ETNIKAI ELVŰ TERÜLETRENDEZÉS

HATÁRRAJZOLATOK

A NYUGAT-BALKÁNON

ETNIKAI ELVŰ TERÜLETRENDEZÉS | Több nem hivatalos, fejléc és aláírás nélküli dokumentum (a diplomácia nyelvén „non-paper”) szivárgott ki az elmúlt hetekben a volt jugoszláviai térség médiatermékeibe, amelyek azt taglalják, miként lehetne újrarajzolni a Nyugat-Balkán politikai térképét ahhoz, hogy az érintett országok fejlődése és európai integrációja felgyorsuljon. Más vélemények szerint épp ellenkezőleg: a határmódosítások kinyitnák Pandóra szelencéjét, kiújulhatna az erőszak a délszláv térségben. Mindenesetre az ötletek hullámaiban megrekedt a hivatalos brüsszeli párbeszéd Szerbia és Koszovó között.

MILORAD DODIK 2018-AS VÁLASZTÁSI PLAKÁTJA. A MOST 62 ÉVES POLITIKUS A KOMMUNISTA JUGOSZLÁVIÁBAN HELYHATÓSÁGI VEZETŐ VOLT, A 90-ES ÉVEK ÓTA A BOSZNIAI SZERBEK MEGHATÁROZÓ POLITIKUSA

Alaposan felborzolták a nyugat-balkáni kedélyeket, de európaiakat is a nemzetközi sajtó által is megszellőztetett nonpaperek, informális dokumentumok, amelyek állítólag Brüsszelben szintén keringenek. Ezek között vannak meglehetősen merész területátcsatolási megoldások és sima autonómiatervek, amelyek az északolaszországi Dél-Tirol mintáját követik. Ezen dokumentumok arra mindenképp jók voltak, hogy felpezsdítsék a nemzetközi politikai diskurzust a régióról, melynek országait több mint két évtizeddel ezelőtt az Európai Unió perspektívájával kecsegtették, de csatlakozási törekvéseiket mégis fékezte a bővítés időpontjának elhomályosítása, az integrációs folyamat lassítása, amiről persze ők is tehetnek. A legkilátástalanabb helyzetben a többnemzetiségű államiságának a bonyolultságával, diszfunkcionalitásával küszködő Bosznia-Hercegovina van, valamint a legszegényebb európai országként jegyzett Koszovó, amely 2008-ban hiába függetlenedett Szerbiától, utóbbi még mindig a saját tartományának tartja. Kiegyezés híján pedig egymás törekvéseit blokkolják.

NYOLC ÉVVEL KÉSŐBB…

A Koha Ditore koszovói albán nyelvű újságban áprilisban megjelent non-paper – amely állítólag német és francia közös munka, de ezt a két állam pristinai követségei tagadják – egyszerűen csak arra tett javaslatot, hogy az 1,8 milliós lélekszámú, majd 10,9 ezer négyzetkilométer területű Koszovó északi részében élő szerb közösség kapjon széles körű autonómiát (itt lakik a 95 ezer koszovói szerbség csaknem fele), cserébe azért, hogy Szerbia elismerje a terület önállóságát. Ennek az ötletnek voltaképpen nem áll más a hátterében – kommentálták Belgrádban –, mint a korábbi brüsszeli megállapodás tiszteletben tartásának a megkövetelése Pristinától. Koszovó továbbra sem alakította meg az ottani szerb önkormányzatok közösségét, amire még 2013-ban kötelezte el magát a brüsszeli megállapodás aláírásakor Hashim Thaçi akkori koszovói miniszterelnök, aki ma már bírósági ügyének a folyamatára vár az ellene felhozott háborús bűncselekmények kapcsán, amelyeket a vádirat szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) parancsnokaként követett el a szerb és más (nem albán nemzetiségű) lakosság ellen. Konkrét lépések azonban nem történtek a szerb önkormányzati közösség létrehozását illetően (ez lenne a negyedmillióról százezer fő alá zsugorodott szerbség kulturális autonómiája).

NAGY-ALBÁNIA, NAGY-SZERBIA

Az előbbinél lényegesen nagyobb figyelmet váltott ki az az állítólagos non-paper, amelyet Janez Janša szlovén miniszterelnök nevéhez kötnek, és politikai ellenfelei szerint ő juttatta el a dokumentumot az Európai Tanácsnak megvitatásra, hiszen

július elsejétől fél évig délnyugati szomszédunk lesz az EU soros elnöke. A munkaanyag létezéséről először a szarajevói Politicki.ba portál írt április első felében, pár nappal később a Janša-kritikus szlovén balliberális média közölt egy fénymásolatot. A Janša-kabinet cáfolta az információt. Közölte: nem vett részt ilyen terv kidolgozásában, nincs olyan papírja, amely a határok megváltoztatásával foglalkozna. Erről Bosznia-Hercegovina bosnyák elnökségi tagját is biztosította. A szlovén kormányt támogató sajtó szerint épp a Janša-kabinetet akarták balliberális oldalról lejáratni a kitűnő angolsággal megírt, fejléc és aláírás nélküli dokumentummal, ráadásul az abban javasolt megoldásokból Ljubljana nem nyerne semmit.

Ez a fénymásolt irat komoly határmódosítási lépéseket szorgalmaz a nyugatbalkáni nyitott kérdések rendezése érdekében. A 2,8 milliós lélekszámú, csaknem 28,75 ezer négyzetkilométer területű Albániához csatolná a már amúgy is csak imaginárius határral elválasztott Koszovót, és lecsippentene albán többségű részeket Észak-Macedóniából, az észak-koszovói szerb autonóm terület pedig olyan lenne, mint amilyen a dél-tiroli.

Kárpótlásul a mintegy hétmilliós népességű Szerbia csaknem 77,5 ezer négyzetkilométer területe a harmadával bővülne azzal, hogy egyesülne BoszniaHercegovina szerbek lakta területének a nagy részével, a boszniai Szerb Köztársasággal (Republika Srpska), ahol több mint egymillióan élnek.

BOSNYÁK ENKLÁVÉ

Az irat szerint Horvátország sem járna rosszul, mert hozzácsatolnák a bosnyák–horvát föderáció horvát többségű részeit, esetleg ezek a kantonok dél-tiroli mintájú autonómiát kapnának. Bosznia-Hercegovina jelenleg bő 51 ezer négyzetkilométeres területe mindegyik verzióval nagyot zsugorodna. A legrosszabb esetben egy másfél milliós bosnyák enklávé maradna, amelynek el kellene döntenie, hogy az EUban vagy azon kívül képzeli el a jövőjét. Tény, hogy jelenleg az erős török befolyás ellenére a muzulmán identitású bosnyákok döntő többsége uniópárti.

Az efféle javaslatokat az érintett felek visszautasították. Kivételt képez ezalól Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság meghatározó politikusa, Albin Kurti pristinai kormányfő pedig csak az Észak-Koszovó szerb autonómiájára vonatkozó felvetéseket kommentálta. De elutasította az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Múlt heti tiranai útján Várhelyi Olivér bővítési biztos azt mondta: veszélyes vizekre evez az, aki a nyugatbalkáni régióban határmódosításokon kezd el gondolkodni, és szerinte esélytelen, hogy egy ilyen non-paper tényleg a tárgyalóasztalon kössön ki. Az orosz külügyminiszter annyiban kommentálta az ügyet, hogy Moszkva számára elfogadhatatlanok a Nagy-Albániáról szóló elképzelések.

A BOSZNIAI TÉNYEZŐ

Milorad Dodik, aki a boszniai szerbeket képviseli Bosznia-Hercegovina hármas nemzetiségű (bosnyák–szerb–horvát) elnökségében, s jelenleg ennek a testületnek a soros elnöke, azt mondta: elérkezik majd annak az ideje, amikor tényleg – szerinte békés úton – búcsút int egymásnak a föderatív ország három államalkotó nemzete. Inkább jószomszédi viszonyokra fognak törekedni, mind egy országban élésre. A föderatív állam iránti patriotizmus csak a bosnyákokra jellemző, a szerbekre és a horvátokra nem, így a dolgok logikus rendje – fejtette ki az elnökségben ülő kollégái rosszallását kiváltva –, hogy a mostani alakulat szétessen, hiszen soha nem is forrt össze. Hozzátette: boszniai szerb non-paper is készült már, s hamarosan eldöntik, mikor és mely nemzetközi címekre juttatják el azt.

Zágrábnak is van non-paperje. Ez kizárólag a bosznia-hercegovinai reformokra, legfőképp az ottani választási törvényre vonatkozik, mert a bosnyák–horvát részen nem nemzetiségfüggő a szavazás, így a számbeli fölényben lévő bosnyákok egy része megengedheti magának, hogy voksával a neki tetsző horvát jelöltet támogassa. Így történt 2018-ban, amikor olyan horvát nemzetiségű ember került be az elnökségbe, akire a horvát településeken alig szavazott valaki.

HÁBORÚS VETERÁN ZÁSZLÓVAL A BANJA LUKA-I SZÉKESEGYHÁZBAN, A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG ÜNNEPÉN, IDÉN JANUÁR 9-ÉN. 19 ÉVE EZEN A NAPON FOGADTÁK EL A NYILATKOZATOT, HOGY ÚJBÓL BELGRÁD IRÁNYÍTÁSA ALATT AKARNAK ÉLNI. A BOSNYÁKOK A DÁTUMOT A NÉPIRTÁS KEZDETÉNEK TARTJÁK

KURTI ULTIMÁTUMA

Ami Albin Kurti koszovói kormányfőt illeti, lefújta Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel májusra tervezett brüszszeli találkozóját. Június második felében hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, addig megvitatja az ügyet az ellenzékkel, de előrebocsátotta: nem akar észak-koszovói autonóm körzetet. Utalt rá, hogy valamilyen puhább változatot elfogadna. Cserébe Belgrádnak el kell ismernie Koszovót, és hárommilliárd eurós háborús kártérítést szükséges fizetnie.

Szerb és koszovói elemzők szerint is elképzelhetetlen, hogy Belgrád beleegyezzen Kurti ultimátumába, így – mint már annyiszor korábban – ismét megkérdőjeleződött a dialógus sikeres folytatása. A labda, mint mondják, megint a nemzetközi közösség udvarában landolt.

VIRÁG ÁRPÁD