3 minute read

KÖVETELÉSKEZELÉS Szabályozásra várva

SZABÁLYOZÁSRA VÁRVA

KÖVETELÉSKEZELÉS | Az adósok, a pénzügyi szolgáltatók és a követeléskezelő cégek érdekét egyaránt szolgálná, ha egyértelműen szabályoznák a kapcsolatukat. Erre a már régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény jelenthetné a megoldást.

Advertisement

„A nem vagy késedelmesen fizető ügyfelek számára egyértelműen hasznos lenne, ha egyértelmű jogszabályi környezet jönne létre a követeléskezelők és az adósok közötti kapcsolatban. Erre legfőképpen a hitelmoratórium lejártával lenne rendkívül nagy szükség” – jelentette ki első szakmai találkozójukat követően Bódizs Kornél, a követeléskezelő cégeket képviselő Makisz elnöke és Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség új elnöke.

A két szakember kifejtette: a lízingcégek és a követeléskezelők érdekei azért is több tekintetben azonosak, mert az a követelésállomány, melynek érvényesítését az előbbiek már nem tudják megoldani a fennálló szerződések keretei között, szükségszerűen az utóbbi szektorba kerül. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke hangsúlyozta: a követeléskezelők elsődleges érdeke ilyenkor az, hogy a mindkét fél számára előnytelen felszámolást, illetve bírósági végrehajtást megelőzzék.

ELKERÜLHETŐ KÖLTSÉGEK

A kényszer alkalmazása helyett olyan, önkéntes teljesítésen alapuló megállapodást ajánlanak a megrendült anyagi helyzetű ügyfeleknek, amely komoly költségmegtakarítást biztosíthat számukra. Az egyezséggel ráadásul elkerülhetők azok a nagy jogi kiadások is, amelyeket végül szintén az adósoknak kellene

rendezniük. Bódizs Kornél szerint ezért is van meghatározó jelentősége annak, hogy a lízingcégektől olyan aktualizált ügyféladatok kerüljenek a követeléskezelőkhöz, amelyek alapján azok rögtön fel tudják venni a kapcsolatot az adósokkal. Ez azért szükséges, mert az európai GDPR szabályozás hazai értelmezése, alkalmazása miatt a követeléskezelőket a felmondott szerződések már nem jogosítják fel az adatkezelésre, így jobbára csak azokat a jogi eljáráshoz szükséges információkat használhatják, amelyek viszont nem foglalják magukban az ügyfelek telefonszámait vagy e-mail-címeit, melyek a mai világban a kommunikáció elengedhetetlen eszközei.

A 2020. március 18-án 24.00-kor fennállt hitel- és lízingszerződésekre vonatkozó törlesztési moratórium a jelenlegi szabályozás szerint szeptember végéig marad érvényben. A piaci várakozások szerint az általános moratóriumot már nem hosszabbítja meg a kormány, viszont olyan szabályozás előkészítése zajlik, amely a ténylegesen rászoruló ügyfeleknek lehetővé tenné, hogy a továbbiakban is éljenek a haladékkal.

A kényszer alkalmazása helyett olyan, önkéntes teljesítésen alapuló megállapodást ajánlanak a megrendült anyagi helyzetű ügyfeleknek, amely komoly költségmegtakarítást biztosíthat számukra.

Zs. Nagy István hozzátette: mivel a lízing alapja az eszközfinanszírozás, a konstrukció sajátossága miatt a fedezetet minden esetben egy olyan eszköz jelenti, amelynek évről évre csökken az értéke. A lízingszektornak ezért is érdeke, hogy a követeléskezelők gyakorlatát is megismerve, a hátralékos kinnlévőségek fennállásának időtartamát csökkentve minimalizálja az általa kezelt késedelmesen fizetett hitelállomány mértékét. A követeléskezelői gyakorlat megismerése a lízingpiac fejlődése szempontjából szintén hasznos, hiszen a termékfejlesztésben és az ügyfél-kommunikációban egyaránt hasznosítani lehet azt a tapasztalatot, amely megmutatja, mi történik azokkal a követelésekkel, amelyek a nemfizetés miatt kilépnek a hagyományos szerződéses keretek közül.

FELÜGYELET ÉS ADATKEZELÉS

A két szakember kifejtette: „Rengeteget tudunk tanulni egymástól, ami az egész pénzügyi szektor fejlődését is szolgálja.” Az általuk kezelt ügyfélállományt és a késedelmes fizetések növekvő arányát tekintve ugyanakkor abban is egyetértettek, hogy már most látszik: a hitelmoratórium lejártával sok, a haladék okán jelenleg védettséget élvező ügyfél hirtelen komoly fizetési gondokkal és a meghosszabbodott futamidőből eredő kihívásokkal fog szembesülni, ami a bankok, a lízingcégek és a követeléskezelők számára egyaránt nagy kihívást jelent majd. A probléma hatékony és fair kezeléséhez a Makisz szerint ezért lenne elengedhetetlen egy a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény. Ez egyértelműsítené, kik és milyen feltételekkel dolgozhatnak a követeléskezelési piacon, mégpedig azzal, hogy engedélykötelessé tenné és felügyelet alá rendelné a követeléskezelési tevékenységet. Ezzel együtt az adatkezelési jogokat és kötelezettségeket is rendezné. Az adósi ol-

dalon viszont erős fogyasztóvédelmi jogokat garantálna, miközben megkülönböztetné az együttműködő és együtt nem működő ügyfeleket. A Makisz elnöke hangsúlyozta: a törvény elsődleges szerepe a kedvezmények irányába mutató kommunikáció, valamint az átláthatóság megteremtése lenne.

LÍZINGCÉGEK

Milliárd forint

1355,09 1388,42 1384,30

1218,16 1716,91

1005,99

2016 2017 2018 2019 2020 2021

ÉRSEK M. ZOLTÁN

This article is from: