| RÉGIÓ |
LENGYEL ALAP
ÚJJÁÉPÍTÉSI TERV | A 38 milliós népességű V4-es partnerünknek összesen 58 milliárd euró támogatás és kedvezményes hitel áll rendelkezésére az Európai Unió helyreállítási és rugalmassági alapjából.
ELLENZÉKI TÁMOGATÁSSAL
JÁTSZMÁK
Az újjáépítési terv heves vitát váltott ki a parlamenti pártok körében, és feszültséget keltett a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt által vezetett Egyesült Jobboldal koalíciójában. Ennek a nemzeti
JÁTÉKOSOK A VISZTULA PARTJÁN, A JÁRVÁNYÜGYI TILAMOM FELOLDÁSA UTÁNI ELSŐ MELEG NAPON. KISAKKOZTÁK A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPOT
TÖRTÉNELMI DÖNTÉS
Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette: a parlamenti határozat az elkövetkező tíz-húsz évet meghatározó egyik legfontosabb döntés volt, hiszen mintegy 770 milliárd złotyból a lengyel gazdák, a családok, az iskolák és a kórházak részesülnek, fejlődnek. Második Marshall-tervnek nevezte az alap létrehozását, és külön köszönetet mondott a Baloldalnak, amely véleménye szerint a legátfogóbb dokumentummal, konkrét javaslatokkal vett részt a párbeszédben. „Betartjuk a szavunkat” – mondta a lengyel kormányfő. Az EU helyreállítási és rugalmassági alapjához való hozzáféréssel Lengyelország továbbra is az egyik legnagyobb kedvezményezettje marad az uniós forrásoknak. Ezzel a kerettel és a 2021–27-es EU-s költségvetésből lehívható pénzzel együtt az ország mintegy 170 milliárd euróból (kb. 60 500 milliárd forintból) gazdálkodhat. A szejm által elfogadott törvény most a felsőház előtt van. A szenátus ellenzéki (polgári platformos) elnöke nem tűzte napirendre e hét szerdájára a vitát, mondván: további konzultációkat akar az újjáépítési tervről, mert a kormány nem mindenkivel egyeztetett. A százfős felsőházban elvben enyhe ellenzéki többség van, de a törvény jóváhagyásához valószínűleg meglesz az 51 fő, ha az oppozíció ugyanazon pártjai, amelyek a szejmben támogatták a határozatot, most is mellette lesznek. Ha nem, akkor is csak időhúzás az egész, mert egy visszaküldött törvényjavaslatot az alsóház újból egyszerű többséggel megerősíthet ahhoz, hogy az államfő aláírhassa és kihirdethesse. ILONA GIZIŃSKA
FOTÓ: DOMINIKA ZARZYCKA, GETTY IMAGES
A brüsszeli megállapodást és a 2021–27-es uniós büdzsé lengyel keretét parlamenti határozatban kellett megerősíteni, ami a múlt hét elején két kisebb ellenzéki frakció – a Baloldal és az agráriumot képviselő Lengyel Néppárt – támogatásával sikerült. A varsói kormány Nemzeti újjáépítési tervét (KPO) a 460 fős alsóház (szejm) 290 szavazatával sikerült megerősíteni – 33an ellenezték, 133-an pedig tartózkodtak. Még aznap, május 3-án a tervet tartalmazó csaknem ötszáz oldalas dokumentum eljutott az Európai Bizottsághoz. Az 58,1 milliárd eurós helyreállítási keretből 23,9 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, 34,2 milliárd pedig a hitel – utóbbiból a lengyelek egyelőre csak bő 12 milliárdot szándékoznak felhasználni. A KPO szerint a legtöbb forrást zöldenergiára és az energiahatékonyság növelésére fordítják, több mint 14 milliárdot, a környezetkímélő, intelligens mobilitásra pedig 7,5 milliárd eurót szánnak, azaz az összes pénzeszköz csaknem 40, illetve 21 százalékát.
konzervatív frakciónak 235 tagja van, de húsz képviselője – szinte mindegyik a Szolidáris Lengyelország (Solidarna Polska – SP) tagja – nem támogatta az uniós megállapodás ratifikációját. Az ellenzék is sok kifogást emelt, főleg a néppárti Polgári Platform (PO) által vezetett 130 fős csoport. Ennek ellenére a baloldali erők (Lewica) 47 fős frakciója és a Lengyel Néppárt 23 parlamenti képviselője szinte egyöntetűen igennel szavazott, miután megegyeztek a PiS-szel a terv valamelyes módosításában. Ezzel a vezető kormánypárt egyszerre két szőnyeget húzott ki az ellenzők alól. Egyfelől semlegesítette a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette SP-t, amely kifogásolja az EU-s forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági feltételrendszert, és ellenzi, hogy az uniós helyreállítási alapot részben hitelből finanszírozzák. (Egyébként ha nem sikerült volna a ratifikáció, a kormánykoalíció szétesett volna.) Másfelől azzal, hogy 75 ellenzéki képviselő (a nagyon népszerű új párthoz, a Polska2050-hez átállt öt parlamenti tag és néhány átszavazó is) megtámogatta a tervet, a polgári koalíció feltételeinek sem kellett alávetnie magát a PiS-nek.
64 | FIGYELŐ 2021/19
F_64-65_lengyel_szloven_helyreallitas.indd 64
2021. 05. 10. 16:50
