Figyelo_2021-23

Ü Z L E T I

H E T I L A P

MOZIK NYITÁS UTÁN

HÉZAGOSAK A SZÉKSOROK

INFLÁCIÓ EURÓPÁBAN

FOKOZÓDIK A NYOMÁS

INDUL A FOCI-EB

PONTSZERZÉSI REMÉNYEK GYÖRGY LÁSZLÓ,

az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára

VÉDEKEZÉSBŐL TÁMADÁSBA VÁLTOTTUNK ÁRA: 790 FT

23. SZÁM | 2021. JÚNIUS 10–16.

F_BI.indd 1

2021. 06. 08. 15:00

INDÍTSD EL, HOGY NAGY LEGYEN SULILIFE.HU

F_BII-sulilife.indd II

2021. 06. 08. 12:38

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Északi Áramlat II. – Putyin nyert

CÍMLAPON

10 GYÖRGY LÁSZLÓ Százmilliárdok a vállalkozásoknak

TŐZSDE

48 LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK Nyerő széria 50 MEGTAKARÍTÁSOK Beindult a versengés a kínai befektetési piacért

GEOPOLITIKA

52 FOGYASZTÓI ÁRAK Megugrott az eurózóna inflációja

54 NÉMET BELPOLITIKA Barnulnak a zöldek 56 GYERMEKMUNKA Felelős kapitalizmus 58 EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Nem kell Svájcnak az EU

16

GAZDASÁG ÉS POLITIKA A számok biztatók

A Gazdaság-újraindítási akcióterv több mint 7300 milliárd forintos kormányzati program.

Nem túlzás azt mondani, hogy ez Magyarország történetének egyik legnagyobb gazdasági projektje – mondta lapunknak Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője. Szerinte ezzel a programmal, a növekedés támogatásával, a munkahelyek megerősítésével, számuk bővítésével a járvány utáni új világgazdasági korszak nyertesei közé kerülhetünk.

36

14 KÖLTSÉGVETÉSI FŰTÉS A nagyobb hiány az újraindítást szolgálja

15 LAZÍTÁS JÖVŐRE IS Költekezés uniós engedéllyel

16 SIMICSKÓ ISTVÁN A számok biztatók 19 VÉDŐHÁLÓ Moratórium: csak rászorulóknak

20 ÖSZTÖNZÉS Pályázat e-autókra 22 ELŐVÁLASZTÁS Ellenzék: nyelvtudásdeficit és DK–Jobbik-összeborulás

Megnyitottak – de minek?

Június 3-ával, csinnadratta nélkül elindult a 18 mozival és annál is több vetítőteremmel üzemelő Cinema City, bár túl sokat nem tudott hozzátenni a látogatottsághoz.

52

Megugrott az eurózóna inflációja

Az EKB átmenetinek gondolja a fogyasztói árak emelkedését, befolyásos német üzletemberek és politikusok azonban erősen aggódnak a jegybank monetáris politikája miatt.

80

Az éjjel soha nem érhet véget?

Bár a magyar válogatott egyik legjobbja, Szoboszlai Dominik sérülés miatt kénytelen kihagyni az Európa-bajnokságot, sokak szerint Marco Rossi csapata nélküle is legalább olyan erős, mint Bernd Storck együttese volt, amely 2016 nyarán, Franciaországban alkotott maradandót.

Címlap: Móricz-Sabján Simon

24 FELSŐOKTATÁS Túl a diplomán 26 VERECZKEY ZOLTÁN Várják az uniós forrásokat

CÉGVILÁG

29 BESZÁLLÍTÓK Fel kell kötniük a nadrágot 32 PORTRÉ Utazni muszáj 34 VÍZI SPORT Hipermodern hazai vitorlásruházat

36 MOZIK Megnyitottak – de minek?

38 TERASZ Messze van 2019 39 LIDL Élen a kiskerrangsorban 40 PÉCSI DOHÁNYGYÁR Hallgatnak az idők szavára

42 PAPP LÁSZLÓ Grandiózus fejlesztések Debrecenben

SZEMÉLYI HÍREK

44 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

45 LÍZINGPIAC Gépesítenek az agrárcégek 46 LAKÁSHITELEK Magasabb fordulatszámon

RÉGIÓ

59 ÁLLAPOTFELMÉRÉS Egészségügyi szűrés a lengyeleknél

60 ROMÁNIAI RENDŐRNYUGDÍJAZÁSOK Rabló-pandúr játék: ki áll vesztésre?

62 DRÁGULÁS MINDEN FRONTON „Őrült” építkezés Szlovéniában

63 ÉPÜLŐ BELGRÁDI LUXUSNEGYED Lakások rekordáron a Száva partján

64 EGY KRIMI HULLÁMVERÉSE Rendteremtés a szerb kormánypártban

66 KORRUPCIÓELLENES ÜGYEK Átláthatatlan játszmák Pozsonyban

67 KÖZÉPPONTBAN AZ AGRÁRIUM Magyar gazdaságserkentés a Drávaszögben

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 ROBOTKOCSITRENDEK

Hazai önvezetőautó-fejlesztések

CAPPUCCINO

72 MÉSZÁROS DÁVID

TÁRSADALOM

75 KELEN ANNA Rippl-Rónai-rekorddal indult a nyár

78 SZIGORÍTÁSOK Erélyes fellépés a gyermekvédelemben

SPORT

80 EB-RAJT Az éjjel soha nem érhet véget?

AJÁNLÓ

82 BOR, KIÁLLÍTÁS, OFF-ROAD

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/23 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 06. 08. 16:05

| A HÉT HÍREI |

ÉLEDEZIK A PESTI ALBÉRLETPIAC, TAROLNAK A NYARALÓK

Májusban folytatódott a budapesti albérletpiac élénkülése: tovább emelkedtek a kiadó ingatlanok árai, továbbá a bérlőktől kért kaució összege is nőtt. A Rentingo.com közösségi albérletkereső oldal ugyanakkor arra figyelmeztet: a járványból történő kilábalást követő növekedést egyes körzetekben lassíthatja, hogy az idén több mint hatezer új építésű lakást adnak át a fővárosban. Ezek az ingatlanok pedig akár kínálati sokkot is okozhatnak az adott környéken, a koronavírus-járvány miatt amúgy még jelenleg is túlkínálati piacon. Az összefoglaló szerint a piac csak lassan épül vissza, hiszen a jelenlegi kínálati átlagárak még mindig jelentősen elmaradnak a múlt év eleji, közel 170 ezer forintos csúcsoktól. Közben megjött a jó idő, tarolnak a nyaralók. Olyannyira, hogy két számjegyű drágulás tapasztalható a legnépszerűbb térségekben. Az ingatlan.com elemzése alapján a kereslet már 2020-ban is jelentős volt, ez pedig áremelkedéssel párosult. A Balaton északi partján az átlagos négyzetméterár 35 százalékkal nőtt, a déli parton pedig 20 százalékos drágulás következett be egy év alatt. Szintén komoly mértékű növekedés történt a Tisza-tónál, ám ott az átlagos négyzetméterár még így is bőven 200 ezer forint alatt volt júniusban. A Dunakanyar sem kivétel: Zebegény, Nagymaros és Visegrád 44–59 százalékos áremelkedést könyvelhetett el.

BESPÁJZOLT AZ OROSZ JEGYBANK

Oroszország arany- és devizatartalékai megközelítették a 606 milliárd dolláros szintet a május 21-én véget ért héten. Ez azt is jelenti, hogy az orosz jegybank egyetlen hét alatt 5 milliárd dollár értékben növelte a tartalékait – számolt be az RT.com.

VERSENYHIVATALI ELJÁRÁS A GOOGLE ELLEN A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Google-lal szemben annak vizsgálatára, hogy a keresőjében dalcímekre megjelenő úgynevezett dalszövegkártya alkalmazásával versenyjogot sértő módon előnyben részesíti-e a saját szolgáltatását. A nemzeti versenyhatóság konkrétan azt vizsgálja, hogy a kaliforniai központú cég jogsértő módon befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy keresőmotorjának a használatakor (dalok, dalszövegek keresésekor) az organikus találatok – így az ezzel foglalkozó honlapok linkjei – előtt saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el. A fenti kártya ugyanis – különösen mobiltelefonok esetén – alkalmas arra, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, emellett a Google saját szolgáltatását (YouTube) is népszerűsíti. A hatóság különös figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló nagy technológiai vállalkozások magatartásainak a kontrolljára. A GVH 2019 végén jelentős, 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Facebookra, 2018 nyarán pedig kötelezettségek teljesítését írta elő a Google számára. A versenyhivatal emellett jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoporthoz tartozó Viber, valamint a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását. Egyébként a Google-t a minap a francia versenyhatóság is megbírságolta, és ennek hatására a cég közölte: globálisan is érzékelhető módosításokat fog végrehajtani.

A HÉT 58,8 SZÁMA

százalékkal nőtt áprilisban a tavalyi mély bázishoz képest az ipari termelés.

Az adat ugyanakkor a Takarékbank elemzőinek az értékelése szerint elmarad a várakozásoktól. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a hazai Mercedes termelése akadozik a csiphiány és más ellátási, beszállítói nehézségek miatt. Az ipari termelés áprilisban szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 3,2 százalékkal maradt el a márciusi eredménytől. Az első négy hónap átlagában 13,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva.

4 | FIGYELŐ 2021/23

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 06. 08. 16:07

A HÉT IDÉZETE

| A HÉT HÍREI |

FOTÓK: MTI, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELŐ-ARCHÍV

„A pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi szempontból is” – Woody Allen amerikai író, színész, filmrendező és filmproducer.

OMV-KUTAKAT VÁSÁROL A MOL

A Mol-csoport megállapodott az OMV-vel, hogy az OMV Downstream GmbH-tól mint közvetlen részvényestől megvásárolja az OMV Slovenija d. o. o. 92,25 százalékát, amelyben az Ina d. d. már 7,75 százalékos kisebbségi részesedést szerzett. A felek 301 millió eurós vételárban egyeztek meg (a vállalat száz százalékáról van szó). A tranzakció 120 szlovén töltőállomást foglal magában. A Mol az Inával együtt a felvásárolt vállalat nagykereskedelmi üzletágát is tartalmazó eszközök 100 százalékos tulajdonosa lesz.

A magyar olajcég jelenleg 53 töltőállomással van jelen Szlovéniában – 48 töltőállomás Mol Slovenia, 5 pedig Ina márkanév alatt üzemel –, s ezzel a harmadik legnagyobb piaci szereplő az országban.

ÚJ LOGISZTIKAI KÖZPONT A POSTÁNÁL

Nyugat-Magyarország legnagyobb forgalmú logisztikai üzemét adta át a Magyar Posta Zrt. Székesfehérváron. Az Alba Ipari Zónában található depó átadásának ünnepségén Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány kiemelten fontosnak tartja a postai szolgáltatások megújítását. Mérföldkőnek nevezte az új székesfehérvári központ átadását.

A létesítmény 250 munkavállalónak biztosít modern munkakörülményeket, segíti a postai csomagszolgáltatások színvonalának emelkedését, továbbá a magyar gazdaság újraindítását is szolgálja. Gerencsér Szilárd, a Magyar Posta logisztikai és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese elmondta: a telephely évi 3,3 millió csomagot kezel majd és száz postai egységet lát el, mintegy 500 ezer címhely és 500 település tartozik hozzá.

SALVADORBAN HIVATALOS PÉNZ LESZ A BITCOIN

Salvador bátor terve, hogy elsőként fogadja el a bitcoint mint hivatalos fizetőeszközt, akár globális precedenst teremthet – de hatalmas bukással is végződhet. Az apró állam lépéseket tesz annak érdekében, hogy az első olyan szuverén nemzet legyen, amely törvényes fizetőeszközként alkalmazza a virtuális pénzt az amerikai dollár mellett. Ezzel potenciálisan csökkentené a központi bank befolyását a gazdaságukra. A napokban benyújtják azt a törvényjavaslatot, amely Salvador számára lehetővé tenné a bitcoin törvényes fizetőeszközként való elismerését – közölte Nayib Bukele elnök a Miamiban tartott Bitcoin 2021 konferencián.

2021/23 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 06. 08. 16:07

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 06. 08. 16:12

FOTÓ: MIGUEL MEDINA, EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 7

Révkalauzhajók kísérik az MSC Orchestra óceánjárót Velencében. A pandémiával összefüggő korlátozások miatt utoljára 17 hónapja járt ekkora turistahajó az olasz városban. A turizmus bevételei nagyon hiányoztak Velencének, ugyanakkor újra fellángoltak a tiltakozások azzal kapcsolatban, hogy a turistadömping és az óceánjárók tönkreteszik a várost.

2021. 06. 08. 16:12

| PUBLICISZTIKA |

ÉSZAKI ÁRAMLAT II.

– PUTYIN NYERT

Washington minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy megakadályozza az Északi Áramlat II. gázvezeték megépítését. Politikai fenyegetések, szankciók a projektben részt vevő cégek ellen – hiába. Moszkva bejelentette, hogy a vezetékpáros második csöve gyakorlatilag elkészült. Így az orosz gáz szerepe Európa energiaellátásában még nagyobb súlyú lesz, és hiábavalónak bizonyultak azok a törekvések, hogy az európai fogyasztók felhasználásában az amerikai cseppfolyós gáz súlya megnövekedjen. Putyin múlt pénteken, a Szentpétervári Gazdasági Fórumon – amelyen minden évben hagyományosan jelen van – közölte: tíz nap múlva elindul az első szállítmány, elkészültek a földi kiszolgálólétesítmények is.

A Biden-adminisztrációnak érdeke a jó viszony a németekkel – ha már az EU-ból kilépett briteken keresztül nem tud nyomást gyakorolni az európai nagypolitikára.

Az orosz elnök bejelentése tíz nappal a genfi Biden–Putyin-csúcstalálkozó előtt történt. Az időzítés nyilván nem véletlen. Lehet, hogy Moszkva háttérbe szorul gazdasági súlya miatt az amerikai–kínai vetélkedésben, de az orosz elnök jelezte: számolni kell országával a globális geopolitikai játszmában. Hiába az USA minden fenyegetőzése és néhány kelet-európai ország tiltakozása, a projekt megvalósulását végül is Berlin támogatása tette lehetővé. A németeknek szükségük van az olcsó orosz gázra, még akkor is, ha ez rossz viszonyt alakít ki az amerikaiakkal. Németország jól taktikázott ebben a játszmában. A Bidenadminisztrációnak érdeke a jó viszony a németekkel, ha már az EUból kilépett briteken keresztül immár nem tud nyomást gyakorolni az európai nagypolitikára. Ezért kénytelen lesz lenyelni az Északi Áramlat II. békáját. „Az új amerikai adminisztráció közölte, hogy jó kapcsolatokat szeretne kiépíteni fő európai partnereivel. De hogyan valósulhatna ez meg, ha nem törődik az érdekeikkel? Ez így nonszensz” – fogalmazta meg nagyon egyszerűen a dolog lényegét Putyin.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

8 | FIGYELŐ 2021/23

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 06. 08. 16:12

EZERMILLIÁRDOS ÚTFELÚJÍTÁSOK

Az elmúlt 10 évben 6000 kilométernyi útszakasz rendbetétele készült el, 755 milliárd á d forintból. f i tból ból A magyar költségvetésG÷Q ITY¥QY 0TRUQJ] ¾YKJQ¾O±Y¥XN UWTLWFRGFS ·YF RNSYJL^ PNQTR­YJWJS _FOQTYYFP GJF[FYPT_¥XTP & MF_FN ƻSFSX_±WT_¥X¾ 2FL^FW KFQZ UWTLWFRGFS ¾YKJQ¾O±Y¥XN UWTOJPY [FQ·XZQ RJL PNQTR­YJWJS RNQQN¥WI KTWNSY ­WY­PGJS GJS F PN[NYJQJ_÷P Pº_JQ PNQTR­YJWJS ­WMJYSJP F MF_FN PºQYX­L[JY­X YJWM­WJ JQ[­L_JYY RZSP¥QFYTP [­L­WJ RNQQN¥WI KTWNSYG·Q :SN·X Y¥WXƻSFSX_±WT_¥XXFQ PN_¥W·QFL F 9JWÀQJY ­X YJQJUÀQ­XKJOQJX_Y­XN TUJWFY±[ UWTLWFRGFS 945 _FOQFSFP PTWX_JWďX±Y­XJP & 2FL^FW 0º_¾Y 3TSUWTƻY ?WY RNQQN¥WI KTWNSYG·Q Pº_JQ PNQTR­YJWS^N ¾YX_FPFX_Y YJX_ WJSIGJ NL &_ ¾YKJQ¾O±Y¥XN UWTLWFRTP JQX÷XTWGFS F_ FQX·GGWJSIď ¾YM¥Q·_FYTY ­WNSYNP 0*(80*2 9Ɠ):3&+ 1); 7 52-es út – burkolatfelújítás, 3 körforgalom építése, 46 km

,> 3,> 8Ɠ*,*7 kapcsolatok egyes szakaszai, 15,1 km

M85

8TUWTS PJQJY ­X +JWY÷W¥PTX közötti folytatásának átadása is az idén várható

9 7 08?*392.01 8Ɠ2*?ö'*7 3> PR

M30

Északi irányú folytatása Tornyosnémetiig (Via Carpatia nemzetközi folyosó része)

3> 1Ɠ2 3+ö(8&3&0 2,5 milliárd forint, mellékút, PR

NYÍRTURA–NYÍRADONY XX_JPºY÷ ¾Y ¾OZQ meg mintegy PNQTR­YJWJS

;*8?57 2 ) 1. *10*7 1ö *QX÷ ÀYJR

Miskolc

Salgótarján

Nyíregyháza

Eger Sopron

,^÷W Tatabánya

Debrecen

Budapest

Székesfehérvár

Szombathely

Veszprém

Szolnok

Dunaújváros

Zalaegerszeg

Kecskemét Békéscsaba

Nagykanizsa Kaposvár

Szekszárd

Szeged

Pécs

M76

M80

Zalaegerszegig tartó, F X¥WRJQQ­PN WJUÀQ÷YJWJY NX NX RFL¥GFS KTLQFQ· GJPºY÷ szakaszának kivitelezése

Körmend és Szentgotthárd–Rábafüzes (országhatár) szakaszának kivitelezése KJOJ_÷IMJY GJ ºXX_JXJS PNQTR­YJWJS

9NX_FPÀWYY÷Q 0TSITWTXTS ¥Y Békéscsabáig készült el.

Idén a Lakitelek–Tiszakürt szakasz készülhet el egy új Tisza-híddal

2JLPJ_I÷INP F 0FQTHXFƓ5FPX Duna-híd építése

Elvezetése az országhatárig

DEREKEGYHÁZA–SZÉKKUTAS PR

NAGYOBB FELÚJÍTÁSOK

ELKÉSZÜL 2021-BEN

2x2, 2x3, 2+3 sávos gyorsforgalmi utak ] X¥[TX PÀQYJWÀQJYN TX_YTYY U¥Q^¥X K÷ZYFP UÀQ÷ L^TWXKTWLFQRN ZYFP

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

M44

0&14(8&Ɠ5&08 ):3& - ) M6

&8 +ö 9

2021-ben adhatják át F FX K÷¾Y KJOQJX_Y­X­Y )JGWJHJSY÷Q 3^±W¥GW¥S^NL

-·IRJ_÷[¥X¥WMJQ^

2021/23 FIGYELŐ | 9

2021. 06. 08. 16:12

| CÍMLAPON | GYÖRGY LÁSZLÓ

SZÁZMILLIÁRDOK A VÁLLALKOZÁSOKNAK GYÖRGY LÁSZLÓ | Hazánk az Európai Unióban elsőként indította útjára a 2027-ig tartó költségvetési ciklus vállalkozásfejlesztési programjait, a pályázható összeg pedig óriási: 587 milliárd forint – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, aki a Figyelőnek adott interjúban gyors támadásként jellemezte a járvány utáni gazdaság-újraindításra vonatkozó kormányzati stratégiát. ai s ,

rt

ágzati

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

tt

10 | FIGYELŐ 2021/23

F_10-13-Cimlap-Gyorgy.indd 10

2021. 06. 08. 16:13

| CÍMLAPON | GYÖRGY LÁSZLÓ

2021/23 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Cimlap-Gyorgy.indd 11

2021. 06. 08. 16:13

| CÍMLAPON | GYÖRGY LÁSZLÓ

A jövő évi büdzsét az újraindítás költségvetéseként aposztrofálja a kormány. A Költségvetési Tanács ugyanakkor figyelmeztetett a gazdaság túlfűtöttségének a veszélyére, továbbá a három százalékhoz jobban közelítő deficitet szorgalmazott.

Hogyan igyekszik összhangot teremteni a kormány az elvárások között?

– Álláspontom szerint a költségvetést kellő óvatossággal tervezték meg, és akkora lesz a nominális növekedés 2022-ben, hogy az nagy valószínűséggel az államadósságot is csökkenő pályára állítja. Nagyon fontos, hogy erőre kapjanak a vállalkozások, amelyeket a járvány miatt bevezetett korlátozások sújtottak, és az is, hogy minden magyar dolgozhasson, aki tud és akar. Erről, valamint a gyermeket vállaló családoknak nyújtott segítségről szól a következő évi büdzsé.

– Nemcsak a 2022-ről szóló javaslatban, hanem már az idei költségvetésben is több ezer milliárd forintot szán a kabinet a gazdaság újraindítására. Az első negyedéves GDP-adat és a beruházási ráta alakulása már előrevetíti a várható kedvező folyamatokat, de a kormány által sokat emlegetett „kanyarban előzés” mikor jöhet össze és mi kell hozzá?

– Azt kell látni, hogy a jelen beruházása a jövő növekedésének a záloga. A kormány a gazdaságvédelmi intézkedéseivel már a járvány kezdetén arra törekedett, hogy segítsen a magyar vállalkozásoknak kanyarban előzni. Az akciótervben több mint ezer milliárd forintnyi extra beruházásösztönző tá-

NÉVJEGY Budapesten született, 1980-ban.

Mesterdiplomáját 2003-ban kapta meg a Corvinus Egyetemen, valamint a CEMS-programban Svájcban, a Sankt Gallen-i Egyetemen, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen MBA- és PhD-fokozatot szerzett.

2008–17-ben tanársegéd, majd adjunktus volt a Műegyetemen, 2017-ben a Neumann János Egyetem docense, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa lett.

2012–18-ban a Századvég vezető közgazdászaként tevékenykedett.

2018 óta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Első könyve 2017-ben jelent meg Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója címmel.

A Tanítsunk Magyarországért program alapítója.

Angolul felsőfokon beszél és ír, németül pedig középfokon.

mogatásról döntött a kabinet. Ennek köszönhető, hogy tavaly 27,5 százalékos volt a magyar invesztíciós ráta, és az idei első negyedévben is ennyin áll. Az unió átlaga ennél 5,5, a visegrádi országoké pedig 7,5 százalékponttal alacsonyabb. Így kijelenthető: megalapoztuk a mostani növekedésünket és az újraindítást azzal, hogy másképpen gondolkoztunk a gazdaságvédelem terén.

– Ugyanakkor a munkaerőpiacon több tízezer embert sújtottak a koronavírus-járvány negatív gazdasági következményei.

– Fontos kiemelni, hogy a munkanélküliségi rátát illetően mindvégig a legjobb öt EU-tagállam között voltunk. Annyi munkahelyet őriztünk meg, amennyit csak lehetett, egyebek mellett a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásával, valamint a világon egyedülálló kutatás-fejlesztési bértámogatással. Ennek eredményeként ma 30 ezerrel többen dolgoznak az IT-szektorban és 32 ezerrel többen szakmai-tudományos területen. Ezek a számok a munkaerőpiac átrendeződését is mutatják az olyan munkahelyek irányába, ahol nagyobb a megtermelt hozzáadott érték és a bér is. A stratégiánkat a modern futballból kölcsönzött alapelvvel foglalnám össze, vagyis nagyon gyorsan váltottunk védekezésből támadásba, gazdaságvédelemből újraindításba. A foglalkoztatás élénkítése mellett a családok jólétét is igyekeztünk elősegíteni – például az újlakás-áfa öt százalékra csökkentésével, továbbá az otthonteremtési és -felújítási támogatásokkal. De ezt a célt szolgálták az olyan strukturális hatású intézkedések is, mint a 2021–27-es költségvetési időszak vállalkozásfejlesztési programjai, amelyeket az uniós országok közül elsőként indítottunk útjára, méghozzá grandiózus összegben, 587 milliárd forint értékben.

– Ennek a több száz milliárdnak mely ágazatok és vállalkozásformák lesznek a fő kedvezményezettjei?

– Az első célunk, hogy minden eddiginél több vállalkozást érjünk el, így az elkövetkező másfél évben legalább annyit, mint a fejlesztéspolitika a rendszerváltoztatás óta tizenöt évenként. Erről szól a kétszázmilliárd forintos kerettel meghirdetett Technológiaváltó támogatási program. Az ötvenmilliárdos Magyar falu vállalkozás-újraindítási program – amelyben ötezernél kevesebb lakosú településeken, illetve szabad vállalkozói zónákban működő, legfeljebb tíz embert foglalkoztató társaságok indulhatnak – is ebbe a logikába illeszkedik.

Azt szeretnénk elérni, hogy a falusi szolgáltatások színvonala és a vállalkozások felkészültsége vetekedhessen a városiakéval. Ebből az összegből mintegy hat-hétezer vállalkozásnak akarunk segíteni. A másik célunk, hogy megerősítsük azokat a nagy növekedési potenciállal bíró, ma még kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek a jövő magyar multijai lehetnek. Ez azért is kiemelten fontos, mert az általunk tanulmányozott sikeres országok általában több évtizede – vagy még száz esztendőnél is régebben – építik a maguk multijait. Elég például a Porschéra, a Mercedesre vagy éppen a Nokiára gondolni. Nekünk nem volt a történelemben ilyen szerencsénk: 45 év kommunizmust – egy rövid megszakítástól eltekintve – 20 év neoliberalizmus követett, ezért mi csak 2010 óta építjük a multijainkat. Az ígéretes magyar cégekből, amelyek közül a Magyar multi program keretében már 59-et támogattunk, összesen 14,4 milliárd forinttal, regionális bajnokok lehetnek Kelet-Közép-Európában, sőt a maguk réspiacán akár globális multikká is válhatnak. Jó példa lehet előttük a Shimano japán kerékpárváltógyár, amely egyedülálló minőséget képvisel a maga területén, és így ki tudta vívni az egyeduralmat. A

12 | FIGYELŐ 2021/23

F_10-13-Cimlap-Gyorgy.indd 12

2021. 06. 08. 16:13

| CÍMLAPON | GYÖRGY LÁSZLÓ

EGYETEMISTA MENTOROK SEGÍTENEK KISTELEPÜLÉSEN ÉLŐ GYERMEKEKET György László alapítója a Tanítsunk Magyarországért programnak. Ennek célja a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távol, kistelepüléseken élő gyermekek támogatása egyetemista mentorok segítségével. Az egyetemisták arra vállalkoznak, hogy megmutatják a hetedikes és a nyolcadikos diákoknak „a településükön túli világot”, a továbbtanulási, a munka- és a kikapcsolódási lehetőségeket. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a fiatalok az általános iskola befejezése után könnyebben helyt tudjanak állni a középfokú oktatásban, majd szakmát, érettségit vagy diplomát szerezzenek. A két és fél éve zajló programban most ballag el az „első évfolyam” 773 diákkal, ami fontos mérföldkő az eredményesség mérése szempontjából. Ősztől várhatóan már 1000-1500 mentort és 5-6 ezer mentoráltat mozgósít a kezdeményezés, közel száz kistelepülésen.

százmilliárd forintos programnak van egy alegysége, a Zöld nemzeti bajnokok, amelyre harmincmilliárdot szánunk. Ezt az ágazatot azért nevesítettük külön, mert az energiahatékonysági, a zöldgazdasági és a megújuló energetikai piac is dinamikusan növekszik. Ha a magyar cégek a kiépülő kapacitásaikkal versenyelőnyre tudnak szert tenni a nemzetközi versenytársakkal szemben, akkor tényleg a kanyarban előzhetünk majd. Mindemellett célzott ágazati támogatásokat is biztosítunk például az egészség-, az élelmiszer- és a járműiparnak, valamint a jövő technológiáját képviselő szektoroknak, így többek közt a védelmi és a hidrogéniparnak.

– A Magyar multi program eddigi résztvevői köre alapján kirajzolódik-e már valamilyen kép arról, hogy mely hazai iparágakban van ilyen kitörési lehetőség?

– Igazából nagyon különböző területekről érkeztek a jelentkezők. Vannak köztük innovatív egészségipari vállalatok, továbbá van célgép- és műrepülőgép-gyártó, sőt még szabadtéri fitneszparkok építésével foglalkozó cég is.

– A pályázati forrásokkal kapcsolatban a legtöbb vállalkozó általában nagyon nehézkesnek tartja az információszerzést, a tájékozódást. Az új vállalkozói információs portál (Vali.hu) hogyan tud ezen segíteni?

– Az új magyar honlap a világon egyedülálló. A megújult portálnak köszönhetően ami eddig három nap volt, az most három kattintásra rövidült. Azaz a cégvezetők pillanatok alatt személyre szabottan, a vállalkozásuk által keresett struktúrában érhetik el a zömében államilag támogatott vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokról, hitelekről, a hitelgaranciákról, pályázatokról, képzésekről, szakértőkről és a Modern mintaüzemek programról szóló információkat.

– Milyen változás várható a pályázati pénzek folyósításában, az önrészben, valamint a visszafizetés szabályozásában?

– Előre tervezhetővé tettük, leegyszerűsítettük a pályázatokat, a Valin pedig összerendeztük őket. Emellett a korábbi három-öt hónapos átfutási idő helyett a beadást követően 45–60 nap alatt támogató okirathoz juthatnak majd a pályázók, akik ráadásul a dotáció száz százalékát megkaphatják előlegként.

A támogatási intenzitás 50 és 70 százalék között alakul, de ha nincs önerejük, kedvezményes hiteleket is igénybe tudnak venni a vállalkozások. A programok többségénél úgynevezett feltételesen vissza nem térítendő konstrukciót alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy egy cégnek akkor nem kell visszafizetnie a támogatási összeget, ha a GDP-növekedést kétszeresen,

bizonyos programok esetében pedig négyszeresen meghaladó ütemet ér el. Ezt egyébként a vállalkozók is fair megközelítésnek minősítették, és az adófizetők szempontjából szintén korrekt. Emellett beépítettünk egy olyan kritériumot is, melynek alapján akkor is vissza kell utalni az elnyert pályázati pénzt, ha nem hajtják végre az alapvető digitalizációs beruházásokat. Egy szolgáltató esetében ilyen lehet például egy ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer bevezetése.

– A Modern mintaüzemek program iránt milyen az érdeklődés? Nem féltik a magukat bemutató cégek a know-how-jukat?

– Megkérdeztük a vállalkozókat arról, mire van szükségük ahhoz, hogy digitalizáljanak és a jövő technológiáiba fektessenek. Azt mondták, hogy a digitalizáció fontosságáról már nagyon sok unalmas előadást hallottak, ezért jobban örülnének, ha gyakorlati példákat láthatnának. Így a Modern mintaüzemek programban megkerestünk száz olyan vállalkozást, amely már a jövő technológiáit alkalmazza a termelésben, és legnagyobb meglepetésünkre mind a száz igent mondott a csatlakozásra, megnyitva a kapuit a technológiai megoldásaikra kíváncsi cégek előtt. Az érdeklődés pedig nagyon jelentős, hiszen kit ne érdekelne, hogy az Audi Hungariánál hogyan gyártják a világ egyik legjobb gépkocsiját? Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy a Continentalnál vagy a Hirschler-Glas Kft.nél hogyan készítenek ehhez alkatrészeket? De bizonyára az is sokak számára izgalmas lehet, hogy a Magyar multi programban szintén érintett nemesvámosi Vesz-Mont 2000 Kft. miként állít elő olyan célgépeket, amelyeket például a világ legrobotizáltabb gazdasága, Dél-Korea vásárol meg tőlük. Kiderült, hogy ezek a társaságok nem féltik a know-how-jukat, mert azt vallják: az együttműködésben üzleti lehetőség van.

– A közelmúltban megújult felnőttképzési rendszer is hasonló kooperációt indíthat el a vállalkozások között azzal, hogy egy cég másoknak a munkavállalóit is bevonhatja a belső képzéseibe. Hogyan kell ezt elképzelni a gyakorlatban?

– A diplomások pályakövetéséhez hasonlóan mérhetővé tettük a felnőttképzéseket, aminek köszönhetően hamarosan lesznek arra vonatkozó adataink – természetesen anonimizáltan –, hogy az ilyen oktatásokban részt vevőknek mennyivel válik stabilabbá a munkahelyük, mennyivel nő a bérük. Ezenfelül lehetővé vált a vállalati belső képzések elismerése és támogatása is, valamint megnyitásuk „külsősök” előtt. Például egy nagy autógyár képzési központja a jövőben támogatást tud igényelni, és a beszállítóit szintén bevonhatja az oktatásba, vagy akár más környékbeli cégeket. Így a jövőben egy komoly felnőttképzési portfólió állhat össze, amely nagy hasznára válhat a vállalkozásoknak.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/23 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Cimlap-Gyorgy.indd 13

2021. 06. 08. 16:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | VARGA MIHÁLY PÉNZÜGYMINISZTER EXPOZÉJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSÉN. A BEVÉTELEK ALAKULÁSÁT JELENTŐSEN BEFOLYÁSOLJA A KORONAVÍRUSJÁRVÁNY GAZDASÁGI HATÁSA

KÖLTSÉGVETÉSI FŰTÉS Az államháztartási hiány május végére elérte az ez évre tervezett deficit 39 százalékát.

Ennek hátterében az áll, hogy a büdzsé továbbra is biztosítja a forrásokat a gazdaság újraindításához.

Májusban 269 milliárd forintos hiány „keletkezett” a központi költségvetésben, így az első öt hónap után 1312,6 milliárdos mínusz jött össze a büdzsében. Mindez a Pénzügyminisztérium (PM) előzetes közléséből derül ki. Nominálisan ténylegesen az elmúlt időszak egyik legnagyobb hiányszámáról van szó, melynek indoka: az idei költségvetés fókuszában a gazdaság mielőbbi újraindítása áll. „A kormány célja, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra állhasson. Ennek eredménye többek között az is, hogy 2021 első negyedévében az előző három hónaphoz képest 2 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke. Mindez már jelzi, hogy az eddigi gazdaságvédelmi és gazdaság-

A KONVERGENCIAPROGRAM +ö 8? 2&.

Gazdasági növekedés Százalék 5,2

4,3

2021

4,0

2022

2023

Forrás: PM

Költségvetési hiány a GDP arányában, 2021

7,5% 77, 7,,55% 7,5% %

Államadósság a GDP arányában, 2025

773,1% 73,1% 3,1%

UNIÓS FORRÁSOK A gazdaság újraindítását EU-s fejlesztési támogatások is segítik. A 2022-es költségvetésben a kormány 3000 milliárd forintot rendel uniós forrásokból ilyen célokra – mondta a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben Varga Mihály pénzügyminiszter.

újraindítási intézkedések eredményesek voltak” – tájékoztatott a PM. Ez év első öt hónapjában az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva nagyobb öszszegben teljesültek a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek.

Elmaradtak viszont a 2020. május végi összegtől a szociális hozzájárulási adóból származók. „A bevételek alakulását jelentősen befolyásolja a koronavírus-járvány gazdasági hatása és az ezzel kapcsolatosan bevezetett munkaadói kedvezmények, a szociális hozzájárulási adó 17,5-ről 15,5 százalékra történő csökkentése, valamint a nagyobb bérkiáramlás, az átlagkereset növekedése” – olvasható még ki a dokumentumból.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI

A NAGYOBB HIÁNY AZ ÚJRAINDÍTÁST SZOLGÁLJA

14 | FIGYELŐ 2021/23

F_14-15-Koltsegvetes.indd 14

2021. 06. 08. 16:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

LAZÍTÁS JÖVŐRE IS | Az EU a válságból történő kilábalás érdekében a múlt év és 2021 után jövőre sem fog gátat szabni a tagállamok költekezésének. A költségvetési „szigort” az Európai Bizottság 2023-tól tervezi visszahozni.

KÖLTEKEZÉS UNIÓS ENGEDÉLLYELd Az Európai Unió a járvány okozta gazdasági problémákra hivatkozva történetében először már tavaly felfüggesztette a stabilitási és növekedési paktum szabályait, amelyek a tagállamok költségvetési hiányát és az adósságuk gyarapodását korlátozzák, arra a klauzulára hivatkozva, amely kivételes elbírálást enged meg rendkívüli esetekben. A felfüggesztés az idén is érvényben marad, sőt az Európai Bizottság (EB) azt javasolta, hogy maradjon ez így jövőre is. Ugyanakkor 2023-tól már vissza kell térni az EU-s értékekhez.

Az engedékenységet azért tartja fenn továbbra is az Európai Bizottság, mert a tagállamoknak költekezniük kell a pandémia elleni sikeres harc és a gazdasági károk mérséklése érdekében. Ezzel kapcsolatban Valdis Dombrovskis, a testület alelnöke úgy fogalmazott, hogy a gazdasági bővülés az év második felében lendületet vehet. Ahogy haladnak előre a vakcinázási kampányok, alábbhagyhat az egészségügyi rendszereken lévő nyomás, enyhülhetnek a zárlatintézkedések. A politikus az EB honlapján közzétett nyilatkozatában így folytatta: még mindig sok bizonytalansággal nézünk szembe – nem utolsósorban a járvány menetével kapcsolatban –, valamint rengeteg kockázattal.

Hozzátette: a büdzsék fellazítása és a pénzügyi intézkedések eredményesnek bizonyultak, s 2020-ban mintegy 4,5 százalékponttal mérsékelték a GDP visszaesését az EU-ban. A bizottság azt javasolja, hogy az uniós gazdaság teljesítményének a mérőszámaihoz szabják,

FOTÓ: GETTY IMAGES

ERŐSEBB SCHENGEN KELL Az Európai Bizottság új stratégiát terjesztett elő azzal a céllal, hogy a schengeni térség erősebbé és ellenállóbbá váljon – áll a testület közleményében. Ezt a régiót 26 ország alkotja, amelyekben több mint 420 millió ember él, s naponta 3,5 millióan kelnek át az ezen államok közötti határokon. Stratégiájában a bizottság kiemeli: uniós szintű közös fellépésre van szükség ahhoz, hogy a tagországok meg tudjanak birkózni az aktuális kihívásokkal. Három pontja van a dokumentumnak: az EU külső határainak a hatékony igazgatása, a schengeni térség belső megerősítése, valamint a felkészülés és az irányítás javítása. Utóbbi kapcsán az uniós szervezet még az idén javasolni fogja a Schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálatát.

mikor lehet visszaállítani a költségvetési szigort. A testület előrejelzései alapján a GDP 2022 közepe felé érheti el a 2019-es szintet, vagyis az eredeti szabályok 2023-ban már visszaállíthatók lehetnek. Közben Brüsszelből a tagállamoknak azt javasolják: úgy alakítsák a költségvetéseiket, hogy azok az idén és jövőre is támogassák a gazdaság újraindítását.

Az EU kilábalási alapjának a forrásait minőségi befektetésekre és a termelékenységet javító reformokra érdemes fordítani, s akkor jelentős lökést adhatnak a gazdaságoknak – ez az Európai Bizottság álláspontja. De a nagy adósságot felhalmozott tagországoknak már most érdemes a többieknél szigorúbb elbírálást alkalmazniuk a büdzséjükkel összefüggő döntéseikben és a kilábalási alap forrásainak a felhasználásában.

SZ. CS. 2021/23 FIGYELŐ | 15

F_14-15-Koltsegvetes.indd 15

2021. 06. 08. 16:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A SZÁMOK BIZTATÓK

SIMICSKÓ ISTVÁN | A Gazdaság-újraindítási akcióterv több mint 7300 milliárd forintos kormányzati program. Nem túlzás azt mondani, hogy ez Magyarország történetének egyik legnagyobb gazdasági projektje – mondta lapunknak a KDNP frakcióvezetője.

Szerinte ezzel a programmal, a növekedés támogatásával, a munkahelyek megerősítésével, számuk bővítésével a járvány utáni új világgazdasági korszak nyertesei közé kerülhetünk.

Az elmúlt időszakban a koronavírus elleni védekezés volt az elsődleges feladat. Mikor állhat talpra a magyar gazdaság?

– A történelem azt tanította a magyarok számára is, hogy a válságok után meg kell tanulnunk újraindulni, akkor is cselekedni kell, ha korábban jelentős veszteségeket szenvedtünk el. Most is ebben a lélektani állapotban vagyunk.

Az elmúlt hónapokban életeket kellett menteni, egészségügyi védőfelszereléseket, lélegeztetőgépeket, oltóanyagokat kellett beszerezni, meg kellett szervezni az oltási folyamatot. Hatalmas szervezői munka volt; néhány hónap alatt több mint ötmillió magyar állampolgárt oltottak be a koronavírus ellen.

Ehhez kellett egy nagyon pontos oltási terv és egy hatékony ellátási láncolat, amelynek a tekintetében az egészségügy, a Magyar Honvédség, a közigazgatás kiválóra vizsgázott. Ennek köszönhetően számos életet tudtunk megmenteni. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar állam stabilan állt a lábán, egy olyan válsághelyzetben teljesített kiválóan, amelyre a világon egy ország sem tudott felkészülni. Az egészségügyi kihívások mellett szembe kell néznünk a gazdasági problémákkal is: az idegenforgalmi, a vendéglátóipari szektor teljesen leállt, a szállodák kiürültek.

– A gazdaságvédelmi intézkedések valóra váltották a hozzájuk fűzött reményeket?

– A számok biztatók. A Gazdaság-újraindítási akcióterv több mint 7300 milliárd forintos kormányzati program. Nem túlzás azt mondani, hogy ez Magyarország történetének egyik legnagyobb gazdasági projektje. A válság egyben lehetőség is: ezzel a programmal, a növekedés támogatásával, a munkahelyek megerősítésével, számuk bővítésével a járvány utáni új világgazdasági korszak nyertesei közé kerülhetünk. Fokozatosan, megfontoltan, óvatosan nyitjuk újra az országot, indítjuk újra a magyar gazdaságot. „Békeidőben” sem egyszerű dolog megalkotni az ország költségvetését; egy olyan krízishelyzetben, mint a mostani, még nagyobb kihívás. Ennek ellenére a kabinet képes volt összeállítani a gazdaság újraindításának a büdzséjét.

– Az utolsó válsághelyzet a 2008-as pénzügyi krízis volt. Akkoriban a mostani ellenzéki pártok voltak hatalmon.

Mi a különbség a két politikai tömb, a baloldal és a jobboldal válságkezelési felfogásában?

– A két válsághelyzet más természetű, de a kríziskezelési irányok jól kirajzolódnak. A szavakban jelenleg is szociá-

lis baloldal éles helyzetekben elfelejti érzékenységét, 2008 után is minden terhet az emberekre próbált hárítani. Nem segítettek a devizahiteleseken, sőt, nagyon szigorú megszorításokat vezettek be – elvették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a közalkalmazottak bérét, a családtámogatásokat, ezzel párhuzamosan emelték a rezsiköltségeket, ingatlanadót kívántak bevezetni –, számukra tehát ennyit jelentettek akkor a bérből és fizetésből élők milliói. Azóta semmi sem változott: a pandémia idején a baloldali önkormányzatok ugyanazt próbálták véghez vinni, mint akkor, amikor kormányon voltak. Tiltakoztak az ingyenes parkolás, a kkv-k iparűzési

16 | FIGYELŐ 2021/23

F_16-18-Simicsko.indd 16

2021. 06. 08. 16:14

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

adójának a megfelezése ellen, emelni akarták a helyi adókat, így például az építmény-, a telekadót. Volt, ahol a hatszorosára emelték volna a parkolási díjakat. A kormányzat azonban megvédte az embereket, megakadályozta az ilyen intézkedéseket. Nem véletlen tehát, hogy Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje sem támogatja a 2022-es költségvetést; ezzel elvetik a 25 évesnél fiatalabbak szja-mentességét, a családok minden eddiginél nagyobb támogatását, de a fokozatosan visszaépített 13. havi nyugdíjat is. Sajnos semmit sem változtak.

Velük szemben a jobboldal már a 2010 utáni válságkezelésekor bizonyította, hogy megszorítások nélkül is ki lehet vezetni az országot a csődhelyzetből. A multicégeket is be lehet vonni a kríziskezelésbe, drasztikusan csökkenteni és

egykulcsossá lehet tenni a személyijövedelemadó-rendszert, amivel egyben a családokat is támogathatjuk.

Azt is bizonyítottuk, hogy mérsékelhetők a közműdíjak, ezzel óriási terhet vehetünk le az emberek válláról. Mivel számunkra nem a segélyezés, hanem a munka jelenti a járható, előremutató szociálpolitikai irányt, a foglalkoztatottak arányát 56,4-ről 71,1 százalékra tudtuk növelni. A munkanélküliség tizenegy éve 10 százalék fölötti, 2019-ben már csak 3,4 százalékos volt. Az a célunk, hogy a járvány okozta válságot minél gyorsabban és hatékonyabban kezeljük.

Biztos vagyok benne, hogy a következő időszakban újra egyenletesen csökken

majd a munkát kereső emberek száma, hiszen a gazdaság újraindul.

Nagyon fontos, hogy míg 2008 után a teljesen legyengített állam és a szerkezetileg ingatag alapon álló gazdaság megrendült a válság hatására, most nagyon szilárdak az alapok. Az elmúlt tizenegy év, az Orbán-kormány elévülhetetlen érdeme, hogy egy ekkora, világméretű kihívást is kibírt a gazdaság, és a 2020-as megtorpanást követően 2021ben már 4,3, 2022-ben pedig 5,2 százalékkal bővülhet.

– A KDNP kiemelten kezeli a családpolitikát. Úgy tűnik, a kormánynál és a Fidesznél nem kell hatalmas lobbimunkát kifejteni ahhoz, hogy nőjön az erre a területre fordított állami források mértéke.

– Ezért is vagyunk egymás szövetségesei. A magyar családtámogatási rendszer 2021/23 FIGYELŐ | 17

F_16-18-Simicsko.indd 17

2021. 06. 08. 16:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY 59 éves.

Jogi szakokleveles közgazdász (1997, ELTE).

Jogász (2002, ELTE).

Európában az egyik leghatékonyabb. A családok támogatása 2010-től számítva közel a háromszorosára nő a jövő évi költségvetésben. Még sohasem állt rendelkezésre ekkora összeg erre a célra: mintegy 2780 milliárd forintról beszélünk, ez a GDP öt százalékát jelenti.

Az egészségügyre 2884 milliárdot fordítunk 2022-ben. Csak megjegyzem, hogy az ellenzék által folyamatosan elhangzó bírálatok ellenére ez az összeg 1700 milliárddal több, mint a szocialista kormányok által benyújtott utolsó, 2010-es büdzsében szereplő adat. 2010hez képest az egészségügyi bérekre fordított összeg közel négyszeresére nő a jövő évi költségvetés számai alapján. 2023-ra egy kezdő rezidens orvos mostani 255 ezres fizetése 687 ezer forintra emelkedik, míg egy 40 éves szakmai tapasztalattal felvértezett szakorvos 525 ezer helyett 2,380 millió forintot fog keresni. Az oktatási kiadások 2180 milliárd forintra nőnek; ez is 735 milliárddal több, mint 2010-ben volt.

– Zajlik a haderőreform, a Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években kormányzati prioritás. Volt honvédelmi miniszterként miként látja a folyamatot, a területre fordított állami forrás jövő évi bővülését?

– A magyarok biztonságának a megteremtése mindig is fontos célkitűzése volt az Orbán-kormányoknak. Összességében a fegyveres, a rendvédelmi szervek tervezett költségvetése 2022-ben közel 2000 milliárd forint lesz. Ez felefele arányban oszlik meg a rendőrség és a honvédség között. Soha ekkora összeg nem állt még ezen a területen rendelkezésre. Amikor 2010 után először államtitkárként – később miniszterként – a honvédelmi tárcánál dolgoztam, megközelítőleg sem érte el ezt a nagyságot a Magyar Honvédség büdzséje. Akkor ugyanis elsősorban a szocialisták által okozott csődközeli helyzet megoldása volt soron, és a katonák megértették,

A hadtudományok doktora (2009, PhD, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).

Sportjogi szakjogász (2016, Pázmány Péter Katolikus Egyetem).

1998-tól országgyűlési képviselő, 2014től Budapest 2. számú egyéni választókerületének (Újbuda) az országgyűlési képviselője.

2010–12-ben a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára volt.

2012–15-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumának a sportért és ifjúságért felelős államtitkáraként tevékenykedett.

2015–18-ban honvédelmi miniszter volt.

2020-tól a KDNP frakcióvezetője.

Házas, három gyermek édesapja.

Hobbija a sport, a vingcsun kungfu 5. fokozatú mestere.

hogy nem a hadsereg modernizálása a legfontosabb feladat. Miután legyűrtük azt a válságot, már lehetett tanakodni a fejlesztéseken. Ezért kezdtem el gondolkodni azon, hogy milyen új képességek szükségesek a honvédség számára.

Ezek után találtam ki a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot, amelyet a tábornokok örömmel fogadtak.

2010-hez képest több mint a négyszeresére nőtt a honvédség költségvetése. Ez – ahogy arról Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a napokban – nem öncélú, hanem stratégiai cél. A Magyar Honvédséget meghatározó haderővé szeretnénk fejleszteni a térségben.

– Ön a XI. kerület egyik egyéni országgyűlési képviselője. A kerületet ellenzéki, DK-s polgármester vezeti. Javasolt-e bármilyen programot, fejlesztést, melynek terén tudna lobbizni a kormányzatnál?

– 2019-ben, amikor László Imre győzött, gratuláltam neki és felajánlottam az együttműködési szándékomat. Ehhez ké-

pest azóta folyamatos, alaptalan vádaskodásokkal szembesülök, az önkormányzati hivatalban megszüntették az irodámat, ahol korábban az újbudaiak felkereshettek, a fejlesztések ügyében pedig semmilyen megkeresés nem érkezik tőlük felém. Ez természetesen nem akadályoz meg abban, hogy a választókerületemért dolgozzak, együttműködve a kormánnyal. Sajnos nem beszélhetünk segítő szándékról, közreműködésről az önkormányzat baloldali vezetése részéről sem a megépülő szuperkóház, sem a tervezett Galvani híd megvalósításában; ezek több száz milliárd forintos beruházások lesznek.

A Citadellát is rendbe tesszük, a Szent Imre Gimnázium, a Szent Margit Gimnázium, az Ádám Jenő Általános Iskola sportlétesítménnyel bővül, megújul a Kelenföldi pályaudvar. Harminc éve minden politikus megígérte a gazdagréti tanuszoda megépítését, ez most megvalósul. Az elmúlt hónapokban számos újbudai vállalkozás kapott gazdaságvédelmi, munkahelyvédelmi támogatást a kormányzattól. A baloldali önkormányzatok politikai kampányt folytatnak a kormány ellen, a valóságban azonban bővül az állami támogatásuk, nem csökken. A XI. kerület például 300 millióval több forrásból gazdálkodhat, mint 2019-ben. De emlékeztetnék rá, hogy 2010 után az Orbán-kabinet a helyhatóságok adósságait is rendezte. Ezt sem kellene elfelejteni, hiszen az ellenzéki pártok, amikor kormányon voltak, nem segítették, hanem ellehetetlenítették az önkormányzatokat.

PINDROCH TAMÁS

18 | FIGYELŐ 2021/23

F_16-18-Simicsko.indd 18

2021. 06. 08. 16:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MORATÓRIUM: CSAK RÁSZORULÓKNAKd

FOTÓ: GETTY IMAGES

VÉDŐHÁLÓ | A jegybank szakértői szerint csak azok kérjék a hitelmoratórium meghosszabbítását, akik rászorulnak erre a védőhálóra. Ugyanakkor a hitelkockázatok bankokra és a makrogazdaságra gyakorolt hatását mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága alacsony szintű.

A magyar bankrendszer sokkellenálló képessége továbbra is erős. A múlt év második felében tovább javult a szektor tőkehelyzete, miközben a pénzintézetek likviditása a korábbi magas szintjéről is bővülni tudott – ismertette az MNB júniusi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, az intézmény főosztályvezetője, aki elmondta: a beszámoló készítésekor nem számoltak a moratóriumnak a nyár első hónapját követő meghoszszabbításával; a dokumentum az április 30-ig elérhető adatokon alapul.

A hazai pénzügyi szektornak bőséges a likviditása, még egy súlyos sokk esetére is – hangsúlyozta a szakember. Kitért arra is: a jegybank a hitelmoratórium esetleges meghosszabbításakor kiemelten fontosnak tartja, hogy csak az maradjon benne, aki valóban rászorul erre. Az MNB jelentése részletezi azt is: a koronavírus-járvány időszakában szintén jól működő hitelpiacok jelentették a válságkezelés egyik legfontosabb támaszát. A hitelállomány dinamikus bővüléséhez jelentősen hozzájárultak a központi banki és az állami hitelprogramok, valamint a széles körű törlesztési moratórium, amelyet a válságkezelési eszköztár legfontosabb elemének nevezett az intézmény.

Az MNB szakértőinek az összefoglalója szerint a likviditásfedezeti ráta 206 százalékra nőtt az előírt 100 százalékkal szemben. Mindez nemcsak szektorszinten megfelelő, hanem ennek intézményenkénti eloszlása is megnyugvásra ad okot. A tőkehelyzetről szólva ismertették: az ágazat szabad tőkéje 2110 milliárd forint, és a teljes éves nyereséggel számolva minden intézmény kitettségarányos szabad tőkéje meghaladja a négy százalékot. Ami pedig a hitelezési folyamatokat illeti: a vállalati hitelállomány hat százalékkal gyarapodott, azon belül a kkv-hitelek 17 százalékkal bővültek 2021 első negyedévében; ezek az értékek európai uniós összehasonlításban is magasak. Eközben a lakossági új hitelek kibocsátása 15 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakáétól, amelyet a járvány még kevésbé érintett.

A jegybank várakozásai szerint a moratórium meghosszabbításától eltekintve is fennmarad a hitelállomány bővülése, a hitelezés túlfűtöttségéről ugyanakkor egyik szegmensben sem lehet beszélni.

A moratóriumban részt vevő sérülékeny adósokhoz a teljes hitelállomány 10-12 százaléka tartozik, ez kezelhető mértékű banki kockázatot jelent. A hitelkockázatok pénzintézetekre és a makrogazdaságra gyakorolt hatását ugyanakkor mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága alacsony szintű, nemzetközi és a ko-

rábbi válsággal való összehasonlításban is, emellett az MNB makroprudenciális eszköztárával (adósságfékszabályok) is támogatja, hogy az eladósodás egészséges mederben maradjon. A hazai bankok tavaly mintegy 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami európai uniós összehasonlításban is prudens tartalékképzésnek számít.

A központi bank főosztályvezetője közölte azt is: vizsgálatuk szerint egy 2022 júniusáig tartó moratórium esetében a lejárat időpontja az eredetihez képest 3,5 évet meghaladóan tolódna ki a hitelek több mint felénél. A teljes visszafizetendő összeg pedig a lakáshitelek több mint felénél 10 százalék felett, a személyihiteladósok esetében 40 százalékot meghaladóan nőne. A hosszabb futamidő és a tartozás növekedése kockázatot jelenthet. A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe.

Az MNB adatai alapján a fizetési haladék alá tartozó háztartások legalább 56 százaléka képes lenne törleszteni.

A jegybank a moratórium meghosszabbításánál fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a törlesztést.

SZAJLAI CSABA

2021/23 FIGYELŐ | 19

F_19_MNB.indd 19

2021. 06. 07. 18:11

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | MAGYAR ELEKTROMOS KISAUTÓ EGY BUDAPESTI JÁRMŰIPARI SZAKKIÁLLÍTÁSON. A NAGY AUTÓS CÉGEK KÍNÁLATA EGYRE BŐVÜL AZ E-AUTÓK TERÉN IS, AKÁR 2,5 MILLIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁS IS IGÉNYBE VEHETŐ RÁJUK

ÖSZTÖNZÉS E-AUTÓKRA A hazai árammixben domináns a nukleáris és a megújuló energia, míg a szén- és a földgáztüzelés aránya egyre csökken, sőt 2030-ra hazánk áramtermelése 90 százalékban karbonmentes lesz. A zöldiparfejlesztési eredményeinknek köszönhetően pedig 90 százalékban karbonmentes áram felhasználásával történik majd Magyarországon az elektromos járművekben is alkalmazott akkumulátorok gyártása. Az akkuk utóélete (second-life) tekintetében pedig reális az életciklusuk meghosszabbítása, például épületekben történő továbbhasznosítással – tájékoztatott az ITM. Azt vetettük fel, hogy milyen szakmai érvek alapján támogatja az állam az e-autók vásárlását és ad előnyöket ezeknek a járműveknek a közlekedésben. „A szakértők között vita van arról, hogy valóban környezetkímélők-e az elektromos járművek, hiszen az áram szén elégetésé-

vel keletkezik, valamint a lítiumionos aksik gyártása, majd ártalmatlanítása sem épp környezetbarát technológia” – jegyeztük meg.

HÁROM-HÁROM MILLIÁRD

A minisztérium közölte: a Klíma és természetvédelmi akciótervben megfogalmazott célok szerint a kormány támogatással ösztönzi az elektromobilitást. 2016 óta több mint 35 milliárd forint összegű forrást biztosított az alacsony kibocsátású közlekedésre és közösségi közlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére. A májusban közzétett két pályázati felhívásuk keretében 3-3 milliárd forintos támogatást nyújtanak tisztán elektromos autók beszerzéséhez. „Az egyik

tenderen a lakosság, civil szervezetek, egyesületek és felsőoktatási intézmények indulhatnak” – közölték. Itt a beszerzés időpontjában érvényes vételártól függően 1,5 vagy 2,5 millió forint vissza nem térítendő dotáció igényelhető gépjárművenként, három pályáztatási szakaszban. Az első benyújtási etap 2021. június 14. és 2021. július 2. között zajlik.

A másik pályázat keretében személytaxi-szolgáltatást vagy személygépkocsis személyszállítást végző személyek igényelhetnek támogatást – tették hozzá. E tenderen a megvásárolható elektromos gépjármű vételára akár 15 millió forint is lehet, a szubvenció mértéke maximum az e-autó vételárának a 45 százaléka. A pályázatok benyújtására 2021. június 14. és 2022. június 1. között van lehetőség.

FOTÓK: KOVÁCS TAMÁS, MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

PÁLYÁZAT | 2016 óta több mint 35 milliárd forint összegű forrást biztosított az alacsony kibocsátású közlekedésre és közösségi közlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére az állam – közölte lapunkkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A legutolsó, májusi pályázat szerint vételártól függően 1,5 vagy 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető e-gépjárművenként.

20 | FIGYELŐ 2021/23

F_20-21_elektromos_autok.indd 20

2021. 06. 07. 18:11

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

E-taxik vásárlására tavaly is lehetett pályázni. Megkérdeztük, hogy az előző támogatási kör milyen tapasztalatokkal zárult, hányan jelentkeztek. A tárca tájékoztatása szerint a taxihasználatú járművek többet futnak egy átlagos gépkocsinál, növelve ezzel a városi légszennyezettséget. A tisztán elektromos autók beszerzésének a dotálásával közelebb kerülhetünk az energia- és klímapolitikai céljaink eléréséhez. A 2020-as pályázati konstrukció keretében nagy volt az érdeklődés a taxihasználatú járművek beszerzése iránt. Összesen 293 pályázat érkezett 341, személytaxi-, személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás céljából beszerezni kívánt gépjármű támogatására. Az elszámolások feldolgozása folyamatos, szubvenciós összeget már 238 pályázat vonatkozásában utalt a lebonyolítást végző IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. 269 gépjármű beszerzéséhez.

Az ITM szerint a két kiírásban a korábbi évekhez képest újdonság, hogy kizárólag a gépjármű megrendelésének az igazolásával lehet pályázatot benyújtani.

Továbbá a piaci visszajelzések alapján módosultak az e-autó-vételárak és az igényelhető támogatási összegek.

Ezenkívül a tömegközlekedés zöldítése céljából a Zöldbuszprogram keretében a kormány 36 milliárd forint összegű dotációt biztosít a következő tíz évben környezetbarát elektromos buszok beszerzéséhez a 25 ezer lakosúnál nagyobb településeken. Cél a közösségi közlekedésben részt vevő autóbuszok állományának a cseréje a hazai buszgyártás ösztönzésével, az üzemeltetett járművek átlagéletkorának, a buszos közlekedés károsanyag-kibocsátási értékeinek és fenntartási, üzemeltetési költségeinek a csökkentése, továbbá az utazási szolgáltatások minőségének a javítása. Tavaly augusztusban indult el a programot előkészítő, a közösségi elektromobilitás megismerését és népszerűsítését célzó demonst-

művek száma az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben tavaly. A zöldrendszám kiadásának a felülvizsgálata folyamatosan zajlik. A forgalmi rendszámra kötelezett, de tisztán elektromos meghajtású motorkerékpárok is zöldrendszámra jogosulttá váltak. Az üzemben tartók a járművek környezetkímélővé való besorolását műszaki vizsga vagy hatósági szemle alkalmával kérhetik. Az új előírások augusztus 11-én lépnek hatályba, ezután a környezetkímélőként bejegyzett motorkerékpárok első forgalomba helye-

E-KERÉKPÁROK, E-BUSZOK

Mint folytatták, a kormány 2020 őszétől egymilliárd forintos keretösszeggel támogatja az elektromos rásegítésű kerékpárok vásárlását pályázat keretében, amelynek eddig hét fordulója nyílt meg, s idáig mintegy 3500 e-bicikli kedvezményes megvételéhez járult hozzá közel 376 millió forinttal. A támogatás maximális mértéke a vételár 50 százaléka, pedálszenzoros kerékpárok esetében legfeljebb 90 ezer, nyomatékszenzorosoknál pedig maximum 150 ezer forint. Egyszerűsödött a pályázati elszámolások folyamata, így már nem szükséges benyújtani és megkötni sem az adásvételi szerződést. Csökkentek az adminisztrációs terhek is, ezzel jelentősen rövidült az ügyintézés ideje, felgyorsítva a szubvenciós összegek kifizetését. Az ITM tavalyi e-autó- és e-robogó-támogatása mintegy 6 milliárd forinttal segítette hozzá az embereket több mint kétezer közlekedési eszköz beszerzéséhez.

ELEKTROMOS MOTOR ÉS ROBOGÓ AZ IFKA IPARFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. ELEKTROMOBILITÁSI KÖZPONTJÁBAN. E-MOTOROKRA MOST NEM, VISZONT E-KERÉKPÁROKRA AD TÁMOGATÁST A KORMÁNYZAT

rációs mintaprojekt, melynek folyamán egy hónapra elektromos autóbuszok jelennek meg vidéki nagyvárosokban.

ZÖLDRENDSZÁM, TÖLTŐHELYEK

Felvetettük, hogy a tárca felülvizsgálta-e a zöldrendszám kiadásának a feltételeit, változott-e valamit a protokoll a korábbiakhoz képest. Az ITM válaszából kiderült, hogy az újonnan forgalomba helyezett alternatív hajtású jár-

zésükkor világoszöld alapszínű hatósági jelzést kapnak.

A már használatban lévő járművek üzemben tartói is időszakos vizsgálaton vagy szemlén kérhetik a környezetkímélővé történő besorolást, ezt követően végeztethetik el a rendszám cseréjét.

Az ITM a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatbázisára hivatkozva arról tájékoztatott, hogy 2021 márciusában összesen 183 településen működtettek engedélyes elektronikus töltőállomást, így biztosítva az e-autók menetbiztonságát.

PINDROCH TAMÁS 2021/23 FIGYELŐ | 21

F_20-21_elektromos_autok.indd 21

2021. 06. 07. 18:11

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ELLENZÉK: NYELVTUDÁSDEFICIT ÉS DK–JOBBIKÖSSZEBORULÁS

A Fudan (Futan) Egyetem elleni múlt hét végi tüntetés arról szólt, hogy Karácsony Gergely visszavegye az ellenzéken belül a kezdeményezést, ugyanis három hete – saját politikai hibájából – folyamatosan védekezésre kényszerül – mondták lapunknak az ellenzéki előválasztási folyamatra rálátó forrásaink. A következő hetekben derül ki, hogy a főpolgármester képes-e arra a politikai mutatványra, hogy kiszabadul a szorításból és tematizálni tudja a közbeszédet. Karácsony érzékelte, hogy az előző hetek kommunikációja nagyon rossz pálya, a nyelvtudásával kapcsolatos negatív hírek az elevenébe vágnak, azok hitelességi deficitként jelentkeznek.

HOMÁLYOS MÚLT

A politikai térben ugyanis a városvezető aktív politikai szerepvállalása óta úgy jelenik meg, mint urbánus, értelmiségi fiatal, aki önazonosnak tűnt: szociológusként az ELTE-n diplomázott, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen lett tanársegéd és adjunktus. Emellett egy elemzőcégnek lett a kutatásvezetője, elemzőként jelent meg a televízió-műsorokban. Eközben – erről több, a nyilvánosság számára elérhető életrajzában elfeledkezett megemlékezni – a Gyurcsány-kormány Horn Gábor (SZDSZ) vezette koalíciós állam-

titkárságán volt tanácsadó. Arról megoszlanak az információk, hogy 2004-től vagy 2006-tól végezte-e ezt a tevékenységet, de az biztos, hogy 2008-ig dolgozott a kabinetnek. Ennek eltitkolására az a racionális magyarázat, hogy 2009-től épp a Gyurcsány-kormány politizálását, teljesítményét, stílusát elutasító, nem sokkal korábban megalakult Lehet Más a Politika (LMP) tagja, majd kampányfőnöke, 2010-től országgyűlési képviselője volt.

De most nem is elsősorban a politikai bakugrásainak a sora, az LMP elhagyása, a Párbeszéd megalakítása, a Bajnai Gordonnal való szövetségkötése, majd az Együtt elhagyása, az MSZP miniszterelnök-jelöltségének 2018-as elvállalása hozta kínos helyzetbe. Ezt el lehet ugyanis könyvelni a politika természetének, az álláspontok gyors váltogatásának. A nyelvtudás és a nyelvvizsga hiánya már inkább az elevenébe vág. Ezzel az eddigi politikai életútjának az építkezése, a városi, „tudós”, européer karaktere semmisülhet meg. Korábban a pártja honlapján az jelent meg, hogy PhD-je van. Erről gyorsan kiderült: nem igaz. Arra is fény derült, hogy csak egyetemi, lektori angolnyelv-vizsgája van, ami nem egyenértékű az állami vizsgával. Ráadásul a 2000-es évek elején a Budapesti Corvinus Egyetem belső szabályzata alapján két nyelvvizsgával lehetett csak tanársegédként elhelyezkedni az intézményben. Az Oktatási Hivatal felvette a kapcsolatot az univer-

ELŐVÁLASZTÁS A háttérben pártalkuk döntik el, hogy az ellenzéki előválasztáson a 106 egyéni körzetben kik nyerik meg az indulás jogát. A miniszterelnökjelölti verseny sem nyílt, bár az előre győztesnek kikiáltott Karácsony Gergely „beragadt” a startvonalnál.

zitással. Karácsony tehát több fronton is defenzívába került, ami az ellenfelek számára olyan lehetőség, amelyet ki is használhatnak. S forrásaink szerint a városvezető nem lehet nyugodt, hiszen főpolgármesteri tevékenysége együtt jár olyan ügyekkel, amelyek még ellene fordíthatók.

ESÉLY A JAVÍTÁSRA?

Karácsony Gergely, miután beragadt a miniszterelnök-jelölti startvonalon, politikai lehetőséget látott meg a kormányzat tervezett céljának, a kínai Fudan Egyetem budapesti létrehozásának a megakadályozásában. Bár a tervek már több hete ismertek voltak, és a városvezető fél gőzzel bele is állt az egyetem elleni tiltakozásba, most már nem főpolgármesterként, hanem egyértelműen miniszterelnök-jelölti minőségében kezdett politizálni a Fudan ellen. A múlt heti több ezer fős megmozduláson Kína hivatalos politikája ellen is felemelte a szavát. Ezzel nehéz diplomáciai terepre tévedt, hiszen az ázsiai ország már most gazdasági nagyhatalom, a következő évtizedekben pedig át is veheti a vezetést a gazdasági versenyben az Egyesült Államoktól. A kommunista párt irányította távol-keleti óriás a kapitalista megméretésben hagyja el nemsokára Washingtont. Magyarország gazdasági érdeke távlatilag sem az, hogy magára haragítsa Pekinget. Az elmúlt időszakban a kínaiak több ezer munkahelyet teremtettek hazánkban, a befektetők esetleges elidegenítésével politikai értelemben nem járna jól egy jövőben esetlegesen megalakuló új baloldali kormány

22 | FIGYELŐ 2021/23

F_22-23_elovalasztas.indd 22

2021. 06. 07. 18:12

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TIBETI AKTIVISTA KARÁCSONY GERGELLYEL. KÍNA POLITIKÁJÁT KRITIZÁLJA A FŐPOLGÁRMESTER. A TÜNTETÉST SZÖVETSÉGESEI MÁR NEM VÁLLALTÁK BE

sem. Hogy az ellenzék a hangzatos Kínaellenes politikai nagyotmondásában sem egységes, jól mutatja, hogy a demonstráción nem vett részt Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára, a DK kormányfőjelölti favoritja és Gyurcsány Ferenc sem. A kínai vakcina elleni médiabeli támadás és az egyetemmel szembeni néhány nyilatkozat még belefért számukra, viszont az ázsiai nagyhatalom elleni tüntetés már nem.

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

KARÁCSONY EREJE

A polgármester hitelességének esetleges elvesztése tehát a legnagyobb veszélye a mostani folyamatoknak. Egyes szakértők szerint jobban járt volna, ha azt az utat választja, amelyet néhány éve a lengyel Donald Tusk. Ő bevallottan gyengén beszélt angolul, de azt hangúlyozta, hogy az európai politikában való szerepvállalása miatt rövid idő alatt erős tárgyalási szintre javítja a nyelvtudását. Ez sikerült is neki; 2014 és 2019 között a biztos háttérnek köszönhetően el tudta látni az Európai Tanács elnöki tisztségének a feladatait. Forrásaink szerint Karácsony is elismerhette volna gyengeségét, bevállalva, hogy ledolgozza ezt a hátrányát. Ehelyett azonban hiúsági kérdést csinált az ügyből: néhány, láthatóan betanult mondat-

tal angolul jelentkezett be egy lengyelországi konferenciára. Ott viszont a panelbeszélgetésen majd tényleg szabad stílusban kell angolul megszólalnia, és az újságírói kérdésekre is tudnia kell válaszolnia. A városvezető tehát emelte a tétet; fel kell mennie erre a pályára, amit el is engedhetett volna.

Tény az is, hogy politikai értelemben a főpolgármester Budapesten sem önálló entitás, hiszen pártja, a Párbeszéd mindössze 1 százalékos támogatottságú. Valójában a Fővárosi Közgyűlésben a legnagyobb frakcióval rendelkező, Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció a meghatározó a budapesti cégek irányításában is. Nem kétséges, hogy egy jövő évi esetleges ellenzéki győzelem esetén sem Karácsony lenne a kormány valódi vezetője, hanem a baloldal legnagyobb ereje, a DK és a Jobbik, amely megszilárdította helyzetét a közvélemény-kutatásokban.

DK–JOBBIK-SZÖVETSÉG

Racionális megoldást választott a két párt.

A 106 egyéni választókerületben láthatóan megegyeztek és leosztották egymás között a körzeteket. Sorozatosan jelentik be,

hogy hol, melyik jelölt javára lépnek viszsza az előválasztáson. Amennyiben nem ismernénk a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetet, hideg fejjel átgondolt, logikus lépésnek tarthatnánk a bal- és a jobboldali párt szövetségét. Csakhogy tudjuk: a DK és a Jobbik ádáz ellenségek voltak az utóbbi évtizedben. A 2003-ban alakult Jobbik Gyurcsány Ferenc 2006os őszödi beszéde szeptemberi nyilvánosságra kerülésének köszönhette politikai térnyerését. A szésőjobboldali, antiszemita, kormány- és Gyurcsány-ellenes attitűd repítette őket először az Európai Parlamentbe, majd a magyar Országgyűlésbe. A DK 2011-es megalapítása – Gyurcsányék kiválása az MSZPből (a szerk.) – után az Orbán-kormány mellett a Jobbikot jelölte meg fő politikai ellenfeleként. Most viszont egymás után jelentik be, hogy kölcsönösen visszalépnek a másik javára az egyéni körzetekben.

Erre már azt sem lehet mondani, hogy a Fidesz kényszerítette ki az összeborulásukat, hiszen az előválasztási folyamatban a pártok körön belüli versengéséhez a kormánypártnak semmi köze nincs.

PINDROCH TAMÁS

2021/23 FIGYELŐ | 23

F_22-23_elovalasztas.indd 23

2021. 06. 07. 18:12

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TÚL A DIPLOMÁN

FELSŐOKTATÁS | Gyorsan helyezkednek el és jól keresnek a frissen végzett informatikusok, értékes a műszaki és a gazdasági diploma, megtérül a mesterképzés – egyebek mellett ezek állapíthatók meg a diplomáspálya-követési rendszer adatsoraiból, amelyeket az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elemzési főosztályának a kiadványa rendszerezett. szerzése után alig több mint bruttó 200 ezer forintot kaptak.

MEGÉRI A MESTERKÉPZÉS

A diplomáspálya-követési adatokból kiderül az is, hogy a legtöbb tudományágban megéri még két évet ráhúzni a BA-, valamint a BSc-képzésre, mesterdiplomával ugyanis százezer forinttal vagy akár annál is többel nőhet egy frissen végzett egyetemistának a bére. Két évvel ezelőtt az ebbe a körbe tartozó informatikusok bruttó 600–700 ezer forintot kerestek, de félmillió körül volt az átlagjövedelmük az állam-, a gazdaságtudományi és a műszaki végzettségűeknek is. Valamelyest meglepő ugyanakkor, hogy a bölcsészettudományi és

a művészeti képzésekben nem volt szignifikáns a bérkülönbség a friss alap- és mesterdiplomások között. Előbbiek esetében valamivel 300 ezer forint alatt, utóbbiaknál pedig csak kevéssel e fölött alakultak a fizetések. Ráadásul az MA-képzésre járt bölcsészeknek kevesebb mint a 80 százaléka végzett diplomásmunkát a vizsgált év decemberében, szemben például az informatikusokkal és a műszaki foglalkozást választókkal, akiknél 95 százalék fölötti volt ez az arány. A már említett orvosok mellett érdemes kiemelni a szintén osztatlan képzésben tanuló jogászokat, akik egy esztendővel a diplomázásuk

FOTÓ: OLÁH TIBOR, MTI

Félmillió forintot megközelítő bruttó bér – ennyi volt a 2017–18-as tanévben alapképzést abszolváló informatikushallgatóknak a 2019-es havi átlagkeresete. Ezzel ők vezetik az alapszakot végzettek jövedelmi rangsorát, megelőzve a szintén 400 ezer forint felett kereső műszaki és államtudományi képzettséget szerzőket, valamint a tudásukat osztatlan képzésben elsajátító orvosokat és más egészségügyi szakembereket. A lista végén a művészetközvetítési és a pedagógusképzésben tanulók állnak, akik egy évvel az alapdiplomájuk meg-

24 | FIGYELŐ 2021/23

F_24-25_diplomas_palyakezdok.indd 24

2021. 06. 07. 18:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | A DEBRECENI EGYETEM RENDHAGYÓ DIPLOMAOSZTÓJA. A LEGTÖBB FRISSEN VÉGZETT EGY-KÉT HÓNAPON BELÜL MUNKÁT TALÁL

után átlagosan 300 ezret kerestek, több mint százezerrel kevesebbet egy rezidens illetményénél.

ÉRTÉKES DIPLOMÁK

Az OH-jelentés részletesen bemutatta továbbá, hogy a különböző képzési területeken mely egyetem alapdiplomájával mennyit kerestek 2019-ben az egy évvel korábban abszolváltak. Az agráriumban a Budapesti Corvinus Egyetemen frissen végzettek kapták a legmagasabb átlagbért, bruttó 430 ezer forintot. A bölcsészettudományi rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) diplomázók vezették 300 ezres átlagjövedelemmel, a gazdaságtudományok területén a Corvinus volt hallgatói domináltak (460 ezer), az informatikában és a műszaki területen pedig a műegyetemisták (610 ezer). Művészeti vonalon a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a kaposvári univerzitás diplomáját megszerzetteknek fizették a legmagasabb, 400 ezer forint feletti bért. A társadalomtudományok területén a győri Széchenyi István Egyetemen, a természettudományos szférában pedig az egri Eszterházy Károly Egyetemen tanulók álltak a fizetési lista élén, egyaránt 320 ezer forint körüli illetménnyel.

Az osztatlan képzésben oktatott orvosok körében a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem 2018-ban végzett hallgatóinak 440 ezer forint körüli bére volt a legmagasabb két évvel ezelőtt. A jogászoknál a Károli Gáspár Református Egyetem és az ELTE könyvelhette el az ebből a szemszögből legértékesebb oklevelet (375, illetve 335 ezer forint). Az osztatlan agrárképzésben részt vettek közül pedig a Soproni Egyetem alumnijai büszkélkedhettek a legnagyobb, bruttó 380 ezres átlagkeresettel.

A béreket a foglalkoztató ágazata szerint is rangsorolta a hivatal, méghozzá úgy, hogy összevetette a 2012-ben és a 2018-ban végzett alapszakosok 2019-es átlagjövedelmét. A már hét éve diplomásoké 474 ezer forint volt, az újoncoké pedig 345 ezer. Mindkét vizsgált csoportnál azok kerestek a legjobban, akiket a villamosenergia- vagy a feldolgozóiparban, az információ-kommunikáció világában, továbbá pénzügyi, biztosítási vagy műszaki, tudományos területen alkalmaztak. A versenyszféra mindkét kör esetében többet fizetett, mint a közszféra.

SOK AZ EGYETEMISTAKÉNT DOLGOZÓ Sokat elárul a munkaerőpiaci keresletről, hogy az informatikusoknak csaknem a kétharmada már a diplomaszerzés előtt munkába állt. Bár a fizetések ebben a szakmában a legkimagaslóbbak, és hatalmas a kereslet a piacon az IT-szakembe-

TÁJÉKOZATLANSÁG AZ IT-TERÜLETTEL KAPCSOLATBAN Az IThon.info információs platform májusi felméréséből az derült ki, hogy a tájékozatlanság és a téves önismereten alapuló előítélet az egyik oka az egyre nagyobb méreteket öltő informatikaiszakemberhiánynak. A kutatás szerint ugyanis a pályaválasztók jóval kevesebb IT-területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint amennyi létezik. Ráadásuk a fiatalok harmada hiszi azt, hogy nincs érzéke az informatikához, holott a többségük esetében éppen ennek az ellenkezője az igaz.

rek iránt, az egyetemi informatikai szakokra jelentkezők számának alakulása az elmúlt két esztendőben nem mutatott kiugró emelkedést. Sőt jelentősen visszaesett a 2019-es csúcshoz képest, amikor több mint 9700-an próbáltak bejutni valamely univerzitás informatikai képzésére. (Lásd infografikánkat!)

A felsőoktatási tanulmányaik utolsó hónapjában már dolgozók listáján az informatikusok után a gazdaságtudományi, a hitéleti és a műszaki képzésben részt vevők állnak, akik közül minden másodiknak volt munkája az oklevél átvétele előtt. Ám még az ennek a sor9731

8075

7558 6609

INFORMATIKAI ALAPKÉPZÉSRE /*1*390*?ö0 8? 2& ’12 ’13

’14

’15

’16

’17

*Nappali, általános felvételi eljárás.

’18 ’19 ’20 ’21 Forrás: Felvi.hu

nak a végén lévő művészetközvetítési és természettudományi terület esetében is a hallgatók mintegy 29 százaléka folytatott már a felsőfokú végzettségének a megszerzése előtt keresőtevékenységet.

Jó hír a friss alapdiplomásoknak, hogy a 2017–18-as tanévben abszolvált hallgatóknak az átlagos elhelyezkedési ideje mindössze hét hét volt. Nem meglepő, hogy a leggyorsabban, egy hónap alatt az informatikusok találtak maguknak munkát. Az osztatlan képzésben újonnan végzett pedagógusoknak azonban még egy hónap sem kellett, hogy munkába állhassanak, de az ebből a szempontból „sereghajtó” orvosoknak és jogászoknak is csak két és fél, illetve három hónapnyi álláskeresési időre volt szükségük.

Szintén sokatmondó adat, hogy a diplomások hány százalékából lett később vállalkozó. A jelentésből az derül ki, hogy a 2012-ben végzettekből 2019-re a művészeti képzettséget szerzettek közül váltak a legtöbben egyéni vállalkozóvá, több mint a 30 százalékuk.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/23 FIGYELŐ | 25

F_24-25_diplomas_palyakezdok.indd 25

2021. 06. 07. 18:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

26 | FIGYELŐ 2021/23

F_26-28-Vereczkey.indd 26

2021. 06. 07. 18:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

VÁRJÁK AZ UNIÓS FORRÁSOKAT A járvány harmadik hullámának a lecsillapodását követően több közgazdász és elemző is úgy látja, hogy jelentős felpattanás várható a második fél évben a magyar gazdaságban. Hogyan ítéli meg az idei kilátásokat?

– A kamarai munka szépsége abban rejlik, hogy az ember nagyon sok vállalkozás vezetőjével, gyakorló szakemberrel tud kapcsolatot tartani, és a testületeinkben részt vevők is elősegítik a véleményalkotásukkal, hogy a kamara elnöke ne csak a saját véleményét oszsza meg a nyilvánossággal. Röviden válaszolva azt mondhatom, hogy mindenki optimista, a hosszabb felelet azonban árnyaltabb. Rengeteg olyan bizonytalansági tényező van a világgazdaságban, amelynek a hatását nehéz megítélni. A kockázati tényezők közül csak a leglényegesebbeket emelném ki. A turisztikai és a vendéglátóipari szektorban még nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen időtávon tud helyreállni a nemzetközi turizmus. Sok területen hiány van a szakképzett munkaerő terén.

2021-ben dinamikus bérnövekedés várható, amely nem tudni, mennyiben szolgálja a versenyképességünket. A hitelmoratórium vége elindíthat egy lánctartozási folyamatot, amelyben a csődeljárások száma növekedhet. A magyar gazdaság azonban válságállónak bizonyult tavaly és az idén is. Ez év első negyedében 1,9 százalékkal haladta meg a teljesítménye az előző három hónapét, annak ellenére, hogy a működését korlátozó járványkezelési intézkedések voltak hatályban. Az Eurostat adatai alapján a hazai gazdaság Románia, Bulgária és Ciprus után a negyedik leggyor-

VERECZKEY ZOLTÁN | „A kormányzattal való kamarai együttműködés a válság időszakában ugyanúgy, mint azt megelőzően, értéket teremtett. Úgy véljük, hogy ezt a win-win helyzetet továbbra is fenn kell tartani” – mondta a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a Figyelőnek. Jelezte: felfokozott a megnyíló uniós források iránti várakozás; a kamara minden lehetséges módon segíteni kíván a pályázatfigyelési és tanácsadási munkában.

sabb bővülést érte el Európában. 2021 márciusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,616 millió fő volt; ez a múlt esztendő azonos időszakának adatát 41 ezer, míg az előző hónapét 66 ezer fővel haladta meg. Az elmúlt tíz évben Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. Tavaly hazánk Észtország és Írország után a harmadik legmagasabb beruházási számot érte el az EU-ban, 27,3 százalékot mutatott a rátánk. Így a magyar válságkezelés a nagy gazdasági erejű nyugateurópai országokkal és a visegrádi államokkal összevetve egyaránt eredményes volt. Megalapozottan mondhatjuk, hogy az idén 5 százalék körüli gyarapodást érhet el a hazai gazdaság.

– Az országos növekedési várakozás ismeretében Pest megye gazdasága milyen ütemben bővülhet?

– Pest megyét a kedvező földrajzi elhelyezkedése és a közlekedési infrastruktúra fejlettsége mindig is az ország második legnagyobb gazdasági potenciálú területévé tette. Itt állítják elő a magyar GDP 17-18 százalékát. A megyében 2020-ban 2019-hez viszonyítva nőttek a beruházások. Tavalyelőtt 733,9 milliárd forint invesztíciót valósítottak meg itt, míg a múlt évben 100 milliárddal nagyobb értékű, azaz 833,5 milliárd forintos beruházást hajtott végre Pest gazdasága, miközben az exportja is bővült. Azokban az ágazatokban, ahol a válság kikerülhetetlenül érintette a vállalkozások működőképességét, ott a mi cégeink sem tudtak kimaradni a negatív folyamatokból. Ez el-

sősorban a vendéglátás és a turizmus területén, illetve a kapcsolódó és a személyi szolgáltatások körében jelentkezett a legnagyobb mértékben. Ennek hatására a munkanélküliség, ha kismértékben is, de nőtt. A megye 2019-ben a többiek körében még dobogós volt az 1,8 százalékos munkanélküliségi rátájával, amely mostanra 3,6-esre emelkedett.

– Hogyan értékeli a kormányzat és a kamara együttműködését, miként tudja ellátni a gazdaság egészét érintő érdekvédelmi funkcióját a megyei szervezet?

– A gazdaságot sosem lehet egy pillanat megragadásával értékelni. Ha röviden visszatekintünk a válság előtti csaknem egy évtized munkájára, 2010 és 2019 között a kamara által is támogatott patrióta gazdaságpolitika valamennyi makrogazdasági mutatót tekintve kivételes eredményeket produkált. Azt lehet mondani, hogy ebben a munkában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelentős mértékben részt vett, s javaslatainkat a kormányzat minden esetben meghallgatta és támogatta. A válságkezelés folyamán hozott gazdasági intézkedések döntő többsége a kamarával történt egyeztetést követően jelent meg.

A kamarai javaslatok közül nagy port kavart az iparűzési adó kérdését érintő indítványunk. Ennek a tehernek a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektor irányában megvalósuló 50 százalékos csökkentése mintegy 185 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Javaslatunkra a helyi adók mértékét befagyasztották, a vendéglátás áfája a célzott házhoz szállítás 2021/23 FIGYELŐ | 27

F_26-28-Vereczkey.indd 27

2021. 06. 07. 18:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

esetén 5 százalékra csökkent, a munkahelymegtartás biztosítására a bérkompenzáció folyamatosan rendelkezésre állt, és az idei első negyedévtől kezdve a folyósítás feltételei is javultak. A kormány beruházásélénkítési programot alakított ki, s felvetésünkre fogyasztást generáló intézkedéseket is életbe léptetett, például a SZÉP-kártyán lévő pénzek korlátozás nélküli felhasználásáról. Az egyik leglényegesebb válságkezelő intézkedés a hitelhez jutás feltételeinek a javítása volt 100 milliárdos keretösszegben. Ennek következtében maximum 10 millió forintos kamatmentes újraindítási gyorskölcsönhöz juthatnak a mikro-, kis- és középvállalkozók 55 TEÁOR-szám esetében. A tevékenységi köröket úgy állapítottuk meg, hogy azok a vállalkozások juthassanak nagyon gyorsan türelmi idővel biztosított kamatmentes kölcsönhöz, amelyek a kríziskezelés folyamán a korlátozó intézkedések miatt teljes leállásra kényszerültek. A Széchenyi-hitelkártyaprogram igen kedvező vállalkozói fogadtatása igazolja, hogy 19 évvel ezelőtt egy olyan meghatározó elemét hoztuk létre a pénzügyi eszköztárnak, amely időtállónak és válságállónak bizonyult. Célunk, hogy segítsünk a likviditás terén a dimenzióváltásra készülő vállalkozásoknak, biztosítsuk a beruházások pénzügyi feltételeit, valamint figyeljünk a technológiaváltás, a zöldenergia, a digitalizáció, az innováció, a kutatás-fejlesztés kiszolgálására. 2020-ban a „hagyományos” és a krízishitelek keretében 1056 milliárd forint hiteligény befogadása mellett mintegy 650 milliárdos szerződéskötés valósult meg, több mint 40 000 igénylést nyújtottak be, s mintegy 30 000 hitelügylet esetében létrejött a kontraktus. 2021 első négy hónapjában több mint 14 000 kérelmet adtak be, és hozzávetőleg 13 000 szerződést kötöttek 313 milliárd forint értékben. A Széchenyi-kártya-program keretében a 2002-es indulástól napjainkig 340 ezer hitelügylet jött létre, a megkötött szerződések összege elérte a 3300 milliárd forintot.

– Hogyan készülnek a Pest megyei vállalkozások és a kamara a megnyíló európai uniós források lehetőségére?

– A megyei kamara 2002-ben, küldöttgyűlésen fogalmazta meg azon igényét, hogy Pest megye ne kerüljön az

EU-s térségi besorolásban a Budapesttel együtt létrejövő Közép-Magyarország régióba. Az Európai Unióban két költségvetési ciklusnak kellett eltelnie úgy, hogy a Pest megyei vállalkozások – noha a terület adatai erre a besorolásra önállóan nem adtak volna lehetőséget – kimaradtak a közösségi fejlesztési forrásokból.

Nem lehet azon csodálkozni, hogy felfokozott a várakozás, és a kamara minden lehetséges módon eleget kíván tenni a pályázatfigyelési, ismeretterjesztési és tanácsadási kötelezettségének. Ezen a téren együttműködünk a szakmai operatív programokat felügyelő kormányzati szereplőkkel és a Széchenyi Programirodával, emellett Pest megye önkormányzati vezetésével és önkormányzataival élő munkakapcsolatban vagyunk. A napokban egyeztettünk a mikro-, kis- és középvállalkozások üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések operatív programjáról (a GINOP-ról). A támogatás formája feltételesen vissza nem térítendő lesz. Az első benyújtási időszak 2021. június 28án 12 órától 2021. július 5-én 12 óráig tart. A kedvezményezetti körbe azok a

NÉVJEGY 1954-ben, Budapesten született. Közlekedési üzemmérnök, mérlegképes könyvelő, az állam- és jogtudományok doktora.

A Volánbusz Zrt. vezérigazgatója volt 1998 és 2002 között, majd a VÁTI NKft. vezérigazgatójaként dolgozott 2010– 11-ben. A Közlekedéstudományi Intézet ügyvezető igazgatója volt 2014–18ban.

1999 óta a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) elnöke. 2000-től 2016-ig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke volt, majd 2020-tól napjainkig ismét ezt a tisztet tölti be.

Időközben, 2010-től 2015-ig a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének az elnökeként is tevékenykedett.

2002-ben Baross Gábor-díjat kapott, 2014-ben kiérdemelte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje díjat.

mikro-, kis- és középvállalkozások tartoznak, amelyeknek legalább egy teljes lezárt üzleti évük van. A feltételek közül kiemelném, hogy a fejlesztés nem valósulhat meg Budapest területén, és a projekt elszámolható összköltsége nem haladhatja meg a vállalkozás legutolsó lezárt teljes üzleti esztendeje árbevételének a másfélszeresét. A szubvenciós öszszeg 10 milliótól 629,3 millió forintig terjed. A pályázati kiírás sokkal több részletszabályozást tartalmaz majd. Az 1–9 főt foglalkoztató cégek 99 millió, a 10– 49 főt alkalmazók 299 millió, a középvállalkozások 650 millió forint maximális elszámolható összköltséggel kalkulálhatnak. Az eddig hiányzó EU-s pályázati pénzek után bármilyen mértékű forrásbővülés nagyot fog lökni a megye növekedési ütemén, és természetesen ne feledkezzünk meg a megyét érintő kormányzati támogatások kedvező hatásáról sem.

– Mi a véleménye, a világjárvány milyen tapasztalatokat hozott a vállalkozások működésében?

– A világ gyorsuló változáson megy keresztül, a pandémia ezt drasztikus módon mindenki számára testközelbe hozta.

Arra is rávilágított, hogy nem elég csupán a technológiába és az eszközökbe beruházni, ugyanilyen fontos a humán erőforrás kérdése. A rendelkezésre álló szakképzett munkaerő egészségének a megőrzése nemcsak az egyén érdeke, hanem a munkáltatóé és a társadalomé is. Ezért azt várom, hogy a foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosok, orvosszakmai magánvállalkozások ne periferiális szereplői legyenek egy-egy vállalkozás életének, hanem az őket megillető helyre kerüljenek. Azt is remélem, hogy az egészségügyi kormányzat egy esetleges újabb kihívás felbukkanásakor jobban támaszkodik majd a munkahelyeken dolgozó mintegy 1800 orvos védekezésben való aktív részvételére. Bízom abban, hogy nem lesz negyedik hullám, de én is úgy gondolom, hogy a koronavírus még hoszszú ideig velünk marad. Ezért fenn kell tartanunk azokon a munkahelyeken, ahol gyakoriak a találkozások, a védekezés olyan formáit, mint az orrot és szájat eltakaró maszk, valamint a sűrűn történő fertőtlenítés. Úgy vélem, jó úton járunk, és komoly az esély arra, hogy győztesen jövünk ki a válságból.

TÓTH BALÁZS

28 | FIGYELŐ 2021/23

F_26-28-Vereczkey.indd 28

2021. 06. 07. 18:13

| CÉGVILÁG |

FEL KELL KÖTNIÜK A NADRÁGOT

BESZÁLLÍTÓK | A megrendelők részéről erős elvárás a kiadáscsökkentés, miközben az elektromos- és önvezetőjármű-fejlesztési trendek miatt egyre fontosabbá válnak a drága, költségigényes beruházások.

Némi közhelynek számít, hogy a járvány átalakítja az autóipari beszállítói iparágat (más beszállítói szegmensekkel együtt). Erről felesleges lenne komoly elemzésbe bocsátkozni, tekintettel arra, hogy e tényről már tavaly is komoly kutatások és értekezések szóltak. Az azonban kevesek számára egyértelmű, hogy nemcsak új láncok, piacok és igények alakítják a jövőben az iparágat, hanem egy teljesen új ritmus is. Ez a szektor szintén ciklusokhoz, szezonokhoz kötött, s erre az évtizedek alatt komoly know-how-t és elemzői hátteret építettek ki a cégek. Ezek egy részét dobhatják a kukába. Természetesen a technológia marad, de ha lehet, azon sem árt javítani, ha már így alakult…

Közel sem csak arról van szó viszont, hogy a szállítások csúsztak, fennakadások voltak, hiszen ezek a hírek unalomig ismertek. Sajnos ennél sokkal összetettebb a probléma: rendkívüli módon felerősödött az a paradigmaváltás a járműiparban, amely még jó pár évvel a járvány előtt indult el.

Leegyszerűsítve: a beszállítóknak eddig is magas mércének kellett minőségben, pontosságban (just in time) megfelelniük, versenyképes áron. A mai szétszakadt vagy csak meggyengült láncok azonban gyorsan regenerálódhatnak. Ami már nagyobb gond, hogy a keresleti szokások változnak, Európa egykori ipari központi szerepe pedig gyengülni látszik.

FOTÓ: GETTY IMAGES

STAGNÁL ÉS INGADOZIK

Az óriási autóipar egésze stagnál, sőt a pandémia alatt csökkent is a globális eladás. A belső égésű motorokkal gyártott gépkocsik teret veszítenek, az elektromos forradalomban pedig az öreg kontinens 2021/23 FIGYELŐ | 29

F_29-31_beszallito_ipar.indd 29

2021. 06. 07. 18:13

| CÉGVILÁG |

gondolni a pandémia előtt, hiszen ezen a területen rendkívül erős kohéziók mutatkoztak az EU-ban.

GYORSULNAK A CIKLUSOK

A Deloitte minap közzétett stratégiai előrejelzése minden lehetséges forgatókönyvre felkészíti a piaci szereplőket, hogy a megfelelő időben a megfelelő döntéseket hozhassák meg. Az autóiparban ugyanis nemcsak az elektromos meghajtás, hanem a digitalizáció is egyre nagyobb teret nyer: mind a gyártási folyamatban, mind pedig a végtermékek, azaz a járművek kényelmi, sőt önvezető funkcióiban. Ez – kis túlzással – azt jelenti, hogy rövidesen egy új generációs autó megjelenéséhez akár egy szoftverfrissítés, illetve pár apró dizájnelem is elegendő lesz. Nem árt tudni, hogy egy-egy nagyobb sorozatban gyártott gépkocsi három igen eltérő teljesítménye mögött nagyon sok esetben ma már egy-egy szoftveres paraméter a különbség csupán.

Ráadásul a beszállítói iparágnak nemcsak ezekre kell felkészülnie, hanem a geopolitikai tényezőkre, például a gyártás, összeszerelés áthelyezésére, áttelepítésére. Ezen túlmenően a klímavé-

delmi szabályozások szigorítására, a megrendelésállomány változására, valamint a hatalmas és erős pénzügyi, tárgyalási helyzetben lévő, jellemzően multinacionális szerződéses gyártók, azaz OEMek (Original Equipment Manufacturer) árnyomására is.

Az OEM-ek azok a beszállítók, amelyek az adott alkatrészeket közvetlenül az adott járműmárka összeszerelő üzemeinek, az új autókhoz szállítják, de a gyártás terén külső vállalatnak számítanak.

Ha használt járműbe vesszük őket, akkor ezek „gyári”, nem pedig utángyártott minőségi szintű alkatrészek. A mai márkák sok ezer kisebb beszállító és pár tucat nagy OEM komponenseiből, illetve komplett részegységeiből állnak. Például a hajtásláncokat, a sebességváltókat, az elektromos alkatrészek többségét sem maguk állítják ma már elő, nyílt szabvány szerint gyártott hozzávalókban (is) gondolkodnak.

Kicsit olyan a helyzet, mint a nyílt forráskódú szoftverek esetében, amelyek segítségével önállóan is lehet egyedi kialakítású honlapot készíteni.

FOTÓ: CSAPÓ BALÁZS, KISALFÖLD

csak hellyel-közzel tud talpon maradni.

A patinás német, olasz és francia gyártói csoportosulások főbb piacai is Amerikába, Ázsiába tevődnek át. Közben régiónk gyártási-összeszerelési szerepe nő még ugyan, de már csak stagnáló, bajban lévő, nem pedig stabilan növekvő nyugateurópai jármű-előállítást szolgál ki. Egyszerűen arról van szó, hogy áthelyeződnek a hangsúlyok. Európa a karbonsemlegesség felé vette az irányt, és az ipart igyekszik ennek szolgálatába állítani, míg a világ keleti felén némileg engedékenyebbek.

A gépkocsigyártás, ahogyan maga a hagyományos belső égésű meghajtás, nem a környezet kíméléséről és a fenntarthatóságról híres. Továbbá földrészünk munkaereje is elég drága lett.

A tyúklépésben előrehaladó autóipar a saját beszállítóit is lassítja. A kialakult helyzetre pedig rátett egy lapáttal a járvány miatti leállások alatt megjelent félvezetőhiány és az összevissza ugráló kereslet. Utóbbi a nagy lezárások, szigorítások idején csökkent, majd a nyitások folyamán oly mértékig erősödött, amellyel nem tudtak számolni a gyártók.

Teljesen átírta, illetve átírja tehát a hagyományos tervezési modelleket az autóiparban az önvezetés és az elektromobilitás.

Ráadásul Ázsiát sem elsősorban az amerikai, az európai vagy a japán gyárak, illetve gyártók látják el, hanem egyre erősebbek a helyi szereplők, s közel sem csak az ismert dél-koreai márkák vagy az indiai gyártók-összeszerelők. A tucatnyi feltörekvő kínai brand is ugrott, hogy kiszolgálja – első körben – a helyi vevőket.

Bármilyen furcsa, de az uniós autóipari beszállítók szembesültek azzal, hogy piacot vesztenek. Erre azért senki sem mert

30 | FIGYELŐ 2021/23

F_29-31_beszallito_ipar.indd 30

2021. 06. 07. 18:13

| CÉGVILÁG | GYŐRI GYÁR. A SZÁLLÍTÁSOK AKADOZÁSAINÁL ÖSSZETETTEBB VOLT A PROBLÉMA

Viszont két, egymással ellentétes kihívásnak kell egy beszállítónak egyszerre megfelelnie. A megrendelők részéről ugyanis erős elvárásként jelenik meg a kiadáscsökkentés, miközben az elektromos- és önvezetőjármű-fejlesztési trendek miatt egyre fontosabbá válnak a drága, költségigényes beruházások is. Az úgynevezett diszruptív technológiák a következő évtizedben felforgatják az autóipart, ezáltal fenyegetést jelenthetnek a beszállítók egzisztenciájára. A korábbi tapasztalatokra alapozva szinte lehetetlen felkészülni a változásokra, mert a lineáris következtetések nem képesek lefedni a lehetőségek teljes spektrumát. Ezért van szükség szcenárióalapú megközelítésre – fogalmazott Schütt Attila, a Deloitte adótanácsadási menedzsere.

HOGYAN TOVÁBB?

NÉGY LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV AZ AUTÓIPAR ÁTALAKULÁSÁRA 1. Specializálódott óriásvállalatok Marad a liberalizált globális kereskedelem, stabilan nőnek a gazdaságok, sok innováció zajlik.

Az e-járművek egyre népszerűbbek lesznek, és a szoftverek szerepe nő. A beszállítók versenyképes „specializált óriásokká” fejlődnek, amelyek lefedik a beszállítói lánc akár több kulcsfontosságú részét, míg az OEM (Original Equipment Manufacturer) gyártók 2030-ra veszíthetnek a jelentőségükből.

2. Mobilitási szigetek A protekcionizmus erősödik, a gazdasági bővülés stagnál és a szabályozások nemzetközileg eltérnek, ami erősen gátolja a haladást. Az OEM gyártók egyre inkább a saját piacukra koncentrálnak. A helyi beszállítók az innováció fontos mozgatórugóivá válnak, míg a gyártók a beruházásokért küzdenek. A beszállítók összefognak a technológiai szereplőkkel, s nemzetközi partnerségeket kötnek szoftveres megoldások, járműplatformok és az erre a célra gyártott alkatrészek fejlesztése érdekében.

3. A magányos út A regionális piacok izoláltak lesznek, és az OEM gyártók kerülnek fölénybe. Nemzetközi érdekellentétek alakulhatnak ki, lassú gazdasági fejlődés és stagnáló technológiai haladás jöhet.

A belső égésű motorú járműveknek 2030-ban még mindig jelentős piaci részesedésük lesz. A globális technológiai ökoszisztéma széttagolt, Kína visszavonul a nemzetközi piacokról.

4. Átméretezhetőség a túlélés érdekében Az ázsiai beszállítók globális terjeszkedése ösztönzi az árversenyt. A nemzetközi szabályozási együttműködés elősegíti az innovációt és jelentős előrelépést hoz az e-járművek fejlesztésében. Az ázsiai országokban 2025-re nő a gépkocsik értékesítése, míg az iparosodott államokban csökken. A jármű-architektúra erősen szabványosítottá válik, amit az OEM gyártók tartanak kézben.

Forrás: Deloitte

Andrási Miklós, a Deloitte üzletviteli tanácsadás üzletágának az igazgatója szerint a vállalat négy prognózisával minden lehetséges forgatókönyvre felkészülhetnek a piaci szereplők. A tanulmányban figyelembe vették egyrészt a technogazdasági ökoszisztémák állapotát és fejlődését, másrészt különbséget tettek aszerint, hogy az autóipari gyártók mennyiben hagyatkoznak majd a beszállítókra és mennyiben a saját gyártású vagy sajátként értékesített termékeikre. (E négy irányt lásd külön.)

A beszállítóknak meg kell találniuk az arany középutat: egyrészről nyereségesen kell folytatniuk meglévő tevékenységüket, másrészről alkalmazkodniuk szükséges az iparágban végbemenő jelentős változásokhoz. Ennek első lépése a lehetséges következmények számszerűsítése, ami lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy optimalizálják a stratégiájukat, továbbá újszerű együttműködéseket alakítsanak ki. A stagnáló üzletágakról el kell dönteniük, hogy hosszú távon megéri-e működtetni őket, vagy meg kell fontolniuk a bezárásukat. Összességében természetesen a fenti forgatókönyveknek valamilyen keveréke, mixe az, amely reálisan megvalósulhat, de nem mindegy, hogy milyen hangsúlyok mentén alakul a jövő járműbeszállítói ipara.

HG 2021/23 FIGYELŐ | 31

F_29-31_beszallito_ipar.indd 31

2021. 06. 07. 18:14

| CÉGVILÁG |

PORTRÉ | „Az utazási irodáknál az elmúlt másfél év a tulajdonosi tőkepótlásról szólt. Profitot csak 2022-től lehet remélni, de mivel hiszek a szakmában, a csapatban, magamban, és a megfelelő anyagi hátterünk is megvan, fel sem merült a gondolat, hogy feladjuk” – mondta Zsebők Tamás, a tavaszi újraindulás utáni első – belföldi és külföldi – csoportos utazást lebonyolító Z(s)eppelin Utazási Iroda tulajdonos ügyvezetője.

Mint egy XXI. századi tündérmese.

A Covid-járvány miatti utazási korlátozást követően egy törzsutas toppant be a Z(s)eppelin Utazási Irodába, hogy visszakérje korábban befizetett pénzét. Miután megkapta, borítékba tette és visszaadta, mondván: az iroda korábban már sok élményt, örömet szerzett neki, és a munkatársaknak most nagyobb szükségük van erre a pénzre, mint neki. Az első reakció a meglepetés volt, majd a tulajdonos egy azonos értékű, bármikor beváltható voucherrel köszönte meg a ritka szép gesztust. Zsebők Tamás ehhez kötődően azt mondja: utazási irodájuk a koronavírusjárvány legsötétebb napjaiban azért is tartott végig nyitva, mert eleinte a kényszerűen törölt foglalásokkal kapcsolatos ügyintézést végezték, azután pedig azért, hogy ezzel is biztassák az utasokat – demonstrálva, hogy amint lehet, velük azonnal útra kelhetnek.

BUDAPESTEN KÍVÜL

A családnevet szójátékként a brandépítésben is felhasználó Z(s)eppelin a rendszerváltozást követően indult klasszikus családi utazási irodák közé tartozik. Azon ke-

vés cégek egyike, amelyeknek – esetükben Szegedről indulva, országos partnerhálózatot létrehozva – azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a fővároson kívül is fel lehet építeni sikeres utazásiiroda-márkát. Zsebők Tamás édesanyja, Erzsébet – a szakmában mindenkinek csak Zsebi – az IBUSZ legendás, Nyugati téri irodájában dolgozott kiutaztatóként, majd édesapja révén Szegedre került, ahol az állami irodák monopóliumának a lebomlása után két rövid életű utazási iroda alapításában vett részt. Az ott tapasztaltak alapján fogalmazódott meg benne, hogy csak az a biztos, ami a családé. Így startolt el 1994ben a Z(s)eppelin, ahol számos háttérmunkálatot Tamás édesapja, János mellett akkor még csak egy alkalmazott látott el.

Az évek alatt aztán folyamatosan bővült a kínálat – amelyet első saját szervezésű programként a görög buszos utak színesítettek – és vele az alkalmazotti létszám is. „Én abban az időben az építőiparban bontogattam a szárnyaimat – mondta Zsebők Tamás. – Szegeden építőipari technikumba, majd Budapesten az Ybl Miklós Műszaki Főiskolára jártam. A főiskolai évek alatt azonban elérkezett a

FOTÓ: ÉRSEK M. ZOLTÁN

UTAZNI MUSZÁJ

32 | FIGYELŐ 2021/23

F_32-33_buszos_tura.indd 32

2021. 06. 07. 18:14

| CÉGVILÁG |

döntés ideje, és rájöttem, hogy a diploma megszerzése után akár több évtizedbe is beletelhet, mire olyan épületeket tervezhetek, amilyeneket valójában szeretnék.

Közben pedig amellett, hogy a szüleimmel addigra a fél világot bejártuk, a csoportos buszos utak egyik meghatározó szereplőjévé vált irodánk már saját kisbuszokkal szállította az induláshoz Szegedre, majd vissza az utasokat. Az országos transzferekben magam szintén szerepet vállaltam. Így nyugodt szívvel döntöttem el, hogy hosszú távon is a családi cég mellett kötelezem el magam.”

A vállalatot később már édesanyjával együtt irányította, akinek hirtelen halála után, 2008-tól egyedül vezeti a 2019-re másfél milliárdos forgalmúra nőtt, a saját buszos utak mellett már a világ minden tájára repülős utazásokat is kínáló utazási irodát. A fiatal szakember ennek ellenére a csapatmunkát tartja vezérelvének, mondván: a legfontosabb kérdésekben – a kollektív bölcsesség jegyében – mindig a munkatársakat is bevonva hozza meg a döntéseket. „Stratégiám lényege a PLUSZ EGY. Mindegy, miről van szó, desztinációról, utasról, forintról, bármiről… a lényeg, hogy időről időre mindig legyen belőle plusz egy! Ha képesek vagyunk megfontoltan haladni, mindig tudunk egy kicsit növekedni. Ha pedig akár csak eggyel is gyarapodunk, már biztosan nincs baj, mert megvan a siker zálogát jelentő folyamatos bővülés. Amikor állásinterjút tartok, mindig azt mondom a jelentkezőnek: nálunk nincs a multinacionális cégeknél megszokott hierarchia, itt az egymás iránti tiszteletet megtartva olyan baráti légkörben dolgozunk, ahol mindenki önmaga lehet, de kéz a kézben menetelünk előre. Ezt szolgálják azok a békeidőben rendszeresen tartott csapatépítő tréningek is, amelyek egyértelműen jót tesznek a csapatszellemnek.

Magamat sem tulajdonosként vagy ügyvezetőként definiálom: ha kell, bármilyen feladatot elvégzek, mint a csapatom bármely tagja” – fejtette ki a szakember.

PANDÉMIA

Az „egy család vagyunk” érzését a járvány időszaka tovább erősítette az utazási irodában ma is dolgozó tizenkét közvetlen munkatársban. A jövedelmük – részben az állami szektorális bértámogatásoknak is köszönhetően – a legnehezebb időszakban sem csökkent érezhetően. „Nagyjából tíz kollégától kellett búcsúznunk a pandémia kirobbanása után. Az utazások kényszerű leállítását követően min-

lókat tartalmazó kiadványt postáznak a törzsutasoknak.

denkinek felvázoltam a helyzetet. Azt is elmondtam: bárhogyan alakulnak a dolgok, mi kitartunk. Ennek szellemében, ahogyan az az elkötelezett családi vállalkozásoknál megszokott, az évtizedek alatt felhalmozott tartalékból pótoltam a fennmaradáshoz szükséges energiát, költségeket. Úgy számoltam, egy évet biztosan kibírunk, de ha nagy baj van, akkor többet is. Így is történt. A munkatársaim közül volt, aki annyira reménytelennek tartotta a turizmus jövőjét, hogy inkább visszament a pedagógusi pályára, más pedig saját vállalkozás indításába kezdett.

Szintén komoly fejtörést okozott, hogy a saját tulajdonú autóbuszaink sofőrjeinek az utazási korlátozások miatt nem jutott munka. Kollégáim ott álltak a nagy értékű járművek mellett a telephelyünkön, és csak sütötte őket a nap! A szívem szakadt meg értük. Voltak, akik kamionosnak álltak, de a lassú újrakezdéshez szükséges létszám így is megmaradt. Ma már szerencsére azon gondolkodhatunk, milyen tempóban növekedjen majd a létszám, ha azt a forgalom bővülése igényli” – részletezte a cégvezető. Majd hozzátette: nemcsak anyagilag, hanem mentálisan is komoly tehertétel volt a járványhelyzet miatti leállás, de legalább ahol lehetett, jelentősen csökkentették a kiadásokat. Így például az évente közel 30 millió forintba kerülő részletes, minden esztendőben két alkalommal nyomtatott vastag katalógus helyett ma már csak egy kevésbé részletes, de az utazásokról fontos tudniva-

A cégvezető komolyan gondolta az azonnali újrakezdést.

ÚJRA

„Különösen ebben a rendkívül nehéz időszakban a munkánk talán legfontosabb elemének az utasainkkal való folyamatos kommunikációt tartom, mert eddig is a tőlük kapott visszajelzésekből voltunk képesek fejlődni, tudtuk csiszolni a programjainkat. Arról nem beszélve, hogy a szájhagyománynál, az elégedett utasok másoknak továbbadott jó véleményénél nincs hatékonyabb marketing. A valódi közösségépítés jegyében ezért is alkottuk meg a Zseppelin Utasok Klubja zárt Facebookcsoportunkat is, ahol a törzsutasaink közös élményeket tudnak megosztani egymással” – mondta Zsebők Tamás.

Lelkes utazóközönségüknek köszönhetően a múlt év márciusának közepén, a határzár idején az utolsók között értek haza egy svájci csoportjukkal, s szintén tavaly, június első napjaiban az elsők között indultak útnak belföldi, majd pár héttel később külföldre tartó csoportjaikkal. „Mivel biztos voltam abban, hogy 2020 őszén jön a következő lezárás, a határon túli programokkal nem is nagyon terveztünk annál tovább. Az idén viszont már nemcsak a korábban megszokott bel- és külföldi útjainkat hirdettük meg, hanem a változó igényekre reagálva Ausztriába, Szlovéniába és Szlovákiába természetközeli, túrázós utakat is szervezünk. A foglalásokkal szerencsére elég jól állunk, de így is azt gondolom, hogy ha nem jön további negatív hatás, akkor is csak 2022 tavaszától lehet először valódi nyereséggel számolni. S még akkor sem a 2019-es számokról beszélhetünk majd, de legalább lassan elkezdődik az ágazat visszaépülése” – fejtette ki a szakember.

A cégvezető annyira komolyan gondolta az azonnali újrakezdést, hogy – május elsején, a munka ünnepén – a szakmában elsőként indították el az első csoportjukat. Az úti cél Magyarország egyik festői vidéke, Tihany és környéke volt, ahová a járványügyi előírásokat betartva, minden második sort üresen hagyva indították útjukra az előtte fertőtlenített és menet közben is Covid-szűrővel ellátott autóbuszaikat. Igaz, az újranyitáshoz kapcsolódó hivatalos bejelentésre szinte az utolsó percekig várni kellett, ám a bizonytalan helyzet ellenére is három nap alatt elkeltek a szabad férőhelyek, jelezve: nemcsak az iroda, hanem az utasok is nagyon várják már az újrakezdést. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2021/23 FIGYELŐ | 33

F_32-33_buszos_tura.indd 33

2021. 06. 07. 18:15

| CÉGVILÁG |

Egy agilis magyar csapat évek óta figyelte az úgynevezett fashiontech világát.

Ez a szegmens a divat és a technológia keresztmetszete, ahol olyan ruhák és kiegészítők születnek, amelyek a legmodernebb technológiát építik be a mindennapokba.

A fejlesztők által választott márkanév valójában tisztelgés Közép-Európa egyik legnagyobb ruházati innovátora, Goldberger Leó előtt, aki 1878-ban született.

A 878 nevű brandhez tartozó vitorlásruhákban a fenntarthatóság, a gyártástechnológia és a digitális megoldások találkoznak az anyaginnovációval. Ezek a hazai, egyedi fejlesztésű öltözékek az alapítók szerint a professzionális vitorlázás új kihívásaira adnak választ úgy, hogy fokozzák a sportolók teljesítményét. A ruházat különleges grafénból készült (ennek felfedezéséért nem is olyan rég Nobel-díj járt).

Sőt van digitális innováció is – ez pedig a ruhába épített hajlékony kijelző, amely a hajó navigációs rendszeréhez kapcsolódva képes megjeleníteni a vitorlázók számára fontos adatokat.

NEM VOLT HASONLÓ

HIPERMODERN HAZAI VITORLÁSRUHÁZAT

VÍZI SPORT | Grafénszálas, beépített kijelzős a 878 nevű hazai fejlesztőcsapat által bemutatott öltözék, amely a világ első okos-vitorlásruhája.

SAJÁT GYÁR

„Jobban hittünk és hiszünk abban, hogy az okostelefonok, a számítástechnikai eszközök képességeinek a legnagyobb része idővel beépül a ruházatunkba és a bennünket körülvevő tárgyakba” – mondta lapunknak Papp István, a 878 alapító ügyvezető igazgatója, aki több mint két évtizeden át dolgozott az informatikai és távközlési ágazatban, s maga is aktív vitorlázó. A cég vezető tervezője, egyben egyik tulajdonosa Majer Lilla. Neki többéves tapasztalata van a

FOTÓK: 878

MAJER LILLA VEZETŐ TERVEZŐ, ALAPÍTÓTÁRS, TÓBIÁS RICHÁRD ALAPÍTÓTÁRS, PAPP ISTVÁN ALAPÍTÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ.

HITTEK ABBAN, HOGY AZ OKOSESZKÖZÖK BEÉPÜLNEK A RUHÁZATBA

Hamar kiderült, hogy a ruhába épített intelligens megoldásokra három területen jelentkezik piaci igény: az egészségügyben, a hadiiparban és a professzionális sport terén. A cég tervezői azért választották a vitorlázást, mert ez a sportág próbára teszi a berkeiben jelenleg elterjedt ruházatok anyagainak a tűrőképességét, sőt ezen öltözékek viselése korlátozza a dinamikus mozgást, továbbá a sportolók új igényeinek a kiszolgálása sem volt megoldott. Hiányzott például az adatokhoz való zavartalan és állandó hozzáférés. Voltak ugyan próbálkozások, de a vitorlázóknak jellemzően kiegészítő eszközökkel kellett bajlódniuk. Összességében kétéves munkát igényelt a hónapokig tartó termékfejlesztés, a számos korrekció, valamint a vitorlázóközösség bevonása, de mostanra megvan az első kollekció.

34 | FIGYELŐ 2021/23

F_34-35_vitorlazas.indd 34

2021. 06. 07. 18:16

| CÉGVILÁG |

sportruházati területen. A technológiai megoldásokat Mákl Roland vezető mérnök tervezi és építi össze a különleges anyagokkal. A csapat létrehozott egy saját, teljesen digitális gyártástechnológiai eszközökkel felszerelt gyárat is Székesfehérváron, ahol a gondosan kiválasztott grafén alapanyagokkal Tóbiás Richárd dolgozik – ő harmincéves gyakorlatot mutat fel a precíziós gyártásban.

A társaság emellett több külföldön tanult és tapasztalatot szerzett fiatal tervezővel működik együtt. Nagyon büszkék rá, hogy – a piacra nem jellemző módon – a végső fogyasztókat, a vitorlázókat is megkérdezték az igényeikről, a hiányosságokról, így figyelve az apró elvárásokra.

Ezért még a cipzár és a kapucni is egyedi kialakítású. A 878 márka első produktumai a vitorláskabát és az overall újragondolásáról szólnak. A megalkotott kínálat a Racing és a ProRacing termékcsaládból áll. Az előbbi kollekció darabjait – vitorláskabát, overall, short – inkább a hobbivitorlázóknak ajánlják. A ProRacing kollekcióban pedig van beépített kijelző és különleges protektorok. Egyébként szerintük nincs nagy különbség a profi és a hobbivitorlázók között, így azoknak az igényes amatőröknek is ajánlják a termékeiket, akik a legmagasabb szintű felszereléseket igénylik.

Persze egy kezdő cég esetében mindig vannak kihívások: ez az esztendő lesz az első teljes év ezen a piacon, ahol hosszú ideig tart a márkaépítés. „A vírushelyzet a vitorlázók életét is befolyásolta, az idei első versenyek elmaradtak, ezért sokan a beszerzéseiket is későbbre tolták. Ezzel együtt is 40-50 profi vitorláscsapatnak tervezzük értékesíteni első termékeinket, és ezt a számot a következő háromnégy évben legalább duplázni szeretnénk” – árulta el Papp István.

Ugyanakkor sok volt a kedvező visszajelzés is: ez év áprilisában, alig egy hónappal a brand piacra lépését követően elnyerték a Red Dot Termékdizájn 2021 díjat. Ez az egyik legnívósabb nemzetközi formatervezési elismerés. E díjjal az innovációt, az egyedülálló megjelenést és a funkcionalitást méltányolták. A több mint 65 éves múltú Red Dot pályázatra a világ számos országából érkeztek nevezések, ezek közül egy ötventagú szakmai zsűri választotta ki a legjobbakat. Így a 878 vitorlásruhája bekerül a Red Dot Design 2021/2022 évkönyvbe, sőt a németországi Essenben található Red Dot Design Museumban is bemutatkozhatnak a Design on Stage kiállításon.

A termékeladás márciusban kezdődött, és pár héttel később már olimpiai kvótát szerzett vitorlázók – egy Melges 37-es és egy ClubSwan 36-os hajóosztályban versenyző csapat – vásároltak ruhát. De nemcsak terveznek, hanem a vitorlázástól függetlenül a tervezési és termékfejlesztési szolgáltatásaikat, azaz a szabad kapacitásaikat is értékesítik. Egy ilyen kooperáció keretében készítették el a HeartBit magyar „EKG-póló” második generációs produktumát is.

De emellett egy svájci sportinformatikai központtal (OYM) is együtt dolgoznak, ahol olimpikonok adatvezérelt felkészítését végzik, amihez a 878 készít spe-

A beruházás összértéke eddig körülbelül egymillió euró. A fizikai berendezések beszerzése és előkészítése 2020 szeptemberében fejeződött be, és a gyár október végén kezdte meg működését. A finanszírozást a fenti két alapon túl uniós források, kedvezményes hitelek és magánberuházók segítették. A következő két évben további 500–650 millió forint tőkét keresnek. Ebben a világ egyik legnevesebb ügyvédi irodája és befektetési tanácsadó cége, a Dentons segít nekik.

AGILISAN A JÖVŐBE

A következő két évben Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia lesz a legfontosabb célpiac, majd pedig irány Skandinávia. Céljuk két esztendőn belül ezer da-

40-50 profi csapatot ruháznának. ciális mérésekre alkalmas szenzorokkal szerelt sportruházatot.

KEZDŐLÖKÉS

A 878 márka indulásában nagyon sokat segített a Magyar Divat & Design Ügynökség (HFDA) szakmai oldalról, valamint a Hiventures tőkebefektetési csapata. Mindkét partner jelentős szerepet játszik a cég stratégiájának alakításában és a nemzetközi üzletfejlesztéshez szükséges finanszírozásban. További befektetőkkel is folynak előrehaladott tárgyalások. Ezek eredményes lezárása képessé teheti a márkát a nagy nemzetközi riválisokkal való közvetlen versenyre, továbbá jelentős piaci részesedés megszerzésére – vélik a cégnél.

rab általuk gyártott ruha (kabát és overall) eladása, öt éven belül pedig a teljes nemzetközi vitorlásruházati piacon 2-4 százalékos részesedés elérése. A vitorlássportban két esztendőn belül a hét legprogreszszívebb hajóosztályban szeretnének jelentős szereplővé válni.

A stratégiában fontos, hogy a 878 nem egy klasszikus divatmárka, hanem inkább technológiai cég. Mivel a fashiontech iparág nagyon korai stádiumban van, a növekedés két számjegyű, és szerintük akár fel is gyorsulhat a következő három-öt évben. Közben a fenntarthatóságra is figyelnek. A ruhákat tartós, akár több évtizedes viseletre szánják, a cipzár és a csomagolás pedig újrahasznosított vitorlavászonból készül, továbbá csak vegyszermentes, környezetbarát anyagokat használnak.

Teljesen digitalizált, számítógéppel vezérelt gyártásuknak köszönhetően hulladékmentes vállalatként működnek, a DHL GoGreen partnereként pedig környezetkímélő módon szállítanak.

HG 2021/23 FIGYELŐ | 35

F_34-35_vitorlazas.indd 35

2021. 06. 07. 18:16

| CÉGVILÁG |

MEGNYITOTTAK – DE MINEK?

Szinte a teraszokkal egy időben (kicsit csúsztatva) a mozik is kitárhatták kapuikat, de első körben csak a kisebb, független termek indultak újra. A „nagymogul” Cinema City májusban jelezte, hogy nem tud még kinyitni, mert be kell tanítania a munkaerőt, s egyáltalán: fel kell készülnie a vendégek fogadására.

Ez meglehetősen szimpatikus kommunikáció volt, és persze érthető is, de valójában sokkal inkább jól felfogott gazdasági érdekek húzódhattak meg a halasztás mögött.

LÁTOGATOTTSÁG

A május 7-i nyitáskor országszerte kevesebb mint 500 mozijegyet értékesítettek, ami finoman szólva alulmúlta az elképzeléseket. Pedig arra mindenki számított, hogy nem a mozi lesz az a szórakozás, amely azonnal képbe kerül, hiszen a járványreflexek jó ideig még működnek, és

beoltva sem szeretne senki olyan tömeges eseményen részt venni, ahol vadidegenek mellett kell ülni két órán keresztül. Persze az is igaz, hogy egy-egy helyet ki kell hagyni a jegyértékesítéskor, de a távolság még így is 40-45 centiméter lehet. Ebből a szempontból a multiplexnek igaza volt: felesleges beindítani ebben a környezetben egy olyan gépezetet, amelynek a fenntartása hatalmas összegbe kerül. Akkor is ki kell fizetni a termek költségeit, biztosítani szükséges a munkavállalók fizetését, s persze be kell szerezni a büfébe az alapanyagokat (a filmek jogdíjairól nem

A TOP 10 LEGNÉZETTEBB FILM (2020) Filmcím Nézőszám Bad Boys 3.

345 915 Úriemberek 214 249 Tenet 188 456 Tőrbe ejtve 158 988 Star Wars: Skywalker kora 152 683 Jumanji – A következő szint 139 076 Dolittle 132 075 Sonic, a sündisznó 124 299 Nagypapa hadművelet 117 019 A láthatatlan ember 101 678 Forrás: Figyelő-gyűjtés

is beszélve), ha mindössze egyetlen ember érkezik a filmszínházba. Az is világosan látható volt, hogy hiába a magyar nyitás, a világ nagyobbik részén lassabban haladnak az oltással, tehát a nagy piacokon szóba sem jöhetnek a mozik, így a forgalmazók sem eresztik el a blockbustereiket (a legnagyobb látogatottságra számítható filmeket), így nincs olyan produkció a piacon, amely mágnesként vonzaná az embereket a vetítőtermekbe. A másik komoly érv a lassú nyitás mellett, hogy az igazi moziszezon a téli és a tavaszi időszak. A magyar újraindulás pont a moziciklusok csúcsára esett, amikor már a nagy kaszszasikereket nyomják. Utána pedig mindenki belefordul a nyárba, legfeljebb a matiné előadások maradnak az olyan apukáknak és gyerekeknek, akik „szédelegnek a melegben, és valami hűtött helyre akarnak menni, amíg anya kitakarítja a lakást”.

A látogatottság igazolta is ezt a felvetést.

PÉNZÜGYEK

A Filmforgalmazók Egyesületének az adatai szerint a Cinema City nyitását megelőző héten (a legfrissebb adatok még nem hozzáférhetők) a top 10-es alkotásokat öszszesen 16,7 ezren látogatták, a bemutatótól kezdve együttesen 65 ezren. A heti bevétel alig haladta meg a 23 millió forintot. A miheztartás végett összeszedtük a 2019-es hasonló adatokat. Akkor a tíz legnézettebb filmet az ideinek megfelelő hé-

FOTÓ: HENRIK OHSTEIN

MOZIK | Június 3-ával, csinnadratta nélkül elindult a 18 mozival és annál is több vetítőteremmel üzemelő Cinema City, bár túl sokat nem tudott hozzátenni a látogatottsághoz.

36 | FIGYELŐ 2021/23

F_36-37_mozi_nyitas_auto_hirdi.indd 36

2021. 06. 07. 18:17

| CÉGVILÁG | MÉG EGY KÖR. SOKKAL TÖBB KÖRRE LESZ SZÜKSÉG A „BEINDULÁSHOZ”

írtuk, a forgalmazók nem akarják elpufogtatni a nagy bevételt hozó alkotásokat.

Visszatérve a jelenbe: nemcsak hogy sokkal kevesebb a látogató, még a fenti időszakon belül is csökkenés mutatkozott.

A teljes látogatottság (ez már nem csak a top 10 adata) 17,5 ezer fős volt, ami az előző héthez képest 24 százalékos csökkenést jelent. A most futó tíz legnézettebb film pedig a bemutatás óta valamivel kevesebb mint 85 millió forint forgalmat generált. S akkor még csak most jön a nyári uborkaszezon, vagyis nagy valószínűséggel komoly veszteségbe fordulnak a moziüzemeltetők. A nagy kérdés, hogy az ősz visszahozza-e a bevételeket, nem mellesleg a nézőket.

ten 176 ezren látogatták, és a bevétel 267 millió forint volt. Az év azonos időszakában a top 10 produkció a bemutatótól számítva 2,3 milliárd forintos forgalmat hozott és több mint másfél millió látogatót vonzott. Hatalmas különbség. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy sem a környezet, sem a filmek kategóriája nem hasonlítható össze, hiszen akkor több kasszasiker is futott, most viszont, ahogy fentebb

MI VÁRHATÓ?

A Magyar Reklámszövetség áprilisban elkezdte kommunikálni, mire lehet számítani az idén. Nem sok jóra, de vannak nagyon várt, többször halasztott fimek.

Emlékezetes, hogy 2019-ben több mint 200 mozipremier volt Magyarországon, a kasszasikereket tekintve ugyanannyi, mint a nagy piacokon. Ez a szám tavaly

90-re csökkent, ebben az évben pedig még csak most kezdődött a nyitás, több mint 200 nap zárvatartás után. 2021 legjobban várt produkciói között van a Hang nélkül folytatása, a Fekete Özvegy, amelynek egy részét Budapesten forgatták, a Top Gun: Maverick, a Disney élő szereplős Szörnyella-eredetfilmje, a Nyúl Péter 2., a Dzsungeltúra, a Halálos iramban 9., a Space Jam rebootja, a Free Guy című vígjáték Ryan Reynoldsszal, az Öngyilkos osztag 2., az új Bond-film, amely annyira régi, hogy bele kell forgatni új jeleneteket, hogy fogyasztható legyen, a Venom 2. (bár a Marvel ezt a teljesség kedvéért forgatta le), az Addams Family animációs verziójának a folytatása, az Örökkévalók, a Mission: Impossible 7. és a Mátrix 4. Ezek a filmek elvileg mind kasszasikerek, de ha itthon egymásra csúsznak, félő, hogy nem fogják hozni az elvárt bevételeket. Ráadásul az egész moziba járási pszichológia is átalakult; szemmel láthatóan sokan képesek voltak lemondani ezen örömökről, s a Netflix, az HBO, valamint más filmmegosztók ügyesen vették át a szerepet, és folyamatosan frissítik a tartalmi kínálatukat.

HŐNYI GYULA

HIRDETÉS

MEGJELENT!

5$9$3Ą , & 9(-

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő ellő online online a www.lapcentrum.hu/automotorr oldalon! olda F_36-37_mozi_nyitas_auto_hirdi.indd 37

2021. 06. 07. 18:17

| CÉGVILÁG |

MESSZE VAN 2019

A fennmaradás esélyét tekintve az utolsó utáni pillanatban nyithattak meg a vendéglátói üzemegységek teraszai áprilisban. Pontosan és jól számolható volt, hogy hatalmas igény mutatkozik belföldön az újrakezdésre, annak ellenére is, hogy akkor a járvány még nem kezdett lecsengeni.

A NAV online kasszás adatai szerint a kapuk kitárása előtti időszakban még negyvenszázalékos mínuszban volt a vendéglátóipar a forgalmat tekintve, ám ahogy haladtunk előre az időben, és az adatsorban megjelentek a nyitáskor realizált bevételek, úgy csökkent a negatívum. Az is lehet, hogy májusra már pozitív eredménynyel zár a piac 2020-hoz képest – közölte a Blokkk.com kereskedelmi szakportál.

Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a 2019es adatokat meg sem közelítik a bevételek.

Ez annak tudható be, hogy egyrészt a nyitáskor a belső terek, a zárt helyek még nem üzemelhettek, másrészt nagyon sok turista

VENDÉGLÁTÓFORGALMI MÍNUSZOK*

... Ɠ; ... Ɠ.; .; Ɠ.;

.; Ɠ;

–18,5 –26,0 –39,2

–35,7

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF" X_¥_FQ­P

*Ezek heti lebontásban, csúsztatva mutatnak egy-egy szeletet az adott négy hetes periódusból. Ahogy frissül az adatsor plusz egy héttel, úgy esik ki felül az idejét múlt hét.

Forrás: Apeh

HAVI VENDÉGLÁTÓ-FORGALOM

Milliárd forint 105 91

57

2020 110

111

114

125

20 19 94 2021

59

68 60

59 60* 55* 30

Január *Becslés

Február

Március

25*

Április

Május

Forrás: KSH, blokkk.com

hiányzik a városokból, főleg Budapestről, pedig ők jellemzően nagyon erősen megdobják a vendéglátóegységek forgalmát.

Most egy kicsit belterjes a piac, hiszen elsősorban a magyar vendégek adják egymás kezébe a „kilincset”, ugyanakkor az érintettek a kapacitásaikat a korábbi nagyarányú turizmusra állították be. Ezen kapacitások nagy része most kihasználatlan, és mindaddig az marad, amíg nem indul be újra a globális turizmus.

SZÁMOK

Mindent összevetve a NAV adatai szerint április 15. és május 7. között már csak 18,5 százalékos veszteségben voltak 2020-hoz képest a vendéglátósok, de ez sem volt elég ahhoz, hogy mindenki kinyisson. A fővárosban sok frekventált kocsma, szóra-

kozóhely elengedte a tavaszi időszakot.

Egyrészt mert az újrakezdés előtt nem merték elhinni, hogy kinyithatnak, így nem is készülődtek erre, nem tették meg a szükséges lépéseket azért, hogy beindítsák a boltot. Többek között nem szervezték újra a munkaerőt, nem töltötték fel az árukészletet. Másrészt például a kisebb cseh sörgyárak leálltak az ottani vírushelyzet miatt, és még nem vették fel az elejtett fonalat abban az időszakban, amikor itt már beindult az élet. Egy kifejezetten cseh sört értékesítő kocsma pedig nem ronthatja a hírnevét azzal, hogy más terméket ad, mint korábban. Ezen okokból sokan inkább az őszt célozták meg a nyitással, ugyanis nyáron természetesen kiürül a főváros, az élet a Balatonra költözik. Emiatt felesleges a legmelegebb évszakban árukészletben lekötni a megmaradt forgótőkét.

BEVÉTEL

A Balaton körül mindenki nagyon jó szezonra számít, ennek megfelelően a szakmában maradt budapesti vendéglátósok is szép számmal igyekeznek munkát találni a tóparton. Az ottani bevételi számok sok statisztikát javíthatnak, de az már most borítékolható, hogy a nyár a nagyobb városokban és persze Budapesten olyan lesz, mintha kiürítették volna az utcákat. A jelenlegi bevételek szó szerint feleakkora összeget mutatnak, mint 2019-ben, és bizony az első hónapok a 2020-asoktól is jelentősen elmaradtak. A szeptember hozhat áttörést.

HGY

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD, MAGYAR NEMZET

TERASZ Megérkeztek az első adatok a vendéglátós terasznyitásról.

Van némi fellélegzés, de a forgalom közel sem az igazi. A fővárosban pedig addig nem is lesz az, amíg nem térnek vissza csapatostul a turisták.

38 | FIGYELŐ 2021/23

F_38-39_online_kassza_keresk_rangsor.indd 38

2021. 06. 07. 18:18

| CÉGVILÁG |

ÉLEN A KISKERRANGSORBAN

LIDL | Már nem a TescoGlobal Áruházak Zrt. a legnagyobb forgalmú hazai kiskereskedelmi lánc, hanem a Lidl Magyarország Bt. A második helyre a SPAR Magyarország Kft. kapaszkodott fel – legalábbis ez derül ki a Trade magazin kereskedelmi szaklap rangsorából.

Szakmai berkekben meglehetősen nagyot szólt a múlt héten a hír, hogy a Tesco két helyet zuhant a kiskereskedelmi, az árbevétel alapján számolt rangsorban.

Több mint 20 százalékos növekedéssel a Lidl ugrott az első helyre (a másodikról) és a SPAR a másodikra (a harmadikról) – utóbbi 15 százalék körüli forgalombővüléssel. Mindent összevetve a Trade magazin által közölt és persze számolt toplista összes tagja növelte tavaly a bevételeit, ami azt mutatja, hogy a 2019-es kiskereskedelmi forgalmi lendület 2020-ban is megmaradt – persze ebben van némi torzítás, hiszen a közétkeztetés és a vendéglátás, sőt mi több, a teljes szórakoztatóipar időlegesen leállt, így az ott megspórolt, de elkölthető jövedelmek nem kis része a fenti szektorba áramlott.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ONLINE-KÉRDÉSEK

A Lidl tiszteletre méltó növekedése mellett érdemes megemlíteni a másik két diszkontláncot is, a Pennyt és az Aldit. Előbbi a nyolcadik, utóbbi a kilencedik helyre jött fel a múlt évben, méghozzá 15 és 19 százalékos forgalombővüléssel. Ugyancsak megjegyzendő, hogy e cégeknek nincs saját online értékesítési hátterük, nem úgy, mint a Tescónak, az Auchannak és a SPAR-nak, vagy akár a magyar kisboltláncoknak (amelyek egyébként tartják középen a helyüket). Felmerül a kérdés, hogy az internetes eladás a jelenlegi formában jó irány-e, hiszen csak a SPAR tudott a hiper- és a szupermarketek közül 15 százalékos növekedést felmutatni, de még a kisboltok sem jártak ennek a szintnek a közelében. Pedig a pandémia alatt a kiskereskedelmi reklám- és a sajtókommunikáció az online erősödéséről, az élelmiszertermékek webes értékesítésének a száguldásáról szólt, nem mellesleg pedig arról, hogy a netes eladásban van a jövő.

A miheztartás végett: a három hiper- és szupermarket (SPAR, Tesco, Auchan) tavaly a Trade magazin számításai szerint együtt 89 milliárd forint forgalomtöbbletet hozott össze. Mindegyiknek nagyon erős online értékesítési támogatása van. A három diszkont együtt 241 milliárd forintos árbevétel-növekedést mutat, viszont nekik nincs internetes áruházuk.

KI NYER MÉG?

azonban releváns kérdés, hogy a jelenlegi rangsor egy a járvány által megkavart állapotot mutat-e, vagy valóban megtörtént az erőviszonyok átalakulása. A lista készítésének a pillanatában a Lidlnek 186 üzlete volt, míg a SPAR-nak 588, a Tescónak pedig 201 egysége. Vagyis az utóbbinak is elég erőteljes a portfóliója ahhoz, hogy megrázza magát és újra az élre álljon. Jó példa erre a Penny és az Aldi párharca. Előbbi 226 helyen érhető el az országban, utóbbi viszont „csak” 147 helyen, míg a forgalmuk közötti különbség alig több mint 3 százalék. Magyarán kevesebb üzlettel is lehet nagy bizniszt csinálni.

KERESKEDELMI TOPLISTA Forgalom*, milliárd forint

Lidl

685

SPAR

680 739 736 738 643 654

Tesco Coop CBA Reál Auchan Penny Market Aldi Dm 112 122 96 Rossmann 104

427 428 395 423 327 373 300 357

538 542

824

2019 2020

*Üzleti év – van, ahol eltér a január–decemberi ciklustól.

Forrás: Trade magazin

Mindezeket összevetve egy komoly marketing- vagy árukészlet-átalakítással simán újra lehet rendezni a 2020-as erőviszonyokat. Ráadásul a rangsorban szereplő 11 cég mindegyike országos lefedettségű.

Továbbá a jelenlegi állás szerint minden egyes kiskereskedelmi résztvevő teljesen elkötelezett a magyar piac mellett, ennek megfelelően hajtja végre hazai beruházásait. Azonkívül vannak kisebb társaságok, mint például a nagy reményű Kifli. hu, amelyek igyekeznek az online értékesítési technikával feltörni a piac alsóbb szegmenseit, de ott is komoly verseny van.

HGY

Azt felesleges lenne elemezgetni, hogy kik nyerték a 2020-as kereskedelmi évet, az 2021/23 FIGYELŐ | 39

F_38-39_online_kassza_keresk_rangsor.indd 39

2021. 06. 07. 18:18

| CÉGVILÁG |

HALLGATNAK AZ IDŐK SZAVÁRA

PÉCSI DOHÁNYGYÁR Növekvő árbevétellel és adózott eredménnyel zárta a múlt évet a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. A társaság a múlt hónap végén bejelentette: úgy alakítják át a termelést, hogy jobban ki tudják elégíteni az új generációs termékek iránti növekvő keresletet.

40 | FIGYELŐ 2021/23

F_40-41_BAT.indd 40

2021. 06. 07. 18:18

| CÉGVILÁG |

Sikeres évet zárt tavaly a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. A társaság éves beszámolója szerint az értékesítés nettó árbevétele 5,9 százalékkal nőtt 2020-ban, és megközelítette a 160,3 milliárd forintot. A belföldi eladás nettó forgalma ebből közel 140 milliárdot adott, 4,2 százalékkal szárnyalva túl a 2019-es esztendő adatát. Az exportárbevétel viszont majdnem ötödével bővült éves összevetésben, és csaknem 20,3 milliárd forintot tett ki.

NÖVEKVŐ EREDMÉNY

A jelentés szerint az adózott eredmény 10,16 milliárd forintot ért el tavaly, ez 37,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az adózás előtti nyereség 7,64 milliárdról 10,52 milliárd forintra nőtt a társaságnál, az átlagos statisztikai létszám pedig 825-ről 903 főre emelkedett.

Részben ezzel, valamint a növekvő bérekkel áll összefüggésben, hogy a személyi jellegű ráfordítások is jelentősen bővültek a cégnél. Ezen a soron 7,56 milliárd forint szerepel, ami 21,1 százalékkal több az egy esztendővel azelőtti 6,24 milliárdnál. Az egyéb ráfordítások szintén jelentősen – 26,1 százalékkal – növekedtek. A pénzügyi műveletek eredményénél 15,6 milliós mínuszt számolt el a vállalat az egy évvel korábbi 653,6 milliós többlet után, elsősorban a fizetett kamatok magasabb szintje miatt.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÁTALAKÍTJÁK A TERMELÉST

A cég május végén jelentette be, hogy átalakítják a Pécsi Dohánygyár termelését, azért, hogy a jövőben még inkább meg tudjanak felelni a csökkentett kockázatú termékek, így a modern, dohányt nem tartalmazó nikotinpárnák iránt folyamatosan növekvő piaci keresletnek, s hogy minél hatékonyabban legyenek képesek hozzájárulni a BAT globális üzleti céljainak a megvalósításához.

A társaság elkötelezett aziránt – áll a közleményben –, hogy mérsékelje üzleti tevékenysége egészségre gyakorolt hatását. A hagyományos dohányzás csökkentett kockázatú alternatívái iránti kereslet világszerte erősödik.

Hogy ennek a piaci igénynek megfelel-

jen, a cég beszünteti a legtöbb cigarettamárka helyi gyártását, csak a legismertebb hazai márkájának az előállítását tartja meg Pécsen. A BAT az elmúlt évben világszerte hárommillióval növelte azon fogyasztóinak a számát, akik a csökkentett kockázatú produktumait fogyasztják; a számuk 2020 végére elérte a 13,3 milliót. „Az átalakulás egy újabb lépés az irányban, hogy a vállalat olyan alternatívákat tudjon kínálni fogyasztóinak, amelyek potenciálisan kevésbé ártalmasak, és amelyekkel képes mérsékelni tevékenységének egészségre gyakorolt hatását. Mindent megteszünk azért, hogy a lehető leghatékonyabb módon járuljunk hozzá a globális célok megvalósításához.

Pécsen egy éven belül megdupláztuk a termelésünket: egyről kétmilliárd darabosra növeltük a nikotinpárnák gyártását. Az átalakítás azt bizonyítja, hogy a BAT elkötelezett Magyarország iránt, a Pécsi Dohánygyárra pedig úgy tekint, mint amely fontos szerepet tölt be a jobb holnap érdekében megalkotott program megvalósításában” – mondta Orosz Zoltán, a kft. ügyvezetője.

A hagyományos dohányzás csökkentett kockázatú alternatívái iránti kereslet világszerte erősödik.

BAT PÉCSI DOHÁNYGYÁR KFT. (Mrd forint) Értékesítés nettó árbevétele Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek eredménye Adózás előtti eredmény Adózott eredmény

2019 151,32 7,00 0,65 7,64 7,41

2020 160,26 10,54 0,02 10,52 10,16

Forrás: cégközlés

A közleményben kiemelték: felelős munkáltatóként és a törvényi előírásoknak megfelelően a Pécsi Dohánygyár szorosan együttműködik a dolgozói érdekképviseletekkel az átalakítási folyamat során. A BAT – tették hozzá – mindent elkövet azért, hogy a változások hatásai a lehető legenyhébbek legyenek a dolgozókra. A munkavállalók egy részének új munkaköröket ajánlanak fel, s azoknak, akik elhagyják a vállalatot, széles körű támogatást nyújtanak az elhelyezkedéshez.

FONTOS SZEREPBEN A PÉCSI GYÁR

Magyarországon a BAT az egyik legnagyobb dohányipari befektető. A csoport eddig több mint 40 milliárd forintot

fordított a pécsi gyár fejlesztésére, így a városban egy európai szinten is kiemelkedő minőségű és kapacitású üzem jött létre. A cég a világon egyedül itt gyárt filteres szivarkát, ezzel kilenc piacot ellátva, köztük a legnagyobbakként a németet és az olaszt. Ezt az egységet 2014ben adták át, s ezzel megduplázódott a gyár termelési területe. A 9 milliárd forintos beruházást 2019-ben egy újabb, több mint 7,5 milliárdos befektetés követte, egy teljesen új üzem, ahol a vállalatcsoport Magyarországon elsőként elkezdte a potenciálisan kevésbé káros termékek gyártását. Ma már több mint harminc országba szállítják a Pécsett készült produktumokat.

BARÁT MIHÁLY 2021/23 FIGYELŐ | 41

F_40-41_BAT.indd 41

2021. 06. 07. 18:18

| CÉGVILÁG |

GRANDIÓZUS FEJLESZTÉSEK DEBRECENBEN PAPP LÁSZLÓ | Gazdaságfejlesztési erőfeszítései elismeréseként az idén már harmadjára került top 10-es listára Debrecen. 2021-ben olyan számottevő városokkal egy mezőnyben pozicionálták a tizedik helyre, mint New York, Abu-Dzabi vagy Zürich. A cívisváros polgármesterét kérdeztük a fejlesztésekről.

Az érvényes fejlesztési koncepciók, tervek előirányzataihoz képest hogyan áll az Északnyugati gazdasági övezet fejlesztése?

– Minden az eredeti terveknek megfelelően halad, semmiféle csúszás nincs.

Bizonyos beruházásokat az állam valósít meg, másokat Debrecen önkormányzata.

Az utóbbiakhoz tartozik a közművek bevezetése az Északnyugati gazdasági övezet területére. Az áram- és a gázhálózat kész, a csapadékvíz-elvezetés, az ivóvíz- és szennyvízvezeték kivitelezése épp zajlik.

Ez utóbbi invesztíció Kismacs és Nagymacs városrész vízellátását is javítja. Az úgynevezett körüljárók – a BMW-gyár és a hozzá tartozó beszállítói park személyés teherforgalmát szolgáló utak, amelyek a közvetlen autópálya-elérést biztosítják; a józsai autópálya-csomópontot és az Északnyugati gazdasági övezet úthálózatát öszszekötő út; a Nagymacs új közúti elérését biztosító fejlesztés – megvalósítása a hozzá tartozó közművekkel lesz még az önkormányzat feladata. Ennek kapcsán a munkaterület átadása – a nyugati rész kivételével – már megtörtént. Ezenkívül a beszállítói park fejlesztése vár még ránk.

Az állami beruházások közül a vasútfej-

lesztés szintén a tervek szerint halad. A 108-as számú vasútvonal korszerűsítése a Nagyállomástól Tócóvölgy állomásig megvalósult, onnan északi irányban folynak jelenleg a munkálatok. A konténerterminál további fejlesztéséről kormányrendelet jelent meg, a kivitelező a helyszínen van és dolgozik. Két nagy útfejlesztés munkaterületének az átadása is megtörtént. A józsai autópálya-csomópontnál a kivitelező már felvonult és elkezdte a munkát. Ez az új csomópont teszi majd lehetővé az M35-ösről érkező teherforgalom számára az Északnyugati gazdasági övezet északról való megközelítését, s javítja Józsa városrész elérhetőségét. A 354-es út és az M35-ös autópálya csomópontjában szintén megtörtént a munkaterület átadása, s ott is a helyszínen van a kivitelező. Ez a kereszteződés lehetőséget teremt majd az Északnyugati gazdasági övezet autópályáról való közvetlen megközelítéséhez. Ez utóbbi munkának a tervek szerint december 31-ig el kell készülnie. A 33-as főút korszerűsítésére még várunk, ugyanakkor a tervezési folyamat már a végéhez közeledik. Az építési engedélyek rendelkezésre állnak, s a közeljövőben következhet a kivitelezési közbeszerzési eljárás elindítása. A 33-as főút 2x2 sávos lesz az M35-ös autópályától Látóképig, majd a BMW-gyár bejáratáig. Látóképnél külön szintű közúti-vas-

úti csomópont épül. Külön szintű csomópont szolgálja majd az Északnyugati gazdasági övezet és a vasúti logisztikai centrum megközelítését is. A 33-as főúttal párhuzamosan kerékpárút, valamint Kismacs térségében zajvédő fal épül. A Debrecen 2030 program központi eleme a közlekedésfejlesztés, ennek megfelelően az idén a város költségvetésének a legnagyobb tétele éppen ez. A gazdaságfejlesztéssel párban kell, hogy járjon az infrastruktúra-fejlesztés is.

– Mikorra várható az Északnyugati gazdasági övezetben tervezett beruházás effektív megkezdése a BMW részéről?

– A társaság elkötelezett a debreceni beruházása mellett. A zóna összesen ötszáz hektáros területén a cég gyára a tervek szerint négyszáz hektáron, ezer munkavállalóval kezdi majd meg a működését. Az építkezéssel kapcsolatos bármilyen kérdésre a BMW tud válaszolni. (Megkeresésünkre Salgó András, a vállalat magyarországi kommunikációs vezetője Papp László közlésén túlmenően újabb információval nem tudott szolgálni – a szerk.)

– Hogy áll a többi városi érdekeltségbe tartozó ipari park fejlesztése? Érkeznek-e az elvárt ütemben a beruházók? Van-e hatása a Covid-válságnak a Debrecent érintő termelő-szolgáltató beruházások megvalósítását célzó tőkebefektetések dinamikájára?

42 | FIGYELŐ 2021/23

F_42-43_debreceni_polgi.indd 42

2021. 06. 07. 18:19

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CÉGVILÁG |

– Az Északnyugati gazdasági övezeten kívül csak a Déli Ipari Park van városi, önkormányzati érdekeltségben. Ez utóbbi már meglévő belső úthálózata egy éven belül másfél kilométerrel bővül. Az új szakasz mellett csapadékvíz-elvezető rendszert is kialakítanak, ivóvíz-, hírközlési és közvilágítási közműveket építenek ki.

A Déli Ipari Parkban már termel a gépgyártó Krones Hungary Kft., az autóipari elektronikai termékeket előállító Vitesco Technologies Hungary Kft., tevékenykedik a csomagolással, raktározással foglalkozó Deufol Hungary Kft., épül a logisztikával és raktározással foglalkozó BHS Trans Kft. központja, valamint a lítiumionos akkumulátorokhoz elválasztó fóliát gyártó Semcorp Hungary Kft. üzeme, s idetelepül az elővárosi és helyi autóbuszok gyártásával foglalkozó ITK Holding Zrt. nagyobbik üzeme is. Ezek a vállalkozások több mint kétezer új munkahelyet teremtettek, illetve teremtenek itt, de úgy gondoljuk, hogy a reménybeli újabb befektetők révén a jövőben a Déli Ipari Parkban összességében tízezernél is többen dolgozhatnak majd. E terület vonatkozásában egyébként az önkormányzat az elkövetkezendő évekre átfogó fejlesztési koncepciót dolgozott ki, amelynek a megvalósításához a kormány támogatását kérjük majd. A debreceni befektetési lehetőségek iránt töretlen az érdeklődés: jelen-

leg is több mint hatvan tárgyalópartnerrel állunk kapcsolatban. Büszkeségünk, hogy a világ legjobb befektetésösztönzési célpontjainak a top 10-es listájára a nagy világvárosok mellett – immár nem először – Debrecen is felkerült. A Financial Times nemzetközi tőkeáramlásokkal és befektetésekkel foglalkozó divíziójának a globális felmérése keretében 2018-ban a lap elemzői az európai kisvárosok között a legjobb befektetésösztönzési stratégiájú várossá választották a településünket. 2020-ban ugyanebben a kategóriában a város második helyezett lett. Az idén Debrecen befektetési stratégiáját tekintve globálisan, a világ valamennyi számottevő települését figyelembe vevő versenyben a tíz legjobb teljesítményt felmutató város közé került – New York, Montreal, Berlin, Hongkong, Manáma, Abu-Dzabi, Düsseldorf, Dubaj és Zürich mögött a tizedik helyen végzett. A kis és közepes méretű városok listáját tekintve pedig a top 5-ös rangsorban a negyedik.

– Debrecen egyik ékköve, büszkesége 2019-ig kétségkívül a nemzetközi repülőtér volt. Hogyan „viseli” a légikikötő a turizmus drasztikus visszaesését?

– A repülőtér esetében szintén arról számolhatok be, hogy a világjárvány okozta nehéz helyzetben is sikerült megtartani az újrainduláshoz szükséges, szakmailag felkészült munkatársakat. Az önkormányzati

többségi tulajdonszerzést követően a DIA Kft. állománya 173 fő volt. 2020 januárjában, a legnagyobb utasforgalmat és légijárat-műveletet bonyolító időszakban 198 fő volt a legnagyobb foglalkoztatotti létszám.

Jelenleg 122 munkavállaló dolgozik itt. A légi forgalom újraindításához és az utasforgalom növeléséhez minden adott, hiszen a korábban elindított szolgáltatásfejlesztések – a repülőgépek tárolása és karbantartásának támogatása, a kargóengedély megszerzése és beindítása – nem álltak le.

További segítséget jelentett a kormányzati bértámogatási rendszer, a hitelmoratórium, valamint a célzott állami dotációk együttese. Ahogy a pandémia végéhez közeledünk, s az átoltottság egyre javul világszerte, remélem, fokozatosan újra visszatérhetünk a régi életünkhöz, és ismét nyugodtan utazhatunk. Optimistán tekintek a repülőtér jövője elé is, hiszen alapvetően derűlátó ember vagyok!

– Pár hónappal ezelőtt az állam vételi szándékát fejezte ki a debreceni repülőtérrel kapcsolatban. Hogyan áll most ez a projekt? Lehet-e esetleg arra számítani, hogy az állami szereplő visszalép az üzlettől?

– A kormány a decemberi határozatával kifejezte azon szándékát, hogy az állam gazdaságfejlesztési és turisztikai céljainak az elősegítése érdekében eladás esetén 51 százalékos részesedést szerezne a légikikötőt üzemeltető Debrecen International Airport Kft.-ben. A Covid–19 második és harmadik hulláma azonban nagymértékben hátráltatta a cég pénzügyi és jogi átvilágítását, ennek folytán a tárgyalások előrehaladását. Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint a fenti átvilágítás május végén zárult. Ezzel párhuzamosan önkormányzatunk a DIA Kft.-vel közösen elkészítette a repülőtér középtávú infrastrukturális fejlesztési koncepcióját, valamint előzetes megvalósíthatósági tanulmányát, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium is megvizsgált és elfogadott. Ahogy azt már korábban is mondtam: a város és a kormány is stratégiai elemként tekint a repülőtérre.

DOMBI MARGIT

2021/23 FIGYELŐ | 43

F_42-43_debreceni_polgi.indd 43

2021. 06. 07. 18:19

| SZEMÉLYI HÍREK |

AIMOTIVE

Arnaud Lagandré az Almotive vezetésautomatizációs rendszereket fejlesztő független vállalat új kereskedelmi igazgatója. A francia származású szakember több mint 25 éves nemzetközi autóipari tapasztalattal érkezik a magyar céghez.

Az elmúlt hat esztendőben a Continental ADAS (vezetéstámogató rendszerek)- és LiDAR-fejlesztő mérnökcsapatát vezette, majd a társaság globális kutatás-fejlesztési részlegét igazgatta, ezután pedig a teljes észak-amerikai régióért volt felelős. Új munkakörében az AImotive kereskedelmi tevékenységéért felel majd, ideértve a nemzetközi értékesítést, a partnerkapcsolatok menedzselését és a marketinget.

ARNAUD LAGANDRÉ

TECH DATA

NESCAFÉ

GACSAL JÓZSEF

DELOITTE

Bíró Balázs a Deloitte Magyarország új vezérigazgatója. A szakember 2003-ban kezdte karrierjét a vállalatnál, 2015-ben választották be a partnerek közé, 2017 óta a magyar, 2018-tól pedig a közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletág vezetője.

Irányítása alatt a Deloitte minden évben elnyerte Az év pénzügyi tanácsadója elismerést Közép- és Kelet-Európában, a Mergermarket értékelése szerint. Az új igazgató az eddig is követett stratégiát kívánja folytatni, amelynek fő eleme az organikus növekedés mellett a további akvizíciós törekvés.

BÍRÓ BALÁZS

ANNA ROCHE Anna Roche vette át a Nestlé Hungária Nescafé üzletágának a vezetését.

A szakember karrierjét 2001-ben, a Nestlé Ukrajinánál kezdte marketingesként, majd átkerült a kávé területére, ahol munkája nyomán megújult a Nescafé Magyarország 3in1 divíziója.

Később, 2017-től a vállalat franciaországi részlegének Dolce Gusto üzletágát irányította, menedzserként növelve a piacrészt és a profitabilitást.

Szintén ő vezette a kávé kategória fenntartható törekvéseit és az e-biznisz megerősítését. Jelenlegi pozíciójában az új kelet- és középeurópai Nescafé szervezet tagja.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Immáron Gacsal József a Tech Data magyarországi country sales managere a nyugdíjba vonuló Szegvári János helyett. Az 55 éves, mérnöki és informatikusi végzettségű szakember az elmúlt 24 évben az IBM, a Microsoft és az Intel magyarországi csapatát erősítette, valamint két évig ügyvezetőként irányította a Fujitsu Hungaryt. Az utóbbi esztendőkben a kiberbiztonság területére fókuszálva szakértőként csatlakozott a Forte Communications csapatához, majd egy új-zélandi feltörekvő startuphoz, a Security Lithez. Mindemellett tíz éven át elnökségi tagként, több esetben alelnökként segítette az IVSZ munkáját. A kétgyermekes Gacsal aktív NB II-es rögbijátékos, és az öregfiúk válogatott keretének a tagja.

44 | FIGYELŐ 2021/23

F_44_szemelyihirek.indd 44

2021. 06. 07. 18:20

| PÉNZ BESZÉL |

GÉPESÍTENEK AZ AGRÁRCÉGEK

LÍZINGPIAC | Majdnem a duplájára nőtt a mezőgazdasági gépek beszerzésére kötött lízingszerződések összege az első negyedévben. Ebben a Növekedési hitelprogramnak is meghatározó szerep jutott.

Erősen indult 2021 a mezőgazdasági gépek finanszírozása szempontjából. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint az első negyedévben 23,7 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a lízingcégek, ez csaknem a duplája az egy évvel korábbi 12,8 milliárdnak. A szervezet statisztikái alapján a megkötött kontraktusok nagy többsége – az érték alapján nagyjából 75 százaléka – új eszközök beszerzéséhez kapcsolódott, ami megfelel a korábbi évek trendjeinek.

FOTÓ: GETTY IMAGES

VEGYES A KÉP A PIACON

A lízingszövetség értékelése szerint több más terület mellett az agrárgép-finanszírozásban is jelentős szerep jutott a jegybank NHP Hajrá! konstrukciójának, melynek révén a vállalkozások kedvező kondíciók mellett juhattak támogatáshoz.

A mezőgépek finanszírozása egyébként már tavaly is jóval túlszárnyalta az átlagot: a múlt évi, a teljes piacon bekövetkezett visszaesés ellenére ezen a területen 7 százalékos bővülést mutatott ki a statisztika.

Az építő- és egyéb gépeknél viszont már vegyesebben alakult a kép. Az előbbiek finanszírozásában – ahol 2020-ban sikerült a korábbi évekéhez hasonló kihelyezést elérni – szintén folytatódott a növekedési trend. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 2021 első három hónapjában több mint 7 milliárd forint értékben finanszíroztak építőgépeket, ez pedig 27 százalékos bővülésnek felel meg. Az egyéb gépek-termelőeszközök kategóriában viszont folytatódott a negatív trend, és jelentősen, 35 százalékkal csökkent az új ügyletek volumene.

Az agrárgép-finanszírozás a CIB Lízing első négyhavi teljesítményének a kedvező alakulásában is szerepet játszott.

A pénzügyi szolgáltató tájékoztatása szerint az új kihelyezések értéke 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi és 25 százalékkal a 2019. január–április-

A FINANSZÍROZOTT ÖSSZEG ALAKULÁSA AZ AGRÁRGÉPEKNÉL A LÍZINGPIACON Milliárd forint

23,69

16,80 9,01 2016

12,05

12,06

2017

2018

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

12,81

2019

2020

2021

+TWW¥X 2FL^FW 1±_NSLX_º[JYX­L

ban regisztrált volument. Ezzel az utóbbi öt esztendő messze legerősebb első négy hónapját zárták. Ami pedig az egyes eszközcsoportokat illeti, az átlagnál is jobban teljesített a nagyhaszonjármű-terület, amelynél a szerződéses összeg közel 40 százalékkal nőtt éves összevetésben, valamint az agrárgép-finanszírozás, ahol csaknem megduplázódtak a kihelyezések a 2020 január–áprilisában elért volumenhez viszonyítva.

MÉG JELEN VAN A BIZONYTALANSÁG

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a lízingcégek által kihelyezett öszszeg az első negyedévben meghaladta a 160 milliárd forintot. Ez 14 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, de nem a piaci élénkülésre utal, hanem a járművek drágulásával magyarázható. Zs. Nagy István, a szervezet elnöke az adatokat értékelve kiemelte: „Mind a magánszemélyeknél, mind a vállalkozásoknál érezhető a pandémia számlájára írható óvatosság. Ez magyarázza, hogy a szerződések száma a múlt év első negyedéhez képest stagnált. A finanszírozott összeg az egyik legfontosabb fokmérője a lízingpiac teljesítményének, de ennek a mostani gyarapodása nem az élénkülést mutatja, hanem elsősorban a járművek és a többi finanszírozott eszköz drágulásával, valamint egyes, a visszaeséssel kevésbé érintett piaci szegmensek jó teljesítményével magyarázható.”

B. M. T.

2021/23 FIGYELŐ | 45

F_45_lizing.indd 45

2021. 06. 07. 18:20

| PÉNZ BESZÉL |

MAGASABB FORDULATSZÁMON Egyre jobban alakul az év a lakáshitelezés szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint áprilisban 107,6 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a háztartások a pénzügyi szolgáltatókkal, erre korábban még nem akadt példa. Ennek – és a szintén igen erősre sikerült márciusi értékesítésnek – köszönhetően az első négy hónap már több mint 340 milliárdos volument hozott, ami éves összevetésben 7,7 százalékos bővülés.

Az erősödő piaci aktivitás – és részben a még mindig élő hiteltörlesztési moratórium – hatására a lakáshitelek állománya is folyamatosan gyarapodik a lakosságnál: április végére elérte a 4125,8 milliárd forintot, ami 10,7 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél.

ÁTRENDEZŐDŐ PORTFÓLIÓ

Az új kihelyezések összetételét vizsgálva ugyanakkor felfedezhetők érdemi elmoz-

dulások a piacon. Az változatlan trend, hogy egyre kevesebb adós választja a változó kamatozású konstrukciókat, amelyekből négy hónap alatt már csak 2,8 milliárd forintnyit helyeztek ki a bankok: ez az öszszes friss szerződés mindössze 0,8 százalékát jelentette. A múlt év első négy hónapjával összevetve jelentősen csökkent a 10 éven túli kamatperiódusú – tehát végig fix kamatozású – konstrukciók aránya: ezek súlya az esztendő első harmadában már

FOTÓ: ARTUR DEBAT, GETTY IMAGES

LAKÁSHITELEK | Új csúcsra nőtt áprilisra a frissen megkötött lakáshitel-szerződések összege. A piac élénkülését több tényező támogatja, köztük a felújítási céllal felvett kölcsönök mennyiségének ugrásszerű növekedése is.

46 | FIGYELŐ 2021/23

F_46-47-Lakashitel.indd 46

2021. 06. 07. 18:22

| PÉNZ BESZÉL |

&? / 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A LAKÁSHITELEKNÉL* 340,6

Milliárd forint

168,2 2017

2017

2017

&ITYY ­[ JQX÷ S­L^ M·SFUO¥GFS

2017

2017

+TWW¥X UTWYKTQNT MZ

éppen 11 százalék alatt maradt, miközben egy évvel korábban még 14,7 százalék környékén mozgott. Az 5 és 10 év közötti kamatfixálású kölcsönök aránya viszont már közelíti a 60 százalékot, miközben egy esztendeje még 55-öt tett ki. Ez azt mutatja, hogy az adósok nagy többsége a tízéves kamatperiódust választja az újonnan felvett kölcsönöknél, ami elég nagy kiszámíthatóságot eredményez.

Nem is véletlen, hogy az MNB adatai szerint egyedül az 5–10 éves kamatfixálású lakáshitelek azok, amelyeknél csökkent a szerződésekben szereplő átlagos kamat: 2021 áprilisában 3,65 százalékot ért el, ez 18 bázisponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A többi kategóriánál viszont felfelé kúsznak az átlagos ráták: a legfeljebb egyéves fixálású hiteleknél a legszembetűnőbb a változás, ahol egy esztendő alatt több mint egy százalékponttal, 3,97 százalékra ugrott a szerződésekben szereplő középérték.

NŐ A FELÚJÍTÁSOK SZEREPE

A jegybanki statisztikákon közben igen jól látszanak a januárban indult otthonfelújítási program és a február óta elérhető támogatott felújítási hitel ösztönző hatásai is. Az MNB adatai alapján ez év első négy hónapjában már 23,2 milliárd forintnyi lakáshitelre szerződtek kifejezetten felújítási céllal az adósok, miközben a tavalyi azonos időszakban valamivel tízmilliárd felett mozoghatott a volumen. Ezzel a felújítási hitelek aránya 2021 első harmadában már megközelítette a 7 százalékot az új kontraktusokon belül, miközben korábban rendre 3 és 4 százalék között mozgott.

Figyelemre méltó emellett, hogy miközben februárban még 2,8 milliárd forint körül alakult a felújításra felvett lakáshitelek szerződéseinek az összege, addig március már 6,7, április pedig 11,2 milliárdos volument hozott. A renoválások beindulásával pedig mind a szerződéses összegnél, mind a felújítási hitelek arányánál ugrásszerű növekedés várható.

TÁMOGATÓ HATÁSOK

A Bankmonitor.hu elemzése szerint több olyan támogató tényezőt is azonosítani lehet, amely fűti a lakáshitelek iránti keresletet. A portál például felhívta a figyelmet arra, hogy ez év elején a lakástámogatások körét kibővítette a kormány. A vásárlásokhoz kapcsolódó illetékmentesség, az új építésű ingatlanok áfájának 27ről 5 százalékra csökkentése, illetve az adó-visszatérítés érezhető segítség az otthont keresőknek. Egy 50 millió forint értékű új lakásnál az illetékmentesség és az áfa-visszatérítési támogatás önmagában 4,38 millió forint pluszkedvezményt jelent. Éppen ezért – áll az elemzésben – sokan kivártak a múlt esztendő végén. Ez a

halasztott kereslet azonban fokozott mértékben jelenhetett meg 2021 elején a lakáspiacon, ami értelemszerűen használt a lakáshitelpiacnak is.

A halasztott keresletnek köszönhetően – áll az elemzésben – a használt ingatlanok adásvétele is rekordot ért el: a Duna House becslése alapján mind februárban, mind márciusban csúcsot döntött a tranzakciószám. Látható – tették hozzá a szakértők –, hogy az adásvételeket némi késéssel követi a hitelfolyósítás, ami érthető, hiszen nagyságrendileg hat-nyolc hét egy hiteligénylés bírálati ideje. Márpedig a kérelem beadásának jellemzően feltétele az

A LAKÁSHITELEK ÁLLOMÁNYA*

4125,8 3727,8

Milliárd forint

3411,1 2966,8 2942,1 2016

2017

3081,3

*Adott év áprilisában.

2018

2019

2020

2021

Forrás: MNB

aláírt adásvételi szerződés. A Duna House áprilisi és májusi becslése már rendelkezésre áll. Ezek alapján a lakásvásárlások száma valamelyest esett a márciusi rekordhoz képest, ugyanakkor az adásvételeké még mindig igen magas. Emiatt várhatóan a folyósított lakáshitelek összege is magasan marad májusban a Bankmonitor szakértőinek a várakozásai alapján, bár vélhetőleg nem dől majd meg az áprilisi csúcs.

A jelentős hitelfolyósítás emellett annak is köszönhető, hogy a hitelköltségek jelenleg rendkívül alacsonyak. Ezt jól mutatja, hogy olcsóbb a magyarok kedvenc piaci lakáskölcsöne, mint a támogatott csokhitel.

Ugyanakkor ez az állapot nem maradhat fenn sokáig, a dráguló kölcsönök pedig valamelyest mérséklik majd a hitelkeresletet.

A tervezett áremelkedés egyelőre nem jelentős – 0,3-0,5 százalékpont –, emiatt a lakáshitel keresletre gyakorolt hatása nem lesz kiemelkedő. Ugyanakkor a portál szakértői úgy vélik, a halasztott kereslet kifutása, a csökkenő lakásvásárlási kedv és a kamatemelkedés együttesen már érezhetően mérsékelheti a nyár folyamán a kifizetett lakáshitelek havi összegét.

BARÁT MIHÁLY 2021/23 FIGYELŐ | 47

F_46-47-Lakashitel.indd 47

2021. 06. 07. 18:22

| TŐZSDE |

LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK Újabb csúcsra nőtt áprilisra a háztartásoknál lévő értékpapírok állománya.

A növekedéshez a vásárlások éppúgy hozzájárultak, mint a kedvező tőkepiaci környezet.

Soha nem látott szintre, 14 545,8 milliárd forintra hízott áprilisra a háztartásoknál lévő értékpapírok állománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az éves bővülés mértéke rendkívül impozáns, több mint 16 százalékos volt, amelyhez minden, a kisbefek-

tetők számára releváns kategória hozzájárult.

KÖZEL A KÉTHARMAD

A háztartások értékpapír-portfóliójának a legnagyobb szeletét természetesen még mindig az állampapírok adják, amelyekből a negyedik hónap végén már több mint 9500 milliárd forintnyit tartottak a számláikon a kisbefektetők. Ez – amellett, hogy szintén új csúcsot jelent – 15,5 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél. Ezzel az állampapírok súlya még mindig 65 százalék feletti a lakosság értékpapír-portfólióján belül.

Az állomány stabilan két számjegyű bővüléséhez leginkább a tartósan erős kereslet járult hozzá: az MNB adatai szerint a tranzakciók – vagyis a vásárlások és az eladások – egyenlege megközelítette a 390 milliárd forintot az esztendő első négy hónapjában, ami jóval erősebb az egy évvel korábban regisztrált bő 180 milliárdos többletnél.

Persze abban, hogy az állami adósságpapírok ilyen népszerűek a kisbefektetők körében, elévülhetetlen érdemei vannak az ötéves futamidejű, igen kedvező hozam mellett kínált Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) konstrukciónak is. Utóbbi bevezetésének a második évfordulója kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter is közzétett egy bejegyzést a Facebookon, emlékeztetve arra, hogy a MÁP Pluszban elhelyezett pénz állománya mára meghaladja az 5672 milliárd forintot.

A tárcavezető bejegyzésében hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy a teljes lakossági állampapírpiac megtakarításainak a 60 százaléka ebben a formában van. „A konstrukció kialakításakor világos volt a célunk: egyszerű, átlátható, könynyen elérhető és jól jövedelmező befektetést kínáljon a magyar családoknak” – emelte ki. A szakember szerint a MÁP Plusz előnye, hogy az évente növekvő kamatozás rövid és hosszú távon is ki-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NYERŐ SZÉRIA

48 | FIGYELŐ 2021/23

F_48-49_bef_alap_vitorla_hirdi.indd 48

2021. 06. 07. 18:22

| TŐZSDE |

ÉRTÉKPAPÍR-PORTFÓLIÓ A HÁZTARTÁSOKBAN

MEGUGRÁS A RÉSZVÉNYEKNÉL

Az állomány alakulása szempontjából ugyanakkor feltétlenül a tőzsdei részvényeké volt az elmúlt időszak. Utóbbiak mennyisége április végén már megközelítette a 824 milliárd forintot, ami kiugró, 35,4 százalékos bővülést tükröz 2020 negyedik hónapjához képest.

A látványos növekedéshez a vásárlások éppúgy hozzájárultak, mint az árfolyamok kedvező alakulása. Ami a vételek és eladások mérlegét illeti, az egyenleg az idei első négy hónapban 37,8 milliárdos többletet mutatott, ami jelentősen el-

15 000 Állománya Milliárd forint 13 500

Megoszlása 2021. VI. hó, százalék

12 000

Befektetési jegyek

10 500

28,4

5,7

0,5

emelkedő hozamot biztosít, a kamatfordulónál egyszerű hozzájutni a befektetett összeghez, és kamatadót sem kell utána fizetni. „A MÁP Plusz is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a válság alatt megőrizte pénzügyi stabilitását, s külső segítség nélkül, a saját erőnkből védekeztünk a járvánnyal és annak hatásaival szemben” – emelte ki Varga Mihály.

65,4

9 000 7 500 6 000

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

*Adott év áprilisában.

Állampapírok Részvények Egyéb Forrás: MNB

marad ugyan az egy évvel korábbi 83,4 milliárdtól, ám a körülményeket figyelembe véve egyáltalán nem rossz teljesítmény. A részvények átértékelődésén pedig összességében 11,7 milliárd forintot nyertek az első négy hónapban a kisbefektetők, miközben egy esztendeje – a koronavírus-járvány kitörése után – még bő 175 milliárdot veszítettek.

A befektetési jegyek állománya szintén figyelemre méltó mértékben, 14,8 százalékkal gyarapodott egy év alatt a magyar háztartásoknál, bőven meghaladva ezzel a 4100 milliárd forintos szintet. Ami a tranzakciókat illeti, 2021 első négy hónapjában már több mint 51 milliárdos pluszt mutatott az egyenleg, miközben egy éve még 118,6 milliárd forinttal az eladások kerültek túlsúlyba. Az átértékelődéseken szintén nyertek a befektetési jegyekben utazó lakossági ügyfelek, miközben a múlt esztendő első harmadában még közel 150 milliárdos mínuszt voltak kénytelenek elkönyvelni.

Az állampapírokon kívüli kötvényállománynál viszont 2021 első harmada sem hozott látványos változást. Értékelhető mennyiség már csak a banki kötvényekből van a háztartásoknál, bár ezek állománya is 2,3 százalékkal csökkent éves összevetésben, és április végén 55,4 milliárd forintot ért el. A lakosság vállalatikötvény-portfóliója viszont már éppen 12 milliárd forint felett jár, a jelzálogleveleknél pedig nagyjából százmilliós mennyiséget tart nyilván az MNB. BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

!&e MM 7 1A "b _I

_&R<I1 e M 6 " e&7I ï I I ï

MOST

6&7 7 1A!&e RA7 / _&R<I1 e M /V1 M<R /Y1 Y7/ . 7 / òè

"b _ M 1A!&e R Mì 5880 Ftt

*Az ajándékot legkésőbb az akció lezártát követő tő héten hé postázzuk.

1A!&e R M R 6 "I 7 1% R&ì

ĘÚÝĂÛÝøààßĂß××

1 F 7RIV6ò%Vø_&R<I1 e M 1 F 7RIV6ò%Vø_&R<I

Akciónk 2021. március 10. és 2021. június 30. között a Vitorlázás magazinra egy éves időtartamra (6 lapszám) előfizetőkre vonatkozik. Az előfizetési díj 5880 588 Ft egy évre. A Vitorlázás sajtótermékre vonatkozó ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között történő előfizetésekre érvényes. Az előfizetési díj az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket. Minden előfizető garantált ajándékot kap, melyet az akció lezárultát követő héten küldünk meg. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. A megrendelésért keresse munkatársainkat a +36-46/998-800-as telefonszámon, az elofizetes@mediaworks.hu e-mail-címen, vagy fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas oldalon. Az adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

F_48-49_bef_alap_vitorla_hirdi.indd 49

2021. 06. 07. 18:22

| TŐZSDE |

BEINDULT A VERSENGÉS A KÍNAI BEFEKTETÉSI PIACÉRT MEGTAKARÍTÁSOK | Kína és a Nyugat között egyre erősödik a geopolitikai konfliktus, ezzel párhuzamosan azonban az amerikai és az európai befektetési cégek öldöklő küzdelmet folytatnak a távol-keleti tőkepiacért.

A Biden-adminisztráció a közelmúltban közölte, hogy új nyomozást indít a koronavírus eredetének tisztázására. A pekingi reakció gyors és dühös volt, a külügyi tárca szóvivője „politikai manipulációval” és „stigmatizálással” vádolta meg Washingtont. A hangnem a régi, hidegháborús időket idézi.

SORBAN ÁLLNAK

Egy nappal korábban azonban érkezett egy másik bejelentés is, amely meglehetősen más megvilágításba helyezi a két szuperhatalom viszonyát. A Goldman Sachs (GS) befektetési bank, az amerikai kapitalizmus egyik szimbóluma partnerségre lépett az állami tulajdonú Industrial and Commercial Bank of Chinával (ICBC). Az ügylet lehetővé teszi a GS-nek, hogy kezelje a kínai bank több száz millió ügyfelének a megtakarításait. Figyelemre méltó, hogy a pandémia utáni időkben, amikor a multinacionális kereskedelmi láncok igyekeznek leválni kínai beszállítóikról, a pénzügyi szálak egyre erősebbé válnak. A Bank of China – egy másik állami tulajdonban lévő bankóriás – a francia hátterű Amundival hozott létre egy vagyonkezelésre szakosodott leányvállalatot. A cégben az Amundinak van többsége. Korábban a BlackRock jelentette be, hogy megkapta az engedélyt egy hasonló társaság létesítésére a szintén állami tulajdonú China Construction Bankkel. A JP Morgan Asset Management pedig 415 millió dollárt fektet egy másik állami gigász, a China Merchants Bank vagyonkezelési üzletágába. Az európai versenyzők közül az Amundi mel-

lett a Schroders kapott még engedélyt, hogy belépjen a távol-keleti ország vagyonkezelési piacára.

A kínai megtakarítási ráta továbbra is a legmagasabbak között van a világon, annak ellenére, hogy az elmúlt években a háztartások egyre többet költenek, csökken a félretett pénzek aránya.

A piac azonban így is óriási, becslések szerint 121,6 ezer milliárd renminbi (kb.

18,9 ezer milliárd dollár) volt tavaly. Egy múlt évi párthatározat engedélyezte, hogy a pénzügyi szektorban külföldi többségi tulajdonnal is létrejöjjenek vegyesvállalatok; ezzel még szélesebbre nyitotta a kapukat a tőkepiacokon a nyugati nagy-

bankok előtt. Kínában több milliárdos van, mint az USA-ban. Az elmúlt két évben Peking fokozatosan elkezdte tőkepiacai liberalizálását, nagyobb hozzáférést engedve hozzájuk a külföldieknek.

Ezt persze nem puszta szívjóságból tette: szeretné felhasználni a nyugati cégek tapasztalatát, vagyonkezelési szaktudását ahhoz, hogy a vészes mértékben öregedő társadalomban ne keletkezzenek társadalmi feszültségek. Magyarul: jöjjenek létre rendes vagyon- és nyugdíjalap-kezelők, legalább részben ne az állam nyakába szakadjon a borítékolhatóan bekövetkező nyugdíjprobléma.

POLITIKAI KOCKÁZATOK

A nyugati vállalatok persze megrohanták a hihetetlen növekedési lehetőségekkel

9ö0*5.&(. 9 ;1&940

Bruttó megtakarítási ráták, 2019 Kína Dél-Korea Magyarország India Csehország Svájc Ausztria Németország Lengyelország EU-átlag Japán Ausztrália Olaszország Románia USA Nagy-Britannia Franciaország Horvátország

Százalék

Forrás: ceicdata.com

44,2

Nyugdíjcélú megtakarítások, 2019 Milliárd dollár

223 29 196 38,2 32,7 3^ZLI±OH­Q¾ Y÷PJUNFHN GJKJPYJY­XJP 31,4 Aránya a GDP-hez képest, százalék 31,0 1,6 136,2 30,6 Forrás: Willis Towers Watson 29,2 29,1 51,6 Bruttó megtakarítási 29,1 50,6 50,4 ráta Kínában 49,9 26,8 49,2 Százalék 26,1 48,2 26,0 46,3 46,3 24,8 45,7 23,6 44,2 19,0 43,4 15,0 14,2 12,9 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

50 | FIGYELŐ 2021/23

F_50-51_kinai_tozsde.indd 50

2021. 06. 07. 18:23

| TŐZSDE |

FOTÓ: TINGSHU WANG, REUTERS

MAO CE-TUNG SZOBROK EGY KÍNAI AJÁNDÉKBOLTBAN. A NYITÁS ELLENÉRE ERŐSEK A SZABÁLYOZÁSI KOCKÁZATOK A TŐKEPIACON

kecsegtető kínai piacot, viszont kockázatokkal is számolniuk kell. Az országot 1949 óta irányító kommunista párt Hszi Csin-ping elnöksége alatt szorosabb felügyelet alá vonta a cégeket, és ez a pénzügyi szektorra is érvényes. Nagy kérdés még, hogy a politika mennyire szól majd bele az üzletbe. Az ujgurkérdés, Tajvan hovatartozása igen érzékeny terület, és a Biden-adminisztráció a jelek szerint mindkét témában nagyon határozott álláspontra helyezkedett. Peking pedig nem arról híres, hogy elnéző mosollyal fogadja az amerikai határozottságot. Rizikó ugyanakkor az Egyesült Államok oldaláról is van. Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tavaly a Foreign Policy magazinban írt cikkében így fogalmazott: „Miért lenne az USA tárgyalási prioritásai között szempont az, hogy Kína megnyissa pénzügyi rendszerét a Goldman Sachs előtt?” Kockázatot jelent az is, hogy a nyugati társaságoknak be kell ágyazódniuk a keleti kultúrába, és az sem zárható ki, hogy a felügyeleti szervekkel kezdetben lesznek súrlódásaik, szigorúbban kezelik majd őket, mint a helyi intézményeket. A központi irányítás miatt a szabályozás akár egy nap alatt is megváltozhat. A közelmúltból a leg-

emlékezetesebb példa erre az volt, amikor az Alibaba pénzügyi szolgáltatója, az Ant Group nyilvános részvénykibocsátását egyik napról a másikra lefújták.

Rizikó továbbá, hogy az ázsiai országban szigorú tőkekiviteli szabályok vannak életben, így a kínai megtakarításokat nem lesz könnyű becsatornázni a globális pénzügyi rendszerbe. A vállalatok persze abban bíznak, hogy ha már egyszer beengedték őket, akkor a jobb hozamok reményében a tőkét is kivihetik máshol fialtatni. A GS becslései szerint a háztartásoknál 2030-ig 70 ezer milliárd dollár megtakarítás halmozódhat fel. Egyszerűen annyi pénz van, amenynyit már nehéz lenne hazai pályán befektetni komolyabb tőkepiaci lufik kialakítása nélkül – márpedig az a pártvezetésnek sem érdeke.

PÁRNACIHA HELYETT

A nyugati pénzügyi szolgáltatók megjelenése mindenesetre új lehetőségeket kínál a gazdagoknak és az egyre erősödő középosztálynak is. A vagyont – nem is olyan nagy túlzással élve – eddig gyakorlatilag „párna alatt” tartották, többnyire

VÉSZES ÖREGEDÉS A népszámlálási adatok szerint a kínai lakosság növekedése évtizedek óta nem látott ütemre lassult. A 65 év felettiek aránya a teljes lakosságon belül 13,5 százalék. Ez a szám 2010-ben még 8,9 volt.

nagyon alacsony kamatozású bankbetétekben. A nagyobb kockázatot vállalók pedig ingatlanba fektettek – ennek jelentős szerepe volt a kínai ingatlanpiaci buborék kialakulásában. A GS becslései alapján a teljes háztartási vagyon nagyjából 60 százaléka ingatlanban volt tavaly, további 24 százalék pedig készpénzben és bankbetétben.

A kínai nagybankok kiterjedt fiókhálózattal rendelkeznek szerte az országban, ami a nyugati szolgáltatóknak megkönnyíti termékeik értékesítését. Az ICBC-nek például 680 millió lakossági ügyfele van, ez az USA teljes lakosságának több mint kétszerese. Az Amundi, amely tavaly elsőként hozott létre nyugati többségű vagyonkezelőt a Bank of Chinával, már vagy húsz termékével jelen van a piacon, és több milliárd dollár értékű vagyont kezel ott.

D. GY. 2021/23 FIGYELŐ | 51

F_50-51_kinai_tozsde.indd 51

2021. 06. 07. 18:23

| GEOPOLITIKA |

FOGYASZTÓI ÁRAK | Az EKB átmenetinek gondolja a fogyasztói árak emelkedését, befolyásos német üzletemberek és politikusok azonban erősen aggódnak a jegybank monetáris politikája miatt.

MEGUGROTT AZ EURÓZÓNA INFLÁCIÓJA

EGYSZERI TÉNYEZŐK

Az infláció áprilisban még csak 1,6 százalékos volt. Az európai drágulás követi a tengerentúli tendenciát. Az USA-ban 4,2 százalékos volt a pénzromlás mértéke a negyedik hónapban.

Az euróövezetben az infláció tavaly még negatív tartományban is volt egy ideig, azonban már akkor látni lehetett, hogy a pandémia által okozott kínálati és keresleti sokk olyan alacsony bázist teremt, hogy ebben az évben felpörög az áremelkedés üteme.

Christine Lagarde, az EKB elnöke amellett érvel, hogy a fogyasztói árak megugrása csak átmeneti jelenség, egyszeri tényezők hatása, jövőre várhatóan meg is szűnik. Ez alapján az intézmény gazdaságpolitikája továbbra is támogató üzemmódban maradna,

vagyis nem csökkentik a kötvényvásárlások havi összegét. Az infláció májusi lendületében nagy szerepe volt az energiaárak 2020 azonos hónapjához mért 13,1 százalékos növekedésének, márpedig a központi bankok általában átnéznek bizonyos szolgáltatások és termékcsoportok – energia, élelmiszer, alkohol, dohány – ellenértékének jellemzően volatilis alakulásán. Az ezek nélkül számolt maginfláció 0,9 százalékra nőtt májusban az egy hónappal korábbi 0,7-ről. A szolgáltatási szektorban az árak 1,1 százalékkal nőttek.

A legtöbb elemző egyetért a jegybankelnök érvelésével. Valószínűtlennek tartják, hogy amikor több millió ember vesztette el az állását, s állami munkahelymegtartó támogatásokból

INFLÁCIÓ AZ EURÓZÓNÁBAN ÉS AZ USA-BAN

4,9

2015=100 százalék

USA 0,8 0,9 Eurózóna –0,2 –0,3 VIII. IX. X. XI. XII. I. 2020 Forrás: Eurostat

1,6

II. III. 2021

IV.

élt, akkora kereslet lenne, amely tartósan felhajtja az árakat. Az EKB becslései szerint az idei első negyedévben tovább lassult – 1,4 százalékra – a bérnövekedés üteme az eurózónában. Az Eurostat adatai alapján áprilisban a munkanélküliségi ráta 8 százalékra javult, ez kilenc hónapja a legalacsonyabb szint. Az állás nélkül lévők áprilisban 15,4 millióan voltak, 134 ezerrel kevesebben, mint márciusban, viszont 1,3 millióval többen, mint egy évvel azelőtt.

AGGÓDÓ NÉMETEK

Vannak azonban kétkedő hangok is.

Peter Altmaier német gazdasági miniszter egy nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a szállítás, az olaj, az alapanyagok világszerte drágulnak.

Ráadásul egyre súlyosabban érinti a világgazdaságot a félvezetők piacán keletkezett hiány. Ezekből könnyen kialakulhat egy tartósabb inflációs hullám. A kínálati oldal árnövelő hatását az is alátámasztja, hogy az IHS Markit által publikált beszerzésimenedzserindex szerint az eurózóna vállalatainak a vezetői sohasem látott áruhiánynyal küszködnek, és a beszerzési árak további emelkedésére számítanak. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése alapján a német építőipari cégek 44 százaléka küzd alapanyagbeszerzési problémákkal. Az épületfa ellenértéke például az elmúlt hónapokban szinte kilőtt.

FOTÓ: KAI PFAFFENBACH, REUTERS

Májusban 2 százalékra emelkedett az eurózóna fogyasztói árindexe, több mint két év elteltével először érve el az Európai Központi Bank (EKB) inflációs célját. Az intézmény döntéshozói lapunk megjelenése idején ülnek össze a követendő monetáris politika megvitatása céljából, és a növekvő árak nem könnyítik meg a helyzetüket. Dönteniük kell például arról, hogy folytatják-e a jelenlegi tempóban a gazdaságélénkítési célzattal bevezetett kötvényvásárlási programot.

52 | FIGYELŐ 2021/23

F_52-53_EKB_inflacio.indd 52

2021. 06. 07. 18:26

JASMIN JUETTNER NÉMET KARATE-VILÁGBAJNOK KÉSZÜL AZ OLIMPIÁRA. NAGY MUTATVÁNYOK VÁRNAK AZ EKB-RA

A német infláció nagyobb is volt májusban, mint az euróövezeti átlag – 2,4 százalékos. A pandémiával összefüggő korlátozásokat fokozatosan feloldják, beindul a turizmus. A szervezett utak ára például májusban 7 százalékkal nőtt. A német drágulás mögött áll egy valóban egyszeri tényező is: a pandémia által okozott gazdasági sokk kezelése érdekében Berlin átmenetileg csökkentette az áfát. Inflációs hatása van továbbá az újonnan bevezetett szén-dioxid-adónak. A német jegybank, a Bundesbank előrejelzése szerint a havi infláció az idén a 4 százalékot is elérheti, ami nagyobb, mint az euró két évtizeddel ezelőtti bevezetése óta bármikor elért szám.

Németország gazdasági szereplőinek a kollektív tudattalanjába – már ha létezik ilyen egyáltalán :) – mélyen

beleégett a 20-as évek hiperinflációja.

Bankjegyekkel gyújtottak be, pénzzel tapétáztak. Így érthető, ha az infláció megugrásának a legkisebb gyanújára már beindul a figyelmeztetések áradata. A német sajtóban nagy port kavart politikusok és üzletemberek nyílt levele – ők úgy vélik, ha beindul az inflációs spirál, az tömeges társadalmi elégedetlenséghez és elosztási egyenlőtlenségekhez vezet. A levél aláírói között volt Edmund Stoiber korábbi bajor miniszterelnök, Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter, valamint Paul Achleitner, a Deutsche Bank elnöke.

MÉG A GÖDÖRBEN

Kevéssé valószínű azonban, hogy ez meghatja az EKB-t, annak ellenére, hogy az eurózóna üzleti aktivitása több

mint hároméves csúcson áll, a rendelési könyvek csurig vannak, élénkül a munkaerőpiac, ezzel párhuzamosan azonban szűk keresztmetszetek alakultak ki az ellátási láncokban, a termelői kapacitásokban. Ez a mix így együtt elvben törvényszerűen nagyobb inflációhoz vezet. A német termelői árak áprilisban 5,2 százalékkal, tíz éve nem látott ütemben nőttek.

A változatlan monetáris politika mellett érvelt Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza és Mario Draghi olasz kormányfő, az EKB volt elnöke is. „Amikor mászol kifelé a gödörből, attól még benne vagy” – foglalta össze tömören álláspontját Lane.

D. GY. 2021/23 FIGYELŐ | 53

F_52-53_EKB_inflacio.indd 53

2021. 06. 07. 18:26

| GEOPOLITIKA |

ANNALENA BAERBOCK, A ZÖLDEK TÁRSELNÖKE. MAGÁRA MARADHAT A PÁRTON BELÜL

BARNULNAK A ZÖLDEK

NÉMET BELPOLITIKA | Az eddig a közvélemény-kutatásokat vezető Zöldeket egyre több belviszály sújtja. Szerencsétlen nyilatkozatok, elhallgatott jövedelmek. A széthúzás nagyon rosszkor jön az őszi szövetségi választások előtt.

SUV-PÁRT

NÉMET 541.9.0&. *7ö;.8?43>40

A Zöldek társelnöke fegyverszállításokat javasolt Ukrajna részére. Eddig azonban a párt politikája szerint fegyvert eladni más országoknak, kiváltképpen kríziszónában lévőknek, a legszigorúbb tabuk közé tartozott. Gondok merültek fel az

BELVISZÁLYOK

Olyan „őskövületek” az alakulatnál, mint a német politikai közéletben az elsők között megjelent, török bevándorlói gyöke-

A 2021. május végi felmérésben az adott pártra szavazók aránya

25

32,9

14

24

8,9

10,7

14

20,5

Ugyanez az arány a 2017-es parlamenti választásokon

Megjegyzés: 2021. május 21. és 25. között végzett felmérés, 2500 megkérdezettel.

9

12,6

6

8

9,2

5,2

Forrás: forsa

FOTÓ: MARKUS SCHREIBER,dREUTERS

idáig simának látszó energiafordulattal kapcsolatban is. Sok kritikus szerint túlságosan előreszaladnak, siettetik az átállást, s ezzel veszélybe sodorhatják az ország, az energiafüggő gazdaság működését.

Mások a formáció szemére vetik, hogy vizet prédikál és bort iszik, környezetvédő közlekedést (biciklit) javasol, miközben tagjai a német közvélekedés sze-

rint a nemzeti-konzervatív, jobboldali gondolkodást jelképező, erősen környezetszennyező városi terepjárókkal (SUV) közlekednek. Mint a grafikonunkból látszik, ebben azért van egy jó adag túlzás, mindenesetre a Zöldek minden negyedik szimpatizánsa (vagy párttagja) el tudja képzelni, hogy városi terepjárót vásárol.

Más pártot választók

Németországban, legfontosabb gazdasági partnerünknél változhat a politikai paletta, a domináns színösszetétel a szeptemberi parlamenti választások előtt.

Az eddig a közvélemény-kutatásokban vezető Zöldek megtorpantak, visszaestek a CDU/CSU mögé. A párt soraiban disszidens hangok hallatszanak, mintha a Zöldek egyes meghatározó politikusai elkezdtek volna bebarnulni. Ezek a hangok a katonás pártfegyelmet, a másság, a fővonaltól való eltérés szigorú megtorlását követelik.

54 | FIGYELŐ 2021/23

F_54-55_Nemet_politika.indd 54

2021. 06. 07. 18:25

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: ANDREAS GEBERT,dREUTERS

rekkel bíró Cem Özdemir vagy a kommunista-maoista csoportokból indult, a Zöldeknél lehorgonyzott Jürgen Trittin, hátat látszanak fordítani egyes „zöld” értékeknek. Ők ketten hagyományosan évtizedek óta versengenek, kakaskodnak egymással, de egyiküknek sem sikerült felkapaszkodnia az esetleg kancellári tisztséget hozó párt(társ)elnöki pozícióba.

Robert Habeck, a Zöldek társelnöke, aki kiállt a Kijevvel szembeni fegyverszállítási tilalom feloldásáért, kapta a legélesebb kritikákat – még a meghatározó kormánykoalíciós erő, a CDU/ CSU is elhatárolódott. Berlin elutasítja a Habeckéhez hasonló kezdeményezéseket. Steffen Seibert kormányszóvivő azt mondta: „Felelős, korlátozó hadianyagexport-politikát folytatunk. Ami Ukrajnát illeti, nem hagyjuk jóvá a fegyverszállításokat… Ez érvényben marad a most érvényes törvényhozási periódusban, mindaddig, amíg a jelenlegi kormány irányít.” Habeck ezzel a nyugat-európai fősodor médiában agyonkoptatott fordulattal védekezik: „Ukrajna egész Európát védi, ezért kell felfegyvereznünk.”

Ugyanakkor éppen Trittin emlékeztette párttársát arra, hogy az eddigi, közösen elfogadott európai pozíció szerint az ottani konfliktust politikai – és nem katonai – eszközökkel kell megoldani.

A fegyverszállítások aláásnák az idáig meghatározó, a politikai rendezés irányába mutató minszki megállapodások megvalósítását. A német kormány fegyverszállítási tilalma a válságterületekre vonatkozik. És Ukrajna százszázalékosan politikai-katonai-gazdasági krízisövezet.

Támadási felületet kínált maga ellen az éleződő választási kampányban a Zöldek másik társelnöke, a kancellárjelölt Annalena Baerbock is, aki „elfelejtett” bevallani egy több tízezer eurós mellékjövedelmet. A pártja először került olyan helyzetbe, hogy kancellárjelöltet állíthasson – ami a legújabb fejleményeket tekintve kérészéletű lehet. Ezzel kialakult egy olyan állapot, amikor a „feketék” – a CDU/CSU unió – a hatalomért küzdenek, a Zöldek viszont a fenntartható, a klímaváltozás ellen ható német fejlődésért – mondta Trittin.

ANDREAS SCHWARZ, A ZÖLDEK FRAKCIÓVEZETŐJE (BALRA). KORAI MÉG AZ ÖRÖM AZ ŐSZI VÁLASZTÁSOK ELŐTT

ZÖLDTÖRTÉNET A Zöldek (hivatalosan a Szövetség ’90/Zöldek) balliberális beállítottságú párt, amelynek a súlypontja a környezetvédelem. A formáció vezérgondolata a „zöldpolitika”, amely környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra törekszik. Negyven évvel ezelőtt jött létre a pártszövetség, amely az atomerőmű-elleneseket, a békemozgalmat, a környezetvédőket fogja össze. Első nagypolitikai eredményük: 1985–87-ben ők delegálták a magyarországi német gyökerekkel bíró Joschka Fischer személyében a szövetségi környezet- és energiaügyi minisztert.

Jelenleg országos pártként működnek, a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartományából 11ben benne vannak a helyi kormányzatban.

különösebb rokonszenvet a magyarok iránt – ellentétben a szeptemberben leköszönő Angela Merkellel, aki már csak egykori „Ossie-ként”, keletnémet, NDK-s gyökerei miatt is rokon lelkekként, bi-

PÁRTOK ÉS TEREPJÁRÓK Százalék

52 48 29

KÖVETKEZMÉNYEK

Mit jelenthet mindez Magyarország számára? Ha mégis a Zöldek töltenék be a kancellári posztot, valószínűleg hűvösebbé válna a Berlin–Budapest-viszony.

Sem Baerbock, sem Habeck nem táplál

54

24 19

A megkérdezettek hány százaléka tudná elképzelni, hogy városi terepjárót (SUV) vásárol?

zonyos módon sorstársakként tekintett a magyarokra.

Ugyanakkor Budapestnek oda kell figyelnie a német energiahelyzetre. A Zöldek már 2030-ra tervezik a teljes fordulatot, és ha mégis gondok lesznek az energiaszolgáltatással – például a Ruhrvagy a Saar-vidéki nagyvállalatoknál –, az abban az évben várhatóan az áramtermelésbe belépő Paks II. révén kisegíthetjük a németeket. Ami üzleti szempontból sem mellékes, hiszen századunk harmincas évei elején Magyarországon várhatóan jelentős elektromosenergiafelesleg alakul ki.

D. P.

Megjegyzés: A felmérést több mint ötezer megkérdezettel 2021. május végén végezték.

Forrás: Der Spiegel/Civey

2021/23 FIGYELŐ | 55

F_54-55_Nemet_politika.indd 55

2021. 06. 07. 18:25

| GEOPOLITIKA |

FELELŐS KAPITALIZMUS

GYERMEKMUNKA | Nap mint nap megvívandó szélmalomharc folyik nagyipari lobbikkal, diplomáciai érdekekre apellálókkal vagy az egyes országok nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva kivételeket kérőkkel szemben.

Divat mostanában a felelős kapitalizmusról beszélni. Fenntartható-zöld gazdálkodásra áll át – legalábbis szóban – az ipar jelentős része. Ha egy multiról kiderül, hogy a sportcipői vagy -mezei olyan távol-keleti gyárakban készültek, amelyekben gyerekeket is dolgoztatnak, búcsút mondhat negyedéves profitja nagy hányadának.

Számos helyen viszont teljesen normálisnak tartják, hogy 10-15 évesek már akár napi több órán át dolgozzanak – ahelyett, hogy fejlődnének, tanulnának. A világ ezen részein azonban a családok napi jövedelme a fejlett nyugati államokban élőkének csupán néhány százalékát teszi ki. A gyerekmunkáért kisebb bért

fizetnek, azaz a világpiacon az így előállított termék versenyképesebb – ami nagy kísértés és kihívás. És sok helyütt a 12 éves gyermek a munkájával eltart egy tíztagú famíliát.

EMBERI JOGI IPAR

Nehéz igazságot tenni. Vélhetőleg az adott országoknak kellene hatékonyabban hozzájárulniuk ahhoz, hogy a gazdaság fellendítésével csökkenjen a sze-

ÉSZAK-INDIAI KISFIÚ GUBERÁL EGY SZEMÉTTELEPEN. KÉTSÉGES ERŐFESZÍTÉSEK

56 | FIGYELŐ 2021/23

F_56-57_felelos_kapitalizmus.indd 56

2021. 06. 07. 18:25

| GEOPOLITIKA |

1997-ben Mianmar (Burma), 2007-ben Fehéroroszország és 2010-ben Srí Lanka ellen. Ennek kapcsán az EP utal a nehézségekre. Egyes érintett országokban az APS rendszer követelményeit beépítették a helyi törvényhozásba, más államokban viszont ez a folyamat roppant lassú. génység, a kiszolgáltatottság, a munkanélküliség. Az emberi jogok ezen államok általi biztosításának ellenőrzése nyugati monitorozók tömegének ad állást, elfoglaltságot, jó fizetést – ám kérdéses, hogy a nemzetközi kereskedelemben már ma is kiemelten figyelt emberi jogok még nagyobb érvényesítése milyen hatással lehet az adott országra. Segíti-e például a felzárkózását a globális versenyképesség terén?

Külön fejezet a témában Kína, „a világ műhelye”. A kínai áruk olcsóságában szerepet játszik, hogy a fiatalkorúaknak kisebb bért fizetnek. Kiváltképpen igaz ez az ország gazdaságilag, életszínvonalban leginkább elmaradt területeire. A távol-keleti óriás munkabéreinek a növekedésével erősödik a költségcsökkentésre, a gyermekmunka fokozottabb alkalmazására irányuló nyomás.

Indiában, Pakisztánban talán még roszszabb a helyzet, de ez utóbbi két ország politikai közelsége a Nyugathoz némileg befolyásolja az emberi jogokról, így a gyermekmunkáról a fősodratú médiában megjelenő képet.

FOTÓ: UTPAL BARUAH, REUTERS

EU-S MONITOR

A gyermekmunka ellen az unió is igyekszik fellépni, az Európai Parlament (EP) megfigyelő-intézkedő rendszere évtizedek óta működik – több-kevesebb sikerrel. Ennek legfontosabb eszközei közé tartozik az APS-nek nevezett általános vámpreferencia-rendszer, amely az arra érdemeseknek könnyebb hozzáférést is biztosít az öreg kontinens piacaihoz. Kilencven fejlődő, feltörekvő államra vonatkozik, és témánk szempontjából a legfontosabb benne az „emberi jogsértési klauzula” – azaz mindazon államoktól, amelyek benne vannak az említett körben, megvonhatják a „kilencveneseknek” járó vámkedvezményeket, a piachozzáférést, ha szisztematikus emberjogsértés nyomaira bukkannak. Eddig három esetben került sor szankciókra:

KORLÁTOZÁSOK

Vannak aztán kereskedelmi megkötések. Az EU egyoldalúan korlátozhatja a „kilencvenesek” egyes országaival szembeni kereskedelmét, ha felmerül annak gyanúja, hogy az adott államban az unióval lebonyolított ügyletekből származó pénz emberjogsértésekkel kapcsolatos események, konfliktusok finanszírozására megy el.

A közösség megtilthatja továbbá az olyan nyersanyagok importját, amelyek kitermelésénél súlyos emberjogsértések történtek. Például 2002 óta tilos a „véres nyersgyémántok” EU-ba történő behozatala, tehát a drágakőalapanyag-import szigorúan eredetigazolásokhoz kötött.

Ebben az esztendőben lép érvénybe az unióban az a rendelkezés (amely elvben Magyarországot mint importőrt is érintheti), hogy a „konfliktusnyersanyagok” – elsősorban a horgany, a volfrám, a tantál és az arany – behozatalához szükséges az eladó megfelelőségét, feddhetetlenségét igazoló okmány.

Tilos ezenkívül az EU-tagállamoknak olyan kereskedelmet folytatniuk, amelynek a tárgyai olyan áruk és szolgáltatások, amelyek emberek kínzására, megölésére alkalmasak. Nemcsak a kilencven feltörekvőre vonatkozó általános tabu sorolható ide, hanem például az Egyesült Államokba a méreginjekcióval való kivégzésekhez szükséges orvosi jellegű szerek, nyugtatók, altatók vagy automatikus injekcióbeadó készülékek exportjának a megtiltása is.

Tiltott továbbá uniós országokban előállított vagy exportra kínált kettős (polgári és katonai/biztonsági) célú termékek, technológiák, szoftverek kivitele, ha azok alkalmasak fegyverek kifejlesztésére, terrorcselekmények előmozdítására, a polgárok magánéletének a kikémlelésére, így telefonlehallgatásra, számítógépekbe való behatolásra. Minthogy vadonatúj és roppant dinamikusan fejlődő te-

rületről van szó, az EU-ban, az EP-ben most tárgyalnak róla, miként lehet e listákat naprakésszé tenni, a kettős célú termékek exportját hatékonyan ellenőrizni.

SZÉLMALOMHARC

Persze a fentieket nagyon nehéz betartatni, hiszen a gazdaság hajtóereje, a profitszerzés mindezen korlátozások ellen dolgozik. Egy az unió illetékes berkeiben jártas szakértő szerint nap mint nap megvívandó szélmalomharc folyik a nagyipari lobbikkal, a diplomáciai érdekekre apellálókkal vagy az egyes államok nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva kivételeket kérőkkel szemben.

Németországban, a világ egyik nagy külkereskedő államában, Magyarország meghatározó partnerében az igazságos világkereskedelem ösztönzésére szolgáló szervezet működik. Honlapjukon (gerechter-welthandel.org) jelent meg 450 (köztük többtucatnyi magyar) szervezet aláírásával a 2021. márciusi követelés, hogy mondják fel az EU és a Délamerikai Közös Piac (Mercosur) „elavult modell szerint” kidolgozott, kötött, a dél-amerikai országok egyoldalú gazdasági szerkezetét, az őserdőirtó útépítéseket támogató, az emberjogok érvényesülése ellen ható szabadkereskedelmi egyezményét.

GYAKORLATIAS AMERIKAIAK

A jellegzetes amerikai gyakorlatias megközelítést tükrözi a Kenan–Flagler Business School (Az Észak-karolinai Egyetem egyik intézménye) tanulmányában feltett kérdés: létezik egyáltalán olyan, hogy „szabadkereskedelem”? A válasz: nem. Egyetlen kormánynak sem érdeke ez. Legfeljebb szabadabb kereskedelemről lehet beszélni, amelyet a szereplők (kormányok, NGO-k, emberjogi szervezetek, vállalatok) érdekeinek az öszszehangolásával lehet elérni.

D. P. 2021/23 FIGYELŐ | 57

F_56-57_felelos_kapitalizmus.indd 57

2021. 06. 07. 18:25

| GEOPOLITIKA | PROTESTÁNS LELKÉSZ PRÉDIKÁL ZÜRICHBEN PANDÉMIA IDEJÉN. NEM HALLGATTAK A JÓ SZÓRA BERNBEN ÉS BRÜSSZELBEN

EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Kútba esni látszik az EU és Svájc közötti új egyezmény, amely a számtalan kétoldalú megállapodást váltotta volna fel. Ezek kifutásával lassú és mindkét fél számára fájdalmas swexit következhet be.

NEM KELL

SVÁJCNAK AZ EU

SZUVERENITÁSI AGGODALMAK

Bern azonban nem gazdasági, hanem politikai megfontolások alapján állt fel a tárgyalóasztaltól. Egyre erősödtek ugyanis azok a hangok, amelyek szerint a hagyományosan független ország az új szerződéssel feladná szuverenitását. Az ellentétek persze nem tegnap keletkeztek. Egy 2019-es vita például oda vezetett, hogy a svájci részvénypiacok nem szolgálhatják ki az uniós polgárokat. Most a szakszervezetek attól tartanak, hogy az új egyezmény csökkentené a munkások magas bérét. Brüsszel erőlteti a munkaerő szabad áramlását, ami szöges ellentétben áll a svájci mentalitással, miszerint „szeret-

jük mi eldönteni, hogy kit engedünk be”.

Bern azt is sérelmezte, hogy az állami támogatási rendszerek szabályozásában az EU nem volt hajlandó engedni.

EGYEZMÉNYDÖMPING

Jelenleg több mint száz kétoldalú egyezmény szabályozza Svájc és az unió viszonyát. A tárgyalássorozat célja az volt, hogy ezeket egyetlen megállapodás váltsa fel. A megbeszélések már 2014-ben elkezdődtek, viszont Brüsszel számára a britek kilépése óta hirtelen sokkal fontosabb lett a megegyezés. Az eurózóna elveszítette legnagyobb európai kereskedelmi partnerét, és félő, hogy most a másodikkal is hasonló történhet. A helyzet olyan súlyos, hogy a svájci kormányzat bejelentette: elkezdett stratégiai készleteket, köztük gyógyszereket, orvosi berendezéseket készletezni, s további „megelőző intézkedéseket” is tervez. Az orvosi eszközök uniós exportját szabályozó egyezmény például hamarosan lejár. Ez jól jelzi a kockázatot az al-

pesi ország számára: eddig teljes hozzáférést kapott az egységes közösségi piachoz, cserébe a határok szabad átjárását kínálta. A helyzet ugyanakkor megmutatja Brüsszel politikájának a gyengeségeit is.

LASSÚ SWEXIT

Bern legnagyobb problémája az, hogy a különleges jogrendszerű ország állampolgárain miként tudná – tudta volna – keresztülverni az egyezményt. A konszenzuson alapuló politikai modell szerint bármiféle ilyen megállapodást egy országos népszavazásnak kellene jóváhagynia. Az „igent” a teljes lakosság, valamint a 26 kanton többségének is ki kellene mondania. A kormány végül azért szakította meg a tárgyalásokat, mert reménytelennek látta, hogy a szuverenitást féltő állampolgárok és a szakszervezetek igent mondjanak. Ha marad a jelenlegi helyzet – ennek elég nagy a valószínűsége –, akkor a kétoldalú egyezmények kifutásával a gyors brexit után egy lassú, de annál fájdalmasabb swexit következhet be.

D. GY.

AZ EUROZÓNA ÉS SVÁJC KERESKEDELME, 2020 ÁRUFORGALOM

EU-import

108,6

Milliárd euró

146,5

EU-TÖBBLET: 48, 4

SZOLGÁLTATÁSOK

EU-import

65,2

113,7

Forrás: Európai Bizottság

734,6

EU-export EU-TÖBBLET: 234 ,7

0 ?;*91*3 9ö0*'*+*09*9 8*0

Svájcból az EU-ba

EU-TÖBBLET: 33,8

EU-export

969,3

EU-ból Svájcba

FOTÓ: ARND WIEGMANN, REUTERS

Megszakadtak a Svájc és az EU között folyó tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok új keretrendszeréről. A két álláspont között a legnagyobb különbség a bérekben és a bevándorlás kérdésében mutatkozott meg. A szakításról végül a svájciak döntöttek, s ennek messzemenő konzekvenciái lesznek mindkét fél számára.

Az alpesi ország az unió negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, 1,4 millió európai polgár él, dolgozik ott. Tavaly 160 milliárd euró értékű árut és szolgáltatást exportált az EU-ba. Az exportőrök számára nagy csapás lesz, ha megváltoznak a kereskedelmi feltételek, főleg, ha vámtételeket is bevezetnek.

58 | FIGYELŐ 2021/23

F_58-59_svajc+lengyel.indd 58

2021. 06. 07. 18:26

| RÉGIÓ |

EGÉSZSÉGÜGYI SZŰRÉS A LENGYELEKNÉL

ÁLLAPOTFELMÉRÉS | Júliustól indul (kísérleti jelleggel) a Megelőzés 40 plusz program, amely mintegy húszmillió negyven éven felüli embernek ingyenes orvosi és laborvizsgálatot biztosít. A teljes költség ebben az esztendőben félmilliárd złoty lesz.

A február végén kiadott kormányközleményben még az állt, hogy öt év alatt összesen 11 millió 40–65 esztendős lengyelnek kell átesnie az általános szűrésen, amire 1,8 milliárd złotyt (csaknem 140 milliárd forintot) fordít a nemzeti egészségbiztosító, de a költségek attól függően nőhetnek, hogy az első felmérés után kellenek-e még aprólékosabb vizsgálatok.

Most, hogy minél hamarabb minél több emberen végrehajtsák a szűrést, kivették a programból az EKG-t és a hasi ultrahangos diagnosztikát. Ezeket az ellenőrzéseket úgyis elvégzik azoknál a pácienseknél, akiknél a labor kis-, esetleg nagyrutinja (például vér-, vizelet-, széklet-, a férfiaknál PSA-vizsgálat), illetve a helyszíni mérések (például vérnyomás, testtömegindex, haskörfogat) alapján az orvos indokoltnak tartja.

KOMBINÁLJÁK

Mindenesetre ez az első ilyen kiterjedt megelőző vizsgálati program Lengyelországban, melynek keretében egyénenként felmérik a leggyakoribb betegségek kockázati tényezőit (ráadásul figyelnek az esetleges poszt-covidos traumákra, szövődményekre is). Az eredmények kiértékelése után, ha szükséges, az orvos továbbküldi a pácienst onkológiai, diabetológiai, kardiológiai vagy más szakemberhez. A Megelőzés 40 pluszra jelentkezőnél egyúttal elvégezhetik az amúgy szintén ingyenes, de elmulasztott mammográfiai, citológiai (méhnyakrákszűrő) vagy kolonoszkópiás vizsgálatokat. Ezeket amúgy a lengyelek általában elbliccelték. Például a kiértesítés ellenére vastagbélkontrollra alig 16-18 százaléknyian mennek el, méhnyakrákszűrésre csak minden negyedik nő, mammográfiára 42-44 százalékuk.

FOTÓ: BARTOSZ SIEDLIK, AFP

MINDENKIT BEVONNAK

A program a kardiológiai és az onkológiai klinikai irányelveknek megfelelően készült, s figyelembe vették a legjobb külföldi (főként a nagy-britanniai) szervezeti megoldásokat. „A vizsgálatok mindenki számára elérhetővé válnak, mind a foglalkoztatottak, mind pedig a vállalkozók vagy az egészségbiztosítással rendelkező munkanélküliek számára. Lengyelországban soha nem volt ilyen mértékű egészségügyi szűrés. Korai stádiumban szeretnénk felderíteni a civilizációs betegségeket – diagnosztizálni ezeket, amikor még nem okoznak riasztó tüneteket” – mondta Janusz Cieszyński egészségügyi miniszterhelyettes. Így elkerülhető a hosszú távú, esetenként hatástalan kezelés, amely a túl késői diagnózis következménye. Egy 40–65 éves állampolgár ötévente ingyenesen és beutaló nélkül veheti majd igénybe a szolgáltatást. Azoknak nincs rá szükségük, akik amúgy rendszeres orvosi felügyelet alatt élnek, de bevonják a programba

TERÁPIA A WIELICZKAI SÓBÁNYÁBAN. MA MÁR AZ EGYKORI COVID-BETEGEKET IS KEZELIK ITT

azokat a 65 évesnél idősebb embereket, akik csak néha keresik fel a rendelőt. Szó van róla, hogy az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények mellett a magánklinikák is részt vállalhatnak a végrehajtásban. A lényeg, hogy mindenki hozzájusson a szűréshez. Jelenleg az üzemi orvosok évente több mint 4,5 millió vizsgálatot végeznek el egy csaknem 12,5 milliós aktív (minden korosztályt magában foglaló) dolgozói körben.

Lehetséges, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakembereket is bevonják a teljes szűrőprogramba, melynek révén egyébként egy jó adatbázis készül a társadalom egészségi állapotáról.

A Megelőzés 40 plusz projekttel a legveszélyesebb betegségeket próbálják megfékezni, azokat, amelyek Lengyelországban is a halálesetek többségét okozzák: a szív- és érrendszeri problémákat (jelenleg a nők felénél, a férfiak 40 százalékánál ez a halálok), a rákot (a nők esetében 24, a férfiaknál 27 százalék) és a légzőszervi betegségeket (14, illetve 15 százalék).

A lengyelországi prognózisok különösen riasztók a rák szempontjából. 2025-re 2014-hez képest a nőknél 25, a férfiaknál pedig 14 százalékkal nőhet a megbetegedések száma. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy az OECD-országok körében a lengyeleknél viszonylag ritkább a rosszindulatú daganatok előfordulása. Százezer lakosra átlagosan 254 beteg jut, viszont a rákosok túlélési aránya mégis rossz. Ez azért van, mert túl későn ismerik fel a betegséget: a rákosok 70 százalékánál már előrehaladott stádiumban születik meg a diagnózis.

ILONA GIZIŃSKA 2021/23 FIGYELŐ | 59

F_58-59_svajc+lengyel.indd 59

2021. 06. 07. 18:26

| RÉGIÓ |

RABLÓ-PANDÚR JÁTÉK: KI ÁLL VESZTÉSRE? ROMÁNIAI RENDŐRNYUGDÍJAZÁSOK | Negyvenhét év körüli, többnyire terepen dolgozó egyenruhások ezrei vonulnak nyugdíjba, mert kifizetődő. Az utánpótlás pedig elég silány, ami egyre több elhibázott, balul elsült akciót, bevetést eredményezhet. Szakértők szerint a romániai rendőrség válsága hosszú távon növelheti a bűnözés mértékét és apaszthatja az államkasszát.

A romániai volt belügyi alkalmazottak átlagnyugdíja 2020-ban közelített a bruttó 5000 lejhez (ez nettó 4700 lej, azaz 330 ezer forint), ami 9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Az állam által kifizetett 4,16 milliárdos (mintegy 292 milliárd forintos) teljes összeg pedig 17 százalékkal nagyobb tétellel terhelte meg a költségvetést, mint 2019ben. Az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint a pénz 73 ezer olyan ember számláján landolt havi rendszerességgel, aki főként a belügyminisztériumhoz tartozó különböző struktúrákból – rendőrség, csendőrség, tűzoltóság – vonult nyugállományba. Jelentős részük jóval ötvenéves kora betöltése előtt.

NYUGDÍJBA MENEKÜLÉS

A készülő, a tervek szerint 2023-tól érvénybe lépő nyugdíjtörvényreform viszont nagymértékben „fenyegeti” a belügyiek kivételezettségeit, a veszély elől pedig tömeges nyugdíjba vonulással próbál menekülni az egyenruhás-állomány arra jogosult része. Tavaly csaknem nyolcezer belügyi alkalmazott vonult nyugállományba, kétszer többen, mint az azt megelőző két évben. A trend az idén is folytatódik: az esztendő első három hónapjában közel kétezer alkalmazott köszönt el, aminek a következtében a belügyi tárca hivatalos adatai máris 20 százalékot meghaladó létszámhiányt mutatnak. A törvény lehetővé teszi ugyanis, hogy egy rendőr már 47 évesen nyug-

díjba menjen, ha megfelelő időtartamú munkaviszonyt tud felmutatni. Ez 25 év, amelyből legalább 15 esztendő a fegyveres testületnél eltöltött szolgálati idő.

ÉLETERŐS „ÖREGEK”

A probléma korántsem új keletű. Korábban még kivételezettebb helyzetben voltak ezek az alkalmazottak, ezért 2017 augusztusában Carmen Dan akkori szociáldemokrata belügyminiszter az egyik hírtelevízióban bejelentette: olyan irányban készülnek módosítani a szolgálati törvényt, hogy egy rendőr ne mehessen nyugdíjba 47 éves koráig. Egy 2016-ban hozott rendelet ugyanis kimondta, hogy e korhatár előtt is kérhető a nyugdíjazás, az „időskori” ellátás pedig a fizetéssel egyenlő vagy annál nagyobb is lehet ab-

ban az esetben, ha megszűnik az illető posztja, esetleg átszervezik az egységet, amelyben addig szolgált.

Egy sürgősségi kormányrendelet szerint a katonák, rendőrök, hírszerzők, törvényhozók, pilóták, diplomaták nyugdíja 2017 augusztusát követően nem haladhatja meg az addigi fizetésüket, a járandóságot pedig utólag már csak az infláció mértékében növelik, nem pedig az illető ágazatot érintő valamennyi béremelés alkalmával. Mert bizony előfordult, hogy egy 2010-ben 7000 lejes öszszeggel nyugállományba vonult katonatiszt hét évvel később már 22 ezer lejes nyugdíjat kapott a sorozatos kiigazítások következtében.

A România liberă című, akkor ellenzékinek számító lap szerint a szociáldemokrata Victor Ponta kormányának a fegyveres szervek különleges nyugellátásáról hozott törvénymódosítása több mint 20 ezer jól képzett, ereje teljében

2017 óta a rendőrképzés legfeljebb 10 hónapig tart, 31 hét elméleti és mindössze 11 hét gyakorlati oktatásból áll.

60 | FIGYELŐ 2021/23

F_60-61_roman_rendorok.indd 60

2021. 06. 07. 18:28

| RÉGIÓ |

RENDŐRÖK DÍSZLÉPÉSBEN EGY 2012-ES ÁLLAMI ÜNNEPSÉGEN. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN 40 EZREN VONULTAK NYUGDÍJBA

lévő katona, rendőr és hírszerző idő előtti nyugdíjba vonulását vonta maga után, súlyos káderhiányt okozva a nemzetbiztonsági rendszerben. Az újság tudni vélte, hogy Ponta elsősorban azoktól a tábornokoktól akart ily módon megszabadulni, akiket politikai ellenfele, a jobboldali Traian Băsescu államfő juttatott fontos tisztségekbe – nem számolva azzal, hogy az egyenruhások nyugdíjának folyamatos növekedése veszélybe sodorja a költségvetési egyensúlyt.

FOTÓ: ROBERT GHEMENT, MTI/EPA

„HÁROM HÓNAPOS” RENDŐR

Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint most olyan nyugdíjtörvényt kell kidolgozni, amely fenntarthatóvá és kiegyensúlyozottá tenné a rendszert. „Nem tartom korrektnek, hogy valaki negyvenöt esztendősen nyugdíjba menjen. Nem azt mondom, hogy egy rendőr hetvenéves koráig álljon az útkereszteződésben, de elfogadhatatlan, hogy fiatalon nyugállományba vonulók ismét munkát vállaljanak, a nyugdíj mellett jó fizetésben is részesüljenek. Miért, a tanár vagy az orvos munkája nem stresszes? Mégis dolgozik 65 éves koráig” – mondta a politikus.

Friss adatok igazolják, hogy többnyire terepen tevékenykedő rendőrök, bár 47 év körüli korban, de ezrével mennek, illetve készülnek nyugdíjba. Ennek kö-

vetkeztében egyre kevesebb tapasztalt rendőr dolgozik, a nyugdíjba vonulók helyett felkészületlen zöldfülűeknek kell elvégezniük a munkát, így rendszeressé válhatnak az utóbbi időben egyre sűrűbben előforduló elhibázott, balul elsült akciók, bevetések. Szakértők szerint a rendőrség válsága hosszú távon növelheti a bűnözés mértékét.

A négy évvel ezelőtti belelendülés alkalmával az akkori belügyminiszter által kidolgozott kiképzési stratégia minél több embernek a rendszerbe való sürgős bevonását célozta. Lerövidítették a tanulmányok idejét; 2017 óta a rendőrképzés legfeljebb 10 hónapig tart, 31 hét elméleti és mindössze 11 hét gyakorlati oktatásból áll. Jelenleg rengeteg mindöszsze három hónapos kiképzésen átesett rendőr is dolgozik terepen. Ami meg is látszik az akciók hatékonyságán.

HALÁLESETEK

Nemrég a dél-romániai Pitești-ben két rendőr brutális beavatkozása nyomán egy férfi életét vesztette. Egy másik nagy port kavart eset, amikor egy épülettűz-

ből való kimenekítés közben meghalt egy részeg férfi, aki ellenszegült az őt távozásra kényszerítő rendőröknek. „A szóban forgó személy idős volt és alkoholos befolyásoltság alatt állt, így éppen a fejével érkezett a földre. Pontosan ezt kellett volna elkerülni” – idézett a Digi24 portál egy szakértőt, Nicola Ababei önvédelmi oktatót. „Egy tapasztalt rendőr sohasem járt volna el így, tekintve, hogy az illető állampolgár nem követett el agressziót velük szemben” – minősítette az esetet Sorin Iovu Rus korábbi kolozsvári rendőrkapitány, aki maga is azon 40 ezer fő közé tartozik, aki az utóbbi években vonult nyugdíjba. Szerinte a bizonytalanság arra ösztönzi az egyenruhásokat, hogy minél hamarabb menjenek nyugállományba. „Ha nem változtatnának a nyugdíjazási feltételeken, talán magam is szolgálatban lennék még. Mert tisztában vagyok vele, hogy a rendszernek szüksége van tapasztalt emberekre” – mondta a Digi24-nek.

A megoldandó problémák között előkelő helyen szerepel annak jogszabályi megakadályozása is, hogy a nyugdíjba vonult rendvédelmiek az állami szektorban vállaljanak további munkát. Az ugyanis tovább terhelné az állami költségvetést. A magánszektor felszívó hatásával amúgy sincs mit kezdeni.

CSINTA SAMU 2021/23 FIGYELŐ | 61

F_60-61_roman_rendorok.indd 61

2021. 06. 07. 18:28

| RÉGIÓ |

esztendőben az állampolgároknak és a cégeknek szép summákat osztogatott, s aki tehette, ezeket az összegeket részben alapanyag-vásárlásra költötte. Másrészt a gazdaságserkentő csomagokból származó pénz egy részét sokan ingatlanokba fektetik, így nem kell csodálkozni az alapanyaghiányon, amelyhez hozzájárult az európai és az amerikai „járványellenes” állami infrastruktúra-fejlesztés, továbbá a kínai óriásberuházások sora.

„ŐRÜLT” ÉPÍTKEZÉS SZLOVÉNIÁBAN

DRÁGULÁS MINDEN FRONTON | Az utóbbi évben hiánycikké váltak az építőipari alapanyagok, így az árak soha nem látott magasságba szöktek. A szektor szereplői a nyár végéig stabilizálódásra számítanak, elemzők szerint újabb válság következik.

Ház- és lakásfelújítások, új családi, önkormányzati és állami építkezések, infrastrukturális beruházások – Szlovéniában virágzik az építőipar. A fellendülés egyik oka kétségkívül a járvány alatt felgyülemlett tőke, s a felerősödött befektetési hajlandóságot nem képes követni az építőipari anyagok termelése, előállítása, miután ez a szegmens szinte hibernálódott a pandémia idején. Hiánycikknek számít jóformán minden, a hőszigeteléstől a vízszigetelésig, az anyagok ára több cikk esetében megkétszereződött. Nehézségekről számolnak be a szlovén kisiparosok, vállalkozók is; alig van a piacon parketta, csövekhez, üveggyapothoz, cementhez is nehéz hozzájutni. Leginkább a fém-, főként az acéltermékek drágultak meg – átlagban 40-50 százalékkal –, míg a tégla, a kerámiából, kőből készült termékek ellenértéke 20-30 százalékkal nőtt. Hasonlóan alakul az edzett vas, a polimerek, illetve a műanyagok, a bitumenek piaca is.

Többe kerül minden, hiszen a nyersanyag-

árak egy év alatt tényleg az égbe szöktek, a réz 84, az alumínium 60, a vasérc 112 százalékkal kerül többe. Ez pedig hatással van minden beruházásra, de a munkagépek, járművek árára is.

Az alapanyagok hiánya leginkább a globális szinten két-három hónapos ipari leállásra vezethető vissza, a járvány előtti szint elérése pedig, úgy tűnik, várat magára.

AKI BESPÁJZOLT, JÓL JÁRT

A szlovéniai vállalatok nagy része éppen az építőipari boomnak köszönheti, hogy túlélte a válságot. Március–áprilisban például a pandémia előtti értékesítési adatokhoz képest 50 százalékos forgalombővülést könyvelhettek el. Természetesen aki okos volt – magánszemély és vállalkozó egyaránt –, számított a drágulásra, így még a járvány idején készletet halmozott fel, ami nagyszerű befektetésnek bizonyult.

A szlovéniai elemzők több fontosabb tényező együttes hatásával magyarázzák a helyzetet. Az államok jó része az elmúlt

Közben a szlovén építőiparban nagyjából tíz százalékkal megemelkedett a munka ára is, és késnek a szállítások. Nagy gondot jelentenek a pandémia előtt megkötött szerződések, ugyanis ezeket régi anyagárakra és munkadíjakra szabták, ezért a gazdasági és iparkamara is felkérte a beruházókat, hogy minden egyes esetben vizsgálják felül a kontraktusokat, hiszen sok esetben akár százszázalékos anyagdrágulásra lehet számítani. Ha nem lesznek rugalmasak, leállhatnak az építkezések, s kezdődhet a bírósági hercehurca. „Az önkormányzatok és a velük szerződött infrastruktúra-építő társaságok legnagyobb problémája, hogy kötött áron és egyeztetett határidőben állapodtak meg.

A vállalkozók az anyagok árának a növekedése alapján szeretnék korrigálni a szolgáltatások ellenértékét, a pluszköltségek egy részét áthárítanák a befektetőkre. De ha az építkezést az önkormányzat európai vagy állami társfinanszírozással tervezte meg annak idején, akkor szinte meg van kötve a keze. Különösen bonyolult vagy lehetetlen meghosszabbítani az építkezés befejezésének a határidejét, mivel az európai források felhasználása időben korlátozott” – sorolta a problémákat az építőipari kamara vezetősége. És mi a szlovén építkezési robbanás mozgatórugója? Az állami nagyberuházások mellett nagyrészt azon magán- és jogi személyek tőkéje, amelyet a bankokból menekítenek az ingatlanokba. Érdekes, hogy sokan bitcoinból – leginkább orosz és ukrán eredetű virtuális pénzpiaci ügyletekből – szerezték a befektetendő tőkéjüket. Ljubljanában a régebbi lakások négyzetméterára 3500 euró, az új építésűeké négyezer euró (1,4 millió forint) felett jár, és egyre növekszik. Ez előbb-utóbb újabb válságot idéz elő – jósolják az elemzők.

-TOTI-

FOTÓ: SRDJAN ZIVULOVIC, REUTERS

BITCOINOSOK

62 | FIGYELŐ 2021/23

F_62-63_szloven_belgrad_viziv.indd 62

2021. 06. 07. 18:29

| RÉGIÓ |

LAKÁSOK REKORDÁRON A SZÁVA PARTJÁN

ÉPÜLŐ BELGRÁDI LUXUSNEGYED | Jól halad a mintegy 177 hektárosra tervezett Belgrád Víziváros projektje. Hamarosan befejezik a 168 méteres toronyépületet, több park, a folyó melletti sétány és a hatalmas bevásárlóközpont is elkészült, négy lakótömböt pedig már át is adtak.

FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP

A projekt eddigi legdrágább lakása 8754 eurós (több mint hárommillió forint) négyzetméteráron kelt el, de az újabbakat még drágábban kínálják. Ez jelenleg Délkelet-Európa legnagyobb építkezése, több mint két és fél ezer embert foglalkoztatnak itt. A napokban a háromezredik lakást is eladták az egyesült arab emírségekbeli beruházással épülő, a Száva jobb partján elhelyezkedő Belgrád Víziváros (Belgrade Waterfront) luxusnegyedben. A hat éve aláírt projekt szerint ezen a területen szállodákat, óvodákat, iskolákat, hat-hétezer lakást építenek, valamint kereskedelmi központot és más, különböző szolgáltatásokra alkalmas ingatlanokat. A lakások ellenértéke itt a legnagyobb, minimum 3500 euróba kerül az ingatlanok egy négyzetmétere, de azokban az épületekben, amelyekben a városi élet legnagyobb luxusát kínálják, már kilencezer euró felett járnak az árak. (Az eddigi rekordot januárban jelezték, akkor valaki több mint félmilliárd forintnyi dinárt adott egy 166 négyzetméteres otthonért.)

A témával kapcsolatban Zorana Burlić, a Belgrád Víziváros vállalat vezetője a minap kijelentette: nem elérhetetlenek ezek az árak, főleg, ha a főváros más attraktív negyedeit, például a központját vesszük figyelembe. Hozzátette: a vízivárosban már havi 499 eurós törlesztőrészletért hozzá lehet jutni egy egyszobás lakáshoz, akárcsak Belgrád más, drágábbnak számító környékein. Megjegyezte, hogy a lakások iránti kereslet ebben az új, vonzó folyóparti negyedben hatalmas, a legkisebbeket perceken belül eladják a meghirdetésüket követően.

Korábban azért vásároltak az ügyfelek, hogy bérbe adják az ingatlanokat, ám mára ez a trend megváltozott.

ÚJ JELKÉP

Az Emírségek Eagle Hills Properties (EHP) vállalata és a szerb kormány által 2015-ben elindított projekt mintegy három és fél milliárd eurós beruházás – harminc évre terveznek.

A létesítmények cirka 1,8 millió négyzetméteren fekszenek majd. Eddig négy nagy lakóépületet fejeztek be, s az év végére újabb négy készül el. Mintegy 14 ezer ember él majd itt, nyolc

szállodát építenek fel, 165 külön luxusapartmant, valamint Belgrád új jelképét, a 42 emeletes toronyházat. Eddig a 41. emeletig jutottak el a kivitelezők. Itt kap helyet a St. Regis Hotel, 220 lakás és egy kilátó. A Galerija nevű bevásárlóközpontot már megépítették; 93 ezer négyzetméteren fekszik, s várja a látogatókat. Idáig 878 lakásba költöztek be a lakók, és az év végéig további ezerben kezdenek új életet a tulajdonosok vagy az albérlőik, jövőre újabb ezerben. Goran Vesić belgrádi alpolgármester biztosra veszi, hogy 2022 végére a tervezett hat-hétezer otthon felét eladják, és az ingatlanok be is népesülnek.

PEZSGŐ ÉLET

Mára mintegy hat kilométernyi közlekedési útvonalat alakítottak ki Belgrád Vízivárosban és környékén az összeköttetések megteremtése érdekében, s további nyolc kilométerre lesz szükség. A projektet koordináló cég vezetője szerint azonban a munka jelentős része még hátravan: azon dolgoznak, hogy a lehető legnagyobb kényelmet hozzák el ebbe az új negyedbe, ehhez pedig még tanintézményeket és kórházat kell építeni. Zorana Burlić kevésbé aggódik a kikapcsolódást kínáló szolgáltatások miatt. Ezek egy része máris rendelkezésre áll, éttermekből, kávézókból sincs hiány, s a pláza szintén hozzájárul az igények kielégítéséhez. A bevásárlóközpont megnyitása a munkahelyteremtés miatt is fontos volt, hiszen 2200 személy dolgozik itt, s a számuk hamarosan eléri a háromezret. A szállodák kezdetben várhatóan további 500 embernek adnak majd munkát. Egy kicsi, de nem elhanyagolható hozzájárulás ez a szerb gazdaság növekedéséhez – állapította meg az igazgatónő. A közmédiának adott nyilatkozatában közölte: mostanáig összesen 1,2 milliárd eurót fektettek Belgrád Víziváros mai képének a kialakításába. Hogy mikor fejezik be a projektet, arról nem volt szó. A hat éve aláírt szerződésben az arab fél egy tág, három évtizedes határidőt vállalt, de a szerb illetékesek már akkor ennek a harmadára, felére becsülték a megvalósítás idejét.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/23 FIGYELŐ | 63

F_62-63_szloven_belgrad_viziv.indd 63

2021. 06. 07. 18:29

| RÉGIÓ |

RENDTEREMTÉS A SZERB KORMÁNYPÁRTBAN EGY KRIMI HULLÁMVERÉSE | Lemondott az Aleksandar Vučić szerb államfő által vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) fővárosi szervezetének elnöki tisztségéről a párt főbizottsági ülését megelőzően Nebojša Stefanović jelenlegi védelmi, korábbi belügyminiszter. Leváltását, tagságától való megfosztását egy sor pártszervezet követelte, és a kormányközeli média is azt erősítette, hogy köze lehet a köztársasági elnök lehallgatásához, legalábbis tudnia kellett róla.

Stefanovićot sokáig az államfő legbizalmasabb embereként emlegették, mert nem fordult elő olyan helyzet, amikor ne lettek volna azonos véleményen, vagy nem védték volna meg egymást, ha ellenzéki oldalról érkezett valamilyen támadás.

Politikai karrierjüket az ultranacionalista Szerb Radikális Pártban kezdték.

A politikai alakulat főtitkára a mostani elnök volt, helyettesének pedig Stefanovićot tette meg. A 2008-as pártszakadás után is együtt maradtak, alapítói és meghatározó emberei lettek a Szerb Haladó Pártnak, amelyet 2012 óta Aleksandar Vučić vezet, Stefanović pedig mindeddig a formáció legnagyobb helyi szervezetét, a belgrádit irányította.

Homály fedi, hogy valójában mi vezetett el oda, hogy a pártelnök legközelebbi embere, harcostársa nemkívánatos személlyé vált a pártban (bár egyelőre tag maradt, és papíron még van valamilyen tisztsége is az országos szervezetben).

ADATGYŰJTÉS AZ ELNÖKRŐL

Tény, hogy Stefanović kegyvesztettségéről először azt követően lehetett hallani, hogy a nevét összefüggésbe hozták egyes kormányközeli lapok az államfő lehallgatási ügyével. Aleksandar Vulin,

aki tavaly október óta belügyminiszter, megerősítette: mintegy 1800 felvétel bizonyítja, hogy a köztársasági elnököt és családtagjait megfigyelték, fizikai biztonságukat bűnözői klánok veszélyeztették, sőt január végén merényletet terveztek az államfő ellen. (Öt év óta a média több ízben is közölt hírt Aleksandar Vučić elleni merényletkísérletről – ezeket az érintett sohasem cáfolta.)

Haladó párti politikusok és a kormányközeli médiumok nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a lehallgatásokat a korábbi belügyminiszter tudtával hajtották végre. Kérdés, hogy ő gyűjtött-e adatokat a főnökéről.

BŰNÖZŐK ÉS BELÜGYÉREK

Márciusban középpontba került bizonyos Dijana Hrkalovićnak a neve, aki 2017 júliusa és 2019 májusa között a belügyi tárca államtitkári tisztségét töltötte be, de azelőtt is a miniszteri kabinetben, valamint a bűnügyi rendőrség igazgatóságának a titkáraként dolgozott, és Stefanović közeli munkatársának számított. Vulin azt mondta, bebizonyosodott, hogy több belügyminisztériumi vezetővel együtt a hölgynek is közvet-

len köze van a lehallgatásokhoz. Februárban, amikor letartóztatták a Partizan focicsapat szurkolói körének a vezetőjét, a véreskezű Veljko Belivukot (a Bajkeverő Veljaként ismert alvilági figurát) és néhány társát, kiderült: a könyörtelen gyilkosságokkal, emberek ledarálásával, kábítószer- és fegyverkereskedelemmel vádolt bandának a rendőrségen, a belügyben is voltak kapcsolatai. Az egyik szál éppen Hrkalovićhoz vezethet, aki szerelmi kapcsolatban állt a bűnszervezetnek falazó egyik rendőrrel. Maga az államfő jelentette ki egy televíziós szereplése alkalmával, hogy dolgoznak az ügy felgöngyölítésén, tudnak az összefonódásokról, amiben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, hiszen a bűnbandák általában megfelelő kapcsolatokat próbálnak kialakítani a kulcsfontosságú állami szerveknél.

ELNÖKI ÜZENET A KLÁNFŐNÖKNEK

Sajtókommentárok mást is sejtetnek az SNS belgrádi szervezete vezetőjének a lemondása, kegyvesztettsége mögött, pél-

64 | FIGYELŐ 2021/23

F_64-65_szerb.indd 64

2021. 06. 07. 19:15

| RÉGIÓ |

DIJANA HRKALOVIĆ ÉS NEBOJŠA STEFANOVIĆ MÉG BELÜGYI ÁLLAMTITKÁRKÉNT, ILLETVE MINISZTERKÉNT. A HÖLGY TUDOTT A VUČIĆ CSALÁD LEHALLGATÁSÁRÓL, A VÉDELMI TÁRCA JELENLEGI VEZETŐJE ÍGÉRI, A KATONAI HÍRSZERZÉSSEL ÉS AZ ELIT ALAKULATTAL VÉDI MEG MEG AZ ÁLLAMFŐT

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

dául azt, hogy Vučić és Stefanović közeli ismerőseik üzleti érdekeltségei kapcsán került szembe egymással (pár éve a tárcavezető édesapja, a tavaly Covidban elhunyt Branko egy szerb gyárban készített fegyverekkel üzletelt, amelyekből állítólag tiltólistás államokba is jutott).

Említik azt is, hogy a korábbi belügyminiszter 2019-ben tárgyalt az amerikai FBI-jal, és közvetlenül utána távolították el Hrkalovićot a belügyből, ami nem lehet véletlen egybeesés. Egyébként pár napja újabb embereket tartóztattak le a bandából, csak az egyik klánfőnök bujkál még Dél-Amerikában, aki állítólag gyilkosságokat rendelt meg, valamint a merényletet is. Vučić élő tévéműsorban üzent neki: amíg ő él, nem lesz nyugta, és bárhol rejtőzik a világban, meg fogja találni. A sajtó tudni véli, hogy nem sokáig maradhat a posztján a jelenlegi rendőrfőkapitány.

LETETTE A NAGYESKÜT

Így vagy úgy, a valódi kérdés most voltaképpen az, hogy a hatalmi párt milyen viszonyt kíván ápolni a jelenlegi védelmi

ját döntéseit meghozó Szerbiáért folytatott harcát ne terheljék ilyen szörnyű fenyegetések”. miniszterrel, aki emellett a kormány alelnöke, a Nemzetbiztonsági Tanács titkára és a biztonsági szolgálatok koordinációjáért felelős iroda vezetője is egyben. Az világos volt már a párt főbizottsági ülése előtt, hogy Stefanović ügyében valaminek történnie kell: a Szerb Haladó Párt helyi szervezetei sorra követelték a menesztését (az újvidékiek állami tisztségeitől is megfosztották volna), petíciókat gyűjtöttek ellene, megvonták tőle a bizalmat. Lemondása voltaképpen leváltásának a megelőzése volt. Stefanović a főbizottság ülése után kijelentette: soha nem vett részt olyan tevékenységekben, amelyek az államfő vagy a családtagjai életét fenyegették volna.

A múlt hét szerdáján pedig kiadott a védelmi tárca honlapján egy nyilatkozatot, amelyben határozottan elítéli a Vučić elnök ellen irányuló halálos fenyegetéseket, és arról biztosította a közvéleményt, hogy a katonai biztonsági ügynökség és Kobra nevű elit alakulat „azonnali intézkedéseket hozott az államfő életének teljes védelme érdekében, hogy a szuverén és független, a sa-

MEDDIG MARADHAT?

Kérdés, hogy Nebojša Stefanović meddig őrizheti meg tisztségeit a kormányban, a pártban. Vučić az ülést követően úgy fogalmazott: sokan szeretnék, ha fejek hullanának az SNS-ben, de nem így fogják intézni a belső problémákat.

A múlt hét közepén pedig újságírói kérdésre kijelentette, hogy a pártszervezetekkel szembemenve ő ellenezte Stefanović kizárását. „Három hónap haladékot kaptam (tőlük), majd szeptemberben meglátjuk, mit kezdjünk vele.” (Stefanović ügyével – a szerk.)

Szeptemberben egyébként tisztújító kongresszust tart az SNS, jövőre pedig – az államfő korábbi bejelentése szerint – előre hozott parlamenti választásokat tartanak az országban, a rendes elnökválasztással egy időben. Addig sok minden kiderülhet még a merényletkísérletről, az érintettek köréről, az összefonódásokról és a politikai háttérről. És sok minden nem.

V. Á.–M. J.

2021/23 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szerb.indd 65

2021. 06. 07. 19:15

| RÉGIÓ |

ÁTLÁTHATATLAN JÁTSZMÁK POZSONYBAN KORRUPCIÓELLENES ÜGYEK Szlovákiában az utóbbi évben különböző rendőrségi akciók folyamán számos vezető beosztású hivatalnokot, magas rangú rendőrt, nyomozót, titkosszolgát, bírót, ügyvédet, ügyészt vettek őrizetbe, helyeztek vizsgálati fogságba.

TITKOS ÖSSZEJÖVETEL

A fogvatartottakkal gyakran bántak úgy, mintha jogerősen elítélt rabok lennének, és volt tragikus kimenetelű eset is: Milan Lučanský egykori rendőrfőkapitány máig nem tisztázott körülmények között a vizsgálati fogság idején elhunyt a börtönben, másokat pedig ideg-összeroppanással kórházba kellett szállítani. Ilyen helyzetben szinte törvényszerűen elindulnak a találgatások: vajon minden rendben zajlik a rendőrségnél, a bűnüldöző szerveknél vagy akár a Szlovák Információs Szolgálatnál (SIS)? És milyen indítékok alapján rendelik el valakinek az őrizetbe vételét? Nyilván a legfőbb közjogi méltóságokat is érdekelték a részletek, mert május 17-én a SIS központjába szigorúan titkos megbeszélésre ment egy 10-15 fős po-

FICO ÉS PELLEGRINI VOLT KORMÁNYFŐK A TAVALYI ELVESZTETT VÁLASZTÁSOK UTÁN. MOST KÜLÖN PÁRTOT VEZETNEK, A BOSZORKÁNYÜLDÖZÉST KIÁLTÓ SMER GYENGÉN, A HLAS FÉNYESEN SZEREPEL A FELMÉRÉSEKBEN

litikusi csoport Zuzana Čaputová államfővel, Eduard Heger miniszterelnökkel és Boris Kollár házelnökkel az élen. Megvitatták azt az információs szolgálati jelentést, amely szerint a korrupciós ügyekkel kapcsolatos őrizetbe vételek több esetben is olyanok vallomásai alapján történtek, akik maguk is érintettek voltak a korrupcióban, de bűnbánó magatartást tanúsítva, ahogy mondani szokás, „dalolni kezdtek”. A titkos jelentésben azonban állítólag – ez hivatalosan nem tudható, bár az internetre felkerült egy lemásolt szöveg, amelynek a hitelességét kézzel-lábbal igyekeznek cáfolni – az is olvasható, hogy a vallomásokat valakik előre egyeztették, illetve a tanúkat instruálták, hogy mit mondjanak. Miután híre ment a titkos összejövetelnek, az ellenzék nyomására a házelnök a parlament zárt ülésén ismertette a beszámolót, amely továbbra is titkos, és noha valaki feltöltötte a világhálóra, sem a lapok, sem az elektronikus médiumok nem közölhetik, mert bűncselekményt követnének el.

BOSSZÚ IS LEHET

Természetesen az ellenzék, elsősorban a Smer – SD és annak elnöke, Robert Fico egykori kormányfő most gyakran hív öszsze sajtóértekezletet, ahol bosszút, megfélemlítést, titkosszolgálati játszmát, rendőrségi visszaélést emleget, és olyan kérdéseket fogalmaz meg, amelyekre nem

mindig lehet egyértelmű válaszokat adni.

A letartóztatottak többségét még az előző kormány idején nevezték ki. Ebből Fico arra következtet, hogy mindez az ellenzék és különösen az ő személye ellen irányul, s a háttérben külföldi erőket is látni vél.

Nyilván a belső konfliktusokkal küszködő jelenlegi koalíciónak szüksége van valamilyen hatékony fegyverre, amellyel meg tudná gátolni az ellenzék előretörését (a Smerből kivált volt miniszterelnök, Pellegrini pártja, a Hlas – SD toronymagasan vezet a felmérésekben), de úgy tűnik, hogy a szlovák titkosszolgálat és a NAKA között is valamiféle harc folyik.

Az ellenzék Roman Mikulec belügyminiszter eltávolítását követeli, aki állítólag így akarja megtorolni azt, hogy Fico kormányzása idején, a 2010-es években hét évig tartó bírósági eljárásnak volt kitéve, mígnem ejtették az ellene felhozott vádakat. A sors fintora, hogy a múlt héten átmenetileg őrizetbe vették Adrián Szabót, a belügyi tárca felügyeleti szolgálatának a vezetőjét (ő szintén részt vett a május 17-i megbeszélésen), és ugyancsak korrupcióval gyanúsítják, jóllehet az általa irányított hivatal feladata ellenőrizni, hogy a rendőrségi akciók szabályszerűen zajlanak-e le.

Szombaton bírói döntés alapján szabadlábra helyezték, ezt viszont az ügyészség megtámadta, ezért a legfelsőbb bíróságra került az ügy. Szabót két volt beosztottja jelentette fel, de sokak szerint ez is a legfelső szinten zajló hatalmi játszmák része.

LACZA TIHAMÉR

FOTÓ: VLADIMIR SIMICEK, AFP

Kérdés, hogy leszámolási szándék irányítja-e az eseményeket, vagy szakmai munka zajlik annak a korrupcióellenes küzdelemnek a jegyében, amelyet a vezető kormánypárt (OL’aNO) még ellenzéki erőként ígért.

Noha a koronavírus-járvány számos egyéb feladatot rótt a kormányra, Igor Matovič volt miniszterelnök ebben az ígéretében szavatartó volt, így az átlagpolgár gyakran ébredt fel valamelyik reggelen arra a hírre, hogy a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) emberei X. Y.-ra és több társára hajnalban, az otthonukban lecsaptak és rabosították őket.

Ha valaki statisztikát vezetne, nyilván a százat is meghaladó listát állíthatna öszsze az illusztris nevekből.

66 | FIGYELŐ 2021/23

F_66-67_szlovak_horvat.indd 66

2021. 06. 07. 18:30

| RÉGIÓ |

MAGYAR GAZDASÁGSERKENTÉS

A DRÁVASZÖGBEN

KÖZÉPPONTBAN AZ AGRÁRIUM | A magyar kormány a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) a vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiája alapján, 2017-ben indította el a helyi magyarságot segítő programot. Az Economica Hungarica Alapítvány kezeli a pályázatokat, amelyek révén eddig mintegy 3,5 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg.

A horvátországi magyarság a Kárpát-medence egyik legkisebb magyar közössége, lélekszáma a 2011-es népszámlálás adatait figyelembe véve mintegy 14 ezerre tehető. Többségük a magyar határ mellett, valamint a Duna és a Dráva által közbezárt Drávaszögben él, de vannak jelentős szórványközösségek a Dráván túl is. E nemzetrészt az elmúlt évtizedekben sok megpróbáltatás érte, megszenvedte a délszláv háborút és az azt követő gazda-

PALIZS-TÓTH HAJNALKA 1975. június 9-én, Eszéken született.

Szülővárosában szerzett jogi diplomát, majd a közgazdaság-tudományi karon projektmenedzsmentet tanult.

2009-től magyar nyelvű bírósági tolmács.

FOTÓK: FIGYELŐ ARCHÍV; OLÁH TIBOR, MTI

Szentlászlón él, férjezett, két felnőtt gyermek édesanyja.

Társadalmi munka: 12 éve a szentlászlói kultúregyesület titkára, a civil szféra egyéb területein is aktív.

A 2017 szeptemberében alakult Economica Hungarica igazgatója; az alapítványnak hat munkatársa van.

sági hanyatlást. Részben emiatt felerősödött az elvándorlás. E tendencia megfékezésére, a szülőföldön való boldogulás elősegítésére született meg a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja, amely, akárcsak a Kárpát-medence más régióiban, Horvátországban is eredményesen zajlik.

A TRAKTOR A SZTÁR

Az Economica Hungarica május elején hirdette meg legújabb pályázatát, amely a vállalkozóknak, gazdáknak kínál lehetőséget különböző fejlesztések megvalósítására. Az idén nem ez az első kiírás; már hónapok óta lehet pályázni mezőgazdasági földek és falusi házak vásárlására, de kora tavasszal startuptámogatásokra is lehetett jelentkezni. „Az alapítvány 2017ben jelentette meg első tenderét. Ezt minden esztendőben újabb felhívás követte, az érdeklődés pedig évről évre nagyobb. Az eltelt négy esztendő alatt összesen 688 vállalkozás és családi gazdaság részesült valamilyen támogatásban. A legtöbben kisvállalkozók, főként mezőgazdászok” – nyilatkozta lapunknak Palizs-Tóth Hajnalka igazgató. Eszközbeszerzések esetén a támogatás 75 százalékos, a többi önrész, de a megítélhető összeg nem haladhatja meg a nyolcmillió forintot. „Nagy öröm látni, hogy évről évre jó pályázatok érkeznek, ezért a jelentős részük kedvező elbírálásban részesül. A legtöbben olyan fejlesztéseket tudtak megvalósítani, amelyekre egyébként nem lett volna módjuk. A legtöbb pályázat traktorvásárlásra, illetve a munkagéphez kapcsolható eszközökre érkezett. Használatuk egyértelműen növelte a termelés hozamát, de

több nem mezőgazdasági vállalkozást is támogatni tudtunk” – mondta Palizs-Tóth Hajnalka. Hozzátette: az eddigi 3,5 milliárd forintnyi fejlesztés szemmel látható, de adatokkal is alátámasztható eredményeket hozott a Kárpát-medence egyik legkisebb magyar közösségében.

Az Economica Hungarica Alapítvány támogatási rendszere lépcsőzetes, ami azt jelenti, hogy a kisebb vállalkozások megerősítése után néhány, integrátori szerepet betöltő nagyvállalkozó is forráshoz jut. Ebben a kategóriában eddig öt befutó volt, egy céggel még nem zárult le a szerződési folyamat. Ezen pályázatok együttes értéke több mint 762 millió forint.

TERMŐFÖLD

Mivel a horvátországi magyarok jelentős része falun élő gazdálkodó, az eszközbeszerzés mellett az alapítvány a földvásárlást is támogatja. Ily módon az elmúlt években 82 hektárnyi terület került magyar földművesek birtokába. Ezenkívül szintén pályázati forrásból hat fiatal horvátországi magyar házaspár és egy a gyerekeit egyedül nevelő édesanya tudott házat venni valamelyik magyarlakta faluban. Ennél a pályázatnál is 25 százalékos az önrész. A házvásárlási program iránt nagy az érdeklődés. Ez a támogatási forma biztosan folytatódik, mert a lényeg az, hogy a fiatal magyar családok a szülőföldön boldoguljanak, dolgozhassanak, gyarapodhassanak. Ez a fő feltétele a közösség megmaradásának.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/23 FIGYELŐ | 67

F_66-67_szlovak_horvat.indd 67

2021. 06. 08. 16:15

| RÉGIÓ |

Az elmúlt évben ugrásszerűen megnőtt a külföldiek érdeklődése a horvátországi házak, lakások iránt. A legtöbben tengermelléki nyaralókat és hétvégi házakat vásárolnak, de a fővárosi lakásokra is nagy a kereslet. Az utóbbi esztendőkben a mintegy 40 ezer horvátországi ingatlanvásárló közül minden ötödik volt határon túli, az arányuk tavaly óta növekszik. A legtöbb külföldi állampolgár Isztria megyében vett ingatlant, az újdonsült háztulajdonosok 45 százaléka közülük került ki. Az új vásárlók túlnyomó része olasz vagy osztrák, utánuk a szlovének és a németek következnek a rangsorban.

Hasonló a helyzet a fiumei központú Tengermellék-Fennsík megyében is, ott a gazdát cserélt ingatlanok majdnem 40 százaléka került tavaly külföldi kézbe. Dél felé haladva ez az arány folyamatosan csökken, Dubrovnik-Neretva megyében már csupán 20 százalék, az ország szárazföldi részein pedig – Zágráb kivételével – jóval kevesebb a határon túli tulajdonos.

Ami a tengerparti ingatlanokat illeti, azokat elsősorban kikapcsolódási célból vagy befektetés gyanánt veszik, és elenyésző azoknak a száma, akik állandó lakhelyként választják új szerzeményüket. A befektetésalapú vásárlás a módosabb belföldiek körében is megfigyelhető, a kiadható ingatlanból diverzifikálják a bevételeiket. A tengerparti vagy hegyvidéki épületet vásárlók főként fővárosiak, zágrábi lakásokat pedig épp a tengermellékiek néznek ki maguknak.

A külföldieket kevésbé érdekli a hegyvidék, ezekben a térségekben a vevők alig hat százaléka más ország állampolgára. A Jutarnji list újság szerint az ingatlanvásárlók egy része külföldön élő horvát, aki erősíteni akarja kapcsolatát anyaországával.

H. D.

Az idén valamivel gyengébb lesz a szerbiai gyümölcshozam, a tavalyi mintegy 1,6 millió tonna után most várhatóan 1,5-1,53 millióval kell beérniük a termesztőknek.

Tavasszal déli szomszédunkban is kárt tett bizonyos fajtákban a fagy, de a permetszórás időszakában sem volt kedvező az időjárás.

A legjelentősebb hozamcsökkenés az őszi- és a sárgabarack esetében várható, a tavalyi terméshez képest 60-70 százalékos visszaesésre lehet számítani. Visszafogottabb, de legalább 15 és legfeljebb 30 százalékos terméscsökkenés várható a cseresznye, a szilva, a körte és a meggy esetében. A felsoroltak ellenére mégsem lesz elkeserítő a hozam.

Az ágazat szakértői szerint az elmúlt két évtizedet tekintve kedvező időjárás esetén az erre az esztendőre előre láthatónál csak 2013-ban és 2020-ban volt bőségesebb szüret. Jó hír, hogy 5-10 százalékkal is több alma teremhet.

Drágulásra mindenképpen lehet számítani a szerbiai gyümölcspiacon, hiszen az egyes fajtáknál elszenvedett károkat a termesztők áremelkedéssel tudják kompenzálni.

VIRÁG

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

KÜLFÖLDIEK HORVÁT INGATLANNAL

KEVESEBB BARACK, TÖBB ALMA

68 | FIGYELŐ 2021/23

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 06. 08. 16:16

| RÉGIÓ |

MEGKEZDTÉK A SZERBEK A SZPUTNYIK V GYÁRTÁSÁT

A Torlak Virológiai Intézet igazgatója, Vera Stojiljković június 4-én, kamerák előtt nyomta meg a gyártási folyamatot elindító gombot. Az ünnepélyes online rendezvényen az orosz és a szerb államfő is beszédet tartott.

Vlagyimir Putyin elmondta: a járvány elleni harc csakis globális szintű összefogással lehet sikeres, ebben a kérdésben félre kell tenni a politikai ellentéteket, Oroszország pedig kész az együttműködésre. Közölte: az orosz vakcina hosszú utat járt be a szkeptikus véleményektől egészen addig, hogy ma a leghatékonyabb védőoltásnak számít a világon.

Aleksandar Vučić oroszul mondott köszönetet Moszkvának. Kijelentette: Putyin nagylelkűségének és az orosz tudósok erőfeszítéseinek köszönhetően nyílt meg a Szputnyik oltóanyagot gyártó első külföldi üzem, Szerbia pedig a régió egyik legkiemelkedőbb vakcina-előállítója lesz.

A szerbiai hírközlők megemlítik, hogy a Torlak intézetben egyelőre Oroszországból érkező anyagból gyártják a szert, s ha minden a tervek szerint alakul, az év végén megkezdődik az önálló előállítás. Nenad Popović tárca nélküli miniszter szerint a következő négy-hat hónapban nagyjából négymillió adag orosz oltóanyag készül el az intézetben. Az első adagok tíz napon belül érkezhetnek meg a szerbiai oltópontokra.

M. J.

KISZAVAZTÁK A KÍNAIAKAT

Romániában a képviselőház után a szenátus is elfogadta az 5G-technológia telepítéséről szóló törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy kizárják Kínát, illetve a kínai Huawei telekommunikációs vállalatot e távközlési hálózatok kiépítéséből. A szenátus nagyrészt a jobbközép kormány által beterjesztett formában fogadta el a törvényt. A hétfő esti szavazáson 117 honatya támogatta a jogszabály jóváhagyását, 13-an ellene voksoltak, egy tartózkodás mellett. A nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ellenzéki erő ellenezte a törvényt. Azt mondták, uniós szabályokat sért, és azt javasolták, hogy küldjék vissza a tervezetet a szakbizottsághoz, de ezt a felsőház elvetette.

SORKATONASÁGOT SZERETNE A HORVÁTOK KÉTHARMADA

Mario Banožić védelmi miniszter a közszolgálati rádiónak adott múlt heti interjújában közölte, hogy tárcája már hónapok óta intenzíven mérlegeli a sorkatonai szolgálat visszaállítását.

Azt mondta, erre meg is van a társadalmi igény, ugyanis a minisztérium felméréséből kiderült: a felnőtt lakosság kétharmada támogatná a kötelező katonai szolgálatot. Igaz, a megkérdezettek elsősorban a nevelési szempontot hangsúlyozták.

Banožić szerint ez nem jó megközelítés, hiszen a cél elsősorban az ország biztonságának az erősítése, illetve a vészhelyzetek kezelése, nem pedig a fiatalság megregulázása. A horvátoknál 2007-ben törölték el a sorkatonaságot. Visszaállításának az ötlete azóta is rendszeresen felmerül, de érdemben alig történt valami. Négy éve elkészült egy javaslat a kötelező, ám könnyített szolgálat bevezetéséről. Ez egy hónapos kiképzést írt volna elő minden 18. életévét betöltött férfinak, de semmi sem lett belőle.

A 2007-es eltörléssel egy időben Zágráb egy önkéntes programot hirdetett, amely nemtől függetlenül lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy részt vegyenek egy három hónapos kiképzésen, és ez idő alatt ösztöndíjat is kapnak. Ez a lehetőség mind a mai napig adott, de az elmúlt közel másfél évtizedben mindössze 9600 fő jelentkezett és esett át a kiképzésen.

HORDÓSI

A jogszabály leszögezi: kizárólag a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes testület, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) engedélyével kaphatnak jóváhagyást a gyártók, hogy műszaki eszközöket és szoftvereket szállítsanak romániai mobilszolgáltatók számára az 5G-s hálózatok kiépítéséhez és működtetéséhez.

A törvény magában foglalja azokat az ötödik generációs mobilhálózatok kiépítésével kapcsolatos alapelveket, amelyekről Donald Trump volt amerikai elnök és Klaus Johannis román államfő 2019 augusztusában a washingtoni Fehér Házban írt alá megállapodást. A jogszabályt Johannisnak kell még kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen. A kínai Huawei erőteljes kampányt folytatott a törvény elfogadása ellen. Az ázsiai vállalat számításai szerint a helyi telekommunikációs iparág tíz év alatt 2,7–4,2 milliárd eurót veszíthet a kizárásuk következtében. Bukarest 510 millió eurós bevételt remél az 5G-hálózatokra kiírandó pályázatból.

BORBÉLY

2021/23 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 06. 08. 16:16

| SKYNET |

ROBOTKOCSITRENDEK A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói, az Ericsson, a Magyar Telekom és más ágazati partnerek nemcsak a fővárosban, hanem a ZalaZONE tesztpályán is vizsgálják, hogy az önvezető autók miként tudnak egymással és a környezetükkel kommunikálni egy központi infrastruktúrán keresztül.

HAZAI ÖNVEZETŐAUTÓFEJLESZTÉSEK

Talán túlzás lenne azt állítani, hogy Kalifornia, Japán vagy Dél-Korea szintjét elérjük a technológiai innovációk terén, ám kis országunknak akad azért néhány látványos erőssége egyes technológiák bevezetése, kutatás-fejlesztése kapcsán. Így van ez a mobiltávközlés és az adatátvitel terén, ahol végső soron Puskás Tivadar, Bay Zoltán és más neves mérnökök nyomdokain haladva kifejezetten erős nemcsak a mérnökképzés, de a nagyvállalatok és a hálózati szakemberek együttműködése is. Ezért nem meglepő, hogy a régióban, sőt Nyugat-Európával összevetve is a távközlési hálózataink a legjobbak közt vannak. Így volt ez már a negyedik generációs (4G), és így van ez az ötödik generációs (5G) mobil adatátviteli rendszerek területén is. Ez utóbbira viszont ráépül egy csomó olyan új technológia, mint az ipari automatizálás, a közlekedés digitalizálása, illetve az önvezető autók világa.

Az önvezetés viszont nem csupán arról szól, hogy egy kamerákkal, radarokkal felszerelt autó okosszoftvere minden egyéb segítség nélkül navigál. Az úgynevezett hálózatba kapcsolt járművek ugyanis a friss fejlesztések révén közel sem csak a sofőrnek jeleznek. Két vagy több önvezető autó egymás közt is képes adatokat cserélni. És itt jön a képbe a villámgyors 5G-s mobilhálózat. Ennek kiépülésével ugyanis az összes önvezető gépkocsi képes lesz nemcsak egymással, de a szenzorokkal ellátott okosúthálózattal is kommunikálni.

Mint ismert, a mesterséges intelligencia és más feltörekvő technológiák segítségével gyors ütemben fejlődnek a vezetéstámogatásra, a jobb járműteljesítményre, a forgalomfigyelésre és az energiahatékonyságra vonatkozó szolgáltatások.

Szakértői becslések alapján azonban elképesztő információmennyiséggel kell

megbirkózniuk az új hálózatoknak: a várakozások szerint egyetlen önvezető autó egyetlen órányi közlekedés alatt 4000 gigabyte-nyi adatot termel…

Az is érdekes, hogy már tavaly 250 millió olyan gépjármű közlekedett a világ úthálózatain, amely kommunikációs hálózatba volt kötve – igaz, még nem ötödik generációs, legfeljebb 3G-s és 4G-s technológiával. Négy év múlva várja sok elemző, hogy szinte minden eladott új autó képessé válik a vezeték nélküli kommunikációra.

Ez persze még nem önvezetés, de mégis: kézzelfogható közelségbe kerül a robotautók sokáig csak a tudományos-fantasztikus irodalomban és filmekben megálmodott kora.

Persze addig még rengeteg kihívást kell leküzdeni: mind az autógyártók, mind az úthálózatok üzemeltetői, mind pedig az 5G-hálózatok kiépítői előtt sok-sok megoldandó feladat áll.

70 | FIGYELŐ 2021/23

F_70-71_skynet.indd 70

2021. 06. 08. 16:16

| SKYNET |

AZ ÖNVEZETÉS SZINTJEI dés dinamikája is merőben új lehet majd.

Mert például az útvonal és a sebesség automatikus, folyamatos, valós idejű optimalizálása – a távoli jövőben, ha minden autó önvezető lesz mondjuk egy-egy belvárosban – nagyban csökkentheti a nagyvárosok forgalomterhelését és a dugók kialakulásának esélyét. Értelemszerűen pedig a forgalmi káoszok csökkenő száma nemcsak kisebb környezetszennyezéssel, hanem nemzetgazdasági szinten további előnyökkel is járhat, hiszen több időnk jut produktív tevékenységekre, ahelyett, hogy a dugókban mérgelődnénk…

HAZAI VONATKOZÁSOK

Tudni kell, hogy az ötödik generációs hálózatok egyfelől nagyobb adatátviteli kapacitást, másfelől – ami még fontosabb – kis késleltetési időt biztosítanak. Elméletben olyan gyorsan reagál a mobilhálózat, hogy az ütközések elkerülése valós időben is lehetségessé válik.

Az már más kérdés, hogy ezt a jogrendszer miként kezeli majd, hiszen a technológiának elvben olyan fejlettnek kellene lennie, hogy egyáltalán ne történhessen baleset. Ez azonban lehetetlen, hiszen ha a semmiből, féktávolságon belül lép valaki az útra, a robotautó is el fogja ütni, vagy pedig a mesterséges intelligenciának kell majd „választania”, hogy saját utasát-sofőrjét, vagy az óvatlan gyalogost tegye-e ki életveszélynek. És – kis túlzással – meg is érkeztünk a Terminátor filmek vagy Asimov robotjainak erkölcsi kérdéséhez: van-e joga egy gépnek emberéletek, sorsok felett dönteni, és ha van, hogyan kell e szituációkra programozni…

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

HOGYAN MŰKÖDIK MAJD AZ OKOSÚT? Az út mentén elhelyezett szenzorok, illetve közlekedésirányító rendszerek jelzést küldenek a járműveknek. Így például egy balesetről vagy egy lámpás csomópont terheltségéről azonnal értesülhet a vezető vagy a robotsofőr, melynek alapján más, gyorsabb útvonalat választhat. Ha pedig belegondolunk, akkor látjuk, hogy az állandó út-jármű kommunikációs kapcsolat elterjedésével a közleke-

Az ötödik generációs mobilhálózatokon pillanatok alatt fel lehet tölteni egy központi felhőbe a különböző szenzorok által rögzített információkat azokról az autókról, amelyek valamilyen szintű önvezető képességgel felruházottak. A felhőben a „központosított” logika több tízezer gépkocsit képes kiszolgálni. Az ebben rejlő lehetőségeket is vizsgálják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói az Ericsson és a Magyar Telekom együttműködésével azon a hálózaton, amelyet a múlt év végén állítottak üzembe e partnerek. A projekt részeként az Ericsson egy komplett 5G-s teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében (beltér) és az épület szomszédságában (kültér) egyaránt működik, valamint a svéd cég k+f központjának a kutatólaborjában is elérhető.

Vidéken pedig a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán számos iparági szereplő együttesen vizsgálja, hogy az önvezető autók miként tudnak egymással és a környezetükkel kommunikálni egy központi infrastruktúrán keresztül. A tesztpályán az Ericsson épített ki 5G-s teszthálózatot – még 2019-ben, Európában az elsők közt –, és a partnereivel Magyarországon először mutatott be manővereket ötödik generációs hálózaton kommunikáló önvezető járművekkel, valós körülményeket szimuláló környezetben.

Az Ericsson más hasonló projektekben is részt vesz: Svédországban, Södertäljében a Scaniával épített ki 5G-teszthálózatot a gépkocsik távoli vezérlésének a fejlesztésére, nemrég pedig egy barcelonai tesztpályán vett részt a dedikált ötödik generációs hálózat kialakításában.

HG

1. EGY FUNKCIÓ AUTOMATIZÁLT A szenzorok és a kamerák adatait felhasználva egy-egy vezetési feladatot tud elvégezni az autó. Például ilyen volt két évtizede a Daimler első adaptív, radarvezérlésű, távolságtartó tempomatrendszere.

Majd 2008 előtt a Honda sávtartó elektronikát kezdett kínálni: ha autópályán valaki elhagyja a sávot, akkor hangjelzéssel, a kormány rezgésével figyelmezteti a sofőrt. Sőt, a „robot” finoman visszakormányoz az útra.

2. KÉT VAGY TÖBB FUNKCIÓ AUTOMATA Összekapcsolják az egyes szintnél adaptív tempomat- és az egyszerűbb kormányzórendszereket. Ilyen a Mercedes irányt jelezni, gyorsítani és fékezni képes tempomatja. Van ezenkívül digitális térképes navigáció, amelynek a segítségével kanyarokhoz közeledve az autó lassítani is képes, tartja a követési távolságot, araszol és – ha kell – nekilódul; de a sofőrnek mindvégig a kormányon kell tartania a kezét.

3. BIZTONSÁGI FELADATOKAT IS ÁTVESZ A ROBOT Itt elvben minden a sofőr nélkül működhet, de azért mindig, minden pillanatban készen kell állnia arra, hogy beavatkozzon.

A háttérben fut a navigáció, a környezetet radarok és érzékelők figyelik. A másodperc tört része alatt döntenek a robotok szoftverei. Egy-két éven belül tömegesen kereskedelmi forgalomba kerülhetnek e rendszerek. (Ezek előképei a mai csúcsTeslák.)

4. TELJES ÖNVEZETÉS FELTÉRKÉPEZETT RÉSZEKEN Várhatóan 2025–30-ra több nagyváros belsőbb részein, ahová csak korlátozottan engednek be autókat, már megvalósul a teljes önvezetés. De ehhez szinte centiméterenként előre fel kell térképezni az utcákat, és az adatokat be kell tölteni a gép memóriájába. Emellett diszpécserközpont-szerűen tevékenykedő csapat felügyeli azt is, hogy van-e baleset, útbontás, egyéb akadály, amely korábban nem volt a térképen. Itt ráadásul 5G-s mobilnet okosszenzorai is segíthetnek, illetve a szabványosított önvezető autók vagy -flották egymással is kommunikálhatnak.

5. TELJES ÖNVEZETÉS BÁRHOL Itt a robotautónak már nem kell egy körülhatárolt, folyamatosan monitorozott területen lennie. A környezetet, a sávjelzéseket és minden tereptárgyat, információt figyelembe véve teljesen önjáró a jármű. Itt már a sofőrnek nem is kell elöl, a kormánynál ülnie. Még városon, feltérképezetlen területen kívül sem; mi több, a műszerfalról akár el is hagyható a kormánykerék…

2021/23 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet.indd 71

2021. 06. 08. 16:16

| CAPPUCCINO |

MÉSZÁROS DÁVID

Hogyan pattant ki az ötlet?

– Eleinte nem a Föld megmentése volt a cél, nem terveztem ilyesmit, csupán mindig is lenyűgözött a számítástechnika. Hét-nyolc éves lehettem, amikor kijelentettem, hogy nanotechnológiával akarok foglalkozni, habár fogalmam sem volt, mi is az. Pusztán szerettem a sci-fi filmeket és az online stratégiai videójátékokat. Az első egyetemen jogásznak tanultam, de akkoriban is olyan céllal, hogy korszakújító ügyfelekkel dolgozzak majd együtt, mint a Google vagy a Facebook. A saját vállalkozás alapítása előtt rengeteg megújuló erőforrással, fenntarthatósággal kapcsolatos projekten dolgoztam az Európai Unión belül, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában. Ebben az időben „tűnt fel” egy tátongó piaci rés. A pénzeket sokszor nem megfelelően osztják be, valamint rengeteg vadonatúj, ultramodern technológiát használunk, csak nem jó helyen. Azon kezdtem el gondolkozni, hogyan lehetne

mesterséges intelligenciát (AI), fintechet, innovatív menedzsmentet, logisztikát becsempészni a mezőgazdaságba. Eleinte okosházakat, ökofalvakat akartunk építeni szegényebb helyeken, mint Afrika vagy India. Mindeközben kapcsolatba kerültem az EU-n belül a Drone Think Do elnevezésű think tankkel, amelynek most már a társelnöke vagyok. Így mélyültem el a körforgásos gazdálkodásban, amely szép lassan beleivódott az elveinkbe, s kialakult a végső Smartkas-koncepció.

– Ami mit takar pontosan?

– AI- és robotikaalapú megoldásokkal olyan hermetikusan zárt, automatizált üvegházakat és ültetvényeket építünk, amelyek(b)en permetszerek nélkül lehet növényeket termeszteni. Egész évben, a nap 24 órájában, bármilyen klímában. Ezek a házak nagyjából ötvenszer annyit képesek termelni, mint a hagyományos farmok, méregszerek, kemikáliák nélkül. Önellátóvá tudják tenni a gazdaságokat.

– Nem ellentétes ez a globalizációval? Összekapcsolódás helyett éppen hogy függetlenségre ösztönöz.

– Nem az a lényeg, hogy ne függjünk, hanem az, hogy azt a rengeteg emissziót

kiváltsuk, amelyet a szállítóhajók és -repülők eredményeznek az export-import által. A világ összes autója sem bocsát ki annyi káros anyagot, mint egy-két tanker. Emellett a zöldségeknek, gyümölcsöknek nincs ízük, vitamin- és cukortartalmuk, hiszen ahhoz, hogy érett, szép formában érjenek el a célállomásig, még éretlen állapotban kell leszedni őket.

Ezen viszont lehet és megéri változtatni.

– Miként kell elképzelni a modern technológia és a mezőgazdaság kereszteződését?

– Minden egységünk más, nem olyan sztenderdizált, mint mondjuk egy iPhone.

A Feröer szigeteken a szélenergiát használjuk, míg Brazíliában a nagy páratar-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Profitorientált szemléletből világmegváltó vízió, amelyhez nemzetközi szakemberek csatlakoznak. A Smartkas alapítója számára egyre közelebbi valóság, hogy highteches megoldásokkal, megújuló energiaforrásokkal és okos üzleti modellel apránként felszámolható a világon burjánzó éhínség.

72 | FIGYELŐ 2021/23

F_72-74_cappuccino.indd 72

2021. 06. 08. 16:17

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Szombathelyen született, 1991-ben.

Büszke rá, hogy már fiatalon nyelveket tanult, óvodás korában édesanyja tanította németre, beszél angolul, oroszul és hollandul.

Szakmai pályafutása kiemelkedő pontjának tartja a DroneThinkDo-hoz történt csatlakozást, illetve nemzetközi akadémiai és projektekkel kapcsolatos tapasztalatait, amit maga finanszírozott.

Példaképek: Elon Musk business model miatt, Steve Jobs product design és branding miatt, Ben Francis (Gymshark) mint kortárs üzletember a munkamorál és hasonló „mindset” miatt.

talmat fordítjuk előnyünkre és nyerünk vizet belőle. A mesterséges intelligencia menedzseli az alappilléreket, így például a hőmérsékletet, a megfelelő szén-dioxidtartalmat, a vízrendszert, az üvegek szűrőrétegét. Így a nap 24 órájában történő üzemeltetéshez sincs szükség emberi erőforrásra. Az AI rengeteg dologra képes. Egyfelől monitorozza a folyamatokat. Így például méri, hogy négyzetméterenként mennyi a költségem és a bevételem, valós időben mennyi szén-dioxidot használ a rendszer, elég-e az elektromosság. Másfelől növénytani informá-

ciót nyújt: egészségesek-e a termelt zöldségek, gyümölcsök? A harmadik funkciója technikai: ellenőrzi, van-e szivárgás, törött-e valami. Ezeket az adatokat rögzíti valós és historikus időben, amelyekből következtetni lehet a jövőre vonatkozóan például arra, hogy mennyi salátánk terem majd. Mindemellett mesterséges intelligenciával lehetővé válik az adatok nyomon követése. Ezáltal a jövőben egy szupermarket ellenőrizni tudja például, hogy a zöldség, gyümölcs valóban organikus módon, vegyszermentesen fejlődött-e. A termesztési folyamat átláthatóvá válik. Nem utolsósorban pedig projektjeinkben az AI felhatalmazást kap, hogy belenyúljon a rendszerbe. Ha

KEDVENC Film » Majdnem minden Nolan film, Gyuruk Ura trilógia, Star Wars Könyv » Treasure Islands (Nicholas Shaxson) Zene » „Mindenevő”, de főleg elektronikus zene ének nélkül Hobbi » Állatokkal (főleg a kutyájával Bernivel) futni/játszani, edzés, illetve az örök kedvenc a videójátékok.

több százezer adat alapján úgy gondolja, hogy fél fokkal növelni kellene a hőmérsékletet, akkor megteszi. Nem pusztán egy időzített lámpakapcsoló, hanem automatikusan és dinamikusan reagál a körülményekre.

2021/23 FIGYELŐ | 73

F_72-74_cappuccino.indd 73

2021. 06. 08. 16:17

| CAPPUCCINO |

– Miért Hollandiában nyílt a cég, s nem Magyarországon? Nem lettek volna itt lelkes szakemberek?

– Egyrészt fiatal korom óta világjáró vagyok, másrészt hét éve holland párom van, továbbá Hollandia a mezőgazdasági okostudományok fellegvára. Az összes partnerünk és beszállítónk is itt van.

– Pedig amióta felkerült a neve a Forbesnak a 30 legtehetségesebb 30on aluli személyt tartalmazó listájára, a magyar megkeresések is záporoznak.

Mit szól a népszerűséghez?

– Még mindig sokkol. Az elmúlt tíz év teljes csendben telt, jó ideig még közösségi médiás profilom sem volt. Sokan jelentkeznek, hogy velünk akarnak dolgozni, vagy épp befektetnének kis öszszegeket. Nagyon jólesik, hogy a hazám kedvel, habár mi alapvetően szakmai befektetőkkel, kormányokkal és nagyvállalatokkal állunk kapcsolatban. Szintén kellemes csalódás, hogy a magyar állam és az agrárelit is felfigyelt ránk.

– Ezek szerint itthon is hamarabb lesz okosfarm, mint ahogy tervezte?

– Még az is megeshet. A közelmúltban több képviselettel egyeztettem, egyebek mellett a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a veszprémi Pannon Egyetem releváns professzoraival, innovátorokkal, feltalálókkal, rektor urakkal. Egy tudományos park létrehozataláról ötleteltünk. Emellett Joó Istvántól, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az export növeléséért felelős helyettes államtitkárától meghívást kaptunk a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóra, amelyre egy 27 négyzetméteres demómodellel készülünk. A minifarmra bárki betekinthet, megkóstolhatja a terméseket. Szintén egyeztettem Jakab Istvánnal, az Országgyűlés alelnökével, Süle Katalinnal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökével, Komoróczki Istvánnal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar küldöttségi tagjával, Kőrösi Csabával, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának a vezetőjével. Átbeszéltük,

mi lesz a Smartkas sorsa Magyarországon. Egyfelől itthon is elindulunk mint százszázalékos leányvállalat. Másodsorban egy tíz emelet magas vertikális farmot szeretnénk létrehozni Budapesten, ahol olyan növényeket termesztünk majd, amelyeket Magyarország importál, vagy csak rövid ideig teremnek idehaza. Ez azért fontos, mert mi nem a magyar gazdákkal szeretnénk versenyezni, például a paprikatermesztésben, hanem „üres járatokat” keresünk. Jakab Istvánnal azt beszéltük: ha sikerülne eltalálni a megfelelő szegmenst, rengeteg uniós támogatás szabadulhatna fel a magyar őstermelők számára. Hiszen most x millió forint java része műtrágyázásra, exportimportra megy, ezt pedig ki tudnánk váltani megújuló élelemmel.

Nem az a lényeg, hogy ne függjünk, hanem az, hogy azt a rengeteg emissziót kiváltsuk.

– Mindemellett viszi a zöldkötvényekből finanszírozott öt európai projektet, a Közel-Keleten a dubaji expó ellátását, s egy geotermikus energiával működő torony építése is tervben van. Hogyan lehet ennyi projektet egyszerre menedzselni?

– Igazából ez már a finomított verziója a megosztottságnak, mert minden projekt csak a Smartkashoz kötődik. „Rossz” szokásom, hogy sosem egy dolgot csináltam egyszerre. Szombathelyen a suli mellett versenyszerűen birkóztam, a középiskolán nagyon túl akartam lenni, hogy azzal foglalkozhassak, amit szerettem (technológia, motor, lányok), ezért két évvel korábban leérettségiztem. Ez a fajta teherbíró képesség pedig most, a

projektek összefogásánál nagyon jól jön.

Később egyszerre végeztem el három egyetemet, miközben dolgoztam és egy osztrák alapítvány tagjaként egy kisebb csapatot vezettem. Mindig is többet vállaltam, ami meglátszik a frizurámon (nevet). Egyetemista éveim alatt ez a habitus annyira belém ivódott, hogy mániám lett minden percet hasznosan beosztani.

Miközben otthon feltettem az ebédet, elmentem futni, ezalatt elintéztem egy-két telefont és hangoskönyveket hallgattam.

Erről próbálok leszokni hat-hét éve. Szerencsére a sikerek és a pénzügyi szituáció megváltozása miatt most már megtehetem, hogy nem mindent én csinálok, hanem felveszek még két embert.

– Gondolom, ennek a szerettei is örülnek.

– Általában 12 órát dolgozom, ami leginkább az alvásidő rovására megy, másrészt a párom is kolléga a cégnél.

A kiskutyánk, a holland parancsszóra hallgató magyar vizslánk is rendszeresen bejár az irodába. A munka rámegy valamennyire a magánéletre, a szórakozásra, de próbálom összekötni a kellemeset a hasznossal. Ez a passzióm is, így nem igazán érzem hagyományos értelemben vett munkának.

– Mi a végcél?

– A Smartkasé az, hogy minden egyes országban legyen egy leányvállalatunk.

Hosszú távon pedig az, hogy az ivóvízhez és az élelemhez való hozzáférés alapjog legyen, fenntartható és praktikus módon.

Mint Mészáros Dávid, a cél ennek végrehajtása mellett a családalapítás, a gyerekeknek hasonló, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező mentalitás átadása. Illetve az, hogy világszinten gondolkozzanak. Hiszen azt tapasztalom, hogy megújuló energiaforrásokkal, a pénz megfelelő kezelésével, innovatív üzleti modellekkel valóban el lehet érni pozitív változást a világban.

– Mi volt a legmeglepőbb ebben a másfél évben?

– Ugyanazon a mondaton belül egyszerre hallani azt, hogy „ezt nem lehet, nem létezik – mások már megcsinálták”.

Sokkoló. A másik, de jobb élmény, hogy milyen sok, több ezer elkötelezett fiatal van, aki meg akarja menteni a világot, részese szeretne lenni egy víziónak. Nem csak saját hasznot remélve.

BÍRÓ BRIGITTA

74 | FIGYELŐ 2021/23

F_72-74_cappuccino.indd 74

2021. 06. 08. 16:17

| TÁRSADALOM |

RIPPL-RÓNAIREKORDDAL INDULT A NYÁR

NÉVJEGY Az ELTE művészettörténet, szociológia, politológia szakán végzett. Ösztöndíjjal tanult Finnországban és Belgiumban.

FOTÓ: MOHOS ANGÉLA

Szakterülete az 1920– 30-as évek magyar festészete.

KELEN ANNA | Új tervek, új megoldások, új beruházások – a magyar műkereskedelem egyik legfontosabb szereplője, a Virág Judit Galéria megerősödve került ki a pandémia évéből. Ahogy Virág Judit egyre inkább a háttérbe húzódik, úgy lép előre három lánya közül a legkisebb, a szintén művészettörténész Kelen Anna, aki már az aukciók vezetését is „megörökölte”.

Igaz, hogy a kisfia egyik első szava a „kép” volt?

– Igen! Ő is műalkotások között nő fel, a galériában lenni természetes számára, ahogy nekem is az volt. Mindig is besegítettem az aukciók körüli teendőkbe: cipeltem a festményeket, aláírattam a vevőkkel a leütött tételt, segítettem a katalógus összeállításában. A vizuális memóriámnak biztosan jót tett, hogy már gyerekként képek vettek körül, amelyek régi ismerősként köszöntek rám, amikor eldőlt, hogy velük fogok dolgozni.

– Kislány volt, amikor édesanyja és párja, Törő István megalapította a galériát, mégsem vezetett egyenes útja a művészettörténet szakra. Először szociológiát és politológiát tanult – lázadásból?

2021/23 FIGYELŐ | 75

F_75-77_mukincs.indd 75

2021. 06. 08. 16:18

| TÁRSADALOM | RIPPL-RÓNAI TOVÁBBRA IS CSÚCSKATEGÓRIA. ÚJ ÉLETMŰREKORDOT ÉRT EL A PIACSEK BÁCSI A NIKLAY LÁNYOKKAL

MARYLIN ÉS A TENGER. KESERÜ ILONA MUNKÁJÁT 55 MILLIÓ FORINTÉRT ÜTÖTTÉK LE

szakmai konzultációt, részletfotókat, tanulmányt. De nem minden esetben.

– Miért döntöttek úgy, hogy nem egy meglévő online aukciós felület mögé állnak be, hanem saját streamingszoftvert fejlesztenek, s meghonosítják az élő internetes árverést, ami óriási rizikót is rejtett magában?

– Külföldi minták alapján már évek óta beszélgettünk arról, hogy belevágjunk-e az online aukciókba, de arra jutottunk, hogy itthon erre nem lennének vevők. A járvány miatti kényszerhelyzetben viszont úgy gondoltuk: itt az alkalom, próbáljuk ki – és kiderült, hogy tévedtünk, nagyon is nyitottak rá a vásárlók. Azért nem álltunk be egy meglévő aukciós portál mögé, mert egyrészt ezek jutalékkal dolgoznak, amelyet vagy nekünk, vagy a vevőnek kell állnia. Másrészt azért, mert ez a szakma a bizalomra épül. Egy galériából két dolog

nem kerülhet ki: hogy ki a vevő és ki az eladó. Emiatt nem szerettük volna a hozzánk kötődő ügyfelek adatait egy harmadik személynek, cégnek kiadni. Ráadásul egy ránk szabott rendszert kívántunk kiépíteni, amelyben az élő közvetítés, a streaming komoly szerepet kap. Nálunk az aukció egy izgalmas show, amelyet – anyukám munkássága okán – megszoktak tőlünk, és ezt a stílust az online árveréseinken ugyanúgy tudtuk hozni.

– Az online árverés hozott új vevőket?

– Határozottan. Nagyon örültünk a kisebb magyar települések erős jelenlétének, amit ez a lehetőség hívott elő.

– Inkább a befektetési szándék dominál(t) a vevőknél, vagy mivel sokat voltak otthon, rájöttek, hova hiányzik még egy festmény?

– Mindkettő. A befektetői bizalom töretlennek bizonyul a műtárgypiac iránt.

Mi az elmúlt egy éven nagyon szerencsésen jutottunk túl. Elképzelhető, hogy akik most nem adtak ki pénzt utazásra, szíve-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

– Nem, mert anyukámék sohasem gyakoroltak rám nyomást, hogy merre induljak, így nem volt mi ellen lázadni. Az, hogy miként működik a társadalom, mindig is érdekelt, és mivel a művészeket is gyakran foglalkoztatják társadalmi problémák, amelyeket meg is jelenítenek az alkotásaikban, hasznát veszem a tanultaknak. A legidősebb nővérem – aki közgazdászként végzett – szintén adott egy esélyt a művészetnek, egy évig dolgozott a galériában, de aztán másfele vitte az útja. Én is egy év próbaidőre érkeztem, és amikor kiderült, hogy maradnék, akkor kezdtem el a művészettörténet szakot.

– Mitől tud sikeresen működni egy cég, ahol családtagok dolgoznak együtt?

– Ez egy kiváltság, de kihívás is, és van benne rizikó, az tény. Nálunk hozzájön még az a nyomás, hogy a munkánk elengedhetetlen része a nyilvánosság; ennek is nehéz megfelelni. Esetünkben talán az a kulcs, hogy mindannyian működtetni akarjuk a rendszert. Rugalmasak vagyunk, bízunk egymásban, és sikerült jól felosztani, hogy ki milyen részterülettel foglalkozzon.

– A személyiségével milyen újdonságot, frissességet hozott a rendszerbe?

– A kíváncsiságomat, az érdeklődésemet mindenképp. Van egy új vásárlói generáció, amellyel talán jobban megtalálom a hangot, de egyre fiatalabbak is érdeklődnek a kiállítások iránt. Még ha nem is vásárolnak, körbenéznek, és ez szerintem szuper. Azt, hogy a galéria jelen legyen a közösségi média felületein, én kezdeményeztem, ahogy azt is, hogy az aukciós kiállításokon szintén rendezzünk tárlatvezetést. Számomra nagyon fontos, hogy közelebb vigyük a művészetet az emberekhez, kinyissuk a kapukat feléjük.

– A Covid alatt a műkincspiac tartotta magát, sőt kiderült, hogy miként élelmiszert és ruhát, úgy műtárgyakat is vásárolhatunk online árveréseken. Nem furcsa megvenni egy festményt anélkül, hogy láttuk volna élőben?

– Bár az aukciós kiállításokat megtarthattuk, tehát aki vállalta, el tudott jönni megnézni a tárgyakat, de tény: vásároltak úgy is, hogy előtte élőben nem látták a műalkotást. Ilyenkor többnyire kértek 76 | FIGYELŐ 2021/23

F_75-77_mukincs.indd 76

2021. 06. 08. 16:18

| TÁRSADALOM | GÉPLOVAG. 80 MILLIÓRÓL 150 MILLIÓRA VERTÉK FEL BORTNYIK SÁNDOR FESTMÉNYÉT

REKORDOK „Még mindig remegek” – mondta a kétnapos aukciót vezető Kelen Anna három tétellel azután, hogy 220 millió forintos áron leütötte Rippl-Rónai József Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festményét (100 millió forintos kikiáltási árról indulva). Ezzel Csontváry, Tihanyi és Munkácsy után Rippl-Rónai a negyedik olyan festő, akinek a képéért több mint kétszázmillió forintot fizettek Magyarországon (egészen pontosan 270 600 000-et az árverezőház jutalékával együtt). A rekordlicitet személyesen adták le, de ezzel együtt is a korábbi években megszokotthoz képest szellősebbek voltak a széksorok a Kongresszusi Központban. Viszont az online licitek a környező országoktól egészen Ausztráliáig bezárólag záporoztak. Ami továbbra is látszik, hogy azoknak a festőknek a képei (akár klasszikus, akár kortárs műalkotások) futnak igazán, akiknek francia kapcsolataik voltak, azaz a művész Franciaországban élt vagy tanult. Miközben a licitek leadásának a felülete átalakulóban van, abban nincs változás, hogy a képeket nem a monitoron, hanem a kiállítóteremben akarják a látogatók szemügyre venni: a kétnapos aukciót bemutató kiállítás látogatórekordot hozott.

sen költöttek jó minőségű, értékálló grafikára, amelyet kétszázezer forint körüli áron is megkaphatnak, és boldoggá teszi őket a látványa a falon.

– Látható fejlődés abban, hogy ha vehetünk elérhető áron – mondjuk egy jobb tévé ellenértékéből – műalkotást, például szitát, grafikát, akkor bútoráruházi poszter helyett azt választjuk?

– Igen. A harmincas-negyvenes generáció még nem az ötvenmilliós képre licitál és viszi haza, viszont van igénye a pár százezer forintos, értékálló művekre.

Ráadásul nagyon felkészültek, tudják, mit akarnak.

– Hihetetlenül magas árakon kelnek el az aukciókon a magyar alkotók műtárgyai, de mindig kérdés, hogy ezek mint befektetés megállnák-e a helyüket a nemzetközi piacon.

– A magyar festészet a huszadik században világszínvonalú volt. Rippl-Rónai József (akinek több képe is lóg a Musée d’Orsay-ben) vagy Berény Róbert ott volt a topművészek mellett Párizsban, Berlinben, Rómában. A külföldi vevők főleg azért vesznek magyar műveket, mert ugyanolyan minőségűek, mint nemzetközi kortársaik, csak egyelőre jóval kedvezőbb az áruk. A kortársak közül Bak Imre egyik képéért tavaly októberben egy varsói aukciósház árverésén több mint negyvenhatmillió forintnak megfelelő összeget fizettek, és nem magyar vásárló vette meg.

Bizonyos művészcsoportok alkotásainak az ára folyamatosan emelkedik nemzetközi szinten is, köszönhetően például annak, hogy az utóbbi években több kortárs művészünk kapott helyet jelentős múzeumokban. Például Maurer Dórának kiállítása volt a londoni Tate Modernben, a párizsi Pompidou Központ pedig vásárolt Nádler Istvánt, Keserü Ilonát.

– Egyre inkább nyit a galéria a kortárs művek felé. Ez eddig nem volt a koncepció része.

– Ez egy nemzetközi trend, amelyet a magyar piac úgy tíz-tizenöt éves késéssel követ. Amerikában, Nyugat-Európában már a 2000-es évek elején nagyobb kereslet volt a háború utáni alkotásokra, mint a klasszikusokra. A magyar piacra ez még nem igaz, de valóban tapasztalható a nyitás. Azt, hogy a festészet folytonos, mindig is hittük. De évek alatt jutottunk el oda, hogy míg korábban egy kétszáz tételes árverés művei közül tíz-húszötven volt kortárs, az idén már külön kortársaukciót szervezhettünk.

– Többször kutatott fel, hozatott haza rég nem látott műveket – ez a munkájának a legizgalmasabb része. A rejtőzködő műtárgy sajátossága, hogy biztos nem onnan kerül elő, ahol keressük?

– Igen, és a kutatás folyamatosan lázban tart engem és a szakmabelieket. Például azért kerülhetnek elő magyar alkotók évtizedek óta lappangó munkái, mert már olyan magas az áruk, amiért egy amerikai gyűjtőnek is megéri megkeresni minket. Kádár Béla-alkotások még biztosan rejtőzködnek a tengerentúlon, és szerintem Olaszországban is találhatunk még bujkáló magyar műveket, hiszen ösztöndíjasként ott éltek és alkottak a római iskola képviselői, többek között Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál.

– A frissen bővült Falk Miksa utcai kiállítóterük már akkora, hogy akár rollerrel is végiggurulhatunk a tízmilliós képek között. Múzeumi szintű teret hoztak létre a korábbi pincerendszerből.

– Raktárhelyiségre nagy szükségünk volt, innen kezdtük az átalakítást, de mivel például a kortárs művek is gyakran igen nagy méretűek, arra jutottunk, hogy a kiállítóteret szintén bővítenünk kell. Az, hogy bevittünk két rollert, poénnak indult, de bevált. A kiállítás rendezése közben is jól jött, és a látogatók nemkülönben szívesen használják.

SZIGETI HAJNI

Fotó: Lakatos János

HIRDETÉS

www.tancszinhaz.hu

F_75-77_mukincs.indd 77

2021. 06. 08. 16:18

| TÁRSADALOM |

SZIGORÍTÁSOK | Kereshetővé válik a pedofil bűnelkövetők nyilvántartása, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló kormánypárti előterjesztést, amely a büntető törvénykönyv (Btk.) gyermekvédelmi passzusait is tovább szigorítaná. Eközben a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság (NMHH) is fejleszt egy ingyenes, böngészőbe telepíthető, a gyermekekre nézve káros tartalmakat szűrő programot, amely várhatóan jövőre lesz elérhető.

FOTÓ: ORNELA LUNDRA, GETTY IMAGES

ERÉLYES FELLÉPÉS A GYERMEKVÉDELEMBEN

78 | FIGYELŐ 2021/23

F_78-79_gyerekvedelem1.indd 78

2021. 06. 08. 16:19

| TÁRSADALOM |

AZ INTERNET HOTLINE BEJELENTÉSI KATEGÓRIÁI Hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom.

Alighanem minden jóérzésű ember elborzad, amikor pedofil bűnözők aljas tetteiről hall híreket, de különösen megrázó volt ezek között egy májusban nyilvánosságra került eset. A rendőrök négy olyan embert fogtak el, aki egy gyermekpornográf tartalmakat terjesztő bűnszervezethez tartozott.

A vezetőjük a lakásán lévő szerverről üzemeltetett a darkneten egy nemzetközileg ismert pedofilfórumot, amelynek több ezer magyar és külföldi felhasználója volt, akik nagy mennyiségben tettek közzé és osztottak meg egymás között gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos felvételeket.

Ennél is sokkolóbb, hogy a gyanúsítottak közül az egyik a saját kisgyermeke, míg a másik a négyéves testvére ellen is követett el rendszeresen szexuális abúzust, amelynek a felvételeit szintén megosztották a fórumon.

SZIGORODÓ SZABÁLYOK

Abban, hogy a pedofil bűnelkövetőkkel szemben a mostaninál is szigorúbb fellépésre van szükség, a parlamentben is egyetértés volt, amikor a képviselők a fideszes Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella erre vonatkozó indítványát tárgyalták. Az ellenzék is elsősorban azt vetette fel, hogy már régen meg kellett volna születniük e jogszabályoknak.

Ha az Országgyűlés megszavazza a kormánypárti törvényjavaslatot, a pedofilok a jövőben nem rejtőzhetnek el, a tervek szerint ugyanis létrejön egy kutatható – az ügyfélkapun keresztül elérhető – nyilvántartás, amelyben konkrét névre lehet majd keresni. A név mellett az elkövető születési éve, településszintű lakcíme, fényképe, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatos adatok lesznek elérhetők gyermekek hozzátartozói, gondozói számára. A listán az is rajta lesz, aki korábban követett el pedofil bűntettet.

Szigorodhat a Btk. is, méghozzá olyannyira, hogy a gyermekpornográf tartalmakat készítőknek, terjesztőknek, illetve felhasználóknak bizonyos minősített esetekben – Kocsis Máté szavai szerint – a „legrosszabbra”, az emberölés bűnettével azonos elbírálásra kell szá-

Zaklatás.

Pedofil tartalom.

Rasszista, uszító tartalom.

Erőszakos tartalom.

Adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak.

Drogfogyasztásra csábító tartalom.

Terrorcselekményre felhívó, terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom.

Egyéb, kiskorúakra veszélyes tartalom.

mítaniuk. Az indítvány elfogadása esetében minősítettnek számít majd, ha tizenkét éven alulinak a sérelmére hivatalos személyként, sanyargatást vagy erőszakot alkalmazva, illetve különös visszaesőként követik el a bűncselekményt. Bővítenék a foglalkoztatási tilalom körét is: a pedofil elkövetők később nem dolgozhatnának gyermekek által is látogatható, szabadidő-eltöltéssel, szórakoztatással vagy sporttal kapcsolatos munkahelyen. Így például strandon, vidámparkban, állatkertben, sportegyesületben, továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyt és politikai vezetői tisztséget sem tölthetnének be.

NMHH-S SZŰRŐPROGRAM

A gyermekek azonban – mint az a korábban említett ügyből is látszik – nemcsak a való életben, hanem a virtuális világban is komoly fenyegetettségnek vannak kitéve. Sőt sok esetben az internet a közege a bűncselekménynek.

Ezért a szülőknek fontos tisztában lenniük azzal, hogy a gyermekeik telefonján, táblagépén keresztül miként óvhatják meg őket a rájuk leselkedő veszélyektől. „A gyermekeket a nem nekik való tartalmakkal szemben egy bizonyos életkor alatt elsősorban az eszközeikre telepített szűrőprogramokkal lehet megvédeni” – hívta fel a figyelmet az NMHH Kommunikációs Igazgatósága a Figyelő

megkeresésére küldött tájékoztatásában. Ezek telepítésére természetesen a szülők jogosultak, a kínálat pedig bőséges. A média- és hírközlési hatóság weboldalán megtalálható és rendszeresen frissül azoknak az eszközöknek az összesített listája, amelyek a szülői felügyeletet segítik. Közülük a legtöbb ingyen letölthető, s többféle operációs rendszeren és eszközön működik. Az NMHH is dolgozik egy ingyenes, a böngészőbe telepíthető szűrőprogramon, amely várhatóan 2022-ben lesz elérhető.

Kiemelték azt is, hogy a gyermekek védelmét erősíti, ha a fejlődésükre káros tartalmakat kínáló oldalak megfelelő figyelmeztetéssel élnek. A hatóság 2011 szeptembere óta működteti a jogellenes, illetve a kiskorúakra nézve káros tartalmak bejelentésére szolgáló Internet Hotline (IH) tájékoztató és segítségnyújtó szolgálatot. Az IH bejelentőfelülete és a biztonságos internethasználattal kapcsolatos további anyagai az nmhh.hu/internethotline/ címen érhetők el. A szolgálat munkatársai a kilenc kategóriában érkező bejelentések alapján – nem hatósági eljárás formájában – kezdeményezhetik a tartalom- vagy a tárhelyszolgáltatónál, hogy a sérelmezett jogellenes tartalmakat tegyék hozzáférhetetlenné. A nem jogsértő, de a kiskorúakra nézve káros tartalmak esetében a megfelelő figyelmeztető jelzések és azonosítók használatára hívják fel a szolgáltatók figyelmét. A hotline az oldalak szolgáltatóit továbbá arra kéri: a forráskódjukban helyezzenek el egy olyan úgynevezett metacímkét, amely lehetővé teszi a szűrőprogramoknak, hogy elzárják a tartalmat a gyermekek elől.

A hatóságtól megtudtuk, hogy az idén eddig 66 alkalommal fordultak a hotline-hoz ilyen jellegű bejelentéssel.

Tavaly pedig 135 jelzés érkezett kiskorúakra káros tartalmakról.

Az NMHH emellett a Gyerekaneten. hu oldalán magyarázatokkal és tanácsokkal segíti a szülőket, hogy eligazodjanak gyermekeik online közegében. A honlapon bemutatják a szülői felügyelet eszközeinek értelmét, előnyeit és a kiválasztás szempontjait is. A Gyerekaneten.hu weblapon a látogatók a tavaly márciusi indulás óta csaknem 800 ezer oldalt nyitottak meg.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/23 FIGYELŐ | 79

F_78-79_gyerekvedelem1.indd 79

2021. 06. 08. 16:19

| SPORT |

EB-RAJT | Bár a magyar válogatott egyik legjobbja, Szoboszlai Dominik sérülés miatt kénytelen kihagyni az Európa-bajnokságot, sokak szerint Marco Rossi csapata nélküle is legalább olyan erős, mint Bernd Storck együttese volt, amely 2016 nyarán, Franciaországban alkotott maradandót.

AZ ÉJJEL SOHA NEM ÉRHET VÉGET? Kedden alighanem már délután kettőkor több tízezres tömeg lesz a Hősök terén. A magyar válogatott szurkolói csoportja, a Carpathian Brigade ugyanis ekkorra hirdette meg a gyülekezőt, háromkor pedig egy zászló mögül vonulnak át a drukkerek a térről a Puskás Aréna kapujáig. Aki öt éve ott volt Marseille-ben, vagy legalább látott néhány fotót, videót a kikötőtől a stadionig hömpölygő magyar drukkerekről, az tudja, mire számíthat: a pokoli hangulat már a mérkőzésre hangolva garantált. Aznap Cristiano Ronaldóval az élen az Európa-bajnoki címvédő Portugália lesz a mieink ellenfele a nemzeti stadionban, négy nappal később pedig a világbajnok francia válogatott Kylian Mbappéval a soraiban, hogy aztán a csoportkört június 23-án, Münchenben zárja Marco Rossi csapata a friss Bajnokok Ligájagyőztes Timo Wernert is a soraiban tudó Németországgal.

GYÖNYÖRŰ EMLÉK

A statisztikai mutatók nem sok jót ígérnek a magyar válogatottnak. Igaz, ez a 2016-os franciaországi Eb előtt sem volt másképp, s akkor a Bernd Storck által irányított gárda veretlenül végzett csoportja élén, megelőzve a később Angliát búcsúztató Izlandot, a majdani győztes Portugáliát és az osztrákokat. Minden a sógorok elleni 2–0-s váratlan sikerrel kezdődött Bordeaux-ban, a végeredményt

még az M0-s körgyűrű információs táblái is büszkén hirdették a mérkőzés után.

A folytatás ismert: Marseille-ben 1–1 Izlanddal, Lyonban 3–3 a portugálokkal, mígnem a menetelésnek Belgium vetett véget a toulouse-i nyolcaddöntőben (0–4). Nos, ami a pandémia miatt ez év nyarára halasztott torna sorsolását illeti, ezúttal cseppet sem túlzó az egyébként igencsak elcsépelt halálcsoport minősítés.

A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) által készített erősorrendben ugyanis a 24 ország közül a franciák az elsők, a németek a másodikak, a portugálok pedig az ötödikek, míg a magyarok csak a 22.-ek, megelőzve Észak-Macedóniát és Finnországot. A CIES a válogatottak átlagéletkorát is megnézte: és bár sok az új arc a magyar együttesben, a 28 éves hazai átlagnál csak négy válogatott számít öregebbnek a mezőnyben, miközben e tekintetben a képzeletbeli dobogón Törökországot (24,9), Angliát (25,2) és Walest (25,5) találjuk. A svájci intézet a résztvevőket a kerettagok hazája bajnokságában, a 2020–21-es idényben pályán töltött játékpercei alapján is rangsorolta: az élen az angolok állnak a Premier League-ben összehozott 2496 perccel, a másik véglet az abszolút a légiósokra építő ukrán csapat (1390), a magyar keret 1883 NB I-es perce pedig a középmezőny hátsó felét jelöli ki.

A CSAPAT EREJE

Vagyis a mieink is inkább a külföldön szereplő futballistákra építenek: a 26 fős keretben 14 a légiós. Négyen a né-

met Bundesligából jönnek (Gulácsi Péter, Willi Orbán, Sallai Roland, Szalai Ádám), két-két főre a török Süper Ligből (Szalai Attila, Varga Kevin), illetve az amerikai MLS-ből (Gazdag Dániel, Schön Szabolcs) számítanak. Az aktuális légióstérképen azonban Anglia (Nagy Ádám), Svájc (Kecskés Ákos), Szerbia (Holender Filip), Horvátország (Kleinheisler László), Szlovákia (Schäfer András) és Ciprus (Lang Ádám) is szerepel. A legnagyobb hiányzó a Rossi-csapatból kétségkívül az RB Leipzig harmadik magyarja, a fél éve lágyéksérüléssel küszködő Szoboszlai Dominik, akinek a távollétében különösen fájó, hogy a dunaszerdahelyi Kalmár Zsolt sem hadra fogható, miután az andorrai vb-selejtezőn elszakadt a bal térdében a külső oldalszalag. Ugyanakkor nem árt hangsúlyozni, hogy a magyar válogatottnak papíron akkor sem lenne esélye a pontszerzésre a csoportkörben, ha 11 Szoboszlai vagy 11 Kalmár állna rendelkezésre. Egyénileg ugyanis jókora a különbség a francia, német, portugál sztárok javára, amelyet csapatként lehet legfeljebb ellensúlyozni, szervezett védekezésre és kontratámadásokra épülő biztos alapjátékkal. Éppen ezért az sem meglepő, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány még az utolsó, Írország elleni felkészülési találkozó előtt úgy fogalmazott: napról napra, mérkőzésről mérkőzésre szükséges fejlődniük, hiszen az Eb rajtjára „a valaha volt legjobb formába kell kerülni”.

Az olasz mester egyúttal hangsúlyozta: mivel lényegesen magasabban jegyzett riválisokról van szó, a jó eredményhez elengedhetetlen a szerencse, de ezt csak akkor érdemelhetik ki, ha folyamatosan

80 | FIGYELŐ 2021/23

F_80-81_sport_eb.indd 80

2021. 06. 08. 16:20

| SPORT |

EGY ZÁSZLÓ MIND FELETT. EGYSÉGET TEREMTETT ÉS EUFÓRIÁT HOZOTT A VÁLOGATOTT FRANCIAORSZÁGI EB-MENETELÉSE

megdolgoznak érte. A szakvezető külön kitért arra, hogy a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságon „15 millió magyar figyeli majd őket”, számukra pedig szeretnének örökre szóló élményt nyújtani. Érdekes, hogy a 2016-os franciaországi Eb-t is megjárt Nikolics Nemanja úgy fogalmazott: a mostani válogatott erősebb, mint az öt évvel ezelőtti, hiszen az leginkább a védekezéssel foglalkozott, a mai csapat viszont tud és akar is támadni. Akár a világbajnok ellen is képes lehet arra, hogy a saját játékát játssza.

FOTÓ: JEAN CHRISTOPHE MAGNENET, EUROPRESS/AFP

SOKAN REMÉNYKEDNEK

Ahogy közeleg a rajt, a szurkolók is egyre bizakodóbbak. Legalábbis a Szerencsejáték Zrt. felmérése szerint a magyarok 82 százaléka látja pontszerzésre esélyesnek a hazai labdarúgó-válogatottat az Eb-n, a harmaduk pedig a továbbjutást is biztosra veszi. A nemzeti lottótársaság friss kutatásában 1000 főt kérdeztek meg, és kiderült, hogy a válaszadók bő harmada követi majd az Európa-bajnokság eseményeit, a magyar csapat mérkőzéseit viszont minden második tervezi meg-

nézni. A Szerencsejáték Zrt. sportfogadási szakértői szerint az eddig beérkezett tétek azt mutatják, hogy a kezdés előtt a magyar sportfogadók Belgium, Franciaország és Anglia együttesét tartják a legesélyesebbnek, ezzel szemben a kutatás eredménye alapján a válaszadók nagyobb része úgy véli, Németország nyeri a tornát, a gólkirály pedig kétharmaduk szerint Cristiano Ronaldo lesz. Ha már Ronaldo: az ötödik Európa-bajnokságára készülő portugál klasszis játszotta eddig a legtöbb Eb-mérkőzést, 21-et. Bastian Schweinsteiger a második (18), a legtöbb meccsel büszkélkedő kapus, Gianluigi Buffon pedig a harmadik (17). CR7-en kívül két másik portugál tartozik még az élmezőnybe az idei tornára benevezettek közül: Pepe és João Moutinho is 15 mérkőzésnél tart. A gólszerzők listáját is Cristiano Ronaldo vezeti (9), holtversenyben a minden gólját az 1984-es tornán szerző Michel Platinivel.

A pénteken kezdődő és egészen július 11-ig tartó tornának végül 11 rendező város ad otthont, miután – összefüggésben a pandémiával – Dublin kiszállt. A spanyolországi helyszín pedig Bilbao helyett Sevilla lett. Budapest az egyetlen vendéglátó, amely teljes kapacitással várja az Eb-t, azaz a 67 ezer fő befogadására alkalmas Puskás Arénában várhatóan mind a négyszer – a három csoportmeccsen, majd a nyolcaddöntőben is – telt ház lesz.

A többi helyszín elővigyázatosságból jellemzően 20–50 százalékos kihasználtsággal bonyolítja le az Európa-bajnoki mérkőzéseket. A szurkolók a mobiljegyük és a védettségi igazolványuk együttes felmutatásával kaphatják meg a stadionba történő belépéshez szükséges karszalagot, de az oltás igazolására a szervezők elfogadják az applikáción bemutatott tanúsítványokat is. A Puskás Aréna mellett meghatározó helyszíne lesz a következő egy hónapnak a Városligeti Műjégpálya, ahol szurkolói zónát alakítottak ki tízezer négyzetméteren, négy óriáskivetítővel.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/23 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_eb.indd 81

2021. 06. 08. 16:20

| AJÁNLÓ |

ART AND ANTIQUE

A Várkert Bazár ad helyet a Régiség és Kortárs Művészeti Kiállítás és Vásárnak, ahol a legnevesebb hazai műtárgykereskedők kínálatával találkozhatnak a látogatók. A rendezvény 5 napon át tart a Várkert Bazár kulturális központban. Sok érdekes előadással és tárlatvezetéssel várják a vendégeket június 9. és 13. között.

BOR, KIÁLLÍTÁS, OFF-ROAD FOOD TRUCK SHOW

A június 11–13-i hétvégén Szombathelyre látogat a Food Truck Show. A szervezők szerint a rendezvényeken tovább erősödik az egészséges ételek, a vegetáriánus fogások palettája, gondolva az érzékeny vendégekre is, ugyanakkor a hamburger egy kicsit visszaszorul a kínálatból.

Szombathely után Eger következik, majd Győr.

A június 10–13-i hétvégén újra találkozik a terepjáróvilág Somogybabodon.

Autótesztek, versenyek, workshopok, oktatás, kaland- és dagonyaprogramok várják a látogatókat.

Lesz sárból mentés csörlővel és csörlő nélkül, éjszakai erőpróbák, triálverseny.

BABOD OFF-ROAD KIS MAGYAR BORSZNOBKALAUZ

FEJÉRVÁRI GERGELY–P. SZATHMÁRY ISTVÁN | A szerzők felteszik a kérdést, miszerint csak borsznobként élvezhetjük-e a borokat és a borkedvelők társaságát, bizalmát; van-e középút a borakadémikusok mennyországa és a VBK pokla között? Mivel meggyőződésük, hogy van, könyvük hasznosítható tudást kínál borokról, borkóstolásról, borvidékekről, hogy az olvasó méregdrága tanfolyamok nélkül, otthona kényelmében is eligazodhasson a sur lie, a beaujolais és a hordófűszerek egzotikus útvesztőjében.

EDUARDO SALAS–SCOTT TANNENBAUM | A szerzők pszichológiai vizsgálatokra alapozva, valamint széles körű ágazati tapasztalataikra építve (ideértve például a gyógyszerészetet, a hadiipart és az űrrepülést) a csapathatékonyság és a csapatvezetés legfontosabb tényezőit ismertetik a jelenlegi, gyorsan változó, kiszámíthatatlan gazdasági környezetben, valamint ehhez kapcsolódóan számos tévhitet oszlatnak el.

Az olvasók cselekvésorientált és kipróbált gyakorlatokon alapuló tippeket kapnak ahhoz, hogy hatékony csapatvezetővé, nagyszerű csapattaggá, támogató szenior vezetővé vagy éppen jelentőségteljes tanácsadóvá válhassanak.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SIKERES CSAPATOK

82 | FIGYELŐ 2021/23

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 06. 08. 16:20

HIRDESS! RDE RD DESS!

F_BIII-Ingatlan.indd III

KERESS! ERE ER RESS!

TALÁLJ AL AL LÁ ÁLJ OTTHONRA! NRA! NR RA! RA

2021. 06. 08. 12:39