KESERŰ MÉZ Eldőlt a sörös jogvita

ELDŐLT A SÖRÖS JOGVITA

KESERŰ MÉZ | Lezárult egy kínos fejezet a modern kori magyar söriparban: a Fővárosi Ítélőtábla a sörkülönlegességet gyártó fóti főzde tulajdonosának, Gyenge Zsoltnak adott igazat a termék promóciójáért felelő Bart Dániellel szemben, de az ügynek számos tanulsága van.

Kié a sör? Azé, aki a saját receptje alapján főzte, vagy inkább azé, aki márkát épített a termék köré? Évek óta húzódott ennek a kérdésnek a megválaszolása a beszédes nevű Keserű Méz ügyében, amely a termékleírások szerint egy karakteresen komlózott, vibrálóan friss, szűretlen lager sör – nem mellesleg tíz évvel ezelőtt a hazai kézművessör-forradalom első bástyája volt. Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde alapító-tulajdonosa és Bart Dániel újságíró, sörblogger vitája azért terelődött jogi síkra, mert a sörfőzőmester nem hagyta annyiban, hogy üzleti partnere előbb – 2011-ben – levédette a Keserű Méz nevet, s ezt 2017ben színes ábrás védjegy bejegyzésével toldotta meg. Az utóbbival szemben tör-

GYENGE ZSOLT. A FÓTI FŐZDÉNEK ADOTT IGAZAT A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG

lési kérelmet nyújtott be Gyenge Zsolt 2018 februárjában, rosszhiszemű védjegybejelentésre és lajstromozás nélküli korábbi megjelöléshasználatra hivatkozva. A névjog megsértését is kizáró okként jelölte meg, az ábrás védjegyen, jelen esetben a Keserű Méz címkéjén ugyanis szerepelt a Fóti Sörfőzde megjelölés is. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a 2019. szeptemberi tárgyaláson nem tartotta megalapozottnak a törlési okokat, a sörfőző mester azonban továbbment. Az SZTNH elutasító határozatának a megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben már neki adott igazat. Bart Dániel fellebbezett, de a Figyelő birtokába került dokumentumok szerint ez év márciusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.

Azt a végzés indoklása is rögzíti, hogy a Keserű Mézet Gyenge Zsolt dolgozta ki saját recept alapján, mint ahogy az italt is ő állította elő egyedi gyártástechnológiával a Fóti Kézműves Sörfőzde üzemében. Bart Dániel egy sörfőzésre tematizált blogot szerkesztve ismerkedett meg a főzde tulajdonosával, így találkozhatott a termékkel. A felek közt együttműködés kezdődött, melynek keretében Gyenge Zsolt gyártotta és szállította a sört, míg Bart Dániel a termék marketingjét, promócióját látta el, amiért havi rendszerességgel forgalomarányos díjazásban részesült 2016 végéig, amikor a viszonyuk véglegesen megromlott. Miután kenyértörésre került a sor, a brandhasználati vita odáig fajult, hogy Keserű Méz néven két különböző termék is forgalomban volt párhuzamosan: az eredeti, csatos üveges változat Fótról, illetve a Bart-féle újragondolt verzió, dobozos kiszerelésben. Az elmúlt években egyre nagyobb nyilvánosságot kapott kisüzemi sörös jogvita részleteit azonban egészen másként látja a két fél, mint ahogy a Fővárosi Ítélőtábla végzését is.

ELTÉRŐ NARRATÍVÁK

„Igazságtalan és meglepő döntés született” – reagált a Figyelőnek Bart Dániel, aki a Főzdefeszt alapítójaként sokat tett a hazai kézművessör-forradalom kirobbantásáért. Álláspontja szerint Fót előadott egy tipikus narratívát, miszerint az üzletfelek összevesznek, és az egyik levédeti a közös brandet, hogy a másikkal kitoljon. A szakember – aki az Élesztőház megalapítása után nemcsak Budapesten, hanem Berlinben is több sikeres kraftkezdeményezés mögött állt – úgy fogalmazott: számára nem pusztán üzleti, hanem személyes ügy is a Keserű Mézé, amely szerinte a legsikeresebb sörmárka, amelyet felépített. „Bölcsészként csöppentem a sörbizniszbe. Nem azzal tűntem ki, hogy jó sört főztem vagy agyafúrt szerződéseket kötöttem, inkább azzal, hogy jó sztorikat gyártottam, elméleti hátteret adtam, s megteremtettem a sörről való beszéd nyelvét” – tekintett vissza. „Sok ezer korsónyit csapoltam le a Keserű Mézből magam is, emellett rengeteg időt, energiát fektettem 2011 és 2017 között a termék imázsába, népszerűsítésébe, eladásába” – összegzett Bart Dániel, aki elárulta, hogy belátható időn belül országos branddé gyúrhatta volna a produktumot. Meggyőződése, hogy nincs legitim jogvita, csak utólagos ügyeskedés. „Míg a másik félnek a bíró-

HIRDETÉS

VÁROSOKAT KÖT ÖSSZE

HAMAROSAN SZEGED ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÖTT UTAZHAT MAGYARORSZÁG ELSŐ VASÚTVILLAMOSÁN

ság előtt mindössze annyit kellett mondania: nem emlékszik rá, hogy szóltam volna neki a védjegyről a szakítás előtt, addig rám az a feladat hárult, hogy bizonyítékot hozzak egy tíz évvel ezelőtti beszélgetésben elhangzottakra, miszerint akkor tudattam a levédetés tényét” – idézte fel. Megjegyezte: Fót narratíváját – mely szerint csalárd céllal szerezte meg a 2017-es, képpel kibővített védjegyet – annak ellenére fogadta el a bíróság, hogy először 2011-ben jegyezte be a brandet, mielőtt csapra került volna bármelyik kocsmában és bizonyította volna életrevalóságát. „Nehéz megérteni, mi-

ért számít csalárdságnak, ha az ember kiegészítő védjegyet jegyeztet be a saját – hat éve jogszerű védelem alatt álló – szellemi termékére” – tette hozzá. Ezzel együtt a 2011-es szóbeli szerződésen alapuló együttműködés pár évig problémamentes volt. Idővel azonban Bart kifogásolta a minőséget felhasználói panaszokra és a saját kóstolásaira hivatkozva. Ezért 2017 februárjában visszavonta a brandhasználati engedélyt Fóttól, hogy más főzde közreműködésével állítsa helyre a Keserű Méz szerinte megkopott hírnevét.

A Keserű Méz egy közös projekt volt.

KÖZÖS PROJEKT

„Szinte sohasem kötök szerződést. Sok szóbeli megállapodásom van, és az esetek 99 százalékában nem kerülök vitába, ebből nem származik hátrányom” – mondta a Figyelőnek Gyenge Zsolt, hozzátéve: nem lenne az 1990-es évek eleje óta sikeres vállalkozó, ha az üzletfelei ne adhatnának a szavára. Kifejtette: nem akarja Bart Dániel szerepét csökkenteni a hazai söripari forradalom kapcsán, a Keserű Méz-ügyben viszont nem véletlenül döntött Fót javára az igazságszolgáltatás. Ezzel együtt elismeri, hogy Bart hatással volt főzdéje profilváltására, hiszen a vele való ismeretség is hozzájárult ahhoz, hogy már tíz éve elkezdjenek bátrabban kísérletezni a malátákkal, komlókkal, a különböző új hullámos sörökkel. Azt ugyanakkor – összhangban a bírósági végzéssel – fenntartja, hogy a márkanevet és az ábrás védjegyet a bloggerből lett vendéglátós rosszhiszeműen jegyeztette be.

Felidézte: a Keserű Méz egy közös projekt volt, amelyben Bart Dániel a marketinggel foglalkozott, ezért pedig pár százalékos részesedést kapott hónapról hónapra a forgalomból. Gyenge Zsolt szerint bár üzletfele minőségromlásra panaszkodott, valójában a kezdetektől ugyanazokkal az alapanyagokkal és technológiával, ugyanolyan magas minőségben főzték a sört. A viszony akkor mérgesedett el, amikor Bart tízmillió forintos nagyságrendű összeget kért a brandért, azzal a kitétellel, hogy különben eladja másnak. A fóti főzde tulajdonosa úgy véli, partnere valójában azt sérelmezhette, hogy az évek múlásával már nem 5-6-, hanem 14-16-féle termékből állt a szortiment, s ezzel értelemszerűen viszszaesett a Keserű Méz részaránya, vele együtt pedig a blogger részesedése. Az elmúlt évek jogvitái miatt Gyenge Zsolt a termék marketingjére már nem költött, így azt pusztán a minősége és a hozzá fűződő mítosz adta el.

JÓL JÖHET A DOKUMENTÁCIÓ

Lapunknak küldött állásfoglalásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiemelte: az ilyen és ehhez hasonló, védjegyekhez kapcsolódó jogviták megelőzése érdekében kiemelt jelentőségű, hogy a piaci szereplők a termékeik értékesítése, illetve a szolgáltatásaik nyújtása folyamán használt egyedi, megkülönböztetésre alkalmas megjelöléseikre védjegyoltalmat kérjenek, amellyel kizárólagos jogokat szerezhetnek. „Ha egy megjelölés már a védjegybejelentés előtt piaci forgalomba kerül, a hozzá fűződő jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a használatát alátámasztó dokumentáció összeállítása, illetve megőrzése. Az üzletfelek között a potenciálisan felmerülő jogviták is elkerülhetők, ha a piaci forgalomban alkalmazott megjelölésekhez és a lajstromozott védjegyekhez kapcsolódó megállapodásokat dokumentálják, például erre vonatkozó írásbeli szerződés vagy a társaság alapító okiratának megfelelő módosítása formájában. Emellett hosszú távon hasznos a megfelelő szellemitulajdon-védelmi stratégia kialakítása, ezt érdemes szakértő ügyvivő segítségével elkészíteni” – közölte az SZTNH.

NEM LOTTÓÖTÖS, DE NAGY ESÉLY A KIS FŐZDÉKNEK

Az ügyön túl – már kifelé jőve a pan dé miából – Gyenge Zsolt megállapította, hogy jól vészelték át a járványt: a fogyasztók jelentős része a kocsmabezárások után áttért a házhoz rendelésre. Az újraindítással pedig Fót is kinyitott: a főzde egyre inkább fesztiválhelyszínné alakul, színpaddal, sátorral, sörpadokkal. Emellett a vendéglátás feléledésével újra beindultak a hordós szállítások. Egyik hétről a másikra már nem az a gond, hogy a nyakukon marad a sör, hanem épp ellenkezőleg: nem elegendő a készlet. Tágabb kitekintésben a csaknem 60 főzdét tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete elnökeként a szakember úgy látja, a kereskedelmi törvény módosítása is kezdi éreztetni a hatását – egyre több tag tud olyan kocsmákba, vendéglátóhelyekre beszállítani, amelyeket eddig nagyüzemi horecaszerződés kötött. Úgy látja, a nagy gyártók közül a Dreher és a Borsodi könnyebben elfogadta a változást, mint a Heineken Hungária. Ezzel együtt a törvénymódosítás nem egyenlő kisüzemi szempontból a lottóötössel, sokkal inkább egy lehetőség, amellyel lehet és kell is élni. Számos kisebb főzde viszont nem tudta elkerülni az elbocsátásokat, sőt az átmeneti bezárást sem. De ahogy fogalmazott, az üstök, a tartályok ott vannak – előbbutóbb valaki ezeket is beindítja.

GYÖNGYÖSI BALÁZS