| RÉGIÓ |
Az elmúlt évben ugrásszerűen megnőtt a külföldiek érdeklődése a horvátországi házak, lakások iránt. A legtöbben tengermelléki nyaralókat és hétvégi házakat vásárolnak, de a fővárosi lakásokra is nagy a kereslet. Az utóbbi esztendőkben a mintegy 40 ezer horvátországi ingatlanvásárló közül minden ötödik volt határon túli, az arányuk tavaly óta növekszik. A legtöbb külföldi állampolgár Isztria megyében vett ingatlant, az újdonsült háztulajdonosok 45 százaléka közülük került ki. Az új vásárlók túlnyomó része olasz vagy osztrák, utánuk a szlovének és a németek következnek a rangsorban. Hasonló a helyzet a fiumei központú Tengermellék-Fennsík megyében is, ott a gazdát cserélt ingatlanok majdnem 40 százaléka került tavaly külföldi kézbe. Dél felé haladva ez az arány folyamatosan csökken, Dubrovnik-Neretva megyében már csupán 20 százalék, az ország szárazföldi részein pedig – Zágráb kivételével – jóval kevesebb a határon túli tulajdonos. Ami a tengerparti ingatlanokat illeti, azokat elsősorban kikapcsolódási célból vagy befektetés gyanánt veszik, és elenyésző azoknak a száma, akik állandó lakhelyként választják új szerzeményüket. A befektetésalapú vásárlás a módosabb belföldiek körében is megfigyelhető, a kiadható ingatlanból diverzifikálják a bevételeiket. A tengerparti vagy hegyvidéki épületet vásárlók főként fővárosiak, zágrábi lakásokat pedig épp a tengermellékiek néznek ki maguknak. A külföldieket kevésbé érdekli a hegyvidék, ezekben a térségekben a vevők alig hat százaléka más ország állampolgára. A Jutarnji list újság szerint az ingatlanvásárlók egy része külföldön élő horvát, aki erősíteni akarja kapcsolatát anyaországával. H. D.
Az idén valamivel gyengébb lesz a szerbiai gyümölcshozam, a tavalyi mintegy 1,6 millió tonna után most várhatóan 1,5-1,53 millióval kell beérniük a termesztőknek. Tavasszal déli szomszédunkban is kárt tett bizonyos fajtákban a fagy, de a permetszórás időszakában sem volt kedvező az időjárás. A legjelentősebb hozamcsökkenés az őszi- és a sárgabarack esetében várható, a tavalyi terméshez képest 60-70 százalékos visszaesésre lehet számítani. Visszafogottabb, de legalább 15 és legfeljebb 30 százalékos terméscsökkenés várható a cseresznye, a szilva, a körte és a meggy esetében. A felsoroltak ellenére mégsem lesz elkeserítő a hozam. Az ágazat szakértői szerint az elmúlt két évtizedet tekintve kedvező időjárás esetén az erre az esztendőre előre láthatónál csak 2013-ban és 2020-ban volt bőségesebb szüret. Jó hír, hogy 5-10 százalékkal is több alma teremhet. Drágulásra mindenképpen lehet számítani a szerbiai gyümölcspiacon, hiszen az egyes fajtáknál elszenvedett károkat a termesztők áremelkedéssel tudják kompenzálni. VIRÁG
FOTÓK: EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK
KÜLFÖLDIEK HORVÁT INGATLANNAL
KEVESEBB BARACK, TÖBB ALMA
68 | FIGYELŐ 2021/23
F_68-69_Terkepes.indd 68
2021. 06. 08. 16:16
