| CÉGVILÁG |
KISZÁRADT FORRÁSOK A fürdőágazatot azért is érte drámaian a járvány, mert nemcsak hogy teljesen be kellett zárni tavaly március közepétől májusig a komplexumokat, hanem a nyári újranyitás után épphogy elkezdték rendezni a soraikat, szeptember elején jött a teljes határzár. Ez a külföldi vendégekre is építő fürdők számára jelentett komoly csapást. November 11-től pedig jött a második bezárás, amely egészen mostanáig tartott, és az ágazat szereplői ezalatt bevétel nélkül maradtak. Pedig egy ilyen intézmény fenntartása bezárva is drága mulatság. A szakma ezért is tartaná fontosnak, hogy az újranyitás utáni esélyeket javítva csökkenjen a belépőket terhelő 27 százalékos áfa, tartson ki a bértámogatás a nyár végéig, s hosszú évek szakmai küzdelmére pontot téve emelkedjen a fürdőgyógyászati kezelések után járó tb-támogatás összege. A pandémia miatt elszenvedett jelentős veszteségek ismertetése mellett a szegmens nemzetgazdasági szerepéről elmondták: a magyarországi fürdők (amelyek 93-95 százaléka önkormányzati tulajdonban van) a járvány második hulláma előtt 18 ezer munkavállalót foglalkoztattak. A 214 turisztikailag releváns létesítmény forgalma pedig a koronavírus-helyzetet megelőzően átlagosan évi 95-100 milliárd forintot tett ki úgy, hogy az összes magyaror-
szági vendégéjszaka 71 százaléka valamelyik kiemelt fürdővárosban és környezetében keletkezett. A komplexumok bezárásával nem csak a közvetlen munkahelyek kerültek veszélybe; az ezeken a helyeken üzemelő vendéglátó egységek – a teljes beszállítói körükkel – szintén jelentős veszteséget szenvedtek el.
PANDÉMIA ELŐTT
„A 2019-es esztendő 789 ezer látogatóval és közel 2,7 milliárdos értékesítési árbevétellel rekordévet hozott nálunk. Ráadásul elkészült a vendégek világszínvonalú fogadását biztosító főbejárat, továbbá a gyógyulást és a szépségápolást új dimenzióba emelő medical wellness részleg. 2020 eleje hasonló jót ígért, de jött a márciusi bezárás – elemzett Boros László Attila, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. – Nyárra újra kinyithattunk, de mivel Bükfürdőn a látogatók több mint 50 százaléka külföldi, és ők most kevesebben jöttek, 10 százalékkal még a főszezonban is csökkent a forgalmunk, amivel együtt is az egyik legjobbak voltunk az országban.
Azzal pedig, hogy ősztől ismét be kellett zárni, gyakorlatilag az összes tartalékunkat feléltük. Ha nem lett volna az állami bértámogatás és járulékmentesség, biztos, hogy a kényszerűségből igénybe vett banki finanszírozás is kevés lett volna a fennmaradáshoz.” Boros László Attila hozzátette: miközben a tavalyi eredményük jelentősen viszszaesett, a 190 munkahelyből 150-et sikerült megőrizni. A munkatársak kedvezően értékelték, hogy a közös teherviselésből mindenki kivette a részét: a menedzsment is vállalta a bércsökkentést. A szakemberek megtartása ebben az ágazatban azért kulcskérdés, mert a fürdőüzemeltetéshez – például a fürdőgépészek, fürdőgyógyászati szakdolgozók esetében – nélkülözhetetlen az a szaktudás és tapasztalat, amelynek a megszerzéséhez akár évtizedek kellenek. „Folyamatosan a nyitás lebegett a szemünk előtt, ezért voltak olyan beruházásaink, amelyekről nem mondtunk le. A május elsejei újranyitásra így készült el az az új, integrált látogatómenedzsmentrendszer, amely az online jegyértékesítéstől a gyógyászati, szépségápolási kezelések időpontjának internetes foglalásán át a belső, készpénzmentes fizetési megoldásig egységes struktúrát alkot. Tavaly saját márkás kozmetikumcsaládunkkal is meg-
FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI
FÜRDŐK | Ha azt mondjuk, a pandémia vesztesei a turizmus szereplői, a legnagyobb vesztes címre joggal igényt tarthat a fürdőágazat, amelynek semmi olyan szolgáltatása nincs, mely a tavaly tavaszi, majd a november közepétől mostanáig tartó kényszerű bezárások alatt bevételt jelenthetett volna.
34 | FIGYELŐ 2021/19
F_34-36_furdok.indd 34
2021. 05. 10. 16:24
