LAZÍTÁS JÖVŐRE IS Költekezés

LAZÍTÁS JÖVŐRE IS | Az EU a válságból történő kilábalás érdekében a múlt év és 2021 után jövőre sem fog gátat szabni KÖLTEKEZÉS a tagállamok költekezésének. A költségvetési „szigort” az Európai Bizottság 2023-tól tervezi visszahozni. UNIÓS ENGEDÉLLYEL

Az Európai Unió a járvány okozta gazdasági problémákra hivatkozva történetében először már tavaly felfüggesztette a stabilitási és növekedési paktum szabályait, amelyek a tagállamok költségvetési hiányát és az adósságuk gyarapodását korlátozzák, arra a klauzulára hivatkozva, amely kivételes elbírálást enged meg rendkívüli esetekben. A felfüggesztés az idén is érvényben marad, sőt az Európai Bizottság (EB) azt javasolta, hogy maradjon ez így jövőre is. Ugyanakkor 2023-tól már vissza kell térni az EU-s értékekhez.

Az engedékenységet azért tartja fenn továbbra is az Európai Bizottság, mert a tagállamoknak költekezniük kell a pandémia elleni sikeres harc és a gazdasági károk mérséklése érdekében. Ezzel kapcsolatban Valdis Dombrovskis, a testület alelnöke úgy fogalmazott, hogy a gazdasági bővülés az év második felében lendületet vehet. Ahogy haladnak előre a vakcinázási kampányok, alábbhagyhat az egészségügyi rendszereken lévő nyomás, enyhülhetnek a zárlatintézkedések. A politikus az EB honlapján közzétett nyilatkozatában így folytatta: még mindig sok bizonytalansággal nézünk szembe – nem utolsósorban a járvány menetével kapcsolatban –, valamint rengeteg kockázattal.

Hozzátette: a büdzsék fellazítása és a pénzügyi intézkedések eredményesnek bizonyultak, s 2020-ban mintegy 4,5 százalékponttal mérsékelték a GDP visszaesését az EU-ban. A bizottság azt javasolja, hogy az uniós gazdaság teljesítményének a mérőszámaihoz szabják, mikor lehet visszaállítani a költségvetési szigort. A testület előrejelzései alapján a GDP 2022 közepe felé érheti el a 2019-es szintet, vagyis az eredeti szabályok 2023-ban már visszaállíthatók lehetnek. Közben Brüsszelből a tagállamoknak azt javasolják: úgy alakítsák a költségvetéseiket, hogy azok az idén és jövőre is támogassák a gazdaság újraindítását.

Az EU kilábalási alapjának a forrásait minőségi befektetésekre és a termelékenységet javító reformokra érdemes fordítani, s akkor jelentős lökést adhatnak a gazdaságoknak – ez az Európai Bizottság álláspontja. De a nagy adósságot felhalmozott tagországoknak már most érdemes a többieknél szigorúbb elbírálást alkalmazniuk a büdzséjükkel összefüggő döntéseikben és a kilábalási alap forrásainak a felhasználásában.

ERŐSEBB SCHENGEN KELL

Az Európai Bizottság új stratégiát terjesztett elő azzal a céllal, hogy a schengeni térség erősebbé és ellenállóbbá váljon – áll a testület közleményében. Ezt a régiót 26 ország alkotja, amelyekben több mint 420 millió ember él, s naponta 3,5 millióan kelnek át az ezen államok közötti határokon. Stratégiájában a bizottság kiemeli: uniós szintű közös fellépésre van szükség ahhoz, hogy a tagországok meg tudjanak birkózni az aktuális kihívásokkal. Három pontja van a dokumentumnak: az EU külső határainak a hatékony igazgatása, a schengeni térség belső megerősítése, valamint a felkészülés és az irányítás javítása. Utóbbi kapcsán az uniós szervezet még az idén javasolni fogja a Schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálatát.

SZ. CS.