ENERGETIKA Nagyszabású

NAGYSZABÁSÚ HÁLÓZATFEJLESZTÉS AZ E.ON-NÁL

ENERGETIKA | Grandiózus, magyar–szlovák hálózatfejlesztési beruházásba kezdett az E.ON: a tervek szerint 2025-ig tartó, nemzetközi szinten százmilliárd forintos költségvetésű, Danube InGrid nevet viselő projekt egyik fő célja, hogy könnyebb legyen a megújuló energiaforrásokat csatlakoztatni a villamosenergia-rendszerhez az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az invesztícióról Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója és Csekő Zsuzsa programvezető nyilatkozott a Figyelőnek.

„Az energetika területén évek óta erőteljes változások zajlanak: egyrészt egyre több termelő cég vezet be olyan technológiát, amelyhez a korábbinál jóval nagyobb kapacitást kell biztosítani, másrészt a lakossági igények is megnövekedtek, harmadrészt megjelent az ügyfelek részéről az a szándék, hogy ők maguk is szeretnének energiát termelni. E három hatás együtt pedig – mint mondani szoktuk – igencsak megrángatja a hálózatot” – indokolta a nagyszabású, 2025-ig tartó régióközi beruházás szükségességét Haraszti Judit. Az egymillió magyar és ugyanennyi szlovák fogyasztó életét befolyásoló projekt lefedi a Dunától délre eső, egészen a Balatonig húzódó területet, valamint Nyugat-Szlovákiát. Magyar részről az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., valamint a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Át vi te li Rendszerirányító Zrt. mint támoga tó tag vesz részt benne, északi szomszédunk oldaláról pedig az E.ON nyugat-szlovákiai hálózati vállalata és az ottani rendszerirányító társaság.

NAPERŐMŰVEK

A magyarországi beruházás paramétereit ismertető Haraszti Judittól megtudtuk, hogy az észak-dunántúli szolgáltatási terület jelentős részén nagyon megterhelt a hálózat, a kapacitásfelvevő képessége szinte nulla, így újabb termelőegységeket – háztartási méretű vagy annál nagyobb naperőműveket – hálózatfejlesztés nélkül előbb-utóbb nem tudnának rákapcsolni, pedig igény bőven lenne rá. A naperőműveknek a többi, nem időjárásfüggő villamosenergia-termelővel összevetve egyébként az a sajátosságuk, hogy nappal termelnek, ami nem teljesen esik egybe a fogyasztás idejével. Így a fel nem használt nagy mennyiségű áram a hálózatra kerül, és ott feszültségproblémákat okoz, ami a fejlesztés nélkül a fogyasztók otthonában is érzékelhetővé válhatna – mondta a vezérigazgató.

HARASZTI JUDIT. NAGYOBB KAPACITÁST KELL BIZTOSÍTANI

A vállalat lapunk rendelkezésére bocsátott adataiból kiolvasható, hogy az észak-dunántúli szolgáltatási területükön az elmúlt fél évtizedben jelentősen megugrott a villamosenergia-rendszerhez csatlakozó naperőművek és a háztartási méretű kiserőművek száma. Előbbiekből több mint háromszor annyi lett, utóbbiak köre pedig a másfélszeresére bővült évről évre az utóbbi öt esztendő átlagában. Ráadásul ebből a statisztikából még nem látszik annak a következménye, hogy a kormány lehetővé tette háztartási méretű erőművek létrehozását állami támogatásból. Ez rekordmértékben megnövelte az igények számát.

MŰSZAKI TARTALOM

„Az áramhálózati cégnek ugyanakkor feladata – és a stratégiájának is része –, hogy a kiserőművi csatlakozásokat a jövőben is lehetővé tegye az ügyfeleinek. Ezért a Danube InGrid projektben az E.ON észak-dunántúli hálózatának a teljes területén megerősítést és bővítést végez majd, ennek részeként pedig elsősorban mikroállomásokat hoz létre” – közölte a szakember. Ezek az alállomások alkalmassá teszik a hálózatot egyre több ügyfél belépésére – ötéves távlatban például 250 megawattnyi új megújulókapacitás tud csatlakozni –, és lehetővé válik, hogy a későbbi bővülési igényeknél már csak egyszerűbb, gyorsan elvégezhető beruházásokra legyen szükség, megteremtve ezzel a rugalmasságot is.

De nem csak mikroállomások létesülnek: új okoseszközöket, úgynevezett távműködtetésű oszlopkapcsolókat, zárlatjelzőket, intelligens transzformátorokat is telepítenek. Ezek a gyorsaság miatt fontosak: ha zavar van a hálózatban, a segítségükkel biztosítható, hogy gyors átkapcsolások után egy másik „útvonalról” táplálják a kiesett szakaszt. Így az ügyfelek nem vagy csak rövid ideig érzékelnek áramkimaradást – adott betekintést a műszaki tartalomba Haraszti Judit.

A programvezető, Csekő Zsuzsa arról is tájékoztatott, hogy megépítenek két új nagyfeszültségű távvezetéket: az egyik Csornától Répcelakon át Csepregig húzódik majd, a másik pedig a Bakonyon fog átívelni. Ezek ellátásbiztonsági szempontból hiánypótlóak, nagyon fontosak a régió villamosenergia-ellátása érdekében, ugyanis olyan területeken futnak majd, ahol eddig nem voltak ilyenek. Része a beruházásnak egy magyar–szlovák adatalapú kapcsolat kiépítése is. Ez azt szolgálja, hogy a két fél időben értesíthesse egymást például közelgő szélsőséges időjárási eseményekről. Így gyorsabban fel lehet készülni az ilyen jelenségek okozta esetleges hálózati zavarokra – mondta Csekő Zsuzsa, aki felhívta a figyelmet a 2025-ig tartó invesztíciók klímavédelmi jelentőségére is. Egyfelől ugyanis folyamatosan nőhet a zöldenergia-termelés volumene, másfelől pedig jelentős szén-dioxid-kibocsátási megtakarítást eredményez az okoseszközök üzembe állítása, hiszen számos hálózati munkavégzés megspórolható velük.

MADÁRVÉDELEM

Madárvédelmi beruházásokat is folytat az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. a Fertő–Hanság Nemzeti Parkkal együttműködésben. A túzokvédelmi program részeként az állatok költési területein, illetve ahol fokozottan megtalálhatók, a szakemberek föld alatti kábelekre cserélik az eddig a levegőben futó szabadvezetékeket, hogy azok a madarakat repülés közben ne veszélyeztessék. Az egyik ilyen projekt már lezajlott, a következő megvalósítása pedig a jövő év elejére várható.

CSEKŐ ZSUZSA. FOLYAMATOSAN NŐ A ZÖLDENERGIA VOLUMENE

KÖLTSÉGEK

Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója kiemelte: az világos volt számukra, hogy a hálózatukat a korábbinál nagyobb ütemben kell fejleszteniük, mert ha „csak” ugyanazt a tempót folytatják, amelyet az üzleti működésük megenged, akkor nem tudnak eleget tenni az ügyféligényeknek. Ezért igyekeztek bevonni valamilyen külső erőforrást is a projektjükbe, amelyhez végül az Európai Uniótól kaptak nagy öszszegű támogatást.

A beruházás összköltsége 50-50 milliárd forint a magyar és a szlovák félnek, a nagyságrendet érzékeltetve pedig Haraszti Judit rámutatott: az 50 milliárdos ráfordítás éppen annyi, mint a teljes magyarországi E.ON-hálózat egyévi invesztíciós kerete. A 102 millió eurós EU-támogatásból – amely az eddigi legnagyobb az Európai hálózatfinanszírozási eszköz okoshálózati kategóriájában – a magyar rész mintegy 17 milliárd forintra rúg.

HELMECZI ZOLTÁN