| RÉGIÓ |
ÚJRATERVEZÉS BUKARESTBEN | Az Európai Bizottság szakértői első olvasatban több kifogást emeltek Románia helyreállítási tervével kapcsolatban, ezért a kormánynak alaposan át kell dolgoznia a dokumentumot, amelynek alapján beüzemelhető az összesen 750 milliárd euró értékű uniós helyreállítási és rezilienciaépítési alapból keleti szomszédunk rendelkezésére álló mintegy 30 milliárd euró. Ehhez az EU-s pénzek felhasználása terén igen rossz múltú Bukarest nagy reményeket fűz.
ÖTEZER BUKARESTI ÜNNEPELT HÁROM ÉVE, AMIKOR BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK AZ AKKOR KORMÁNYZÓ SZOCIÁLDEMOKRATÁK ELNÖKÉT. A BALOLDALI PÁRT ÚJBÓL A LEGNÉPSZERŰBB PARLAMENTI ERŐ, DE A JOBBOLDALI KABINET KIHAGYTA AZ ALAP MEGTERVEZÉSÉBŐL
Románia május végén, az utolsók között tervezi hivatalosan iktatni a dokumentumot, amely tartalmazza, hogy milyen beruházásokat terveznek elvégezni, valamint milyen reformokat hajtanak végre a hatóságok a 30 milliárd eurós keretből. Bukarestnek ugyanis szándékában áll felhasználni nemcsak a vissza nem térítendő 13,77 milliárdot, hanem a fennmaradó összeget is, amelyet kedvezményes hitelként kaphat meg 2026-ig.
TÚLMÉRETEZTÉK
A kormány márciusban kidolgozott egy tervet, amelyet az Európai Bizottság szakértői első olvasatban több észrevétellel illettek, ezért most alaposan át kellett szabni. A bukaresti kabinet egyébként április elején elfogadta a dokumentumot, parlamenti jóváhagyást nem terveznek. Az ügyből heves belpolitikai vita lett, miután kiderült: Brüsszel nem nézte jó szemmel, hogy a román kormány eleve túlméretezett tervvel rukkolt elő, amelynek összértéke 41 mil-
liárd euró volt, 11 milliárddal több, mint a megállapított teljes keret. Azért számoltak nagyobb kerettel, hogy legyen miből alkudni, vagyis ha az EU elutasítja valamelyik beruházást, akkor legyen mivel pótolni azt. Ez azonban nem aratott sikert az Európai Bizottság szakemberei körében, így a kormány kénytelen volt csökkenteni a tervbe vett beruházások összértékét 30 milliárd euróra.
NEM ELÉGGÉ ZÖLD
A kabinet számára komoly érvágás, hogy Brüsszel túl soknak tartja a közlekedési infrastruktúra, főleg az autópályák építésére fordítandó 4,5 milliárd eurót, de az EU-ban azt sem értették, hogy Románia miért akarja a gázhálózatát és az öntözőrendszerét fejleszteni ebből az alapból, ugyanis szerintük ezek a beruházá-
sok nem felelnek meg a terv eredeti céljainak, amelyek a gazdaság ellenálló képességének a növeléséről, a digitalizációra való átállásról és a zöldátmenetről szólnak. Tény, hogy keleti szomszédunk az említett területeken igencsak le van maradva Európától, hiszen a Magyarországnál két és félszer nagyobb, 238 ezer négyzetkilométer területű Romániában az autópályahálózat hossza a fele a mienkének, azaz mintegy 920 kilométer, és tavaly alig 6,2 százalékkal, 54 kilométerrel növekedett. A gyors utak hiánya pedig komoly akadálya a gazdaság fejlődésének. Az éghajlatváltozás miatt az elsivatagosodás jelenségével egyre inkább küszködő keleti szomszédunk nagy reményeket fűzött a helyreállítási alaphoz az öntözőrendszerek kiépítése tekintetében is. A hatóságok azt remélték, hogy 2026ig sikerül hárommillió hektárra kiterjeszteni az öntözött termőföldek felületét, ami ugyanakkora lett volna, mint amenynyi 1989-ben volt az országban. Ez azért
FOTÓ: ADRIAN CATU, EUROPRESS/AFP
ÁTSZABJÁK A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPOT
62 | FIGYELŐ 2021/19
F_62-63_roman_helyreallitas.indd 62
2021. 05. 10. 16:49
