RÉGIÓS HÍREK

LÁTÁSI GONDOK A JÁRVÁNY MIATT

A csehországi optikai szaküzleteket közvetlenül nem érintették ugyan a járványügyi korlátozások, ennek ellenére megcsappant az ügyfeleik száma. A szigorítások enyhítése meglepő fordulattal járt: megnőtt azoknak a gyermekeknek az aránya, akiknek problémáik vannak az éles látással, vagy kettős látás alakult ki náluk.

A szakemberek szerint ezt az okozta, hogy a gyermekek a pandémia idején túl sok időt töltöttek a számítógépek képernyői és a táblagépek előtt, s keveset tartózkodtak a szabad levegőn. Látásromlást tapasztaltak a felnőttek is, de minden korcsoport esetében elmondható, hogy a probléma mögött inkább szubjektív okok állnak: a számítógépek előtt eltöltött túl sok idő és az ebből következő nagyobb fáradtság.

A bevásárlóközpontokban kialakított optikai szaküzletek és a nagyvárosi boltok sínylették meg leginkább a járványt, mivel az ügyfeleik között sok a külföldi turista. Ezért többen átálltak online üzemmódra, és valamelyest javítottak a forgalmukon. Azonban a személyes kapcsolat az ügyfelekkel kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő szemüveget nem könnyű az interneten kiválasztani – drága kereteket nem is igen vettek –, ráadásul vásárlás előtt szakemberrel is konzultálni kell.

Az egyik szaküzlet tulajdonosa, a Cseh Optikusok és Optometrikusok Szövetségének (SČOO) az elnöke, Václav Antonín szerint a kisebb magánboltokat kevésbé érintette a járványhelyzet, mivel jobbára állandó ügyfeleik vannak. Az optikai szaküzletek és szolgáltatások forgalmának a csökkenése átlagosan 20-30 százalék körül mozgott.

(LT)

HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁS HORVÁTORSZÁGBAN

Vasárnap az ország 576 önkormányzatának az összetételéről döntenek a választópolgárok, de 10 százalékkal csökken a megyei, városi és járási képviselői állomány, a jobbközép kormány költségmegtakarítási tervének megfelelően.

Nemcsak a tanácsokban ülő képviselők lesznek kevesebben, hanem a polgármester- és elöljáró-helyettesek is, ugyanis a tízezer fősnél kisebb közigazgatási egységekben ezek a vezetői tisztségek megszűnnek. Kivételt képeznek azok az önkormányzatok, amelyek körzetében a nemzeti kisebbségek aránya legalább 20 százalék.

Ott a nem horvát nemzetiségűeknek megmarad a ve ze tőhe lyettesi poszt, ezt a jogot ugyanis az alkotmány rögzíti. Így a magyarok továbbra is alanyi jogon részt vehetnek négy önkormányzat vezetésében. Ezekben a járásokban a törvényben garantált elöljáró-helyettesi pozíció elnyeréséért csak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) állított jelölteket. A szervezet a drávaszögi tömbmagyarság két járásában, a bellyeiben és a hercegszöllősiben magyar nemzetiségű független elöljárójelölteket támogat, akiknek jó esélyük van a győzelemre.

Ami az öt legnagyobb horvátországi várost illeti, valószínűleg egyikben sem lesz polgármestere a kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ). A közvéleménykutatások szerint Zágrábban az újbaloldal áll nyerésre, Splitben a centrum jelöltje vezet, Eszéken pedig a lokálpatrióták állnak jobban. A horvát baloldal fellegvárában, Fiumében szintén nem várható nagy meglepetés, noha a polgármesteri tisztség megszerzése – a többi nagyvárosban megszokotthoz hasonlóan – valószínűleg csak a második választási fordulóban dől el.

HORDÓSI

ARAB VÍZUM SZERB KÖZBENJÁRÁSSAL

A belgrádi intézmény javaslatára abban állapodott meg a szerb és a dubaji gazdasági kamara, hogy az Egyesült Arab Emírségek „aranyvízumot” (golden long-term visa), azaz hoszszú ideig érvényes tartózkodási engedélyt ad a nyugat-balkáni államokban működő cégek képviselőinek. A hírt Marko Čadež, a szerb gazdasági kamara elnöke jelentette be a minap, miután arab kollégájával, Hamad Buamimmel tárgyalt. Mint mondta, a lehetőség nemcsak a szerbiai vállalkozókra érvényes, hanem az egész régióban tevékenykedő üzletemberek számára fennáll, így az érdekeltek hosszú távú terveiket is meg tudják valósítani a közel-keleti országban. A szakember közölte: a kérelmek kezelése és jóváhagyása egyszerű, rövid folyamat lesz. A szerb vállalkozók számára még egy jó hírt mondott: kedvezményes ott-tartózkodást és ingyenes repülőutat biztosít a belgrádi kormány az októberben kezdődő és a jövő év márciusáig tartó dubaji gazdasági kiállításon való szerepléshez.

VIRÁG

ÁLLAMI TURISZTIKAI HOLDING ALAKUL SZLOVÉNIÁBAN

Délnyugati szomszédunk nemzeti vagyonkezelője (SDH) megjelentette a Terme Olimia 22,4 százalékos részvénycsomagjának az átvételi ajánlatát, amellyel a szlovén–horvát határ mindkét oldalán működő fürdőkomplexumok százszázalékos tulajdonosává válhat a szlovén állam. A 4,3 millió euró értékű felvásárlás fontos lépés a Szlovén Turisztikai Holding megalakításában, amely az ország összes – alpesi, tengermelléki és a belső részeken lévő – termálfürdő-társaságát egyesíti majd. Hasonló lépéseket tett az állam az utóbbi években más fürdőkomplexumok, valamint szállodák esetében is, és továbbiakat tervez átvenni több tíz millió euró értékben. Amint a holding létrejön, az állam a tulajdonában lévő idegenforgalmi infrastruktúrába, felújításokra és építkezésre kétszázmillió eurót tervez befektetni.

Az állam jelenleg lényegében az ország idegenforgalmi kapacitásának a 70 százalékát birtokolja, az említett termálfürdők felvásárlásával pedig létre is jöhetne a turisztikai holding, amely a jelenlegi és a volt kormány gazdasági miniszterének az egyik parádés projektje. Érdekesség, hogy első miniszteri kinevezése előtt Zdravko Počivalšek éppen a Terme Olimia vezetője volt, 15 éven keresztül.

-TOTI-

MESÉS VAGYONOK A SZEGÉNY ORSZÁGBAN

A száz leggazdagabb ukrán vagyona az utóbbi évben 42 százalékkal gyarapodott, s elérte a 44,5 milliárd dollárt (miközben az ország GDP-je a tavalyelőtti 154,7-ről 142,25 milliárd dollárra csökkent).

A Forbes ukrán nyelvű kiadásának a legfrissebb rangsorában 7,6 milliárd dolláros vagyonával Rinat Ahmetov áll az élen, a világranglistán pedig a 330. helyet foglalja el. Ahmetov aktívumai csaknem megháromszorozódtak az előző esztendőhöz képest, amikor 2,8 milliárd dollárral ugyancsak ő volt a legmódosabb Ukrajnában. Vagyonának oroszlánrészét bányászati, fémipari, valamint energetikai vállalatok képezik, de a médiaérdekeltségei is jelentősek, és ő a Sahtar Doneck futballklub tulajdonosa.

A második leggazdagabb ukrán Viktor Pincsuk. Becslések szerint 2021-ben ingatlanjainak és pénzeszközeinek az értéke meghaladja az acéliparban érdekelt Interpipe vállalatcsoport aktívumait. Összvagyona 1,4 milliárd dollárról két és fél milliárdra nőtt.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 2,4 milliárd dollárral (tavaly bő egymilliárd volt az összeg) Kosztyantin Zsevago került. Legjelentősebb vállalkozása, a vasérckitermeléssel foglalkozó Ferrexpo-csoport 1,4 milliárd dollárt ér.

A legismertebb ukrajnai oligarcha, Ihor Kolomojszkij egymilliárdról 1,8 milliárd dollárra duzzasztotta vagyonát, megelőzve Petro Porosenko volt államfőt, a Rosen csokibirodalom irányítóját, akinek a tavalyi 1,4 milliárd dollárját kétszázmillióval sikerült gyarapítania. A százas lista végén „kullogók” mindegyikének legalább 125 millió dollárja van.

Figyelemre méltó, hogy a rangsorban huszonnyolc agráriumban érdekelt üzletember szerepel. Általánosságban elmondható, hogy a száz legtehetősebb ukrán multimilliomos közül 76 javított az anyagi helyzetén, ami az ország kulcsfontosságú exportárui – búza, kukorica, vasérc, acélipari termékek – világpiaci konjunktúrájának tudható be – mutat rá a Forbes magazin ukrán kiadása.

SZŐLŐSI