FÜRDŐK Kiszáradt források

KISZÁRADT FORRÁSOK

FÜRDŐK | Ha azt mondjuk, a pandémia vesztesei a turizmus szereplői, a legnagyobb vesztes címre joggal igényt tarthat a fürdőágazat, amelynek semmi olyan szolgáltatása nincs, mely a tavaly tavaszi, majd a november közepétől mostanáig tartó kényszerű bezárások alatt bevételt jelenthetett volna.

A fürdőágazatot azért is érte drámaian a járvány, mert nemcsak hogy teljesen be kellett zárni tavaly március közepétől májusig a komplexumokat, hanem a nyári újranyitás után épphogy elkezdték rendezni a soraikat, szeptember elején jött a teljes határzár. Ez a külföldi vendégekre is építő fürdők számára jelentett komoly csapást. November 11-től pedig jött a második bezárás, amely egészen mostanáig tartott, és az ágazat szereplői ezalatt bevétel nélkül maradtak. Pedig egy ilyen intézmény fenntartása bezárva is drága mulatság. A szakma ezért is tartaná fontosnak, hogy az újranyitás utáni esélyeket javítva csökkenjen a belépőket terhelő 27 százalékos áfa, tartson ki a bértámogatás a nyár végéig, s hosszú évek szakmai küzdelmére pontot téve emelkedjen a fürdőgyógyászati kezelések után járó tb-támogatás összege.

A pandémia miatt elszenvedett jelentős veszteségek ismertetése mellett a szegmens nemzetgazdasági szerepéről elmondták: a magyarországi fürdők (amelyek 93-95 százaléka önkormányzati tulajdonban van) a járvány második hulláma előtt 18 ezer munkavállalót foglalkoztattak. A 214 turisztikailag releváns létesítmény forgalma pedig a koronavírus-helyzetet megelőzően átlagosan évi 95-100 milliárd forintot tett ki úgy, hogy az összes magyarországi vendégéjszaka 71 százaléka valamelyik kiemelt fürdővárosban és környezetében keletkezett. A komplexumok bezárásával nem csak a közvetlen munkahelyek kerültek veszélybe; az ezeken a helyeken üzemelő vendéglátó egységek – a teljes beszállítói körükkel – szintén jelentős veszteséget szenvedtek el.

PANDÉMIA ELŐTT

„A 2019-es esztendő 789 ezer látogatóval és közel 2,7 milliárdos értékesítési árbevétellel rekordévet hozott nálunk. Ráadásul elkészült a vendégek világszínvonalú fogadását biztosító főbejárat, továbbá a gyógyulást és a szépségápolást új dimenzióba emelő medical wellness részleg. 2020 eleje hasonló jót ígért, de jött a márciusi bezárás – elemzett Boros László Attila, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. – Nyárra újra kinyithattunk, de mivel Bükfürdőn a látogatók több mint 50 százaléka külföldi, és ők most kevesebben jöttek, 10 százalékkal még a főszezonban is csökkent a forgalmunk, amivel együtt is az egyik legjobbak voltunk az országban. Azzal pedig, hogy ősztől ismét be kellett zárni, gyakorlatilag az összes tartalékunkat feléltük. Ha nem lett volna az állami bértámogatás és járulékmentesség, biztos, hogy a kényszerűségből igénybe vett banki finanszírozás is kevés lett volna a fennmaradáshoz.”

Boros László Attila hozzátette: miközben a tavalyi eredményük jelentősen viszszaesett, a 190 munkahelyből 150-et sikerült megőrizni. A munkatársak kedvezően értékelték, hogy a közös teherviselésből mindenki kivette a részét: a menedzsment is vállalta a bércsökkentést. A szakemberek megtartása ebben az ágazatban azért kulcskérdés, mert a fürdőüzemeltetéshez – például a fürdőgépészek, fürdőgyógyászati szakdolgozók esetében – nélkülözhetetlen az a szaktudás és tapasztalat, amelynek a megszerzéséhez akár évtizedek kellenek. „Folyamatosan a nyitás lebegett a szemünk előtt, ezért voltak olyan beruházásaink, amelyekről nem mondtunk le. A május elsejei újranyitásra így készült el az az új, integrált látogatómenedzsmentrendszer, amely az online jegyértékesítéstől a gyógyászati, szépségápolási kezelések időpontjának internetes foglalásán át a belső, készpénzmentes fizetési megoldásig egységes struktúrát alkot. Tavaly saját márkás kozmetikumcsaládunkkal is meg-

SZÉCHENYI FÜRDŐ. A TAVALYELŐTTI MÉG KIMAGASLÓAN JÓ ÉV VOLT

jelentünk a piacon, miközben folytatódott a Bükfürdő 2021 projekt tervezése, amely az új központi konyha és étterem mellett a kemping teljes megújulását, valamint egy luxuskemping megvalósulását is célozza” – sorolta a szakember.

Kovacsics Imre, a Spa Hungary Holding Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke, egyben a győri Rába Quelle ügyvezető igazgatója és az agárdi fürdő vezérigazgatója mind a látogatószámot, mind a nyereséget tekintve rekorderedményekről számolt be 2019 kapcsán. Két egységük félmillió vendéget fogadott. A földrajzi különbségeket azonban jól mutatja, hogy míg Győrben éves szinten a vendégek 65 százaléka külföldi – osztrák, cseh és szlovák –, addig az agárdi létesítményt 90-95 százalékban magyarok keresték fel. „A pandémia miatt a múlt év mindkét komplexumban veszteséggel zárult. Győrben nyáron még nyitva tartottunk, majd ősszel, a tervezett fejlesztések miatt bezártuk a fürdőt, csak a külön épületben azóta is működő gyógyászathoz kötődő alkalmazottakat foglalkoztatjuk tovább. Az agárdi létesítménynél viszont mindent megtettünk azért, hogy a szakképzett, nehezen pótolható szakembereink minél nagyobb részét megtartsuk. Ez 80 százalékban sikerült: az állami segítségnek is köszönhetően 60 munkahelyet tudtunk megőrizni, részmunkaidővel. Ennek azonban nagy ára volt: azzal, hogy a tulajdonos önkormányzattól nem kértünk segítséget, a saját magunk által a fejlesztésekre felhalmozott pénzeket éltük fel” – foglalta össze a szakember.

Győrben annyiban más a helyzet, hogy 2020 végén, a Modern városok program keretén belül megkezdték azt a 22 milliárdos fejlesztést, melynek eredményeként 2023 tavaszán megnyithatja kapuit az ország első tematikus vízi élményparkja. „Az elmúlt évek eredményeire alapozva Agárdon is megvannak azok a fejlesztési terveink, amelyeket folyamatos üzemelés mellett szeretnénk majd megvalósítani. Az ötvenszobás apartmanszálló kivitelezéséhez még várjuk a forrásokat, miközben 3 milliárdos befektetés eredményeként egy olyan szabadtéri szaunafalut szeretnénk létrehozni, amelynek már megszülettek a tervei. Mellette pedig 500 milliós beruházással egy olyan szabadtéri tematikus játszóparkot hozunk létre, amelynek első, közel 80 milliós, saját beruházásból megvalósuló elemét már ezen a nyáron birtokba vehetik a legkisebb vendégeink” – tette hozzá Kovacsics Imre.

A vezérigazgató szerint az, hogy az idén – pünkösdi nyitással – csak az agárdi fürdő üzemel, annyiban ígéretesebb, hogy a magyar vendégek tavaly is hamar viszszatértek. Ezért míg 2020 nyarán Győrben 30, Agárdon csak 10 százalékkal esett vissza a forgalom. Kovacsics Imre bízik a gyors átoltottságban, és ennél is jobban reménykedik a nagy forgalomhoz elengedhetetlen nyári jó időben. Meg abban, hogy nem jön egy negyedik vírushullám, amely minden észszerű számítást keresztülhúzna.

REMÉNYEK

Nyíregyházán május 7-én nyit az Aquarius Élményfürdő. A kültéri medencéket pedig május végén vehetik igénybe a vendégek. „Most még elsősorban a környékbeliekre és a belföldi turistákra számítunk, de remélem, hogy a folyamatosan gyarapodó államközi egyezmények révén a számunkra leginkább meghatározó szlovák, lengyel, román és ukrán vendégek is mihamarabb eljöhetnek hozzánk. Erre nagy szükség van, mert békeidőben a forgalmunk 50 százaléka a nyári főszezonra koncentrálódik, amikor a vendégkör közel felét a külföldiek teszik ki” – mondta Podlovics Roland, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója.

Nyíregyháza szintén olyan hely, ahol a 2019-es fejlesztések okán is nagy reményekkel várták 2020-at. De míg tavalyelőtt 525 ezres vendégforgalom mellett másfél milliárdos árbevételt értek el, a múlt esztendőben a pandémia hatására éves szinten – az egész évben nyitva tartó fürdők nagy részéhez hasonlóan – közel feleződött a vendégforgalom és jelentősen viszszaesett a bevétel. „A bezárás időszakát csak úgy tudtuk átvészelni, hogy az állami támogatás mellett a tulajdonos önkormányzattól is kaptunk egy 250 milliós tagi kölcsönt, majd a válságágazatban működő cégek megsegítésére az önkormányzatnak nyújtott kormányzati forrásból is részesültünk. Így sikerült megőriznünk a 150 munkahelyből 140-et, miközben a leállás alatt esedékessé vált karbantartásokat is elvégeztük. Most már csak az a fontos, hogy jó

nyarat tudjunk zárni, mert számunkra a főszezon után következik a neheze” – fejtette ki a szakember.

RUDAS FÜRDŐ. A TAVALYI NYITÁS CSAK KICSIT ENYHÍTETTE A BEVÉTELKIESÉSEKET

BUDAPESTI HELYZETKÉP

Miközben a fővárosi fürdők 4 milliárdos adózás előtti eredménnyel fejezték be a 2019-es évet, a pandémia hatására 2020ban a harmadára csökkent a vendégszám, s 3,1 milliárdos veszteséggel zárt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.

„Ami büszkeségre ad okot, az ebben az esetben nehézséget is jelentett, mert nincs még egy olyan város a világban, ahol ennyi fürdő lenne. A történelmi létesítményekkel – Széchenyi, Gellért, Rudas, Lukács – Budapest abszolút unikális a turizmus szempontjából. Ezért a 2010-es évek második felétől a fővárosi fürdők vendégforgalmának a 40 százalékát a külföldiek adták. A Széchenyi vendégkörének több mint 90, a Gellértének több mint 60, a Rudasénak és a Lukácsénak az 50 százalékát a határon túlról érkező turisták biztosították. Ezért is jelentett pluszveszteséget a tavaly szeptemberben életbe lépett határzár – mondta Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. – Az első hullám után mindössze száz kolléga ment el tőlünk, és utána is mindöszsze egy, nyolcvanfős leépítést hajtottunk végre, októberben. Főként azért, mert a Nemzeti Sportközpontok visszavette a Dagály fürdő üzemeltetését, a Királyfürdőt pedig nem nyitottuk újra, hiszen 2018

januárjától nem volt ÁNTSZ-engedélye. Ugyanakkor nemcsak hogy megőriztük közel 850 dolgozónk munkahelyét, de az állásidő alatt is az egész ágazatban kiemelkedően magas, 81,5 százalékos bért adtunk nekik. Ehhez természetesen az állami fizetéstámogatást is igénybe vettük, amely összességében 190 millió forintot jelentett havonta, miközben a 400 milliós bérköltségünk másik felét magunknak kellett finanszírozni.”

A bezárás a BGYH-nál sem telt tétlenül: miközben a szakembert igénylő munkákat a cég karbantartó üzeme végezte, mindenki más – még a fürdőmérnök és a masszőr is – beszállt az egyszerűbb fenntartási munkálatokba. „Tizenegy egységünkből csak a római-parti és a pünkösdfürdői strand szezonális jellegű. Most május elsején hat fürdőt nyitottunk ki, és négy gyógyfürdőben biztosítjuk a beutalóval érkezők gyógyellátását. Pünkösdkor szeretnénk kitárni a Palatinus strand kapuit, és június 15-ig tervezzük a többi strand, illetve fürdő megnyitását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy miközben az oltási igazolvány kötelezettsége szintén belépési korlátot jelent, az emberek is óvatosak. Ezért a mostani, nyitás utáni forgalmunk még elmarad a tavalyitól. De minden jóra fordulhat, ha az átoltottság megfelelő lesz, a nyár pedig meleget és napsütést hoz, mert a tavalyi veszteséghez az is jelentősen hozzájárult, hogy valójában nem volt nyár, helyette évek óta nem látott rossz idő volt.” Amellett, hogy 2019 az árbevétel szempontjából rekordévet hozott az Aquaworld Resort Budapest szállodában, az Aquaworld élményfürdő, valamint az Oriental Spa wellness- és fitneszközpont látogatószáma megközelítette a 700 ezer főt. „Még 2020 első két hónapjában is várakozáson felüli forgalmat értünk el, amikor márciusban, majd az ősztől hideg zuhanyként ért minket a bezárás. Ebből eredően tavaly mindössze 250 ezren látogattak a vízi birodalomba, ami 65 százalékos visszaesést jelentett 2019-hez képest” – értékelt Sivó Roland, az Aquaworld Resort Budapest komplexum igazgatója.

A zárás alatt a menedzsment folyamatosan azon dolgozott, hogy megtartsa az állományt, a felújításhoz kötődően érdemben foglalkoztassa is a munkatársakat, ami a kezdeti időszak némi lemorzsolódása mellett sikerült is. „A szeptemberi ismételt határzár és a novemberi teljes bezárás miatt azonban sajnos kisebb mértékű létszámcsökkentés elkerülhetetlenné vált a komplexumban, miközben ez a helyzet olyan elvándorlást is magával hozott, melynek eredményeként többen más területen folytatták a pályafutásukat. Amire viszont büszkék vagyunk, hogy a magas szintű működéshez szükséges törzsgárdát szinte teljes egészében meg tudta tartani a komplexum” – mondta a szakember.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

Ártalomcsökkentéssel a fenntartható jövőért

2021-re eljutottunk oda, hogy a különböző üzleti szektorok és gazdasági ágazatok fejlődését – legyen szó autóiparról, energiaiparról, környezetvédelemről, gasztronómiáról vagy egy olyan hétköznapi szokásunkról, mint a dohányzás – az ártalomcsökkentés iránti társadalmi igény mozgatja.

A világon jelenleg számos kutatás folyik, amelyek egy jelentős része az ártalomcsökkentést tűzte ki célul. Az autóiparban például egyre több törekvés van a levegőt szennyező káros anyag kibocsátás csökkentésére, és más iparágakban is megfigyelhetők hasonló tendenciák, elég csak a hőszivattyús vagy az elektromos fűtési rendszerekre gondolni. Hasonló törekvés zajlik egy egészen más területen, a dohányiparban is, ahol a füst jelenléte vet fel kérdéseket, nem indokolatlanul! Köztudott, hogy a cigarettázás káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Ennek ellenére a világon több mint 1 milliárdan dohányoznak, hazánkban jelenleg több mint 2 millióan gyújtanak rá naponta. Dohányzás közben pedig nem csak a dohányos szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több ezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy függőséget okoz, és komoly mellékhatásokkal járhat, ugyanakkor ma már a vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst az, amely a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért elsősorban felelős.

Ártalomcsökkentés

A dohányzásról tehát tudjuk, hogy függőséghez vezet és komoly megbetegedések egész sorát okozza. Egyértelmű, hogy a kormányoknak továbbra is folytatniuk kell a megelőzéssel és leszoktatással kapcsolatos munkát, hogy azok az emberek, akik nem dohányoznak, azok ne is kezdjenek el dohányozni, és azok, akik már dohányoznak, ösztönözve legyenek arra, hogy minél előbb leszokjanak. Fontos emellett, hogy azok a felnőtt dohányzók, akik valamiért nem szoknak le, hiteles forrásból tájékozódjanak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről és a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatívákról. Az ártalomcsökkentés elvét ma már az élet számos területén alkalmazzuk – joggal adódik a kérdés, miért ne vennénk figyelembe akkor épp egy olyan káros és hétköznapi szokásunk kapcsán is, mint amilyen például a dohányzás? Egy fenntartható, füstmentes jövő olyan értékek mentén jöhet csak létre, amelyek hosszú távon a társadalom javát szolgálják. A fenntarthatóság kulcsa az átalakulás, mely a dohányzás világában csak úgy tud megvalósulni, ha a cigaretta a múlt részévé tud válni, és azok a dohányzó felnőttek, akik nem szoknak le, olyan alternatívák közül tudnak választani, amelyek tudományosan igazoltan kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így potenciálisan kevésbé ártalmasak a cigarettázás folytatásánál. Ma már szakemberek, tudósok és mérnökök kutatják ezeket a technológiákat, bízva abban, hogy a cigarettákat már a közeljövőben teljesen felválthatják ezek a füstmentes alternatívák. Iparági előrejelzések szerint a cigarettaértékesítésnek számos országban akár 10-15 éven belül vége lehet. Fontos tudni azonban, hogy ezek a technológiák sem kockázatmentesek, és nem leszokást segítő vagy helyettesítő eszközök. Dohányzás esetén ezért az ártalomcsökkentés legeredményesebb módja továbbra is a teljes leszokás, az ártalmakat pedig kizárólag úgy kerülhetjük el, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.