ÚJRATERVEZÉS BUKARESTBEN Átszabják

ÚJRATERVEZÉS BUKARESTBEN | Az Európai Bizottság szakértői első olvasatban több kifogást emeltek Románia helyreállítási tervével kapcsolatban, ezért a kormánynak alaposan át kell dolgoznia a dokumentumot, amelynek alapján beüzemelhető az összesen 750 milliárd euró értékű uniós helyreállítási és rezilienciaépítési alapból keleti szomszédunk rendelkezésére álló mintegy 30 milliárd euró. Ehhez az EU-s pénzek felhasználása terén igen rossz múltú Bukarest nagy reményeket fűz.

ÖTEZER BUKARESTI ÜNNEPELT HÁROM ÉVE, AMIKOR BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK AZ AKKOR KORMÁNYZÓ SZOCIÁLDEMOKRATÁK ELNÖKÉT. A BALOLDALI PÁRT ÚJBÓL A LEGNÉPSZERŰBB PARLAMENTI ERŐ, DE A JOBBOLDALI KABINET KIHAGYTA AZ ALAP MEGTERVEZÉSÉBŐL

ÁTSZABJÁK

A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPOT

Románia május végén, az utolsók között tervezi hivatalosan iktatni a dokumentumot, amely tartalmazza, hogy milyen beruházásokat terveznek elvégezni, valamint milyen reformokat hajtanak végre a hatóságok a 30 milliárd eurós keretből. Bukarestnek ugyanis szándékában áll felhasználni nemcsak a vissza nem térítendő 13,77 milliárdot, hanem a fennmaradó összeget is, amelyet kedvezményes hitelként kaphat meg 2026-ig.

TÚLMÉRETEZTÉK

A kormány márciusban kidolgozott egy tervet, amelyet az Európai Bizottság szakértői első olvasatban több észrevétellel illettek, ezért most alaposan át kellett szabni. A bukaresti kabinet egyébként április elején elfogadta a dokumentumot, parlamenti jóváhagyást nem terveznek. Az ügyből heves belpolitikai vita lett, miután kiderült: Brüsszel nem nézte jó szemmel, hogy a román kormány eleve túlméretezett tervvel rukkolt elő, amelynek összértéke 41 milliárd euró volt, 11 milliárddal több, mint a megállapított teljes keret.

Azért számoltak nagyobb kerettel, hogy legyen miből alkudni, vagyis ha az EU elutasítja valamelyik beruházást, akkor legyen mivel pótolni azt. Ez azonban nem aratott sikert az Európai Bizottság szakemberei körében, így a kormány kénytelen volt csökkenteni a tervbe vett beruházások összértékét 30 milliárd euróra.

NEM ELÉGGÉ ZÖLD

A kabinet számára komoly érvágás, hogy Brüsszel túl soknak tartja a közlekedési infrastruktúra, főleg az autópályák építésére fordítandó 4,5 milliárd eurót, de az EU-ban azt sem értették, hogy Románia miért akarja a gázhálózatát és az öntözőrendszerét fejleszteni ebből az alapból, ugyanis szerintük ezek a beruházások nem felelnek meg a terv eredeti céljainak, amelyek a gazdaság ellenálló képességének a növeléséről, a digitalizációra való átállásról és a zöldátmenetről szólnak.

Tény, hogy keleti szomszédunk az említett területeken igencsak le van maradva Európától, hiszen a Magyarországnál két és félszer nagyobb, 238 ezer négyzetkilométer területű Romániában az autópályahálózat hossza a fele a mienkének, azaz mintegy 920 kilométer, és tavaly alig 6,2 százalékkal, 54 kilométerrel növekedett. A gyors utak hiánya pedig komoly akadálya a gazdaság fejlődésének.

Az éghajlatváltozás miatt az elsivatagosodás jelenségével egyre inkább küszködő keleti szomszédunk nagy reményeket fűzött a helyreállítási alaphoz az öntözőrendszerek kiépítése tekintetében is. A hatóságok azt remélték, hogy 2026ig sikerül hárommillió hektárra kiterjeszteni az öntözött termőföldek felületét, ami ugyanakkora lett volna, mint amenynyi 1989-ben volt az országban. Ez azért

csökkent jelentősen, mert a rendszerváltozás után az öntözőberendezéseket elhanyagolták, tönkretették.

GÁZ VAN

A gázvezeték-hálózat fejlesztését is azért vették be a helyreállítási tervbe, mert nagy terveik vannak a fekete-tengeri földgáz kitermelésével. A hatóságok szerint Románia csak a gáztartalékai felhasználásával tud felzárkózni az unió által elfogadott, a karbonsemlegességet célul kitűzött zöldmegállapodás paramétereihez, és ehhez feltétlenül szüksége lesz átmeneti energiahordozóként a földgázra. Csakhogy a román háztartások zömében fával fűtenek, ugyanis a gázvezeték-hálózat hossza 2019 végén nem haladta meg a 42 300 kilométert, miközben Magyarországon eléri a 100 ezret.

Cristian Ghinea beruházási és európai uniós projektekért felelős miniszter a román közszolgálati televíziónak elmondta: a brüsszeli szakértők nem értik meg, hogy az országnak olyan invesztíciókra van szüksége, amelyek figyelembe veszik a valóságot. Elismerte: furcsának tűnhet NyugatEurópában, hogy miért kell autópályákat fejleszteni vagy gázhálózatot építeni, hiszen ezek ott már régen megépültek, de náluk ezen infrastruktúrák igen fejletlenek. A tárcavezető szerint az öreg kontinens karbonsemlegességét célul kitűző zöldmegállapodás esetében is a nyugat-európai tagállamoknak be kell látniuk, hogy Románia nem tud egyből átállni csak zöldenergia termelésére, kénytelen használni a gázt, amelynek egy része még ki sincs termelve. A miniszter úgy véli: Brüsszelben nem értették meg, hogy a helyreállítási alapból megvalósítani tervezett gázvezeték-hálózat nem hagyományos lesz, hanem alkalmassá teszik tisztább, hidrogénnel kevert nyersanyag szállítására is.

ELBURJÁNZOTT BÜROKRÁCIA

A román hatóságok most abban reménykednek, hogy a héten Brüsszelbe látogató kormányfőnek és az illetékes minisztereknek sikerül meggyőzniük az uniós döntéshozókat arról, hogy a kifogások egy része indokolatlan. Ugyanakkor politikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Románia eddig is nagyon gyatrán teljesített az uniós alapok lehívása terén. Szerintük nem csupán a Nyugat értetlenségéről van szó, hanem arról is, hogy általában nem megfelelő román szakértők írják meg a terveket, a pályázatokat. Az államigazgatás bürokratikus működése, a hivatalnokok deprofesszionalizálódása és a korrupció is hozzájárul ahhoz, hogy nem tudják megfelelő ütemben elvégezni az EU-s beruházásokat, sokszor késik az állami engedélyek kibocsátása, a közbeszerzési eljárások pedig döcögve haladnak, így keleti szomszédunk eddig is nagyon nehézkesen tudta lehívni az uniós pénzeket. Ezért az elemzők meglehetősen szkeptikusak a téren, hogy Bukarestnek sikerül öt év alatt – tehát rövidebb idő alatt, mint a hétéves uniós költségvetési ciklus – megvalósítani a helyreállítási alapban vállalt beruházási terveket.

HIRDETÉS

KIHAGYTÁK AZ ELLENZÉKET

A szociáldemokraták élesen bírálták a kormányt. Úgy vélik, a helyreállítási terv „fércmunka”, amelybe összemásolták az összes létező beruházást, és szerintük nem teljesíti a digitalizálásra fordítandó minimális elvárt keretet. A fő ellenzéki erő azért is kapott vérszemet, mert a kabinet áprilisban nem volt hajlandó a parlamentben beterjeszteni a tervet. A szocdemek azt szerették volna, hogy a hárompárti jobbközép koalícióval nemzeti konszenzust alakítsanak ki ebben a kérdésben.

BORBÉLY TAMÁS