POLITIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS Hezitálás

HEZITÁLÁS

ÉS ELŐVÁLASZTÁS

POLITIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS

A hét végén jelentheti be Karácsony Gergely főpolgármester, hogy elindul az ellenzéki miniszterelnökjelölti előválasztáson. Igaz, több forrásunk ezt már az előző hétre jósolta. Karácsony most is hezitál.

Egyetlen dolog biztos: Karácsony Gergely most is bizonytalannak tűnik – ezt mondták baloldali forrásaink arról, hogy a tervek és az oppozíció holdudvarának a nyomása ellenében eddig nem jelentette be indulását az ellenzéki előválasztáson. Pedig több informátorunk korábban határozottan állította, hogy a stratégia az: a DK-s Dobrev Klára után egy héttel ő is ringbe száll. A múlt hét végi nagy belépőre utalt a liberális gazdasági világlapban, az Economistban megjelent interjú is, amelyben kész tényként kezelték indulását. (Az interjúban Orbán Viktorra tett megjegyzése, miszerint „ő alacsony és kövér, én magas vagyok és vékony”, hatalmas felháborodást keltett. Karácsony elnézést kért a szavaiért – a szerk.)

Még mindig lebegteti ezt a lépést. Igaz, van még ideje a politikusnak, az előválasztást csak ősszel tartják. Viszont hatalmas rajta a presszió, hiszen minden potens ellenzéki jelölt ott van már az indulók között: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, Jakab Péter, a Jobbik elnöke és Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője, egyben Gyurcsány Ferenc felesége. Karácsony indulásával lenne teljes a „vetélkedő” gárdája.

KARÁCSONY AZ ESÉLYES

A megméretés azonban – minden jel szerint – csak a szlogenekben éles versengés, nem egészen arról van szó, mint az Egyesült Államokban, ahol a két nagy párt éles belső küzdelemben választja ki az elnökjelöltet. Már abban sem hasonló a két szituáció, hogy a tengerentúlon egy párton belül és nem több politikai erő – a radikális baloldalitól a volt szélsőjobboldaliig – jelöltjei között szokott eldőlni a verseny. Néhány évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc már felvetette, hogy itthon is meg kellene alapítani a Demokrata Pártot, amely a kétpólusú pártéletben az egységes baloldalt jelentené, de erre jelen pillanatban még kevés esély látszik. Most egy igen színes csoportosulás – Párbeszéd, MSZP, LMP,

Momentum, Demokratikus Koalíció, Jobbik – alkotja az oppozíció törzsgárdáját, amelyhez a „civilek”, azaz az ellenzéki aktivisták kapcsolódnak. A holdudvarban az egykori SZDSZ meghatározó alakjai és a volt MDF-es, csalódott fideszes értelmiségiek is ott gyülekeznek, másmás célokkal. Egyetlen összetartó erejük csupán a Fidesz iránti gyűlölet. Például vajmi keveset lehet tudni az ellenzék gazdaságpolitikai, társadalompolitikai céljairól, de arról sem sokat beszélnek, hogy milyen válságkezelő intézkedéseik lennének.

A hivatalos pártegyezségből kimaradt Márki-Zay Mindenki Magyarországa Mozgalma és Pálinkás József (a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere – a szerk.) Új Világ Néppártja is. Ők szerettek volna megegyezni, de nem vették be formációikat a január elején született megállapodásba. Karácsonyon kívül egyébként Pálinkás is fontolgatja a miniszterelnök-jelöltséget, de az ő indulása bizonyosan nem oszt, nem szoroz majd a végelszámolásnál. A folyamatra rálátó forrásaink szerint a kormányfő- és a képviselőjelölti előválasztás politikai innovációnak még jó is lehetne, megmozgathatná az ellenzéki szavazókat – még a bizonytalanok közül is aktívvá tehetne sokakat –, ha valódi előválasztás lenne. Csakhogy az látszik, hogy a 106 egyéni választókerületben maximum tízben alakulhat ki igazi versengés a pártjelöltek között, a többi helyen – bár névleg lesznek aspiránsok – előre megállapodnak abban, ki legyen az egyéni induló, és ezért cserébe a „vesztesek” milyen pozíciót kaphatnak a későbbiekben. Például a Jobbik és az MSZP is bejelentette már, hogy nem minden körzetben indít saját jelöltet. Informátoraink úgy vélik, ez az „előkonszenzus” igaz lehet a miniszterelnök-jelölti versengésre is.

Egy újabb választási kudarc meggyengítené Karácsony Gergelyt stabilnak tűnő főpolgármesteri pozíciójában.

SZÁMÍTÁSOK, TAPASZTALATOK

2019-ben, az önkormányzati választások előtt is egyértelmű volt, hogy a baloldalon belül egyedül Karácsony Gergely lehet Tarlós István akkori főpolgármester esélyes kihívója. Ennek ellenére megtar-

A MAGAS, VÉKONY FŐPOLGÁRMESTER, KARÁCSONY GERGELY. NEM A HATÁROZOTTSÁGÁRÓL HÍRES

tották az előválasztást, amelyen elindult a DK-s Kálmán Olga és a momentumos Kerpel-Fronius Gábor is. A „vesztesek” – akik valójában szóba sem kerülhettek volna reális Tarlós-kihívókként – Karácsony budapesti győzelme után média-tanácsadói és főpolgármester-helyettesi pozíciókat kaptak, tehát nem jártak rosszul. Ahogy a legerősebb ellenzéki budapesti párt, a Gyurcsány Ferenc vezette DK tudhatja maga mögött a legerősebb fővárosi frakciót, így a fővárosi cégek vezető pozícióiba is a volt miniszterelnök emberei kerülhettek. A főpolgármester tehát függési viszonyban van a DK elnökétől. Most, „nagyban” ugyanez lehet majd a leosztás: ha Karácsony lesz a kormányfőjelölt, egy esetleges ellenzéki választási győzelem után parlamenti elnöki, később államfői, miniszterelnök-helyettesi, miniszteri pozíciókat kaphatnak a „kihívói”. És természetesen – a parlamenti matematika miatt – mindenben a legnagyobb kormánypárti frakciónak a meghatározó a szava. Amit ők majd nem akarnak, az nem megy át a törvényhozáson. Erre a legesélyesebb a DK, tehát Gyurcsány Ferenc formációja. Amennyiben nyernek, s valóban ők lesznek a legnagyobb kormánypárti frakció, akkor a legtöbb minisztériumot ők fogják vezetni. Egy koalíciót is ők tudnak majd a legjobban befolyásolni. Egy ellenzéki győzelem esetén olyan furcsa helyzet alakulhat ki, hogy a miniszterelnöknek, Karácsony Gergelynek lesz a legkisebb pártja a parlamentben, a Párbeszéd minden mérés szerint csak egy százalékon áll. Ilyen még nem volt a rendszerváltást követően. Csak Medgyessy Péter 2002–04-es kormányfősége hasonlítható ehhez a szituációhoz: a kormányfő tagja volt ugyan a győztes MSZP-nek, de semmilyen érdemleges hatalma nem volt a párton belül. Ez kiválóan megfelelt a szocialisták akkori vezetőinek: nem kellett aggódniuk, mi lesz, ha elveszíti a választásokat – ha pedig nyer, akkor ott lesznek mellette. Egy ideig ott is voltak, de a folyamatos kormányzati kudarcok miatt egyszerűen ejtették, és az akkor már a háttérből a pártban építkező Medgyessy-bizalmas főtanácsadóra, majd sportminiszterre, Gyurcsányra cserélték. Informátoraink szerint a politika vasszabálya: a vezető pártot kell uralni ahhoz, hogy biztosított legyen a hátország. Karácsony azonban valójában semmit sem ural, csak a karakteréből fakadóan népszerű politikus. Felhívták a figyelmet, hogy ebben az értelemben is hasonlít Medgyessyre.

KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK

De az is egy valós felvetés, hogy Karácsony több dolgot is kockáztat a jelöltségével: ha újra elindul és elveszíti jövőre a választásokat, az „ráéghet”. Fiatal kora ellenére a baloldali pártoknak és szavazóknak nehezen lehetne őt újra eladni mint győztes karaktert. 2018 után ez lenne ugyanis a második miniszterelnök-jelölti veresége. Forrásaink szerint az sem kétséges, hogy egy kudarc meggyengítené mostani, stabilnak tűnő főpolgármesteri pozíciójában is.

Amennyiben azonban nyerne a megmérettetésen, 2024 helyett 2022 végén, 2023 elején időközi választást kellene kiírni Budapesten, ami teljesen új politikai felállást teremtene a fővárosban. Az is benne lenne a forgatókönyvekben, hogy a Fidesz újra elnyerné Budapestet, de természetesen Gyurcsány pártja is bejelentkezne a főpolgármesterségért.

Ám Karácsonynak most azzal is számolnia kell: a bejelentkezése azt is jelenti, hogy egy évig kell kampányolnia a főpolgármesteri posztja mellett. Erre sem volt még példa a rendszerváltás óta, hiszen sem Demszky Gábor, sem Tarlós István nem vállalt ilyen „mellékállást”. Ők inkább arra koncentráltak, amire megválasztották őket: a főváros vezetésére.

PINDROCH TAMÁS

A DÓZSA GYÖRGY (ARÉNA) ÚTI ÁLLOMÁS 1895-ÖS ÉPÍTÉSE. A KISFÖLDALATTI VONALÁNAK BŐVÍTÉSE, AZ ÁLLOMÁSOK FELÚJÍTÁSA, ÚJAK ÉPÍTÉSE A MOSTANI CÉL

MEGÚJUL, BŐVÜL A KISFÖLDALATTI

FELÚJÍTÁS | Lassan tíz éve, hogy Budapest tervbe vette a kontinens első metrója, a kisföldalatti megújítását, állomásainak bővítését. Most több mint egymilliárdos állami támogatásból indulhat a tervezési szakasz első üteme.

A Millenniumi Földalatti Vasútat 1896. május elején adták át a nagyközönségnek. Az akkoriban ultramodern technikának számító kisföldalatti az európai kontinens első metrójárata volt. Csodájára is jártak a világban: Párizsból, New Yorkból érkeztek budapesti tanulmányútra a szakemberek, hogy ellessék a metróépítés csínját-bínját a magyaroktól. A mai szakasz már 11 állomásból áll, tehát hoszszabb, mint az akkori, és a szerelvények sem ugyanazok. De ezekre a járművekre már nem lehetünk annyira büszkék: 1973ban vásárolt kocsik szelik a föld alatti kilométereket a Vörösmarty tér és a Mexikói út közötti szakaszon. 2012-ben kormányhatározatban rögzítették a földalatti rekonstrukcióját és járműbeszerzésének előkészítését. A május elején 125 éves fennállását ünneplő M1-es metró felújítása már akkor sem tűrt halasztást, hiszen közlekedési szempontból ma is kiemelkedően fontos a szerepe. Nem csak a turisták járnak a csodájára, „hivatásforgalmi” szempontból is nélkülözhetetlen, sokan járnak vele munkába a Belvárosba. A kisföldalatti állapota azért is fontos kérdés, mert a szerelvények meghibásodási mutatói nagyon rosszak. A járművek cseréje égető feladat lenne, sajtóinformációk szerint a kormány és a főváros már tárgyal az új kocsik beszerzéséről. A projektet, ahogy a vonal első beruházási terveinek elkészítését is, állami támogatásból oldanák meg.

48 ÉVES SZERELVÉNYEK

A 2012-es tervek az állomások akadálymentesítéséről szóltak, és már korábban is felmerült a vonal külső, zuglói irányú hosszabbításának és nyomvonalának terve. A kilenc évvel ezelőtti elképzelések szerint 2014-ben kezdődött volna a rekonstrukciós, bővítési beruházás. „A projekt keretén belül elkészül egy olyan, a teljes Budapest és az agglomeráció területét lefedő forgalmi modell is, amely friss forgalomszámlálási és statisztikai adatokon alapulva folyamatosan frissítve képes megalapozni a főváros közlekedésfejlesztési projektjeit, valamint biztosítani az összehasonlítás lehetőségét. A modellt már a most elkészülő előkészítési projektek során is felhasználják” – állt az akkor közzétett nyilatkozatban. 2014-ben nem indult el a fejlesztés, 2018-ban aztán újra fókuszba került a

kisföldalatti. A tervek szerint délen a Dunáig, északon, a XV. kerületben egy új intermodális csomópontig vitték volna el az M1-es szakaszát. A nagyszabású fejlesztés keretében azt tervezték, hogy a meglévő szakaszon is több új állomást alakítanak ki, „amelyekkel a BKK többi járatához fog organikusan kapcsolódni az M1-es”.

ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK

A BKK akkor azt is közölte, hogy a kiviteli tervezésre és a vonatkozó engedélyek megszerzésére kiírt közbeszerzést a Főmterv Zrt. nyerte el, amely a munkát mintegy 2,5 milliárd forintból végzi el. Az elképzelések szerint – amelyek ma is tartják magukat – három ütemben folynának a kivitelezési munkák. A jelenlegi Vörösmarty téri végállomás helyett a Vigadó téren lenne a végállomás, és itt létrejöhetne a 2-es villamos, valamint a földalatti összekötése. A vonal állomásai így újulnának meg: a Deák téren új kijáratot és felvonót létesítenének, emellett az Oktogon és a Hősök tere megálló is kapna egy új kijáratot.

Az állomásfelújítások mellett új összeköttetések valósulnak meg a Hungária körúton, az M1-es metró itt az 1-es villamossal kapcsolódna. A jelenlegi, Mexikói úti végállomás helyett ideiglenesen a Kassai térnél létesítenének végállomást, ez lenne az építkezés második szakasza. Ennek keretében 800 méteren folyna az építkezés. Ez azért lenne csak ideiglenes végállomás, mert innen még 2,2 kilométeren vezetne a kisföldalatti. Azaz innen már nem is földalattinak kellene nevezni az M1-es metrót, hiszen a következő, harmadik bővítési szakaszban a XV. kerületi Marcheggi hídig már nem a föld alatt, hanem a földfelszínen futnának az új, a mostaninál hosszabb szerelvények. Ez a külvárosi kapcsolat azért lényeges, mert itt találkozik egymással a 70-71-es vasútvonal és a budapesti külső körvasút. Ez utóbbit néhány éve felsővezetékkel látták el. A híd azért is fontos csomópont, mert Rákospalota déli alközpontja innen már nincs messze, szakértők szerint városszerkezeti szempontból a későbbiekben erre kellene továbbvezetni a vonalat.

ÚJRATÖLTVE

A 2018-as, már említett főmterves keretszerződés azonban eddig nem lépett hatályba, így tehát a pontos, részletes tervek nem készültek el és a tervezési munka sem vette kezdetét. A kormány már 2017ben döntött arról, hogy 660 millió forintot ítél az előkészítési folyamatra, de Budapest vezetése az első ütemhez szükséges fennmaradó részt azóta sem tudta előteremteni. Az első szakaszt már az imént ismertettük: ez a Vigadó tér felé való meghosszabbítás és az állomások felújítása. Ennek tervezési ára áfa nélkül mintegy 1,15 milliárd forint; ez eddig azt jelentette volna, hogy az állami kereten kívül a fővárosnak közel 500 milliót kellett volna hozzátennie a saját költségvetéséből. A kormány azonban úgy döntött, átvállalja ezt a költséget is Budapesttől. A tervek szerint az erről szóló támogatási szerződést még az idén aláírnák, a kifizetés pedig jövőre esedékes. A megrendelő a BKK lesz, viszont a Miniszterelnökséghez tartozó Budapesti Fejlesztési Központ egyetértési jogot kapna. A kontraktus megkötése után meg is kezdődhet a munka. A mostani forrásbiztosítás csak az első ütem megtervezésére szól, a Mexikói út–Marcheggi híd közötti szakasz fejlesztési kérdéseit a BKK és a BFK közösen vizsgálja tovább.

PINDROCH TAMÁS

HIRDETÉS