméter fát vágtak ki. Hasonlóan alakult a helyzet más európai fakitermelő országokban is, és persze a dráguláshoz nagymértékben hozzájárult a kínai és amerikai felvásárlás. -TOTI-

FOTÓ: GOZD-LES.COM

A teljes faállomány mintegy 360 millió köbméter; ez évi 8-9 millióval bővül, miközben a kivágott állomány 4-5 millió köbméter. A faipari vállalatok – kitermelők, feldolgozók – száma 1100 fölött van, és összesen mintegy 12 ezer embert foglalkoztatnak. Összforgalmuk évi 1,6 milliárd euró, s számos országba exportálnak fatermékeket. A legnagyobb kitermelő a szlovén állami erdőket kezelő társaság, a legmodernebb üzemet viszont külföldi cég építi. A dél-szlovéniai Lož település határában lesz az ország legnagyobb és legkorszerűbb kitermelőüzeme. Az osztrák tulajdonú MBS List vállalat, amely eddig is jelen volt a szlovén piacon, most egy 27,2 millió eurós beruházással az eddigi évi 145 ezer köbméteres kapacitását 400 ezerre növeli, és 70 új munkahelyet hoz létre.

A skótok maradnak Szlovéniában. Jelenleg a délkeleti Kočevje város ipari parkjában terveznek az osztrákokéhoz hasonló üzemet, de befektetnének a Snežnik-fennsík körzetében lévő állami vállalatba is. Az állami erdészetek mindeddig zártan működtek, külföldi tőkét nem vonhattak be. A jobbközép Janša-kormány a közeljövőben várhatóan megszünteti ezt a korlátozást, így a BSW kivár, és mindenképp fel akar építeni egy 300 ezer köbméteres kapacitású fűrészüzemet. Ezenkívül felvásárolnák a kisebb szlovén fűrésztelepek fatermékeit, s további megmunkálás után nagyobb hozzáadott értékkel adnák tovább azokat. A cég Nagy-Britannia legnagyobb integrált erdészeti-fakitermelési vállalata, amely kiváló minőségű, versenyképes termékeket állít elő. Évi 600 millió euró a bevétele, és 1700 embert foglalkoztat a szigetországban, illetve Lettországban. A farönkök száz százalékát feldolgozzák, a nyesedéket a papíriparnak adják el, a termelési maradékot brikettként értékesítik, vagy a saját gyártásukhoz szükséges fűtőanyagként használják fel. A vállalat minden kivágott fa után öt újat ültet.

66 | FIGYELŐ 2021/33

F_66-67-Szlovenfa-horvat-euro.indd 66

2021. 08. 16. 17:37

| RÉGIÓ |

HORVÁTORSZÁGI DILEMMÁK A zágrábi kormány a nyár elején hivatalosan is bejelentette, hogy tervei szerint 2023. január elsején bevezeti a közös európai fizetőeszközt. A horvát társadalom nagyobbik része támogatja a valutacserét, de majdnem ötöde határozottan ellenzi.

KÉSZÜLŐDÉS AZ EURÓRA Az euróövezeti tagság nagy lépés a nemzet számára EU-s integrációjának a mélyítése felé. Az uniós valuta jót tesz majd a turizmusnak, megszünteti az árfolyamveszteségeket – érvelt Andrej Plenković horvát jobbközép kormányfő. Azzal is példálózott, hogy az eurózónához 2007-ben csatlakozott Szlovéniában a bruttó bérek 48, az árak pedig 26 százalékkal emelkedtek, a két évvel később taggá vált Szlovákiában 54 és 20 százalékos volt a növekedés, a balti államokban pedig 2010 és 2014 óta még jobban megugrottak a bérek és kisebb volt az infláció, míg a nyolc esztendeje EU-tag Horvátországban a bruttó fizetések tavalyig alig 9 százalékkal emelkedtek – igaz, csak 3 százalékos volt a pénzromlás üteme.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ÁLLAMADÓSSÁG ÉS HIÁNYCÉL

Első lépésként Horvátország 2019 nyarán kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II.), amely az euró előszobája. Annak érdekében, hogy az ország megfeleljen a belépéshez szükséges kritériumoknak, a pénzügyi tárca egy 19 pontból álló akciótervet dolgozott ki, s végül tavaly júniusban az állam belépett az ERM II. rendszerbe. Itt legalább két évet kell eltöltenie, amely időszak alatt meg kell felelnie a maastrichti kritériumoknak. Ezek közül egyet biztosan, egy másikat valószínűleg nem tud teljesíteni az ország, hiszen a pandémia következtében

a bruttó államadósság jelentősen megugrott, és távol áll a GDP-arányos 60 százaléktól. Jelenleg 88 százalék fölött van, s az ez évre prognosztizált több mint 5 százalékos gazdasági bővülés mellett is csak két ponttal csökkenhet, 2024-ig pedig évi 3-4 pontot tudnak lefaragni. Ami a költségvetési hiányt illeti – tavaly 7,4 százalékra ugrott a deficit –, Zdravko Marić pénzügyminiszter kifejtette: a 2021re tervezett 3,8 után a jövő év végére már a bűvös 3 százalék alá eshet, amikor a GDP várhatóan 6,6 százalékkal gyarapodik.

VAN, AKI NÉPSZAVAZÁST AKAR

Noha a baloldali ellenzék egyes politikusai úgy tartják, hogy az ország nem áll készen az euró bevezetésére, hiszen 2023-ig nem tudja teljesíteni a csatlakozási feltételeket, a kisebb létszámú horvát parlamenti frakciók – a radikális jobb és a szélsőbal – kivételével minden formáció támogatja a közös fizetőeszköz bevezetését. A lakosság viszont drágulástól és az esetleg kedvezőtlen árfolyamú valutacserétől tart. Az ellenzéki pártok ezt próbálják meglovagolni, és egy a társadalomnak kedvezőbb rögzítési árfolyamot szeretnének kiharcolni. (A tavalyi megállapodás szerint a belépéskor egy euró 7,53450 kuna lesz, az árfolyam egyelőre tartja magát.) Egyébként a felmérések szerint a lakos-

ság 61 százaléka – általában vagy határozottan – támogatja az uniós pénz bevezetését, de a válaszadók 40 százaléka úgy véli, hogy negatív következményei is lesznek, és ebben a körben van az a 19 százaléknyi polgár, aki határozottan elutasítja az euró átvételét. Erre alapozva kezdeményez népszavazást a négyfős parlamenti képviselettel rendelkező Horvát Szuverenisták nevű párt.

TESLA AZ ÉRMÉKEN

A zágrábi jegybank pár hete pályázatot írt ki a horvát euróérmék külalakjának eldöntésére; az online szavazáson ötvenezren vettek részt. A relatív többség úgy döntött, hogy nem az előre meghatározott motívumok valamelyikét szeretné látni a nagyobb értékű eurócenteseken, hanem a Horvátországban született szerb feltaláló, Nikola Tesla arcképét. A leendő 2 euróson a horvát címer négyzetrácsos része (a „sakktábla”) lesz a fej, az ország térképe az írás. A kunának az 1 euróson szereplő nyest (horvátul: kuna) állít emléket. Tesla megjelenítése heves reakciókat váltott ki Szerbiában, hiszen mindkét ország magáénak tartja a tudóst. A belgrádi központi bank jelezte: az Európai Bizottságnál fognak óvást benyújtani. Viszont Horvátország szerb nemzetiségű kormányfőhelyettese, Boris Milošević szerint Tesla a két nép közötti kapcsolat és jó viszony szimbóluma, mindkét nemzet büszke lehet rá. HORDÓSI DÁNIEL 2021/33 FIGYELŐ | 67

F_66-67-Szlovenfa-horvat-euro.indd 67

2021. 08. 17. 18:08

| RÉGIÓ |

LEKÉSTE A 400 EZER EURÓT A VAKCINALOTTÓN

DÜBÖRÖG AZ ADRIAI TURIZMUS

Július derekán futótűzként járta be a sajtót a hír, miszerint veszélybe került a horvát idegenforgalom, mivel az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) az ország tengermelléki vidékeit narancssárga (kockázatos besorolású) zónává nyilvánította. A félelem alaptalannak bizonyult, a turizmus ugyanis gőzerővel dübörög. Olyannyira, hogy a múlt hét első felében a Horvátországba látogató turisták száma átlépte a 7,7 milliót, túlszárnyalva ezzel az egész tavalyi létszámot. Ennek apropóján Andrej Plenković konzervatív kormányfő sajtótájékoztatót tartott a népszerű adriai üdülővárosban, Abbáziában. Közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a koronavírus ne sodorja veszélybe a szezon hátralévő részét. A cél az, hogy az idei szezon elérje a 2019-es esztendő eredményének legalább a 60 százalékát. Akkor 20 millió vendég érkezett az Adriára, mintegy 12 milliárd eurós hasznot hajtva a horvát államkincstárnak. A kormány célja reálisnak tűnik, hiszen a partok most tele vannak, szinte lehetetlen a last minute szállásfoglalás. Arra is van példa, hogy a szállásadók a már lefoglalt szobákat visszamondják, mert drágábban is kiadhatják. A legtöbb látogató az Isztrián tölti vakációját, de nagyon népszerű Split és környéke, valamint Dubrovnik is. Ami a turisták nemzetiségét illeti, a legtöbb német; őket a szlovének, majd a belföldi vendégek követik. A magyarok az összes látogató 4 százalékát teszik ki. Mindenesetre jó tudni, hogy az országban folyamatosan emelkedik az újonnan regisztrált fertőzöttek száma. Napi átlagban már több mint 300 új beteget azonosítanak – többségüket a vírus delta-variánsa fertőzte meg. Szigorúbb korlátozásokra egyelőre nem kell számítani, a kormány a hónap végéig meghosszabbította a jelenlegi, enyhe intézkedéseket. A negyedik hullámot az őszre várják a horvátok. HORDÓSI

Szlovákiában a felnőtt népesség alig fele vette fel eddig a koronavírus elleni oltás mindkét adagját. A kampány kezdettől fogva meglehetősen ellentmondásos volt, ráadásul az ellenzéki pártok sem siettek a kormány segítségére, sőt egyesek a korlátozásokat és az oltást ellenző tüntetőkkel rokonszenveztek. Igor Matovič korábbi miniszterelnök a Szputnyik V vakcinák miatt kényszerült lemondani, de pénzügyminiszterként is számos ötlettel jelentkezett a járvány kezelését illetően. Az ő fejéből pattant ki az úgynevezett Covid-lottó gondolata is, hogy serkentse a hezitálókat. Csak azok a szlovák állampolgárságú felnőtt személyek vehetnek részt a játékban, akiket legalább egy dózissal beoltottak. A nyereményjátékra bejelentkezők egy kódot kapnak. Ha a tévéműsorban kisorsolják őket, akkor 20 másodpercen belül be kell mondaniuk, hogy megkapják a pénzt. A játék 12 héten át tart, vasárnap este már lezajlott az első forduló. Az első nyertes teljesítette a feltételeket, s 100 ezer euróval lett gazdagabb (pontosabban 81 ezerrel, mert a 350 euró feletti nyereményekből levonják a 19 százalékos adót). A második és a harmadik kisorsolt személy nem jelentkezett be, így az ő 100-100 ezrük összeadódott, és a negyedik nyertes a 100 ezer mellett elvihette volna a 200 ezer eurót is, de nem volt tévéközelben, így ő is lemaradt a nyereményről. Az ötödik személy online nézte a műsort, és hiába mondta be még a 20 másodperc letelte előtt a kódot, az internetkapcsolat lassúsága miatt néhány másodpercet késett, ezért lemaradt a 400 ezer euróról. Csupán 810-et kap majd, mert végül bekapcsolódott a játékba. Matovič és a közmédia vezetője hétfőn otthonában felkereste az eperjesi nőt, és azt ígérték neki, hogy ügyvédek bevonásával megkeresik a lehetőségét annak, hogy kifizessék részére a bruttó 400 ezer eurót. A vakcinalottó most vasárnap folytatódik. Sokan kételkednek a motivációs hatásában, ugyanakkor az egészségügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy bizonyos csoportok számára kötelezővé teszik a védőoltást. (LAMÉR)

68 | FIGYELŐ 2021/33

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 08. 17. 18:09

DÍJCSÖKKENTÉS OLIGARCHAVIZSGÁLATTAL

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

MAGYAR INGATLANFEJLESZTÉS LJUBLJANÁBAN

Újból változik a két évtizede húzódó Emonika-projekt, amely a szlovén főváros korszerű vasúti pályaudvarának és autóbusz-állomásának, valamint egy kereskedelmi résznek a megépítésére vonatkozik. Az Emonikában eddig több magyar vállalat is érdekelt volt, majd az OTP-nek a szlovén bankpiacra lépésével a beruházás gyors lebonyolítását az OTP Ingatlanbefektetési Alaphoz kötődő szlovén Mendota Invest vállalta fel. A szlovén sajtó szerint a beruházó a kereskedelmi komplexum (bevásárlóközpont-irodaház-szálloda) helyett vagy annak kiegészítéseként a 12–17 ezer négyzetméternyi területen lakásokat építene. A magyar érdekeltségű ingatlanfejlesztő részleteket nem árul el a tervezett változásokról, de ha lakásonként átlagosan 70 négyzetméterrel számolunk, akkor 170–240 új otthon épülne Ljubljana központjában. Ezek az ingatlanok az Emonika-projekt kommerciális részének a negyedét tennék ki. Annyi biztos – állapítja meg a média –, hogy a magyar befektető észlelte: a fővárosban nagyon kelendőek az új építésű lakások, a vásárlók „viszik őket, mint a mézet”. Az Emonika kereskedelmi részének – amelyben a szálloda, a lakások, az üzlethelyiségek épülnének – az értékét 280 millió euróra becsülik, az egész projekt pedig, beleértve a közszolgáltatói részét (a vasút- és buszállomást, valamint egy kétezer férőhelyes parkolóházat), 388 millióba kerül. Az invesztorok (a Mendota Invest és a szlovén állam) ún. integrált építési engedélyért folyamodnak, amelyet állítólag gyorsított eljárásban ígérnek kiadni. Ez esetben az építkezés két éven belül befejeződne. -TOTI-

Ukrajnában október elsejétől csökken a lakossági elektromos energia tarifája – közölte a múlt heti kormányülés után Denisz Smihal miniszterelnök. A havonta legfeljebb 250 kWh energiát felhasználók a jelenlegi kilowattonkénti 1,68 hrivnya (közel 19 forint) helyett 1,44 hrivnyát (16 forint) fizetnek majd. A megállapított határértéknél többet fogyasztó háztartások számára a mostani díjszabás marad érvényben. Előzetes becslések szerint az árcsökkenés a lakossági felhasználók 80 százalékát érinti. Tavaly egy háztartás havi átlagfogyasztása 168 kWh volt. A lakosok támogatását kétségkívül teljes mértékben élvező döntés nemcsak azért meglepő, mert néhány hónapja Ukrajnában szintén meglódult az infláció, s szinte minden árucikk és szolgáltatás megdrágult, hanem amiatt is, hogy még néhány nappal korábban is áremelésről szóltak a hírek. A kormányhatározat szerint az árampiacot szabályozó új modellt, amely meghatározza a lakossági tarifa meghatározásának elvét, legkésőbb az ország függetlensége napjáig, vagyis augusztus 24-ig nyilvánosságra hozzák. Az árcsökkentésről hozott határozatot megelőzően a nemzetbiztonsági és védelmi tanács megvizsgálta az ukrán energiapiacot, és „monopolhelyzettel való visszaélés jeleit fedezte fel”. A szervezet titkára, Olekszij Danyilov hét ukrán oligarchát – köztük a közismert Rinat Ahmetovot és Ihor Kolomojszkijt –, valamint egy orosz állampolgárt is megnevezett, mint akik kézben tartják az ország elosztóhálózatát. Jelenleg nem az a kérdés, hogyan került a tulajdonukba a hálózat – jelentette ki Danyilov, hozzátéve, hogy a döntés alapján a nemzetbiztonság veszélyeztetése esetén megvizsgálják az ideiglenes vállalatirányítás bevezetését. A lakossági árcsökkentést az ipari fogyasztókkal fizettetik majd meg, tovább emelve számukra a villany árát. Valerij Taraszjuk, az energetikai nemzeti bizottság vezetője szerint csakis a két tarifa fokozatos közelítése jelenthet megoldást. Hozzátette: a gazdaságilag megalapozott általános érvényű árszint mellett célirányos támogatásban kell részesíteni az arra rászoruló fogyasztókat. SZŐLŐSI

2021/33 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 08. 17. 18:09

| SKYNET |

FIGYELNEK | Az Apple Watch és más márkás okosórák érzékelik a hirtelen mozgásokat, így azt is, ha a viselőjük összecsuklik. Akár a szívritmust, az EKG-görbét is figyelik. Így sok ember életét menthetik meg. És ez nem csak elméletben van így, ilyen helyzet a napokban is előfordult Amerikában.

ÉLETMENTŐ OKOSKARPERECEK A MA ELÉRHETŐ JOBB OKOSÓRÁK EKG-FUNKCIÓKKAL

Típus Samsung Galaxy Watch 3 Samsung Galaxy Active 2 Fitbit Sense Apple Watch Series 6 Apple Watch Series 5 Withings Move ECG Withings ScanWatch

Szakmai ajánlás minden célra fitneszhez egészségmonitorozásra Apple-felhasználóknak az ár/érték arány bajnoka a legjobb akkuélettartam a legjobb hibrid* megoldás

*Azaz egy hagyományos számlapú óra és egy okosóra egybegyúrva.

70 | FIGYELŐ 2021/33

F_70-71_skynet.indd 70

Forrás: Watchranker.com

AZ APPLE VEZÉRE, TIM COOK EGY KORÁBBI APPLE WATCH-GENERÁCIÓ BEMUTATÓJÁN. AZ „ALMÁS” GYÁRTÓ NAGYON ODAFIGYEL AZ EGÉSZSÉGFUNKCIÓKRA

2021. 08. 17. 18:11

| SKYNET |

formája) egy magyar férfinál is kimutatta az Apple Watch 2019 karácsonyán, amikor megkapta az órát ajándékba. Az akkori sajtóbeszámolók szerint a budapesti Varga Zsoltnál a szerkezet már az első beüzemeléskor pitvarremegést jelzett, mi több: háromszor egymás után. A férfi ráadásul tünetmentes volt, és 45 évesen nem is tartotta indokoltnak, hogy EKG-t kérjen.

Sokszor fordult elő, hogy helymeghatározókkal felszerelt, még működő mobilok életeket mentettek meg például természeti katasztrófák (árvíz, földrengés) idején, vagy bármilyen vészhelyzetben S. O. S.-hívást tudott indítani a felhasználó. Immár a mozgásunkat vagy akár a szívverésünket figyelő okosórák is sokat tehetnek értünk. Néhány napja, a Wccftech.com portálon jelent meg az a hír, miszerint újabb életet mentett meg az Apple Watch. Egy Brandon Schneider nevű, 25 éves amerikai fiatal egy kórház mosdójában esett össze. A dolog előzménye, hogy korábban komoly hasi fájdalmakra panaszkodott, és feltehetően félrediagnosztizálták a vesekövét. Schneider elmondta, hogy annak előtte sohasem érzett hasonlót. Arra emlékszik, hogy kézmosás közben gyötrő fájdalom tört rá. Akkor, amikor összeesett és beverte a fejét, már nem is volt magánál.

FOTÓ: STEPHEN LAM, REUTERS

JÓL JÖN A SOK FUNKCIÓ

Mindössze az volt a szerencséje, hogy az Apple Watch okosórán be lehet állítani egy biztonsági funkciót. Ilyenkor a készülékbe épített gyorsulásmérő érzékeli, ha valaki hirtelen összeesik. Ráadásul amennyiben a felhasználó nem reagál az óra jelzésére, akkor a szerkezet – a telefont használva – felhív egy vagy több előre beállítható számot. Éppen ez a funkció menthette meg Brandon Schneider életét. Ugyanis így igen hamar rátaláltak, s törött koponyával és súlyos vérzéssel műtötték. A gyors beavatkozásnak hála négy nap elteltével magához tért, a szakemberek szerint pedig várhatóan teljesen felépül. A szerencsés áldozat ezért úgy nyilatkozott, hogy nagyon sok embert megmenthetne ez az alkalmazás, ha minél többen már a vásárlást követően, a beüzemeléskor beállítanák, illetve való-

ban használnák. Hiszen – ahogy ez a történet is mutatja – nemcsak az idősekkel, hanem az egészséges fiatalokkal is történhet hirtelen baj. Jó tudni, hogy ez a funkció az első három Apple Watch-szériában még nincs benne, csak a negyedikkel lett elérhető. Jelenleg a hatodik szériánál tart az Apple Watch, és ez év őszén érkezhet a hetedik generáció; de az órák jó ideje már nemcsak a szívritmust, hanem a vér oxigénszintjét is mérik. Ez pedig a Covid–19-fertőzések esetében jöhet jól, hiszen sokszor komolyabb tünetek nélkül is 90 százalék alá eshet az oxigénszint, ami azonnali kórházi ellátást kíván, akkor is, ha nincs nehézlégzés vagy egyéb súlyos tünet.

LAPPANGÓ SZÍVPROBLÉMÁT IS LELEPLEZ

Azért nem minden esetben vadonatúj dologról van szó. Már két évvel ezelőtt akadt olyan alkalmazás az Apple óráján, amely sokat segített, mégpedig az EKGfunkció. A szakértők szerint természetesen nem tekinthető orvostechnikai eszköznek az Apple Watch Series 4 és az újabb modellek ezen megoldása, ám egy richmondi férfi életét valószínűleg megmentette, hogy az óra segítségével kiderült a pitvarfibrillációja. 2019 őszén, New Hampshire-ben történt hasonló: Barry Madent a negyedik generációs Apple Watchának az EKG-funkciója figyelmeztette a pitvarremegés lehetőségére. A férfi azonnal bement a sürgősségire, ahol igazolódott az óra által megsejtett baj. Az alkalmazás nélkül jelentősen hosszabb időbe telt volna, hogy akár az orvosok felismerjék egészségügyi problémáját. Persze azóta az ezzel felszerelt okosórák elterjedtebbek, de nem árt tudni, hogy csak a márkásabbak adataira érdemes hagyatkozni. Az ismeretlen, nevenincs szerkezetek sokszor csak pulzusmérésre képesek, azt sem mindig pontosan végzik… Az említett, sokáig rejtve maradó fibrillációt (ez a szívritmuszavar egyik

TÁVORVOSLÁS OKOSÓRÁVAL

Az 5-ös Apple Watchokon ráadásul van olyan funkció is, hogy a manuálisan mért EKG-t PDF-fájlban tovább lehet küldeni e-mailen az iPhone-ról. Így hát Zsolt elküldte egy orvos barátjának az adatokat, aki azonnali kórházi kontrollt javasolt. A két ünnep között be is igazolódott a pitvarfibrilláció, amely nagy kockázatot jelent, hiszen vérrög alakulhat ki a szívben, amely ha kilökődik és a szív más részébe, a tüdőbe vagy az agyba kerül, annak végzetes következményei lehetnek, egész egyszerűen stroke-ot okozhat. Sőt, miután a férfit hazaengedték, újra jelzett az óra, és egy komolyabb procedúrán is át kellett esnie a kórházban, azaz addig kétszer volt életmentő a készülék figyelmeztetése. Mi több, újabb néhány nap után megint vészjelzést adott a szerkezet, így Zsolt harmadszor is orvoshoz ment. Ekkor már egészen más beavatkozást javasoltak, egy úgynevezett katéteres ablációt, amely abból áll, hogy egy artérián keresztül katétert vezetnek a szívhez, és ezen keresztül, rádiófrekvenciák segítségével roncsolják a szabálytalan impulzust adó gócot. Természetesen sokszor okosóra sem szükséges, maguk a telefonok mentenek életet. Tavaly tavasszal a 42 éves Beth McDermott beverte a fejét, miután leesett a lépcsőn az otthonában. Három napig eszméletlen volt, és nem tudta mozgatni a lábait. Az izmokat sújtó rhabdomyolysisben szenvedő nő állítása szerint az életét a frissen vásárolt telefonjának, egy olcsóbb Huawei modellnek köszönheti, amelynek az akkumulátora, amikor magához tért, még mindig 50 százalékon állt, így a mozgásképtelen Beth tárcsázni tudta a segélyhívót, és a kiérkező mentők kórházba szállították. A történet érdekessége, hogy ha nem cserélte volna le a gyorsan merülő iPhone-ját Huaweire – éppen a baleset előtt pár nappal –, akkor most valószínűleg halott lenne. HG 2021/33 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet.indd 71

2021. 08. 17. 18:11

| CAPPUCCINO |

72 | FIGYELŐ 2021/33

F_72-74_cappuccino.indd 72

2021. 08. 17. 18:12

| CAPPUCCINO |

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

CAKÓ KINGA Ha Balaton, akkor a partról vagy a hegyről szereti jobban? – Húsz éve a Szent György-hegyen van nyaralónk, egy kis présház a szőlőtőkék között – úgyhogy a hegyet választanám. A víztükör látványát, a színek változását nagyon szeretem „fentről” nézni. De a parton is szívesen vagyok, megnyugtató számomra, ha a víz csobogását hallgathatom. – Gyerekkora óta a tó szerelmese. Miért pont az idén jött ki a Balaton ihlette kollekciója? – Évek óta érlelődött ez a terv, de mostanra tisztult le bennem, hogy milyen színeket, formákat, sziluetteket szeretnék – és végre időm is volt megvalósítani. Az anyagok árnyalatait a víz ihlette: a viharos Balaton erős, mély zöldjei, a tükörfényes felszín szikrázó ezüstje vagy a nyugodt tó halványkékje. Megpróbáltam az anyagok esésével, redőződésével is megjeleníteni a víz mozgását, a hullámzást, ezért terveztem puffos ujjakat, húzásokat. Más tervezők is készítettek már a tóhoz kapcsolódó darabokat, de náluk inkább printek, feliratok formájában jelent meg a Balaton. Egyelőre úgy tűnik, ez a legsikeresebb kollekcióm, talán mert sokan kötődünk érzelmileg ehhez a vidékhez. – A falakon körülöttünk a Faur Zsófi Galéria által képviselt művészek képei, illetve más magyar tervezők ruhái, kalapjai, táskái is helyet kaptak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy itt is jelen kell lenni? – Abszolút. Amikor Faur Zsófi tulajdonos és a férje, Szilágyi Pál kitalálták, hogy megnyitják ezt az összművészeti teret, felvetették, milyen jól illene ide a divat. Először csak néhány ruhát hoztam

A divattervező nyolc éve egyedül építi vállalkozását, a letisztult vonalairól ismert CAKÓ márkát. Ez év nyarára a Balaton névre hallgató kollekciójával rukkolt elő, amely a víz árnyalatait visszaadó színeivel óriási sikert aratott. A Káptalantótiban összművészeti térként működő Káli Coolban arról is beszélgettünk, miért érdemes a magyar tervezőknek megjelenni termékeikkel a tó környékén.

le, de annyian érdeklődtek, hogy már tavaly nyáron is folyamatosan töltöttem a készletet. Egyébként a falakon lévő képek is cserélődnek. Ha két hét múlva találkozunk, valószínűleg más alkotások között ülnénk. Nagyon sok vidéki városban élő új vevőm lett, aki itt találkozott először a márkával. Bejöttek, beleszerettek egy darabba és elvitték. Szerintem nagyon fontos, hogy a magyar tervezők ne csak a fővárosra fókuszáljanak, én is hívtam ide alkotókat. Hiszek abban, hogy nekünk, szakmabelieknek erősítenünk, támogatnunk kell egymást, ahol csak lehet.

– Különös kooperáció is kötődik a Balaton kollekcióhoz: Horváth Alexandrát, az Egy Csipet Torta műhely cukrászát is megihlette. Hogy jön össze a sütemény a divattal? – Szeretjük egymás munkáit. Mutattam neki hangulatfotókat a tervezett darabok árnyalatairól, mire beindult a fantáziája. Kitalált egy süteménykollekciót, amelyben a régióra jellemző ízek, anyagok dominálnak. Például a mandula, a levendula vagy a sárgabarack, s a tipikus balatoni fokhagymás-tejfölös lángos ízét egy fánk formájában gondolta újra. Ezek a finomságok is megkóstolhatók itt, egyébként online rendelhetők.

NÉVJEGY 1981-ben, Budapesten született. Művészcsaládból származik: édesapja, Cakó Ferenc animációsfilm-rendező, grafikus, az élő homokanimáció kitalálója; az öccse Cakó Dániel Medárd szobrászművész. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán végzett. Divattervezést tanult Firenzében, a Polimoda művészeti egyetemen, valamint divatmarketinget a londoni Central Saint Martins College of Arts and Design posztgraduális képzésén. Stylistként kezdte a pályát, majd több magyar és a nemzetközi Puma márkánál is dolgozott. 2013-ban vágott bele saját vállalkozásába, 2017-ben nyitotta meg showroomját Budán. KEDVENCEK Film » Bertolucci: Lopott szépség Könyv » Szerb Antal: Utas és holdvilág Zene » a klasszikustól az elektronikusig Hobbi » kirándulás Ahonnan merít, ha kimerül » „A természet szépsége és a víz közelsége mindig feltölt.” Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » életvidám/türelmetlen Álom, amely még nem valósult meg » Velencében egy akvarellfestő-tanfolyamon részt venni.

2021/33 FIGYELŐ | 73

F_72-74_cappuccino.indd 73

2021. 08. 17. 18:12

| CAPPUCCINO |

– Társadalmi üggyel összekapcsolni egy ruhadarab viselését egyre inkább trend. Márkájának szívügye a slow fashion, a környezettudatosság, és ezt kifejezésre is juttatja. – Számomra fontos képviselni azt, amiben hiszek, emiatt jött létre most nyárra egy másik együttműködésem. Korn Anita tévés szerkesztővel, a Ruhastory vloggerével szintén a divat kapcsán ismerkedtem meg. Mindkettőnknek mentett kutyája van, így már régóta szerettük volna ráirányítani a figyelmet az állatmenhelyekre. Azt találtuk ki, hogy a ruhák gyártásakor megmaradt anyagdarabokból, vásznakból nagy méretű táskákat készítünk, és az ezek bevételéből származó teljes összeget két menhelynek ajánljuk fel. A textildarabok, amelyek a szemét helyett egy-egy táska formájában kapnak lehetőséget az új életre, szimbolizálják azt az esélyt, amelyet az állatok is megérdemelnek. – A budai showroomban, ahol a ruhái felpróbálhatók, bejelentkezésre fogad vevőket. Ez nem riasztja el azokat, akik a könnyű, gyors vásárláshoz szoktak? – Aki egyszer bejött, azt már nem, mert látja, hogy oldott a hangulat, és egyáltalán nem kötelező vásárolni. A kiválasztott darabot mindig a leendő tulajdonosára igazítom, ami azt is jelenti, hogy pár nap múlva viheti el a rászabott ruhát, de ezt is elfogadják.

– A pandémia miatti lezárások idején a vásárlók komoly odafordulásról biztosították a magyar vállalkozókat – ön is érzékelte ezt a támogatást? – Mivel nincs webshopom, az első lezárás idején igencsak megijedtem, hogy mihez kezdek majd. A közösségi oldalakon kezdtem el posztolni a ruhákat, és országon belüli ingyenes postázást aján-

gyar tervezői darabot viseljen a hétköznapokban, a baráti találkozókon. Ez nagyon nagy öröm számomra. – Egyedül viszi a hátán a céget. Nem szeretne ezen változtatni? – De, sokat gondolkodom is a mikéntjén. Viszont egyrészt a kommunikációm a személyességen alapul, és úgy alakítottam ki a munkafolyamatokat, hogy minden pontnál szükséges a jelenlétem, a varrodától kezdve a beszerzésig. Ez a munka szerelem is a számomra, így hiába fáradok el a nap végére, nem cserélném el semmivel. SZIGETI HAJNI

FOTÓ: OLEG BORISUK

lottam, amin sokan felbátorodtak. Érdekes, hogy ezáltal megint egy új vevői réteget értem el, olyanokat, akik Budapesttől távol élnek vagy eddig nem jutottak el hozzám, s most nyitottan fordultak a márka felé. Közülük többen a mai napig a postai rendelést részesítik előnyben a személyes vásárlás helyett. És igen, tényleg egyre több nőnek fontos, hogy ma-

74 | FIGYELŐ 2021/33

F_72-74_cappuccino.indd 74

2021. 08. 17. 18:12

INFLUENCERMARKETING COVID UTÁN

REKLÁMIPAR | Az influencerek szerepe érdekes átalakuláson megy át. A saját brand építése és a termékreklámozás mellett ma már olyan aktuális közegészségügyi feladatokra is felkérik őket, mint az oltás melletti kampányolás. Az influencermarketinges üzletág értéke globálisan 9,7 milliárd dollár volt 2020-ban, és várhatóan 15 milliárdra nő 2022-re. Az influencerekkel kialakított együttműködés az általános marketingstratégia fontos részévé vált az elmúlt években, és nem ok nélkül. Az autentikus véleményvezérek felkérése és megfizetése sokat segíthet egy márkának a tudatosság és a bizalom megteremtésében a célközönség körében, és persze növelheti az értékesítést. A világjárvány, a hónapokig tartó bezártság azonban megváltoztatta a fogyasztók és a márkák kapcsolatát, ezért a mar-

& 9 ? 1*,/4''&3 0*7*8ö 8?9 7 AZ INSTAGRAMON

FOTÓ: GETTY IMAGES

Millió dollár/poszt, videó Cristiano Ronaldo

1 2 Dwayne Johnson 3 Ariana Grande 4 Kylie Jenner 5 Selena Gomez 6 Kim Kardashian 7 Lionel Messi 8 Beyoncé Knowles 9 Justin Bieber 10 Kendall Jenner

1,16 1,14 1,10 1,05

1,60 1,52 1,51 1,49 1,46 1,41

ketingszakma azonnal vizsgálni kezdte, hogy ez az új korszak milyen hatással lesz az influencerekre és az általuk épített közösségekre. Az gyorsan kiderült: a közösségi média közönsége minden eddiginél több időt töltött azzal, hogy jobban megismerje kedvenc megmondóit, s új sztárokat fedezzen fel és kezdjen el követni – írja az Influencer Marketing Hub egy friss elemzésben. Az érdeklődés olyannyira megugrott a karantén ideje alatt, hogy az Instagramon működő influencerek átlagosan 67 százalékkal több lájkot kaptak, és 51 százalékkal nőtt a kommentek száma is. Óriási forgalmat generálták tehát az otthon unatkozó médiafogyasztók. A véleményvezérek követése a mentális jólét részévé vált – összegezték a tapasztalatokat a szakértők. Az idén sem változott a helyzet, a koronavírus által ránk kényszerített behatárolt életmód tovább gyorsította az iparág növekedését. Az ijesztő vagy tragikus hírek között sokak számára a közösségi média volt a nyugalom szigete, ott pótolták azokat az örömöket, amelyeket elvesztettek a lezárásokkal. Az influencermarketinges üzletág értéke globálisan 9,7 milliárd dollár volt 2020-ban, és várhatóan 15 milliárd dollárra nő 2022-re. A marketingesek közel fele azt állítja, költségvetésének ma már több mint 20 százalékát költi influencertartalomra. Sőt vannak úttörők, akik ennél is messzebb jutottak. Az Es2021/33 FIGYELŐ | 75

F_75-77_influencer-marketing.indd 75

2021. 08. 17. 18:51

| TÁRSADALOM |

RONALDO A LEGÉRTÉKESEBB. 300 MILLIÓ KÖVETŐJE TÖBBET HOZ A KONYHÁRA, MINT A FŐÁLLÁSA

tée Lauder kozmetikai vállalat például már 2019 augusztusában azt jelentette be, hogy marketingköltségeinek a 75 százalékát erre a területre fordítja, mert ezt a befektetést rendkívül jövedelmezőnek tartja.

FIGYELNI KELL A FIATALOKRA

Felmérések szerint ma már a fogyasztók valamivel több mint harmada elsősorban a közösségi médiát használja szórakoztató tartalmak keresésére. Sőt a Z generáció húszas éveiben járó képviselőinek már csak a 10 százaléka néz televíziót és jár moziba, a többség inkább az interneten és a közösségi média használatával tölti az időt. A Z generáció és az előtte járó millenniumi nemzedék nemcsak szórakozást keres az Instagramon, a YouTube-on, a TikTokon, hanem onnan tájékozódik, oda fordul tanácsért. Ebben a korosztályban az influencerek által működtetett csatornák több mint kétszer annyi fogyasztót értek el, mint a televíziók. Miközben a karantén alatt a közönség kereste a lehetőségeket arra, hogy legalább virtuálisan kapcsolatba léphessen azokkal az emberekkel, akik általa vonzónak tartott értéket közvetítenek, az influencerek családias, barátságos légkört kölcsönöztek a digitális térnek. Ez pedig megváltoztatta a fogyasztók közösségimédia-használatát. Egy idei kutatás szerint az influencerek többsége a jövőben arra törekszik, hogy több videótartalmat hozzon létre, ez pedig intő jel a marketingszakmának is arra, hogy a videó lesz a fogyasztók elérésének elsődleges eszköze. Ezt az is alátamasztja, hogy a járvány idején a felhasználók 66 százaléka először a YouTube-ot kereste fel, ha egy új termékről akart tájékozódni. Ráadásul több idő is maradt a kutakodásra, infor-

mációk gyűjtésére. A vásárlók megoszthatták tapasztalataikat, amelyekből a kiskereskedelem hasznos adatokat nyerhetett ki.

A KUTATÁS A SIKER ALAPJA

Míg a koronavírus-járvány új stratégiai kihívásokat indukált, mert megváltozott a fogyasztói elkötelezettség, a történetmesélés és az influencermarketing számos gyakorlati eleme, vannak olyan mérföldkövek, amelyeket még nem értek el a marketingesek. 2021-ben és ezt követően a minőségi kutatás fontosabb lesz, mint idáig bármikor. A minden eddiginél több irányból minősített ügyfelek hosszú listájának a létrehozása kulcsfontosságú lesz a cégeknek az értékesítés növelésében. Ehhez a hirdetőknek először is meg kell találniuk a megfelelő, „márkabiztonságos” influencereket, majd a szempontokat finomítva ki kell választani, melyikük lesz a leghasznosabb a kampány számára. A szakértők szerint a tökéletes passzolás a termék és az influencer között még soha nem volt ilyen fontos, mint a jelenlegi piaci helyzetben.

HŰSÉG ÉS BIZALOM

Mivel a vevők több mint fele úgy nyilatkozik, hogy a bizalom az elsődleges motivációja vásárláskor, ezért az influencerekkel DWAYNE JOHNSON. A PANKRÁTORBÓL LETT SZÍNÉSZT 262 MILLIIÓAN KÖVETIK AZ INSTAGRAMON

76 | FIGYELŐ 2021/33

F_75-77_influencer-marketing.indd 76

2021. 08. 17. 18:51

| TÁRSADALOM |

ARIANA GRANDE. A 28 ÉVES ÉNEKESNŐ LEGUTÓBBI KUTYÁS SZELFIJÉRE 9,9 MILLIÓ LÁJK ÉRKEZETT

kialakított együttműködésnek az őszinte és tiszteletteljes kommunikációra kell épülnie. A marketingeseknek célszerű már a tervezés korai szakaszában megosztani az ötleteiket a véleményvezérekkel, mert a közös munka folyamán egyrészt betekintést nyerhetnek az influencer világába, másrészt a kampányt az illető egyedi stílusára lehet szabni. Ez azért nagyon lényeges, mert a közösségimédia-sztárok bizonyítottan meg tudják szólítani a célfogyasztókat.

RONALDO, A CSÁSZÁR

Az Instagram leggazdagabb sztárjainak a listáját ebben az évben Cristiano Ronaldo vezeti, az ő profilján kell a legtöbbet, 1,6 millió dollárt kifizetni egy együttműködésért. A futballistát Dwayne Johnson színész, majd az énekes Ariana Grande követi. A 36 éves Ronaldo becslések szerint évente több mint 40 millió dollárt keres az Instagramon. Ez több, mint a Juventusnál kapott fizetése. Nem véletlen, hogy a legdrágább sztárrá vált, ugyanis Ronaldót követik a legtöbben ezen a közösségi hálón, több mint 300 millióan. A növekedés dinamikája elképesztő. A múlt év eleje óta 125 millióval többen figyelik a portugál sportoló mindennapjait, háromszor annyian, mint 2017-ben. A top 10-es listán csak egyetlen sztársportoló szerepel még, nem más, mint az éppen élete nagy fordulatát megélő Lionel Messi. Igaz, csak a hetedik helyen áll, de így is több mint 1,1 millió dollárt számíthat fel egy posztért. A legjobban keresők között hat nőt találunk, köztük olyan első osztályú sztárokat, mint Kim Kardashian, Beyoncé, a már említett Ariana Grande és Selena Gomez. A szakértők szerint a bevételeik a járvány alatt folyamatosan növekedtek, egyre többet kérhettek el egy-egy posztért. A YouTube-on tavaly egy kilencéves amerikai kisfiú keresett a legtöbbet, 29,5 millió dollárt játékok bemutatásával és meglepetéstojások kicsomagolásával. A tíz legjobban kereső YouTube-sztár összesen 211 millió dollárt kasszírozott 2020-ban.

FOTÓK: INSTAGRAM

VÉGZETES HIBÁK

Az influencer hitelességének a megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy mindig tegye egyértelművé, ha nem organikus tartalmat szolgáltat, hanem szponzoráltat. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a követőket bosszantja, ha a véleményvezér nem játszik tiszta lapokkal, elsunnyogja, hogy valójában pénzért ajánl egy terméket. Sőt azt sem szeretik a rajongók, ha egy videóban a termék dominál, nem a content. Ha felborulnak az arányok, gyanakodni kezdenek és szkeptikusak lesznek.

A követők kritikusak az olyan márkákkal szemben, amelyekről úgy gondolják, komoly ellenőrzést gyakoroltak az influencer tartalma felett. Nem szeretik, ha túl gyakran említi meg kedvencük a terméket, vagy ha láthatóan egy kész forgatókönyvet kapott a szponzortól. A rajongókat elfárasztja, ha a produktum túl gyakran jelenik meg sztár profiljában. A célközönség pillanatok alatt telítődik, elunja az erőszakos tukmálást. A vállalatoknak el kell kerülniük azt, hogy ugyanabban az online közösségben több influencert alkalmazzanak egy kampányban, és figyelniük szükséges az ütemezésre, így megúszhatják az úgynevezett márkafáradtságot. Érzékeny téma az influencerek elkényeztetése is. Ha túlzott mennyiségű ajándékot kapnak, az megint csak kétséget ébreszt a követőkben, és azonnal kevésbé megbízhatónak minősítik a termékeket.

INFLUENCEREK AZ ÁTOLTOTTSÁGÉRT

Az Egyesült Államokban úgy döntött a kormányzat: influencereket kér fel arra, hogy rávegyék kortársaikat a vakcina felvételére. Az amerikai 12–17 évesek 58 százaléka még egyáltalán nem kapott oltást. Az oltatlanok elérése érdekében a Fehér Ház több mint 50 Twitch-streamerből, youtuberből, tiktokerből álló csapatot toborzott – mindannyiuknak hatalmas a követőtábora. Egyes államok és önkormányzatok is hasonló kampányba fogtak. Bizonyos esetekben akár havi 1000 dollárt is fizetnek olyan helyi véleményvezéreknek, akiknek 5-10 ezer követője van. A kormányzat erőfeszítéseit részben ellencsapásnak szánják a rengeteg oltásellenes dezinformáció ellen. LENGYEL GABRIELLA

MI LESZ A GYEREKEINKBŐL? A mai huszonévesek szinte minden információt a közösségi médiából és az influencerektől szednek fel. Ez erős hatással lesz a jövőben a hagyományos sajtóra és a filmiparra is, de a családok életére úgyszintén, mert a gyerekek ezek után a valóban XXI. századi szakmák után ácsingóznak majd. Egy brit kutatásban ezer gyereket kérdeztek meg, mi lesz belőle, ha felnő. A

régi, klasszikus foglalkozásokat már csak elenyésző kisebbség választaná, a többség a – kivételes esetekben – nagy népszerűséget hozó közösségi médiában képzeli el a jövőjét. A következő szakmákra voksoltak (százalék): Youtuber Blogger/vlogger Zenész/énekes Színés Filmkészítő

34,2 18,1 16,0 15,7 13,65

2021/33 FIGYELŐ | 77

F_75-77_influencer-marketing.indd 77

2021. 08. 17. 18:51

| TÁRSADALOM |

MILLENÁRIS: TARTALOMMAL TELI TÉR 2019 decembere óta vezeti a Millenárist, vagyis néhány hónaptól eltekintve szinte végig rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány az ügyvezető igazgatósága alatti időre. Hogyan vették a pandémia jelentette akadályokat? – Értelemszerűen – mint oly sokaknak – nekünk is komoly kihívásokkal kellett szembenéznünk. A legnehezebb számunkra is a folyamatos bizonytalan-

ket. Emellett minél gyorsabb tempóban igyekeztünk megvalósítani az épületeinken esedékes felújításokat is, hogy az újranyitás után minél jobb feltételek mellett tudjuk fogadni a vendégeinket. A tartalmi fejlesztésekre szintén nagy hangsúlyt helyeztünk. Az elmúlt években a Millenáris

A Széllkapu Park a tavalyi megnyitása óta folyamatos népszerűségnek örvend. Közép-Európa egyik legnagyobb pihenőparkja jött itt létre. ság volt. Szerencsére nagyon jó kis csapatunk van, így a mélypontokon is tudtuk támogatni és biztatni egymást. Bár a rendezvények bő egy évre szinte teljesen leálltak, parkjaink folyamatosan szolgálták a látogatókat, így a tavaly augusztusban a Széllkapuval kibővült Millenáris hat és fél hektáros területének az üzemeltetése számos feladattal látott el bennün-

döntően külső produkciók befogadásában jeleskedett. Ma már saját vagy részben saját programok is színesítik a palettát. Szeretnénk, ha a környékbeliek és a budapestiek számára a Millenáris egy olyan színes, tartalommal teli tér lenne, ahová egyszerre vonzza őket a szép és különleges környezet, valamint a színvonalas és változatos programkínálat. – Milyen programokkal tértek vissza ez év nyarán? Ha jól láttam, javarészt a tokiói nyári olimpia határozta meg a kulturális tematikát.

– Az olimpia számos dolgot testesít meg. A tehetséget, a kitartást, az akaraterőt, a kemény munkával elért sikereket, a közösség összetartó erejét és még sorolhatnánk. Talán nem véletlen, hogy az egyik legsikeresebb nemzet vagyunk az ötkarikás játékok történetében. Ebben az országban több mint egy évszázada úgy nő fel minden gyermek, hogy négyévente láthat újabb és újabb hősöket születni. Világraszóló bajnokaink – 177 mesés győzelem című kiállításunk tehát egyfelől tisztelgés a bajnokaink előtt, másfelől azoknak az ikonikus pillanatoknak az újraidézése, amelyek még ma is képesek magukkal ragadni bennünket. A több mint háromszáz olimpiai ereklyét bemutató interaktív tárlatot október 10-ig tekinthetik meg a sportszerető érdeklődők. A tokiói eseményekhez kapcsolódva augusztusban a „régi Millenáris” területén valóban a sporté volt a főszerep. Tematikus programokkal – köztük sportszerkölcsönzéssel, mászófallal, sportági bemutatókkal, kültéri kiállítással – vártunk minden látogatót a legkisebbektől a legnagyobbakig. Egy különleges közösségi kihívást is hirdettünk Tekerj velünk Tokióba! címmel. Négy kihelyezett teremkerékpárunkon összesen kilencezer kilométert letekerve juthattunk el a japán fővárosba. A kilométerekhez az óvodásoktól a nagyszülőkig rengetegen hozzátettek. A Magyarock Lounge – amely a Millenáris és a Magyar Olimpiai Bizottság közös rendezvénye volt – minden délután tartalmas és jó hangulatú beszélgetéssel várta a látogatókat – olimpiai bajnokok és sportszakemberek részvételével – a Nemzeti Táncszínház épületében. A sport mellett a zene is kiemelt szerepet kapott a nyári prog-

FOTÓK: MILLENÁRIS

DANKÓ VIRÁG | Az egykori Álmok álmodói kiállítás nyomdokain egy újabb „világraszóló” produkcióval, egy különleges és sokszínű tudománytörténeti tárlattal készül huszadik születésnapjára a budai Millenáris. Az ügyvezető igazgató a járvány okozta nehézségekről, a nyári és az őszi programjaikról, valamint a beruházásaikról beszélt a Figyelőnek.

78 | FIGYELŐ 2021/33

F_78-79_Danko_virag.indd 78

2021. 08. 17. 18:12

ramkínálatunkban. A Széllkapu hétvégenként a Zenélő Budapest komolyzenei gyermekprogramjainak ad otthont, a Nemzeti Táncszínház pedig az évad végén újra megtartotta nálunk szabadtéri programsorozatát, a TáncParkot. Augusztus huszadikára szintén készülünk tartalmas családi programokkal. – Remélhetőleg az idei őszt nem húzza keresztül egy újabb járványhullám. Milyen terveik vannak a szeptember–decemberi időszakra? – Bár a területeink egy részén még zajlanak a felújítások, az őszi hónapokban a már említett saját kiállításunkon kívül több nagyszabású rendezvénynek is otthont adhatunk. Elsőként, szeptemberben a Brain Bar fesztivált köszönthetjük. A legnagyobb izgalommal a decembert várjuk, hiszen ekkor ünnepeljük a Millenáris huszadik születésnapját, amely alkalomból egy újabb „világraszóló” produkciót tervezünk. Az egykori Álmok álmodói kiállítás nyomdokain egy különleges és sokszínű tudománytörténeti tárlattal készülünk. – Jelenleg is zajlanak építési munkálatok a korábban játszóháznak otthont adó épületben. Milyen funkciót szánnak az ingatlannak, s milyen további beruházások várhatók még? – A Millenáris ikonikus Fogadóépülete a húsz évvel ezelőtti, eredeti funkcióját kapja vissza, vagyis multifunkcionális rendezvényterületként működik majd. A családi és gyermekprogramok elsődleges helyszíne lesz, emellett a többi épületünkhöz hasonlóan üzleti és közérdekű rendezvények megtartására is alkalmassá válik. – Szerepel-e az elképzeléseik között, hogy újabb gasztrohelyek nyíljanak a

Millenáris Parkban és a Széllkapu Parkban? Utóbbit elfoglalták-e, magukénak tudják-e már a városlakók? – Az idén két vendéglátóhely nyílt a Széllkapu parkrészen. A Nor/ma Grand skandináv pékség és a Zsiráf Buda, egy

NÉVJEGY Tizenhárom évig, 2006 és 2019 között alpolgármester és önkormányzati képviselő volt a főváros II. kerületében. Irányításával zajlottak a városrész fejlesztései, és ő felügyelte az oktatási, valamint az ifjúsági ügyeket is. 2019 vége óta a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Három gyermek édesanyja.

fagyizóval kiegészülve. A régi Millenáris területén működő Rosetta kávézóval és Samantha bisztróval együtt az igények széles skáláját képesek lefedni, így újabb egységek nyitását egyelőre nem tervezzük. A Széllkapu Park a tavalyi megnyitása óta folyamatos népszerűségnek örvend. Közép-Európa egyik legnagyobb pihenőparkja jött itt létre az egykori ipari terület helyén, háromdimenziós függőkerttel, cseresznyefaligettel, erdő-mező-tó hármassal, látványos dizájnnapelemekkel és háromszázötvenöt előnevelt fával. A beruházás jelentősen növelte a főváros zöld felületét, javította a forgalmas városrész levegőjét, a parkrésszel egy időben átadott ötszáz férőhelyes mélygarázs pedig enyhíti a környék parkolási gondjait. A korábban említett programpalettával kiegészülve területünk különleges és tartalmas kikapcsolódást kínál, ami a látogatóink számán is megmutatkozik. HELMECZI ZOLTÁN 2021/33 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Danko_virag.indd 79

2021. 08. 17. 18:12

| SPORT |

Amikor Lionel Messi még bele sem fogott a mondandójába, de már könnyes volt a szeme, egyértelművé vált, hogy mindennek vége. Már ami a Barcelona 10-esének katalóniai karrierjét illeti, két nappal később ugyanis már a PSG 30-asa volt. Miután a felesége, Antonela Roccuzzo zsebkendő híján egy szalvétát nyújtott át neki, csak belevágott, kezdve azzal, hogy nagyon nehéz ennyi év után váltani, nem volt erre felkészülve. „Tavaly, a karantén ideje alatt határozottan úgy voltam vele, hogy megyek, az idén viszont meg voltam győződve arról, hogy itt folytatom, maradok az otthonomban” – tekintett vissza Messi. Felidézte, hogy nagyon fiatalon, 13 éves gyerekként érkezett a Barça utánpótlásképző műhelyébe (La Masia), bő két évtized múltán, 34 esztendősen pedig a feleségével, valamint a három katalán–argentin gyermekükkel távozik.

ARANYAT ÉRŐ KÖNNYEK

Kijelentette: mindent megadott ezért a csapatért és mezért, az első naptól kezdve az utolsóig, így több mint elégedetten távozhat. „Remélem, valamilyen formában

egyszer visszatérek, s hozzájárulhatok ahhoz, hogy ez a klub továbbra is a világ legjobbja maradjon” – bocsátotta előre. Sokakat megdöbbenthet, de a játékos könynyei is legalább egymillió dollárt érnek, legalábbis ennyiért bocsátják árverésre a szalvétát, amellyel a szemét törölgette a pódiumon. S hogy mit ért el Messi Barcelonában? Először is 778 mérkőzésen futott ki a pályára, amelyeken összesen 672 gólt szerzett a katalánok színeiben – természetesen mindkét kiemelkedő mutató egyben klubrekord. A Bajnokok Ligáját négyszer, a klubvilágbajnokságot és az európai Szuperkupát három-három alkalommal, a bajnokságot tízszer, a Király Kupát és a spanyol Szuperkupát hétszer nyerte meg. Számtalan egyéni díja közül – a hat Aranylabdán kívül – kiemelkedik a hat európai Aranycipő és a nyolc spanyol gólkirályi cím. Azt Joan Laporta elnök már Messi búcsúja előtt egyértelművé tette, hogy miért alakult így a végkifejlet a klub és a sztárjátékos kapcsolatában. A spanyol bajnok-

ságban, a La Ligában alkalmazott pénzügyi fair play szabályai miatt nem köthettek új szerződést az argentin klaszszissal, azzal ugyanis a bérköltségek elérték volna az összes bevétel 110 százalékát, ami túl nagy kockázat. Ugyanakkor ez a mutató Messi nélkül is eléri a 95 százalékot. „A klub mindenek felett áll, még a világ legjobb játékosa felett is. Az első ajánlatunk kétéves volt, a megállapodás szerinti összeget öt év alatt fizettük volna ki. Másodszor viszont már ötéves szerződésben gondolkodtunk. A vezetőségben mindenki azt várta, hogy Lionel Messi még legalább két idényre velünk marad” – ismertette Laporta.

JÓL FOGYNAK A MEZEK

Fontos tényező volt azonban a Covid-hatás is. A 34 éves gólvágó ugyanis már tavaly, az egy évig még élő szerződése ellenére is távozni akart Barcelonából, amely akkor – a 2007–08-as évad után először – trófea nélkül zárt egy szezont. Augusztus végén hivatalos dokumentumot juttatott

FOTÓK: REUTERS

TÁVOL

MESSI

BÚCSÚ BARCELONÁTÓL | Bár a hatszoros aranylabdás Lionel Messi neve egybeforrt a katalán sztárklubbal, karrierje alkonyán mégis elhagyta a gránátvörös-kékeket, hogy a PSG mezében nyisson új fejezetet. A varázslat folytatódik, immár Párizsban.

80 | FIGYELŐ 2021/33

F_80-81_Sport_Messi.indd 80

2021. 08. 17. 18:13

| SPORT | TEMETETLEN MÚLT. FÁJÓ SZÍVVEL KÖSZÖNT EL BARCELONÁBAN LIONEL MESSI

el Messi az egyesülethez a szerződésében lévő, ingyenes távozást biztosító záradékra hivatkozva. A klub aztán a koronavírusjárvány okozta csúszásba kapaszkodott, sikeresen. A futballistának ugyanis júniusban kellett volna jeleznie szándékát, abból kiindulva, hogy a spanyol és az európai futballszezon rendszerint májusban ér véget. A világjárvány miatt azonban tavaly kitolódott a zárás júliusra, illetve augusztusra. A Barcelona szerint így Messi a határidőn túl jelzett, hiszen konkrét hónapot írtak a szerződésbe, nem pedig szezon utáni időszakot, így az ingyenes távozás helyett az egyesület ragaszkodott a 700 millió eurós kivásárlási árhoz, amelyet senki sem fizetett ki. Ahogy az sejthető volt, végül a Paris Saint-Germain lett a befutó, és bár a Qatar Sports Investments révén a tehetős közelkeleti tulajdonosi háttér adott, a párizsiak ingyen csaptak le Messire, akárcsak korábban Sergio Ramosra (Real Madrid), Gianluigi Donnarummára (AC Milan) és Georginio Wijnaldumra (Liverpool). Fizetniük csak az Internazionale marokkói válogatott szélsőhátvédjéért, Achraf Hakimiért kellett, de érte is „pusztán” a piaci értékének megfelelő 60 millió eurót. A számukra kínált bér viszont több mint versenyképes, így nem csoda, hogy az érkezőkre való tekintettel tíz játékostól nyomban meg is vált a PSG. A L’Équipe francia sportnapilap szerint Messi évente 35 millió eurót keres majd, és ezt az öszszeget akár önmagában az argentin sztár nevével és 30-as mezszámával ellátott mezek eladása is behozhatja. Mindenesetre jó kiinduló alap, hogy a hivatalos bejelentést követő hét percben azonnal elkelt 150 ezer darab dressz. A 35 millió euró azonban csak az alapbér. A fizetés a különféle eredményességalapú bónuszokkal elérheti a 60-70 milliót is. A mezeladások ellen hat, hogy az olcsó replikák távol-keleti gyártói is belelendültek. A labdarúgó egyébként kettő plusz egy évre szóló szerződést kötött, és 25 millió eurós aláírási pénzhez is jutott Párizsban.

ARGENTIN VONAL

Győzelemmel kezdte a Messi utáni korszakot a Barcelona, amelynek tavaly be kellett érnie a bronzéremmel a La Ligában: a gránátvörös-kékek 4–2-re verték a Real Sociedadot. A dán Martin

Braithwaite duplázott, Gerard Piqué és Sergi Roberto pedig egyszer volt eredményes. A katalán gárda soraiból 17 év után hiányzó Lionel Messi új csapata szintén 4–2-re nyert, a most még tartalékos PSG ellenfele a Strasbourg volt. Bár a Parc des Princes-ben rendezett találkozón hivatalosan is bemutatták az új szerzeményeket, a nagy nevek közül azonban egyelőre csak Hakimi és Wijnaldum lépett pályára. Azaz nemcsak a hatszoros aranylabdás argentin világsztár hagyta ki a mérkőzést, hanem a nyári Eb legjobbjának megválasztott olasz kapus, Gianluigi Donnarumma s a világ- és Európa-bajnok spanyol hátvéd, Sergio Ramos is, miközben a PSG már meglévő alapemberei kö-

gentin vezetőedzője, Mauricio Pochettino felvette vele a kapcsolatot. Újból nyomatékosította, hogy nagyon nehéz volt elhagynia Barcelonát ennyi év után, de abban a pillanatban, amikor megérkezett Párizsba, már nagyon boldog volt. Nasszer elKelaifi klubelnök pedig nemes egyszerűséggel úgy hivatkozott Messi érkezésére, hogy történelmi nap a PSG és a futballvilág számára egyaránt. „Leót mindenki ismeri. Ő egy igazi győztes, aki csodálatossá, varázslatossá teszi a futballt. Na-

ELLENSÉGBŐL BARÁT. IMMÁR KÖZÖS CÉLOKÉRT KÜZDENEK PÁRIZSBAN SERGIO RAMOSSZAL

zül is hiányoztak jó néhányan, így Ángel Di María, Marco Verratti és Neymar. „A célom és az álmom egy újabb Bajnokok Ligája-trófea megszerzése, itt a lehető legjobb esélyeim vannak elérni ezt” – mondta Lionel Messi, miután bemutatták. Elárulta: választása többek között azért esett a francia klubra, mert ott újra együtt futballozhat korábbi barcelonai csapattársával, a brazil Neymarral, valamint honfitársaival, Ángel di Maríával és Leandro Paredesszel. Az új csapatát elnézve arra gondolt: nagyon sok lehetőség van ebben a keretben. Felidézte, hogy rendkívül nehéz helyzetbe került, de gyorsan és hatékonyan történt minden, miután a PSG ar-

gyon izgalmas időszak lesz ez a szurkolók számára, hiszen rendkívüli ambícióink vannak” – tette hozzá el-Kelaifi. És ezzel aligha túlzott. Nem kérdés, hogy az 5 vagy 10 évvel ezelőtti Messit legfeljebb elrabolni tudták volna Barcelonából, de a 34 esztendős „kiadás” is egyszeri és megismételhetetlen. Ilyen futballista ötvenévente egy ha születik, és most már a PSG is kiveheti ebből a varázslatból a maga részét. GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/33 FIGYELŐ | 81

F_80-81_Sport_Messi.indd 81

2021. 08. 17. 18:13

| AJÁNLÓ |

ROZÉ, RIZLING ÉS JAZZ NAPOK Az idén 11 éves gasztrokulturális rendezvény augusztus 22-ig várja az érdeklődőket Veszprémben, az Óváros téren. A „10 nap, 30 borász, 30 koncert” szlogen jegyében a színpadon esténként három zenekar mutatkozik be. A hagyományosabb ételek mellett a gasztronómiai kínálatban teret kapnak a helybéli őstermelők termékei, valamint kézműves remekek.

BOR, MÁMOR, ÜNNEP

MESTERSÉGEK ÜNNEPE

Az idén sem marad el az ünnepi hétvége egyik legnépszerűbb programja, az ország legnagyobb népművészeti fesztiválja. A budai Várban a hajdani vásárok hangulatát idéző családi fesztivál új helyszínen jelentkezik. A 800 mesterember mellett türk vendégeket hívtak meg az ez évi programra.

KODÁLY APERITIF

Héthektárnyi területen fekszik a kőröshegyi levendulás, ahol augusztus 22-ig még szüretelhetnek angol levendulát a látogatók.

BADACSONYI BOR7VÉGÉK

Badacsony ismét pezsgő kulturális színtér augusztus 21ig, ahol izgalmas zenei programok között fogyaszthatják a vendégek a legjobb helyi borokat. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

STRAND FESZTIVÁL

A rendezvény ideiglenesen Balatonvilágosra, a Club Aliga területére költözött. A „10 nap Strand” (augusztus 18– 22. és 25–29.) kisebb lesz, hosszabb és a megszokottnál is kedvesebb. Az eseményre várt nemzetközi sztárok: Lost Frequencies, Martin Solveig, Milky Chance, Alle Farben, Nouvelle Vague. A hazai fellépők között Ákos, a Halott Pénz, a Tankcsapda, Majka és Curtis, a Punnany Massif és a Bagossy Brothers Company is érkezik a programra.

FOTÓK: MTI; MUDRA LÁSZLÓ, WE LOVE BALATON; FIGYELŐ-ARCHÍV

LEVENDULASZÜRET KŐRÖSHEGYEN

Az augusztus 22-ig látogatható pécsi esemény találkozás és felfedezés: összehozza a művészeteket, prezentálja a színvonalas gasztronómiát. Napközben díjmentes programokkal várják a családokat a tóparti ligetben, frissítő finomságokat kóstolhatnak a gasztroudvarban. A Pannon Filharmonikusok Rossini-gálájával indul a program, és igazi sztárparádét ígér a Modern Art Orchestra. Vendégei lesznek: Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Dresch Mihály, Gőz László, Szirtes Edina Mókus és Fekete-Kovács Kornél.

82 | FIGYELŐ 2021/33

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 08. 17. 18:14

A VEZETŐ MAGAZIN

TALÁLKOZZUNK AZ AUTOMOBIL ÉS TUNING SHOW-N AUGUSZTUS 27-29. KÖZT!

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online a www.lapcentrum.hu/automotor oldalon! F_BIII-autoi.indd III

2021. 08. 17. 14:47

!&e MM 7 1A EGY ÉVRE A VITORLÁZÁS MAGAZINRA!

*Az ajándékot legkésőbb az akció lezártát követő héten postázzuk.

"b _ M 1A!&e R Mì 5880 Ft

MOST

6&7 7 1A!&e RA7 / _&R<I1 e M /V1 M<R /Y1 Y7/ . 7 / òè 1A!&e R M R 6 "I 7 1% R&ì

+36-46/998-800

LAPCENTRUM.HU/VITORLAZAS

Akciónk 2021. március 10. és 2021. szeptember 15. között a Vitorlázás magazinra egy éves időtartamra (6 lapszám) előfizetőkre vonatkozik. Az előfizetési díj 5880 Ft egy évre. A Vitorlázás sajtótermékre vonatkozó ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között történő előfizetésekre érvényes. Az előfizetési díj az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket. Minden előfizető garantált ajándékot kap, melyet az akció lezárultát követő héten küldünk meg. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. A megrendelésért keresse munkatársainkat a +36-46/998-800-as telefonszámon, az elofizetes@mediaworks.hu e-mail-címen, vagy fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas oldalon. Az adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

F_BIV_vitorlas.indd IV

2021. 08. 17. 14:47