KISZABADULT A TÁVMUNKA SZELLEME

HATÉKONYSÁG

VS. ELKÉNYELMESEDÉS

KISZABADULT A TÁVMUNKA SZELLEME | A távmunkával telt egy évet lassan kiértékelik a vállalatok, és a tapasztalatok függvényében meghozzák a döntést, melyek az előnyei és a hátrányai, megtartják-e, vagy visszatérnek a járvány előtti munkakultúrához, mintha mi sem történt volna. Ez utóbbi nem biztos, hogy a legjobb forgatókönyv.

Élénk viták folynak arról, hogy a lezárással járó időszak produktívabbá tette-e a munkavállalókat, vagy inkább elkényelmesedtek és motiválatlanná váltak. Ez év februárjában David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója egyenesen aberrációnak nevezte a home office-t, nemhogy az új normálisnak. A nemzetközi pénzügyi szektorban több hasonló vélemény is megfogalmazódott, s többek között a Barclays főnöke a vakcinában bízva várja, hogy visszatérhessenek az emberek. Ugyanakkor a Lloyds Banking Groupnál arra jutottak, hogy három éven belül 20 százalékkal csökkentik a használt irodák mennyiségét, az HSBC pedig 40 százalékkal mérsékli majd. A technológiai cégek kifejezetten lelkesednek az otthoni munkavégzésért. A Microsoft, a Facebook és a Twitter is közölte, hogy az alkalmazottaknak erre tartósan is lehetőségük nyílik. A Facebooknál úgy látják, munkatársaiknak akár a fele távolról dolgozhat öt-tíz éven belül.

Világszerte mély gyökerei vannak a jelenléti munkavégzésbe vetett meggyőződésnek, miszerint a dolgozók a munkahelyen, szoros ellenőrzés mellett nyújtják csak a megfelelő teljesítményt. Kérdés, változott-e mindez a kényszerűségből elrendelt otthoni munkavégzés folyamán. Egy friss, a produktivitást firtató brit felmérésben a távmunkában eltöltött munkaórákat vizsgálták, valamint azt, hogy a saját termelékenységét miként értékeli a dolgozó: rosszabb lett-e, vagy jobb. A válaszadók 54 százaléka úgy ítélte meg: több órát tölt el munkával a lezárás előtti időszakhoz képest. Csaknem 90 százalékuk azt is jelezte, hogy a termelékenysége nem változott, tehát nem romlott. Ez összhangban van több brit kutatással, azaz a munkavállalók csupán tizedének romlott

a teljesítménye. A kérdés nyilvánvaló: mi az, amitől a többség produktívabb otthon, és mások miért nem?

MENTÁLIS EGÉSZSÉG

A kutatók ebben az időszakban is egyértelmű összefüggést találtak a mentális egészségi állapot és a termelékenység között. Az alkalmazkodóképes, rugalmas, magas szintű önszabályozó képességű dolgozók produktivitása az irodán kívül sem változott. Magyarul a lelkiismeretes és ambiciózus emberek otthon is azok maradtak, jól tudtak összpontosítani a feladataikra.

A válaszadók több mint 90 százaléka arról számolt be: sokkal ideálisabb a számára, hogy hosszú ideig egy tevékenységre koncentrálhat; 94 százalékuk azt állította, képes volt felhasználni a munkáltató által biztosított autonómiát a munkafeladatok újrarendezéséhez; 85 százalékuk azt mondta, képes úgy irányítani a gondolatait, hogy semmi se vonja el a figyelmét a feladatairól; 83 százalék pedig úgy nyilatkozott: nem okoz neki gondot, ha megzavarják, utána is koncentráltan tudja folytatni a munkát. A kutatók ebből azt állapították meg, hogy az önszabályozás fenti dimenziói erősen pozitívan korreláltak a ledolgozott munkaórákkal és a magas szintű termelékenységgel. Egy sokkal korábbi, az első hullám után végzett kutatás azt találta: azoknak volt magas a mentális jóléti pontszáma, akik nem küzdöttek egészségügyi problémákkal. Jellemzően a tapasztaltabb munkavállalók értek el jó pontszámot, megvolt a megfelelő autonómiájuk és a szükséges kontrolljuk, ők maradtak motiváltak, és a főnökükkel is szorosabban tartották a kapcsolatot.

Természetesen nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezeknek a dolgozóknak valószínűleg ideális családi és anyagi háttere van, nem küzdöttek az elszigeteltséggel, kifizetetlen számlákkal, megoldhatatlan családi konfliktusokkal vagy tragédiákkal.

A HIBRID A JÖVŐ

A tartós otthoni munkavégzés össztársadalmi szinten erodálja az emberi kapcsolatokat, valamint ronthatja azoknak a teljesítményét, akik a csoportos munkában teljesítenek jól, akiket inspirál a munkahelyi közeg, akiknek az ügyfelekkel való munkában segítséget jelent a többiek ötlete, tapasztalata. Viszont a szellem kiszabadult a palackból: az otthon is magas szinten teljesítők továbbra is igénylik majd a munkáltatótól a rugalmasságot, és keresni fogják azokat a cégeket, ahol ezt megkapják, s versenyelőnyre tesznek szert a fejvadászatban azok a vállalatok, amelyek lehetővé teszik a home office-t, átállnak a hibrid működési rendszerre.

Önmagában a hibrid munka mint koncepció meglehetősen pontatlan. A cégvezetésnek egyértelművé kell tenni a munkavállalók számára, milyen jellegű és típusú munkákat lehet otthon elvégezni, s mi történjen az irodákban. Azt is el kell dönteni, milyen feladatokat szükséges elvégezni egy adott időpontban, határidőre, milyen időkeretekkel kell gazdálkodni.

Forrás: dukece.com

NINCS VISSZAÚT?

Az elmúlt egy év nem tűnik el nyomtalanul, mert a sok nehézség mellett a dolgozók megtapasztalták az otthoni munkavégzés számos előnyét. Nem kellett ingázniuk, nem kellett üzleti öltözékre költeniük, nem kellett felesleges és érdektelen bájcsevegést folytatniuk, megszűntek a funkciótlan értekezletek, nem rabolták az idejüket, ha éppen csak a munkára akartak koncentrálni. Minden nehézsége mellett együtt voltak a szülők a gyerekeikkel, sokkal többet, mint az elmúlt évtizedekben bármikor is. A korábban bejárással töltött órákat a munkavállalók most a gyerekeikre, önmagukra, sportra, a hobbijukra fordíthatták.

Miként a Work Trend Index 2021 elemzői írják, a foglalkoztatottak jelentős része belekóstolt a nagyobb rugalmasságot, autonómiát és bizalmat igénylő távmunkába, s ennek előnyeihez ragaszkodni fognak. Az alkalmazottak mindkét szférából a legjobbat kérik: a 30 ezer megkérdezett több mint 70 százaléka azt akarja, hogy változatlanul rugalmasan, otthonról is dolgozhasson, míg több mint 65 százalékuk személyesen is időt akar tölteni a kollégáival. Az üzleti döntéshozók 66 százaléka megfontolja az irodai terek újratervezését a hibrid munkakörnyezetek jobb befogadása érdekében.

Az adatok egyértelműek: a rendkívüli rugalmasság és a hibrid munka határozza majd meg a világjárvány utáni munkahelyet. A vegyes munkavégzés létjogosultságát az is alátámasztja, hogy a termelékenység nem romlott vagy ugyanolyan maradt, sőt esetenként jobb lett. A globális felmérésben minden ötödik válaszadó szerint a munkáltatóját nem érdekli a munka és a magánélet egyensúlya, 54 százalék túlterheltnek érzi magát, majdnem 40 százalék pedig kimerültnek.

A távmunkára való áttérés legígéretesebb hozadéka az elemzők szerint, hogy kiszélesíti a tehetségpiacot. A LinkedInen ötszörösére nőtt a távmunkát ígérők száma. A kutatásban megkérdezettek majdnem fele arról számolt be: tervezi, hogy az idén új helyre költözik, pont azért, mert otthonról dolgozhat.

E munkavállalók ma dönthetnek úgy is, hogy költöznek, de úgy is, hogy maradnak. Már nem kell elhagyniuk az otthonukat, a barátaikat, a közösségeket, ahol tevékenykednek, ha építeni akarják a karrierjüket, s ez nagyon komoly hatással lesz a tehetséges emberek és a munkaadóik életére is.

LENGYEL GABRIELLA