RÉGIÓS HÍREK

DÜBÖRÖG AZ ADRIAI TURIZMUS

Július derekán futótűzként járta be a sajtót a hír, miszerint veszélybe került a horvát idegenforgalom, mivel az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) az ország tengermelléki vidékeit narancssárga (kockázatos besorolású) zónává nyilvánította. A félelem alaptalannak bizonyult, a turizmus ugyanis gőzerővel dübörög. Olyannyira, hogy a múlt hét első felében a Horvátországba látogató turisták száma átlépte a 7,7 milliót, túlszárnyalva ezzel az egész tavalyi létszámot. Ennek apropóján Andrej Plenković konzervatív kormányfő sajtótájékoztatót tartott a népszerű adriai üdülővárosban, Abbáziában. Közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a koronavírus ne sodorja veszélybe a szezon hátralévő részét. A cél az, hogy az idei szezon elérje a 2019-es esztendő eredményének legalább a 60 százalékát. Akkor 20 millió vendég érkezett az Adriára, mintegy 12 milliárd eurós hasznot hajtva a horvát államkincstárnak. A kormány célja reálisnak tűnik, hiszen a partok most tele vannak, szinte lehetetlen a last minute szállásfoglalás. Arra is van példa, hogy a szállásadók a már lefoglalt szobákat visszamondják, mert drágábban is kiadhatják. A legtöbb látogató az Isztrián tölti vakációját, de nagyon népszerű Split és környéke, valamint Dubrovnik is. Ami a turisták nemzetiségét illeti, a legtöbb német; őket a szlovének, majd a belföldi vendégek követik. A magyarok az összes látogató 4 százalékát teszik ki.

Mindenesetre jó tudni, hogy az országban folyamatosan emelkedik az újonnan regisztrált fertőzöttek száma. Napi átlagban már több mint 300 új beteget azonosítanak – többségüket a vírus delta-variánsa fertőzte meg. Szigorúbb korlátozásokra egyelőre nem kell számítani, a kormány a hónap végéig meghosszabbította a jelenlegi, enyhe intézkedéseket. A negyedik hullámot az őszre várják a horvátok.

HORDÓSI

LEKÉSTE A 400 EZER EURÓT A VAKCINALOTTÓN

Szlovákiában a felnőtt népesség alig fele vette fel eddig a koronavírus elleni oltás mindkét adagját. A kampány kezdettől fogva meglehetősen ellentmondásos volt, ráadásul az ellenzéki pártok sem siettek a kormány segítségére, sőt egyesek a korlátozásokat és az oltást ellenző tüntetőkkel rokonszenveztek. Igor Matovič korábbi miniszterelnök a Szputnyik V vakcinák miatt kényszerült lemondani, de pénzügyminiszterként is számos ötlettel jelentkezett a járvány kezelését illetően.

Az ő fejéből pattant ki az úgynevezett Covid-lottó gondolata is, hogy serkentse a hezitálókat. Csak azok a szlovák állampolgárságú felnőtt személyek vehetnek részt a játékban, akiket legalább egy dózissal beoltottak. A nyereményjátékra bejelentkezők egy kódot kapnak. Ha a tévéműsorban kisorsolják őket, akkor 20 másodpercen belül be kell mondaniuk, hogy megkapják a pénzt. A játék 12 héten át tart, vasárnap este már lezajlott az első forduló. Az első nyertes teljesítette a feltételeket, s 100 ezer euróval lett gazdagabb (pontosabban 81 ezerrel, mert a 350 euró feletti nyereményekből levonják a 19 százalékos adót). A második és a harmadik kisorsolt személy nem jelentkezett be, így az ő 100-100 ezrük összeadódott, és a negyedik nyertes a 100 ezer mellett elvihette volna a 200 ezer eurót is, de nem volt tévéközelben, így ő is lemaradt a nyereményről. Az ötödik személy online nézte a műsort, és hiába mondta be még a 20 másodperc letelte előtt a kódot, az internetkapcsolat lassúsága miatt néhány másodpercet késett, ezért lemaradt a 400 ezer euróról. Csupán 810-et kap majd, mert végül bekapcsolódott a játékba. Matovič és a közmédia vezetője hétfőn otthonában felkereste az eperjesi nőt, és azt ígérték neki, hogy ügyvédek bevonásával megkeresik a lehetőségét annak, hogy kifizessék részére a bruttó 400 ezer eurót. A vakcinalottó most vasárnap folytatódik. Sokan kételkednek a motivációs hatásában, ugyanakkor az egészségügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy bizonyos csoportok számára kötelezővé teszik a védőoltást.

(LAMÉR)

MAGYAR INGATLANFEJLESZTÉS LJUBLJANÁBAN

Újból változik a két évtizede húzódó Emonika-projekt, amely a szlovén főváros korszerű vasúti pályaudvarának és autóbusz-állomásának, valamint egy kereskedelmi résznek a megépítésére vonatkozik. Az Emonikában eddig több magyar vállalat is érdekelt volt, majd az OTP-nek a szlovén bankpiacra lépésével a beruházás gyors lebonyolítását az OTP Ingatlanbefektetési Alaphoz kötődő szlovén Mendota Invest vállalta fel.

A szlovén sajtó szerint a beruházó a kereskedelmi komplexum (bevásárlóközpont-irodaház-szálloda) helyett vagy annak kiegészítéseként a 12–17 ezer négyzetméternyi területen lakásokat építene.

A magyar érdekeltségű ingatlanfejlesztő részleteket nem árul el a tervezett változásokról, de ha lakásonként átlagosan 70 négyzetméterrel számolunk, akkor 170–240 új otthon épülne Ljubljana központjában. Ezek az ingatlanok az Emonika-projekt kommerciális részének a negyedét tennék ki. Annyi biztos – állapítja meg a média –, hogy a magyar befektető észlelte: a fővárosban nagyon kelendőek az új építésű lakások, a vásárlók „viszik őket, mint a mézet”. Az Emonika kereskedelmi részének – amelyben a szálloda, a lakások, az üzlethelyiségek épülnének – az értékét 280 millió euróra becsülik, az egész projekt pedig, beleértve a közszolgáltatói részét (a vasút- és buszállomást, valamint egy kétezer férőhelyes parkolóházat), 388 millióba kerül.

Az invesztorok (a Mendota Invest és a szlovén állam) ún. integrált építési engedélyért folyamodnak, amelyet állítólag gyorsított eljárásban ígérnek kiadni. Ez esetben az építkezés két éven belül befejeződne.

-TOTI-

DÍJCSÖKKENTÉS OLIGARCHAVIZSGÁLATTAL

Ukrajnában október elsejétől csökken a lakossági elektromos energia tarifája – közölte a múlt heti kormányülés után Denisz Smihal miniszterelnök. A havonta legfeljebb 250 kWh energiát felhasználók a jelenlegi kilowattonkénti 1,68 hrivnya (közel 19 forint) helyett 1,44 hrivnyát (16 forint) fizetnek majd. A megállapított határértéknél többet fogyasztó háztartások számára a mostani díjszabás marad érvényben. Előzetes becslések szerint az árcsökkenés a lakossági felhasználók 80 százalékát érinti. Tavaly egy háztartás havi átlagfogyasztása 168 kWh volt.

A lakosok támogatását kétségkívül teljes mértékben élvező döntés nemcsak azért meglepő, mert néhány hónapja Ukrajnában szintén meglódult az infláció, s szinte minden árucikk és szolgáltatás megdrágult, hanem amiatt is, hogy még néhány nappal korábban is áremelésről szóltak a hírek.

A kormányhatározat szerint az árampiacot szabályozó új modellt, amely meghatározza a lakossági tarifa meghatározásának elvét, legkésőbb az ország függetlensége napjáig, vagyis augusztus 24-ig nyilvánosságra hozzák.

Az árcsökkentésről hozott határozatot megelőzően a nemzetbiztonsági és védelmi tanács megvizsgálta az ukrán energiapiacot, és „monopolhelyzettel való visszaélés jeleit fedezte fel”. A szervezet titkára, Olekszij Danyilov hét ukrán oligarchát – köztük a közismert Rinat Ahmetovot és Ihor Kolomojszkijt –, valamint egy orosz állampolgárt is megnevezett, mint akik kézben tartják az ország elosztóhálózatát. Jelenleg nem az a kérdés, hogyan került a tulajdonukba a hálózat – jelentette ki Danyilov, hozzátéve, hogy a döntés alapján a nemzetbiztonság veszélyeztetése esetén megvizsgálják az ideiglenes vállalatirányítás bevezetését.

A lakossági árcsökkentést az ipari fogyasztókkal fizettetik majd meg, tovább emelve számukra a villany árát. Valerij Taraszjuk, az energetikai nemzeti bizottság vezetője szerint csakis a két tarifa fokozatos közelítése jelenthet megoldást. Hozzátette: a gazdaságilag megalapozott általános érvényű árszint mellett célirányos támogatásban kell részesíteni az arra rászoruló fogyasztókat.

SZŐLŐSI