HONYEK PÉTER Nem gondolunk

NEM GONDOLUNK

AZ IDŐSÉVEINK BIZTONSÁGÁRA

HONYEK PÉTER | Sokkoló adat, de világszerte mintegy 2,2 milliárd munkavállaló nem fi zet nyugdíjjárulékot, a teljes globális munkaerő 65 százaléka – írja friss elemzésében a PwC. Magyarországon sem jobb a helyzet. Az állami nyugdíjra számítanak az emberek, a fi atalok világképében pedig meg sem jelenik a jövőről való gondoskodás. Erről beszélt a Figyelőnek a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának az igazgatója.

Beszélünk-e Magyarországon össztársadalmi szinten eleget arról, hogy egyre tovább élünk, egyre hosszabb lesz az idős szakasza az életünknek, és ehhez pénz is kell? – A magyar állami nyugdíjrendszer az adott évben befolyó nyugdíjjárulékból és szociális hozzájárulási adóból finanszírozza a nyugdíjakat. Az állami nyugdíjak kifizethetőségét két folyamat veszélyezteti: egyrészt a nyugdíjasok számának növekedése, másrészt az aktív korúak csökkenése. A magyar népesség átlagéletkora 2000 és 2020 között 4,1 évvel nőtt (38,7-ről 42,8-re). A 65 év felettiek létszáma ugyanebben az időszakban 1,54 millióról 1,94 millióra bővült. Várhatóan tehát a nyugdíjasok száma a jövőben még tovább nő.

A magyar állam jelentős eredményeket ért el a foglalkoztatás növelésében, hiszen 2020-ban félmillióval több a foglalkoztatottak száma, mint 2000-ben volt. Hoszszabb távon azonban a népességfogyást kellene megállítani, amire szintén jelentős állami törekvést tapasztalhatunk. Az elmúlt tíz évben Magyarország komoly eredményeket ért el ezen a területen, de a magyar népesség fenntartásához arra lenne szükség, hogy átlagosan 100 nőnek 207 gyermeke szülessen – ennél azonban 58-cal kevesebb jön a világra. A most meg nem születettek pedig 20-25 év múlva nem tudnak majd hozzájárulni a nyugdíjak kifizetéséhez. Ha ezek a folyamatok fennmaradnak, akkor egyre több nyugdíjat kell egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kitermelnie. Az OECD egy 2019-es jelentése szerint ugyanannyi keresőre 2060-ban kétszer annyi nyugdíjas fog jutni, mint 2020-ban.

Amennyiben ez Magyarországon is bekövetkezik, akkor az állam a nyugdíjak jelenlegi vásárlóértékét nem tudja majd fenntartani. Ezért az időskorúak életszínvonalát csak az öngondoskodás, a nem állami nyugdíjcélú megtakarítások tarthatják fenn. Erről pedig nem esik elég szó itthon.

– Miért nem megy át a köztudatba az öngondoskodás még az Egyesült Államokban sem? Mi az oka, hogy a fiatalok globálisan nem gondolnak az öregkorukra? Mi hiányzik? A bizalom? Vagy az edukáció? – Az USA-ban a munkavállalóknak csupán a 36 százaléka érzi úgy, hogy megfelelő nyugdíjcélú öngondoskodási konstrukciója van. Még azok is, akik öngondoskodnak, átlagosan csak 120 000 dollárt (35 millió forintot) tudtak félrerakni, ami havi 1000 dolláros nyugdíjat biztosít számukra egy 15 éves kifizetési periódusban. (A 35 millió forint nagy öszszegnek tűnik, de az amerikai és a magyar öngondoskodási gyakorlat nem hasonlítható össze, hiszen az Egyesült Államokban az állami nyugdíjra való jogosultság minimális, illetve az életszínvonal és a megélhetési költségek lényegesen meghaladják a miénket.)

Mindenesetre az USA-ban – ahol a világ magánnyugdíjvagyonának több mint a 60 százaléka található – sem gondolnak elegen a nyugdíjas éveikre. Ennek az egyik fontos indoka az, hogy a távoli jövőben, 20-30-40 év múlva bekövetkező eseményeket az emberek nem tudják a napi döntéseiknél figyelembe venni. A rövid távú érdekek – új ház, új autó vásárlása, a gyermekek megsegítése – sokszor felülírják a hosszú távú megfontolásokat, nemcsak Magyarországon, hanem a tengerentúlon is.

Ezért kiemelten nagy az állam felelőssége a nyugdíjcélú öngondoskodás területén, mert az államtól ezen folyamatok hosszú távú felismerése sokkal inkább elvárható, mint az egyénektől. A politikai gondolkodás logikája azonban rövid távú, így a 20-30 évre szóló stratégiák kialakítása és megvalósítása nem sajátja.

HONYEK PÉTER. A RÖVID TÁVÚ ÉRDEKEK FELÜLÍRJÁK AZ ÖNGONDOSKODÁST

NÖVEKVŐ PIAC

A PwC elemzése szerint a globális nyugdíjalapok által kezelt vagyon 2019-től 2025-ig 18 ezer milliárd dollárral nő – 52 ezer milliárdról 70 ezer milliárdra, ami 5,2 százalékos éves átlagos növekedési ütemet jelent. A tanulmány alapján az amerikai nyugdíj-előtakarékossági programok teljes vagyona 2025-re várhatóan 12 ezer milliárd dollárral gyarapodik – a 2019-es 33 ezer milliárdról 45 ezer milliárdra –, ami 6 százalékos éves átlagos bővülési ütemet jelent. Ez kétszer akkora növekedés, mint az összes többi globális piacon együtt.

HAZAI ADATOK

Magyarországon a KSH közvélemény-kutatási adatai szerint a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1625 milliárd forint, ez mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla – írja elemzésében a PwC.

– Vagy bele kell kalkulálni egy generációs kérdést is, mert az már erősen körvonalazódik, hogy a Z generáció egészen mást gondol a munka világáról, az anyagi javakról is. Lehet, hogy kitalálnak valami egészen újat a nyugdíjrendszer vonatkozásában? – A korábbi évekhez hasonlóan a PwC Magyarország 2020-ban is megvizsgálta a munkahelyválasztási preferenciákat. A felmérésből kiderült, hogy a pályakezdőket az alapbér, a közvetlen felettes vezetői stílusa, a távmunka lehetősége, a valós teljesítményen alapuló előmenetel, valamint az üzleti és készségfejlesztő képzések elérhetősége motiválja elsősorban. A nyugdíjpénztári juttatások elérhetősége csak a 30. volt a kutatásban szereplő elemek között, így kijelenthető, hogy a Z generáció tagjait nem az öngondoskodás útján tudják megszólítani a munkáltatók.

A nyugdíjcélú megtakarításokra az 50 év felettiek és nem a Z generáció tagjai nyitottak igazán. Így nem várható, hogy épp a munkaerőpiacra lépők lesznek azok, akik új utakat taposnak ki a nyugdíjcélú öngondoskodás számára. – Itthon számolni kell azzal is, hogy a minimálbér után minimálnyugdíj érkezik majd. Sok vállalkozó élvezi a kata előnyeit, vagy a művészet, a média, a sport területén az ekhót. Velük mi lesz? – Az ekho és különösen a kata olyan adónem, amely kisebb adómérték mellett alacsonyabb szintű ellátást biztosít. Az ekhóval adózott jövedelemnek a 61 százaléka számít bele a nyugdíj számításának az alapjába, így az ekhózó sportolók, művészek, újságírók nyugdíjjogosultsága kisebb lesz, mintha normál adózást választottak volna, de a különbség nem kirívó. Az igazán hátrányos helyzetben lévők a katás adóalanyok, mivel a havi 50 ezer forintos tételes adóval ők csak anynyi nyugdíjra válnak jogosulttá, mint ha havi 102 ezer forintot keresnének munkaviszonyban. Mivel pedig a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett jövedelmük a minimálbért sem éri el, így évente csak arányos, 7,3 hónapnyi szolgálati időt szereznek. Ezért az a kisvállalkozó, aki a nyugdíjba vonulásig katás adóalany lesz, a megélhetéshez nem elegendő nyugdíjat fog megszolgálni.

Egy tisztán, a költségek levonása után 8 millió forintot kereső katás adóalany kisvállalkozó nagyjából 2,8 millió forintot spórol azzal, hogy nem munkavállalóként dolgozik. Célszerű lenne ennek a megtakarításnak legalább egy részét – például a negyedét – félretenniük az érintetteknek annak érdekében, hogy a minimális állami nyugdíjat a saját öngondoskodásukkal egészíthessék ki. – Okozhat-e áttörést a Covid-válság? Lehet-e olyan következménye, hogy az emberek fokozottan gondolnak az időskori biztonságukra, jóllétükre? – A Covid–19 nagyon sok vállalkozás esetében egy komoly gazdasági kihívást jelentett, amely miatt számos munkavállaló és kisvállalkozó lényegesen kevesebbet keres, mint 2019-ben. A PwC amerikai felmérése is azt mutatta ki, hogy a koronavírus miatt inkább olyan munkavállalói igények mutatkoztak, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások váljanak elérhetővé rendkívüli gazdasági és egészségügyi helyzetekben. Ha ez megvalósul, az tovább olvasztja a nyugdíj-megtakarításokat. Sajnos tehát a pandémia következtében kialakuló gazdasági helyzet nem kedvez az öngondoskodásnak.

LENGYEL GABRIELLA