| TÁRSADALOM |
NEM GONDOLUNK AZ IDŐSÉVEINK BIZTONSÁGÁRA Beszélünk-e Magyarországon össztársadalmi szinten eleget arról, hogy egyre tovább élünk, egyre hosszabb lesz az idős szakasza az életünknek, és ehhez pénz is kell? – A magyar állami nyugdíjrendszer az adott évben befolyó nyugdíjjárulékból és szociális hozzájárulási adóból finanszírozza a nyugdíjakat. Az állami nyugdíjak kifizethetőségét két folyamat veszélyezteti: egyrészt a nyugdíjasok számának növekedése, másrészt az aktív korúak csökkenése. A magyar népesség átlagéletkora 2000 és 2020 között 4,1 évvel nőtt (38,7-ről 42,8-re). A 65 év felettiek létszáma ugyanebben az időszakban 1,54 millióról 1,94 millióra bővült. Várhatóan tehát a nyugdíjasok száma a jövőben még tovább nő. A magyar állam jelentős eredményeket ért el a foglalkoztatás növelésében, hiszen 2020-ban félmillióval több a foglalkoztatottak száma, mint 2000-ben volt. Hoszszabb távon azonban a népességfogyást kellene megállítani, amire szintén jelentős állami törekvést tapasztalhatunk. Az elmúlt tíz évben Magyarország komoly eredményeket ért el ezen a területen, de a magyar népesség fenntartásához arra lenne szükség, hogy átlagosan 100 nőnek 207 gyermeke szülessen – ennél azonban 58-cal kevesebb jön a világra. A most meg nem születettek pedig 20-25 év múlva nem tudnak majd hozzájárulni a nyugdíjak kifizetéséhez. Ha ezek a folyamatok fennmaradnak, akkor egyre több nyugdíjat kell egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kitermelnie. Az OECD egy 2019-es jelentése szerint ugyanannyi keresőre 2060-ban kétszer annyi nyugdíjas fog jutni, mint 2020-ban. Amennyiben ez Magyarországon is bekövetkezik, akkor az állam a nyugdíjak
jelenlegi vásárlóértékét nem tudja majd fenntartani. Ezért az időskorúak életszínvonalát csak az öngondoskodás, a nem állami nyugdíjcélú megtakarítások tarthatják fenn. Erről pedig nem esik elég szó itthon.
HONYEK PÉTER. A RÖVID TÁVÚ ÉRDEKEK FELÜLÍRJÁK AZ ÖNGONDOSKODÁST
NÖVEKVŐ PIAC A PwC elemzése szerint a globális nyugdíjalapok által kezelt vagyon 2019-től 2025-ig 18 ezer milliárd dollárral nő – 52 ezer milliárdról 70 ezer milliárdra, ami 5,2 százalékos éves átlagos növekedési ütemet jelent. A tanulmány alapján az amerikai nyugdíj-előtakarékossági programok teljes vagyona 2025-re várhatóan 12 ezer milliárd dollárral gyarapodik – a 2019-es 33 ezer milliárdról 45 ezer milliárdra –, ami 6 százalékos éves átlagos bővülési ütemet jelent. Ez kétszer akkora növekedés, mint az összes többi globális piacon együtt.
– Miért nem megy át a köztudatba az öngondoskodás még az Egyesült Államokban sem? Mi az oka, hogy a fiatalok globálisan nem gondolnak az öregkorukra? Mi hiányzik? A bizalom? Vagy az edukáció? – Az USA-ban a munkavállalóknak csupán a 36 százaléka érzi úgy, hogy megfelelő nyugdíjcélú öngondoskodási konstrukciója van. Még azok is, akik öngondoskodnak, átlagosan csak 120 000 dollárt (35 millió forintot) tudtak félrerakni, ami havi 1000 dolláros nyugdíjat biztosít számukra egy 15 éves kifizetési periódusban. (A 35 millió forint nagy öszszegnek tűnik, de az amerikai és a magyar öngondoskodási gyakorlat nem hasonlítható össze, hiszen az Egyesült Államokban az állami nyugdíjra való jogosultság minimális, illetve az életszínvonal és a megélhetési költségek lényegesen meghaladják a miénket.) Mindenesetre az USA-ban – ahol a világ magánnyugdíjvagyonának több mint a 60 százaléka található – sem gondolnak elegen a nyugdíjas éveikre. Ennek az egyik fontos indoka az, hogy a távoli jövőben, 20-30-40 év múlva bekövetkező eseményeket az emberek nem tudják a napi döntéseiknél figyelembe venni. A rövid távú érdekek – új ház, új autó vásárlása, a gyermekek megsegítése – sokszor felülírják a hosszú távú megfontolásokat, nemcsak Magyarországon, hanem a tengerentúlon is. Ezért kiemelten nagy az állam felelőssége a nyugdíjcélú öngondoskodás területén, mert az államtól ezen folyamatok hosszú távú felismerése sokkal inkább elvárható, mint az egyénektől. A politikai gondolkodás logikája azonban rövid távú, így a 20-30 évre szóló stratégiák kialakítása és megvalósítása nem sajátja.
FOTÓ: PWC
HONYEK PÉTER | Sokkoló adat, de világszerte mintegy 2,2 milliárd munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot, a teljes globális munkaerő 65 százaléka – írja friss elemzésében a PwC. Magyarországon sem jobb a helyzet. Az állami nyugdíjra számítanak az emberek, a fiatalok világképében pedig meg sem jelenik a jövőről való gondoskodás. Erről beszélt a Figyelőnek a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának az igazgatója.
78 | FIGYELŐ 2021/19
F_78-79_nyugdij.indd 78
2021. 05. 11. 16:07
