| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
MEGLEHET AZ ÁRA AZ ELUTASÍTÁSNAK
KOVÁCS ATTILA | A Norvég Alap-ügy hatással lehet arra a döntésre, amelyet az európai uniós tagállamok egyhangúlag hoznak arról, hogy az EGT-országok – köztük Norvégia – a következő pénzügyi ciklusban miként részesedhetnek a közös piac előnyeiből – mondta az Alapjogokért Központ projektvezetője. Magyarország az EU és a donor államok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) által megkötött szerződések értelmében a 2014–21-es időszakra vonatkozóan – amely a gyakorlatban 2017 és 2024 között biztosít lehetőséget fejlesztések megvalósítására – összesen 214,6 millió euróra, azaz kb. 76 milliárd forintra jogosult – hangsúlyozta Kovács Attila.
KONSZENZUS NÉLKÜL
Az Alapjogokért Központ projektvezetője felhívta a figyelmet: a szerződés alapján valamennyi kedvezményezett országban – 15 tagállamról van szó – kötelező a civil társadalom erősítésére az EGT Finanszírozási Mechanizmusból tíz százalékot fordítani. Magyarország esetében 10,89 millió euróról, azaz kb. 3,8 milliárd forintról van szó. Mint magyarázta, ezt követlenül a donor államok kezelik, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg. Emlékeztetett: hazánk a Norvégiával folytatott kétoldalú tárgyalásokon folyamatosan képviselte azon álláspontját, miszerint a beleegyezése nélkül ne lehessen civil alapkezelőt kiválasztani. Így egyedül a mi esetünkben született olyan megállapodás, melynek értelmében kizárólag konszenzussal hozható döntés a civil alapkezelő kilétével kapcsolatban. Ennek azonban az volt a feltétele, hogy a két alapra (Norvég, EGT) vonatkozó
nemzetközi szerződések 2020. december 21-i aláírását követően hét hónapon belül határozni kell, különben Magyarország az egész forrást elveszíti. Mivel a nemzetközi szerződésekben fog-
A NORVÉGOK AZ ALAPKEZELŐRŐL Oslo júliusban hivatalos közleményt adott ki az ügyben, amelyben csak utalnak az általuk a legalkalmasabbnak tartott alapkezelőre, az Ökotárs Alapítványra. Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter szerint az alapkezelő feladata a civil társadalomnak előirányzott több mint 10 millió euró kezelése, továbbá biztosítania kell, hogy az alap a civil társadalom megerősítését, az állampolgári szerepvállalás ösztönzését és a sérülékeny csoportok támogatását szolgálja. A donoroknak a célkitűzések elérésére a legalkalmasabb alapkezelőt kell kiválasztaniuk. „Ebben a kérdésben nem jutottunk egyetértésre Magyarországgal” – mondta. A donor államok – Norvégia, Izland, Liechtenstein – mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és továbbra is elkötelezettek amellett, hogy a szakmai szempontból legalkalmasabb jelöltet kell választani.
lalt határidő – 2021. július 22. – eredménytelenül telt el, hazánk nem vált jogosulttá a teljes, 214,6 millió eurós támogatásra. „Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a lejárt határidő ellenére a feleknek közös megegyezés esetén lehetőségük van a meglévő nemzetközi szerződés módosítására vagy új megállapodás megkötésére” – tette hozzá a szakértő. Ha megegyezés születik, a közösen előkészített szakmai programok keretében 2024. április 30-ig van lehetőség a projektek végrehajtására.
MONOPOLHELYZETBEN
A vita a Norvég Alap hazai civil alapkezelője, az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium kapcsán robbant ki. Kovács Attila elmondta: a tárgyalások, valamint a pályáztatás folyamán a magyar fél nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja a már monopolhelyzetben lévő szervezet részvételével induló szövetkezés ismételt kiválasztását. A korábbi két támogatási ciklusban egyoldalú norvég döntéssel kijelölt Ökotárs politikai függetlensége ugyanis több alkalommal megkérdőjeleződött az elmúlt években. Az alapítvány programvezetője az a Temesvári Szilvia korábbi VI. kerületi LMP-s önkormányzati képviselőjelölt volt, aki bizalmi munkatársként tevékenykedett Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester mellett. Sőt, üzleti kapcsolatban is álltak: Karácsony 2014
26 | FIGYELŐ 2021/33
F_26-27_norveg_alap.indd 26
2021. 08. 16. 17:24
