Figyelo_2021-19. szám

Ü Z L E T I

H E T I L A P

ÉLET AZ ESZKÖZKEZELŐ UTÁN

ÁTSZERVEZIK A LAKÁSGAZDÁLKODÁST LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS

ÉLÉNKÜLÉST HOZOTT A TAVASZ VÉDJEGYVITA A KESERŰ MÉZRŐL

VÉGET ÉRT A SÖRHÁBORÚ

KANDRÁCS CCSABA, KANDRÁCS SABA, a M Magyar agyar N Nemzeti emzeti BBank ank aalelnöke lelnöke

HITELPROGRAM INDUL A ZÖLDOTTHONOKÉRT ÁRA: 790 FT

19. SZÁM | 2021. MÁJUS 13–19.

F_BI.indd 1

2021. 05. 11. 14:37

CSUPA SPORT

F_BII-kerekpar.indd II

2021. 05. 11. 14:01

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Berlin nem tudja összefogni Európát

CÍMLAPON

10 KANDRÁCS CSABA Zöldotthon-

hitelprogramot készít elő a jegybank

51 ÁRUPIACOK Bezárhat az utolsó európai parkett

GEOPOLITIKA

52 OLTÓANYAG ÉS UTAZÁS Nem várnak

a brüsszeli vakcinaútlevélre a tagállamok

54 FIZETÉSI RENDSZEREK Európa visszavágna

56 FOLYÉKONY KENYÉR Ázsia és Afrika mentette meg a sörgyártókat

59 JOBB A HANGULAT Lendületbe jöhet Ausztria

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

24

Átszervezés alatt az állami lakásgazdálkodás

Egyházi karitatív szervezetek vehetik át a Nemzeti eszközkezelő program lakásgazdálkodási feladatait egy kormányzati előterjesztés alapján, amely több mint 4500 ingatlant érint. A parlament még májusban dönthet az indítványról.

30

Eldőlt a sörös jogvita

Lezárult egy kínos fejezet a modern kori magyar söriparban: a Fővárosi Ítélőtábla a sörkülönlegességet gyártó fóti főzde tulajdonosának, Gyenge Zsoltnak adott igazat a termék promóciójáért felelő Bart Dániellel szemben, de az ügynek számos tanulsága van.

38

Bővül a Liszt Ferenc repülőtér kargóbázisa

Létrejön a kínai–magyar „légi selyemút”, miután igen jelentős fejlesztés valósul meg a ferihegyi áruforgalmi kiszolgálásban, kínai partnerekkel közösen – jelentették be pár napja. Középtávon ráadásul megtöbbszöröződhet a mai kapacitás, ha a tervezett több tízezer négyzetméteres kínai logisztikai gyűjtő-elosztó központ is megvalósul.

44

Élénkülést hozott a tavasz

Látványos élénkülést hozott a márciusi hónap a lakossági hitelpiacon, és ebben jelentős szerephez jutott az év elején elindult Otthonfelújítási program is. Az első negyedéves számok ugyanakkor elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, ami részben a magas bázissal, részben a járvány hatásaival magyarázható.

Címlap: Kőhalmi Péter

14 TÖBB ÁGAZAT IS NYERTES LESZ

RÉGIÓ

16 JÁRVÁNYHELYZET Reménykeltő adatok 18 POLITIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS Hezitálás

62 ÚJRATERVEZÉS BUKARESTBEN Átszabják

Soha nem látott gazdaságfejlesztés jön

és előválasztás

20 FELÚJÍTÁS Megújul, bővül a kisföldalatti 22 LUDOVIKA Startoló vezetőképzések 24 OTTHONTEREMTÉS Átszervezés alatt az állami lakásgazdálkodás

26 KÖZBESZERZÉSEK Nő a lendület a tendereknél

CÉGVILÁG

28 ENERGETIKA Nagyszabású

hálózatfejlesztés az E.ON-nál

30 KESERŰ MÉZ Eldőlt a sörös jogvita 34 FÜRDŐK Kiszáradt források 38 KAPACITÁSBOOM Bővül a Liszt Ferenc repülőtér kargóbázisa

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

43 ERSTE BANK Lendületes kezdés 44 LAKOSSÁGI HITELPIAC Élénkülést hozott a tavasz

TŐZSDE

46 OTP CSOPORT Pozitív hatások 47 ÉRTÉKPAPÍROK Nő a kockázati étvágy 48 IPO Rekordszinten a nyilvános részvénykibocsátások

50 BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁK Megnőtt a készpénz aránya az alapoknál

60 ETNIKAI ELVŰ TERÜLETRENDEZÉS

Határrajzolatok a Nyugat-Balkánon a helyreállítási alapot

64 ÚJJÁÉPÍTÉSI TERV Lengyel alap ellenzéki támogatással

65 HELYREÁLLÍTÁSI ALAP Ljubljanának csak részben kell az uniós hitel

66 SZÉKELYFÖLDI DOHÁNYGYÁR Újra rágyújtanának

68 POZSONYI KORMÁNYPROGRAM

Dél-Szlovákia fejlesztését hiányolják

69 HORVÁT BMX-ESEK Eszéki projekt az olimpia skate-parkja

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 JÓL FOGYNAK A GOOGLE CHROME OS-ES LAPTOPJAI Lassan nem kell Windows?

CAPPUCCINO

74 KOLLÁR BORBÁLA

TÁRSADALOM

76 KISZABADULT A TÁVMUNKA SZELLEME Hatékonyság vs. elkényelmesedés

78 HONYEK PÉTER Nem gondolunk az időséveink biztonságára

SPORT

80 EB-KERET Az álmok kapujában

AJÁNLÓ

82 TÖRŐCSIK, VIAN, JAZZ

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/19 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 05. 11. 16:10

| A HÉT HÍREI | Több mint egymilliárd euró adózás utáni profitot ért el az idei első negyedévben a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, amely a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel kifejlesztette az Európai Unióban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus (SARS–CoV–2) okozta betegség (Covid–19) ellen. Egy évvel korábban a társaságnak 53,4 milliós vesztesége volt. Az árbevétel 2,048 milliárd eurót tett ki, az előző évi 27,7 millió bő hetvenszeresét. A növekedés a kórokozó elleni – Comirnaty márkanévvel forgalmazott – oltóanyag iránti keresletnek tulajdonítható be.

EGYMILLIÁRD EURÓS NYERESÉGET HOZOTT AZ OLTÓANYAG

A Richter Gedeon Nyrt. az első negyedévben konszolidáltan 26,9 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami 7,4 százalékkal kisebb az előző év azonos időszakinál, az árbevétele pedig 0,4 százalékos csökkenéssel 140,9 milliárd forint lett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közölt gyorsjelentés szerint. Öt százalék körüli csoportszintű forgalomnövekedést vár euróban kifejezve a Richter az idén – mondta Orbán Gábor vezérigazgató a negyedéves eredményeket értékelő sajtótájékoztatón, Budapesten. A világjárvány hatásáról a jelentésben kiemelik: a vállalat továbbra is tőkeerős, a cash flow-ja pozitív, és szigorú vevői hitelpolitikája továbbra is hozzájárul ahhoz, hogy stressztűrő képességét a globális gazdasági kihívások időszakában is fenntartsa.

A koronavírus-járvány kapcsán folyamatosan zajlik a vakcináció. A beoltottak száma lapzártánk idején 4 346 089 fő volt, közülük 2 530 147 már a második dózist is megkapta. Immár több mint 4,9 millióan regisztráltak, és 80 százalékukat be is oltották. A regisztrált 16–18 évesek pedig a hét közepéig foglalhattak időpontot az oltásra, amely e hét csütörtök és jövő kedd között lesz, Pfizer-vakcinával. A 18 év feletti regisztráltak továbbra is Sinopharm-, AstraZeneca- és Szputnyik szérumot tudnak jelenleg interneten foglalni.

A háziorvosok Sinopharm-, Janssen- és Moderna-vakcinákkal tudják folytatni az oltást. A szállítmányok pedig folyamatosan érkeznek – közölte a koronavirus.gov.hu.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NÖVEKEDÉST TERVEZ A RICHTER

TÖBB MINT 4,3 MILLIÓ BEOLTOTT HAZÁNKBAN

A HÉT 5,1 SZÁMA

százalékra emelkedtek áprilisban a fogyasztói árak az előző havi 3,7 után. Az infláció megugrását elsősorban az üzemanyagárak emelkedése (nagyon alacsony volt a tavalyi bázis), valamint a dohánytermékek jövedékiadóemelése okozta. A maginfláció 2,8-ről 3,1 százalékra nőtt, a jegybank által számított adószűrt maginfláció 3,1 százalék maradt. A Takarékbank elemzői szerint az év második felében kisebb monetáris szigorítás jöhet, ugyanis az olaj- és nyersanyag-, valamint a mezőgazdasági árak is emelkednek. Elszálltak a nemzetközi szállítási tarifák, továbbá a korlátozások lazítása után várhatóan nagyon erős lesz a belföldi kereslet.

4 | FIGYELŐ 2021/19

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 05. 11. 16:00

A HÉT IDÉZETE „A pénz szomorúnak vigasztalója és az embernek legbiztosabb

| A HÉT HÍREI |

segítsége s barátja, ha tud vele élni; mert másképpen nemcsak ellensége, de hóhérja is” – Grassalkovich Antal földbirtokos, mecénás.

JÖN AZ UNIÓS OLTÁSI IGAZOLVÁNY

Leghamarabb néhány napon belül, rosszabb esetben május végéig összejöhet az intézmények közötti alku az uniós digitális oltási igazolványról, így tartható az a cél, hogy június 21-re jogszabály legyen az EU-n belüli nyári utazást megkönnyítő vívmányról – írja a Politico. Problémát jelent azonban, hogy még nem tudni, az utóbbi céldátum után mennyi idejük lesz a tagállamoknak otthon is felállítani az oltási igazolványról szóló rendszert.

AZ ÖTSZÖRÖSÉRE NŐTT A BMW PROFITJA

A német BMW járműgyártó bevétele 15,2 százalékkal, 26,778 milliárd euróra (9597,3 milliárd forint) nőtt. Változatlan devizaárfolyamok mellett a forgalom 18,9 százalékkal bővült. Az adó és kamatfizetés előtti (EBIT) eredmény pedig 1,375 milliárd euróról (492,8 milliárd forint) 3,025 milliárd euróra (1084,1 milliárd forint) emelkedett – közölte a cég képviselete. Az adózott eredménye 2,833 milliárd euróra (1015,3 milliárd forint), részvényenként 4,26 euróra (1526,81 forint) javult a március végével zárult első negyedévben az egy esztendővel korábbi 574 millió euróról (205,7 milliárd forint), részvényarányosan 0,84 euróról (301 forint). Hozzátették: az egy járműre kivetített nyereségráta 9,8 százalékra ugrott a tavalyi első negyedévi 1,3 százalékról. A BMW eladásai megduplázódtak Kínában, ahol 230 120 járművet értékesített. Az Észak-Amerikában eladott autóinak a száma 17,4 százalékkal nőtt, ugyanakkor a német piacon az értékesítés 5 százalékkal csökkent. Motorkerékpárokból 42 592-t adott el a cég, ami 22,5 százalékos növekedés éves összevetésben.

NAGYON FELPÖRGÖTT A MOL

A Mol-csoport 664 millió dollár (199,8 milliárd forint) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el az idei első negyedévben, 7 százalékkal többet, mint az előző esztendő azonos időszakában, még a koronavírus-járvány harmadik hulláma és az azt követő utazási korlátozások, lezárások ellenére is – tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A vállalat értékelése szerint az eredményekhez hozzájárultak az erős olaj- és gázárak, a rekordnagy petrolkémiai árrés és a fogyasztói szolgáltatások jó teljesítménye. A csoport nettó eredménye 92,2 milliárd forint volt az első három hónapban a tavalyi január–márciusi 48,4 milliárdos nettó veszteség után. A cég közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnökvezérigazgatóját, aki kiváló eredményként értékelte az elért EBITDA-t, figyelembe véve a világ és a régió gazdaságát még mindig sújtó járványhelyzetet. Az erős teljesítmény a Mol stratégiai kezdeményezéseinek és integrált, rugalmas üzleti modelljének a közös eredménye – hangsúlyozta Hernádi Zsolt.

2021/19 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 05. 11. 16:00

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 05. 11. 16:01

Róma külvárosa, a falra festett képen José Mourinho, az AS Roma leendő edzője látható egy Vespán. A szókimondásáról ismert tréner a nyártól igazol az olasz fővárosba, miután előző klubjától, az angol Tottenham Hotspurtől április 19-én menesztették. A portugál edző 2024-ig szóló szerződést írt alá a Romával.

Az 58 éves szakember 2008 és 2010 között már dolgozott Olaszországban, az Internazionaléval két bajnokságot, egy olasz kupát és egy Bajnokok Ligáját nyert.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: GREGORIO BORGIA, PUZZLEPIX/AP IMAGES

NAGYTOTÁL

2021. 05. 11. 16:01

| PUBLICISZTIKA |

BERLIN NEM TUDJA ÖSSZEFOGNI EURÓPÁT

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

A Trump után hivatalba lépő Joe Biden világossá tette, hogy elődjétől eltérően szoros együttműködésre törekszik az öreg kontinenssel, azonban az is világos, hogy ennek az ára az oroszok elleni amerikai szankciókhoz való minél szorosabb csatlakozás. Brüsszelben Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével szemben igyekszik védeni az arcát, miután Erdoğan török elnök nem adott neki helyet a férfiak között, és egy kanapéra ültette le. Emmanuel Macron francia elnök a belpolitikával van elfoglalva, 2022-ben választások lesznek, és a szélsőjobbos Marine Le Pen erősen szorongatja.

Ebben a helyzetben tálcán kínálkozna a lehetőség a német külpolitika számára, hogy Angela Merkel klasszikus vonalvezetésével, kompromisszumok révén egy új egyensúlyt hozzon létre. A gond azonban az, hogy a Mutti 16 év kormányzás után befejezi pályafutását, a szeptember 26-án tartandó választások után új vezetője lesz Németországnak. Valószínűnek látszik, hogy az új kancellár mögött nem áll majd egy nagy párt, pártszövetség egységes támogatása. A CDU/CSU, Merkel pártja 25 százalék körül áll, de egyes felmérések szerint a Zöldek már beelőztek. A szocdemek és a szabaddemokraták 15 százalékon vannak, előbbiek erősen csúsznak lefelé. Az új, alternatív pártok közül a baloldali Die Linke 11 százalékon áll, hasonlóan a jobboldali AfD-hez. Mindebből egy meglehetősen ingatag hárompárti koalíció képe rajzolódik ki – legalábbis a jelenlegi állás szerint. Ez viszont azt jelenti, hogy valamelyik kis párt álláspontja is fontos lesz, márpedig ezek általában erősen eltérnek a középvonaltól. Ha nyernek a Zöldek – amire most elég jó esély

van –, akkor Németország új külpolitikája nemhogy konszenzusteremtő nem lesz, de még tovább növeli az európai diplomáciai feszültségeket. Ha kisebbik koalíciós partner lesz belőlük, akkor is, mert hagyományosan ez a párt kapja a külügyminiszteri tárcát. Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje a közelmúltban erősen kritizálta Kínát többek között az ujgur kisebbség elnyomása, Moszkvát Navalnij miatt, valamint az Északi Áramlat 2. gázvezetéket. Nem csoda, ha Washington nagyon drukkol a Zöldeknek, hiszen hatalomra kerülésük egyet jelent Európa megosztottságával és így egy erősebb amerikai érdekérvényesítő képességgel.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Valószínűnek látszik, hogy az új német kancellár mögött nem áll majd egy nagy párt, pártszövetség egységes támogatása.

8 | FIGYELŐ 2021/19

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 05. 11. 16:02

| SZÁMLÁLÓ |

BIZTATÓ JELEK A LAKOSSÁGI HITELPIACON

&_ NIJN ­[ JQX÷ M¥WTR M·SFUO¥GFS ºXX_JXJS RNQQN¥WI KTWNSYS^N QFP¥XH­Q¾ ­X KTL^FX_Y¥XNMNYJQ X_JW_÷I­XY PºYºYYJP Ɠ F KTQ^·X_¥RQFMNYJQJPJY SJR X_¥R±Y[F Ɠ F M¥_YFWY¥XTP FRN X_¥_FQ­PPFQ RFWFIY JQ F_ JL^ ­[[JQ PTW¥GGN [TQZRJSY÷Q & R¥WHNZXN M·SFU ZL^FSFPPTW R¥W GN_YFY·FS FQFPZQY F_ ¾O QFP¥XMNYJQ X_JW_÷I­XJP ºXX_JLJ U­QI¥ZQ RNQQN¥WI KºQ­ ZLWTYY FRN OJQJSY÷X W­X_GJS F_ 4YYMTSKJQ¾O±Y¥XN UWTLWFR JQNSIZQ¥X¥SFP QJMJY PºX_ºSMJY÷ Forrás: MNB

&? / 8?*7?ö) 8*0 88?*,* & - ?9&79 840 -.9*1*.3 1 (MILLIÁRD FORINT)

Lakáshitelek

Fogyasztási hitelek

2017

2017

2018

2018

2019

2019

2020

2020

2021

2021 &ITYY ­[ JQX÷ M¥WTR M·SFUO¥GFS

&? / -.9*18?*7?ö) 8*0 &1&0:1 8& *,>*8 1&0488 ,. 043897:0(. 03 1

& - ?9&79 840 -.9*1 1142 3> 3&0 &1&0:1 8& Milliárd forint

Milliárd forint

2021. II.

2021. III.

Lakáshitel

Babaváró hitel

Személyi kölcsön

2016

2017

2018

Szabad felhasználású jelzáloghitel

2019

2020

2021

A HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA A HÁZTARTÁSOKBAN, 2021. III. R¥WHNZX X_¥_FQ­P

Egyéb Folyószámlahitel Szabad felhasználású jelzáloghitel

2,9

11,6

10,1 Személyi kölcsön

48,9

Lakáshitel

12,2 14,3

Babaváró hitel 2021/19 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 05. 11. 16:02

| CÍMLAPON | KANDRÁCS CSABA

ZÖLDOTTHONHITELPROGRAMOT KÉSZÍT ELŐ A JEGYBANK

KANDRÁCS CSABA | Szükség van egy új szempontokat figyelembe vevő zöldotthonprogramra, amely a Növekedési hitelprogramhoz hasonlóan a hazai bankrendszeren keresztül biztosítana már ez évtől olcsó forrásokat a lakosságnak. Így egyre több olyan energiahatékony új otthont építhetnének, vásárolhatnának az ügyfelek, amely megfelel a fenntarthatósági követelményeknek – mondta a Figyelőnek a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

10 | FIGYELŐ 2021/19

F_10-13_kandacs.indd 10

2021. 05. 11. 16:03

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CÍMLAPON | KANDRÁCS CSABA

2021/19 FIGYELŐ | 11

F_10-13_kandacs.indd 11

2021. 05. 11. 16:03

| CÍMLAPON | KANDRÁCS CSABA

A Magyar Nemzeti Bank április közepén, egy konferencián hirdette meg zöldajánlását. Milyen elvárásokat fogalmaztak meg ebben a hazai hitelintézetekkel szemben?

– Az MNB bő két évvel ezelőtt, 2019 februárjában indította el – a központi bankok közösségében nemzetközi szinten is az elsők közt – a zöldprogramját, amely teljesen új irányként a környezeti fenntarthatóságot is a jegybank fókuszába helyezi. Jelentős elméleti vita zajlik arról napjainkban, hogy ezen intézményeknek ugyan mi közük van a fenntarthatósági, a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekhez. Az egyik lehetséges válasz az, hogy semmi, mert a központi bankoknak kizárólag az ár- és pénzügyi stabilitás kérdéseivel kell foglalkozniuk, s a fenntarthatóság tipikusan kormányzati feladat. A középutas vélemény szerint valamennyire foglalkozni kell e kérdésekkel, de csupán a jelenlegi eszközrendszert szükséges alkalmazni ezek kapcsán. Ez egyfajta „kivárásos” hozzáállás. A progresszív jegybankok viszont azt mondják, hogy van feladatuk ebben a munkában, elsődlegesen a felügyeleti oldalról, hiszen a környezeti problémák erősen hatnak az egyes pénzügyi intézményekre is. Sőt, ha nem avatkozunk közbe azonnal, akkor a pénzügyi intézményrendszer számára előbb-utóbb nagy gondokat jelenthet a klímaváltozás, a környezeti problémák.

– A klímaváltozás jeleit mindennap tapasztaljuk. De miért lett most fontos, hogy ajánlásokban hívják fel a bankok figyelmét a környezeti és a fenntarthatósági kockázatokra?

– Az előbbiekből is kiderülhetett, hogy az MNB a progresszív jegybankok közé tartozik. Azt valljuk, hogy nem akkor kell ismerkedni a környezeti problémával, amikor már ott van, hanem minél előbb el kell kezdeni foglalkozni vele. Az országnak lehetőséget kell ebben látnia. Nem kis változásokról van szó: egyes becslések szerint 2050-ig a gazdaság zölddé alakításához az éves GDP 2,5 százalékát kell elkölteni. Ez óriási üzleti potenciált is jelent a pénzpiaci szereplőknek, hiszen az állam ezt egyedül nem tudja felvállalni. Ha a finanszírozási oldal szintén klímabaráttá alakul át, akkor az egész magyar gazdaság helyzeti előnybe kerülhet. Ha úgy tetszik, e téren is „a kanyarban előzhetünk meg” más országokat. Ennek a programnak fontos eleme a zöldajánlás: négy területen – stratégiaalkotás, vállalatirányítás, kockázatkezelés, közzétételek – kívánunk iránymutató szabályozást nyújtani a pénzügyi intézményeknek.

Az MNB az ajánlással azt szeretné elérni, hogy a felügyelt pénzügyi intézmények már a stratégiai tervezésnél kezdjenek el foglalkozni ezzel a kérdéskörrel. Vizsgálják meg tüzetesen – akár új szakemberek segítségével –, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjából mely kockázatok hathatnak a portfólióikra. A vállalatirányítás területén pedig legyenek olyan dedikált vezető beosztású személyek, akik felelősek ezért a kérdéskörért.

A közzététel követelménye azt fedi, hogy transzparensen hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, hogy miként viszonyul a pénzintézet a fenntarthatóság, a klímaváltozás kérdéseihez, a saját belső működését és az ügyfeleit tekintve egyaránt. A klímaváltozás egyszerre fizikai gondként és átállási problémaként jelenik meg a pénzügyi intézmények számára. Előbbi azt jelenti, hogy azok a beruházások, amelyeket jelenleg finanszíroznak a bankok, nem biztos, hogy középtávon még megtérülnek, ha a hitelezés folyamán nem számoltak a környezeti kockázatokkal.

Magyarországon például az egyik legnagyobb veszélyt az egyre szárazabb, illetve egyenlőtlen csapadékeloszlású éghajlat jelenti –

ez komoly veszélyforrás az agrárium szempontjából. Az átállás problémája pedig abból származik, hogy a szennyező vagy éppen nagy karbonlábnyomú szektorok és cégek a teljes gazdaság szükségszerű zöldülése folyamán nyomás alá kerülnek. Azok a bankok, amelyek jobbára olyan szektorokat, beruházásokat hiteleznek, amelyek az átállás kárvallottjai lehetnek, jelentős kockázatokkal szembesülhetnek a jövőben. Például a fosszilis energiahordozókra épülő gazdaság terén erős kitettségű hitelintézetek súlyos gondokkal nézhetnek szembe a következő években, mert nem biztos, hogy gyorsan át tudnak állni olyan ágazatok finanszírozására, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság követelményeinek. Így járhatnak azok a bankok is, amelyek olyan járműgyártókat finanszíroznak, amelyek nem indítják el a környezeti szempontból fenntartható termékek, autók előállítását.

– A parlament előtt van egy törvényjavaslat, amely a fenntarthatósági szempontokkal egészítené ki az MNB mandátumát, célrendszerét. Mit tartalmaz ez az indítvány?

– A jegybank a zöldprogramján keresztül egyre több eszközt állít a klímabarát gazdasági fordulat elérésének a szolgálatába.

Ezt igazolja vissza a friss törvényjavaslat is. Megszavazása esetén az MNB-nek három plusz egy mandátuma lenne. Az ár- és a pénzügyi stabilitás elérése, megvédése, továbbá a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása mellett új elemként – ezek veszélyeztetése nélkül – a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politika támogatása is. Ez nagyon új gondolat, alig találni olyan központi bankot, amelynek a mandátumában ilyen egyértelműen megjelenne ez a szempont.

A törvénytervezet másik fontos módosítása, hogy az MNB a bírságokból származó bevételeinek legfeljebb a 6 százalékát működésének karbonsemlegesítésére használhatná fel. Ez a kiadás ugyanakkor reményeink szerint a jövőben fokozatosan csökken, hiszen azt vállaltuk, hogy a 2019-es értékekhez képest három éven belül 30, 2025-re pedig 80 százalékkal csökkentjük szén-dioxid-kibocsátásunkat. A jegybank fennmaradó

NÉVJEGY 2019. október 2. óta a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke, a Monetáris Tanács tagja.

Tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (2003), a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (2007), valamint a Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Karán (2014) végezte.

Pályája kezdetén, 2003-tól a Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Irodájának a munkatársa volt, 2009–12-ben Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata pénzügyi osztályának a vezetőjeként tevékenykedett. Később a Magyar Államkincstár elnöki posztját is betöltötte, dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumban mint miniszteri biztos és helyettes államtitkár.

2016 júniusától az alelnöki kinevezéséig az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős ügyvezető igazgatója volt. Előzőleg, 2014 és 2016 között a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójaként dolgozott.

Korábban az MNB Monetáris Tanácsának a külsős tagja, az MNB Bankműveletek Igazgatóságának az igazgatója, valamint a jegybank felügyelőbizottságának a tagja volt.

12 | FIGYELŐ 2021/19

F_10-13_kandacs.indd 12

2021. 05. 11. 16:03

| CÍMLAPON | KANDRÁCS CSABA

karbonlábnyomát pedig ellentételezni akarjuk, azaz zöldberuházásokkal kiváltjuk a maradék környezetterhelésünket. Így válunk karbonsemleges, vagyis nettó 0 szén-dioxid-kibocsátású központi bankká. Első lépésként a 2019. évi nemzetközi konferenciáink karbonlábnyomát ellentételeztük, és ennek keretében a Bakonyalján, Pápateszér község mellett az MNB egy láposégeres terület komplex helyreállítását finanszírozta. Egy újabb projektként pedig most a 2020-as emissziónkat teljes egészében kiváltjuk. A Körös–Maros Nemzeti Parkban található Geszt községnél ugyanis 27 hektáron egy hatalmas tölgyes telepítésének a költségeit állja a központi bank. A terv tehát az, hogy a következő esztendőkben évről évre újabb környezetvédelmi beruházásokkal ellentételezzük az előző esztendei környezetterhelésünket, miközben évről évre mérsékeljük azt. Az MNB a maga vállalásaival egyúttal jó példát is akar mutatni a pénzügyi szektor intézményeinek, hogy azok maguk is tegyenek konkrét felajánlásokat a saját karbonkibocsátásuk ellentételezésére.

– Több üzleti zöldkezdeményezést is elindítottak már a pénzügyi piacokon. Várhatók újabb lépések?

– Úgy látjuk, hogy szükség van egy új szempontokat figyelembe vevő zöldotthonprogramra, amelynek a részletes kidolgozása most zajlik. Ez egy a Növekedési hitelprogramhoz hasonló lakáshitelprojekt lenne, amelynek a segítségével, az MNB refinanszírozásával a bankrendszeren keresztül újabb olcsó forrásokat juttathatnánk a lakosságnak. Ezen hitelek segítségével az új lakások építése, vásárlása során egyre több olyan energiahatékony otthont alakíthatnának ki a bankok ügyfelei, amely eleget tesz a fenntarthatósági követelményeknek. A megfelelő ágazati, szakmai érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetéseket követően – amennyiben az MNB valamennyi illetékes döntéshozó fóruma támogatja – még az idén el kívánjuk indítani ezt a programot. Ezek a konkrét lépések segíthetnek a közvéleménynek is megvilágítani, hogy miért helyeztük fókuszba a környezeti, fenntarthatósági elvárásokat.

– Európa-szerte a gazdaság zöldfordulatának a szükségességéről beszélnek, az Európai Központi Bank például zöldkötvényeket is vásárolt a klímabarát gazdaság élénkítésére. Hol áll a zöldgazdaság ösztönzése terén Magyarország?

– Sok tekintetben Európa előtt. A magyar jegybank az elmúlt időszakban tőkekedvezmény-programokat vezetett be a zöldcélú lakossági és vállalati hiteleket nyújtó bankok számára. Ez azt jelenti, hogy az MNB más piaci kihelyezéseikhez képest kevesebb tőke tartalékolását írja elő a hitelintézeteknek akkor, ha egyértelműen látszik, hogy az energiahatékonyságot növelő lakásfelújításokat hiteleznek, vagy éppen zöldotthonok vásárlását, építését finanszírozzák az ügyfeleiknek. Ha például a beruházás eredményeként a korábbinál kisebb lesz az energiafogyasztás, illetve az eddigieknél kedvezőbb energetikai besorolást kap az ingatlan, az már egyértelműen zöld-lakásfelújítást vagy -vételt jelent értelmezésünk szerint.

A megkapott tőkekövetelmény-kedvezményeket ugyanakkor a bankoknak tovább kell adniuk a lakosságnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az általuk kínált egyéb jelzáloghitelekhez képest 0,3 százalékkal olcsóbb kamatot vagy jutalékot számíthatnak fel ezeknél a termékeknél. A jelzáloghitelek jelenlegi, mindössze néhány százalékos teljes hiteldíját tekintve a zöldlakáshiteleknél így más kölcsönökkel összehasonlítva érzékelhető, látható kedvezményt kapnak az ezeket igénylő banki ügyfelek. A hitelintézetek pedig több tőkét fordíthatnak üzleti aktivitásuk növelésére. Mindezek mögött van egy „zöldhipotézisünk”. Úgy gondoljuk, hogy ha valaki zöldjellegű beruházást

hajt végre a lakásán, családi házán, akkor jobb hiteladóssá válik, hiszen a várható energiamegtakarítás eredményeként hoszszabb távon több pénze marad. Igaz ugyan, hogy az ügyfél egyszeri beruházási költsége jelentős lehet, de azután a havi rezsikiadásai csökkennek, azaz kisebb összegű villany- és gázszámlát fizet majd. Ezt a megtakarítást egyrészt a zöldhitel törlesztésére tudja fordítani a kliens, tehát kisebb kockázatú, jobb adós lesz a bank számára, másrészt az ilyen tudatos ügyfél valószínűleg a pénzügyeit is ugyanilyen takarékosan intézi a jövőben.

Nem mellékesen – akár a szigeteléssel – a kliens energiahatékonyabb ingatlanának az értéke, forgalomképessége is megnő a zöldberuházással.

Ennek a programnak egy további pozitív következménye lehet, hogy a hitelintézeteknél felépülhet egy hasznos, a fenntarthatósággal kapcsolatos adatbázis, például az energiatakarékos és a még e téren elmaradott lakásokat tartalmazó. Miután az MNB is banki adatgyűjtéseket végez majd e témában, ez alapján újabb célzott klímabarát programokat tudunk bevezetni a problémák orvoslására. Jelenleg a bankok nem tartják számon, hogy mekkora hatékonyság érhető el, s így milyen zöldfinanszírozási lehetőségek adódnak egy energiahatékony lakás fejlesztése kapcsán.

A hitelintézeteknek ennek érdekében megfelelő szempontrendszert kellene kidolgozniuk arra, hogy egy tervezett, az energiahatékonyságot szolgáló lakásfelújítás, beruházás – például a nyílászárók cseréje vagy a napelemek elhelyezése – mekkora megtakarítást hozhat az energiaszámlákban.

– Mi a helyzet a cégek finanszírozásával? Itt mi alapján dönt az MNB a „zöldösztönző” eszközökről? Tudom, ez nem egyszerű, hiszen egy látszólag zöldcélokat szolgáló beruházásnál, például egy napelempark építésénél is felmerülhet, hogy a beszállító társaságok az invesztícióhoz szükséges alkatrészeket nem a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve gyártják. Akkor ez zöldberuházásnak minősül, vagy nem?

– A vállalati hitelezést támogató zöld-tőkekedvezményprogramunk esetében ma akkor adunk tőkekedvezményt egy banknak, ha megújuló energia előállítását, termelését finanszírozza, illetve zöldkötvényeket vásárol. A jövőben ezt a kört szélesíteni akarja az MNB. A cégeknek nyújtott hitelek esetében a tőkekedvezmények körébe be kívánjuk emelni a fenntartható agrárfejlesztések, a zöldközlekedést szolgáló beruházások hitelezését, illetve akár a körkörös gazdaság előmozdításának és az energiahatékonyságot növelő projekteknek a finanszírozását is.

Ami a fenntarthatóság definícióját illeti, természetesen ez öszszetett kérdés, így nagyon óvatosan kell elindítani a programokat, nehogy éppenséggel „barna” iparágak finanszírozását ösztönözzük, károkat okozva ezzel. Szerencsére vannak nemzetközi „kapaszkodók” ezen a téren. Tavaly nyáron lépett hatályba az Európai Uniónak a zöld gazdasági tevékenységek definíciós keretrendszerét megfogalmazó úgynevezett taxonómiarendelete.

Kétségtelenül szükség van további strukturált gondolkodásra e tekintetben. A munkát – sokszor menet közben is tanulva – folytatni kell, hiszen bolygónk légköre eközben is melegszik. Az időtényező tehát nagyon kritikus, itt most már a konkrét elvégzendő teendőkön van a hangsúly.

TÓTH BALÁZS

2021/19 FIGYELŐ | 13

F_10-13_kandacs.indd 13

2021. 05. 11. 16:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

SOHA NEM LÁTOTT GAZDASÁGFEJLESZTÉS JÖNd TÖBB ÁGAZAT IS NYERTES LESZ | Míg az idén mintegy hatezer milliárd, addig jövőre – a hazai és az európai uniós forrásokat is hasznosítva – több mint hétezer milliárd forint jut a gazdaság fejlesztésére. Az előbbi az éves gazdasági teljesítmény 12, utóbbi a 13 százaléka. Jól jár az építőipar, a turizmus, az agrárium, a sport, valamint az EU-s pénzekre pályázó vállalkozók.

BERUHÁZÁSI ALAP

Hanem az építőipar minden szegmensére – az otthonteremtési támogatások és egyéb ösztönzők miatt –, közben célzott fejlesztési támogatást kap majd a turizmus, az agrárium vagy éppen a sport. S nagyon jól járnak majd azok a cégek, amelyek elnyerik az uniós pályázati forrásokat. Hogy a kormány nagyon komolyan gondolja a gazdaság újraindítása mellett a fejlesztéseket, a legjobban talán az szemlélteti: 550 milliárd forintot tesz ki önmagában a Beruhá-

A CSALÁDOK TÁMOGATÁSÁRA ELKÜLÖNÍTETT FORRÁSOK (Mrd forint) Gyermekétkeztetés Babaváró támogatás Csecsemőgondozási díj Gyermekgondozási díj Családi adókedvezmények Összesen

87 91 127 266 315 2778

zási Alap. Ennek kapcsán a kabinet egyértelműen a beruházások látványos lendületével számol: 7,2 százalékos bővüléssel és az invesztíciós ráta megugrásával –

ILLUSZTRÁCIÓ: VARGA JÓZSEF ZOLTÁN, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként 2021-ben mintegy 6 ezer milliárd forint – amely a bruttó hazai termék (GDP) 12 százaléka –, 2022-ben pedig több mint 7 ezer milliárd – a GDP 13 százaléka – jut a családok, a nyugdíjasok támogatására, a vállalkozások adócsökkentésére, a 25 év alattiak szja-mentességére, valamint a gazdaság hosszú távú fejlesztésére – derül ki a napokban az Országgyűlés elé terjesztett, 324 oldalas, a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból. A büdzsé tervezetéből egyértelműen kiolvasható, hogy azok az ágazatok járnak jól, amelyek be-

ruháznak és építeni fognak. De nem pusztán az iparra, azon belül is a feldolgozóiparra kell gondolni.

F_14-15_koltsegvetes.indd 14

2021. 05. 11. 16:03

50

30

*L^­G

77

*L^M¥_FP Y¥RTLFY¥XF

91

2TIJWS ;¥WTXTP 5WTLWFR

93

&LW¥WNZR KJOQJX_Y­XJ

9ZWN_RZX KJOQJX_Y­XJ

105

2FL^FW +FQZ 5WTLWFR

130

'JWZM¥_¥XºX_YºS_­XN Y¥RTLFY¥XTP

217

114

54

20

*L^­G *: X UWTLWFRTP

;45 5QZX_

95

;*045

160

CEF

221

).245 5QZX_

230

*+45 ­X *+45 5QZX_

;NI­PKJOQJX_Y­XN 5WTLWFR

322 0*-45 ­X 0*-45 5QZX_

.045 ­X .045 5QZX_

945 ­X 945 5QZX_

140

341

& RZSP¥QYFY·N FI· YJWMJP X_¥_FQ­PUTSYTX HXºPPJSY­XJ

3.

398

­[ FQFYYNFP X_OF RJSYJXX­LJ

170

450

RRF

,.345 ­X ,.345 5QZX_

2.

116

A 2022-ES GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI AKCIÓTERV ELEMEI

1. Gazdaság-újraindítás – SJR_JYN KTWW¥XTP

,F_IFX¥L ¾OWFNSI±Y¥X Ɠ JZW·UFN ZSN·X KTWW¥XTP ,F_IFX¥L ¾OWFNSI±Y¥XY XJL±Y÷ FI·HXºPPJSY­X

MINDÖSSZESEN (1.+2.+3.) 7308

+TWW¥X JX PºQYX­L[JY­XW÷Q X_·Q· YºW[­S^OF[FXQFY

INFLÁCIÓS KOCKÁZAT

A gazdaságfejlesztési támogatásoknak köszönhetően az idei bővülés 5 százalékos lehet – hangsúlyozta a Figyelőnek Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, aki szerint már áprilistól erős visszapattanást látunk. A második negyedévben két számjegyű, akár 10 százalék feletti, a harmadik és a negyedik negyedben 6-7 százalékos gazdasági gyarapodás várható. Kiemelte: márciusban immár 4,616 millió volt a foglalkoztatottak száma, ez megfelel a koronavírus-járvány előtti szintnek. Hozzátette azt is: a gyors visszapattanás, a gazdasági helyreállás természetes következménye az infláció átmeneti növekedése, amely a következő hónapokban 5 százalék körül alakul, és az esztendő végére 4 százalék alá csökkenhet, 2022 közepén pedig 3 százalék körül alakulhat.

A szakember ugyanakkor intett arra, hogy figyelni kell a felfelé mutató inflációs kockázatokra, egyrészt az újraindult gazdaságban az egyes vállalkozások áremeléseinek a hatására, másrészt a globális nyersanyagárak növekedésére. Úgy vélekedett, hogy nem szabad a következő két évben gyorsan lefaragni a költségvetési hiányt. A büdzsének a gazdaság újraindítását kell szolgálnia, ami nemcsak a költ-

8UTWY ­X PZQY¾WF

229

2FLFX­U±Y­XN GJWZM¥_¥XTP

382

4YYMTS YJWJRY­X

+TLQFQPT_YFY¥XN Y¥RTLFY¥XTP ­X P­U_­XJP

434

*L­X_X­LÀL^N G­WJRJQ­X

.SKWFXYWZPYZW¥QNX KJOQJX_Y­XJP

459

573

595

4YYMTSYJWJRY­XXJQ PFUHXTQFYTX ¥KF ­X NQQJY­PRJSYJXX­L

utóbbi mutatót 28,5 százalékra „lőtték be”.

Szorosan idetartozik, hogy a Paks II. projektre 270 milliárdot különítettek el, közútfejlesztésre 200 milliárd jut majd, míg vasútfejlesztésre 180 milliárd forintot „címeztek meg”. Miként azt Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette: a 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése lesz, valamint a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja.

A tervek szerint a bruttó hazai termék 5,2 százalékkal bővül jövőre, míg a hiánycélt GDP-arányosan 5,9 százalékra kalibrálta be a Pénzügyminisztérium. A belső keresleti oldalt pörgetni fogja a fent említett tételek – 13. havi nyugdíj és prémium, valamint a fiatalok szja-mentessége – mellett a háztartások fogyasztása és a nettó jövedelmek jelentős – 7,7 százalékos – növekedése, közben több mint egy százalékkal javulhat a foglalkoztatás. S jövőre mintegy 500 milliárddal több, vagyis 2778 milliárd forint jut a családok támogatására.

'JWZM¥_¥XN &QFU

1.

463

MF[N S^ZLI±O .. ÀYJR ­X S^ZLI±OUW­RNZR

2NQQN¥WI KTWNSY 550

ségvetési deficit nagyságában, hanem annak szerkezetében is megjelenik.

KINŐHETŐ ADÓSSÁG

Kifejtette: a gazdaságfejlesztésre fordított források nagyobb bővülést eredményeznek, és így az államadósság könynyen kinőhető. A növekedés helyreállítása pedig az egyensúlyt is helyreállítja.

Kitért arra is: a gazdaságfejlesztés folya-

mán kiemelt szerep jut az állami beruházásoknak, és úgy kell elkölteni 1 forintot, hogy az több mint 1 forint összegű GDPgyarapodást eredményezzen. A gazdasági bővülés egészséges szerkezetű lesz, ha a beruházási ráta legalább 25 százalékos, és ennek legalább a negyedét az állam adja.

Az állami invesztícióknál nagyon fontos a megfelelő tervezés, végrehajtás, kivitelezés és visszamérés – hangsúlyozta végezetül a főtanácsadó.

SZAJLAI CSABA

BÍZNAK BENNÜNK A NÉMET CÉGEK A Magyarországon működő német vállalatvezetők minden eddiginél nagyobb arányban újra hazánkat választanák beruházási célpontként. A többségük most bővítené itteni tevékenységét, és nagymértékben javult körükben a hangulatindex. Négy százalék feletti GDP-bővülést és akár 7-8 százalékos bérnövekedést jelez előre a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) konjunktúrajelentése. Varga Mihály pénzügyminiszter a felmérés ismertetésekor arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégvezetők 88 százaléka ma is ugyanúgy megvalósítaná beruházását az országban, mint korábban. Ő is aláhúzta: ez a mutató a kamara felmérésében soha nem volt még ilyen magas. A tárcavezető a német társaságok bizalmát fontos értéknek nevezte, amelyre Magyarország a gazdaság újraindítása terén is építhet. Ennek jegyében a kormány továbbra is támogatja az invesztíciókat, a munkahelyteremtést és a versenyképesség növelését – jelezte. Németország a legnagyobb tőkebefektető hazánkban, tavaly az ottani cégek 430 millió eurónyi befektetést valósítottak meg nálunk. A legtöbb új beruházást húsz projekttel ők hajtották végre tavaly itthon, s ezek 1500 új munkahelyet teremtettek – fűzte hozzá a szakember. A vállalatokat a kormány egyebek mellett a munkát és a jövedelmet terhelő adók csökkentésével kívánja segíteni – fűzte hozzá Varga Mihály.

2021/19 FIGYELŐ | 15

F_14-15_koltsegvetes.indd 15

2021. 05. 11. 16:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

REMÉNYKELTŐ ADATOK

„Újabb szuper hír az utazni vágyóknak! A mai naptól Horvátországba is korlátozás nélkül mehetünk érvényes védettségi igazolvánnyal” – hívja fel az adriai vakációt tervezők figyelmét az IBUSZ Utazási Irodák Kft., amely sok más utazásszervezőhöz hasonlóan igyekszik naprakész tudnivalókkal szolgálni a közösségi oldalán arról, hogy a magyarok körében közkedvelt külföldi nyaralóhelyekre milyen feltételekkel lehet eljutni. A már az első oltás után kiállított hazai védettségi okmánnyal szabadon látogatható országok köre folyamatosan bővül, hazánk ugyanis egyre több állammal köt kétoldalú megállapodást az egymás által kiállított oltási igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Lapzártánkkor már több népszerű úti cél is megtalálható volt a listán: Horvátország mellett Szlovénia, Montenegró és Törökország, de ilyen okirat birtokában mindenfajta megkötés nélkül felkereshető Szerbia és Bahrein is. A turistáknak ugyanakkor érdemes maguknál tartaniuk az oltási papírjukat is, mert például a Horvátországba beutazóknak mind erre, mind a plasztikkártyára szükségük van, továbbá meg kell várniuk a vakcina

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

JÁRVÁNYHELYZET | Az oltási program előrehaladtával egyre kedvezőbb a járványhelyzet Magyarországon, és bár még mindig sokan veszítik életüket a fertőzés következtében, a számuk napról napra csökken, ahogyan az új megbetegedetteké is. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: folytatni kell a vakcinák beadását. Eközben már több országgal is megállapodtunk egymás oltási igazolványának kölcsönös elismeréséről.

16 | FIGYELŐ 2021/19

F_16-17_jarvany_osszefoglalo.indd 16

2021. 05. 11. 16:04

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

második dózisának a beadását követő tizennegyedik napot – tudatta a Konzuli Szolgálat, melynek honlapján minden országgal kapcsolatban elérhetők a legfrissebb információk. Mivel délnyugati szomszédunk gazdaságának a kulcságazata a turizmus, Zágráb nagyon bizakodó. „A Horvátország és Magyarország közötti kétoldalú megállapodás megszületésének a híre a legmegfelelőbb időben érkezett” – idézte a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviselete a kirendeltség vezetőjét. Ivana Herceg arra számít, hogy a Budapest és Zadar között júliustól heti kétszer üzemelő repülőjárat is hozzájárul majd a kedvező turisztikai trendekhez.

FIATALOK OLTÁSA

Védettségi igazolványa napról napra többeknek van az oltási program alakulásának köszönhetően, bár azt Müller Cecília országos tiszti főorvos is elismerte, hogy május első hetében lassabban haladt a vakcináció. Lapzártánk napján az átoltottak száma meghaladta a 4,3, a regisztráltaké pedig a 4,8 milliót. Ebből látszik, hogy szűkül az olló a két csoport között, ami viszont arra is rámutat: az oltakozási kedvet fenn kell tartani a járvány leküzdéséhez. Ennek érdekében a kormány folytatja a művészeket, sportolókat felvonultató, Az oltás életet ment feliratú plakátkampányát; a Sinopharm-, az AstraZeneca- és a Szputnyik vakcina beadására online is lehet időpontot foglalni; a napokban pedig megkapják a Pfizer-injekciót azok a 16–18 évesek is, akik a május 7-i határidőig jelentkeztek. Ők több mint 84 ezren vannak, vagyis eddig az ebbe a korcsoportba tartozók mintegy 40 százaléka döntött úgy, hogy kéri a szérumot. Regisztrációra természetesen ezután is lesz lehetőségük ezeknek a fiataloknak, de ők csak később, a 18 éven felüliekkel együtt kaphatják majd meg valamely vakcinát. A Központi Statisztikai Hivatal április végi felmérésének az adatai szerint egyébként éppen a 15–29 esztendős korosztály a leginkább elutasító az immunizációval kapcsolatban.

Az e csoportba tartozók kevesebb mint a fele, 46 százaléka tervezi, hogy kéri – vagy már kérte – az ellenszert. A többiek vagy nemmel válaszoltak, vagy bizonytalanok, vagy egyáltalán nem akartak felelni a kérdésre.

„A kimagasló magyar oltási eredmények ellenére sem szabad hátradőlni, nem szabad elveszíteni az oltakozási kedvet” – figyelmeztetett a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth rádióban. Merkely Béla hangsúlyozta: a lecsengő járvány nem jelenti a pandémia elmúltát. Figyelmeztető jel, hogy még mindig naponta nagyjából százan halnak meg a fertőzés következtében. Szerinte a lakosság – a média és a közösségi felületek hatására – kivár az oltással, ami további megbetegedésekkel jár. A budapesti orvosi egyetem vezetője ezért mindenkit biztatott a koronavírus elleni vakcina felvételére, kiemelve: ötmillió beoltott elérése után nem fordulhat rossz irányba a járványhelyzet. Összevetésül érdemes megjegyezni, hogy a járványkezelésben világszinten kimagasló eredményt produkáló Izraelben a május első napjaira elért, 58 százalékot meghaladó átoltottsági aránynál minimálisra csökkent az új fertőzöttek száma. Mintegy 150 beteg van kórházban, és a hatóságok már vizsgálják, megszüntessék-e a kötelező maszkviselést zárt helyeken is.

VANNAK, AKIK MÉG VÁRNAK

A kivárásra tett rektori megjegyzést támasztja alá, egyúttal reménykeltő a jövőt tekintve a Nézőpont Intézet május elején végzett reprezentatív kutatása, amelyben a megkérdezettek 81 százaléka vallotta magát oltáspártinak. E támogatói körnek ugyanakkor csaknem a harmada – ez körülbelül kétmillió felnőttnek fe-

WHO-JÓVÁHAGYÁS A SINOPHARM-VAKCINÁNAK Jóváhagyta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 7-én a kínai Sinopharm állami gyógyszergyár által a koronavírus ellen kifejlesztett – Magyarországon már hónapok óta használt – vakcina vészhelyzeti alkalmazását. A hírre a magyar kormány több képviselője is szinte azonnal reagált, úgy értékelve: nemzetközi szinten is beigazolódott a kabinet álláspontja. Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő pedig úgy kommentálta az engedélyezésről szóló bejelentést, hogy az „hatalmas pofára esés az oltásellenes baloldalnak”.

MÁJUSI BECSENGETÉS Az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatainak áprilisi újraindulása után május 10-én, hétfőn a felsősök és a középfokú oktatásban tanuló diákok is – összesen mintegy 760 ezren – visszatértek a tantermekbe. A csaknem 400 ezer középiskolásnak ezzel egy napra pontosan fél éven át tartó online tanulási periódus ért véget, és folytatódott a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt jelenléti oktatásuk a tanév végéig hátralévő mindössze öt hétre. „Van mit pótolni a tanulás, de különösen a nevelés, a közösségépítés, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területén” – fogalmazott Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az operatív törzs tájékoztatóján. Az egyetemeken a rektorok dönthetnek arról, hogy a hallgatók a továbbiakban digitális, hibrid vagy hagyományos formában tanuljanak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például úgy határoztak, hogy a tavaszi félévet a távolléti oktatás és számonkérés szabályai szerint kell folytatni és befejezni, a Testnevelési Egyetem rektora pedig úgy rendelkezett: csak részben indul újra a jelenléti képzés.

leltethető meg – nyilatkozott úgy, hogy még az első dózist sem kapta meg, de tervezi ezt. A közvélemény-kutató az „oltásvágyók” nagy száma alapján megalapozottan valószínűsíthetőnek tartja, hogy előbb-utóbb több mint hatmillió beoltott lesz az országban. A felmérésükből ugyancsak kiderült, hogy az ellenszer beadatásával kalkuláló magyarok csaknem fele – a népességre kivetítve mintegy egymillió felnőtt – negyven év alatti. Az intézet szerint feltételezhető, hogy a nyáron ők készülnek a legtöbbet utazni és fesztiválozni, amihez szükségük lesz a vakcinára. „Ez is az átoltottsági arányok további látványos növekedését valószínűsíti” – állapították meg.

A pandémia elleni védekezést segítheti az is, ha a nagyvállalatok üzemorvosaik bevonásával oltást szerveznek a szérum beadására regisztrált munkavállalóiknak. Így tett vagy tesz például a Mol, a Suzuki vagy a Wizz Air – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiadott tájékoztatásban Schanda Tamás parlamenti és stratégiai államtitkár.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/19 FIGYELŐ | 17

F_16-17_jarvany_osszefoglalo.indd 17

2021. 05. 11. 16:04

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HEZITÁLÁS ÉS ELŐVÁLASZTÁS DK európai parlamenti képviselője, egyben Gyurcsány Ferenc felesége. Karácsony indulásával lenne teljes a „vetélkedő” gárdája.

Egyetlen dolog biztos: Karácsony Gergely most is bizonytalannak tűnik – ezt mondták baloldali forrásaink arról, hogy a tervek és az oppozíció holdudvarának a nyomása ellenében eddig nem jelentette be indulását az ellenzéki előválasztáson. Pedig több informátorunk korábban határozottan állította, hogy a stratégia az: a DK-s Dobrev Klára után egy héttel ő is ringbe száll. A múlt hét végi nagy belépőre utalt a liberális gazdasági világlapban, az Economistban megjelent interjú is, amelyben kész tényként kezelték indulását. (Az interjúban Orbán Viktorra tett megjegyzése, miszerint „ő alacsony és kövér, én magas vagyok és vékony”, hatalmas felháborodást keltett. Karácsony elnézést kért a szavaiért – a szerk.)

KARÁCSONY AZ ESÉLYES

A megméretés azonban – minden jel szerint – csak a szlogenekben éles versengés, nem egészen arról van szó, mint az Egyesült Államokban, ahol a két nagy párt éles belső küzdelemben választja ki az elnökjelöltet. Már abban sem hasonló a két szituáció, hogy a tengerentúlon egy párton belül és nem több politikai erő – a radikális baloldalitól a volt szélsőjobboldaliig – jelöltjei között szokott eldőlni a verseny.

Néhány évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc már felvetette, hogy itthon is meg kellene alapítani a Demokrata Pártot, amely a kétpólusú pártéletben az egységes baloldalt jelentené, de erre jelen pillanatban még kevés esély látszik. Most egy igen színes csoportosulás – Párbeszéd, MSZP, LMP,

Egy újabb választási kudarc meggyengítené Karácsony Gergelyt stabilnak tűnő főpolgármesteri pozíciójában.

Még mindig lebegteti ezt a lépést. Igaz, van még ideje a politikusnak, az előválasztást csak ősszel tartják. Viszont hatalmas rajta a presszió, hiszen minden potens ellenzéki jelölt ott van már az indulók között: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, Jakab Péter, a Jobbik elnöke és Dobrev Klára, a

Momentum, Demokratikus Koalíció, Jobbik – alkotja az oppozíció törzsgárdáját, amelyhez a „civilek”, azaz az ellenzéki aktivisták kapcsolódnak. A holdudvarban az egykori SZDSZ meghatározó alakjai és a volt MDF-es, csalódott fideszes értelmiségiek is ott gyülekeznek, másmás célokkal. Egyetlen összetartó erejük csupán a Fidesz iránti gyűlölet. Például vajmi keveset lehet tudni az ellenzék gazdaságpolitikai, társadalompoliti-

POLITIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS A hét végén jelentheti be Karácsony Gergely főpolgármester, hogy elindul az ellenzéki miniszterelnökjelölti előválasztáson. Igaz, több forrásunk ezt már az előző hétre jósolta. Karácsony most is hezitál.

kai céljairól, de arról sem sokat beszélnek, hogy milyen válságkezelő intézkedéseik lennének.

A hivatalos pártegyezségből kimaradt Márki-Zay Mindenki Magyarországa Mozgalma és Pálinkás József (a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere – a szerk.) Új Világ Néppártja is. Ők szerettek volna megegyezni, de nem vették be formációikat a január elején született megállapodásba. Karácsonyon kívül egyébként Pálinkás is fontolgatja a miniszterelnök-jelöltséget, de az ő indulása bizonyosan nem oszt, nem szoroz majd a végelszámolásnál. A folyamatra rálátó forrásaink szerint a kormányfő- és a képviselőjelölti előválasztás politikai innovációnak még jó is lehetne, megmozgathatná az ellenzéki szavazókat – még a bizonytalanok közül is aktívvá tehetne sokakat –, ha valódi előválasztás lenne. Csakhogy az látszik, hogy a 106 egyéni választókerületben maximum tízben alakulhat ki igazi versengés a pártjelöltek között, a többi helyen – bár névleg lesznek aspiránsok – előre megállapodnak abban, ki legyen az egyéni induló, és ezért cserébe a „vesztesek” milyen pozíciót kaphatnak a későbbiekben. Például a Jobbik és az MSZP is bejelentette már, hogy nem minden körzetben indít saját jelöltet. Informátoraink úgy vélik, ez az „előkonszenzus” igaz lehet a miniszterelnök-jelölti versengésre is.

SZÁMÍTÁSOK, TAPASZTALATOK

2019-ben, az önkormányzati választások előtt is egyértelmű volt, hogy a baloldalon belül egyedül Karácsony Gergely lehet Tarlós István akkori főpolgármester esélyes kihívója. Ennek ellenére megtar-

18 | FIGYELŐ 2021/19

F_18-19_politikai_osszeallitas.indd 18

2021. 05. 10. 16:19

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

leges hatalma nem volt a párton belül. Ez kiválóan megfelelt a szocialisták akkori vezetőinek: nem kellett aggódniuk, mi lesz, ha elveszíti a választásokat – ha pedig nyer, akkor ott lesznek mellette. Egy ideig ott is voltak, de a folyamatos kormányzati kudarcok miatt egyszerűen ejtették, és az akkor már a háttérből a pártban építkező Medgyessy-bizalmas főtanácsadóra, majd sportminiszterre, Gyurcsányra cserélték. Informátoraink szerint a politika vasszabálya: a vezető pártot kell uralni ahhoz, hogy biztosított legyen a hátország. Karácsony azonban valójában semmit sem ural, csak a karakteréből fakadóan népszerű politikus. Felhívták a figyelmet, hogy ebben az értelemben is hasonlít Medgyessyre.

KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

A MAGAS, VÉKONY FŐPOLGÁRMESTER, KARÁCSONY GERGELY. NEM A HATÁROZOTTSÁGÁRÓL HÍRES

tották az előválasztást, amelyen elindult a DK-s Kálmán Olga és a momentumos Kerpel-Fronius Gábor is. A „vesztesek” – akik valójában szóba sem kerülhettek volna reális Tarlós-kihívókként – Karácsony budapesti győzelme után média-tanácsadói és főpolgármester-helyettesi pozíciókat kaptak, tehát nem jártak rosszul.

Ahogy a legerősebb ellenzéki budapesti párt, a Gyurcsány Ferenc vezette DK tudhatja maga mögött a legerősebb fővárosi frakciót, így a fővárosi cégek vezető pozícióiba is a volt miniszterelnök emberei kerülhettek. A főpolgármester tehát függési viszonyban van a DK elnökétől.

Most, „nagyban” ugyanez lehet majd a leosztás: ha Karácsony lesz a kormányfőjelölt, egy esetleges ellenzéki választási győzelem után parlamenti elnöki, később államfői, miniszterelnök-helyettesi, miniszteri pozíciókat kaphatnak a „ki-

hívói”. És természetesen – a parlamenti matematika miatt – mindenben a legnagyobb kormánypárti frakciónak a meghatározó a szava. Amit ők majd nem akarnak, az nem megy át a törvényhozáson.

Erre a legesélyesebb a DK, tehát Gyurcsány Ferenc formációja. Amennyiben nyernek, s valóban ők lesznek a legnagyobb kormánypárti frakció, akkor a legtöbb minisztériumot ők fogják vezetni.

Egy koalíciót is ők tudnak majd a legjobban befolyásolni. Egy ellenzéki győzelem esetén olyan furcsa helyzet alakulhat ki, hogy a miniszterelnöknek, Karácsony Gergelynek lesz a legkisebb pártja a parlamentben, a Párbeszéd minden mérés szerint csak egy százalékon áll. Ilyen még nem volt a rendszerváltást követően.

Csak Medgyessy Péter 2002–04-es kormányfősége hasonlítható ehhez a szituációhoz: a kormányfő tagja volt ugyan a győztes MSZP-nek, de semmilyen érdem-

De az is egy valós felvetés, hogy Karácsony több dolgot is kockáztat a jelöltségével: ha újra elindul és elveszíti jövőre a választásokat, az „ráéghet”. Fiatal kora ellenére a baloldali pártoknak és szavazóknak nehezen lehetne őt újra eladni mint győztes karaktert. 2018 után ez lenne ugyanis a második miniszterelnök-jelölti veresége. Forrásaink szerint az sem kétséges, hogy egy kudarc meggyengítené mostani, stabilnak tűnő főpolgármesteri pozíciójában is.

Amennyiben azonban nyerne a megmérettetésen, 2024 helyett 2022 végén, 2023 elején időközi választást kellene kiírni Budapesten, ami teljesen új politikai felállást teremtene a fővárosban. Az is benne lenne a forgatókönyvekben, hogy a Fidesz újra elnyerné Budapestet, de természetesen Gyurcsány pártja is bejelentkezne a főpolgármesterségért. Ám Karácsonynak most azzal is számolnia kell: a bejelentkezése azt is jelenti, hogy egy évig kell kampányolnia a főpolgármesteri posztja mellett. Erre sem volt még példa a rendszerváltás óta, hiszen sem Demszky Gábor, sem Tarlós István nem vállalt ilyen „mellékállást”. Ők inkább arra koncentráltak, amire megválasztották őket: a főváros vezetésére.

PINDROCH TAMÁS 2021/19 FIGYELŐ | 19

F_18-19_politikai_osszeallitas.indd 19

2021. 05. 10. 16:19

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEGÚJUL, BŐVÜL A KISFÖLDALATTI

A Millenniumi Földalatti Vasútat 1896. május elején adták át a nagyközönségnek. Az akkoriban ultramodern technikának számító kisföldalatti az európai kontinens első metrójárata volt. Csodájára is jártak a világban: Párizsból, New Yorkból érkeztek budapesti tanulmányútra a szakemberek, hogy ellessék a metróépítés csínját-bínját a magyaroktól. A mai szakasz már 11 állomásból áll, tehát hoszszabb, mint az akkori, és a szerelvények sem ugyanazok. De ezekre a járművekre már nem lehetünk annyira büszkék: 1973ban vásárolt kocsik szelik a föld alatti kilométereket a Vörösmarty tér és a Mexikói út közötti szakaszon.

2012-ben kormányhatározatban rögzítették a földalatti rekonstrukcióját és járműbeszerzésének előkészítését. A május elején 125 éves fennállását ünneplő M1-es

metró felújítása már akkor sem tűrt halasztást, hiszen közlekedési szempontból ma is kiemelkedően fontos a szerepe. Nem csak a turisták járnak a csodájára, „hivatásforgalmi” szempontból is nélkülözhetetlen, sokan járnak vele munkába a Belvárosba. A kisföldalatti állapota azért is fontos kérdés, mert a szerelvények meghibásodási mutatói nagyon rosszak. A járművek cseréje égető feladat lenne, sajtóinformációk szerint a kormány és a főváros már tárgyal az új kocsik beszerzéséről. A projektet, ahogy a vonal első beruházási terveinek elkészítését is, állami támogatásból oldanák meg.

48 ÉVES SZERELVÉNYEK

A 2012-es tervek az állomások akadálymentesítéséről szóltak, és már korábban is felmerült a vonal külső, zuglói irányú

FELÚJÍTÁS | Lassan tíz éve, hogy Budapest tervbe vette a kontinens első metrója, a kisföldalatti megújítását, állomásainak bővítését. Most több mint egymilliárdos állami támogatásból indulhat a tervezési szakasz első üteme.

hosszabbításának és nyomvonalának terve.

A kilenc évvel ezelőtti elképzelések szerint 2014-ben kezdődött volna a rekonstrukciós, bővítési beruházás. „A projekt keretén belül elkészül egy olyan, a teljes Budapest és az agglomeráció területét lefedő forgalmi modell is, amely friss forgalomszámlálási és statisztikai adatokon alapulva folyamatosan frissítve képes megalapozni a főváros közlekedésfejlesztési projektjeit, valamint biztosítani az összehasonlítás lehetőségét. A modellt már a most elkészülő előkészítési projektek során is felhasználják” – állt az akkor közzétett nyilatkozatban.

2014-ben nem indult el a fejlesztés, 2018-ban aztán újra fókuszba került a

FOTÓ: FORTEPAN

A DÓZSA GYÖRGY (ARÉNA) ÚTI ÁLLOMÁS 1895-ÖS ÉPÍTÉSE. A KISFÖLDALATTI VONALÁNAK BŐVÍTÉSE, AZ ÁLLOMÁSOK FELÚJÍTÁSA, ÚJAK ÉPÍTÉSE A MOSTANI CÉL

20 | FIGYELŐ 2021/19

F_20-21_foldalatti_MKB_hirdi.indd 20

2021. 05. 10. 16:19

MKB_vallalati_200x13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

kisföldalatti. A tervek szerint délen a Dunáig, északon, a XV. kerületben egy új intermodális csomópontig vitték volna el az M1-es szakaszát. A nagyszabású fejlesztés keretében azt tervezték, hogy a meglévő szakaszon is több új állomást alakítanak ki, „amelyekkel a BKK többi járatához fog organikusan kapcsolódni az M1-es”.

ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK

A BKK akkor azt is közölte, hogy a kiviteli tervezésre és a vonatkozó engedélyek megszerzésére kiírt közbeszerzést a Főmterv Zrt. nyerte el, amely a munkát mintegy 2,5 milliárd forintból végzi el.

Az elképzelések szerint – amelyek ma is tartják magukat – három ütemben folynának a kivitelezési munkák. A jelenlegi Vörösmarty téri végállomás helyett a Vigadó téren lenne a végállomás, és itt létrejöhetne a 2-es villamos, valamint a földalatti összekötése. A vonal állomásai így újulnának meg: a Deák téren új kijáratot és felvonót létesítenének, emellett az Oktogon és a Hősök tere megálló is kapna egy új kijáratot.

Az állomásfelújítások mellett új összeköttetések valósulnak meg a Hungária körúton, az M1-es metró itt az 1-es villamossal kapcsolódna. A jelenlegi, Mexikói úti végállomás helyett ideiglenesen a

Kassai térnél létesítenének végállomást, ez lenne az építkezés második szakasza.

Ennek keretében 800 méteren folyna az építkezés. Ez azért lenne csak ideiglenes végállomás, mert innen még 2,2 kilométeren vezetne a kisföldalatti. Azaz innen már nem is földalattinak kellene nevezni az M1-es metrót, hiszen a következő, harmadik bővítési szakaszban a XV. kerületi Marcheggi hídig már nem a föld alatt, hanem a földfelszínen futnának az új, a mostaninál hosszabb szerelvények. Ez a külvárosi kapcsolat azért lényeges, mert itt találkozik egymással a 70-71-es vasútvonal és a budapesti külső körvasút. Ez utóbbit néhány éve felsővezetékkel látták el. A híd azért is fontos csomópont, mert Rákospalota déli alközpontja innen már nincs messze, szakértők szerint városszerkezeti szempontból a későbbiekben erre kellene továbbvezetni a vonalat.

ÚJRATÖLTVE

A 2018-as, már említett főmterves keretszerződés azonban eddig nem lépett hatályba, így tehát a pontos, részletes tervek nem készültek el és a tervezési munka sem vette kezdetét. A kormány már 2017-

ben döntött arról, hogy 660 millió forintot ítél az előkészítési folyamatra, de Budapest vezetése az első ütemhez szükséges fennmaradó részt azóta sem tudta előteremteni. Az első szakaszt már az imént ismertettük: ez a Vigadó tér felé való meghosszabbítás és az állomások felújítása.

Ennek tervezési ára áfa nélkül mintegy 1,15 milliárd forint; ez eddig azt jelentette volna, hogy az állami kereten kívül a fővárosnak közel 500 milliót kellett volna hozzátennie a saját költségvetéséből. A kormány azonban úgy döntött, átvállalja ezt a költséget is Budapesttől. A tervek szerint az erről szóló támogatási szerződést még az idén aláírnák, a kifizetés pedig jövőre esedékes. A megrendelő a BKK lesz, viszont a Miniszterelnökséghez tartozó Budapesti Fejlesztési Központ egyetértési jogot kapna. A kontraktus megkötése után meg is kezdődhet a munka. A mostani forrásbiztosítás csak az első ütem megtervezésére szól, a Mexikói út–Marcheggi híd közötti szakasz fejlesztési kérdéseit a BKK és a BFK közösen vizsgálja tovább.

PINDROCH TAMÁS

HIRDETÉS

Jelen tájékoztató kizárólag figyelemfelhívásra szolgál, az nem teljeskörű és nem minősül a Ptk. szerinti kötelező ajánlatnak.

További információkat fenti elérhetőségeinken talál.

F_20-21_foldalatti_MKB_hirdi.indd MKB_vallalati_200x135-v02.indd 1 21

2021.

2021. 05.

02. 10.

24. 16:19 16:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

STARTOLÓ VEZETŐKÉPZÉSEK

A LUDOVIKA EGYETEMI CAMPUS BUDAPESTEN. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS UNIÓS ÜGYEK A TOVÁBBKÉPZÉSEK FÓKUSZÁBAN

A Ludovika Collegium célja, hogy minél több, a világról felelősen gondolkodó, stratégiai szemléletű, a közérdeket szem előtt tartó közigazgatási szakembert képezzen – mondta Velkey György, az NKE Ludovika Collegium (LC) programigazgatója. A hat féléves oktatásra május 17-ig harminc év alatti, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők jelentkezését várják. Más tehetséggondozó programoktól eltérően az LC-be az NKE hallgatói mellett más, magyarországi székhelyű felsőoktatási intézményben, nappali képzésben tanuló fiatalok is jelentkezhetnek. Közülük egy többlépcsős felvételi eljárásban választják ki a legtehetségesebb, leginkább motivált hallgatókat.

Az oktatás folyamán az eltérő tudományos hátterű diákok egymást is inspirálják.

KIEMELT ÖSZTÖNDÍJ

A szakember elmondta: az itt tanuló leendő vezetők kiváló, naprakész szemléletmódokat sajátíthatnak el. Kiemelte: a

külföldi tapasztalatszerzést is lehetővé tevő programban innovatív oktatási formákkal is találkozhatnak a résztvevők: hackathonok, szimulációs gyakorlatok, csoportos projektmunkák várnak a hallgatókra. A fejlesztést az NKE oktatói mellett hazai és külföldi mentorok is segítik.

Ezzel elérhetővé válik, hogy a tanulók ne csak a saját szakterületükön legyenek felvértezve a gyakorlatban is hasznosítható, kimagasló tudással, hanem képesek legyenek komplex összefüggések megértésére, akár bátor vezetői döntések meghozatalára is. Ez a fajta személyes fejlesztés jelentősen elősegíti a hallgatók egyéni karriercéljainak a tudatos kialakítását is.

Az egyetemi tanulmányok mellett folytatható képzés résztvevőinek az NKE lakhatást és kiemelt ösztöndíjat biztosít.

UNIÓS KARRIERPROGRAM

Az NKE az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve ősszel elindítja a Nemzetek Európája karrierprogram második évfolyamát is, amelyre június 10-ig lehet jelentkezni. A projekt vezetője Prőhle Ger-

gely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének az igazgatója. A képzésre 35 év alatt, diplomával vagy négyes átlagú abszolutórium igazolásával jelentkezhetnek az érdeklődők. A két szemesztert magában foglaló karrierprogram célja, hogy hazánk felkészült, Európa és Magyarország ügye iránt egyaránt elkötelezett, idegen nyelveken jól beszélő szakemberekkel képviseltesse magát az uniós intézményekben. A projekt az elméleti tudás mellett gyakorlatorientált és széles körű képzést nyújt, felkészít az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgájára, továbbá a szaknyelvi tudás fejlesztésével segíti a pályázók nemzetközi elhelyezkedését. A végzett hallgatók számára mindez biztos alapot, komoly lehetőséget jelenthet EU-s intézményi karrierjük szempontjából. Az egyetemi oktatók mellett tapasztalt brüsszeli diplomatáktól is tanulhatnak a jelentkezők, nagy hangsúlyt kap a nyelvi készségek elmélyítése, valamint az innovatív megközelítésű gyakorlati oktatás. Az itt végzett diákokkal való további szakmai kapcsolattartás érdekében alumnihálózatot hoz létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

PT

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

LUDOVIKA | A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) újra meghirdeti a Ludovika Collegium és a Nemzetek Európája karrierprogram képzéseit.

22 | FIGYELŐ 2021/19

F_22_ludovika.indd 22

2021. 05. 10. 16:20

magyarorszagujraindult.hu

#HIANYOZTATOK

MAGYARORSZÁG ÚJRAINDULT Indulj útnak te is!

F_23_ujraindit_hirdi.indd 23

2021. 05. 10. 16:20

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÁTSZERVEZÉS ALATT AZ ÁLLAMI LAKÁSGAZDÁLKODÁS

A devizakölcsönök forintosítása, árfolyamgát, végtörlesztés, banki elszámoltatás, a magáncsőd intézménye – a kormány 2010 után – a bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében – számos intézkedést hozott, amelyekkel összesen több mint egymillió család otthonát mentette meg – idézte fel az elmúlt évek lépéseit a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (NVTNM) sajtó- és kommunikációs főosztálya a Figyelő megkeresésére küldött tájékoztatójában. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) programja is egyike volt ezeknek a segítségeknek. „A projektnek köszönhetően több mint 37 ezer otthont tudtunk megvédeni, és mintegy 155 ezer ember menekült meg úgy a több-

FOTÓ: CAROL YEPES, GETTY IMAGES

OTTHONTEREMTÉS | Egyházi karitatív szervezetek vehetik át a Nemzeti eszközkezelő program lakásgazdálkodási feladatait egy kormányzati előterjesztés alapján, amely több mint 4500 ingatlant érint.

A parlament még májusban dönthet az indítványról.

24 | FIGYELŐ 2021/19

F_24-25_NEK.indd 24

2021. 05. 10. 16:21

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

milliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott” – elevenítette fel Mager Andrea hivatala.

VISSZAVÁSÁRLÁSOK

A feladatra létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a rászorult adósoktól megvette a jelzáloggal terhelt ingatlant az állam részére, majd lehetőséget adott annak bérlésére. A kormány célja tehát az volt, hogy lehetőleg minden család a saját otthonában élhessen. Ennek érdekében a későbbiekben lehetővé vált, hogy a NET-programban az érintett bérlők kedvező visszavásárlási feltételek mellett ismét tulajdonosaivá váljanak korábbi lakásuknak, házuknak. Az intézkedés eredményességét bizonyítja, hogy csaknem 29 ezer család nyilatkozott úgy: vissza kívánja vásárolni ingatlanát. Ennek következtében a zrt. ingatlanportfóliója jelentősen csökkent, feladatai átalakultak. Így végül tavaly időszerűvé vált a társaság működésének a felülvizsgálata, majd a cég megszüntetése. A NET Zrt. feladatait 2020. november 1-jétől a száz százalékban állami tulajdonú TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. látja el, s rá szálltak át a megszűnt vállalat jogai, valamint a kötelezettségei is.

KÖZÖSSÉGI LAKÁSALAP

A jelenleg az Országgyűlés előtt fekvő, kétharmados támogatást igénylő előterjesztés – amelyről várhatóan május második felében szavaznak a képviselők – most újabb változtatást kezdeményez. Jelesül azt, hogy egy új szereplő, az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. vállalja át a NET-program egyes állami feladatait. A törvényjavaslat csak karitatív szervezeteket említ, külön nem nevesíti, hogy ezek közül konkrétan melyek hozzák létre a társaságot. Az NVTNM sajtóés kommunikációs főosztályának a Figyelőhöz eljuttatott válaszából ugyanakkor megtudtuk: a Magyar Máltai Szeretetszolgálatról és a Magyar Református Szeretetszolgálatról van szó.

„A Nemzeti eszközkezelő programban részt vevő, nehéz helyzetben lévő családok hosszú távú mentorálása, segítése terén nagy tapasztalatuk van a karitatív szervezeteknek. A kormány – elismerve ezek társadalomért, különösen a nehéz helyzetben lévő családokért végzett szociális-szolgáltató tevékenységét – támogatja a program egyes állami feladatainak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által alapított MR Közösségi Lakásalap Nkft. által történő átvállalását” – közölték. Az intézkedés céljaként azt jelölték meg, hogy a részletvételt választó ügyfelek követeléseinek állami kezelése, az adminisztrációs teher, valamint a nem fizetők gondja a helyi igény- és problémakezelést hatékonyan megvalósító szervezetrendszerhez kerüljön, amely adott esetben a nem fizetőkkel kapcsolatos szociális feladatokat is el tudja látni. Így a törvényjavaslat értelmében 2022. január 1-jén az állam birtokában és a TLA vagyonkezelésében lévő lakóingatlanok az MR Közösségi Lakásalap Nkft.nek – a fennálló lakásbérleti jogviszonyokkal terhelten, valamint az ezekből eredő jogosultságok és kötelezettségek átszállásával – térítésmentesen a tulajdonába adhatók. Számszerűsítve ez azt jelenti – mint azt Mager Andrea tárca nélküli miniszter hivatalától megtudtuk –, hogy a társaság ingyenesen mintegy

dekében szociális, segítő tevékenységet végezne. Emellett a tervek szerint dolga lesz az is, hogy tanácsot adjon és segítsen a nem fizető adósoknak a tartozások felhalmozásának elkerülése érdekében.

RÉGI-ÚJ SZEREP

Lapunk az ügyben megkereste az érintett két nagy karitatív szervezetet is, amelyek közös nyilatkozatban reagáltak. Emlékeztettek, hogy 2014 óta végeznek intenzív szociális munkát a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. bérlőinek a körében, de már több mint tíz éve nyújtanak személyre szóló segítséget az eladósodással küzdő családoknak. A mentorálás eredményeképpen pedig az eszközkezelő bérlői körében több mint háromezer nehéz helyzetbe került família életkörülményein sikerült javítani.

Válaszukban ők is felidézték, hogy a NET Zrt. tevékenysége a pénzügyi válság utáni krízishelyzet megszűnésével véget ért. Miután pedig a programban részt vevő családok többsége – részben éppen ennek a projektnek, valamint a két szeretetszolgálat hathatós munkájának eredményeként – élni tudott az állam által felkínált kedvezményes visszavásárlás lehetőségével, többnyire a sérülékenyebb ügyfelek maradtak továbbra is bérlőként a lakásokban. A Magyar Re-

Több mint tíz éve nyújtanak személyre szóló segítséget az eladósodással küzdő családoknak.

4620 ingatlan tulajdonjogát venné át. A felújításukra, illetve az állagmegőrzési munkálatok elvégzésére jövőre és az azt követő esztendőben összesen hatmilliárd forintot kapna, továbbá állandó jelleggel évi legalább 1,1 milliárdos összegű támogatásban részesülne. Az ingatlan vagyon esetében a nonprofit kft. 2022-től – közszolgáltatási szerződés alapján – szociális lakásgazdálkodást folytatna, ellátva az ingatlanok bérleti jogviszonyából fakadó feladatokat, továbbá a NET-programban részt vevő bérlők ér-

formátus Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat velük folytatja hét éve megkezdett segítő tevékenységét a létrehozandó MR Közösségi Lakásalap Nkft.-ben.

A lakásalap célja, hogy továbbra is fenntartható lakhatást, kiszámítható feltételeket biztosítson az ingatlanokban maradó családoknak – írták, hangsúlyozva: a szervezet nem profitorientált; arra törekszik, hogy a bérlők lakhatása a jövőben se kerüljön veszélybe.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/19 FIGYELŐ | 25

F_24-25_NEK.indd 25

2021. 05. 10. 16:21

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NŐ A LENDÜLET A TENDEREKNÉL

KÖZBESZERZÉSEK | Miközben az első negyedévben jelentősen nőtt a hazai közbeszerzési eljárások összértéke, a kis- és középvállalkozások is egyre aktívabbak a tendereken – hangsúlyozta a Figyelőnek Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Meglódult a hazai közbeszerzési piac az idei első negyedévben. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet által frissen publikált gyorsjelentés alapján a Figyelőnek elmondta: nagyon kedvező trend, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) egyre többet és nagyobb súllyal szerepelnek a tendereken.

NYOLCSZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS

A jelentésben megállapítják, hogy január–márciusban 1819 közbeszerzési eljárást folytattak le eredményesen Magyarországon, amelyek összértéke mintegy 716 milliárd forint volt. A számuk csökkent az előző két év azonos idősza-

kával összehasonlítva, viszont az összeg már mintegy 8 százalékkal bővült a tavalyi első negyedévhez képest – akkor 664 milliárdot tett ki.

Kovács László kiemelte: a koronavírus-járvány miatt a múlt esztendőben bekövetkezett megtorpanást követően újra növekvő összérték az egész hazai gazdaság teljesítménye szempontjából fontos, hiszen így az állami tendereken keresztül több forrás áramlik a magyarországi gazdasági szereplőkhöz.

A tavalyi, összesen 5 százalékos csökkenés után tehát jelentős a növekedés. A Közbeszerzési Hatóság kiemelt célja a közbeszerzési verseny biztosítása és folyamatos javítása, erősítése. Úgy tűnik, jó úton haladnak, hiszen egyre több vállalkozás indul el a tendereken, s mind nagyobb részt hasítanak ki nyertesként a gazdaság motorját jelentő mikro-, kisés középvállalkozások. Az első negyedévben lefolytatott összes eljárás közel

Egyre több vállalkozás indul el a kiírásokon.

86 százalékában vettek részt győztesként különböző kkv-k, s az összérték megközelíti a piac teljes volumenének a 71 százalékát.

ERŐS VERSENYHELYZET

Az elnök jelezte: a közbeszerzési eljárások terén továbbra is intenzív versenyhelyzet tapasztalható, amit több tényező támaszt alá. Egyrészt mind a darabszámot, mind az összértéket tekintve az egyajánlatos eljárások száma csökkent. A múlt év első negyedéhez képest az idén 119-cel kevesebbet folytattak le, az értékük pedig 12,8 milliárd forinttal esett vissza.

A hatóság elnöke egy korábbi, lapunknak adott interjúban kitért arra, hogy a közbeszerzési eljárások terén a piaci versenyt három fő mutató jelzi leginkább: az egyajánlatos, valamint a hirdetmény nélküli tárgyalásos (HNT) eljárásokra, továbbá az egy eljárásra jutó ajánlatok számára vonatkozó adatok. Tavaly mindegyik terén pozitív változás következett be a megelőző esztendőhöz mérten, így tovább nőtt a verseny 2020-ban.

A közbeszerzési verseny erősségét jelzi a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások adatainak alakulása. A múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva az idei első negyedévben ezek száma 20szal volt kevesebb, az értékük több mint 5 milliárd forinttal kisebb. A nemzeti el-

26 | FIGYELŐ 2021/19

F_26-27_kozbeszerzes.indd 26

2021. 05. 10. 16:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY A Közbeszerzési Hatóság és az annak keretében működő tanács elnöke.

Az intézményvezető több mint 16 éve foglalkozik közbeszerzésekkel.

Jogi pályafutását ügyvédi irodában kezdte, ezután helyezkedett el a Közbeszerzési Hatóságnál, illetve jogelődjénél, a Közbeszerzések Tanácsánál mint jogi tanácsadó. Később szakmai tanácsadó, majd a jogi főosztály vezetője lett, végül a hatóság szakmai irányítójaként főtitkári pozícióban látta el feladatát.

Pályafutása során foglalkozott közbeszerzési eljárások lebonyolításával, európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzésével, valamint közbeszerzési jogalkotással.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Deák Ferenc Intézete által szervezett közbeszerzési szakjogászi képzés keretében a támogatásból megvalósuló közbeszerzések nevű tárgy tantárgyfelelőse és oktatója, valamint a közbeszerzéstörténet tantárgy oktatója.

járásrenden belül a HNT-k számaránya továbbra is kimondottan alacsony, egy százalék körüli szinten stagnál, miközben értékarányuk az előző évek azonos időszakaihoz hasonlóan ennél is kevesebbet, mindössze 0,3 százalékot mutatott.

Az uniós eljárásrendben a HNT-k szám- és értékaránya folyamatosan mérséklődő tendenciát jelez. Ezen mutatók ez év január–márciusában jelentősen alacsonyabbak voltak, mint a korábbi esztendők azonos időszakaiban. A csökkenés mértéke a számarányokat tekintve elérte a 2,7 százalékpontot 2020 első negyedének az adatához képest. Az egy

közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok átlagos száma az idei első három hónapban meghaladta a 6,5-et. 2020 január– márciusában 5,9, 2019 első három hónapjában átlagosan 5 ajánlat érkezett be eljárásonként.

FONTOSABB A FENNTARTHATÓSÁG

A Közbeszerzési Hatóság széles körű és átfogó programmal segíti elő a klímavédelmet szolgáló fenntarthatósági szempontok érvényesülését a hazai köz-

beszerzési piacon. Ennek fontosságát a magyarországi piaci szereplők, az ajánlatkérők is egyre inkább felismerik. Példaként említhető, hogy az idei első negyedévben a klímavédelmet, a zöldszempontokat is tartalmazó, nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzési eljárások aránya értékben és a számukat tekintve is meghaladta a teljes volumen 11 százalékát.

Kovács László ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a közbeszerzési piacon részt vevő cégek jelentős hatást fejthetnek ki annak érdekében, hogy hazánk további fontos lépéseket tegyen a klímavédelem és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése terén. A Közbeszerzési Hatóság évek óta következetesen, egyre szélesebb körű program keretében dolgozik a piaci szereplők, a jogalkalmazók szemléletformálásán, bemutatva a hazai és a nemzetközi jó példákat. Ennek újabb jelentős lépéseként a szervezet a közelmúltban úgynevezett fenntarthatósági munkacsoportot indított útjára.

TÓTH BALÁZS 2021/19 FIGYELŐ | 27

F_26-27_kozbeszerzes.indd 27

2021. 05. 10. 16:46

| CÉGVILÁG |

NAGYSZABÁSÚ HÁLÓZATFEJLESZTÉS AZ E.ON-NÁL „Az energetika területén évek óta erőteljes változások zajlanak: egyrészt egyre több termelő cég vezet be olyan technológiát, amelyhez a korábbinál jóval nagyobb kapacitást kell biztosítani, másrészt a lakossági igények is megnövekedtek, harmadrészt megjelent az ügyfelek részéről az a szándék, hogy ők maguk is szeretnének energiát termelni. E három hatás együtt pedig – mint mondani szoktuk – igencsak megrángatja a hálózatot” – indokolta a nagyszabású, 2025-ig tartó régióközi beruházás szükségességét Haraszti Judit. Az egymillió magyar és ugyanennyi szlovák fogyasztó

életét befolyásoló projekt lefedi a Dunától délre eső, egészen a Balatonig húzódó területet, valamint Nyugat-Szlovákiát. Magyar részről az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., valamint a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. mint támogató tag vesz részt benne, északi szomszédunk oldaláról pedig az E.ON nyugat-szlovákiai hálózati vállalata és az ottani rendszerirányító társaság.

NAPERŐMŰVEK

A magyarországi beruházás paramétereit ismertető Haraszti Judittól megtudtuk, hogy az észak-dunántúli szolgáltatási terület jelentős részén nagyon megterhelt a hálózat, a kapacitásfelvevő ké-

pessége szinte nulla, így újabb termelőegységeket – háztartási méretű vagy annál nagyobb naperőműveket – hálózatfejlesztés nélkül előbb-utóbb nem tudnának rákapcsolni, pedig igény bőven lenne rá. A naperőműveknek a többi, nem időjárásfüggő villamosenergia-termelővel összevetve egyébként az a sajátosságuk, hogy nappal termelnek, ami nem teljesen esik egybe a fogyasztás idejével. Így a fel nem használt nagy mennyiségű áram a hálózatra kerül, és ott feszültségproblémákat okoz, ami a fejlesztés nélkül a fogyasztók otthonában is érzékelhetővé válhatna – mondta a vezérigazgató.

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ENERGETIKA | Grandiózus, magyar–szlovák hálózatfejlesztési beruházásba kezdett az E.ON: a tervek szerint 2025-ig tartó, nemzetközi szinten százmilliárd forintos költségvetésű, Danube InGrid nevet viselő projekt egyik fő célja, hogy könnyebb legyen a megújuló energiaforrásokat csatlakoztatni a villamosenergia-rendszerhez az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az invesztícióról Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója és Csekő Zsuzsa programvezető nyilatkozott a Figyelőnek.

28 | FIGYELŐ 2021/19

F_28-29_Eon.indd 28

2021. 05. 10. 16:21

| CÉGVILÁG |

HARASZTI JUDIT. NAGYOBB KAPACITÁST KELL BIZTOSÍTANI

A vállalat lapunk rendelkezésére bocsátott adataiból kiolvasható, hogy az észak-dunántúli szolgáltatási területükön az elmúlt fél évtizedben jelentősen megugrott a villamosenergia-rendszerhez csatlakozó naperőművek és a háztartási méretű kiserőművek száma. Előbbiekből több mint háromszor annyi lett, utóbbiak köre pedig a másfélszeresére bővült évről évre az utóbbi öt esztendő átlagában. Ráadásul ebből a statisztikából még nem látszik annak a következménye, hogy a kormány lehetővé tette háztartási méretű erőművek létrehozását állami támogatásból. Ez rekordmértékben megnövelte az igények számát.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MŰSZAKI TARTALOM

„Az áramhálózati cégnek ugyanakkor feladata – és a stratégiájának is része –, hogy a kiserőművi csatlakozásokat a jövőben is lehetővé tegye az ügyfeleinek. Ezért a Danube InGrid projekt-

ben az E.ON észak-dunántúli hálózatának a teljes területén megerősítést és bővítést végez majd, ennek részeként pedig elsősorban mikroállomásokat hoz létre” – közölte a szakember. Ezek az alállomások alkalmassá teszik a hálózatot egyre több ügyfél belépésére – ötéves távlatban például 250 megawattnyi új megújulókapacitás tud csatlakozni –, és lehetővé válik, hogy a későbbi bővülési igényeknél már csak egyszerűbb, gyorsan elvégezhető beruházásokra legyen szükség, megteremtve ezzel a rugalmasságot is.

De nem csak mikroállomások létesülnek: új okoseszközöket, úgynevezett távműködtetésű oszlopkapcsolókat, zárlatjelzőket, intelligens transzformátorokat is telepítenek. Ezek a gyorsaság miatt fontosak: ha zavar van a hálózatban, a segítségükkel biztosítható, hogy gyors átkapcsolások után egy másik „útvonalról” táplálják a kiesett szakaszt. Így az ügyfelek nem vagy csak rövid ideig érzékelnek áramkimaradást – adott betekintést a műszaki tartalomba Haraszti Judit.

A programvezető, Csekő Zsuzsa arról is tájékoztatott, hogy megépítenek két új nagyfeszültségű távvezetéket: az egyik Csornától Répcelakon át Csepregig húzódik majd, a másik pedig a Bakonyon fog átívelni. Ezek ellátásbiztonsági szempontból hiánypótlóak, nagyon fontosak a régió villamosenergia-ellátása érdekében, ugyanis olyan területeken futnak majd, ahol eddig nem voltak ilyenek.

Része a beruházásnak egy magyar–szlovák adatalapú kapcsolat kiépítése is. Ez azt szolgálja, hogy a két fél időben értesíthesse egymást például közelgő szélső-

MADÁRVÉDELEM Madárvédelmi beruházásokat is folytat az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. a Fertő–Hanság Nemzeti Parkkal együttműködésben. A túzokvédelmi program részeként az állatok költési területein, illetve ahol fokozottan megtalálhatók, a szakemberek föld alatti kábelekre cserélik az eddig a levegőben futó szabadvezetékeket, hogy azok a madarakat repülés közben ne veszélyeztessék. Az egyik ilyen projekt már lezajlott, a következő megvalósítása pedig a jövő év elejére várható.

CSEKŐ ZSUZSA. FOLYAMATOSAN NŐ A ZÖLDENERGIA VOLUMENE

séges időjárási eseményekről. Így gyorsabban fel lehet készülni az ilyen jelenségek okozta esetleges hálózati zavarokra – mondta Csekő Zsuzsa, aki felhívta a figyelmet a 2025-ig tartó invesztíciók klímavédelmi jelentőségére is. Egyfelől ugyanis folyamatosan nőhet a zöldenergia-termelés volumene, másfelől pedig jelentős szén-dioxid-kibocsátási megtakarítást eredményez az okoseszközök üzembe állítása, hiszen számos hálózati munkavégzés megspórolható velük.

KÖLTSÉGEK

Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója kiemelte: az világos volt számukra, hogy a hálózatukat a korábbinál nagyobb ütemben kell fejleszteniük, mert ha „csak” ugyanazt a tempót folytatják, amelyet az üzleti működésük megenged, akkor nem tudnak eleget tenni az ügyféligényeknek. Ezért igyekeztek bevonni valamilyen külső erőforrást is a projektjükbe, amelyhez végül az Európai Uniótól kaptak nagy öszszegű támogatást.

A beruházás összköltsége 50-50 milliárd forint a magyar és a szlovák félnek, a nagyságrendet érzékeltetve pedig Haraszti Judit rámutatott: az 50 milliárdos ráfordítás éppen annyi, mint a teljes magyarországi E.ON-hálózat egyévi invesztíciós kerete. A 102 millió eurós EU-támogatásból – amely az eddigi legnagyobb az Európai hálózatfinanszírozási eszköz okoshálózati kategóriájában – a magyar rész mintegy 17 milliárd forintra rúg.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/19 FIGYELŐ | 29

F_28-29_Eon.indd 29

2021. 05. 10. 16:21

| CÉGVILÁG |

ELDŐLT A SÖRÖS JOGVITA

KESERŰ MÉZ | Lezárult egy kínos fejezet a modern kori magyar söriparban: a Fővárosi Ítélőtábla a sörkülönlegességet gyártó fóti főzde tulajdonosának, Gyenge Zsoltnak adott igazat a termék promóciójáért felelő Bart Dániellel szemben, de az ügynek számos tanulsága van.

GYENGE ZSOLT. A FÓTI FŐZDÉNEK ADOTT IGAZAT A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Kié a sör? Azé, aki a saját receptje alapján főzte, vagy inkább azé, aki márkát épített a termék köré? Évek óta húzódott ennek a kérdésnek a megválaszolása a beszédes nevű Keserű Méz ügyében, amely a termékleírások szerint egy karakteresen komlózott, vibrálóan friss, szűretlen lager sör – nem mellesleg tíz évvel ezelőtt a hazai kézművessör-forradalom első bástyája volt. Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde alapító-tulajdonosa és Bart Dániel újságíró, sörblogger vitája azért terelődött jogi síkra, mert a sörfőzőmester nem hagyta annyiban, hogy üzleti partnere előbb – 2011-ben – levédette a Keserű Méz nevet, s ezt 2017ben színes ábrás védjegy bejegyzésével toldotta meg. Az utóbbival szemben tör-

30 | FIGYELŐ 2021/19

F_30-32_sorvita1_hirdi.indd 30

V H

w

2021. 05. 10. 16:28

| CÉGVILÁG |

lési kérelmet nyújtott be Gyenge Zsolt 2018 februárjában, rosszhiszemű védjegybejelentésre és lajstromozás nélküli korábbi megjelöléshasználatra hivatkozva. A névjog megsértését is kizáró okként jelölte meg, az ábrás védjegyen, jelen esetben a Keserű Méz címkéjén ugyanis szerepelt a Fóti Sörfőzde megjelölés is. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a 2019. szeptemberi tárgyaláson nem tartotta megalapozottnak a törlési okokat, a sörfőző mester azonban továbbment. Az SZTNH elutasító határozatának a megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben már neki adott igazat. Bart Dániel fellebbezett, de a Figyelő birtokába került dokumentumok szerint ez év márciusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.

Azt a végzés indoklása is rögzíti, hogy a Keserű Mézet Gyenge Zsolt dolgozta ki saját recept alapján, mint ahogy az italt is ő állította elő egyedi gyártástechnológiával a Fóti Kézműves Sörfőzde

üzemében. Bart Dániel egy sörfőzésre tematizált blogot szerkesztve ismerkedett meg a főzde tulajdonosával, így találkozhatott a termékkel. A felek közt együttműködés kezdődött, melynek keretében Gyenge Zsolt gyártotta és szállította a sört, míg Bart Dániel a termék marketingjét, promócióját látta el, amiért havi rendszerességgel forgalomarányos díjazásban részesült 2016 végéig, amikor a viszonyuk véglegesen megromlott. Miután kenyértörésre került a sor, a brandhasználati vita odáig fajult, hogy Keserű Méz néven két különböző termék is forgalomban volt párhuzamosan: az eredeti, csatos üveges változat Fótról, illetve a Bart-féle újragondolt verzió, dobozos kiszerelésben. Az elmúlt években egyre nagyobb nyilvánosságot kapott kisüzemi sörös jogvita részleteit azonban egészen másként látja a két fél, mint ahogy a Fővárosi Ítélőtábla végzését is.

ELTÉRŐ NARRATÍVÁK

„Igazságtalan és meglepő döntés született” – reagált a Figyelőnek Bart Dániel, aki a Főzdefeszt alapítójaként sokat tett

a hazai kézművessör-forradalom kirobbantásáért. Álláspontja szerint Fót előadott egy tipikus narratívát, miszerint az üzletfelek összevesznek, és az egyik levédeti a közös brandet, hogy a másikkal kitoljon. A szakember – aki az Élesztőház megalapítása után nemcsak Budapesten, hanem Berlinben is több sikeres kraftkezdeményezés mögött állt – úgy fogalmazott: számára nem pusztán üzleti, hanem személyes ügy is a Keserű Mézé, amely szerinte a legsikeresebb sörmárka, amelyet felépített. „Bölcsészként csöppentem a sörbizniszbe. Nem azzal tűntem ki, hogy jó sört főztem vagy agyafúrt szerződéseket kötöttem, inkább azzal, hogy jó sztorikat gyártottam, elméleti hátteret adtam, s megteremtettem a sörről való beszéd nyelvét” – tekintett vissza. „Sok ezer korsónyit csapoltam le a Keserű Mézből magam is, emellett rengeteg időt, energiát fektettem 2011 és 2017 között a termék imázsába, népszerűsítésébe, eladásába” – összegzett Bart Dániel, aki elárulta, hogy belátható időn belül országos branddé gyúrhatta volna a produktumot. Meggyőződése, hogy nincs legitim jogvita, csak utólagos ügyeskedés. „Míg a másik félnek a bíró-

HIRDETÉS

VÁROSOKAT KÖT ÖSSZE HAMAROSAN SZEGED ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÖTT UTAZHAT MAGYARORSZÁG ELSŐ VASÚTVILLAMOSÁN

www.stadlerrail.com

F_30-32_sorvita1_hirdi.indd 31

2021. 05. 10. 16:28

| CÉGVILÁG |

ság előtt mindössze annyit kellett mondania: nem emlékszik rá, hogy szóltam volna neki a védjegyről a szakítás előtt, addig rám az a feladat hárult, hogy bizonyítékot hozzak egy tíz évvel ezelőtti beszélgetésben elhangzottakra, miszerint akkor tudattam a levédetés tényét” – idézte fel. Megjegyezte: Fót narratíváját – mely szerint csalárd céllal szerezte meg a 2017-es, képpel kibővített védjegyet – annak ellenére fogadta el a bíróság, hogy először 2011-ben jegyezte be a brandet, mielőtt csapra került volna bármelyik kocsmában és bizonyította volna életrevalóságát. „Nehéz megérteni, mi-

A Keserű Méz egy közös projekt volt. ért számít csalárdságnak, ha az ember kiegészítő védjegyet jegyeztet be a saját – hat éve jogszerű védelem alatt álló – szellemi termékére” – tette hozzá. Ezzel együtt a 2011-es szóbeli szerződésen alapuló együttműködés pár évig problémamentes volt. Idővel azonban Bart kifogásolta a minőséget felhasználói panaszokra és a saját kóstolásaira hivatkozva. Ezért 2017 februárjában visszavonta a brandhasználati engedélyt Fóttól, hogy más főzde közreműködésével állítsa helyre a Keserű Méz szerinte megkopott hírnevét.

KÖZÖS PROJEKT

„Szinte sohasem kötök szerződést. Sok szóbeli megállapodásom van, és az esetek 99 százalékában nem kerülök vi-

tába, ebből nem származik hátrányom” – mondta a Figyelőnek Gyenge Zsolt, hozzátéve: nem lenne az 1990-es évek eleje óta sikeres vállalkozó, ha az üzletfelei ne adhatnának a szavára. Kifejtette: nem akarja Bart Dániel szerepét csökkenteni a hazai söripari forradalom kapcsán, a Keserű Méz-ügyben viszont nem véletlenül döntött Fót javára az igazságszolgáltatás. Ezzel együtt elismeri, hogy Bart hatással volt főzdéje profilváltására, hiszen a vele való ismeretség is hozzájárult ahhoz, hogy már tíz éve elkezdjenek bátrabban kísérletezni a malátákkal, komlókkal, a különböző új hullámos sörökkel. Azt ugyanakkor – összhangban a bírósági végzéssel – fenntartja, hogy a márkanevet és az ábrás védjegyet a bloggerből lett vendéglátós rosszhiszeműen jegyeztette be.

Felidézte: a Keserű Méz egy közös projekt volt, amelyben Bart Dániel a marketinggel foglalkozott, ezért pedig pár százalékos részesedést kapott hónapról hónapra a forgalomból. Gyenge Zsolt szerint bár üzletfele minőségromlásra panaszkodott, valójában a kezdetektől ugyanazokkal az alapanyagokkal és technológiával, ugyanolyan magas minőségben főzték a sört. A viszony akkor mérgesedett el, amikor Bart tízmillió forintos nagyságrendű összeget kért a brandért, azzal a kitétellel, hogy különben eladja másnak. A fóti főzde tulajdonosa úgy véli, partnere valójában azt sérelmezhette, hogy az évek múlásával már nem 5-6-, hanem 14-16-féle termékből állt a szortiment, s ezzel értelemszerűen viszszaesett a Keserű Méz részaránya, vele együtt pedig a blogger részesedése. Az elmúlt évek jogvitái miatt Gyenge Zsolt a termék marketingjére már nem költött, így azt pusztán a minősége és a hozzá fűződő mítosz adta el.

JÓL JÖHET A DOKUMENTÁCIÓ

Lapunknak küldött állásfoglalásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiemelte: az ilyen és ehhez hasonló, védjegyekhez kapcsolódó jogviták megelőzése érdekében kiemelt jelentőségű, hogy a piaci szereplők a termékeik értékesítése, illetve a szolgáltatásaik nyújtása folyamán használt egyedi, megkülönböztetésre alkalmas megjelöléseikre védjegyoltalmat kérjenek, amellyel kizárólagos jogokat szerezhetnek. „Ha egy

NEM LOTTÓÖTÖS, DE NAGY ESÉLY A KIS FŐZDÉKNEK Az ügyön túl – már kifelé jőve a pandémiából – Gyenge Zsolt megállapította, hogy jól vészelték át a járványt: a fogyasztók jelentős része a kocsmabezárások után áttért a házhoz rendelésre. Az újraindítással pedig Fót is kinyitott: a főzde egyre inkább fesztiválhelyszínné alakul, színpaddal, sátorral, sörpadokkal. Emellett a vendéglátás feléledésével újra beindultak a hordós szállítások. Egyik hétről a másikra már nem az a gond, hogy a nyakukon marad a sör, hanem épp ellenkezőleg: nem elegendő a készlet. Tágabb kitekintésben a csaknem 60 főzdét tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete elnökeként a szakember úgy látja, a kereskedelmi törvény módosítása is kezdi éreztetni a hatását – egyre több tag tud olyan kocsmákba, vendéglátóhelyekre beszállítani, amelyeket eddig nagyüzemi horecaszerződés kötött. Úgy látja, a nagy gyártók közül a Dreher és a Borsodi könnyebben elfogadta a változást, mint a Heineken Hungária. Ezzel együtt a törvénymódosítás nem egyenlő kisüzemi szempontból a lottóötössel, sokkal inkább egy lehetőség, amellyel lehet és kell is élni.

Számos kisebb főzde viszont nem tudta elkerülni az elbocsátásokat, sőt az átmeneti bezárást sem. De ahogy fogalmazott, az üstök, a tartályok ott vannak – előbbutóbb valaki ezeket is beindítja.

megjelölés már a védjegybejelentés előtt piaci forgalomba kerül, a hozzá fűződő jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a használatát alátámasztó dokumentáció összeállítása, illetve megőrzése. Az üzletfelek között a potenciálisan felmerülő jogviták is elkerülhetők, ha a piaci forgalomban alkalmazott megjelölésekhez és a lajstromozott védjegyekhez kapcsolódó megállapodásokat dokumentálják, például erre vonatkozó írásbeli szerződés vagy a társaság alapító okiratának megfelelő módosítása formájában. Emellett hosszú távon hasznos a megfelelő szellemitulajdon-védelmi stratégia kialakítása, ezt érdemes szakértő ügyvivő segítségével elkészíteni” – közölte az SZTNH. GYÖNGYÖSI BALÁZS

32 | FIGYELŐ 2021/19

F_30-32_sorvita1_hirdi.indd 32

2021. 05. 10. 16:28

F_33_Generali_hird.indd 33

2021. 05. 10. 16:23

| CÉGVILÁG |

KISZÁRADT FORRÁSOK A fürdőágazatot azért is érte drámaian a járvány, mert nemcsak hogy teljesen be kellett zárni tavaly március közepétől májusig a komplexumokat, hanem a nyári újranyitás után épphogy elkezdték rendezni a soraikat, szeptember elején jött a teljes határzár. Ez a külföldi vendégekre is építő fürdők számára jelentett komoly csapást. November 11-től pedig jött a második bezárás, amely egészen mostanáig tartott, és az ágazat szereplői ezalatt bevétel nélkül maradtak. Pedig egy ilyen intézmény fenntartása bezárva is drága mulatság. A szakma ezért is tartaná fontosnak, hogy az újranyitás utáni esélyeket javítva csökkenjen a belépőket terhelő 27 százalékos áfa, tartson ki a bértámogatás a nyár végéig, s hosszú évek szakmai küzdelmére pontot téve emelkedjen a fürdőgyógyászati kezelések után járó tb-támogatás összege.

A pandémia miatt elszenvedett jelentős veszteségek ismertetése mellett a szegmens nemzetgazdasági szerepéről elmondták: a magyarországi fürdők (amelyek 93-95 százaléka önkormányzati tulajdonban van) a járvány második hulláma előtt 18 ezer munkavállalót foglalkoztattak. A 214 turisztikailag releváns létesítmény forgalma pedig a koronavírus-helyzetet megelőzően átlagosan évi 95-100 milliárd forintot tett ki úgy, hogy az összes magyaror-

szági vendégéjszaka 71 százaléka valamelyik kiemelt fürdővárosban és környezetében keletkezett. A komplexumok bezárásával nem csak a közvetlen munkahelyek kerültek veszélybe; az ezeken a helyeken üzemelő vendéglátó egységek – a teljes beszállítói körükkel – szintén jelentős veszteséget szenvedtek el.

PANDÉMIA ELŐTT

„A 2019-es esztendő 789 ezer látogatóval és közel 2,7 milliárdos értékesítési árbevétellel rekordévet hozott nálunk. Ráadásul elkészült a vendégek világszínvonalú fogadását biztosító főbejárat, továbbá a gyógyulást és a szépségápolást új dimenzióba emelő medical wellness részleg. 2020 eleje hasonló jót ígért, de jött a márciusi bezárás – elemzett Boros László Attila, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. – Nyárra újra kinyithattunk, de mivel Bükfürdőn a látogatók több mint 50 százaléka külföldi, és ők most kevesebben jöttek, 10 százalékkal még a főszezonban is csökkent a forgalmunk, amivel együtt is az egyik legjobbak voltunk az országban.

Azzal pedig, hogy ősztől ismét be kellett zárni, gyakorlatilag az összes tartalékunkat feléltük. Ha nem lett volna az állami bértámogatás és járulékmentesség, biztos, hogy a kényszerűségből igénybe vett banki finanszírozás is kevés lett volna a fennmaradáshoz.”

Boros László Attila hozzátette: miközben a tavalyi eredményük jelentősen viszszaesett, a 190 munkahelyből 150-et sikerült megőrizni. A munkatársak kedvezően értékelték, hogy a közös teherviselésből mindenki kivette a részét: a menedzsment is vállalta a bércsökkentést. A szakemberek megtartása ebben az ágazatban azért kulcskérdés, mert a fürdőüzemeltetéshez – például a fürdőgépészek, fürdőgyógyászati szakdolgozók esetében – nélkülözhetetlen az a szaktudás és tapasztalat, amelynek a megszerzéséhez akár évtizedek kellenek. „Folyamatosan a nyitás lebegett a szemünk előtt, ezért voltak olyan beruházásaink, amelyekről nem mondtunk le. A május elsejei újranyitásra így készült el az az új, integrált látogatómenedzsmentrendszer, amely az online jegyértékesítéstől a gyógyászati, szépségápolási kezelések időpontjának internetes foglalásán át a belső, készpénzmentes fizetési megoldásig egységes struktúrát alkot. Tavaly saját márkás kozmetikumcsaládunkkal is meg-

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

FÜRDŐK | Ha azt mondjuk, a pandémia vesztesei a turizmus szereplői, a legnagyobb vesztes címre joggal igényt tarthat a fürdőágazat, amelynek semmi olyan szolgáltatása nincs, mely a tavaly tavaszi, majd a november közepétől mostanáig tartó kényszerű bezárások alatt bevételt jelenthetett volna.

34 | FIGYELŐ 2021/19

F_34-36_furdok.indd 34

2021. 05. 10. 16:24

| CÉGVILÁG |

SZÉCHENYI FÜRDŐ.

A TAVALYELŐTTI MÉG KIMAGASLÓAN JÓ ÉV VOLT

jelentünk a piacon, miközben folytatódott a Bükfürdő 2021 projekt tervezése, amely az új központi konyha és étterem mellett a kemping teljes megújulását, valamint egy luxuskemping megvalósulását is célozza” – sorolta a szakember.

Kovacsics Imre, a Spa Hungary Holding Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke, egyben a győri Rába Quelle ügyvezető igazgatója és az agárdi fürdő vezérigazgatója mind a látogatószámot, mind a nyereséget tekintve rekorderedményekről számolt be 2019 kapcsán.

Két egységük félmillió vendéget fogadott.

A földrajzi különbségeket azonban jól mutatja, hogy míg Győrben éves szinten a vendégek 65 százaléka külföldi – osztrák, cseh és szlovák –, addig az agárdi létesítményt 90-95 százalékban magyarok keresték fel. „A pandémia miatt a múlt év mindkét komplexumban veszteséggel zárult. Győrben nyáron még nyitva tartottunk, majd ősszel, a tervezett fejlesztések miatt bezártuk a fürdőt, csak a külön épületben azóta is működő gyógyászathoz kötődő alkalmazottakat foglalkoztatjuk tovább.

Az agárdi létesítménynél viszont mindent megtettünk azért, hogy a szakképzett, nehezen pótolható szakembereink minél nagyobb részét megtartsuk. Ez 80 százalékban sikerült: az állami segítség-

nek is köszönhetően 60 munkahelyet tudtunk megőrizni, részmunkaidővel. Ennek azonban nagy ára volt: azzal, hogy a tulajdonos önkormányzattól nem kértünk segítséget, a saját magunk által a fejlesztésekre felhalmozott pénzeket éltük fel” – foglalta össze a szakember.

Győrben annyiban más a helyzet, hogy 2020 végén, a Modern városok program keretén belül megkezdték azt a 22 milliárdos fejlesztést, melynek eredményeként 2023 tavaszán megnyithatja kapuit az ország első tematikus vízi élményparkja. „Az elmúlt évek eredményeire alapozva Agárdon is megvannak azok a fejlesztési terveink, amelyeket folyamatos üzemelés mellett szeretnénk majd megvalósítani. Az ötvenszobás apartmanszálló kivitelezéséhez még várjuk a forrásokat, miközben 3 milliárdos befektetés eredményeként egy olyan szabadtéri szaunafalut szeretnénk létrehozni, amelynek már megszülettek a tervei. Mellette pedig 500 milliós beruházással egy olyan szabadtéri tematikus játszóparkot hozunk létre, amelynek első, közel 80 milliós, saját beruházásból megvalósuló elemét már ezen a nyáron birtokba vehetik a legkisebb vendégeink” – tette hozzá Kovacsics Imre.

A vezérigazgató szerint az, hogy az idén – pünkösdi nyitással – csak az agárdi fürdő üzemel, annyiban ígéretesebb, hogy a magyar vendégek tavaly is hamar viszszatértek. Ezért míg 2020 nyarán Győrben 30, Agárdon csak 10 százalékkal esett vissza a forgalom. Kovacsics Imre bízik a gyors átoltottságban, és ennél is jobban reménykedik a nagy forgalomhoz elengedhetetlen nyári jó időben. Meg abban, hogy nem jön egy negyedik vírushullám, amely minden észszerű számítást keresztülhúzna.

REMÉNYEK

Nyíregyházán május 7-én nyit az Aquarius Élményfürdő. A kültéri medencéket pedig május végén vehetik igénybe a vendégek. „Most még elsősorban a környékbeliekre és a belföldi turistákra számítunk, de remélem, hogy a folyamatosan gyarapodó államközi egyezmények révén a számunkra leginkább meghatározó szlovák, lengyel, román és ukrán vendégek is mihamarabb eljöhetnek hozzánk. Erre nagy szükség van, mert békeidőben a forgalmunk 50 százaléka a nyári főszezonra koncentrálódik, amikor a vendégkör közel felét a külföldiek teszik ki” – mondta Podlovics Roland, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója.

2021/19 FIGYELŐ | 35

F_34-36_furdok.indd 35

2021. 05. 10. 16:24

Nyíregyháza szintén olyan hely, ahol a 2019-es fejlesztések okán is nagy reményekkel várták 2020-at. De míg tavalyelőtt 525 ezres vendégforgalom mellett másfél milliárdos árbevételt értek el, a múlt esztendőben a pandémia hatására éves szinten – az egész évben nyitva tartó fürdők nagy részéhez hasonlóan – közel feleződött a vendégforgalom és jelentősen viszszaesett a bevétel. „A bezárás időszakát csak úgy tudtuk átvészelni, hogy az állami támogatás mellett a tulajdonos önkormányzattól is kaptunk egy 250 milliós tagi kölcsönt, majd a válságágazatban működő cégek megsegítésére az önkormányzatnak nyújtott kormányzati forrásból is részesültünk. Így sikerült megőriznünk a 150 munkahelyből 140-et, miközben a leállás alatt esedékessé vált karbantartásokat is elvégeztük. Most már csak az a fontos, hogy jó

„Ami büszkeségre ad okot, az ebben az esetben nehézséget is jelentett, mert nincs még egy olyan város a világban, ahol ennyi fürdő lenne. A történelmi létesítményekkel – Széchenyi, Gellért, Rudas, Lukács – Budapest abszolút unikális a turizmus szempontjából. Ezért a 2010-es évek második felétől a fővárosi fürdők vendégforgalmának a 40 százalékát a külföldiek adták. A Széchenyi vendégkörének több mint 90, a Gellértének több mint 60, a Rudasénak és a Lukácsénak az 50 százalékát a határon túlról érkező turisták biztosították. Ezért is jelentett pluszveszteséget a tavaly szeptemberben életbe lépett határzár – mondta Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. – Az első hullám után mindössze száz kolléga ment el tőlünk, és utána is mindöszsze egy, nyolcvanfős leépítést hajtottunk végre, októberben. Főként azért, mert a Nemzeti Sportközpontok visszavette a Dagály fürdő üzemeltetését, a Királyfürdőt pedig nem nyitottuk újra, hiszen 2018

RUDAS FÜRDŐ. A TAVALYI NYITÁS CSAK KICSIT ENYHÍTETTE A BEVÉTELKIESÉSEKET

nyarat tudjunk zárni, mert számunkra a főszezon után következik a neheze” – fejtette ki a szakember.

BUDAPESTI HELYZETKÉP

Miközben a fővárosi fürdők 4 milliárdos adózás előtti eredménnyel fejezték be a 2019-es évet, a pandémia hatására 2020ban a harmadára csökkent a vendégszám, s 3,1 milliárdos veszteséggel zárt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.

januárjától nem volt ÁNTSZ-engedélye.

Ugyanakkor nemcsak hogy megőriztük közel 850 dolgozónk munkahelyét, de az állásidő alatt is az egész ágazatban kiemelkedően magas, 81,5 százalékos bért adtunk nekik. Ehhez természetesen az állami fizetéstámogatást is igénybe vettük, amely összességében 190 millió forintot jelentett havonta, miközben a 400 milliós bérköltségünk másik felét magunknak kellett finanszírozni.”

A bezárás a BGYH-nál sem telt tétlenül: miközben a szakembert igénylő munkákat a cég karbantartó üzeme végezte, mindenki más – még a fürdőmérnök és a masszőr is – beszállt az egyszerűbb fenntartási munkálatokba. „Tizenegy egységünkből csak a római-parti és a pünkösdfürdői strand szezonális jellegű. Most május elsején hat fürdőt nyitottunk ki, és négy gyógyfürdőben biztosítjuk a beutalóval érkezők gyógyellátását. Pünkösdkor szeretnénk kitárni a Palatinus strand kapuit, és június 15-ig tervezzük a többi strand, illetve fürdő megnyitását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy miközben az oltási igazolvány kötelezettsége szintén belépési korlátot jelent, az emberek is óvatosak. Ezért a mostani, nyitás utáni forgalmunk még elmarad a tavalyitól. De minden jóra fordulhat, ha az átoltottság megfelelő lesz, a nyár pedig meleget és napsütést hoz, mert a tavalyi veszteséghez az is jelentősen hozzájárult, hogy valójában nem volt nyár, helyette évek óta nem látott rossz idő volt.” Amellett, hogy 2019 az árbevétel szempontjából rekordévet hozott az Aquaworld Resort Budapest szállodában, az Aquaworld élményfürdő, valamint az Oriental Spa wellness- és fitneszközpont látogatószáma megközelítette a 700 ezer főt. „Még 2020 első két hónapjában is várakozáson felüli forgalmat értünk el, amikor márciusban, majd az ősztől hideg zuhanyként ért minket a bezárás. Ebből eredően tavaly mindössze 250 ezren látogattak a vízi birodalomba, ami 65 százalékos visszaesést jelentett 2019-hez képest” – értékelt Sivó Roland, az Aquaworld Resort Budapest komplexum igazgatója.

A zárás alatt a menedzsment folyamatosan azon dolgozott, hogy megtartsa az állományt, a felújításhoz kötődően érdemben foglalkoztassa is a munkatársakat, ami a kezdeti időszak némi lemorzsolódása mellett sikerült is. „A szeptemberi ismételt határzár és a novemberi teljes bezárás miatt azonban sajnos kisebb mértékű létszámcsökkentés elkerülhetetlenné vált a komplexumban, miközben ez a helyzet olyan elvándorlást is magával hozott, melynek eredményeként többen más területen folytatták a pályafutásukat. Amire viszont büszkék vagyunk, hogy a magas szintű működéshez szükséges törzsgárdát szinte teljes egészében meg tudta tartani a komplexum” – mondta a szakember. ÉRSEK M. ZOLTÁN

FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS, MTI

| CÉGVILÁG |

36 | FIGYELŐ 2021/19

F_34-36_furdok.indd 36

2021. 05. 10. 16:24

HIRDETÉS

Ártalomcsökkentéssel a fenntartható jövőért 2021-re eljutottunk oda, hogy a különböző üzleti szektorok és gazdasági ágazatok fejlődését – legyen szó autóiparról, energiaiparról, környezetvédelemről, gasztronómiáról vagy egy olyan hétköznapi szokásunkról, mint a dohányzás – az ártalomcsökkentés iránti társadalmi igény mozgatja.

A világon jelenleg számos kutatás folyik, amelyek egy jelentős része az ártalomcsökkentést tűzte ki célul. Az autóiparban például egyre több törekvés van a levegőt szennyező káros anyag kibocsátás csökkentésére, és más iparágakban is megfigyelhetők hasonló tendenciák, elég csak a hőszivattyús vagy az elektromos fűtési rendszerekre gondolni. Hasonló törekvés zajlik egy egészen más területen, a dohányiparban is, ahol a füst jelenléte vet fel kérdéseket, nem indokolatlanul!

Köztudott, hogy a cigarettázás káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Ennek ellenére a világon több mint 1 milliárdan dohányoznak, hazánkban jelenleg több mint 2 millióan gyújtanak rá naponta. Dohányzás közben pedig nem csak a dohányos szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több ezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy függőséget okoz, és komoly mellékhatásokkal járhat, ugyanakkor ma már a vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst az, amely a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért elsősorban felelős. Ártalomcsökkentés A dohányzásról tehát tudjuk, hogy függőséghez vezet és komoly megbetegedések egész sorát okozza.

Egyértelmű, hogy a kormányoknak továbbra is folytatniuk kell a megelőzéssel és leszoktatással kapcsolatos munkát, hogy azok az emberek, akik nem dohányoznak, azok ne is

kezdjenek el dohányozni, és azok, akik már dohányoznak, ösztönözve legyenek arra, hogy minél előbb leszokjanak.

Fontos emellett, hogy azok a felnőtt dohányzók, akik valamiért nem szoknak le, hiteles forrásból tájékozódjanak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről és a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatívákról. Az ártalomcsökkentés elvét ma már az élet számos területén alkalmazzuk – joggal adódik a kérdés, miért ne vennénk figyelembe akkor épp egy olyan káros és hétköznapi szokásunk kapcsán is, mint amilyen például a dohányzás?

Egy fenntartható, füstmentes jövő olyan értékek mentén jöhet csak létre, amelyek hosszú távon a társadalom javát szolgálják. A fenntarthatóság kulcsa az átalakulás, mely a dohányzás világában csak úgy tud megvalósulni, ha a cigaretta a múlt részévé tud válni, és azok a dohányzó felnőttek, akik nem szoknak le, olyan alternatívák közül tudnak választani, amelyek tudományosan igazoltan kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így potenciálisan kevésbé ártalmasak a cigarettázás folytatásánál.

Ma már szakemberek, tudósok és mérnökök kutatják ezeket a technológiákat, bízva abban, hogy a cigarettákat már a közeljövőben teljesen felválthatják ezek a füstmentes alternatívák.

Iparági előrejelzések szerint a cigarettaértékesítésnek számos országban akár 10-15 éven belül vége lehet.

Fontos tudni azonban, hogy ezek a technológiák sem kockázatmentesek, és nem leszokást segítő vagy helyettesítő eszközök. Dohányzás esetén ezért az ártalomcsökkentés legeredményesebb módja továbbra is a teljes leszokás, az ártalmakat pedig kizárólag úgy kerülhetjük el, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.

F_37_philip_morris_hirdi.indd 37

2021. 05. 10. 16:24

| CÉGVILÁG |

BŐVÜL A LISZT FERENC REPÜLŐTÉR KARGÓBÁZISA KAPACITÁSBOOM | Létrejön a kínai–magyar „légi selyemút”, miután igen jelentős fejlesztés valósul meg a ferihegyi áruforgalmi kiszolgálásban, kínai partnerekkel közösen – jelentették be pár napja. Középtávon ráadásul megtöbbszöröződhet a mai kapacitás, ha a tervezett több tízezer négyzetméteres kínai logisztikai gyűjtő-elosztó központ is megvalósul.

A gazdasági nagyhatalommá vált Kína szerepe egyre jelentősebb a globális térben. A hazai gazdasági stratégiák alkotói, végrehajtói is felismerték ezt, így nem a semmiből indulunk, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország nagyon fontos hídfőállása a kínai–európai gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek.

Ennek a hosszú, sok-sok évtizedre meghatározó kapcsolatnak az alapjait részünkről már letettük, de jelenleg fontos mérföldköveket illik vagy inkább muszáj elérni ahhoz, hogy felvegyük a kesztyűt több versenytárs – tőlünk akár északra, akár délre lévő – országgal.

esetleges további bővítésének előzetes vizsgálatát.

Hazánk helyzetének erősödéséről szól az a friss hír is, amely április végén látott napvilágot. E szerint jelentősen megnő a nemzetközi Liszt Ferenc repülőtér áruforgalmi kapacitása, mégpedig egy minapi megállapodás kapcsán. Az első hírek pár hete még arról szóltak, hogy a Budapest Airport Zrt. elkezdte a repülőtéri áruforgalmi környezet és az 50 millió eurós (18,3 milliárd forint) beruházással tavaly átadott BUD Cargo City

FELPÖRÖG A FEJLESZTÉS

E hónap elején azonban jött egy kulcsfontosságú bejelentés: e szerint létrejön a kínai–magyar „légi selyemút”, mivel kínai logisztikai bázis épülhet a fővárosi repülőtéren. Ugyanis a Budapest Airport (BA), a kínai Henan Airport Group (a Csengcsou nemzetközi repülőtér üzemeltetője), valamint a CECZ (Central European Trade and Logistics Cooperation Zone)/Utlink kínai–magyar üzleti és logisztikai fejlesztőcég együttműködési

FOTÓK: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

AZ ELSŐ FECSKE. EMBERKÖZELBEN A JUMBO

38 | FIGYELŐ 2021/19

F_38-40_LisztFerencrepter.indd 38

2021. 05. 10. 16:31

| CÉGVILÁG |

PANDÉMIA ELŐTT. A KAPACITÁSBŐVÍTÉSI FEJLESZTÉS AVATÓJA

megállapodást írt alá. Ennek célja tehát a hazánk és a távol-keleti óriás közötti kvázi légi selyemút létrehozása, illetve a két légikikötőben dedikált logisztikai központok létesítése az áruforgalom kiszolgálására. A várakozások szerint a projekt új szintre emeli a két ország együttműködését, lehetővé téve, hogy a fenti repülőterek a kínai és a teljes kelet-közép-európai térség kiemelkedő légi áruforgalmi kapujává lépjenek elő, lehetőségeket kínálva a piaci szereplők, például az Alibaba-csoport számára – derült ki a bejelentés kapcsán.

A frissen tető alá hozott együttműködési egyezmény, a Budapest Airport és a Csengcsou nemzetközi repülőtér direkt légi összekötése tehát lényeges logisztikai előnyöket hozhat nemcsak Magyarország és Kína, de az egész kelet-középeurópai régió számára is. A partnereknek magyar oldalról támogatást nyújtott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatósága, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Posta Zrt., nem utolsósorban pedig a Ghibli Kft. is.

VILÁGSZÍNVONALÚ KÖZPONT

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a bejelentés kapcsán aláhúzta, hogy a kormány tervei szerint hazánk Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztóközpontjává válik. E

stratégiai törekvés úgy váltható valóra, ha az Európa és a Távol-Kelet között mozgó áruk minél nagyobb hányada Magyarországon keresztül éri el úti célját – húzta alá a szakember. Érdekesség, hogy a projekt már a Hszi Csin-ping elnök által vezetett Kína és a kelet-közép-európai országok ez év februárjában, Pekingben megrendezett találkozóján is célkitűzésként szerepelt.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója szerint a BUD Cargo City tökéletes állomása lesz a XXI. századi légi selyemútnak, egy világszínvonalú logisztikai komplexum szolgálja majd ki az áruszállítást. Az együttműködés előképeként, annak első részeként a CECZ/ Utlink-csoport szervezésében tavaly októberben közvetlen légi szállítmányozó járat indult a magyar főváros reptere és a csengcsoui légikikötő közt, amely heti három alkalommal, a Hainan Airlines üzemeltetésével közlekedett. Ez a kulcsfontosságú összeköttetés ez év márciusának végén további heti két, Boeing–747-es típusú géppel teljesített járattal bővült. A közös munka kezdete óta pedig a százat is elérte a megtett utak száma.

Fontos technikai részlet, hogy most tavaszra már dedikált raktárak létesültek a forgalom kezelésére. A henani repülőté-

ren ez év februárjában adták át ünnepélyes keretek között a Budapest Exkluzív Tengerentúli Terminált, Budapesten pedig a Cargo Cityben április 27-én a Zhengzhou Exkluzív Tengertúli Terminál névre keresztelt, ennek az együttműködésnek dedikált raktárcsarnokot.

EZ CSAK A KEZDET?

A maga nemében is hatalmas budapesti áruforgalmi terminál már tavaly elkészült. A BUD Cargo City évente akár 180 000 tonna rakományt is képes kezelni, de még ez is kevés lehet középtávon. Most a jelentősen növekvő árumennyiség indokolttá teszi egy újabb nagyszabású, dedikált logisztikai centrum kialakítását – árulták el a BA-nál. Kiderült, hogy a kínai partnerekkel egyeztetnek egy a budapesti repülőtéren épülő, több tízezer négyzetméteres kínai logisztikai gyűjtő-elosztó központ kialakításáról, amely az egész BUD Cargo Citynél jelentősebb lenne.

Ugyanis évente több százezer tonna árukezelési kapacitást tenne lehetővé, hozzájárulva az ahhoz kötődő légiáru-forgalom fejlődéséhez.

Talán mellékszálnak hangzik, ám közel sem az, hogy a fent részletezett megállapodás másik eredményeként az Alibaba logisztikai vállalata, a Cainiao Kelet-Közép-Európa légiáru-elosztó központjaként jelölte meg a Budapest Airportot. Áprilisban meg is indultak az első szállítások. A 2021/19 FIGYELŐ | 39

F_38-40_LisztFerencrepter.indd 39

2021. 05. 10. 16:31

| CÉGVILÁG |

MUNKA KÖZBEN. AZ ELSŐ KÍNAI EGÉSZSÉGÜGYI SZÁLLÍTMÁNYOK EGYIKE

sikeres lebonyolítás eredményeként már indulásként napi több tíz tonnás árumenynyiség (több tízezer küldemény) kezelése jelent meg fővárosunk légikikötőjében, a jövőben pedig ennél is nagyobb volumenekre számíthatunk, elsősorban a regio-

nális szintű gyűjtő-elosztó szerepnek köszönhetően. Annál is inkább, mert magánforgalomban is változik a külföldről rendelt rakomány kezelése (lásd a Júliustól az egyforintos eu-n kívüli termék is áfaköteles című írásunkat). Ez azt jelenti, hogy rendkívül nagy elosztó raktárra lesz szüksége nálunk az Alibaba–AliExpress-

csoportnak, illetve minden olyan nagyobb kínai webáruháznak (Wish, GeekBuying, DHgate és társaik), amely eddig döntően az ázsiai országból szállított.

JÚLIUSTÓL AZ EGYFORINTOS EU-N KÍVÜLI TERMÉK IS ÁFAKÖTELES Ez év július elsején az Európai Unióban nemes egyszerűséggel megszűnik a közösségen kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége, bár 150 euróig a termékek behozatala továbbra is vámmentes marad. A Magyar Posta automatikus vámeljárással készül a jogszabályi változásra, közösen dolgozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal.

Mint ismert, a ma érvényes szabály szerint az EU-n kívülről érkező produktumok 22 eurós összeghatárig vám- és áfamentesek, míg a 22 és 150 euró közöttiek vámmentesek, de forgalmi adót kell fizetni utánuk. Ám az e-kereskedelem érvényes szabályozása igen jelentős bevételkiesést okozott, és súlyos hatással volt az unió, valamint a tagállamok költségvetésére, a közösségen kívüli kereskedőket pedig jogosulatlan előnyhöz juttatta. A hivatalos verzió szerint az új szabályozás kiegyenlítettebbé teszi a versenyt az uniós és a nem tagállami vállalkozások között. Ismert, hogy a kisebb értékű küldemények többségét a Magyar Posta kezeli.

A harmadik országból a küldemények a Nemzetközi Posta Kicserélő Központba érkeznek, itt a mostani regulák szerint válogatják azokat július elsejéig, a rajtuk jelölt érték szerint.

Persze az uniós áfairányelv változása a postára is hatalmas pluszterhet ró, mivel ez azt jelenti, hogy nem lesz válogatás, nem lesz szúrópróbaszerű vizsgálat, hanem a napi sok ezer Ázsiából vagy Amerikából, sőt Nagy-Britanniából érkező csomag, amelyet online vásároltak, eljárás alá kerül. Azaz feltehetően a július elseje után beérkező pakkok esetében sok-sok hétnyi csúszásra kell felkészülniük azoknak, akik akár mostanában rendelnek az EU-n kívülről…

Igaz, a hírek szerint a posta jelentős informatikai fejlesztéssel és logisztikai kapacitásbővítéssel készül a jogszabályi változásra. Természetesen arra törekedve, hogy a vámeljárási folyamat automatikus és minél gyorsabb legyen. A tervek szerint a vámügynöki szolgáltatás díja termékértékhez igazítottan sávos lesz. Az új folyamatban pedig az ügyfelek számára elsődlegesen az online fizetés lesz ajánlott, amelyhez díjelőny is társul. Minden internetes rendelés esetén lényeges, de a vámeljárás miatt az unión kívüli rendeléskor különösen fontos a pontos adatok (név, cím) mellett az elektronikus elérhetőségek (e-mail, telefonszám) megadása is, méghozzá azért, mert a szükséges információk birtokában a posta teljesen automatikusan elvégzi majd a vámeljárást, és fizetést követően kézbesíti a küldeményt.

Már most is nagyon pörög az áruforgalom, hiszen egy friss hír szerint ez év januárja és márciusa között 39,5 ezer tonna árut kezelt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ami 19 százalékos növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest, és a légikikötő történetének a legerősebb negyedévét jelenti.

Márciusban 14,9 ezer tonna légi árut regisztráltak, ami a valaha volt legnagyobb havi kargóforgalom. Kossuth József, a Budapest Airport kargóvezetője szerint az idén éves szinten a 150 ezer tonnát is elérheti a légiáru-forgalom, szemben a tavalyi 134,4 ezerrel.

Nem mellékes, hogy a járvány idején folyamatosan erősödött a BA regionális szerepe. Nemcsak az ázsiai reláció miatt, hanem azért is, mert a légiáru-szállítás kulcsszerepet játszik a pandémia elleni küzdelemben. Az első negyedévben a több mint 4,5 millió adag védőoltás 85 százaléka légi úton, a budapesti repülőtéren keresztül érkezett az országba. Továbbá a Szuezi-csatornán pár hete történt hajóbaleset is felhívta a figyelmet a légi szállítás nagyobb biztonságára.

HG

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

A JÁRVÁNY IS SEGÍTETT

40 | FIGYELŐ 2021/19

F_38-40_LisztFerencrepter.indd 40

2021. 05. 10. 16:31

131 g CO

megtakarítás /utaskilométer*

VÁLASSZA A ZÖLDEBB UTAT! Vonattal közlekedve több, mint 70%-kal kevesebb az üvegházhatású gázkibocsátás, mint autóval.

Regisztráljon vonatjegyével vagy bérletével, és nyerje meg az egyéves ingyenes utazást vagy ùΈƱŶǕúĕĕŊΈŬùľǜΈĥƝƱĥŞǍ nyeremények egyikét!

*mav.hu/co2

F_41_MavStart_CO.indd 41 MAV_CO2_Figyelo_200x292_0504.indd 1

2021. 05. 10. 16:31 2021. 05. 06. 13:58:40

| SZEMÉLYI HÍREK |

K&H CSOPORT

Guy Libot-t, a KBC Csoport korábbi pénzügyi szenior ügyvezető igazgatóját nevezték ki a K&H Csoport élére. A szakember szakmai pályafutását 1987-ben, a KBC (Kredietbank) Csoportnál kezdte, amelyen belül több helyen is dolgozott a világ különböző részein. Így például 1990-ben a Los Angeles-i képviselet irányítója lett, 1992-ben a rotterdami hálózati irodát vezette, 1995-ben a KBC Bank fiókvezetőjévé nevezték ki Szingapúrban. 2006 júniusa és 2010 szeptembere között a magyarországi K&H Bank vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be. Széles körű nemzetközi tapasztalatait a KBC brüsszeli központjában gyarapította tovább. 2019 júniusa óta a KBC Csoport pénzügyi részlegéért felelt. A K&H Csoport korábbi vezérigazgatóját, David Moucheront a KBC Bank Belgium vezérigazgatójává nevezték ki.

CONTINENTAL

SZŰRSZABÓ LEVENTE

A Continental technológiai vállalat Szűrszabó Leventét bízta meg a makói, autóipari tömlővezetékeket előállító gyár igazgatói feladatainak ellátásával. A mérnök-közgazdász végzettségű szakembernek húsz esztendőt meghaladó autóipari és több mint tízéves felső vezetői gyakorlata van.

A leanszemlélet szerinti gyártási folyamatokkal kapcsolatos ismereteit az Egyesült Államokban, a Michigani Egyetemen sajátította el, az autóiparban elvárt minőségügyi kompetenciáit folyamatosan fejleszti. Az új gyárigazgató közvetlenül Jürgen Ruhnau, a hűtő-fűtő csövek üzleti egység európai régiójának az operációs vezetője felé tartozik beszámolási kötelezettséggel.

GUY LIBOT

OTP INGATLAN ALAPKEZELŐ

BOSCH

Augusztustól dr. Szászi István veszi át Daniel Koriothtól a magyarországi Bosch-csoport irányítását és az Adria régióért felelős vezetői tisztséget. Az új ügyvezető igazgató 17 éve dolgozik a cégcsoportnál. Vezetői pályafutása 2006-ban, a németországi Reutlingenben indult. 2009-ben csoportvezető, majd a járműirányítási rendszerekkel foglalkozó fejlesztési osztály vezetője lett a budapesti telephelyen. Újabb Németországban, Abstattban töltött irányítói pozíció után, 2018-ban vette át a budapesti telephely autóipari elektronikai divíziójának az irányítását. Szászi tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte, ahol 1997-ben járműmérnöki diplomát, majd 2004-ban PhD-fokozatot szerzett. Szakterülete a hibatűrő járműdinamikai rendszerek irányítása.

DR. SZÁSZI ISTVÁN

Immáron Biró Gergely az OTP Ingatlan Alapkezelő vezérigazgatója. A hazai vagyonkezelési és ingatlanbefektetési piac egyik meghatározó szakembere 25 éve dolgozik vezető pozíciókban a pénzügyi szektorban. Pályáját a Dunaholding Brókerháznál kezdte, vezető elemzőként. Az elmúlt tíz évben a Diófa Alapkezelő Zrt.-vel forrt össze a neve.

Irányítása alatt a cég a piac marginális szereplőjéből az egyik meghatározó hazai alapkezelővé vált. Biró Gergely Tóth Nándort váltja a vezérigazgatói székben. A váltás célja, hogy az új vezető irányításával a portfólió konszolidációját követően az alapkezelő új befektetési termékekkel jelenjen meg és tovább növelje súlyát a magyar megtakarítási piacon.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BIRÓ GERGELY

42 | FIGYELŐ 2021/19

F_42_szemelyihirek.indd 42

2021. 05. 10. 16:36

| PÉNZ BESZÉL |

LENDÜLETES KEZDÉS ERSTE BANK | Az egy évvel korábbit jóval meghaladó adózott eredménnyel zárta az első negyedévet az Erste Bank Hungary. Az új hitelek kihelyezésénél ugyanakkor tükröződtek a járvány hatásai.

Jól indult az Erste Bank idei üzleti éve, miután a pénzintézet adózás utáni eredménye 15,1 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi közel 4 milliárdról – mondta el Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet idei első negyedévi eredményeit bemutató online sajtótájékoztatón. A bank működési bevételei – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 24,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami részben egyszeri hatásokkal is magyarázható. Ezen belül a nettó kamatbevételek 25,1, a díj- és jutalékbevételek pedig 15 százalékkal emelkedtek, míg a kereskedési és konverziós bevétel több mint a duplájára nőtt.

A működéssel kapcsolatos kiadások ettől jóval elmaradó mértékben, 6,3 százalékkal nőttek egy év alatt, így a pénzintézet működési eredménye 44 százalékkal, 25,3 milliárd forintra emelkedett. A költség/bevétel arány is nagyot javult éves összevetésben: március végére 45,5 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 53,2ről. Az ügyfélhitelek állománya március végén 6 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbit. Az új hitelek kihelyezése ugyanakkor lassult, harmadával maradt el 2020 első negyedévének teljesítményétől. A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a 2020. március végi 2,2 százalékról 2,9-re nőtt.

FOTÓ: C. J. BURTON, GETTY IMAGES

KEVESEBB VOLT AZ ÚJ HITEL

Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese közölte: a lakossági területen az új kihelyezések értéke 18 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mivel a tavalyi első negyedévben még kevéssé voltak érezhetők a járvány gazdasági hatásai.

Ezen belül a jelzáloghiteleknél az újonnan folyósított kölcsönök értéke 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit,

az otthonfelújítási hitel bevezetésének is köszönhetően. A fogyasztási típusú kölcsönöknél a babaváró hitel nagyrészt kompenzálta a személyi kölcsönöknél tapasztalt – a járvány számlájára írható – elmaradást a folyósításban, az új kihelyezés azonban összességében így is 29 százalékkal csökkent az egy évvel korábbival összevetve. A kisvállalkozóknál viszont az új kihelyezés 39 százalékos növekedést mutat éves összehasonlításban.

A magyarországi Erste Csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt 24 százalékkal, 3867 milliárd forintra nőtt március végére, ezen belül a befektetések aránya 59 százalék volt. „A lakossági fogyasztás visz-

Ügyfélhitelek L^K­QGJY­YJP

1722,6 1822,1 2272,8 2745,0

2ďPºI­XN GJ[­YJQ 37,5 46,5* 19,9 2ďPºI­XN PNFI¥X 21,2 HUNGARY 2ďPºI­XN 17,5 eredmény 25,3 +ö'' &)&9&.

IFRS szerint, Kockázati költség 1,3 –0,8 milliárd forint 2020. I. negyedév Adózás utáni 4,0 2021. I. negyedév eredmény 15,1

AZ ERSTE BANK

& Sº[JPJI­X X_¥_FQ­PF JL^X_JWN Y­YJQJPG÷Q FI·INP Forrás: Erste Bank Hungary

szaesése miatt keletkezett megtakarítások a korábbiaknál nagyobb arányban áramlottak értékpapír-befektetésbe” – mondta el Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója.

AKTÍV SZEREP AZ NHP-BAN

A vállalati üzletágban a hitelállomány 4 százalékkal, 781 milliárd forintra csökkent. Az Erste aktívan vesz részt az NHP Hajrá programban: 2021. március végéig 120 milliárdos értékben kötött hitel- vagy lízingszerződést. „A bank a Nemzeti Kötvényprogramban is jelentős szereplő, tizenegy jegyzést bonyolított összesen több mint 33 milliárd forint értékben” – tette hozzá Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője. A kis- és középvállalkozásoknál a hitelállomány egy év alatt 13 százalékkal gyarapodott, ám a kereskedelmi célú ingatlanoknál 6 százalékkal maradt el az egy esztendővel korábbitól, miközben a nagyvállalatoknál és az önkormányzatoknál 16 százalékkal csökkent.

B. M. T.

MÁSFÉLSZERES PROFIT Az Erste Csoport nettó nyeresége 355 millió euró volt az első negyedévben, ami 50,9 százalékkal magasabb az előző év hasonló időszakához képest, köszönhetően az alacsonyabb kockázati költségeknek – derül ki a pénzügyi szolgáltató gyorsjelentéséből. A működési eredmény éves szinten 31,5 százalékkal emelkedett, és 725 millió eurót ért el, miközben a bankcsoport az egy évvel korábbinál 42 százalékkal kevesebb kockázati költséget képzett, miután a régió kockázati környezete kedvező maradt. Az ügyfélhitelek állománya 1,1 százalékkal, 168 milliárd euróra nőtt az év eleje óta, az ügyfélbetétek pedig 7,5 százalékos növekedést követően 205 milliárdot tettek ki.

2021/19 FIGYELŐ | 43

F_43_Erste.indd 43

2021. 05. 10. 16:37

| PÉNZ BESZÉL |

ÉLÉNKÜLÉST HOZOTT A TAVASZ

Valamivel több mint 504 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztáshitelszerződést kötöttek – a folyószámlahiteleket nem számolva – az első negyedévben a háztartások, ami 16,3 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 602,1 milliárdtól – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az erőteljes viszszaesés két fő okkal magyarázható: az egyik, hogy 2020 első három hónapjában még alig érződtek a járvány hatásai a lakossági hitelpiacon – tehát igen magas volt az összehasonlítás alapját képező bázis –, a másik pedig, hogy az idén januári és februári teljesítményen

1064,5

631,2 346,8 IX.

Forrás: MNB

923,0

A BABAVÁRÓ HITEL ÁLLOMÁNYA

463,5

XII. 2019

770,5

1191,8

Milliárd forint

III.

VI. IX. 2020

XII.

III. 2021

még nagyon látszottak a harmadik hullám hatásai.

Az MNB adatai szerint az egyes részterületek közül a lakáshitelek piacán mutatkozik a legstabilabbnak a teljesítmény.

Az év első három hónapjában megkötött, 232,4 milliárd forintnyi új szerződés alig több mint négy százalékkal maradt el az egy esztendővel korábbi mennyiségtől. A fogyasztási hitelek új kontraktusainak öszszege viszont már 24,4 százalékos visszaesést mutatott éves összevetésben: ennek egyik oka a személyi kölcsönök hónapok óta tartó mélyrepülése volt – itt egy év alatt 28,1 százalékkal esett vissza a friss

FOTÓ: ANDY RYAN, GETTY IMAGES

LAKOSSÁGI HITELPIAC | Látványos élénkülést hozott a márciusi hónap a lakossági hitelpiacon, és ebben jelentős szerephez jutott az év elején elindult Otthonfelújítási program is. Az első negyedéves számok ugyanakkor elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, ami részben a magas bázissal, részben a járvány hatásaival magyarázható.

44 | FIGYELŐ 2021/19

F_44-45_hitelpiac.indd 44

2021. 05. 10. 16:38

| PÉNZ BESZÉL |

/ 8?*7?ö) 8*0 ÖSSZEGE* Milliárd forint 87,3

illetve az ahhoz kapcsolódó, februártól elérhető támogatott kölcsön ösztönző hatásának, amely várhatóan az év egészében is fennmarad.

A tavasz ugyanakkor a fogyasztási hitelek piacán is élénkülést hozott: itt 92,1ről 108,3 milliárd forintra emelkedett az új szerződések mennyisége, ami szintén arra utal, hogy a lakossági ügyfelek kezdenek visszatérni a finanszírozási piacra.

Az elmúlt hónapokban rendre kiábrándító adatokat hozó személyi kölcsönöknél is bő hétmilliárd forinttal, 37,5 milliárdra emelkedett az új szerződések összege, de 46,8-ről 53,8 milliárd forintra nőtt a babaváró hitel kihelyezéseinek mennyisége is. Az utóbbi években a piac viszonylag kis szeletét adó szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél szintén látványos ugrást hozott a március, 6,8 milliárd forintnyi új kontraktussal.

ÁTRENDEZI A PIACOT A BABAVÁRÓ

kihelyezések volumene –, de a hitelpiacon már meghatározó terméknek számító babaváró kölcsönnél is több mint egyötödével zsugorodott a piac.

MEGUGRÁS MÁRCIUSBAN

Önmagában a márciusi hónapot vizsgálva jóval kedvezőbbnek tűnik a helyzet. A lakáshitelek új szerződéseinek összege évtizedes csúcsra, 104,7 milliárd forintra emelkedett, amely hatalmas ugrást jelent a februárra kimutatott 68,7 milliárdhoz képest. A 38 milliárdos havi növekedésben meghatározó szerepe lehetett a januárban elindult Otthonfelújítási program,

A lakossági hitelek állománya közben folyamatosan növekszik Magyarországon, igaz, ebben jelentős a szerepe a tavaly március óta élő törlesztési moratóriumnak is. A jegybank adatai szerint az első negyedév végére 8326,7 milliárd forintra duzzadt a lakossági portfólió mérete, amely 13,4 százalékos bővülés 2020 azonos időszakához mérten. A stabilan két számjegyű bővüléshez ugyanakkor kellett a 2019 júliusa óta elérhető babaváró hitel támogató hatása is, hiszen az ennél a konstrukciónál kimutatott állomány közel a duplájára, 1191,8 milliárd forintra hízott egyetlen év alatt. A lakáskölcsönöknél viszont már jóval kiszámíthatóbb a növekedés, itt 10,4 százalékkal, 4075 milliárdra emelkedett a kimutatott mennyiség, és hasonló ütemű bővülés következett be a személyi kölcsönöknél is. (Utóbbiaknál viszont az átlagosnál jóval nagyobb lehet a moratórium támogató szerepe.)

A babaváró kölcsön megjelenése, illetve az iránta mutatkozó, viszonylag stabil kereslet nyomán az elmúlt egy évben derekasan átrajzolódott a lakossági hitelportfólió összetétele is. A lakáskölcsönök természetesen még mindig meghatározók a piacon, ám részesedésük a márciusig tartó egy év alatt 50,3-ről 48,9 százalékra ol-

73,7

104,7

92,5 80,3

68,2 62,9

81,883,8 71,5

71,0

68,7

59,0

III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. 2020 2021

*A háztartások lakáscélú hiteleinél.

Forrás: MNB

NÖVEKEDÉS A LÍZINGPIACON Stabil eredménnyel zárta az év első negyedét a magyar lízingpiac a járvány okozta bizonytalan helyzet ellenére – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az új lízingszerződések száma meghaladta a 20 ezret, ami lényegében stagnálást jelent az egy évvel korábbi szinthez képest, de közel 14 százalékos csökkenésnek felel meg 2019 azonos időszakához viszonyítva. A lízingcégek által kihelyezett összeg az első negyedévben meghaladta a 160 milliárd forintot, ami 14 százalékos emelkedés éves összevetésben, de ez nem a piaci élénkülésre utal, hanem a járművek drágulásával magyarázható. A különböző lízingpiaci szegmensek közül a személyautó- és kisteherautó-finanszírozás területén mintegy 13 ezer új lízingszerződést kötöttek, szemben a tavaly 14 ezerrel. A lízingcégek 64 milliárd forrást helyeztek ki, ez 4 százalékos bővülést jelent, amelynek a hátterében az autók árának jelentős emelkedése áll. Élénkülést mutatott a 2019 vége óta gyengén teljesítő nagyhaszongépjárművek szegmens is, az eladások a tavalyi mélypont után növekedésnek indultak, és ez látszik a lízingpiacon is: a kihelyezett összeg közel 28 százalékkal nőtt, így majdnem 32 milliárd forintot tett ki. Az agrárgép-finanszírozás, amely a múlt évi teljes piacon bekövetkezett visszaesés ellenére 7 százalékos bővülést ért el, az idei első negyedévben tovább növekedett. A finanszírozott összeg elérte a 23 milliárdos szintet.

vadt. Az állami támogatás mellett nyújtott babaváró konstrukció már egy ideje a második legjelentősebb lakossági hiteltermék az állomány alapján mért részesedésével, ami egyetlen év alatt 8,6-ről 14,3 százalékra nőtt. A személyi kölcsönök súlya viszont szerény mértékben, de csökkent, és 12,2 százalékot ért el márciusban, miközben a szabad felhasználású jelzáloghiteleké éppen meghaladta a 10 százalékot.

BARÁT MIHÁLY 2021/19 FIGYELŐ | 45

F_44-45_hitelpiac.indd 45

2021. 05. 10. 16:38

| TŐZSDE |

POZITÍV HATÁSOK

OTP CSOPORT | Az előzetes várakozásoknál jobb eredményt mutatott fel az első negyedévben az OTP Csoport. A külföldi leánybankok mindegyike pozitív szaldóval zárta az első három hónapot.

JÓL TELJESÍTENEK A LEÁNYOK IS

A külföldi leánybankok eredmény-hozzájárulása a negyedéves korrigált profiton belül 47 százalékot ért el, ami 16 százalékpontos javulás az egy esztendővel ezelőtti arányhoz képest. Figyelemre méltó emellett, hogy 2021 első három hónapjában valamennyi külföldi leánybank nyereséges volt, a legnagyobb javulás – éves alapon, abszolút értékben – a bolgár és az orosz eredményében jelentkezett.

Ami az egyes eredménytételeket illeti, a bankcsoport összes bevétele 301,1 milliárd forintot ért el az első negyedévben, ami 6 százalékkal magasabb az egy esztendővel korábbinál. A nettó kamatbevétel egy százalékkal, 203,2 milliárd forintra nőtt éves összevetésben, miközben

tendő alatt, 13 751 milliárdos nettó ügyfélhitel- és 18 383 milliárdos márciusi ügyfélbetét-állomány mellett. a nettó díj- és jutalékbevétel 4 százalékkal, 71,9 milliárdra emelkedett. A működési kiadások szintjét éves összehasonlításban két százalékkal sikerült csökkenteni a bankcsoportnál – 154,2 milliárd forintra –, miközben a kockázati költségek 8,5 milliárdot tettek ki az egy évvel korábbi közel 91,7 milliárd után. A csoportszintű mérlegfőösszeg 11 százalékkal, 24 307 milliárd forint fölé nőtt egy esz-

15 14 13 12 11 10 9 8 7 6

AZ OTP ÁRFOLYAMA

Ezer forint

V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 2020 2021

Forrás: BÉT

FELLENDÜLÉST VÁRNAK

Bencsik László értékelése szerint nagyon jó eredményeket ért el az OTP Csoport az idei első negyedévben, így sikerült megfelelnie a kihívásoknak. A vezérigazgatóhelyettes – akit az MTI idézett – úgy látja: már közel van a járvány negatív hatásának megszűnése, miközben a második fél évben gyorsan felfutó fogyasztásra, csökkenő munkanélküliségre, dinamikus gazdasági környezetre számítanak a csoport minden országában. Elmondta, hogy nem okozott jelentős problémát a hiteltörlesztés újraindulása azokban az államokban, ahol az első negyedévben véget ért a moratórium: az ügyfelek rendben elkezdtek fizetni. Az előforduló problémákat a bank tudta kezelni. Bencsik László megerősítette a menedzsment korábbi előrejelzését, miszerint az idén a kockázati költség alacsonyabb lesz, az állománynövekedés a tavalyi 9 százalékhoz hasonlóan alakul, a nettó kamatmarzs csökkenése pedig folytatódhat.

B. M. T.

ILLUSZTRÁCIÓ: W. SCOTT MCGILL, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Az OTP Bank Nyrt. közel 117,3 milliárd forintos korrigált konszolidált adózott eredményt ért el 2021 első negyedévében, amely több mint két és félszerese az egy évvel korábbi 31,8 milliárdnak – derül ki a pénzügyi szolgáltató nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti gyorsjelentéséből. A konszolidált adózott eredmény 93,3 milliárd forintot ért el, szemben az egy évvel korábbi, bő négymilliárdos veszteséggel. A bankcsoport által közzétett eredményadatok jelentősen meghaladták az előzetes várakozásokat: az elemzők a hitelintézet által készített konszenzus szerint 82,1 milliárd forintos konszolidált számviteli adózott, illetve 102,3 milliárdos konszolidált adózás utáni eredményt vártak, korrekciós tételek nélkül.

46 | FIGYELŐ 2021/19

F_46-47_OTP_lakossagiertekpapir.indd 46

2021. 05. 10. 16:48

| TŐZSDE |

NŐ A KOCKÁZATI ÉTVÁGY

ÉRTÉKPAPÍROK | Újabb csúcsra nőtt március végére a háztartások értékpapír-befektetéseinek értéke. A lakossági állampapírokat továbbra is nagy kedvvel veszik a magyarok, de a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények iránt is élénk az érdeklődés.

AZ ÁLLAMPAPÍROK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKBAN*

Milliárd forint

4451,3

2017

5131,9

2018

*Adott év márciusában.

8369,1

9446,9

6018,0

2019

2020

2021

Forrás: MNB

madik hónapjában az átértékelődéseken összességében közel 230 milliárd forintot veszítettek a kisbefektetők, az idén már 62,1 milliárdos pluszban zártak egyetlen hónap alatt.

Több mint 15 százalékkal, új csúcsra növekedett egy év alatt a háztartásoknál lévő értékpapírok állománya, és az első negyedév végére megközelítette a 14 460 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank statisztikái szerint az elmúlt egy év a tőzsdei részvények szempontjából alakult a legsikeresebben, miután a kimutatott mennyiségük 62 százalékkal, 815,4 milliárd forintra emelkedett. Hozták a piaci átlagot a befektetési jegyek is, amelyeknél 15,5 százalékkal, 4129,1 milliárdra duzzadt a kimutatott mennyiség.

FOTÓ: GETTY IMAGES

REKORD AZ ÁLLAMPAPÍROKNÁL

ÁTALAKULT A PORTFÓLIÓ

A befektetési jegyeknél és a tőzsdei részvényeknél látható növekvő befektetési kedv – és az elért hozamok – nyomán az elmúlt egy évben kissé átalakult a háztartások értékpapír-portfóliója is. Az MNB adatai szerint például az állampapírok részesedése egy év alatt 66,9-ről 65,3 százalékra olvadt, miközben a tőzsdei részvényeké 4-ről 5,6 százalékra ugrott. A befektetési jegyek súlya viszont változatlanul 28,6 százalékot ért el márciusban, miközben az egyéb termékcsoportoké is a tavaly márciusihoz hasonló szinten, fél százalék környékén mozgott.

BARÁT MIHÁLY

Új csúcsot hozott a március a lakossági állampapíroknál is, amelyek állománya az első negyedév végére megközelítette a 9450 milliárd forintot: ez éves összevetésben 12,9 százalékos emelkedés. A vállalati, banki kötvények és jelzáloglevelek szerepe viszont továbbra is elenyésző a lakosság értékpapírbefektetéseinél, amely egyrészt az alacsony kamatkörnyezet, másrészt a meglehetősen szerény kínálat számlájára írható.

A márciusi tranzakciókat vizsgálva ugyanakkor meglehetősen tisztán kirajzolódnak a koronavírus-járvány hatásai. Az állampapíroknál például tavaly márciusban – a pandémia kitörésekor – még közel 41 milliárd forintos mínuszt mutatott a vételi és eladási műveletek egyenlege, az idén már 108,6 milliárd forintot mutatott a mérleg a vételek javára. A befektetési jegyeknél még látványosabb a változás: azokból összességében 141 milliárd forinttal többet adtak el 2020 márciusában a háztartások, mint amennyit vásároltak, ám az idén márciusban már stabilnak mondható, közel tízmilliárd forintos pluszt mutatott az egyenleg. A részvényeknél viszont tavaly márciusban és az idén is nettó vásárlók voltak a háztartások.

Ami pedig az átértékelődések állományra gyakorolt hatásait illeti, ott is szépen látszanak a járvány nyomán kialakult válsághelyzet következményei: miközben a múlt év har-

2021/19 FIGYELŐ | 47

F_46-47_OTP_lakossagiertekpapir.indd 47

2021. 05. 10. 16:48

| TŐZSDE |

REKORDSZINTEN A NYILVÁNOS RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁSOK

IPO | Minden korábbi csúcsot megdöntött az első negyedéves IPO-k darabszáma és értéke globálisan.

Világszerte rekordszintre szaladt fel a nyilvános részvénykibocsátás (IPO) ez év első hónapjaiban. A Dealogic adatai szerint 26 esztendeje nem látott menynyiségű, 875 ilyen, egymillió dollárnál nagyobb értékű tranzakció valósult meg globálisan. Ez a szám jócskán meghaladja még a dotkomlufi idején, az ezredfordulón mért 592-t is. Az ügyletek értéke 230 milliárd dollár volt, ami a többszöröse a dotkomlufi 80 milliárdos öszszegének. A felfutásban nagy szerepük volt a speciális akvizíciós célú társaságoknak (Tombol a SPAC-láz – Figyelő, 2021/13. szám), amelyek a tranzakciók csaknem felét adták. Ezek üres, kiürí-

nagy vállalati értékeltségektől. Egy speciális akvizíciós célú társaság megszerzi a bevezetéshez szükséges tőkét – magánbefektetőktől –, viszont ha felvásárol egy kiszemelt céget, új tőkére van szüksége.

A Refinitiv adatai alapján április elejéig 117 SPAC-felvásárlást jelentettek be, viszont további csaknem 500 ilyen vállalkozás változatlanul befektetési célpontokra vadászik. A 2019 óta a börzére bevezetett SPAC-ok csupán 25 százaléka talált magának felvásárlási célpontot. Ez arra utal, hogy talán mégsem olyan hatékony eszköz ez a tőkepiaci megjelenésre.

NYILVÁNOS RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁSOK SZEKTORONKÉNT, 2020 Darabszám

Összeg, milliárd dollár

Pénzügy

360 37

Technológia Ipari ágazatok

108 100

257 13 193 40

Egészségügy

162 57

Fogyasztási javak és szolgáltatások

161 128

55 50 24 129 33 57 27 128

Százalékos változás 2019-hez képest

Forrás: Baker McKenzie

tett, de a tőzsdére bevezetett cégek, amelyeken keresztül egyszerűbb és gyorsabb egy-egy parketten kívüli vállalat nyilvánossá tétele.

SPAC-KÉRDÉSEK

A SPAC-láz azonban az első negyedéves felfutás után alábbhagyni látszik. Az ilyen cégek finanszírozói elkezdtek tartani a

A részvénykibocsátások számának a megnövekedésében azonban szerepet játszik egy másik tényező is. A részvényindexek világszerte emelkednek, a jegybankok – főleg az amerikai Fed – öntik a likviditást a piacokra. Az olcsó finanszírozás és a pandémiából való kilábalást övező pozitív várakozások így kedvező környezetet teremtenek a vállalatoknak a tőzsdén keresztül kivitelezett tőkebevonásra. Az idén már több ilyen

valósult meg, mint az elmúlt 26 év közül 21-ben. (A Dealogic ennyi ideje vezeti ezt a statisztikát.)

KOREAI KÉRDŐJELEK

A 230 milliárd dollár értékű tranzakció kétharmada az amerikai tőkepiacokon valósult meg. Kína és Hongkong áll a második, illetve a harmadik helyen 8 és 5 százalékos részaránnyal. A legnagyobb bevezetések között előkelő helyen szerepel a dél-koreai e-kereskedelmi cég, a Coupang 4,6 milliárd dolláros részvénykibocsátása, valamint a TikTok egyik legnagyobb riválisa, a kínai Kuaishou 6,2 milliárdos hongkongi bevezetése. Az ügyletek a Coupangot 50, a Kuaishou-t 160 milliárd dollárra értékelték fel.

Az előbbi vállalat nyilvános megjelenését azonban beárnyékolta néhány szerencsétlen haláleset. Koreai politikusok, valamint szakszervezeti vezetők hívták fel a figyelmet arra, hogy a társaság nyolc dolgozója hunyt el az utóbbi időben – a gyanú alapján szó szerint halálra dolgozták magukat. A szörnyű esetek nem tántorították el a befektetőket a „dél-koreai Amazon” részvényeitől, viszont kétségeket vethetnek fel a Coupang hosszú távú növekedési kilátásaival kapcsolatban.

A Kuaishou a bevezetését követő első kereskedési napon megháromszorozta árfolyamát a hongkongi parketten. Kapitalizációja így 160 milliárd dollárra nőtt, ami megközelíti a TikTok tulajdonosának, a ByteDance-nak az értékét. Az 5,4 milliárdos kibocsátás a technológiai szektor második legnagyobb részvényértékesítése volt az Uber 2019-es 8 milliárdja után. Az első napi

48 | FIGYELŐ 2021/19

F_48-49_IPO.indd 48

2021. 05. 10. 16:42

| TŐZSDE |

FOTÓ: TINGSHU WANG, REUTERS

A KUAISHOU KIVETÍTŐJE A PEKINGI NEMZETKÖZI KERESKEDELMI VÁSÁRON. 160 MILLIÁRD DOLLÁRRA NŐTT A CÉG KAPITALIZÁCIÓJA

árfolyam-emelkedés a vezérigazgató, Szu Hua 11,8 százalékos részvénycsomagjának az értékét csaknem 19 milliárd dollárosra növelte, a másik alapító, Cseng Ji-hsziao 9,2 százalékos pakettje pedig majdnem 15 milliárdot ért.

A két vezető egy speciális szavazatelsőbbségi részvénycsomag (amelynek a szavazati ereje a többi részvényének a tízszerese) segítségével biztosítja a vállalat feletti ellenőrzést.

Az élelmiszer-házhozszállítási app, a Deliveroo papírjait Londonban vitték tőzsdére, egy 2 milliárd dolláros részvénykibocsátás keretében. Ez a tranzakció bizonyos értelemben kudarcnak bizonyult, a bevezetést követően ugyanis több mint 25 százalékkal zuhant az árfolyam. London sok mindent elkövet, hogy minél több technológiai cég jelenjen meg a hagyományosan klasszikus részvények által dominált brit tőkepiacon, például lazítottak a bevezetési szabályokon. Az árfolyamesés arra utal: nem biztos, hogy ez szerencsés stratégia. Jól mutatja ezt az is, hogy a Deliveroo amerikai szektortársa, a DoorDash, amelyet New Yorkban vezettek be, az ügylet más-

napján 86 százalékos árfolyam-emelkedést produkált. Igaz, ez tavaly decemberben történt, ami jelentheti azt is, hogy a Deliveroo egyszerűen lecsúszott a múlt év nagy teches ralijáról.

A JAVA MÉG HÁTRAVAN

A 2021-es esztendő legjobban várt, még hátralévő kibocsátásai közé tartozik például a szórakoztatóipari Endeavor, a Jessica Alba érdekeltségébe tartozó Honest Co., valamint az utóbbi időszak-

A NYILVÁNOS RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁSOKBÓL BEFOLYÓ ÖSSZEG

2021 eleje óta, milliárd dollár Amerika

139

EMEA*

39

Ázsia–csendesóceáni térség

54

Megjegyzés: egymillió dollárnál nagyobb kibocsátások *Európa, Közel-Kelet, Afrika.

ban elhíresült Robinhood részvénykereskedelmi applikáció nyilvános megjelenése.

Az Endeavor a nyilvános részvényértékesítés mellett zárt körűt is tervez.

Előbbiből 1,8, utóbbiból 1,3 milliárd dollár tőkét remél bevonni. (A zárt körű tranzakcióban részt vesz Robert Kraft üzletember, aki többek között arról is ismert, hogy a New England Patriots amerikaifutball-csapat tulajdonosa.) A céget Ari Emanuel alapította 1995-ben, Hollywoodban, még tehetségkutató ügynökségként. Ezt követően sorra vásárolt fel a sportra, koncertekre és élő eseményekre szakosodott más vállalatokat, többek között az övé a Miss Universe szépségverseny is. A nagy dobás azonban az lehet, ha – mint ez a tulajdonosok tervei között szerepel – a tőkebevonás után meghatározó tulajdonrészt szereznek a ketrecharcos események legnagyobb szervezőjében, az Ultimate Fighting Championshipben (UFC).

D. GY.

Forrás: Dealogic

2021/19 FIGYELŐ | 49

F_48-49_IPO.indd 49

2021. 05. 10. 16:42

| TŐZSDE | DIPLOMAOSZTÁS ELŐTT EGY AMERIKAI FŐISKOLÁN. GYŰLIK A KÉSZPÉNZ AZ ALAPOKNÁL IS

BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁK | A készpénz arányának a növekedése arra utal, hogy stratégiaváltásra készülnek az alapok.

Tavaly március, a pandémia kezdete óta az április végén zárult héten spájzolták be a legtöbb készpénzt a befektetési alapok. Az EPFR által gyűjtött adatok szerint ebben az időszakban 57,3 milliárd dollár készpénz halmozódott fel az alapoknál, ami a múlt év harmadik hónapjában bekövetkezett tőzsdei összeomlás óta a legmagasabb szint.

KIVÁRÁS

Ez arra utal, hogy a befektetők kivárnak, két okból is. Egyrészt vizsgálják

annak a lehetőségét, hogy milyen stratégiával lovagolják meg a várt fellendülést, másrészt óvatosabbá váltak, ami annak a jele, hogy kisebb megtérülésekre számítanak a részvény- és a kötvénypiacokon. A kockázati tényezők között az egyik legnagyobb az, hogy az amerikai Biden-kormányzat által tervezett adóemelés mennyire érinti a vállalatokat és a magánszemélyeket. Az árfolyamnyereség-adót a tervek szerint a duplá-

9ö0*'* 7&21 8 A RÉSZVÉNYPIACI ALAPOKBA 60

Heti nettó beáramlás, milliárd dollár

40 20 0 –20 –40 2010

2011

2012

Forrás: EPFR

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

IRÁNY AZ ÁRUPIAC!

Az S&P 500 cégei közül lapzártánkig nagyjából 300 tette közzé első negyedéves gyorsjelentését. Ezeknél átlagosan 51 százalékkal nőtt az egy részvényre jutó nyereség a múlt esztendő január– márciusi időszakához képest. Nagyjából konszenzus van abban az elemzők körében, hogy ez az ütem nem tartható, már csak azért sem, mert a pandémia miatt rendkívül alacsony szintű a tavalyi bázis. A részvénypiacok felől a fókusz így az inflációs veszélyek miatt növekvő hozamokat produkáló kötvények, valamint a globális kereslet javulása következtében kiemelkedő megtérüléseket kínáló árupiacok felé fordul. Jó példa erre az egyik legfontosabb ipari alapanyag, a réz, melynek tonnánkénti árfolyama tíz év után ismét 10 ezer dollár fölé emelkedett a kínai kereslet miatt. A rézjegyzések az esztendő elején még a 4300 dolláros szint körül mozogtak.

D. GY.

FOTÓ: MARIO ANZUONI, REUTERS

MEGNŐTT A KÉSZPÉNZ ARÁNYA AZ ALAPOKNÁL

jára növelik az évi egymillió dollárnál többet keresők számára.

Az invesztorok a vizsgált időszakban 10,5 milliárd dollárt tettek részvényalapokba, ami elmarad az előző heti szinttől, és radikális csökkenést jelez a rekordhétként elkönyvelt február eleji időszakhoz viszonyítva, amikor 58 milliárd dollár volt a beáramlás értéke.

Az USA részvénypiacainak egyik irányadó mutatója, az S&P 500-as index 2020 márciusa óta 88 százalékkal száguldott felfelé. Az első negyedéves 6,4 százalékos amerikai GDP tovább erősítette a részvénypiacok bizalmát. Most azonban a megtorpanás jelei mutatkoznak. A Bank of America elemzői szerint a befektetők az inflációs veszélyeket, valamint azt mérlegelik, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) mikor és mennyire fogja majd vissza gazdaságélénkítő kötvényvásárlásait. Joe Biden elnök gigantikus költségvetési élénkítései (két, egyenként csaknem 2000 milliárd dolláros program) valószínűleg feltolják az inflációt, s erre a Fed is kénytelen reagálni. A piacok azt latolgatják, hogy csökkentik-e a havi 120 milliárd dollár értékű kötvényvásárlási tempót.

50 | FIGYELŐ 2021/19

F_50-51_Befalapok--Londonmetal.indd 50

2021. 05. 10. 16:43

| TŐZSDE |

BEZÁRHAT AZ UTOLSÓ EURÓPAI PARKETT

ÁRUPIACOK | Júniusban döntenek arról, hogy megszűnik-e a kereskedés az utolsó európai nyílt kikiáltásos tőzsdén.

Száznegyven éve kezdődött el az adásvétel a London Metal Exchange (LME) azóta legendássá vált kör alakú kereskedési termében, a Ringben. Az LME júniusban dönt arról, hogy végleg bezárja-e a nyílt rendszert, és átálljon-e az elektronikus kereskedelemre.

A tőzsde által kiadott közlemény ugyanakkor maga is elismerte, hogy a tagsággal folytatott konzultáció folyamán „szokatlanul” erős visszajelzések érkeztek. A kereskedők ugyanis ellenzik a váltást, s ennek hátterében csak részben áll a hagyományokhoz való ragaszkodás.

JÖHETNEK AZ ALGORITMUSOK

Az LME a világ fémkereskedelmének az egyik legfontosabb központja, többek között réz-, cink-, ólom-, ón- és alumíniumkontraktusokkal. Az idén kezdték meg a kereskedést az akkumulátorok egyik legfontosabb nyersanyagával, a lítiummal. A fémtőzsde szerint az új, elektronikus rendszer stabilabb árképzéshez és a piac bővüléséhez vezetne, be lehetne vezetni az algoritmus-

alapú kereskedést, és a befektetési alapok is beléphetnének a piacra. A kereskedők azonban úgy vélik, a hagyományos szisztéma – ellentétben az elektronikus rendszerekkel – jobban képes kezelni a fémkereskedelem speciális sajátosságait.

RUGALMASABB RENDSZEREK

A Ring híres vörös kanapéin kiabáló és kézjelekkel mutogató kereskedők sokkal rugalmasabban tudják kezelni a megbízásaikat, akár az árupiacokon szokásos havi vagy negyedéves lejáratokon kívül is. A terem azonban a pandémia miatt csaknem egy éve zárva van, s az LME közölte: addig nem is nyitnak ki, míg a brit hatóságok fel nem oldják a közösségi távolságtartásra vonatkozó szabályokat.

A parkett kereskedésből származó bevételei az idei első negyedévben 17 százalékkal, 53 millió dollárra apad-

tak az előző év azonos időszakához képest. A börze tulajdonosa a Hong Kong Exchanges and Clearing. Az adásvétel volumene az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva 21 százalékkal csökkent.

A KIABÁLÁS VÉGE

A nyílt kikiáltásos kereskedelemre az első nagy csapást 2001-ben mérték, amikor az Intercontinental Exchange (ICE – akkor egy viszonylag kicsi induló cég) megvásárolta az IPE-t, a londoni International Petroleum Exchangeet, az olajtőzsdét, ahol a kereskedelem legnagyobb része a hagyományos parketten folyt. 2005-ben az ICE átállt a teljesen elektronikus adásvételre, így az egyik legfontosabb benchmarkkal, a határidős brentjegyzésekkel is így folyt már az üzletelés. 2015-ben a New York-i árupiacon is gyakorlatilag megszűnt a parkett, éppúgy, mint a chicagóin – 167 év kiabálás után hirtelen csend lett.

2020-ban a pandémia miatt bezárni kényszerült a chicagói börze nyílt kikiáltásos maradéka, a nyáron viszont újranyitottak.

D. GY.

FOTÓ: SIMON DAWSON, REUTERS

KERESKEDÉS AZ LME-N. A TŐZSDETAGOK RAGASZKODNAK A HAGYOMÁNYOKHOZ

2021/19 FIGYELŐ | 51

F_50-51_Befalapok--Londonmetal.indd 51

2021. 05. 10. 16:43

| GEOPOLITIKA |

OLTÓANYAG ÉS UTAZÁS | A szokás szerint lassú brüsszeli ügymenetet kikerülve sorra dolgozzák ki saját utazási keretrendszereiket az uniós országok.d Világszerte elkezdték a részleges nyitást a turizmusban érdekelt államok.

Ugyanakkor az újabb és újabb koronavírus-mutációk felbukkanása, a fel-fellángoló járvány miatt egyes országok ismét bezárkóznak. Az Európai Unió legkorábban június végére egyezhet meg az egységes utazási igazolásról, a „zöldútlevélről”. Egyelőre folynak a tárgyalások a három EU-s hatalmi centrum, az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között. Továbbra sem egy-

értelmű, hogy a zöldútlevél elismeri-e az orosz és a kínai vakcinákat, viszont lehetőség van arra, hogy a tagállamok kormányai kétoldalú megállapodásokat kössenek erről.

OLASZORSZÁG NEM VÁR

Lapzártánk idején Magyarországnak Szerbiával, Montenegróval és Szlovéniával volt kétoldalú megállapodása, de Horvát-

országba és Romániába is be lehet lépni oltási igazolással. A külügyi tárca folyamatosan tárgyal a kérdésben, így a helyzet gyorsan változhat. Megindultak hasonló egyeztetések az egyik legfontosabb tengerparti nyaralási desztinációval, Görögországgal, valamint Izraellel is. A turisztikai célú beutazások száma tavaly világszerte 75 százalékkal esett vissza, 62 millió, a szektorhoz köthető munkahely szűnt meg – idézi a Reuters az Utazási és Turisztikai Világtanácsot (WTTC).

Május elején a G20-ak ágazati miniszterei a csoport idei elnöke, Olaszország kezdeményezésére találkoztak és megvitatták a nyitást. Mario Draghi olasz kormányfő azt mondta: „Ne várjunk a (legkorábban) júniusra ígért EU-s zöldútlevélre. Május

FOTÓ: FLAVIO LO SCALZO, REUTERS

NEM VÁRNAK A BRÜSSZELI VAKCINAÚTLEVÉLRE A TAGÁLLAMOK

AZ INTERNAZIONALE SZURKOLÓI A BAJNOKI GYŐZELMET ÜNNEPLIK. OLASZORSZÁG MÁR VÁRJA A TURISTÁKAT

52 | FIGYELŐ 2021/19

F_52-53_vakcinahelyzet.indd 52

2021. 05. 10. 16:44

| GEOPOLITIKA |

közepén a turisták már megkaphatják az itáliai beutazáshoz szükséges instrukciókat, az »Olaszország-engedélyt«. Azaz eljött az idő, hogy lefoglalják itteni nyaralásukat.” Róma tehát saját zöldútlevelet, utazási igazolványt, elfogadási rendszert vezet be. „Egyszerű és világos szabályrendszer kell, hogy a turisták utazhassanak”– mondotta Draghi. Olaszországnak roppant fontos a turizmus, amely a bruttó hazai termék (GDP) 13 százalékát termeli ki. Az eddigi információk szerint az olasz szabályozás nem tesz különbséget a „keleti” (kínai és orosz), valamint a „nyugati” oltások között. Az USA-ban jelenleg nem szerepel a tervek között szövetségi szintű vakcinaútlevél. Az egyes államok szintjén viszont eltérő rendelkezéseket hoztak. New York állam például Excelsior Pass néven a beoltott vagy negatív tesztet produkált lakóinak igazolást ad, amellyel azok részt vehetnek különféle eseményeken, beléphetnek zártabb terekbe.

FOTÓ: JOHN THYS, REUTERS

A NÉMET OLTÁSI ÚTLEVÉL

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a New York Timesnak április végén azt mondta: ez év nyarától kezdődően az EU egyéb feltételek nélkül beengedi azokat a nem uniós polgárokat, akik dokumentummal bizonyítják, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinával oltották be őket.

A Deutschlandfunk szerint Lengyelországban és Romániában a már beoltottak (beleértve a külföldről beutazókat) kedvezményeket élveznek. A lengyelek és az ukránok nem ismerik el az Oroszországból származó oltóanyagokat. Izraelben február 21. óta működik a zöldútlevélrendszer, amely a beoltottaknak előnyöket biztosít, beleértve az éttermek, konditermek, uszodák, színházak, sportesemények látogatását, a szállodák igénybevételét.

Azaz a magyar kormánynak érdemes lehet az EU-s útlevélprogramban való részvétel lehetőségének a fenntartásával kétoldalú megállapodásokat kötni egyes uniós és nem a közösséghez tartozó államokkal. Az egyezményekben biztosítani lehet a vakcinadiszkrimináció elkerülését, a Magyarországon használt öszszes oltóanyag elismertetését. Támpontot nyújthat az ADAC német autóklub május eleji felmérése. E szerint az alábbi államokban/területeken könnyítik a beutazást a Németországból érkező oltottaknak: Bahama-szigetek, Bulgária, Észtország, Grúzia, Görögország, Izland, Koszovó,

URSULA VON DER LEYEN, AZ EU BIZOTTSÁG ELNÖKE. BRÜSSZELBEN NINCS NAGYON MINEK ÖRÜLNI

Horvátország, Maldív-szigetek, Montenegró, Lengyelország, Madeira (Portugália), Moldova, Románia, Szlovénia, Ciprus. Az ADAC úgy tudja, hogy Németország, hazánk legfontosabb EU-partnere is az önállósodást fontolgatja, saját oltási útlevelet (Immunitätsnachweis) bocsáthat ki.

Ausztria hasonló útra lép.

Világszerte több csatornán keresztül (EU, IATA, egyes kormányok) folynak a kísérletek valamiféle utazási dokumentum, információs rendszer létrehozására.

Egészségügyi szakértők egy csoportja a zűrzavaros helyzet miatt megkérdőjelezi a nemzeti vakcinaútlevelek tartalmának a hitelességét. Emberjogi csoportok pedig

A COVID–19-VAKCINÁVAL VALÓ OLTOTTSÁG A VILÁG NÉHÁNY ORSZÁGÁBAN*

Seychelle-szigetek Izrael Egyesült Arab Emír.

San Marino Chile Málta Nagy-Britannia USA Magyarország Katar Kanada Mongólia Németország Ausztria EU-átlag Olaszország Franciaország Svédország Lengyelország Csehország Szlovákia Japán Ukrajna Sierra Leone Vietnam Tajvan (Kína) *Május eleji állapot.

129,0 121,0 107,0

85,0 77,0 75,0 72,0 71,0 60,0 53,0 35,0 Száz lakosra 35,0 jutó beadott 34,0 vakcinák száma 34,0 32,5 32,0 32,0 31,0 30,0 29,0 28,0 3,0 2,0 1,0 0,5 0,2 Forrás: statista.com

a nem oltakozók kirekesztésének a lehetőségére figyelmeztetnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ez év januárjában még az oltóanyagpasszusok kibocsátása ellen lépett fel.

KEZDEMÉNYEZŐ LÉGITÁRSASÁGOK

A nemzeti szabályozásokon kívül is vannak kezdeményezések. Ilyen például a 290 légitársaságot tömörítő Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) által indított, lapzártánk idején tesztfázisban lévő program, a Travel Pass. Mintegy harminc légicég már csatlakozott hozzá. A jelentősebbek: Singapore Airlines, Japan Airlines, Qatar Airways, Emirates, Qantas, Malaysia Airlines, airBaltic, Air Serbia, Thai Airways, Korean Air, Virgin Atlantic.

Az okostelefonokra letölthető alkalmazás már beszerezhető az Apple Store-ból, de egyelőre csak a programban részt vevő vállalatok járatain utazókat érinti. Nem annyira engedélyről van szó a Travel Pass esetében, inkább hasznos és a pandémia körülményei között az utazást megkönynyítő általános dokumentumról beszélhetünk, amely az utazó, a kormányok, a légitársaságok számára segít az eligazodásban. Az elektronikus app informál az adott repülőtéren vagy annak közelében működő vírusfertőzöttség-tesztelő állomásokról. A szövetség március közepén adott hírt a Travel Pass rendszer első próbájáról, a Singapore Airlinesnak a londoni Heathrow repülőtérre érkező utasairól. Az alkalmazást használó utasok biztonságos módon letölthették mobileszközeikre digitális útlevelüket, betáplálhatták járatuk adatait, hogy a rájuk vonatkozó korlátozásokat, követelményeket megismerjék, s megkaphatták a (vírus)tesztadataikat, továbbá a megerősítését annak, hogy teljesítették az utazás valamennyi követelményét.

D. P. 2021/19 FIGYELŐ | 53

F_52-53_vakcinahelyzet.indd 53

2021. 05. 10. 16:44

| GEOPOLITIKA |

Az öreg kontinens fellázad az amerikai bankszolgáltatások globális dominanciája ellen. Több mint harminc európai nagybank és hitelkártya-kibocsátó állt össze, hogy együttesen olyan elektronikus fizetési, bankátutalási, készpénzfelvételi rendszert teremtsenek, amely letaszítja a trónról a tengerentúliakat. Az esemény időzítése, amely az USA új kormányzatának a kezdeti időszakára esik, különféle értelmezésekhez szolgáltat alapot.

AZ EU TÁMOGATJA

A létrehozott Európai Fizetési Kezdeményezés (European Payments Initiative – EPI) egyik vezetője, Joachim Schmalzl így foglalta össze az elképzelést: „Az ötlet egy európai fizetésirendszer-bajnokot teremtene, amely megmérkőzhetne

a PayPallel, a Mastercarddal, a Visával, a Google-lal és az Apple-lel.” Brüsszelben már felállt egy negyvenfős pénzügyi szakértői csoport, hogy lefektesse az alapokat. Az EPI saját közlése szerint 2022-től kezdi meg érdemi tevékenységét. Amennyiben életképes, működő gyakorlattá válik, jelentős mértékben növelheti az euró mint általánosan elfogadott fizetőeszköz nemzetközi tartalékvaluta szerepét a vezető dollár rovására.

Az EU vezetése és az euróövezet pénzügyi szabályozó testülete egyaránt támogatja az önálló európai fizetési rendszert.

Az EPI mögé állt a Deutsche Bank, a BNP Paribas, az ING, az UniCredit és a Santander. Térségünkben elsőként csatlakozott a 31 nagybankot felölelő kezdeményezéshez a legnagyobb lengyel hitelintézet, a PKO Bank Polski. Bejelentette részvételét az OP Financial Group, a leg-

jelentősebb finn lakossági pénzintézet is.

A kezdeményezés támogatói bonyolítják le földrészünkön a fizetések több mint felét. Joachim Schmalzl pedig igen jelentős személyisége a német és az európai bank-, pénzvilágnak. Ügyvezető a Német Takarékbank-szövetségben (Deutscher Sparkassen- und Giroverband), amely az ország legnagyobb lakossági bankcsoportja. Schmalzl ezen megbízatását tavaly decemberben a cégvezetés 2026-ig meghosszabbította. Az EPI „előintézménye”, az EPI Interim Company részvénytársaság formájában működik, amelyet CEOként Martina Weimert vezet.

JÖN A DIGITÁLIS JÜAN

Az Interim Company két kültagja, a Worldline és a Nets részvényesként vesz részt az induló fázisban. A Worldline Európa vezető fizetési szolgáltatója a POS (Point of Sale)-terminálok tekintetében és az E/M Commerce-ben (E – elektronikus, interneten való adásvétel,

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

EURÓPA VISSZAVÁGNA

FIZETÉSI RENDSZEREK A legnagyobb európai pénzintézetek új, közös fizetési rendszerrel törnék meg a globális amerikai monopóliumot.d

54 | FIGYELŐ 2021/19

F_54-55_nagybank_spar_1/2hirdi.indd 54

2021. 05. 10. 16:44

| GEOPOLITIKA |

Ezzel nem kispályás vállalkozásba fognak az európai nagybankok. Az EPI egyik érdekessége, hogy párhuzamosan fut egy keletről, Kínából induló kezdeményezéssel. A kínaiak a pekingi kormány hathatós segítségével – felhasználva egy hivatalosan támogatott kriptovalutarendszert, létrehozva a digitális jüant – építik globális gazdasági terjeszkedésük egyik pillérét, az önálló fizetési struktúrát. Ennek fő célja a belső pénzforgalom hatásosabb szemmel tartása mellett az amerikai rendszerek által dominált nemzetközi fizetési monopólium megtörése.

Említést érdemel, hogy a nyugati szankciók bevezetésével Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2014-ben bejelentette: országa saját fizetési szisztémát hoz létre, hogy elkerülje a Nyugattól való túlzott pénzügyi függőséget. Ám az orosz erőfeszítések mögül hiányzik az a nemzetközi gazdasági súly, amely Kína sajátja.

M – mobileszközökkel végrehajtott online fizetés), a Nets pedig Európa egyik legjelentősebb digitális fizetési szolgáltatója, a hozzá kapcsolódó technológiai megoldások szállítója.

AZ EURÓPAI VÁLASZ

Joe Biden amerikai elnök minapi kongresszusi üzenetében erősítette meg a Vásárolj amerikait (Buy American) programot, amelyre földrészünk többek között az EPI kezdeményezéssel válaszol

– állapítja meg a Politico európai kiadása. Tegyük hozzá, a helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a European Payments Initiative aktív fázisának az elindítására olyan időszakban kerül sor, amikor a vélt vagy valós keleti fenyegetések (Kína: gazdasági és katonai, Oroszország: katonai) hatására az unió és az Egyesült Államok inkább zárná sorait. Az öreg kontinens azonban hátránnyal indul ebben a transzatlanti összeborulásban-vetélkedésben, mert az egységes amerikai vezetéssel szemben az EU legfelső szintjeit a széthúzás elemei gyengítik.

Azonban Európa nem fogatlan oroszlán. A tenderalapú európai közös beszerzési programok összértéke eléri a kétezer milliárd dollárt. Brüsszel most akarja kizárni azokat a cégeket (elsősorban az USA-ban bejegyzetteket) az uniós programokban beszállítóként való részvétel alól, amelyek országai nem engedélyezik az öreg kontinens vállalatainak, hogy induljanak a kiírt tendereken. Ez a korlátozás Kínával szemben már működik.

D. P.

HIRDETÉS

Hét vadiúj hazai márka termékei kerültek az INTERSPAR polcaira!

A SPAR-ban a napi fogyasztási cikkek több mint 90%-a itthon működő cégektől származik: régóta kiemelt cél a vállalat életében, hogy a hazai agráriumot, a családi vállalkozásokat és magyar gazdákat piachoz segítse. Ilyen projekt volt a Cápák között című üzleti showműsorral egybekötött Hungaricool by SPAR termékinnovációs verseny is.

Végre mi is megismerhetjük a kreatív termékeket! A kávézás szerelmesei szemes és kapszulás változatban vásárolhatják meg a BORO-Coffee termékeit. Újragondolhatjuk a csípős ételekről alkotott elképzeléseinket is: ötféle szószkülönlegességgel kerül a polcokra az egri ChiliYard.

Nem lesz nyári délután a keszthelyi Spritz bodzavirág-, málna- és levendulaízű cukormentes háziszörp-alapú üdítői nélkül. Szakmai díjakat már nyertek, most pedig a vásárlókat hódítják meg a Demeter Chocolate csokoládéi és bonbonjai. Bemutatkoznak a Funky Forest minőségi alapanyagokból készült smoothie-i és préslevei is. Egyedi ízkombinációban kóstolhatjuk meg a Dealbreaker kézműves söreit is.

A Vilhemp 100%-osan lebomló és komposztálható evőeszközeivel mi is többet tehetünk a zöldebb környezetért.

2021/19 FIGYELŐ | 55

F_54-55_nagybank_spar_1/2hirdi.indd 55

2021. 05. 10. 16:44

| GEOPOLITIKA | KÍNAI PANDA ÉS MEXIKÓI SÖR. A NYUGATI FOGYASZTÁS VISSZAESŐBEN VAN

FOLYÉKONY KENYÉR A világ nagy sörgyártói az elmúlt évek erőltetett felvásárlásai miatt adóssághegyeket halmoztak fel. A helyzetet nehezíti, hogy a pandémia az alacsony alkoholtartalmú italok felé terelte a keresletet.

A nyugati piacok lanyhulását némiképp ellensúlyozza az ázsiai és az afrikai eladások fellendülése.

Megerősítette a wellnesséletérzést a pandémia, globálisan csökken a magas, ezzel párhuzamosan nő az alkoholmentes és az alacsony alkoholtartalmú italok iránti kereslet. Így a sörgyártók sorra igyekeznek még jobban megerősíteni ezen portfólióikat. Ezzel egyidejűleg egy másik trend is felerősödött: bővült a prémiumitalok otthoni fogyasztása. A magyar Dreher tulajdonosa, a japán Asahi is hasonló cipőben jár. A többek között a Pilsner, a Birell vagy a Peroni birtokosa nem alkoholos termékeinek európai eladásai tavaly több mint 20 százalékkal nőttek az előző évhez képest, a sörértékesítések volumene azonban 6 százalékkal mérséklődött. A cég alkoholmentes

produktumainak az eladásai a teljes árbevételből a múlt évben kicsit több mint 5 százalékkal részesedtek. A cél, hogy 2030-ra ez az arány megnégyszereződjön. Az alacsonyabb alkoholtartalmú italok részarányát is növelni kívánják – 2025ig a 3,5 vagy annál kevesebb százalékban alkoholt tartalmazó sörök hányada elérheti a 20 százalékot.

REMÉNYSUGÁR

Az IWSR elemzőcég várakozásai szerint az alkoholmentes italok értékesítése éves szinten az USA-ban 10,7, Nagy-Britanni-

ában 6,6, Japánban pedig 6,5 százalékkal bővül 2020 és 2024 között.

A nagy riválisok – mint például az Anheuser-Busch InBev vagy a Heineken – szintén erősítik az alkoholmentes-alacsony alkoholtartalmú termékek palettáját. Elemzői vélemények szerint azonban érdemes kivárni a trend végét, ugyanis az ilyen típusú italok részaránya a gyártók bevételein belül alig éri el a 2 százalékot. Az Asahi üzemi eredménye tavaly a harmadával esett, s a tendencia a többi gyártónál is hasonló – zárva voltak a kocsmák, a bárok, az éttermek.

Az idei első negyedév hozott némi reménysugarat az italgyártók számára. A Heineken, a világ második legnagyobb sörgyártója (Tiger, Amstel, Moretti) 5,4 százalékkal több folyékony kenyeret adott

FOTÓ: KAI PFAFFENBACH, REUTERS

ÁZSIA ÉS AFRIKA MENTETTE MEG A SÖRGYÁRTÓKAT

56 | FIGYELŐ 2021/19

F_56-58_globalis_sorpiac.indd 56

2021. 05. 10. 16:45

| GEOPOLITIKA |

A BRAZIL ÓRIÁS Carlos Brito 1989-ben kezdte karrierjét, a brazil Brahma sörgyárban. Mentora Jorge Paulo Lemann volt, aki kifizette védencének a tanulmányait a Stanford Egyetemen.

A Brahma agresszív terjeszkedésbe kezdett, s hamarosan regionális szereplővé nőtte ki magát – immár Ambev néven. Brito 2004-ben lett vezérigazgató, amikor összeolvadtak a Stella Artois gyártójával, a belga Interbrew-val. Négy évvel később következett az igazán nagy falat, az amerikai Anheuser-Busch ellenségesnek minősített felvásárlása – ez nyitotta meg a kapukat a globális sörpiacra lépéshez. Kis túlzással élve Brito azóta mást sem csinált, csak felvásárolt és költséget csökkentett. Ennek azonban az adósságállomány megugrása volt az ára, s néha olyan áldozatokat is kellett hozni, mint például a 11 milliárd dollár hasznot hozó ausztrál érdekeltségek tavalyi eladása az Asahinak.

el Ázsiában az egy esztendővel korábbihoz mérten, s majdnem 10 százalékkal többet Afrikában, a Közel-Keleten és Kelet-Európában. Ezzel sikerült valamelyest ellensúlyoznia az európai értékesítések 9,7 százalékos visszaesését.

Különösen erős volt a növekedés Nigériában és Dél-Afrikában. Az elemzői várakozások globálisan 5 százalékos zuhanásról szóltak, ehhez képest az eladások volumene változatlan lett a január–márciusi időszakban. Heinekenből 12 százalékkal többet értékesítettek. A cég februárban nyolcezer fős leépítést jelentett be, a költségcsökkentések meg is látszanak az eredményen. A nettó nyereség 168 millió euró volt az első három hónapban az egy évvel azelőtti 94 millió után, bár ez is jócskán elmarad a 2019-es első negyedév 299 milliójától.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

VEZETŐVÁLTÁSOK ÉS KÉRDŐJELEK

Zajlik az élet egy másik söróriásnál, az Anheuser-Busch InBevnél is. Búcsúzik a konszerntől Carlos Brito, aki egy brazil regionális sörfőzdéből a világ legnagyobb söripari vállalatává változtatta a céget. A szakember 30 esztendőt húzott

le a társaságnál, ebből több mint egy évtizedet a vezérigazgatói székben. Utódja Michel Doukeris, a vállalat Észak-Amerikáért felelős igazgatója lesz július 1-jétől.

A brazil távozása egy korszak végét jelzi a söriparban, miután a szintén a nagy öregek közé tartozó Jean-François van Boxmeer tavaly köszönt le a Heineken éléről. Mindketten nagy szerepet játszottak az ágazat koncentrációjában, sorra vásárolták fel a regionális versenytársakat és tették globális játékossá cégüket.

Van Boxmeer távozása egyébként korántsem volt olyan dicsőséges, mint amilyennek Britóé ígérkezik. A társaság közgyűlésén ugyanis többen lázadásra biztatták a részvényeseket, miután kiderült, hogy a leköszönő vezérigazgató 5,5 millió eurót is kap az aranyóra – és 2020-as évi 8 millió eurós fizetése – mellé. A hír a szakszervezeteknél szintén kiverte a biztosítékot, Van Boxmeer ugyanis nem sokkal a búcsúja előtt jelentette be a nyolcezer fős létszámcsökkentést. Végül aztán a Heineken család és az intézményi be-

fektetők leszavazták a lázadozó kisrészvényeseket. A holland sörvezér 15 esztendeig irányította a céget, amely eközben a duplájára nőtt. Az évek során nagyjából 30 milliárd eurót költöttek felvásárlásokra, a portfóliójuk több mint 300 márkából áll.

Van Boxmeer utódja a fiatal, mindössze 48 éves Dolf van den Brink lett – szintén a Heineken família támogatásával.

Az ő feladata azonban teljesen más lesz, mint elődjéé. A másfél évszázados vállalatnak a versenytársaihoz hasonlóan választ kell találnia a csökkenő észak-amerikai eladásokra és az európai piac lassú növekedésére. A két legnagyobb versenytárs, az AB InBev és a Carlsberg szinten rengeteg kisebb márkát vásárolt fel. Hármójuk között az dönti majd el a versenyt, hogy ezekből melyikőjük tudja a legkorszerűbb mixet összeállítani.

ADÓSSÁGHEGYEK

Brito utódja az AB InBevnél kemény játszma előtt áll, bár elődjétől ehhez viszonylag jó lapokat kapott. A pandémia

2021/19 FIGYELŐ | 57

F_56-58_globalis_sorpiac.indd 57

2021. 05. 10. 16:45

által sújtott helyzetben azonban súlyos teher a 82,7 milliárd dolláros adósságállomány, melynek nagy részét a SABMiller 2016-os felvásárlása miatt kényszerült felhalmozni a társaság. A részvényesek nagyon nem örültek, amikor tavaly áprilisban csak feleannyi osztalékot kaptak, mint egy évvel korábban.

Az idei első negyedévben az árbevétel 17,2 százalékkal, 12,3 milliárd dollárra nőtt az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Az eladott sör mennyisége 13,3 százalékkal emelkedett, főleg a kínai csaposok dolgoztak szorgalmasan.

D. GY.

FOTÓ: CARL RECINE, REUTERS

| GEOPOLITIKA |

KEZD KINYITNI A VILÁG. LEÉPÍTÉSEK ÉS PORTFÓLIÓRENDEZÉS VÁR A NAGY KONSZERNEKRE

AZ EU LEGNAGYOBB 8 79*72*1ö.

Milliárd liter Németország Lengyelország Spanyolország Hollandia Belgium Franciaország Csehország Egyéb országok

9,8 1,9 2,0

Csehországg 143,3

8,0 3,9 2,4 2,5

3,9 ,9

+TWW¥X *ZWTXYFY

A LEGNAGYOBB SÖRIVÓK,

Németországg 104,2

+TWW¥X \TWQIUTUZQFYNTSWJ[NJ\ HTR

Izland 75,0

89,5 Észtország

Lengyelország 100,8

94,1 Románia

HOLLANDIA

BELGIUM

11,66

88,7 Litvánia 76,3 Bulgária

Spanyolország 84,8 Szlovákia 80,1

Milliárd liter

11,77

76,9 Finnország

Írország 98,2

*L^ K÷WJ OZY· KTL^FX_Y¥X liter

&? *: 1*,3&,>4'' SÖREXPORTÁLÓI, 11,99

Ausztria 106,0

78,7 Horvátországg 80,3 Szlovénia

75,0 Panama

NÉMETORSZÁG +TWW¥X *ZWTXYFY

35 2018. IV. 1.=100 százalék 30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15 –20 –25 A LEGNAGYOBB SÖRGYÁRTÓK* –30 –35 –40 AB-InBev Molson Coors –45 Carlsberg Heineken –50 Budweiser Asahi –55 –60 IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2019

9ö?8)*. 7+41>&2; 194? 8&

& P±SFNFP PN[­YJQ­[JQ

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. 2020

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III. 2021

IV.

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

58 | FIGYELŐ 2021/19

F_56-58_globalis_sorpiac.indd 58

2021. 05. 10. 16:45

| GEOPOLITIKA |

LENDÜLETBE JÖHET AUSZTRIAd

JOBB A HANGULAT | A Wifo becslése alapján Ausztria gazdasági teljesítménye január és március között minimális mértékben, 0,2 százalékkal meghaladta a 2020. utolsó háromhavit.

Közben az osztrák vállalatok körében összességében javulni látszik a hangulat.

A napokban hozta nyilvánosságra a bécsi gazdaságkutató intézet a hazánk exportpiacai sorában továbbra is kiemelkedő szerepet betöltő osztrák gazdaság első negyedéves teljesítményét: a 0,2 százalékos dinamika meglepő, miután például Németországban a múlt év utolsó negyedéhez képest nem nőtt, hanem 1,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék menynyisége. Ez a negatív előjelű produkció pedig jelentősen hozzájárult az Európai Unióban számított, összességében 0,4, ezen belül az euróövezetben 0,6 százalékosra becsült csökkenéshez.

HÚZ AZ ÉPÍTŐIPAR

FOTÓ: LISI NIESNER, REUTERS

Bár szó sincs az osztrák gazdaság nagy lendületéről, a jelek szerint az ipari és építőipari tevékenység bővülése ellensúlyozza a Covid–19 megfékezésére bevezetett korlátozásokat különösen megszenvedő, jellemzően lakossági igényeket kielégítő szolgáltatók teljesítményének a viszszaesését. Egyébként éves összehasonlításban a zsugorodás mértéke 2,7 százalékos nyugati szomszédunkban. Ha a konkrétumokat nézzük: az iparban január–márciusban (a 2020. utolsó háromhavi 0,6-es növekedés után) 2,6, az építőiparban pedig (az előző negyedévi 2,4-es gyarapodást követően) 3,6 százalékkal nőtt a hozzáadott érték. Ugyanakkor a kereskedelem, a javítói-szerelői tevékenység, a közlekedés, valamint a szálloda- és vendéglátóipar produktivitása a korlátozó intézkedések hatására a múlt esztendő utolsó három hónapjában elérthez mérten 3,1 százalékkal csökkent, míg a személyi jellegű szolgáltatásoké (például fodrászat), továbbá a művészeti, szórakoztatási és szabadidős tevékenységeket magában foglaló „egyéb szolgáltatásoké” 4,6 százalékkal mérséklődött. Közben a beruházások volumene 1,7 százalékkal meghaladta az előző negyedévit, ezzel szemben az export mennyisége 1, az importé pedig 1,5 százalékkal elmaradt a 2020. október–decemberitől.

EURÓPAI GAZDASÁGOK +*/1ö) 8. ).3&2.0 /& .–...

Százalék* Németország

–1,7 Ausztria

0,2

Finnország 0,3 Franciaország 0,4 Belgium Svédország Litvánia *2020. IV. negyedévéhez képest.

0,6 1,1 1,8 Forrás: Eurostat

lalatok megkérdezésén alapuló, az üzleti légkörre vonatkozó Wifo-index áprilisban egy év óta először volt pozitív. A jelenlegi üzleti helyzetet illetően is optimistábbak a társaságok, s csak azokban az ágazatokban maradtak szkeptikusak, amelyeket továbbra is súlyosan érintenek a korlátozások. A Wifo adatai alapján a bérek reálértéken számítva 0,8 százalékkal csökkentek tavaly. „Ez nem egyedülálló és sajnos nem is kivételes jelenség Ausztriában” – idézi a Der Standard Christine Mayrbauert, az intézet szakértőjét, aki szerint 2010 óta öt olyan esztendő is volt,

amikor a bérek tényleges értéke nem növekedett, hanem csökkent.

KÖLTSÉGVETÉSI FŰTÉS

Az osztrák kormánynak a koronavírusjárvány megfékezését szolgáló intézkedéseit tekintve kiemelt jelentőségű az a szempont, hogy az ipari tevékenység – és így a logisztikai láncok fenntartása, a munkavállalók mobilitása – a lehető legnagyobb mértékben akadálytalan legyen, s ez regionálisan differenciáltan történjen.

Bécs kilátásba helyezte, hogy továbbra is megfelelő mentességeket biztosítanak a korlátozó előírások alól a régiókon átívelően működő és nagyobb értékláncokba integrált vállalatok, a szállítmányozók, a cégcsoportokon belüli szállítók, valamint a regionálisan és esetenként térségeken átívelően foglalkoztatott ipari dolgozók számára, természetesen az összes szükséges elővigyázatossági intézkedés betartása mellett. Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) szerint az ipari tevékenységet kiemelten kell kezelni az alábbiak szerint: az ipar az ország ellátását szolgálja, emellett továbbra is legyen fókuszban az ágazat produktuma a hozzáadott érték előállításában, valamint az ipari vállalatok szállítási képessége versenyképes legyen globális viszonylatban is.

SZAJLAI CSABA

KEDVEZŐ LÉGKÖR

A bécsi gazdaságkutató prognózisa szerint az osztrák cégek körében összességében javulni látszik a hangulat: a vál-

TILTAKOZÁS A KORLÁTOZÁSOK ELLEN BÉCSBEN. JAVULÓBAN AZ OSZTRÁK VÁLLALKOZÁSOK HANGULATA

2021/19 FIGYELŐ | 59

F_59_Osztrak_gazdasag.indd 59

2021. 05. 10. 16:47

| RÉGIÓ |

HATÁRRAJZOLATOK A NYUGAT-BALKÁNON ETNIKAI ELVŰ TERÜLETRENDEZÉS | Több nem hivatalos, fejléc és aláírás nélküli dokumentum (a diplomácia nyelvén „non-paper”) szivárgott ki az elmúlt hetekben a volt jugoszláviai térség médiatermékeibe, amelyek azt taglalják, miként lehetne újrarajzolni a Nyugat-Balkán politikai térképét ahhoz, hogy az érintett országok fejlődése és európai integrációja felgyorsuljon.

Más vélemények szerint épp ellenkezőleg: a határmódosítások kinyitnák Pandóra szelencéjét, kiújulhatna az erőszak a délszláv térségben. Mindenesetre az ötletek hullámaiban megrekedt a hivatalos brüsszeli párbeszéd Szerbia és Koszovó között.

Alaposan felborzolták a nyugat-balkáni kedélyeket, de európaiakat is a nemzetközi sajtó által is megszellőztetett nonpaperek, informális dokumentumok, amelyek állítólag Brüsszelben szintén keringenek. Ezek között vannak meglehetősen merész területátcsatolási megoldások és sima autonómiatervek, amelyek az északolaszországi Dél-Tirol mintáját követik.

Ezen dokumentumok arra mindenképp jók voltak, hogy felpezsdítsék a nemzetközi politikai diskurzust a régióról, melynek országait több mint két évtizeddel ezelőtt az Európai Unió perspektívájával kecsegtették, de csatlakozási törekvéseiket mégis fékezte a bővítés időpontjának elhomályosítása, az integrációs folyamat lassítása, amiről persze ők is tehetnek. A

legkilátástalanabb helyzetben a többnemzetiségű államiságának a bonyolultságával, diszfunkcionalitásával küszködő Bosznia-Hercegovina van, valamint a legszegényebb európai országként jegyzett Koszovó, amely 2008-ban hiába függetlenedett Szerbiától, utóbbi még mindig a saját tartományának tartja. Kiegyezés híján pedig egymás törekvéseit blokkolják.

NYOLC ÉVVEL KÉSŐBB…

A Koha Ditore koszovói albán nyelvű újságban áprilisban megjelent non-paper – amely állítólag német és francia közös munka, de ezt a két állam pristinai kö-

NAGY-ALBÁNIA, NAGY-SZERBIA

Az előbbinél lényegesen nagyobb figyelmet váltott ki az az állítólagos non-paper, amelyet Janez Janša szlovén miniszterelnök nevéhez kötnek, és politikai ellenfelei szerint ő juttatta el a dokumentumot az Európai Tanácsnak megvitatásra, hiszen

FOTÓ: DADO RUVIC, REUTERS

MILORAD DODIK 2018-AS VÁLASZTÁSI PLAKÁTJA. A MOST 62 ÉVES POLITIKUS A KOMMUNISTA JUGOSZLÁVIÁBAN HELYHATÓSÁGI VEZETŐ VOLT, A 90-ES ÉVEK ÓTA A BOSZNIAI SZERBEK MEGHATÁROZÓ POLITIKUSA

vetségei tagadják – egyszerűen csak arra tett javaslatot, hogy az 1,8 milliós lélekszámú, majd 10,9 ezer négyzetkilométer területű Koszovó északi részében élő szerb közösség kapjon széles körű autonómiát (itt lakik a 95 ezer koszovói szerbség csaknem fele), cserébe azért, hogy Szerbia elismerje a terület önállóságát. Ennek az ötletnek voltaképpen nem áll más a hátterében – kommentálták Belgrádban –, mint a korábbi brüsszeli megállapodás tiszteletben tartásának a megkövetelése Pristinától. Koszovó továbbra sem alakította meg az ottani szerb önkormányzatok közösségét, amire még 2013-ban kötelezte el magát a brüsszeli megállapodás aláírásakor Hashim Thaçi akkori koszovói miniszterelnök, aki ma már bírósági ügyének a folyamatára vár az ellene felhozott háborús bűncselekmények kapcsán, amelyeket a vádirat szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) parancsnokaként követett el a szerb és más (nem albán nemzetiségű) lakosság ellen.

Konkrét lépések azonban nem történtek a szerb önkormányzati közösség létrehozását illetően (ez lenne a negyedmillióról százezer fő alá zsugorodott szerbség kulturális autonómiája).

60 | FIGYELŐ 2021/19

F_60-61-balkan.indd 60

2021. 05. 10. 16:48

| RÉGIÓ |

FOTÓ: PIERRE CROM, GETTY IMAGES

HÁBORÚS VETERÁN ZÁSZLÓVAL A BANJA LUKA-I SZÉKESEGYHÁZBAN, A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG ÜNNEPÉN, IDÉN JANUÁR 9-ÉN. 19 ÉVE EZEN A NAPON FOGADTÁK EL A NYILATKOZATOT, HOGY ÚJBÓL BELGRÁD IRÁNYÍTÁSA ALATT AKARNAK ÉLNI. A BOSNYÁKOK A DÁTUMOT A NÉPIRTÁS KEZDETÉNEK TARTJÁK

július elsejétől fél évig délnyugati szomszédunk lesz az EU soros elnöke. A munkaanyag létezéséről először a szarajevói Politicki.ba portál írt április első felében, pár nappal később a Janša-kritikus szlovén balliberális média közölt egy fénymásolatot. A Janša-kabinet cáfolta az információt. Közölte: nem vett részt ilyen terv kidolgozásában, nincs olyan papírja, amely a határok megváltoztatásával foglalkozna. Erről Bosznia-Hercegovina bosnyák elnökségi tagját is biztosította. A szlovén kormányt támogató sajtó szerint épp a Janša-kabinetet akarták balliberális oldalról lejáratni a kitűnő angolsággal megírt, fejléc és aláírás nélküli dokumentummal, ráadásul az abban javasolt megoldásokból Ljubljana nem nyerne semmit.

Ez a fénymásolt irat komoly határmódosítási lépéseket szorgalmaz a nyugatbalkáni nyitott kérdések rendezése érdekében. A 2,8 milliós lélekszámú, csaknem 28,75 ezer négyzetkilométer területű Albániához csatolná a már amúgy is csak imaginárius határral elválasztott Koszovót, és lecsippentene albán többségű részeket Észak-Macedóniából, az észak-koszovói szerb autonóm terület pedig olyan lenne, mint amilyen a dél-tiroli.

Kárpótlásul a mintegy hétmilliós népességű Szerbia csaknem 77,5 ezer négyzetkilométer területe a harmadával bővülne azzal, hogy egyesülne BoszniaHercegovina szerbek lakta területének a nagy részével, a boszniai Szerb Köztársasággal (Republika Srpska), ahol több mint egymillióan élnek.

BOSNYÁK ENKLÁVÉ

Az irat szerint Horvátország sem járna rosszul, mert hozzácsatolnák a bosnyák– horvát föderáció horvát többségű részeit,

esetleg ezek a kantonok dél-tiroli mintájú autonómiát kapnának. Bosznia-Hercegovina jelenleg bő 51 ezer négyzetkilométeres területe mindegyik verzióval nagyot zsugorodna. A legrosszabb esetben egy másfél milliós bosnyák enklávé maradna, amelynek el kellene döntenie, hogy az EUban vagy azon kívül képzeli el a jövőjét.

Tény, hogy jelenleg az erős török befolyás ellenére a muzulmán identitású bosnyákok döntő többsége uniópárti.

Az efféle javaslatokat az érintett felek visszautasították. Kivételt képez ezalól Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság meghatározó politikusa, Albin Kurti pristinai kormányfő pedig csak az Észak-Koszovó szerb autonómiájára vonatkozó felvetéseket kommentálta. De elutasította az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Múlt heti tiranai útján Várhelyi Olivér bővítési biztos azt mondta: veszélyes vizekre evez az, aki a nyugatbalkáni régióban határmódosításokon kezd el gondolkodni, és szerinte esélytelen, hogy egy ilyen non-paper tényleg a tárgyalóasztalon kössön ki. Az orosz külügyminiszter annyiban kommentálta az ügyet, hogy Moszkva számára elfogadhatatlanok a Nagy-Albániáról szóló elképzelések.

A BOSZNIAI TÉNYEZŐ

Milorad Dodik, aki a boszniai szerbeket képviseli Bosznia-Hercegovina hármas nemzetiségű (bosnyák–szerb–horvát) elnökségében, s jelenleg ennek a testületnek a soros elnöke, azt mondta: elérkezik majd annak az ideje, amikor tényleg – szerinte békés úton – búcsút int egymásnak a fö-

deratív ország három államalkotó nemzete. Inkább jószomszédi viszonyokra fognak törekedni, mind egy országban élésre. A föderatív állam iránti patriotizmus csak a bosnyákokra jellemző, a szerbekre és a horvátokra nem, így a dolgok logikus rendje – fejtette ki az elnökségben ülő kollégái rosszallását kiváltva –, hogy a mostani alakulat szétessen, hiszen soha nem is forrt össze. Hozzátette: boszniai szerb non-paper is készült már, s hamarosan eldöntik, mikor és mely nemzetközi címekre juttatják el azt.

Zágrábnak is van non-paperje. Ez kizárólag a bosznia-hercegovinai reformokra, legfőképp az ottani választási törvényre vonatkozik, mert a bosnyák–horvát részen nem nemzetiségfüggő a szavazás, így a számbeli fölényben lévő bosnyákok egy része megengedheti magának, hogy voksával a neki tetsző horvát jelöltet támogassa. Így történt 2018-ban, amikor olyan horvát nemzetiségű ember került be az elnökségbe, akire a horvát településeken alig szavazott valaki.

KURTI ULTIMÁTUMA

Ami Albin Kurti koszovói kormányfőt illeti, lefújta Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel májusra tervezett brüszszeli találkozóját. Június második felében hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, addig megvitatja az ügyet az ellenzékkel, de előrebocsátotta: nem akar észak-koszovói autonóm körzetet. Utalt rá, hogy valamilyen puhább változatot elfogadna.

Cserébe Belgrádnak el kell ismernie Koszovót, és hárommilliárd eurós háborús kártérítést szükséges fizetnie.

Szerb és koszovói elemzők szerint is elképzelhetetlen, hogy Belgrád beleegyezzen Kurti ultimátumába, így – mint már annyiszor korábban – ismét megkérdőjeleződött a dialógus sikeres folytatása. A labda, mint mondják, megint a nemzetközi közösség udvarában landolt.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/19 FIGYELŐ | 61

F_60-61-balkan.indd 61

2021. 05. 10. 16:48

| RÉGIÓ |

ÚJRATERVEZÉS BUKARESTBEN | Az Európai Bizottság szakértői első olvasatban több kifogást emeltek Románia helyreállítási tervével kapcsolatban, ezért a kormánynak alaposan át kell dolgoznia a dokumentumot, amelynek alapján beüzemelhető az összesen 750 milliárd euró értékű uniós helyreállítási és rezilienciaépítési alapból keleti szomszédunk rendelkezésére álló mintegy 30 milliárd euró. Ehhez az EU-s pénzek felhasználása terén igen rossz múltú Bukarest nagy reményeket fűz.

ÖTEZER BUKARESTI ÜNNEPELT HÁROM ÉVE, AMIKOR BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK AZ AKKOR KORMÁNYZÓ SZOCIÁLDEMOKRATÁK ELNÖKÉT. A BALOLDALI PÁRT ÚJBÓL A LEGNÉPSZERŰBB PARLAMENTI ERŐ, DE A JOBBOLDALI KABINET KIHAGYTA AZ ALAP MEGTERVEZÉSÉBŐL

Románia május végén, az utolsók között tervezi hivatalosan iktatni a dokumentumot, amely tartalmazza, hogy milyen beruházásokat terveznek elvégezni, valamint milyen reformokat hajtanak végre a hatóságok a 30 milliárd eurós keretből.

Bukarestnek ugyanis szándékában áll felhasználni nemcsak a vissza nem térítendő 13,77 milliárdot, hanem a fennmaradó összeget is, amelyet kedvezményes hitelként kaphat meg 2026-ig.

TÚLMÉRETEZTÉK

A kormány márciusban kidolgozott egy tervet, amelyet az Európai Bizottság szakértői első olvasatban több észrevétellel illettek, ezért most alaposan át kellett szabni.

A bukaresti kabinet egyébként április elején elfogadta a dokumentumot, parlamenti jóváhagyást nem terveznek. Az ügyből heves belpolitikai vita lett, miután kiderült: Brüsszel nem nézte jó szemmel, hogy a román kormány eleve túlméretezett tervvel rukkolt elő, amelynek összértéke 41 mil-

liárd euró volt, 11 milliárddal több, mint a megállapított teljes keret.

Azért számoltak nagyobb kerettel, hogy legyen miből alkudni, vagyis ha az EU elutasítja valamelyik beruházást, akkor legyen mivel pótolni azt. Ez azonban nem aratott sikert az Európai Bizottság szakemberei körében, így a kormány kénytelen volt csökkenteni a tervbe vett beruházások összértékét 30 milliárd euróra.

NEM ELÉGGÉ ZÖLD

A kabinet számára komoly érvágás, hogy Brüsszel túl soknak tartja a közlekedési infrastruktúra, főleg az autópályák építésére fordítandó 4,5 milliárd eurót, de az EU-ban azt sem értették, hogy Románia miért akarja a gázhálózatát és az öntözőrendszerét fejleszteni ebből az alapból, ugyanis szerintük ezek a beruházá-

sok nem felelnek meg a terv eredeti céljainak, amelyek a gazdaság ellenálló képességének a növeléséről, a digitalizációra való átállásról és a zöldátmenetről szólnak.

Tény, hogy keleti szomszédunk az említett területeken igencsak le van maradva Európától, hiszen a Magyarországnál két és félszer nagyobb, 238 ezer négyzetkilométer területű Romániában az autópályahálózat hossza a fele a mienkének, azaz mintegy 920 kilométer, és tavaly alig 6,2 százalékkal, 54 kilométerrel növekedett.

A gyors utak hiánya pedig komoly akadálya a gazdaság fejlődésének.

Az éghajlatváltozás miatt az elsivatagosodás jelenségével egyre inkább küszködő keleti szomszédunk nagy reményeket fűzött a helyreállítási alaphoz az öntözőrendszerek kiépítése tekintetében is.

A hatóságok azt remélték, hogy 2026ig sikerül hárommillió hektárra kiterjeszteni az öntözött termőföldek felületét, ami ugyanakkora lett volna, mint amenynyi 1989-ben volt az országban. Ez azért

FOTÓ: ADRIAN CATU, EUROPRESS/AFP

ÁTSZABJÁK A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPOT

62 | FIGYELŐ 2021/19

F_62-63_roman_helyreallitas.indd 62

2021. 05. 10. 16:49

| RÉGIÓ |

csökkent jelentősen, mert a rendszerváltozás után az öntözőberendezéseket elhanyagolták, tönkretették.

GÁZ VAN

A gázvezeték-hálózat fejlesztését is azért vették be a helyreállítási tervbe, mert nagy terveik vannak a fekete-tengeri földgáz kitermelésével. A hatóságok szerint Románia csak a gáztartalékai felhasználásával tud felzárkózni az unió által elfogadott, a karbonsemlegességet célul kitűzött zöldmegállapodás paramétereihez, és ehhez feltétlenül szüksége lesz átmeneti energiahordozóként a földgázra. Csakhogy a román háztartások zömében fával fűtenek, ugyanis a gázvezeték-hálózat hossza 2019 végén nem haladta meg a 42 300 kilométert, miközben Magyarországon eléri a 100 ezret.

Cristian Ghinea beruházási és európai uniós projektekért felelős miniszter a román közszolgálati televíziónak elmondta: a brüsszeli szakértők nem értik meg, hogy az országnak olyan invesztíciókra van szüksége, amelyek figyelembe veszik a valóságot. Elismerte: furcsának tűnhet NyugatEurópában, hogy miért kell autópályákat fejleszteni vagy gázhálózatot építeni, hiszen ezek ott már régen megépültek, de náluk ezen infrastruktúrák igen fejletle-

nek. A tárcavezető szerint az öreg kontinens karbonsemlegességét célul kitűző zöldmegállapodás esetében is a nyugat-európai tagállamoknak be kell látniuk, hogy Románia nem tud egyből átállni csak zöldenergia termelésére, kénytelen használni a gázt, amelynek egy része még ki sincs termelve. A miniszter úgy véli: Brüsszelben nem értették meg, hogy a helyreállítási alapból megvalósítani tervezett gázvezeték-hálózat nem hagyományos lesz, hanem alkalmassá teszik tisztább, hidrogénnel kevert nyersanyag szállítására is.

ELBURJÁNZOTT BÜROKRÁCIA

A román hatóságok most abban reménykednek, hogy a héten Brüsszelbe látogató kormányfőnek és az illetékes minisztereknek sikerül meggyőzniük az uniós döntéshozókat arról, hogy a kifogások egy része indokolatlan. Ugyanakkor politikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Románia eddig is nagyon gyatrán teljesített az uniós alapok lehívása terén. Szerintük nem csupán a Nyugat értetlenségéről van szó, hanem arról is, hogy általában nem megfelelő román szakértők írják meg a terveket, a pályázatokat. Az államigazgatás bürokratikus működése, a hivatalnokok

deprofesszionalizálódása és a korrupció is hozzájárul ahhoz, hogy nem tudják megfelelő ütemben elvégezni az EU-s beruházásokat, sokszor késik az állami engedélyek kibocsátása, a közbeszerzési eljárások pedig döcögve haladnak, így keleti szomszédunk eddig is nagyon nehézkesen tudta lehívni az uniós pénzeket. Ezért az elemzők meglehetősen szkeptikusak a téren, hogy Bukarestnek sikerül öt év alatt – tehát rövidebb idő alatt, mint a hétéves uniós költségvetési ciklus – megvalósítani a helyreállítási alapban vállalt beruházási terveket.

KIHAGYTÁK AZ ELLENZÉKET

A szociáldemokraták élesen bírálták a kormányt. Úgy vélik, a helyreállítási terv „fércmunka”, amelybe összemásolták az összes létező beruházást, és szerintük nem teljesíti a digitalizálásra fordítandó minimális elvárt keretet. A fő ellenzéki erő azért is kapott vérszemet, mert a kabinet áprilisban nem volt hajlandó a parlamentben beterjeszteni a tervet. A szocdemek azt szerették volna, hogy a hárompárti jobbközép koalícióval nemzeti konszenzust alakítsanak ki ebben a kérdésben.

BORBÉLY TAMÁS

HIRDETÉS

F_62-63_roman_helyreallitas.indd 63

2021. 05. 10. 16:49

| RÉGIÓ |

LENGYEL ALAP

ÚJJÁÉPÍTÉSI TERV | A 38 milliós népességű V4-es partnerünknek összesen 58 milliárd euró támogatás és kedvezményes hitel áll rendelkezésére az Európai Unió helyreállítási és rugalmassági alapjából.

ELLENZÉKI TÁMOGATÁSSAL

JÁTSZMÁK

Az újjáépítési terv heves vitát váltott ki a parlamenti pártok körében, és feszültséget keltett a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt által vezetett Egyesült Jobboldal koalíciójában. Ennek a nemzeti

JÁTÉKOSOK A VISZTULA PARTJÁN, A JÁRVÁNYÜGYI TILAMOM FELOLDÁSA UTÁNI ELSŐ MELEG NAPON. KISAKKOZTÁK A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPOT

TÖRTÉNELMI DÖNTÉS

Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette: a parlamenti határozat az elkövetkező tíz-húsz évet meghatározó egyik legfontosabb döntés volt, hiszen mintegy 770 milliárd złotyból a lengyel gazdák, a családok, az iskolák és a kórházak részesülnek, fejlődnek. Második Marshall-tervnek nevezte az alap létrehozását, és külön köszönetet mondott a Baloldalnak, amely véleménye szerint a legátfogóbb dokumentummal, konkrét javaslatokkal vett részt a párbeszédben. „Betartjuk a szavunkat” – mondta a lengyel kormányfő.

Az EU helyreállítási és rugalmassági alapjához való hozzáféréssel Lengyelország továbbra is az egyik legnagyobb kedvezményezettje marad az uniós forrásoknak. Ezzel a kerettel és a 2021–27-es EU-s költségvetésből lehívható pénzzel együtt az ország mintegy 170 milliárd euróból (kb. 60 500 milliárd forintból) gazdálkodhat.

A szejm által elfogadott törvény most a felsőház előtt van. A szenátus ellenzéki (polgári platformos) elnöke nem tűzte napirendre e hét szerdájára a vitát, mondván: további konzultációkat akar az újjáépítési tervről, mert a kormány nem mindenkivel egyeztetett. A százfős felsőházban elvben enyhe ellenzéki többség van, de a törvény jóváhagyásához valószínűleg meglesz az 51 fő, ha az oppozíció ugyanazon pártjai, amelyek a szejmben támogatták a határozatot, most is mellette lesznek. Ha nem, akkor is csak időhúzás az egész, mert egy visszaküldött törvényjavaslatot az alsóház újból egyszerű többséggel megerősíthet ahhoz, hogy az államfő aláírhassa és kihirdethesse.

ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: DOMINIKA ZARZYCKA, GETTY IMAGES

A brüsszeli megállapodást és a 2021–27-es uniós büdzsé lengyel keretét parlamenti határozatban kellett megerősíteni, ami a múlt hét elején két kisebb ellenzéki frakció – a Baloldal és az agráriumot képviselő Lengyel Néppárt – támogatásával sikerült. A varsói kormány Nemzeti újjáépítési tervét (KPO) a 460 fős alsóház (szejm) 290 szavazatával sikerült megerősíteni – 33an ellenezték, 133-an pedig tartózkodtak. Még aznap, május 3-án a tervet tartalmazó csaknem ötszáz oldalas dokumentum eljutott az Európai Bizottsághoz.

Az 58,1 milliárd eurós helyreállítási keretből 23,9 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, 34,2 milliárd pedig a hitel – utóbbiból a lengyelek egyelőre csak bő 12 milliárdot szándékoznak felhasználni. A KPO szerint a legtöbb forrást zöldenergiára és az energiahatékonyság növelésére fordítják, több mint 14 milliárdot, a környezetkímélő, intelligens mobilitásra pedig 7,5 milliárd eurót szánnak, azaz az összes pénzeszköz csaknem 40, illetve 21 százalékát.

konzervatív frakciónak 235 tagja van, de húsz képviselője – szinte mindegyik a Szolidáris Lengyelország (Solidarna Polska – SP) tagja – nem támogatta az uniós megállapodás ratifikációját. Az ellenzék is sok kifogást emelt, főleg a néppárti Polgári Platform (PO) által vezetett 130 fős csoport. Ennek ellenére a baloldali erők (Lewica) 47 fős frakciója és a Lengyel Néppárt 23 parlamenti képviselője szinte egyöntetűen igennel szavazott, miután megegyeztek a PiS-szel a terv valamelyes módosításában. Ezzel a vezető kormánypárt egyszerre két szőnyeget húzott ki az ellenzők alól. Egyfelől semlegesítette a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette SP-t, amely kifogásolja az EU-s forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági feltételrendszert, és ellenzi, hogy az uniós helyreállítási alapot részben hitelből finanszírozzák. (Egyébként ha nem sikerült volna a ratifikáció, a kormánykoalíció szétesett volna.)

Másfelől azzal, hogy 75 ellenzéki képviselő (a nagyon népszerű új párthoz, a Polska2050-hez átállt öt parlamenti tag és néhány átszavazó is) megtámogatta a tervet, a polgári koalíció feltételeinek sem kellett alávetnie magát a PiS-nek.

64 | FIGYELŐ 2021/19

F_64-65_lengyel_szloven_helyreallitas.indd 64

2021. 05. 10. 16:50

| RÉGIÓ |

LJUBLJANÁNAK CSAK RÉSZBEN KELL AZ UNIÓS HITEL

HELYREÁLLÍTÁSI ALAP | A mintegy kétmilliós lélekszámú Szlovénia 5,7 milliárd eurós keretben állapodott meg az EU-val, de a terv jelenleg csak 2,5 milliárdról szól.

Délnyugati szomszédunk kormánya teljes mértékben ki szeretné használni az 1,8 milliárd eurós vissza nem térítendő összeget, e mellé pedig 666 milliós hitelt is lehív. Az országnak megítélt keretben így elvileg hárommilliárd euró marad, amely 2023 augusztusáig a rendelkezésére áll, ha kiegészítő forrásra lesz szüksége, illetve kedvezők lesznek a hitelezési feltételek. A lehívási kritériumok ugyanis még nem ismertek, Szlovénia pedig a kiváló hitelminősítő osztályzata révén jelenleg negatív kamat mellett tud eladósodni a nemzetközi pénzpiacon. Janez Janša kormánya ezenkívül figyelembe veszi, hogy az EU ugyan jövőre is engedi a költekezést a stabilitási és növekedési paktum felfüggesztésével, de az ország már most is hitelből fizeti a járvány elleni intézkedéscsomagot, így racionalitásra és elővigyázatosságra van szükség.

330 millió eurós. Például a termelékenységet és a versenyképességet elősegítő üzleti folyamatok digitalizációjára 56 milliót biztosítanak, a közszféráéra pedig összesen 150 milliót.

pességét növelik, s elvárják, hogy a szolgáltatások, beavatkozások esetében rövidüljön a várakozási idő. A befektetéssel a kormány a hosszú távú ápolás minőségét szándékozik javítani, igazságos,

A harmadik nagy területre, vagyis az „intelligens, fenntartható és befogadó növekedésre” 750 millió eurót szán a kormány. Ezen belül a kutatás, fejlesztés, innováció 95 milliót kap, 138 milliót pedig a vállalatok beruházásbarát környezetének a kialakítására, termelési potenciáljuk növelésére fordítanak. Idetartozik a munkaerőpiac is, amelynek az ellenálló és befogadóképességére 60 milliót költenek.

A szlovén turizmus a fenntarthatóságra, a hozzáadottérték-növelésre 127 milliós támogatásban részesül, az oktatási rendszer pedig 270 millióban a digitális kompetencia erősítésére és főként arra, hogy gyorsabban tudjon reagálni a gazdaság változó szükségleteire.

pénzügyileg stabil rendszert szeretne kialakítani, s el akar indítani egy fenntartható bérlakásépítési programot.

FOTÓ: ALESSANDRO GAROFALO, REUTERS

KIZÖLDÜLÉS

A teljes helyreállítási terv egyértelműen olyan célokat határoz meg, amelyek 2026ig, vagyis az uniós keret felhasználási határáig megvalósíthatók, de az eszközök egyértelműen nem lesznek elegendők, ezeket uniós kohéziós és költségvetési forrásokkal pótolják majd ki.

Ami a 2,5 milliárd euró felhasználását illeti, négy fejlesztési területet határozott meg a kormány. Ezek közül a legnagyobb projekt az úgynevezett zöldátmenet, amelyre 1,06 milliárdot szánnak, leginkább a megújuló energiaforrásokra, illetve az energiafelhasználás hatékonyságának a növelésére a gazdasági szektorban.

Emellett a középületek energiahatékonyságát 86 millióból fejlesztik, 335 milliót pedig árvízvédelemre fordítanak, továbbá 107 milliót a vízvezeték- és a szennyvízelvezetési hálózatra. A fenntartható mobilitás terén 280 milliót szánnak a vasúti infrastruktúrára, és jut pénz bőven a körforgásos gazdaságra is.

DIGITALIZÁLÁS, OKOSNÖVEKEDÉS

A második nagyobb fejlesztési terület a digitális átalakulás, amelynek a kerete

EGÉSZSÉGÜGY, BÉRLAKÁSPROGRAM

A negyedik nagyobb fejlesztési terület az egészségügy és a szociális biztonság.

Az erre fordítandó 364 milliós beruházással a rendszer ellenálló és reakcióké-

ADÓREFORM

A nemzeti helyreállítási és ellenállósági tervet Szlovénia április végén juttatta el az Európai Bizottsághoz, s pozitív véleményezése esetén még a nyár folyamán megérkezhet a 2,5 milliárd euró, amely a 2014–20-as költségvetési időszakban fel nem használt kohéziós eszközökkel, valamint az új uniós büdzséidőszak első kifizetéseivel kiránthatja az országot a járvány okozta sokkból (például az elmúlt bő egy évben az államadósság a GDP 65 százalékáról 80 fölé emelkedett). A kormány egyébként adócsökkentési reformot is tervez, s azt reméli, hogy a lakossági és a vállalati fogyasztás serkentésével, a beruházások növelésével jelentősen bővülnek majd a bevételi források.

-TOTI2021/19 FIGYELŐ | 65

F_64-65_lengyel_szloven_helyreallitas.indd 65

2021. 05. 10. 16:50

| RÉGIÓ |

ÚJRA RÁGYÚJTANÁNAK

SZÉKELYFÖLDI DOHÁNYGYÁR | Megmenekülni látszik Sepsiszentgyörgy egyik legimpozánsabb ipari műemléke, miután a háromszéki város önkormányzata megvásárolja a Monarchia idején épített dohánygyár ingatlanegyüttesét. Futura park, különböző közösségi terek létrehozása mellett a cigarettagyár „újraélesztésének” a lehetőségét sem zárják ki az illetékesek.

Nem lélekharang megszólaltatásának szánta Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád, amikor megkongatta a háromszéki főváros dohánygyárának 1908-ban öntött kis harangját. Ellenkezőleg, az ipari műemléknek számító épületegyüttes fennállásának új, prosperáló szakasza kezdődhet, miután a legnagyobb székelyföldi önkormányzat – élve elővásárlási jogával – megveszi a 2010 óta lakat alatt lévő, a belvároshoz közeli 3,2 hektáros telket. A rajta lévő épületek egy részében közösségi, oktatási, kulturális és szórakoztatóteret kívánnak kialakítani, a többi objektum hasznosításáról lakossági konzultációt tartanak, és

az ötletbörzén megjelenő elképzelések figyelembevételével döntenek.

A leglátványosabb, egyértelműen a jövőbe tekintő elképzelés mindenképpen a mosonmagyaróvári Futura tudományos játszóházhoz hasonló – ahogy Antal Árpád a Figyelőnek fogalmazott: „még annál is vagányabb” – létesítmény létrehozásának a terve. A játszóházat a megyeszékhely idegenforgalmi szempontból is egyik legvonzóbb, kicsiket és nagyszülőket egyaránt hasznosan szórakoztató intézményének szánják, ennek megfelelően a csomagban szállodai kapacitás

távlati létesítése is szerepel. A központot ugyanakkor az iskolai természettudományi tanórák megtartása helyszíneként is vizionálják, a környező megyék diákjai szintén rendszeresen használhatnák.

HŐSKOR PORTORICÓVAL

Az 1897-ben alapított dohányüzem a háromszéki gyáripar egyik nevezetes termelőegysége. A helyi ipari kapacitások ügye viszonylag ritkán emlegetett téma, pedig Sepsiszentgyörgy a textilgyárral együtt már a XX. század elején két neves ipari termelőegységgel büszkélkedhetett.

A dohánygyár létrehozását több tényező is indokolta. Az egyik, hogy Há-

FOTÓ: VARGYASI LEVENTE

A SEPSISZENTGYÖRGYI GYÁR LEZÁRT BEJÁRATA. ÉLETET LEHELNEK BELE

66 | FIGYELŐ 2021/19

F_66-67_szekely_dohanygyar.indd 66

2021. 05. 10. 16:55

| RÉGIÓ |

romszéken az egyik első dohánytermesztési terület az idők folyamán a Sepsiszentgyörggyel összeforrott Szemerja falu volt – a hajdani településhatár nagyjából az üzem vonalán húzódott. Az 1860-as években a mintegy 2850 szentgyörgyi lakosból 330-nak nyújtott megélhetést a dohánytermesztés. 1872 telén például 11,2 tonnát adtak el az aradi begyűjtőknek.

A gyáralapítás mellett „lobbizó” másik nyomós gazdaságpolitikai érv a kor aggasztó székely kivándorlása csökkentésének a szándéka volt a jelentős számú női munkaerő alkalmazása révén.

A korabeli budapesti kereskedelmi tárca által is támogatott terv megvalósítására kiírt pályázatra 41 pályamű érkezett. Ifj. Gödri Ferenc polgármester tervezete vitte el a pálmát, nyerte el a sepsiszentgyörgyi dohánygyár létesítésének jogát. Megfelelő épület hiányában kezdetben az államkincstár 1897. október elsejétől 1903-ig bérbe vette az éppen akkor felhúzott Bérpalota – a mai városháza – épületét, ahol 1897. november 18-án, nyolcvan munkás foglalkoztatásával kezdődött el a „csomagolt dohány és szivar gyártása”. A korszerű üzem építése 1907-ben fejeződött be, nem sokkal azután már 900 munkás állított elő évi 10 millió szivart és cigarettát. Ebben az időben készültek Sepsiszentgyörgyön a Trabucos, a Britanica, a Cuba vagy a Portorico szivarok, az igényesebb cigarettázók pedig parafa, aranyozott vagy szopókás végű termékek közül is választhattak.

A huszadik századtól a háromszéki ipar jelentős fejlődésen ment át. Az ipartelepek száma 55,45, a gyári munkásoké pedig 141 százalékkal növekedett, a fellendülés haszonélvezője azonban már többnyire Románia volt.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ROMÁN MÁRKÁK

A sepsiszentgyörgyi dohánygyár Trianont követően, 1920-tól az önálló román királyi dohányjövedékhez tartozott. 1931ben kezdődött a máig hírneves márkák – Carpaţi, Mărăşeşti, Naţional – előállítása, 1932-től pedig az üzem átállt a különféle típusú cigaretták és pipadohányok termelésére.

A második bécsi döntés dokumentumaiban foglaltakkal ellentétben az 1940ben kivonuló román hadsereg több helyről elszállította a magyar állam tulajdonába kerülő intézmények, ipari vállalatok és üzemek gépeit, így az akkoriban közel 600 embert foglalkoztató sepsiszentgyörgyi dohánygyár berendezését, gépeit és nyersanyagkészletét is.

A második világháborút követően az üzem 400 munkással indult újra, és sokáig a Marosvásárhelyen kívüli egyik legfontosabb székelyföldi ipari egységnek számított.

ÁTMENTÉS, KIVÉGZÉS

Az 1989-es romániai rendszerváltást követően a fénykorában 1200 alkalmazottat is foglalkoztató egységet privatizálták. A keleti szomszédunk teljes dohányiparát felvásárló Galaxy Tobacco tulajdonává vált, melynek keretében 2010-ben az utolsó romániai gyárként volt kénytelen beszüntetni tevékenységét. Az adóhivatal ugyanis 2,471 millió euró értékű banki biztosíték behajtására adott ki rendelkezést, amelynek a végrehajtásáig – vagy az intézkedés visszavonásáig – fel kellett függeszteni az üzemelést. Azóta áll lepecsételt raktárakkal a gyár, benne 1,2 ezer tonna dohánnyal és 189 tonna, azaz kilenckamionnyi cigarettával, használható, esetenként a tesztüzemen épp csak átesett gépekkel.

A cég ellen néhány éve csődeljárást indítottak. Tulajdonosa, az InterAgro Holding nevű konglomerátum révén az elsősorban a vegyiparban és a mezőgazdaságban „utazó” milliárdos, Ioan Niculae nemrég kezdte meg ötéves börtönbüntetése letöltését.

A Galaxy Tobacco vagyonát 2020 végén kezdte értékesíteni a felszámolóbiztos. Így hosszas huzavona után – talán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelenlegi kormányzati szerepvállalásától sem függetlenül – jutott az ügy abba a szakaszba, hogy a város érvényesíthesse elővásárlási jogát. Az önkormányzat arra készül, hogy négy részletben fizeti ki az ingatlanegyüttes 4,9 millió euróra (1,756 milliárd forintra) taksált árát. Ehhez különböző – állami, uniós és magánbefektetői – finanszírozási forrásokat igyekeznek találni.

ÚJJÁSZÜLETÉS

„Nem tartjuk kizártnak, hogy a gépsorok leendő tulajdonosa újra beindítja a cigarettagyárat a sepsiszentgyörgyi ipari parkban, sőt egyenesen ösztönöznénk – mondta el a Figyelőnek Antal Árpád. – A jelen állás szerint egy bukaresti cég szándékozik megvásárolni a gépeket és berendezéseket. Miután Sepsiszentgyörgyön jelentős hagyománya van az iparágnak, a befektető szakembereket is könynyebben tudna alkalmazni a környékről, ugyanakkor élhetne az önkormányzat által biztosított kedvezményekkel. A munkahelyteremtés és az adóvonzatok hasznán túl egyfajta örökségmentésnek is tekintenénk az egység újraindítását.”

A kilencvenes években még hosszú sorokban álltak a kamionok a gyár előtt, hogy szétszórhassák Romániában az országszerte népszerű szentgyörgyi cigarettát, amelynek híre és íze ma is sok ember érzékszerveiben élénken él.

CSINTA SAMU

2021/19 FIGYELŐ | 67

F_66-67_szekely_dohanygyar.indd 67

2021. 05. 10. 16:55

| RÉGIÓ |

DÉL-SZLOVÁKIA FEJLESZTÉSÉT HIÁNYOLJÁK

POZSONYI KORMÁNYPROGRAM | A múlt héten a szlovák parlament bizalmat szavazott a pénzügyminiszterből kormányfővé avanzsált Eduard Heger kabinetjének.

NEM LESZ ACSARKODÁS

A múlt heti szavazás előtt és után a koalíció vezető politikusai optimistán nyilatkoztak arról, hogy még egyszer nem követik el azokat a hibákat, amelyek mi-

att megrendült a kormány iránti bizalom, és kizárólag az emberek érdekeit kívánják szem előtt tartani, félretéve a kisstílű acsarkodásokat. A többször is szóba került családtámogatás jobbítása és a korrupció elleni harc mellett ezen a téren ígértek nagy változásokat. A járvány okozta válságot és korlátozásokat különösen a vállalkozók sínylették meg, ezért feltűnő, hogy ez ügyben kevés konkrétum fogalmazódott meg. Az ellenzék szerint a koalíció az eltelt egy év alatt csak azt bizonyította, hogy képtelen a valódi problémák megoldására és tulajdonképpen az ország vezetésére is.

Farkas Iván, a három felvidéki magyar politikai tömörülésből létrehozott Szövetség párt gazdasági szakértője a ma7.sk portálon közölt véleménycikkében azt írta: már tavaly hibát követett el a kormány, amikor egy olyan programot fogadott el, amelyik nem számolt a válságkezeléssel.

Most pedig az új kabinet leporolta a tavalyi dokumentumot, még a válság során szer-

AZ ÚJ KABINET CSALÁDI FOTÓJA. ÍGÉRIK, NEM LESZ TÖBBÉ KISSTÍLŰ VISZÁLY

zett tapasztalatok sem kerültek be igazán a most elfogadottba.

A politikus, aki gyakran foglalkozik a magyarlakta régiók gazdasági gondjaival, ebben az írásában így fogalmaz: „a közösségünket, más nemzeti közösségeket és a déli régiókat, szülőföldünket érintő néhány – számunkra nem jelentéktelen – célkitűzés közül, amelyet a tavaly jóváhagyott kormányprogram tartalmaz, egyetlen sem valósult meg”, jobban mondva vajmi kevés a parlamenti ciklus első negyedében.

KASSA–POZSONY MAGYAR UTAKON

A magyar közgazdász, volt szlovákiai parlamenti képviselő szerint úgy tűnik, mintha a kormány tagjai valamilyen alternatív világban élnének, nem a mai, járvány által uralt valóságban, hiszen „a kormányprogram struktúrája, tartalma a 2019 előtti állapotokat tükrözi, és úgy épült fel, mintha 2020 márciusától mi sem történt volna”.

Az előző, Pellegrini vezette kabinet (amely tavaly március 20-ig vezette az országot) 2020-ban egymilliárd eurós költségvetési hiánnyal számolt, de végül ez hatmilliárd lett. A Matovič-kabinet gazdasági kármentésre tavaly 1,3 milliárd eurót fordított, 2021 első negyedévében 700 milliót, míg az antigéntesztelésre 480 millió eurót költött. Az új kormányprogram egyébként továbbra sem számol komolyabb beruházásokkal Szlovákia déli, zömében magyarok lakta régióiban.

Egyre égetőbb gondot jelent például a vasúthálózat nem kielégítő állapota. A Komáromot Pozsonnyal összekötő szakaszon már régóta esedékes volna a meglévő egy sínpár mellé még egyet fektetni, de ez továbbra sincs napirenden, ráadásul még mindig nem dőlt el, hogy ki fogja üzemeltetni az ezen a vonalon közlekedő szerelvényeket, miután a cseh RegioJet szerződése tavaly lejárt, az új pályázatát pedig elutasították. Az említett térségben autópálya építését sem tervezik, így gyakran előfordul, hogy a Kassáról Pozsonyba utazók a magyarországi sztrádákat veszik igénybe és Rajkánál lépnek be ismét szlovák területre.

LACZA TIHAMÉR

FOTÓ: VLADIMIR SIMICEK, EUROPRESS/AFP

A 150 fős törvényhozásban a négypárti kormánykoalíció 89 voksával simán átment a kormányprogram, amely alig különbözik az egy évvel korábban Igor Matovič által bemutatottól. A parlamenten kívüli felvidéki magyar pártokból létrejött Szövetség tömörülés gazdasági szakértője bírálja a programot, és szóvá teszi, hogy a magyarlakta régiókban komolyabb fejlesztés most sem lesz.

Szlovákiában tavaly februárban a parlamenti választások eredményeként egy négypárti konzervatív-liberális koalíció került hatalomra, és meg kellett küzdeniük a járvánnyal a jobbára államirányítási tapasztalatok nélküli politikusoknak.

Mindezt tetézte Igor Matovič sajátos vezetési és kommunikációs stílusa, ami miatt végül el kellett cserélnie a kormányfői székét a pénzügyminiszterével.

68 | FIGYELŐ 2021/19

F_68-69_bmx-szlovak.indd 68

2021. 05. 11. 16:04

| RÉGIÓ |

ESZÉKI PROJEKT AZ OLIMPIA SKATE-PARKJA A tokiói olimpia nemcsak azért lesz rendhagyó, mert a járvány miatt egy évvel elhalasztották és csupán belföldiek ülhetnek a nézőtéren, hanem azért is, mert a játékokon most először léphetnek pályára az utcai sportok bajnokai, a gördeszkások és a freestyle BMX-esek.

FOTÓ: IGOR POKI VUKADINOVIĆ/FACEBOOK

POKI ÉS TÁRSAI

A versenyek lebonyolításához szükséges skate-pályát az Igor Vukadinović (Poki) által vezetett csapat – Zdenko Liška, Marko Karalić, Edvard Peroli és Adrian Javor – tervezte meg tavaly, és elő is készítették a munkálatokat a tokiói Ariake parkban. Félreértés ne essék, nem tapasztalt mérnökökről van szó, hanem olyan fiatalokról, akik fél életüket az akadálypályák meglovagolásával töltötték, ezért jól tudják, hogyan és milyen akadályokat kell elhelyezni a pályán. Áprilisban kiutaztak Japánba, ahol két hetet a kötelező karanténban töltöttek el, utána tizenegy nap alatt felállították az eszközöket, és a legapróbb részleteket is kidolgozták az üzemeltetővel, a szervezők nagy örömére. Az ötfős eszéki csapatot a sportágban a legjobbak között tartják számon, Poki, az egykori fenegyerek pedig nemzetközi bíró is. „Szerencsére az idei nagyon jó

HORVÁT BMX-ESEK | A tokiói olimpián szerepel először hivatalos sportágként a freestyle BMX és a gördeszka.

A versenypályát öt fiatal szakember alakította ki, ők ebben a legjobbak a világon.

évünk lesz: a FISE (Nemzetközi Extrém Sportfesztivál) meghívott, hogy segítsek a francia Riviéra mellett lévő Sérignan gördeszkaparkja kiépítésében, ezután egy hasonló ügyben utazom a csapatommal Velence közelébe” – mesélte Poki a gol.dnevnik.hr portálnak.

PANNÓNIAI KIHÍVÁS

Eszéken nagy múltja van az utcai sportoknak, 1999 óta itt szervezik a Pannonian Challenge versenyt, amely a kezdetben csak az igazi utcakölyköket vonzotta, akik hobbiból trükközgettek BMX-en, gördeszkán vagy görkorin, többen pedig a graffiti művészetének is hódoltak. A nagyközönség hamar felfigyelt a rendezvényre, amely világszínvonalúvá vált, és évről évre az utcai extrém sportok legjobbjai mérettetik meg itt magukat. Tavaly a járvány ellenére is megtartották a Pannonian Challenge világversenyt, igaz, nézők nem tartózkodhattak a helyszínen, de a világhálón bárki élőben követhette a Dráva-parti fenegyerekeket.

Az eszéki skate-pályán kezdte pályafutását Poki és csapata is. A 28 éves Igor Vukadinovićot a tokiói pálya megtervezésére 2018-ban kérték fel. Azt mondja, olyan kihívásokkal teli pályát sikerült kialakítaniuk, amely méltó lesz a sportág olimpiai debütálásához. A július 31-én kezdődő freestyle BMX versenyen a világ kilenc legjobb sportolója méri össze tudását, a döntőt másnap tartják. A 2024es párizsi olimpián már 12-14 versenyzővel bonyolítják le a számot.

Az ötkarikás játékok után a világ legjobb BMX-lovasai Eszéken gyülekeznek, ugyanis augusztus 11. és 15. között tartják a pannóniai extrémsport-fesztivált, valószínűleg immár nézők előtt. Kérdéses viszont, hogy az előző években megszokott gazdag zenei programkavalkádot megtartják-e. Az eszéki verseny közkedvelt a magyar BMX-esek körében, akik állandó résztvevői a tornának, sőt a nemzeti válogatott is rendszeresen edz a Dráva-menti pályán.

HORDÓSI DÁNIEL

2021/19 FIGYELŐ | 69

F_68-69_bmx-szlovak.indd 69

2021. 05. 11. 16:04

| RÉGIÓ |

LÁTÁSI GONDOK A JÁRVÁNY MIATT HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁS HORVÁTORSZÁGBAN

Vasárnap az ország 576 önkormányzatának az összetételéről döntenek a választópolgárok, de 10 százalékkal csökken a megyei, városi és járási képviselői állomány, a jobbközép kormány költségmegtakarítási tervének megfelelően.

Nemcsak a tanácsokban ülő képviselők lesznek kevesebben, hanem a polgármester- és elöljáró-helyettesek is, ugyanis a tízezer fősnél kisebb közigazgatási egységekben ezek a vezetői tisztségek megszűnnek. Kivételt képeznek azok az önkormányzatok, amelyek körzetében a nemzeti kisebbségek aránya legalább 20 százalék.

Ott a nem horvát nemzetiségűeknek megmarad a vezetőhelyettesi poszt, ezt a jogot ugyanis az alkotmány rögzíti. Így a magyarok továbbra is alanyi jogon részt vehetnek négy önkormányzat vezetésében. Ezekben a járásokban a törvényben garantált elöljáró-helyettesi pozíció elnyeréséért csak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) állított jelölteket. A szervezet a drávaszögi tömbmagyarság két járásában, a bellyeiben és a hercegszöllősiben magyar nemzetiségű független elöljárójelölteket támogat, akiknek jó esélyük van a győzelemre.

Ami az öt legnagyobb horvátországi várost illeti, valószínűleg egyikben sem lesz polgármestere a kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ). A közvéleménykutatások szerint Zágrábban az újbaloldal áll nyerésre, Splitben a centrum jelöltje vezet, Eszéken pedig a lokálpatrióták állnak jobban. A horvát baloldal fellegvárában, Fiumében szintén nem várható nagy meglepetés, noha a polgármesteri tisztség megszerzése – a többi nagyvárosban megszokotthoz hasonlóan – valószínűleg csak a második választási fordulóban dől el.

HORDÓSI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A csehországi optikai szaküzleteket közvetlenül nem érintették ugyan a járványügyi korlátozások, ennek ellenére megcsappant az ügyfeleik száma. A szigorítások enyhítése meglepő fordulattal járt: megnőtt azoknak a gyermekeknek az aránya, akiknek problémáik vannak az éles látással, vagy kettős látás alakult ki náluk.

A szakemberek szerint ezt az okozta, hogy a gyermekek a pandémia idején túl sok időt töltöttek a számítógépek képernyői és a táblagépek előtt, s keveset tartózkodtak a szabad levegőn. Látásromlást tapasztaltak a felnőttek is, de minden korcsoport esetében elmondható, hogy a probléma mögött inkább szubjektív okok állnak: a számítógépek előtt eltöltött túl sok idő és az ebből következő nagyobb fáradtság.

A bevásárlóközpontokban kialakított optikai szaküzletek és a nagyvárosi boltok sínylették meg leginkább a járványt, mivel az ügyfeleik között sok a külföldi turista. Ezért többen átálltak online üzemmódra, és valamelyest javítottak a forgalmukon. Azonban a személyes kapcsolat az ügyfelekkel kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő szemüveget nem könnyű az interneten kiválasztani – drága kereteket nem is igen vettek –, ráadásul vásárlás előtt szakemberrel is konzultálni kell.

Az egyik szaküzlet tulajdonosa, a Cseh Optikusok és Optometrikusok Szövetségének (SČOO) az elnöke, Václav Antonín szerint a kisebb magánboltokat kevésbé érintette a járványhelyzet, mivel jobbára állandó ügyfeleik vannak. Az optikai szaküzletek és szolgáltatások forgalmának a csökkenése átlagosan 20-30 százalék körül mozgott.

(LT)

70 | FIGYELŐ 2021/19

F_70-71_Terkepes.indd 70

2021. 05. 11. 16:05

| RÉGIÓ |

ARAB VÍZUM SZERB KÖZBENJÁRÁSSAL A belgrádi intézmény javaslatára abban állapodott meg a szerb és a dubaji gazdasági kamara, hogy az Egyesült Arab Emírségek „aranyvízumot” (golden long-term visa), azaz hoszszú ideig érvényes tartózkodási engedélyt ad a nyugat-balkáni államokban működő cégek képviselőinek. A hírt Marko Čadež, a szerb gazdasági kamara elnöke jelentette be a minap, miután arab kollégájával, Hamad Buamimmel tárgyalt. Mint mondta, a lehetőség nemcsak a szerbiai vállalkozókra érvényes, hanem az egész régióban tevékenykedő üzletemberek számára fennáll, így az érdekeltek hosszú távú terveiket is meg tudják valósítani a közel-keleti országban. A szakember közölte: a kérelmek kezelése és jóváhagyása egyszerű, rövid folyamat lesz. A szerb vállalkozók számára még egy jó hírt mondott: kedvezményes ott-tartózkodást és ingyenes repülőutat biztosít a belgrádi kormány az októberben kezdődő és a jövő év márciusáig tartó dubaji gazdasági kiállításon való szerepléshez.

VIRÁG

ÁLLAMI TURISZTIKAI HOLDING ALAKUL SZLOVÉNIÁBAN

Délnyugati szomszédunk nemzeti vagyonkezelője (SDH) megjelentette a Terme Olimia 22,4 százalékos részvénycsomagjának az átvételi ajánlatát, amellyel a szlovén–horvát határ mindkét oldalán működő fürdőkomplexumok százszázalékos tulajdonosává válhat a szlovén állam. A 4,3 millió euró értékű felvásárlás fontos lépés a Szlovén Turisztikai Holding megalakításában, amely az ország összes – alpesi, tengermelléki és a belső részeken lévő – termálfürdő-társaságát egyesíti majd. Hasonló lépéseket tett az állam az utóbbi években más fürdőkomplexumok, valamint szállodák esetében is, és továbbiakat tervez átvenni több tíz millió euró értékben. Amint a holding létrejön, az állam a tulajdonában lévő idegenforgalmi infrastruktúrába, felújításokra és építkezésre kétszázmillió eurót tervez befektetni.

Az állam jelenleg lényegében az ország idegenforgalmi kapacitásának a 70 százalékát birtokolja, az említett termálfürdők felvásárlásával pedig létre is jöhetne a turisztikai holding, amely a jelenlegi és a volt kormány gazdasági miniszterének az egyik parádés projektje. Érdekesség, hogy első miniszteri kinevezése előtt Zdravko Počivalšek éppen a Terme Olimia vezetője volt, 15 éven keresztül.

-TOTI-

MESÉS VAGYONOK A SZEGÉNY ORSZÁGBAN A száz leggazdagabb ukrán vagyona az utóbbi évben 42 százalékkal gyarapodott, s elérte a 44,5 milliárd dollárt (miközben az ország GDP-je a tavalyelőtti 154,7-ről 142,25 milliárd dollárra csökkent).

A Forbes ukrán nyelvű kiadásának a legfrissebb rangsorában 7,6 milliárd dolláros vagyonával Rinat Ahmetov áll az élen, a világranglistán pedig a 330. helyet foglalja el. Ahmetov aktívumai csaknem megháromszorozódtak az előző esztendőhöz képest, amikor 2,8 milliárd dollárral ugyancsak ő volt a legmódosabb Ukrajnában. Vagyonának oroszlánrészét bányászati, fémipari, valamint energetikai vállalatok képezik, de a médiaérdekeltségei is jelentősek, és ő a Sahtar Doneck futballklub tulajdonosa.

A második leggazdagabb ukrán Viktor Pincsuk. Becslések szerint 2021-ben ingatlanjainak és pénzeszközeinek az értéke meghaladja az acéliparban érdekelt Interpipe vállalatcsoport aktívumait. Összvagyona 1,4 milliárd dollárról két és fél milliárdra nőtt.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 2,4 milliárd dollárral (tavaly bő egymilliárd volt az összeg) Kosztyantin Zsevago került. Legjelentősebb vállalkozása, a vasérckitermeléssel foglalkozó Ferrexpo-csoport 1,4 milliárd dollárt ér.

A legismertebb ukrajnai oligarcha, Ihor Kolomojszkij egymilliárdról 1,8 milliárd dollárra duzzasztotta vagyonát, megelőzve Petro Porosenko volt államfőt, a Rosen csokibirodalom irányítóját, akinek a tavalyi 1,4 milliárd dollárját kétszázmillióval sikerült gyarapítania. A százas lista végén „kullogók” mindegyikének legalább 125 millió dollárja van.

Figyelemre méltó, hogy a rangsorban huszonnyolc agráriumban érdekelt üzletember szerepel. Általánosságban elmondható, hogy a száz legtehetősebb ukrán multimilliomos közül 76 javított az anyagi helyzetén, ami az ország kulcsfontosságú exportárui – búza, kukorica, vasérc, acélipari termékek – világpiaci konjunktúrájának tudható be – mutat rá a Forbes magazin ukrán kiadása.

SZŐLŐSI

2021/19 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2021. 05. 11. 16:05

| SKYNET |

LASSAN NEM KELL A WINDOWS?

JÓL FOGYNAK A GOOGLE CHROME OS-ES LAPTOPJAI | Óriásit ugrottak mind a táblagépek, mind pedig a Windows nélküli, a Google Chrome OS rendszerével futó noteszgépek eladásai.

Ha a trend így folytatódik, a Microsoft pár éven belül bajba kerülhet.

SEMMI SEM PÓTOLHATATLAN

Az előbb említett 40 alatti korosztályok így még a szövegeket, a táblázatokat vagy a PPT-s bemutatókat is online, többek között a Google-felhőben készítik, ahogy a képszerkesztés és a videók, a játékok, a filmek adta szórakozás sem igényli azt a windowsos környezetet, amely még három-öt éve is elengedhetetlennek tűnt sok esetben. Már csak azért is, mert nem csupán a felhőszolgáltatások (pl. a Google-é) és a streamingszolgáltatások (Spotify,

FOTÓ: STEVE MARCUS, REUTERS

A mai fiatal generációk tagjainak a nagy többsége – beleértve a 30–40 éveseket is – egészen jól elboldogul egy okostelefonnal és/vagy egy tablettel a napi munkájában. Hagyományos nagy, fehér dobozokat, azaz asztali gépeket – kis túlzással – lassan csak a nyugdíjasok és az elvakult PC-s játékosok használnak. Mi több: az átlagemberek által jellemzően „nagy gépként” használt, Windowst futtató laptopokra sincs feltétlenül szükség ma már. Méghozzá azért, mert az égvilágon minden olyan dolog tud ma már felhőből működni, amelyre ez korábban

nem volt jellemző: így például a játék, a videónézés, a zenehallgatás, a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, a prezentációk készítése.

YouTube, Netflix, HBO Go stb.), de az applikációk is olyannyira elterjedtek, hogy szinte minden elképzelhető otthoni, valamint vállalati-vállalkozói problémára megvan az az okosapp, amelyhez alapesetben nem szükséges windowsos környezet.

Mindössze annyi a szerencséje a redmondi szoftveróriásnak, hogy az elmúlt négy évtizedben elég sok vállalati program íródott a Windows alá. Hozzá kell tenni azonban, hogy az utóbbi öt-tíz év ebből a szempontból sem a Microsoftnak kedvezett. Az új és még újabb céges megoldások már eleve úgynevezett platformfüggetlen vagy sokplatformos környezetre készültek, éppen azért, hogy egy vállalati döntéshozó az okostelefonján, a tabletjén vagy akár az okosóráján is nyomon tudjon követni bizonyos adatokat. Illetve jellemzően böngészőből futtatható elképesztően sok mai céges megoldás, éppen a fenti keresztfelhasználhatósági követelmények miatt. A böngészőnek pedig mindegy, hogy linuxos nyílt rendszeren, egy Apple készüléken

72 | FIGYELŐ 2021/19

F_72-73_skynet_tablagep.indd 72

2021. 05. 11. 16:05

| SKYNET |

CHROMEBOOK-ELADÁSOK VILÁGSZERTE

vagy éppen egy windowsos gépen ketyeg… Persze némi vigaszul ott vannak a Microsoftnak az olyan üzleti megoldásai is, mint az összes elvárásnak megfelelő Dynamics család, melynek révén olyan komplex üzleti igényeket lehet kiszolgálni, mint például a német gyökerű SAP vállalatirányítási rendszerrel és tucatnyi hasonló versenytársukkal.

Ugyanakkor a mindennapokban a Windows operációs rendszereket és a gépre telepített célszoftvereket (mint az Officecsomag) egyre kevesebben igénylik, s még kevesebben vannak azok, akik ezért külön licencdíjat is fizetnének. Az átlagfelhasználó egyrészt számtalan ingyenes, a gépre telepíthető irodai csomagot tud elérni, másrészt ott van a Google vagy az Apple, amelynek általában ingyenes alapszolgáltatásai a gépekkel végezhető feladatok 99 százalékára tudnak díjmentes Microsoft-pótlékokat nyújtani. Sőt a saját képeiket, a kedvenc videóikat egyre többen tárolják felhőben, a filmjeiket pedig streamelik (lásd Netflix, HBO Go), így még túl nagy merevlemez sem szükséges egy-egy új géphez.

Közel sem csak a táblázatkezelésről van tehát szó. De hogy üzleti vetületet is említsünk: aki már próbált zöldfülűként, szinte nulla gyakorlattal egy-egy alapszintű prezentációt elkészíteni, annak egy Apple- vagy egy Google-féle, online ingyenesen elérhető eszköz sokkal jobban „kézre áll”, mint a talán túlzottan sok funkcióval telezsúfolt, fizetős Microsoft PowerPoint program. Az is igaz persze, hogy egy sok tízezer soros táblázat, egy profi építészeti, mérnöki modellező- vagy épp egy nagy felbontású videó vágására ma sem ideális még a felhőszolgáltatás.

NAGYON FOGY

Az idei első negyedéves hardvereladási adatok eléggé meggyőzően mutatják, hogy keveseknek kell erőgép. A fentebb vázolt trendek valósak, sőt egyre erősödnek; ezekre természetesen ráerősített a globális pandémia is. Kezdjük a pár évig szinte „halottnak hitt” tabletek eladási mutatóival – ezen eszközök egyértelműen a járványhelyzet nyertesei. A neves nemzetközi elemzőcég, az IDC friss, 2021 első három hónapját felölelő analízise AZ AMD CSIPGYÁRTÓ VEZETŐJE, LISA SZU PREZENTÁL. FELFORGATHATJA A PIACOT AZ ÚJ KATEGÓRIA

Millió darab 4,4

JQX÷ SJL^JI­[ 2,8 JQX÷ SJL^JI­[ 13,0 3,3 1,9

0,6

0,8

0,7

LAPTOPOK „ABLAKOK” NÉLKÜL

1,5

1,0

0,9

HP 1JST[T Acer Dell 8FRXZSL *L^­G Megjegyzés: J_ ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS Pº_JQ RNQQN· X_JR­Q^N X_¥R±Y·L­U F STYJX_L­UJPPJQ JL^ÀYY X_¥RTQ[F PJQY JQ F_F_ F (MWTRJGTTP JQFI¥XTP FW¥S^F RJLMFQFIYF F X_¥_FQ­PTY Forrás: IDC

TÁBLAGÉPELADÁSOK A VILÁGON

Millió darab 12,7

JQX÷ SJL^JI­[ 25,7 JQX÷ SJL^JI­[ 45,0 9,3

8,8

8,0

7,7

7,3

5,0

3,5 1,6

1,4

e mögött nemcsak az a logika, hogy lehetetlen az ilyen értékesítéseket nyomon követni, hanem az is: az efféle alapgépeket inkább gyerekeknek, kamaszoknak veszik.

2,7 2,7

Apple Samsung Lenovo Amazon Huawei Egyéb Megjegyzés: J_ ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS F_ .)( KWNXX GJHXQ­XJ X_JWNSY RNQQN· TPTXYJQJKTS PJQY JQ FRN F IFWFGX_¥RTY YJPNSY[J F Y¥GQFL­UJQFI¥XTP X_JWJXJ F RTGNQ­WY­PJX±Y­XJP JL^ ­[ FQFYY X_¥_FQ­PPFQ ZLWTYYFP RJL Forrás: IDC

(lásd a táblázatokat) szerint mintegy 75 százalékkal több táblagépet adtak el az említett időszakban, mint 2020 januárja és márciusa közt. Ennél is nagyobbat nőtt a két piacvezető, az Apple és a Samsung értékesítése. A jobb ár-érték arányú Lenovo és Amazon tabletek ezeknél is sokkal jobban fogytak: 138-143 százalékos ugrást tudtak le a 12 hónappal korábbi eladásokhoz képest. A sorból csak a Google-szolgáltatásoktól megfosztott Huawei lóg ki, amely (miközben a telefonértékesítése zuhant) csak marginális, 1,7 százalékos bővülést tudott felmutatni.

Az összesített adat szerint a múlt év első negyedében kimutatott 25,7 helyett közel 40 millió táblagép talált gazdára. Ekkora ugrásra utoljára 2013-ban volt példa, azóta inkább stagnáltak a tableteladások. Fontos azonban tudni, hogy az IDC globális becslései csak az úgynevezett „érett” gyártók termékeit tartalmazzák az egyéb címszó alatt is. A nevesincs, akár 15-20 ezer forinttól elérhető, mennyiségileg jelentősen nagyobb számú, mondjuk úgy, fapados masinákat nem szerepeltetik. Igaz,

A táblagépekénél jóval nagyobb boom volt tapasztalható a Windows nélküli szegmensben, bár igaz: a bázisérték sem volt túl magas. A tavalyi első negyedben mindössze 2,8 millió Chromebook kelt el, ez év januárja és márciusa között már 13 millió.

Ez pedig több mint 360 százalékos ugrás egy esztendő alatt. Elsősorban természetesen itt is a home office iránti, valamint az otthon tanulási, illetve általános kommunikációs-társasági igény pandémia miatti növekedése érhető tetten. Így például a korábban sokat nyüzsgő átlagemberek, illetve az idősebb generáció tagjai is tömegesen fordultak a digitális kapcsolattartás formái felé.

A Chromebookok kissé leegyszerűsítve megfeleltethetők azoknak a laptopoknak, amelyekre Windows helyett korábban valamilyen szabad forráskódú, a gyártóknak és a vásárlóknak egyaránt ingyenes rendszereket – például Linuxot – telepítettek.

Technológiai értelemben a Chrome OS is egy Linux rendszer, azzal az óriási különbséggel, hogy mögötte a Google jól ismert hatalmas ökoszisztémája áll támogatásként. Azaz egy régi vagy új google-os felhasználónévvel azonnal elérjük a szövegszerkesztéstől kezdve a prezentációkészítésig az összes általában szükséges funkciót, semmilyen új menürendszert vagy telepített „idegen” programot nem kell megtanulnunk. Annyi tudás szükséges csak, mint amennyivel egy androidos telefont kezelgetni tudunk. Sőt magával a telepítéssel sincs gondunk, hiszen minden fájl ott lesz a kezünk ügyében, amelyet a Google-lel valaha is szinkronizáltunk: képek, dokumentumok, táblázatok.

Természetesen az ingyenesség azzal jár, hogy az adatainkat, a böngészési szokásainkat a jövőben is figyeli a Google, bár ezt jobbára egy microsoftos rendszer használatakor sem ússzuk meg. Viszont cserébe az olcsóbb gépeket kevéssé veszi igénybe a Chrome OS, gyorsabb a bekapcsolás. Gondot csak az jelent, ha nem eléggé gyors a net, és egy-egy képet, videót, zenét a felhőből kell elővarázsolni, nincs lementve a gépre.

HG

2021/19 FIGYELŐ | 73

F_72-73_skynet_tablagep.indd 73

2021. 05. 11. 16:06

| CAPPUCCINO |

KOLLÁR BORBÁLA

„Segítenem kell a gyerekeknek nem elfelejteni gyereknek lenni” – mesél küldetéséről a Borarti kreatív alkotóközpont megálmodója. Szerinte a jövő gyermekének fontos a megfelelő inspiráló közeg, ahol kreatív maradhat, szabadon kérdezhet és önállóan válaszokat, megoldásokat kereshet.

Munkásságával kicsiket és nagyokat egyaránt arra ösztökél, hogy hétköznapi tárgyakat új összefüggésekben használjanak, kész megoldások helyett saját gondolatokat valósítsanak meg.

Hogyan lesz az ember divattervezőből készségfejlesztő?

– Eredetileg az Aboriginalnél dolgoztam, aztán megszülettek a gyerekek és otthon voltam velük három évig. Elkezdtünk mindenfélét alkotni együtt, idővel pedig azt vettem észre, hogy a szomszéd gyerekek is ott ülnek nálam, mert mindig történik valami. Elkezdtem blogolni, s később megkerestek az óvodából, majd a Budaörsi Művelődési Házból, hogy szervezzek kreatív foglalkozásokat. Innen indult a történet tizenhárom éve, majd lett egy saját alkotóműhelyem, gyerektáborokat szerveztem és workshopokat indítottam, immáron felnőtteknek is. Az ötleteim még mindig záporoztak, de egyedül már nem tudtam több lovat megülni. Ekkor hozott össze a sors Benke Anitával, akivel újraalkottuk a Borartit. Weboldalt és -shopot csináltunk, új alkotóműhelyt nyitottunk tavaly szeptemberben, amivel teljessé válhatott az a platform, amelyet megálmodtam. Célunk többes: megmutatni másoknak a szabad alkotás szépségét, a természet szeretetét, valamint az újrahasznosítás fontosságát.

– Kicsit ellentétesnek tűnik elengedésre és lelassulásra buzdítani az embereket egy olyan világban, ahol inkább az „élj túl, dolgozz keményen” elv uralkodik, nem?

– Van olyan, hogy magam is úgy érzem, széllel szemben próbálunk haladni, de hiszek abban, hogy csupán edukálni kell az embereket az alkotással járó öröm, a benne rejlő lehetőségek terén. Másrészt a visszajelzések is azt mutatják: érdemes eb-

ben az irányban gondolkodni. Több olyan szülő is van, aki a mai napig fotót küld nekem a gyermeke alkotásairól, amelyeket mondjuk egy erdei sétán gyűjtött makkokból és tölgyfalevelekből raktak össze.

– Nem válnak ezek idővel csak kacattá egy háztartásban?

– Kétfajta szülő létezik. Van olyan, aki, bármit is készítsen a gyerek egy kreatív workshopon, azt mondja: „Mi ezt haza nem visszük.” Az érdekli, hogy a gyerek le legyen foglalva. A másik típus mindent megtart. Nekem is többdoboznyi rajzom volt a gyerekektől, de erre az a javaslatom, hogy fotózzák be, s digitálisan megmarad, könnyebb tárolni. Egyébként megoldást jelenthet a kacatproblémára, hogy a programokon vagy otthon az úgynevezett „art pakkok” által használati tárgyat készíthetnek a kicsik és a nagyok.

– Mi a különbség egy ilyen kreatívcsomag és a hobbiboltban magunknak összeválogatott alapanyagok között?

– Az, hogy ez kompakt megoldás. Egy főzős analógiával élve: olyan, mint amikor a leveszöldségek össze vannak darabolva, és nem kell különválogatni azokat. Annyi plusszal, hogy a csomagokhoz extra feladatot is adok – de egyáltalán nem instrukciókat –, míg a húsleves receptjét általában nem szokták csatolni a boltokban. Ez így összességében segítség a szülőknek is, akik esetleg nem jártasok a kreatív elfoglaltságokban.

– Ettől függetlenül mindig kiemelt figyelmet kap az alkotói szabadság meghagyása. Miért ilyen hangsúlyos ez?

– A keretek és szabályok nélküli alkotás a kreativitás felébresztése miatt. Én kicsi koromtól kezdve jártam rajzolni, tanultam azt, de mindig úgy éreztem, be vagyok zárva, nincs tér arra, amit szeretnék, így otthon csináltam meg. Az iskolákban ugyan-

74 | FIGYELŐ 2021/19

F_74-75_cappuccino.indd 74

2021. 05. 11. 16:06

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1981-ben, Vácon született.

A Dekoratőr Iskolában végzett 2003-ban, majd három évvel később a Budapesti Divatiskolában.

Szakmai pályafutása egyik legkiemelkedőbb pontjának tartja a testvérével, Kollár Franciskával közösen, Inspiráció természetesen címmel írt könyvet.

Rengeteg példaképe van. Alkotói: Pablo Picasso, Frida Kahlo.

Szakmai: Donna Wilson. Emberi: anyukája és a nagymamája.

KEDVENCEK Film » Frida, Amélie csodálatos élete Könyv » A mennyei prófécia Zene » Lenny Kravitz, Sting

FOTÓK: ZERGŐ BORI

Hobbi » terepfutás, alkotói tevékenységek – most éppen a növényekkel festés, szövés

ezt tapasztalom: a gyerekek be vannak szabályozva, megmondják nekik, milyen színűre színezzék a képet, hova ragasszák a kellékeket. Így viszont nem meglepő, hogy egytől egyig ugyanolyan alkotásokkal találkozik a szülő a faliújságon. Ennek sok értelme nincsen szerintem. Sokan például azért nem szeretnek rajzolni, mert megmondják, mit és hogyan csináljanak, pedig ha a kicsik fantáziája szabadjára van engedve, zseniális dolgokat tudnak művelni. Továbbmegyek, ugyanez ott él mindenkiben, csak ki kell hozni. Meg kell találni azt a vonalat, amiben az ember ügyes és szereti csinálni. Lehet, hogy valaki nem tud festeni, de térben dolgokat építeni igen.

– Miért tartja ennyire fontosnak, hogy az alkotói tevékenység bekerüljön a hétköznapokba?

– Többek között azért, mert egy nehéz hét után jobban segít ellazulni, mint mondjuk a kütyüzés. Az alkotás folyamata és a természetben járás sok mindenben hasonlít, az ember lelassul, fókuszáltabb lesz. Az egész általunk képviselt koncepció másik fontos sarokköve, hogy közelebb hozzuk a természethez a gyerekeket és a szülőket egyaránt, megmutassuk, mekkora lehetőséget rejtenek a környezetünkben fellelhető, akár túrák, sétálás közben begyűjthető anyagok. A saját gyerekeimen tapasztalom, hogy kicserélődnek, amikor egy gép előtt töltött nap után kimegyünk a természetbe. Fél óra múlva visszakapom azokat a „kis lényeket”, akik valójában. Kimegy belőlük a feszültség, újra elkezdi érdekelni őket a valós külvilág, beszélgetést kezdeményeznek. Tehát ha valaki bármilyen alkotói tevékenység folyamán már gyerekkorban elsajátítja a stresszlevezetés módját, felnőttként is kiegyensúlyozottabb lesz. Emellett pedig a kreatív tevékenység fejleszti a szépérzéket, egyébként korosztálytól függetlenül. Minél többet foglalkozik valaki a színekkel, arányokkal, formákkal, annál jobban kibontakoznak ilyen irányú készségei, és képes lesz autentikusabbra varázsolni otthonát, környezetét, öltözködését.

– Miben más egy gyerek és egy felnőtt motiválása?

– A megközelítés teljesen különbözik. Általánosságban igaz, hogy minél kisebb egy gyerek, annál könnyebb „rávenni” őt, hogy csak úgy rajzoljon, szőjön, fessen, építsen. Ahogy Pablo Picasso is mondta: „Minden gyermek művész. A kérdés csak az, hogyan maradjon művész felnőttkorában is.” A fiatalabb korosztály tagjai még nyitottabbak, nem kell nekik magyarázni, hogyan legyenek bátrak és engedjék el a fantáziájukat. A felnőttek a legkeményebb dió, beburkolóztak ebbe: „Jaj, én nem vagyok ügyes, nem tudok jól rajzolni!” Meg kell értetni velük, hogy a műveiket nem a Nemzeti Múzeumba szánjuk, sehol sem kell teljesíteni. Sok szülő a gyermekét sem akarja kreatív foglalkozásra vinni, azzal az indokkal, hogy „úgyse lesz művész, felkopik majd az álla, ezért inkább járunk úszni, zeneiskolába vagy máshova”. Csak sajnos így ki sem derül, mit is kedvelne a gyerek. Sokan nem tudják például, hogy a szövés közbeni föl-le mozgás fejleszti az írás-olvasási készséget is. Visszatérve a felnőttekre: igazából meg kell teremteni nekik a közeget egy inspiráló térben, zenével, egy finom teával, illóolajokkal. Illetve beszélgetni kell velük, kapcsolatot teremteni, miközben munkálkodnak, s így fokozatosan fellazulnak, lelkessé válnak. Közösségben ez az erő pedig még intenzívebb, hiszen másokat is látunk magunk körül ugyanazzal „bajlódni”.

– Fokozatosan nyitunk, a rendkívüli helyzetnek lassan vége.

A Borartinak akkor most jön csak az igazi megújult kezdet?

– Folyamatosan tartunk majd workshopokat otthoni elfoglaltsághoz, a gyakorláshoz pedig továbbra is ott lesznek az alkotócsomagok. Mindeközben szeretnénk háttértámogatást nyújtani szülőknek és gyerekeknek egyaránt, hogy végül egy közösségi tér kovácsolódjon össze. Emellett tematikusan hivatásos alkotókat is szeretnénk összehozni, tehát szakmai és felhasználói vonalon egyaránt bővülést tervezünk.

BÍRÓ BRIGITTA

2021/19 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2021. 05. 11. 16:06

| TÁRSADALOM |

HATÉKONYSÁG VS. ELKÉNYELMESEDÉS

KISZABADULT A TÁVMUNKA SZELLEME | A távmunkával telt egy évet lassan kiértékelik a vállalatok, és a tapasztalatok függvényében meghozzák a döntést, melyek az előnyei és a hátrányai, megtartják-e, vagy visszatérnek a járvány előtti munkakultúrához, mintha mi sem történt volna. Ez utóbbi nem biztos, hogy a legjobb forgatókönyv.

elrendelt otthoni munkavégzés folyamán.

Egy friss, a produktivitást firtató brit felmérésben a távmunkában eltöltött munkaórákat vizsgálták, valamint azt, hogy a saját termelékenységét miként értékeli a dolgozó: rosszabb lett-e, vagy jobb. A válaszadók 54 százaléka úgy ítélte meg: több órát tölt el munkával a lezárás előtti időszakhoz képest. Csaknem 90 százalékuk azt is jelezte, hogy a termelékenysége nem változott, tehát nem romlott. Ez összhangban van több brit kutatással, azaz a munkavállalók csupán tizedének romlott

FOTÓ: GETTY IMAGES

Élénk viták folynak arról, hogy a lezárással járó időszak produktívabbá tette-e a munkavállalókat, vagy inkább elkényelmesedtek és motiválatlanná váltak.

Ez év februárjában David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója egyenesen aberrációnak nevezte a home office-t, nemhogy az új normálisnak. A nemzetközi pénzügyi szektorban több hasonló vélemény is megfogalmazódott, s többek között a Barclays főnöke a vakcinában bízva várja, hogy visszatérhessenek az emberek. Ugyanakkor a Lloyds Banking Groupnál arra jutottak, hogy három éven

belül 20 százalékkal csökkentik a használt irodák mennyiségét, az HSBC pedig 40 százalékkal mérsékli majd. A technológiai cégek kifejezetten lelkesednek az otthoni munkavégzésért. A Microsoft, a Facebook és a Twitter is közölte, hogy az alkalmazottaknak erre tartósan is lehetőségük nyílik. A Facebooknál úgy látják, munkatársaiknak akár a fele távolról dolgozhat öt-tíz éven belül.

Világszerte mély gyökerei vannak a jelenléti munkavégzésbe vetett meggyőződésnek, miszerint a dolgozók a munkahelyen, szoros ellenőrzés mellett nyújtják csak a megfelelő teljesítményt. Kérdés, változott-e mindez a kényszerűségből

76 | FIGYELŐ 2021/19

F_76-77_hr-homeoffice.indd 76

2021. 05. 11. 16:07

| TÁRSADALOM |

a teljesítménye. A kérdés nyilvánvaló: mi az, amitől a többség produktívabb otthon, és mások miért nem?

A MUNKAVÉGZÉS 9 7'*1. 8 .)ö'*1. + ,,ö.

-JQ^Y÷Q KÀLLJYQJS

MENTÁLIS EGÉSZSÉG

A kutatók ebben az időszakban is egyértelmű összefüggést találtak a mentális egészségi állapot és a termelékenység között. Az alkalmazkodóképes, rugalmas, magas szintű önszabályozó képességű dolgozók produktivitása az irodán kívül sem változott. Magyarul a lelkiismeretes és ambiciózus emberek otthon is azok maradtak, jól tudtak összpontosítani a feladataikra.

A válaszadók több mint 90 százaléka arról számolt be: sokkal ideálisabb a számára, hogy hosszú ideig egy tevékenységre koncentrálhat; 94 százalékuk azt állította, képes volt felhasználni a munkáltató által biztosított autonómiát a munkafeladatok újrarendezéséhez; 85 százalékuk azt mondta, képes úgy irányítani a gondolatait, hogy semmi se vonja el a figyelmét a feladatairól; 83 százalék pedig úgy nyilatkozott: nem okoz neki gondot, ha megzavarják, utána is koncentráltan tudja folytatni a munkát. A kutatók ebből azt állapították meg, hogy az önszabályozás fenti dimenziói erősen pozitívan korreláltak a ledolgozott munkaórákkal és a magas szintű termelékenységgel. Egy sokkal korábbi, az első hullám után végzett kutatás azt találta: azoknak volt magas a mentális jóléti pontszáma, akik nem küzdöttek egészségügyi problémákkal. Jellemzően a tapasztaltabb munkavállalók értek el jó pontszámot, megvolt a megfelelő autonómiájuk és a szükséges kontrolljuk, ők maradtak motiváltak, és a főnökükkel is szorosabban tartották a kapcsolatot.

Természetesen nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezeknek a dolgozóknak valószínűleg ideális családi és anyagi háttere van, nem küzdöttek az elszigeteltséggel, kifizetetlen számlákkal, megoldhatatlan családi konfliktusokkal vagy tragédiákkal.

A HIBRID A JÖVŐ

A tartós otthoni munkavégzés össztársadalmi szinten erodálja az emberi kapcsolatokat, valamint ronthatja azoknak a teljesítményét, akik a csoportos munkában teljesítenek jól, akiket inspirál a munkahelyi közeg, akiknek az ügyfelekkel való munkában segítséget jelent a többiek ötlete, tapasztalata. Viszont a szellem kiszabadult a palackból: az otthon is magas szinten teljesítők továbbra is igénylik majd a munkáltatótól a rugalmasságot, és keresni fogják azokat a cégeket, ahol ezt megkapják, s versenyelőnyre tesznek

& RZSP¥Y GN_TS^TX NI÷GJS PJQQ JQ[­LJ_SN IJ YºGG MJQ^X_±SW÷Q NX JQ[­LJ_MJY÷

&_ JL^­SSJP SFL^ GJKTQ^¥XF [FS F RZSPF[­L_­X MJQ^­WJ ­X NIJO­WJ

.I÷Y÷Q KÀLL÷

.I÷Y÷Q KÀLLJYQJS

8_ÀPX­LJX JL^ MJQ^ IJ F RZSPFNI÷ F_ ÀL^K­Q PºW­ X_JW[J_÷INP

8_ÀPX­LJX JL^ MJQ^ IJ F_ JL^­SSJP SFL^TGG GJKTQ^¥XF [FS F RZSPFNI÷WJ ­X F_ NI÷GJTX_Y¥XWF

-JQ^Y÷Q KÀLL÷ Forrás: dukece.com

szert a fejvadászatban azok a vállalatok, amelyek lehetővé teszik a home office-t, átállnak a hibrid működési rendszerre. Önmagában a hibrid munka mint koncepció meglehetősen pontatlan. A cégvezetésnek egyértelművé kell tenni a munkavállalók számára, milyen jellegű és típusú munkákat lehet otthon elvégezni, s mi történjen az irodákban. Azt is el kell dönteni, milyen feladatokat szükséges elvégezni egy adott időpontban, határidőre, milyen időkeretekkel kell gazdálkodni.

NINCS VISSZAÚT?

Az elmúlt egy év nem tűnik el nyomtalanul, mert a sok nehézség mellett a dolgozók megtapasztalták az otthoni munkavégzés számos előnyét. Nem kellett ingázniuk, nem kellett üzleti öltözékre költeniük, nem kellett felesleges és érdektelen bájcsevegést folytatniuk, megszűntek a funkciótlan értekezletek, nem rabolták az idejüket, ha éppen csak a munkára akartak koncentrálni. Minden nehézsége mellett együtt voltak a szülők a gyerekeikkel, sokkal többet, mint az elmúlt évtizedekben bármikor is. A korábban bejárással töltött órákat a munkavállalók most a gyerekeikre, önmagukra, sportra, a hobbijukra fordíthatták.

Miként a Work Trend Index 2021 elemzői írják, a foglalkoztatottak jelentős része belekóstolt a nagyobb rugalmasságot, autonómiát és bizalmat igénylő távmunkába, s ennek előnyeihez ragaszkodni fog-

nak. Az alkalmazottak mindkét szférából a legjobbat kérik: a 30 ezer megkérdezett több mint 70 százaléka azt akarja, hogy változatlanul rugalmasan, otthonról is dolgozhasson, míg több mint 65 százalékuk személyesen is időt akar tölteni a kollégáival. Az üzleti döntéshozók 66 százaléka megfontolja az irodai terek újratervezését a hibrid munkakörnyezetek jobb befogadása érdekében.

Az adatok egyértelműek: a rendkívüli rugalmasság és a hibrid munka határozza majd meg a világjárvány utáni munkahelyet. A vegyes munkavégzés létjogosultságát az is alátámasztja, hogy a termelékenység nem romlott vagy ugyanolyan maradt, sőt esetenként jobb lett. A globális felmérésben minden ötödik válaszadó szerint a munkáltatóját nem érdekli a munka és a magánélet egyensúlya, 54 százalék túlterheltnek érzi magát, majdnem 40 százalék pedig kimerültnek.

A távmunkára való áttérés legígéretesebb hozadéka az elemzők szerint, hogy kiszélesíti a tehetségpiacot. A LinkedInen ötszörösére nőtt a távmunkát ígérők száma.

A kutatásban megkérdezettek majdnem fele arról számolt be: tervezi, hogy az idén új helyre költözik, pont azért, mert otthonról dolgozhat.

E munkavállalók ma dönthetnek úgy is, hogy költöznek, de úgy is, hogy maradnak.

Már nem kell elhagyniuk az otthonukat, a barátaikat, a közösségeket, ahol tevékenykednek, ha építeni akarják a karrierjüket, s ez nagyon komoly hatással lesz a tehetséges emberek és a munkaadóik életére is.

LENGYEL GABRIELLA 2021/19 FIGYELŐ | 77

F_76-77_hr-homeoffice.indd 77

2021. 05. 11. 16:07

| TÁRSADALOM |

NEM GONDOLUNK AZ IDŐSÉVEINK BIZTONSÁGÁRA Beszélünk-e Magyarországon össztársadalmi szinten eleget arról, hogy egyre tovább élünk, egyre hosszabb lesz az idős szakasza az életünknek, és ehhez pénz is kell?

– A magyar állami nyugdíjrendszer az adott évben befolyó nyugdíjjárulékból és szociális hozzájárulási adóból finanszírozza a nyugdíjakat. Az állami nyugdíjak kifizethetőségét két folyamat veszélyezteti: egyrészt a nyugdíjasok számának növekedése, másrészt az aktív korúak csökkenése. A magyar népesség átlagéletkora 2000 és 2020 között 4,1 évvel nőtt (38,7-ről 42,8-re). A 65 év felettiek létszáma ugyanebben az időszakban 1,54 millióról 1,94 millióra bővült. Várhatóan tehát a nyugdíjasok száma a jövőben még tovább nő.

A magyar állam jelentős eredményeket ért el a foglalkoztatás növelésében, hiszen 2020-ban félmillióval több a foglalkoztatottak száma, mint 2000-ben volt. Hoszszabb távon azonban a népességfogyást kellene megállítani, amire szintén jelentős állami törekvést tapasztalhatunk. Az elmúlt tíz évben Magyarország komoly eredményeket ért el ezen a területen, de a magyar népesség fenntartásához arra lenne szükség, hogy átlagosan 100 nőnek 207 gyermeke szülessen – ennél azonban 58-cal kevesebb jön a világra. A most meg nem születettek pedig 20-25 év múlva nem tudnak majd hozzájárulni a nyugdíjak kifizetéséhez. Ha ezek a folyamatok fennmaradnak, akkor egyre több nyugdíjat kell egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kitermelnie. Az OECD egy 2019-es jelentése szerint ugyanannyi keresőre 2060-ban kétszer annyi nyugdíjas fog jutni, mint 2020-ban.

Amennyiben ez Magyarországon is bekövetkezik, akkor az állam a nyugdíjak

jelenlegi vásárlóértékét nem tudja majd fenntartani. Ezért az időskorúak életszínvonalát csak az öngondoskodás, a nem állami nyugdíjcélú megtakarítások tarthatják fenn. Erről pedig nem esik elég szó itthon.

HONYEK PÉTER. A RÖVID TÁVÚ ÉRDEKEK FELÜLÍRJÁK AZ ÖNGONDOSKODÁST

NÖVEKVŐ PIAC A PwC elemzése szerint a globális nyugdíjalapok által kezelt vagyon 2019-től 2025-ig 18 ezer milliárd dollárral nő – 52 ezer milliárdról 70 ezer milliárdra, ami 5,2 százalékos éves átlagos növekedési ütemet jelent. A tanulmány alapján az amerikai nyugdíj-előtakarékossági programok teljes vagyona 2025-re várhatóan 12 ezer milliárd dollárral gyarapodik – a 2019-es 33 ezer milliárdról 45 ezer milliárdra –, ami 6 százalékos éves átlagos bővülési ütemet jelent. Ez kétszer akkora növekedés, mint az összes többi globális piacon együtt.

– Miért nem megy át a köztudatba az öngondoskodás még az Egyesült Államokban sem? Mi az oka, hogy a fiatalok globálisan nem gondolnak az öregkorukra? Mi hiányzik? A bizalom? Vagy az edukáció?

– Az USA-ban a munkavállalóknak csupán a 36 százaléka érzi úgy, hogy megfelelő nyugdíjcélú öngondoskodási konstrukciója van. Még azok is, akik öngondoskodnak, átlagosan csak 120 000 dollárt (35 millió forintot) tudtak félrerakni, ami havi 1000 dolláros nyugdíjat biztosít számukra egy 15 éves kifizetési periódusban. (A 35 millió forint nagy öszszegnek tűnik, de az amerikai és a magyar öngondoskodási gyakorlat nem hasonlítható össze, hiszen az Egyesült Államokban az állami nyugdíjra való jogosultság minimális, illetve az életszínvonal és a megélhetési költségek lényegesen meghaladják a miénket.)

Mindenesetre az USA-ban – ahol a világ magánnyugdíjvagyonának több mint a 60 százaléka található – sem gondolnak elegen a nyugdíjas éveikre. Ennek az egyik fontos indoka az, hogy a távoli jövőben, 20-30-40 év múlva bekövetkező eseményeket az emberek nem tudják a napi döntéseiknél figyelembe venni. A rövid távú érdekek – új ház, új autó vásárlása, a gyermekek megsegítése – sokszor felülírják a hosszú távú megfontolásokat, nemcsak Magyarországon, hanem a tengerentúlon is.

Ezért kiemelten nagy az állam felelőssége a nyugdíjcélú öngondoskodás területén, mert az államtól ezen folyamatok hosszú távú felismerése sokkal inkább elvárható, mint az egyénektől. A politikai gondolkodás logikája azonban rövid távú, így a 20-30 évre szóló stratégiák kialakítása és megvalósítása nem sajátja.

FOTÓ: PWC

HONYEK PÉTER | Sokkoló adat, de világszerte mintegy 2,2 milliárd munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot, a teljes globális munkaerő 65 százaléka – írja friss elemzésében a PwC. Magyarországon sem jobb a helyzet. Az állami nyugdíjra számítanak az emberek, a fiatalok világképében pedig meg sem jelenik a jövőről való gondoskodás. Erről beszélt a Figyelőnek a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának az igazgatója.

78 | FIGYELŐ 2021/19

F_78-79_nyugdij.indd 78

2021. 05. 11. 16:07

| TÁRSADALOM |

HAZAI ADATOK

FOTÓ: LJUBCO SMOKOVSKI, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Magyarországon a KSH közvélemény-kutatási adatai szerint a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1625 milliárd forint, ez mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla – írja elemzésében a PwC.

– Vagy bele kell kalkulálni egy generációs kérdést is, mert az már erősen körvonalazódik, hogy a Z generáció egészen mást gondol a munka világáról, az anyagi javakról is. Lehet, hogy kitalálnak valami egészen újat a nyugdíjrendszer vonatkozásában?

– A korábbi évekhez hasonlóan a PwC Magyarország 2020-ban is megvizsgálta a munkahelyválasztási preferenciákat. A felmérésből kiderült, hogy a pályakezdőket az alapbér, a közvetlen felettes vezetői stílusa, a távmunka lehetősége, a valós teljesítményen alapuló előmenetel, valamint az üzleti és készségfejlesztő képzések elérhetősége motiválja elsősorban.

A nyugdíjpénztári juttatások elérhetősége csak a 30. volt a kutatásban szereplő elemek között, így kijelenthető, hogy a Z generáció tagjait nem az öngondoskodás útján tudják megszólítani a munkáltatók.

A nyugdíjcélú megtakarításokra az 50 év felettiek és nem a Z generáció tagjai nyitottak igazán. Így nem várható, hogy épp a munkaerőpiacra lépők lesznek azok, akik új utakat taposnak ki a nyugdíjcélú öngondoskodás számára.

– Itthon számolni kell azzal is, hogy a minimálbér után minimálnyugdíj érkezik majd. Sok vállalkozó élvezi a kata előnyeit,

vagy a művészet, a média, a sport területén az ekhót. Velük mi lesz?

– Az ekho és különösen a kata olyan adónem, amely kisebb adómérték mellett alacsonyabb szintű ellátást biztosít.

Az ekhóval adózott jövedelemnek a 61 százaléka számít bele a nyugdíj számításának az alapjába, így az ekhózó sportolók, művészek, újságírók nyugdíjjogosultsága kisebb lesz, mintha normál adózást választottak volna, de a különbség nem kirívó. Az igazán hátrányos helyzetben lévők a katás adóalanyok, mivel a havi 50 ezer forintos tételes adóval ők csak anynyi nyugdíjra válnak jogosulttá, mint ha havi 102 ezer forintot keresnének munkaviszonyban. Mivel pedig a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett jövedelmük a minimálbért sem éri el, így évente csak arányos, 7,3 hónapnyi szolgálati időt szereznek. Ezért az a kisvállalkozó, aki a nyugdíjba vonulásig katás adóalany lesz, a megélhetéshez nem elegendő nyugdíjat fog megszolgálni.

Egy tisztán, a költségek levonása után 8 millió forintot kereső katás adóalany kisvállalkozó nagyjából 2,8 millió forintot spórol azzal, hogy nem munkavállalóként dolgozik. Célszerű lenne ennek a megtakarításnak legalább egy részét – például a negyedét – félretenniük az érintetteknek annak érdekében, hogy a minimális állami nyugdíjat a saját öngondoskodásukkal egészíthessék ki.

– Okozhat-e áttörést a Covid-válság?

Lehet-e olyan következménye, hogy az emberek fokozottan gondolnak az időskori biztonságukra, jóllétükre?

– A Covid–19 nagyon sok vállalkozás esetében egy komoly gazdasági kihívást jelentett, amely miatt számos munkavállaló és kisvállalkozó lényegesen kevesebbet keres, mint 2019-ben. A PwC amerikai felmérése is azt mutatta ki, hogy a koronavírus miatt inkább olyan munkavállalói igények mutatkoztak, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások váljanak elérhetővé rendkívüli gazdasági és egészségügyi helyzetekben. Ha ez megvalósul, az tovább olvasztja a nyugdíj-megtakarításokat. Sajnos tehát a pandémia következtében kialakuló gazdasági helyzet nem kedvez az öngondoskodásnak.

LENGYEL GABRIELLA 2021/19 FIGYELŐ | 79

F_78-79_nyugdij.indd 79

2021. 05. 11. 16:07

| SPORT |

AZ ÁLMOK KAPUJÁBAN

EB-KERET | Marco Rossi elsősorban azokra a játékosokra számít az Európa-bajnokságon, akik az ősszel kiharcolták a kijutást a tornára, illetve a Nemzetek Ligája-bravúrokból is kivették a részüket. Az ausztriai edzőtábor után négy játékostól köszön el a kapitány. „A tízmillió szövetségi kapitány országa” – alighanem sokaknak ismerős ez a mondat, hiszen ezen a 93 ezer négyzetméteren a Kárpát-medence szívében, ahogy a politikához, úgy a futballhoz is mindnyájan értünk. Így nem csoda, hogy a magyar labdarúgó-válogatottat 2018 óta irányító Marco Rossi döntéseit, beleértve a válogatási elveit egyesek a mai napig megkérdőjelezik, noha az 56 éves olasz kapitány tavaly novemberben előbb a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságra jutott ki a nemzeti csapattal, majd a Nemzetek Ligájában is bebocsátást nyert a földrész elitjét tömörítő A csoportba. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) azon lépése ráadásul növelte Rossi mozgásterét, hogy az Eb-re a korábban megszokott 23 fős helyett ezúttal 26 tagú keretet lehet nevezni. Az UEFA azzal indokolta a döntést, hogy a játékosok esetleges pozitív koronavírustesztje és az azt követő karanténkötelezettség ne okozzon létszámbeli problémát a csapatoknak.

SZOBOSZLAIRA VÁRVA

MARCO ROSSI. A KAPITÁNY MEGNEHEZÍTENÉ A PORTUGÁL, A FRANCIA ÉS A NÉMET SZTÁROK DOLGÁT

csak azért is kulcsfontosságú, mert a másik kreatív középpályás, az andorrai világbajnoki selejtezőn megsérült Kalmár Zsolt biztosan nem lehet ott az Európa-bajnokságon, miután oldalszalag-szakadást diagnosztizáltak nála.

A 30 fős bő keretben abszolút újonc az NB I.-ben ezüstérmes Puskás Akadémia saját nevelésű védője, Spandler Csaba, a közelmúltban az MTK-ból az FC Dallasba igazoló szélső, Schön Szabolcs és az OTP Bank Liga góllövőlistájának élén 22 találattal végző paksi csatár, Hahn János. Szintén újonc a fehérvári szélső védő, Bolla Bendegúz és a felcsúti kapus,

FOTÓ: ÁRVAI KÁROLY, NEMZETI SPORT

A szakvezető 30 fős bő kerettel kezdi meg a felkészülést az Európa-bajnokságra. Június 1-jéig kell leadni az UEFA-nak a végleges névsort, végül egy kapus és három mezőnyjátékos neve kerül le a listáról. Marco Rossi már korábban egyértelművé tette, hogy akkor is számít Szoboszlai Dominikra, ha tavasszal egyáltalán nem léphet pályára az RB Leipzigben.

Emlékezhetünk, a 20 éves középpályás a télen a Red Bull családon belül igazolt az osztrák bajnok Salzburgból a német Bundesligában immár a Bayern München legnagyobb riválisának számító Lipcsébe, csakhogy a makacs ágyéksérülés egyelőre az útjában áll. Szoboszlai kapcsán érdemes felidézni, hogy a 20 millió eurós transzferdíjával egyrészt az első számú magyar futballista, másrészt az Izland elleni pótselejtezőn ő szerezte a 92. percben a mindent eldöntő gólt. A játékost képviselő EM Sports Consulting ráadásul egy régóta várt jó hírrel szolgált a napokban: Szoboszlai Dominik végre együtt edzett lipcsei csapattársaival. A felépülése már 80 | FIGYELŐ 2021/19

F_80-81-Sport.indd 80

2021. 05. 11. 16:07

| SPORT |

Tóth Balázs, nekik viszont már nem ismeretlen a válogatott telki edzőközpontja. Nincs ott viszont a kiválasztottak között Dzsudzsák Balázs, noha a Magyar Nemzetnek adott interjúban a korábbi csapatkapitány kijelentette, úgy érzi, tudna még segíteni a válogatottnak. A 108 fellépéssel válogatottsági rekorder játékos minden bizonnyal visszajut a Debrecennel az élvonalba, de 2019 novembere óta egyszer sem volt kerettag.

Többen politikai nyomásgyakorlást szimatoltak, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is hangot adott közösségi oldalán a PSV Eindhovent és a Dinamo Moszkvát is megjárt balszélső beválogatása mellett, Rossi azonban tartotta magát az elveihez. Korábban ugyanis kijelentette, hogy az NB II. színvonala és tempója nem alkalmas a nemzetközi szintű mérkőzésekre való felkészüléshez, ezért biztosan nem küld meghívót másodosztályú futballistának.

KILENCEN MARADTAK

„Főként azokra a játékosokra számítok, akik oroszlánrészt vállaltak az Eb-részvétel kiharcolásában és a Nemzetek Ligája-feljutásban” – fogalmazott egyértelműen a szövetségi kapitány. Kifejtette, emellett az is szempont volt, hogy a kerettagok rendszeres játéklehetőséghez jussanak a klubjaikban. „Az egyetlen kivételt Szoboszlai Dominik jelenti, aki az első számú tehetségünk, a válogatott egyik kulcsembere.

Ha június 1-jéig megfelelő állapotban lesz, akkor számítani fogok rá a szűk keretben is. Ha viszont nem, akkor kénytelenek leszünk visszaengedni őt Németországba” – tette hozzá a szakvezető. Az OTP Bank Ligában szereplő játékosok, illetve azok a légiósok, akiknek már nincs külföldön klubkötelezettségük, hétfőn kezdik meg a felkészülést Telkiben, a teljes keret pedig május 24-től utazik el Ausztriába, tíznapos edzőtáborba. Öt éve, a 2016-os franciaországi Európabajnokságon is ez volt a menetrend, az akkori garnitúrából kilencen vannak ott a mostani keretben: Gulácsi Péter, Dibusz Dénes, Lovrencsics Gergő, Lang Ádám, Fiola Attila, Kleinheisler László, Nagy Ádám, Szalai Ádám és Nikolics Nemanja – rájuk vélhetően a keretszűkítés után is számít majd a szövetségi kapitány.

Rossi megállapította, hogy a legfontosabb feladat a játékosok formában tartása, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egy teljes szezon ér most véget, amely során a legtöbb labdarúgó jelentős terhelést kapott. „Külön kihívást jelent, hogy fizikálisan megfelelő szinten tartsuk, de ne is terheljük túl őket. Ausztriában kicsit nagyobb hangsúlyt kap a fizikai terhelés, de alapvetően a taktikán, a szervezettség javításán és az automatizmusok minél erősebb kialakításán lesz a fókusz” – vázolta a terveket az olasz szakember. Júniusban még két hazai felkészülési mérkőzést vív a válogatott: 4-én Ciprust, 8-án Írországot látja vendégül. Állítólag első körben nemzetközi topcsapat elleni barátságos meccs leszervezésére törekedett az MLSZ, de a hírek szerint ilyen ellenfél nem volt elérhető a lehetséges időpontokban. Igaz, a világsztárokkal

szemben vívandó Eb-csoportmeccseket így is, úgy is nehéz modellezni, hiszen a magyar válogatott Portugáliával, Franciaországgal és Németországgal alkotja az Európa-bajnokság F csoportját. Előbbi kettővel Budapesten a Puskás Arénában, utóbbival Münchenben mérkőzik meg.

A MÁSIK SZALAI

A 2016-os Eb-n Gulácsi Péter még Király Gábor mögött ült a padon, a rutinos kapus visszavonulása óta viszont betonbiztos a helye a gólvonalon. A vele kapcsolatos legfrissebb hír, hogy 2025-ig meghosszabbította a szerződését a lipcsei csapatnál, miközben a Borussia Dortmund és az Internazionale is készen állt arra, hogy kivásárolja. Az RB Leipziget 2015 óta erősítő Gulácsi ezt megelőzően egy sevillai átigazoláshoz állt a legközelebb, ám végül két éve is a maradás mellett döntött. Lipcsei csapattársa, Willi Orbán a magyar védelem egyik leg-

A MAGYAR VÁLOGATOTT BŐ EB-KERETE

Kapusok: Bogdán Ádám (Ferencváros), Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig), Tóth Balázs (Puskás Akadémia). Védők: Bolla Bendegúz (Fehérvár), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Fehérvár), Hangya Szilveszter (Fehérvár), Kecskés Ákos (Lugano), Lang Ádám (Omonia Nicosia), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Willi Orbán (RB Leipzig), Spandler Csaba (Puskás Akadémia), Szalai Attila (Fenerbahçe). Középpályások: Cseri Tamás (Mezőkövesd), Gazdag Dániel (Budapest Honvéd), Holender Filip (Partizan Beograd), Kleinheisler László (NK Osijek), Nagy Ádám (Bristol City), Loic Nego (Fehérvár), Schäfer András (DAC), Sigér Dávid (Ferencváros), Szoboszlai Dominik (RB Leipzig). Támadók: Hahn János (Paks), Nikolics Nemanja (Fehérvár), Sallai Roland (Freiburg), Schön Szabolcs (FC Dallas), Szalai Ádám (FSV Mainz), Varga Kevin (Kasimpaşa), Varga Roland (MTK).

biztosabb pontja, a másik az a Szalai Attila, akivel az elmúlt egy évben a válogatott tagjai közül a legnagyobbat fordult a világ. Miután az ősszel stabilizálta helyét a nemzeti tizenegyben, januárban leigazolta a Fenerbahçe, és immár az isztambuli sztárklubnak is az alapembere. Olyannyira megbízható teljesítményt nyújt, hogy a török szurkolók nemes egyszerűséggel védelmi miniszternek becézik, és legutóbb már a Premier League-ben szereplő Leicester Cityvel is hírbe hozták. Ahogy középen a Nagy, Kleinheiser duó, úgy elöl Szalai Ádám képviseli az állandóságot, de egyre fontosabb Sallai Roland szerepe is, aki a Freiburgban hétről hétre remekelt tavasszal. Könnyen elképzelhető, hogy lesz egy-két meglepetés a keretszűkítéskor, még bő két hét, és megmutatja a lapjait Marco Rossi.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/19 FIGYELŐ | 81

F_80-81-Sport.indd 81

2021. 05. 11. 16:07

| AJÁNLÓ |

JUDY SAMUELSON: A HAT ÚJ ÜZLETI SZABÁLY

Szédítő a változások üteme az üzleti életben, és eljött az ideje az új törvényszerűségek felismerésének – állapítja meg a szerző.

Az értékteremtés új szabályainak a tisztázásában, egyúttal a régiek felszámolásában dinamikus hajtóerők sokasága játszik szerepet, az internet által támogatott átláthatóságtól kezdve a tőke szerepének a gyökeres változásain át az áruk és a szolgáltatások globális áramlásának változó természetéig. A kötet ezen új törvényszerűségeket veszi számba, az üzleti siker fogalmát is újradefiniálva.

TÖRŐCSIK, VIAN, JAZZ BORIS VIAN: NEM ÚSZHATJUK MEG

Megjelent a Tajtékos napok szerzőjének egy eddig kiadatlan regénye. Ritkán történik meg, hogy egy író töredékben maradt műveinek egyikét a szerző halála után 60 évvel kiadják, ráadásul úgy, hogy nem torzót, hanem egy befejezett regényt vehetnek kézbe az olvasók. Nos, a mostani egy ilyen alkalom, mert a regényt, amelynek első fejezeteit Boris Vian 1950-ben vetette papírra, az OuLiPo nevű művészcsoport néhány tagja továbbírta, mégpedig nem is akármilyen minőségben.

KONCERTEK A TRIP HAJÓN

Május 17.: Deep Glaze, május 20.: Szécsi Böbe, május 24.: Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint.

BÉRCZES LÁSZLÓ BESZÉLGETŐKÖNYVE Beszélgetnek, sört pattintanak és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt.

Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem – ahogy Bérczes László mondja – „Azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra.”

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BÉRCZES LÁSZLÓ: TÖRŐCSIK MARI

Májusban ismét megnyitja kapuit a kortárs művészeti fórumként ismert helyszín, ahol esténként – a múlt évhez hasonlóan – hazai topelőadók és DJ-k lépnek fel.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA 82 | FIGYELŐ 2021/19

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 05. 11. 16:08

Alkosson teljesebb ˞̻ˣ˘˧ ˔ ˩˜˟̳˚˥ͅ˟ʔ

Mandiner + Szabad Föld ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦

KEDVEZMÉNNYEL KEDVEZMÉNN Mandiner és Szabad Föld hetilapok ˠˢ˦˧ ˘˟Γ˦˭͈˥ ˘˚ˬ ˖˦ˢˠ˔˚˕˔ˡʔ EGYÜTTES MEGRENDELÉS ESETÉN ʩ ˛ͅˡ˔ˣˢ˦ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦ ˔ ʥ ˟˔ˣ˥˔ʭ

14 760 Ft

ʤʥ ˛ͅˡ˔ˣˢ˦ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦ ˔ ʥ ˟˔ˣ˥˔ʭ

27 860 Ft

ʸʿΒʹʼˍʸˇ̛ˆʭ ² ˠ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ʡ˛˨ʢ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ d + 36-1-99-99-850 ʴ˞˖˜ͅˡ˞ ˔ ˀ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ ̻˦ ˔ ˆ˭˔˕˔˗ ʹ͈˟˗ ˦˔˝˧ͅ˧˘˥ˠ̻˞˘˞˥˘ʟ ˞˜˭̳˥ͅ˟˔˚ ʥʣʥʤʡ ̳ˣ˥˜˟˜˦ ʤʨʡ ̻˦ ʥʣʥʤʡ ˝͌ˡ˜˨˦ ʤʨʡ ˞͈˭͈˧˧ ˘˟ΓЃ˭˘˧Γ˞˥˘ ̻˥˩̻ˡˬ˘˦ʡ ʴˠ˘ˡˡˬ˜˕˘ˡ ˔˭ ˔˗ˢ˧˧ ˜˗Γ ˦˭˔˞ ˕˔ˡ ˔ ʥ ˧˘˥ˠ̻˞˥˘ ˘˚ˬ͎˧˧˘˦˘ˡʟ ʩ ˩˔˚ˬ ʤʥ ˛ͅˡ˔ˣ˥˔ ˘˟ΓЃ˭˘˧ʟ ˠ˜ˡ˗˞̻˧ ˟˔ˣ˥˔ ʥʨʘ ˞˘˗˩˘˭ˠ̻ˡˬ˧ ˕˜˭˧ˢ˦̿˧˨ˡ˞ ˔˭ ̻˥˩̻ˡˬ˕˘ˡ ˟̻˩Γ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦˜ ˗̿˝˕ͅ˟ʡ ʴ˝̳ˡ˟˔˧˨ˡ˞ ˖˦˔˞ ˕˘˟˙͈˟˗˜ ˞̻˭˕˘˦̿˧̻˦˥˘ ̻˥˩̻ˡˬ˘˦ʡ ʽ˘˟˘ˡ ˔˞˖˜ͅˡ˞ ˡ˘ˠ ˩ˢˡ˛˔˧ͅ ͈˦˦˭˘ ˔ ʾ˜˔˗ͅ ˘˚ˬ̻˕ ˠ˘˚˛˜˥˗˘˧˘˧˧ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦˜ ˔˞˖˜ͅ˜˩˔˟ʡ ʴ ʥʨʘʠˢ˦ ˞˘˗ʠ ˩˘˭ˠ̻ˡˬ ˞˜˭̳˥ͅ˟˔˚ ˔ ˝˘˟˘ˡ ˔˞˖˜ͅ˕˔ˡ ˠ˘˚˛˜˥˗˘˧˘˧˧ ˧˘˥ˠ̻˞˘˞˥˘ ˩ˢˡ˔˧˞ˢ˭˜˞ʡ ʴ˭ ʸ˟ΓЃ˭˘˧Γ˜ ̓˟˧˔˟̳ˡˢ˦ ˆ˭˘˥˭Γ˗̻˦˜ ʹ˘˟˧̻˧˘˟˘˞ ̻˦ ˔ ʾ˜˔˗ͅ ʴ˗˔˧˩̻˗˘˟ˠ˜ ˧̳ʠ ˝̻˞ˢ˭˧˔˧ͅ˝˔ ˔ ˠ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ʡ˛˨ʢ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ ˢ˟˗˔˟ˢˡ ˢ˟˩˔˦˛˔˧ͅ˞ʡ ʴˠ˘ˡˡˬ˜˕˘ˡ ˞̻˥˗̻˦˘ ˩˔˚ˬ ̻˦˭˥˘˩̻˧˘˟˘ ˩˔ˡ ˔˞˖˜ͅˡ˞˞˔˟ ˞˔ˣ˖˦ˢ˟˔˧˕˔ˡʟ ˞̻˥˝͎˞ʟ ̿˥˝˔ ˠ˘˚ ˔˭ ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ʳˠ˘˗˜˔˪ˢ˥˞˦ʡ˛˨ ˘ʠˠ˔˜˟ʠ˖̿ˠ˥˘ʡ ̮˚ˬ˙̻˟˦˭ˢ˟˚̳˟˔˧ʭ ʞ ʦʩʠʤʠʬʬʠʬʬʠʫʨʣʡ

F_BIII-szabad_mandiner.indd III

2021. 05. 11. 14:01

HIRDESS! RDE RD DESS!

F_BIV-ingatlan.indd IV

KERESS! ERE ER RESS!

TALÁLJ AL A LÁ L ÁLJ OTTHONRA! NRA! NR RA !

RA

2021. 05. 11. 14:01