HELYREÁLLÍTÁSI ALAP Ljubljanának

LJUBLJANÁNAK CSAK RÉSZBEN KELL

AZ UNIÓS HITEL HELYREÁLLÍTÁSI ALAP | A mintegy kétmilliós lélekszámú Szlovénia 5,7 milliárd eurós keretben állapodott meg az EU-val, de a terv jelenleg csak 2,5 milliárdról szól.

Délnyugati szomszédunk kormánya teljes mértékben ki szeretné használni az 1,8 milliárd eurós vissza nem térítendő összeget, e mellé pedig 666 milliós hitelt is lehív. Az országnak megítélt keretben így elvileg hárommilliárd euró marad, amely 2023 augusztusáig a rendelkezésére áll, ha kiegészítő forrásra lesz szüksége, illetve kedvezők lesznek a hitelezési feltételek. A lehívási kritériumok ugyanis még nem ismertek, Szlovénia pedig a kiváló hitelminősítő osztályzata révén jelenleg negatív kamat mellett tud eladósodni a nemzetközi pénzpiacon. Janez Janša kormánya ezenkívül figyelembe veszi, hogy az EU ugyan jövőre is engedi a költekezést a stabilitási és növekedési paktum felfüggesztésével, de az ország már most is hitelből fizeti a járvány elleni intézkedéscsomagot, így racionalitásra és elővigyázatosságra van szükség.

KIZÖLDÜLÉS

A teljes helyreállítási terv egyértelmű en olyan célokat határoz meg, amelyek 2026ig, vagyis az uniós keret felhasználási határáig megvalósíthatók, de az eszközök egyértelműen nem lesznek elegendők, ezeket uniós kohéziós és költségvetési forrásokkal pótolják majd ki.

Ami a 2,5 milliárd euró felhasználását illeti, négy fejlesztési területet határozott meg a kormány. Ezek közül a legnagyobb projekt az úgynevezett zöldátmenet, amelyre 1,06 milliárdot szánnak, leginkább a megújuló energiaforrásokra, illetve az energiafelhasználás hatékonyságának a növelésére a gazdasági szektorban. Emellett a középületek energiahatékonyságát 86 millióból fejlesztik, 335 milliót pedig árvízvédelemre fordítanak, továbbá 107 milliót a vízvezeték- és a szennyvízelvezetési hálózatra. A fenntartható mobilitás terén 280 milliót szánnak a vasúti infrastruktúrára, és jut pénz bőven a körforgásos gazdaságra is.

DIGITALIZÁLÁS, OKOSNÖVEKEDÉS

A második nagyobb fejlesztési terület a digitális átalakulás, amelynek a kerete 330 millió eurós. Például a termelékenységet és a versenyképességet elősegítő üzleti folyamatok digitalizációjára 56 milliót biztosítanak, a közszféráéra pedig összesen 150 milliót.

A harmadik nagy területre, vagyis az „intelligens, fenntartható és befogadó növekedésre” 750 millió eurót szán a kormány. Ezen belül a kutatás, fejlesztés, innováció 95 milliót kap, 138 milliót pedig a vállalatok beruházásbarát környezetének a kialakítására, termelési potenciáljuk növelésére fordítanak. Idetartozik a munkaerőpiac is, amelynek az ellenálló és befogadóképességére 60 milliót költenek.

A szlovén turizmus a fenntarthatóságra, a hozzáadottérték-növelésre 127 milliós támogatásban részesül, az oktatási rendszer pedig 270 millióban a digitális kompetencia erősítésére és főként arra, hogy gyorsabban tudjon reagálni a gazdaság változó szükségleteire.

EGÉSZSÉGÜGY, BÉRLAKÁSPROGRAM

A negyedik nagyobb fejlesztési terület az egészségügy és a szociális biztonság. Az erre fordítandó 364 milliós beruházással a rendszer ellenálló és reakcióképességét növelik, s elvárják, hogy a szolgáltatások, beavatkozások esetében rövidüljön a várakozási idő. A befektetéssel a kormány a hosszú távú ápolás minőségét szándékozik javítani, igazságos,

pénzügyileg stabil rendszert szeretne kialakítani, s el akar indítani egy fenntartható bérlakásépítési programot.

ADÓREFORM

A nemzeti helyreállítási és ellenállósági tervet Szlovénia április végén juttatta el az Európai Bizottsághoz, s pozitív véleményezése esetén még a nyár folyamán megérkezhet a 2,5 milliárd euró, amely a 2014–20-as költségvetési időszakban fel nem használt kohéziós eszközökkel, valamint az új uniós büdzséidőszak első kifizetéseivel kiránthatja az országot a járvány okozta sokkból (például az elmúlt bő egy évben az államadósság a GDP 65 százalékáról 80 fölé emelkedett). A kormány egyébként adócsökkentési reformot is tervez, s azt reméli, hogy a lakossági és a vállalati fogyasztás serkentésével, a beruházások növelésével jelentősen bővülnek majd a bevételi források.

-TOTI-