GYÖRGY LÁSZLÓ Százmilliárdok

SZÁZMILLIÁRDOK A VÁLLALKOZÁSOKNAK

GYÖRGY LÁSZLÓ | Hazánk az Európai Unióban elsőként indította útjára a 2027-ig tartó költségvetési ciklus vállalkozásfejlesztési programjait, a pályázható összeg pedig óriási: 587 milliárd forint – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, aki a Figyelőnek adott interjúban gyors támadásként jellemezte a járvány utáni gazdaság-újraindításra vonatkozó kormányzati stratégiát.

A jövő évi büdzsét az újraindítás költségvetéseként aposztrofálja a kormány. A Költségvetési Tanács ugyanakkor figyelmeztetett a gazdaság túlfűtöttségének a veszélyére, továbbá a három százalékhoz jobban közelítő deficitet szorgalmazott. Hogyan igyekszik összhangot teremteni a kormány az elvárások között? – Álláspontom szerint a költségvetést kellő óvatossággal tervezték meg, és akkora lesz a nominális növekedés 2022-ben, hogy az nagy valószínűséggel az államadósságot is csökkenő pályára állítja. Nagyon fontos, hogy erőre kapjanak a vállalkozások, amelyeket a járvány miatt bevezetett korlátozások sújtottak, és az is, hogy minden magyar dolgozhasson, aki tud és akar. Erről, valamint a gyermeket vállaló családoknak nyújtott segítségről szól a következő évi büdzsé. – Nemcsak a 2022-ről szóló javaslatban, hanem már az idei költségvetésben is több ezer milliárd forintot szán a kabinet a gazdaság újraindítására. Az első negyedéves GDP-adat és a beruházási ráta alakulása már előrevetíti a várható kedvező folyamatokat, de a kormány által sokat emlegetett „kanyarban előzés” mikor jöhet össze és mi kell hozzá? – Azt kell látni, hogy a jelen beruházása a jövő növekedésének a záloga. A kormány a gazdaságvédelmi intézkedéseivel már a járvány kezdetén arra törekedett, hogy segítsen a magyar vállalkozásoknak kanyarban előzni. Az akciótervben több mint ezer milliárd forintnyi extra beruházásösztönző tá-

NÉVJEGY

Budapesten született, 1980-ban. Mesterdiplomáját 2003-ban kapta meg a Corvinus Egyetemen, valamint a CEMS-programban Svájcban, a Sankt Gallen-i Egyetemen, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen MBA- és PhD-fokozatot szerzett. 2008–17-ben tanársegéd, majd adjunktus volt a Műegyetemen, 2017-ben a Neumann János Egyetem docense, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa lett. 2012–18-ban a Századvég vezető közgazdászaként tevékenykedett. 2018 óta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Első könyve 2017-ben jelent meg Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója címmel. A Tanítsunk Magyarországért program alapítója. Angolul felsőfokon beszél és ír, németül pedig középfokon. mogatásról döntött a kabinet. Ennek köszönhető, hogy tavaly 27,5 százalékos volt a magyar invesztíciós ráta, és az idei első negyedévben is ennyin áll. Az unió átlaga ennél 5,5, a visegrádi országoké pedig 7,5 százalékponttal alacsonyabb. Így kijelenthető: megalapoztuk a mostani növekedésünket és az újraindítást azzal, hogy másképpen gondolkoztunk a gazdaságvédelem terén. – Ugyanakkor a munkaerőpiacon több tízezer embert sújtottak a koronavírus-járvány negatív gazdasági következményei. – Fontos kiemelni, hogy a munkanélküliségi rátát illetően mindvégig a legjobb öt EU-tagállam között voltunk. Annyi munkahelyet őriztünk meg, amennyit csak lehetett, egyebek mellett a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásával, valamint a világon egyedülálló kutatás-fejlesztési bértámogatással. Ennek eredményeként ma 30 ezerrel többen dolgoznak az IT-szektorban és 32 ezerrel többen szakmai-tudományos területen. Ezek a számok a munkaerőpiac átrendeződését is mutatják az olyan munkahelyek irányába, ahol nagyobb a megtermelt hozzáadott érték és a bér is. A stratégiánkat a modern futballból kölcsönzött alapelvvel foglalnám össze, vagyis nagyon gyorsan váltottunk védekezésből támadásba, gazdaságvédelemből újraindításba. A foglalkoztatás élénkítése mellett a családok jólétét is igyekeztünk elősegíteni – például az újlakás-áfa öt százalékra csökkentésével, továbbá az otthonteremtési és -felújítási támogatásokkal. De ezt a célt szolgálták az olyan strukturális hatású intézkedések is, mint a 2021–27-es költségvetési időszak vállalkozásfejlesztési programjai, amelyeket az uniós országok közül elsőként indítottunk útjára, méghozzá grandiózus összegben, 587 milliárd forint értékben. – Ennek a több száz milliárdnak mely ágazatok és vállalkozásformák lesznek a fő kedvezményezettjei? – Az első célunk, hogy minden eddiginél több vállalkozást érjünk el, így az elkövetkező másfél évben legalább annyit, mint a fejlesztéspolitika a rendszerváltoztatás óta tizenöt évenként. Erről szól a kétszázmilliárd forintos kerettel meghirdetett Technológiaváltó támogatási program. Az ötvenmilliárdos Magyar falu vállalkozás-újraindítási program – amelyben ötezernél kevesebb lakosú településeken, illetve szabad vállalkozói zónákban működő, legfeljebb tíz embert foglalkoztató társaságok indulhatnak – is ebbe a logikába illeszkedik. Azt szeretnénk elérni, hogy a falusi szolgáltatások színvonala és a vállalkozások felkészültsége vetekedhessen a városiakéval. Ebből az összegből mintegy hat-hétezer vállalkozásnak akarunk segíteni. A másik célunk, hogy megerősítsük azokat a nagy növekedési potenciállal bíró, ma még kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek a jövő magyar multijai lehetnek. Ez azért is kiemelten fontos, mert az általunk tanulmányozott sikeres országok általában több évtizede – vagy még száz esztendőnél is régebben – építik a maguk multijait. Elég például a Porschéra, a Mercedesre vagy éppen a Nokiára gondolni. Nekünk nem volt a történelemben ilyen szerencsénk: 45 év kommunizmust – egy rövid megszakítástól eltekintve – 20 év neoliberalizmus követett, ezért mi csak 2010 óta építjük a multijainkat. Az ígéretes magyar cégekből, amelyek közül a Magyar multi program keretében már 59-et támogattunk, összesen 14,4 milliárd forinttal, regionális bajnokok lehetnek Kelet-Közép-Európában, sőt a maguk réspiacán akár globális multikká is válhatnak. Jó példa lehet előttük a Shimano japán kerékpárváltógyár, amely egyedülálló minőséget képvisel a maga területén, és így ki tudta vívni az egyeduralmat. A

EGYETEMISTA MENTOROK SEGÍTENEK KISTELEPÜLÉSEN ÉLŐ GYERMEKEKET

György László alapítója a Tanítsunk Magyarországért programnak. Ennek célja a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távol, kistelepüléseken élő gyermekek támogatása egyetemista mentorok segítségével. Az egyetemisták arra vállalkoznak, hogy megmutatják a hetedikes és a nyolcadikos diákoknak „a településükön túli világot”, a továbbtanulási, a munka- és a kikapcsolódási lehetőségeket. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a fi atalok az általános iskola befejezése után könnyebben helyt tudjanak állni a középfokú oktatásban, majd szakmát, érettségit vagy diplomát szerezzenek. A két és fél éve zajló programban most ballag el az „első évfolyam” 773 diákkal, ami fontos mérföldkő az eredményesség mérése szempontjából. Ősztől várhatóan már 1000-1500 mentort és 5-6 ezer mentoráltat mozgósít a kezdeményezés, közel száz kistelepülésen.

százmilliárd forintos programnak van egy alegysége, a Zöld nemzeti bajnokok, amelyre harmincmilliárdot szánunk. Ezt az ágazatot azért nevesítettük külön, mert az energiahatékonysági, a zöldgazdasági és a megújuló energetikai piac is dinamikusan növekszik. Ha a magyar cégek a kiépülő kapacitásaikkal versenyelőnyre tudnak szert tenni a nemzetközi versenytársakkal szemben, akkor tényleg a kanyarban előzhetünk majd. Mindemellett célzott ágazati támogatásokat is biztosítunk például az egészség-, az élelmiszer- és a járműiparnak, valamint a jövő technológiáját képviselő szektoroknak, így többek közt a védelmi és a hidrogéniparnak. – A Magyar multi program eddigi résztvevői köre alapján kirajzolódik-e már valamilyen kép arról, hogy mely hazai iparágakban van ilyen kitörési lehetőség? – Igazából nagyon különböző területekről érkeztek a jelentkezők. Vannak köztük innovatív egészségipari vállalatok, továbbá van célgép- és műrepülőgép-gyártó, sőt még szabadtéri fitneszparkok építésével foglalkozó cég is. – A pályázati forrásokkal kapcsolatban a legtöbb vállalkozó általában nagyon nehézkesnek tartja az információszerzést, a tájékozódást. Az új vállalkozói információs portál (Vali.hu) hogyan tud ezen segíteni? – Az új magyar honlap a világon egyedülálló. A megújult portálnak köszönhetően ami eddig három nap volt, az most három kattintásra rövidült. Azaz a cégvezetők pillanatok alatt személyre szabottan, a vállalkozásuk által keresett struktúrában érhetik el a zömében államilag támogatott vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokról, hitelekről, a hitelgaranciákról, pályázatokról, képzésekről, szakértőkről és a Modern mintaüzemek programról szóló információkat. – Milyen változás várható a pályázati pénzek folyósításában, az önrészben, valamint a visszafizetés szabályozásában? – Előre tervezhetővé tettük, leegyszerűsítettük a pályázatokat, a Valin pedig összerendeztük őket. Emellett a korábbi három-öt hónapos átfutási idő helyett a beadást követően 45–60 nap alatt támogató okirathoz juthatnak majd a pályázók, akik ráadásul a dotáció száz százalékát megkaphatják előlegként. A támogatási intenzitás 50 és 70 százalék között alakul, de ha nincs önerejük, kedvezményes hiteleket is igénybe tudnak venni a vállalkozások. A programok többségénél úgynevezett feltételesen vissza nem térítendő konstrukciót alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy egy cégnek akkor nem kell visszafizetnie a támogatási összeget, ha a GDP-növekedést kétszeresen, bizonyos programok esetében pedig négyszeresen meghaladó ütemet ér el. Ezt egyébként a vállalkozók is fair megközelítésnek minősítették, és az adófizetők szempontjából szintén korrekt. Emellett beépítettünk egy olyan kritériumot is, melynek alapján akkor is vissza kell utalni az elnyert pályázati pénzt, ha nem hajtják végre az alapvető digitalizációs beruházásokat. Egy szolgáltató esetében ilyen lehet például egy ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer bevezetése. – A Modern mintaüzemek program iránt milyen az érdeklődés? Nem féltik a magukat bemutató cégek a know-how-jukat? – Megkérdeztük a vállalkozókat arról, mire van szükségük ahhoz, hogy digitalizáljanak és a jövő technológiáiba fektessenek. Azt mondták, hogy a digitalizáció fontosságáról már nagyon sok unalmas előadást hallottak, ezért jobban örülnének, ha gyakorlati példákat láthatnának. Így a Modern mintaüzemek programban megkerestünk száz olyan vállalkozást, amely már a jövő technológiáit alkalmazza a termelésben, és legnagyobb meglepetésünkre mind a száz igent mondott a csatlakozásra, megnyitva a kapuit a technológiai megoldásaikra kíváncsi cégek előtt. Az érdeklődés pedig nagyon jelentős, hiszen kit ne érdekelne, hogy az Audi Hungariánál hogyan gyártják a világ egyik legjobb gépkocsiját? Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy a Continentalnál vagy a Hirschler-Glas Kft.nél hogyan készítenek ehhez alkatrészeket? De bizonyára az is sokak számára izgalmas lehet, hogy a Magyar multi programban szintén érintett nemesvámosi Vesz-Mont 2000 Kft. miként állít elő olyan célgépeket, amelyeket például a világ legrobotizáltabb gazdasága, Dél-Korea vásárol meg tőlük. Kiderült, hogy ezek a társaságok nem féltik a know-how-jukat, mert azt vallják: az együttműködésben üzleti lehetőség van. – A közelmúltban megújult felnőttképzési rendszer is hasonló kooperációt indíthat el a vállalkozások között azzal, hogy egy cég másoknak a munkavállalóit is bevonhatja a belső képzéseibe. Hogyan kell ezt elképzelni a gyakorlatban? – A diplomások pályakövetéséhez hasonlóan mérhetővé tettük a felnőttképzéseket, aminek köszönhetően hamarosan lesznek arra vonatkozó adataink – természetesen anonimizáltan –, hogy az ilyen oktatásokban részt vevőknek mennyivel válik stabilabbá a munkahelyük, mennyivel nő a bérük. Ezenfelül lehetővé vált a vállalati belső képzések elismerése és támogatása is, valamint megnyitásuk „külsősök” előtt. Például egy nagy autógyár képzési központja a jövőben támogatást tud igényelni, és a beszállítóit szintén bevonhatja az oktatásba, vagy akár más környékbeli cégeket. Így a jövőben egy komoly felnőttképzési portfólió állhat össze, amely nagy hasznára válhat a vállalkozásoknak.

HELMECZI ZOLTÁN