DÓZSA GYÖRGY Berlin nem tudja

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

BERLIN NEM TUDJA

ÖSSZEFOGNI EURÓPÁT

A Trump után hivatalba lépő Joe Biden világossá tette, hogy elődjétől eltérően szoros együttműködésre törekszik az öreg kontinenssel, azonban az is világos, hogy ennek az ára az oroszok elleni amerikai szankciókhoz való minél szorosabb csatlakozás. Brüsszelben Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével szemben igyekszik védeni az arcát, miután Erdoğan török elnök nem adott neki helyet a férfiak között, és egy kanapéra ültette le. Emmanuel Macron francia elnök a belpolitikával van elfoglalva, 2022-ben választások lesznek, és a szélsőjobbos Marine Le Pen erősen szorongatja.

Ebben a helyzetben tálcán kínálkozna a lehetőség a német külpolitika számára, hogy Angela Merkel klasszikus vonalvezetésével, kompromisszumok révén egy új egyensúlyt hozzon létre. A gond azonban az, hogy a Mutti 16 év kormányzás után befejezi pályafutását, a szeptember 26-án tartandó választások után új vezetője lesz Németországnak. Valószínűnek látszik, hogy az új kancellár mögött nem áll majd egy nagy párt, pártszövetség egységes támogatása. A CDU/CSU, Merkel pártja 25 százalék körül áll, de egyes felmérések szerint a Zöldek már beelőztek. A szocdemek és a szabaddemokraták 15 százalékon vannak, előbbiek erősen csúsznak lefelé. Az új, alternatív pártok közül a baloldali Die Linke 11 százalékon áll, hasonlóan a jobboldali AfD-hez. Mindebből egy meglehetősen ingatag hárompárti koalíció képe rajzolódik ki – legalábbis a jelenlegi állás szerint. Ez viszont azt jelenti, hogy valamelyik kis párt álláspontja is fontos lesz, márpedig ezek általában erősen eltérnek a középvonaltól. Ha nyernek a Zöldek – amire most elég jó esély

van –, akkor Németország új külpolitikája nemhogy konszenzusteremtő nem lesz, de még tovább növeli az európai diplomáciai feszültségeket. Ha kisebbik koalíciós partner lesz belőlük, akkor is, mert hagyományosan ez a párt kapja a külügyminiszteri tárcát. Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje a közelmúltban erősen kritizálta Kínát többek között az ujgur kisebbség elnyomása, Moszkvát Navalnij miatt, valamint az Északi Áramlat 2. gázvezetéket. Nem csoda, ha Washington nagyon drukkol a Zöldeknek, hiszen hatalomra kerülésük egyet jelent Európa megosztottságával és így egy erősebb amerikai érdekérvényesítő képességgel.

Valószínűnek látszik, hogy az új német kancellár mögött nem áll majd egy nagy párt, pártszövetség egységes támogatása.