
3 minute read
KÖVETELÉSKEZELÉS Szabályozásra várva
from Figyelo_2021-33
by Mworks
SZABÁLYOZÁSRA VÁRVA
KÖVETELÉSKEZELÉS | Az adósok, a pénzügyi szolgáltatók és a követeléskezelő cégek érdekét egyaránt szolgálná, ha egyértelműen szabályoznák a kapcsolatukat. Erre a már régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény jelenthetné a megoldást.
Advertisement
„A nem vagy késedelmesen fizető ügyfelek számára egyértelműen hasznos lenne, ha egyértelmű jogszabályi környezet jönne létre a követeléskezelők és az adósok közötti kapcsolatban. Erre legfőképpen a hitelmoratórium lejártával lenne rendkívül nagy szükség” – jelentette ki első szakmai találkozójukat követően Bódizs Kornél, a követeléskezelő cégeket képviselő Makisz elnöke és Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség új elnöke.
A két szakember kifejtette: a lízingcégek és a követeléskezelők érdekei azért is több tekintetben azonosak, mert az a követelésállomány, melynek érvényesítését az előbbiek már nem tudják megoldani a fennálló szerződések keretei között, szükségszerűen az utóbbi szektorba kerül. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke hangsúlyozta: a követeléskezelők elsődleges érdeke ilyenkor az, hogy a mindkét fél számára előnytelen felszámolást, illetve bírósági végrehajtást megelőzzék.
ELKERÜLHETŐ KÖLTSÉGEK
A kényszer alkalmazása helyett olyan, önkéntes teljesítésen alapuló megállapodást ajánlanak a megrendült anyagi helyzetű ügyfeleknek, amely komoly költségmegtakarítást biztosíthat számukra. Az egyezséggel ráadásul elkerülhetők azok a nagy jogi kiadások is, amelyeket végül szintén az adósoknak kellene
rendezniük. Bódizs Kornél szerint ezért is van meghatározó jelentősége annak, hogy a lízingcégektől olyan aktualizált ügyféladatok kerüljenek a követeléskezelőkhöz, amelyek alapján azok rögtön fel tudják venni a kapcsolatot az adósokkal. Ez azért szükséges, mert az európai GDPR szabályozás hazai értelmezése, alkalmazása miatt a követeléskezelőket a felmondott szerződések már nem jogosítják fel az adatkezelésre, így jobbára csak azokat a jogi eljáráshoz szükséges információkat használhatják, amelyek viszont nem foglalják magukban az ügyfelek telefonszámait vagy e-mail-címeit, melyek a mai világban a kommunikáció elengedhetetlen eszközei.
A 2020. március 18-án 24.00-kor fennállt hitel- és lízingszerződésekre vonatkozó törlesztési moratórium a jelenlegi szabályozás szerint szeptember végéig marad érvényben. A piaci várakozások szerint az általános moratóriumot már nem hosszabbítja meg a kormány, viszont olyan szabályozás előkészítése zajlik, amely a ténylegesen rászoruló ügyfeleknek lehetővé tenné, hogy a továbbiakban is éljenek a haladékkal.
Zs. Nagy István hozzátette: mivel a lízing alapja az eszközfinanszírozás, a konstrukció sajátossága miatt a fedezetet minden esetben egy olyan eszköz jelenti, amelynek évről évre csökken az értéke. A lízingszektornak ezért is érdeke, hogy a követeléskezelők gyakorlatát is megismerve, a hátralékos kinnlévőségek fennállásának időtartamát csökkentve minimalizálja az általa kezelt késedelmesen fizetett hitelállomány mértékét. A követeléskezelői gyakorlat megismerése a lízingpiac fejlődése szempontjából szintén hasznos, hiszen a termékfejlesztésben és az ügyfél-kommunikációban egyaránt hasznosítani lehet azt a tapasztalatot, amely megmutatja, mi történik azokkal a követelésekkel, amelyek a nemfizetés miatt kilépnek a hagyományos szerződéses keretek közül.
FELÜGYELET ÉS ADATKEZELÉS
A két szakember kifejtette: „Rengeteget tudunk tanulni egymástól, ami az egész pénzügyi szektor fejlődését is szolgálja.” Az általuk kezelt ügyfélállományt és a késedelmes fizetések növekvő arányát tekintve ugyanakkor abban is egyetértettek, hogy már most látszik: a hitelmoratórium lejártával sok, a haladék okán jelenleg védettséget élvező ügyfél hirtelen komoly fizetési gondokkal és a meghosszabbodott futamidőből eredő kihívásokkal fog szembesülni, ami a bankok, a lízingcégek és a követeléskezelők számára egyaránt nagy kihívást jelent majd. A probléma hatékony és fair kezeléséhez a Makisz szerint ezért lenne elengedhetetlen egy a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény. Ez egyértelműsítené, kik és milyen feltételekkel dolgozhatnak a követeléskezelési piacon, mégpedig azzal, hogy engedélykötelessé tenné és felügyelet alá rendelné a követeléskezelési tevékenységet. Ezzel együtt az adatkezelési jogokat és kötelezettségeket is rendezné. Az adósi ol-
dalon viszont erős fogyasztóvédelmi jogokat garantálna, miközben megkülönböztetné az együttműködő és együtt nem működő ügyfeleket. A Makisz elnöke hangsúlyozta: a törvény elsődleges szerepe a kedvezmények irányába mutató kommunikáció, valamint az átláthatóság megteremtése lenne.
LÍZINGCÉGEK
Milliárd forint
1355,09 1388,42 1384,30
1218,16 1716,91
1005,99
2016 2017 2018 2019 2020 2021
ÉRSEK M. ZOLTÁN