| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
PARLAMENTI TÁNCREND
TÖRVÉNYHOZÁS | A 2022-es parlamenti választás előtti utolsó teljes ülésszakát kezdi meg szeptemberben az Országgyűlés. A kormány törvényalkotási programja tizenhat jogszabályjavaslatot sorol fel.
Hetvenhat plenáris ülést, azon belül kétszázkilenc ülésnapot tartott a 2018ban alakult, a koronavírus-járvány hullámai alatt is folyamatosan működő Országgyűlés ez év nyaráig. A százkilencvenkilenc képviselőre a parlamenti választásig még egy teljes ülésszak vár, szeptembertől decemberig. A kampány időszakában ugyanis rendszerint már nem gyűlnek össze a honatyák és a honanyák. Így választási években a februárban kezdődő parlamenti szezon általában csonka, és ez minden bizonnyal így lesz jövőre is. 2018-ban például az utolsó rendes tanácskozás február 21-én volt az április 8-i voksolást megelőzően. (Március 21-én, ellenzéki kezdeményezésre még összehívtak egy rendkívüli ülést, de az mindössze ötvenegy percig tartott.)
PROGRAM
A kormány őszre szóló törvényalkotási programja tizenhat javaslatot tartalmaz, ezek többségét novemberben és decemberben tervezik elfogadni. A parlament honlapján közzétett dokumentum alapján nagy terjedelműnek mindössze három előterjesztés ígérkezik: a 2020-as költségvetés zárszámadása, a honvédelemről és a honvédségről szóló indítvány, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásának, egyesülésének és szétválásának a szabályozása. A táblázatból az is kiderül, hogy a mezőgazdasági tárca az agrártermékek – így a mezőgazdasági és a borászati produktumok, az élelmiszerek és a szeszes italok – eredetvédelméről, valamint az erdőbirtokossági társulatokról készít tervezetet.
MENETEL A RENDŐRSÉGI ZENEKAR. A TÖRVÉNYHOZÁS IS GYORS ÜTEMET DIKTÁLT AZ ELMÚLT BŐ HÁROM ÉVBEN
A Miniszterelnökség azon dolgozik, hogy a polgárok állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, okmányazonosító és kapcsolattartási adatainak a változásáról hiteles elektronikus formában értesítést kapjanak a velük szerződéses viszonyban álló szolgáltatók, a közmű- és a telekommunikációs cégek. Emellett tervezik, hogy a – például költözés, bérbeadás vagy haláleset miatt szükséges –
közműátírásokhoz kapcsolódóan az állam egy ingyenes és egyablakos elektronikus ügyintézési szolgáltatást biztosít majd. Ennek igénybevételével a Miniszterelnökség szerint az ügyfelek és a szolgáltatók oldalán egyaránt elérhető lenne az adminisztratív terhek csökkentése. A törvényalkotási menetrendből egyébként az is kiolvasható, hogy a Belügyminisztérium új központi elektronikus ügyintézés bevezetésével kalkulál.
18 | FIGYELŐ 2021/33
F_18-19-Parlament.indd 18
2021. 08. 16. 17:20
