VERECZKEY ZOLTÁN Várják az uniós

VÁRJÁK

AZ UNIÓS FORRÁSOKAT

VERECZKEY ZOLTÁN | „A kormányzattal való kamarai együttműködés a válság időszakában ugyanúgy, mint azt megelőzően, értéket teremtett. Úgy véljük, hogy ezt a win-win helyzetet továbbra is fenn kell tartani” – mondta a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a Figyelőnek. Jelezte: felfokozott a megnyíló uniós források iránti várakozás; a kamara minden lehetséges módon segíteni kíván a pályázatfi gyelési és tanácsadási munkában.

A járvány harmadik hullámának a lecsillapodását követően több közgazdász és elemző is úgy látja, hogy jelentős felpattanás várható a második fél évben a magyar gazdaságban. Hogyan ítéli meg az idei kilátásokat? – A kamarai munka szépsége abban rejlik, hogy az ember nagyon sok vállalkozás vezetőjével, gyakorló szakemberrel tud kapcsolatot tartani, és a testületeinkben részt vevők is elősegítik a véleményalkotásukkal, hogy a kamara elnöke ne csak a saját véleményét oszsza meg a nyilvánossággal. Röviden válaszolva azt mondhatom, hogy mindenki optimista, a hosszabb felelet azonban árnyaltabb. Rengeteg olyan bizonytalansági tényező van a világgazdaságban, amelynek a hatását nehéz megítélni. A kockázati tényezők közül csak a leglényegesebbeket emelném ki. A turisztikai és a vendéglátóipari szektorban még nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen időtávon tud helyreállni a nemzetközi turizmus. Sok területen hiány van a szakképzett munkaerő terén. 2021-ben dinamikus bérnövekedés várható, amely nem tudni, mennyiben szolgálja a versenyképességünket. A hitelmoratórium vége elindíthat egy lánctartozási folyamatot, amelyben a csődeljárások száma növekedhet. A magyar gazdaság azonban válságállónak bizonyult tavaly és az idén is. Ez év első negyedében 1,9 százalékkal haladta meg a teljesítménye az előző három hónapét, annak ellenére, hogy a működését korlátozó járványkezelési intézkedések voltak hatályban. Az Eurostat adatai alapján a hazai gazdaság Románia, Bulgária és Ciprus után a negyedik leggyorsabb bővülést érte el Európában. 2021 márciusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,616 millió fő volt; ez a múlt esztendő azonos időszakának adatát 41 ezer, míg az előző hónapét 66 ezer fővel haladta meg. Az elmúlt tíz évben Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. Tavaly hazánk Észtország és Írország után a harmadik legmagasabb beruházási számot érte el az EU-ban, 27,3 százalékot mutatott a rátánk. Így a magyar válságkezelés a nagy gazdasági erejű nyugateurópai országokkal és a visegrádi államokkal összevetve egyaránt eredményes volt. Megalapozottan mondhatjuk, hogy az idén 5 százalék körüli gyarapodást érhet el a hazai gazdaság. – Az országos növekedési várakozás ismeretében Pest megye gazdasága milyen ütemben bővülhet? – Pest megyét a kedvező földrajzi elhelyezkedése és a közlekedési infrastruktúra fejlettsége mindig is az ország második legnagyobb gazdasági potenciálú területévé tette. Itt állítják elő a magyar GDP 17-18 százalékát. A megyében 2020-ban 2019-hez viszonyítva nőttek a beruházások. Tavalyelőtt 733,9 milliárd forint invesztíciót valósítottak meg itt, míg a múlt évben 100 milliárddal nagyobb értékű, azaz 833,5 milliárd forintos beruházást hajtott végre Pest gazdasága, miközben az exportja is bővült. Azokban az ágazatokban, ahol a válság kikerülhetetlenül érintette a vállalkozások működőképességét, ott a mi cégeink sem tudtak kimaradni a negatív folyamatokból. Ez elsősorban a vendéglátás és a turizmus területén, illetve a kapcsolódó és a személyi szolgáltatások körében jelentkezett a legnagyobb mértékben. Ennek hatására a munkanélküliség, ha kismértékben is, de nőtt. A megye 2019-ben a többiek körében még dobogós volt az 1,8 százalékos munkanélküliségi rátájával, amely mostanra 3,6-esre emelkedett. – Hogyan értékeli a kormányzat és a kamara együttműködését, miként tudja ellátni a gazdaság egészét érintő érdekvédelmi funkcióját a megyei szervezet? – A gazdaságot sosem lehet egy pillanat megragadásával értékelni. Ha röviden visszatekintünk a válság előtti csaknem egy évtized munkájára, 2010 és 2019 között a kamara által is támogatott patrióta gazdaságpolitika valamennyi makrogazdasági mutatót tekintve kivételes eredményeket produkált. Azt lehet mondani, hogy ebben a munkában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelentős mértékben részt vett, s javaslatainkat a kormányzat minden esetben meghallgatta és támogatta. A válságkezelés folyamán hozott gazdasági intézkedések döntő többsége a kamarával történt egyeztetést követően jelent meg.

A kamarai javaslatok közül nagy port kavart az iparűzési adó kérdését érintő indítványunk. Ennek a tehernek a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektor irányában megvalósuló 50 százalékos csökkentése mintegy 185 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Javaslatunkra a helyi adók mértékét befagyasztották, a vendéglátás áfája a célzott házhoz szállítás

esetén 5 százalékra csökkent, a munkahelymegtartás biztosítására a bérkompenzáció folyamatosan rendelkezésre állt, és az idei első negyedévtől kezdve a folyósítás feltételei is javultak. A kormány beruházásélénkítési programot alakított ki, s felvetésünkre fogyasztást generáló intézkedéseket is életbe léptetett, például a SZÉP-kártyán lévő pénzek korlátozás nélküli felhasználásáról. Az egyik leglényegesebb válságkezelő intézkedés a hitelhez jutás feltételeinek a javítása volt 100 milliárdos keretösszegben. Ennek következtében maximum 10 millió forintos kamatmentes újraindítási gyorskölcsönhöz juthatnak a mikro-, kis- és középvállalkozók 55 TEÁOR-szám esetében. A tevékenységi köröket úgy állapítottuk meg, hogy azok a vállalkozások juthassanak nagyon gyorsan türelmi idővel biztosított kamatmentes kölcsönhöz, amelyek a kríziskezelés folyamán a korlátozó intézkedések miatt teljes leállásra kényszerültek. A Széchenyi-hitelkártyaprogram igen kedvező vállalkozói fogadtatása igazolja, hogy 19 évvel ezelőtt egy olyan meghatározó elemét hoztuk létre a pénzügyi eszköztárnak, amely időtállónak és válságállónak bizonyult. Célunk, hogy segítsünk a likviditás terén a dimenzióváltásra készülő vállalkozásoknak, biztosítsuk a beruházások pénzügyi felté tele it, valamint figyeljünk a technológiaváltás, a zöldenergia, a digitalizáció, az innováció, a kutatás-fejlesztés kiszolgálására. 2020-ban a „hagyományos” és a krízishitelek keretében 1056 milliárd forint hiteligény befogadása mellett mintegy 650 milliárdos szerződéskötés valósult meg, több mint 40 000 igénylést nyújtottak be, s mintegy 30 000 hitelügylet esetében létrejött a kontraktus. 2021 első négy hónapjában több mint 14 000 kérelmet adtak be, és hozzávetőleg 13 000 szerződést kötöttek 313 milliárd forint értékben. A Széchenyi-kártya-program keretében a 2002-es indulástól napjainkig 340 ezer hitelügylet jött létre, a megkötött szerződések összege elérte a 3300 milliárd forintot. – Hogyan készülnek a Pest megyei vállalkozások és a kamara a megnyíló európai uniós források lehetőségére? – A megyei kamara 2002-ben, küldöttgyűlésen fogalmazta meg azon igényét, hogy Pest megye ne kerüljön az EU-s térségi besorolásban a Budapesttel együtt létrejövő Közép-Magyarország régióba. Az Európai Unióban két költségvetési ciklusnak kellett eltelnie úgy, hogy a Pest megyei vállalkozások – noha a terület adatai erre a besorolásra önállóan nem adtak volna lehetőséget – kimaradtak a közösségi fejlesztési forrásokból. Nem lehet azon csodálkozni, hogy felfokozott a várakozás, és a kamara minden lehetséges módon eleget kíván tenni a pályázatfigyelési, ismeretterjesztési és tanácsadási kötelezettségének. Ezen a téren együttműködünk a szakmai operatív programokat felügyelő kormányzati szereplőkkel és a Széchenyi Programirodával, emellett Pest megye önkormányzati vezetésével és önkormányza tai val élő munkakapcsolatban vagyunk. A napokban egyeztettünk a mikro-, kis- és középvállalkozások üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések operatív programjáról (a GINOP-ról). A támogatás formája feltételesen vissza nem térítendő lesz. Az első benyújtási időszak 2021. június 28án 12 órától 2021. július 5-én 12 óráig tart. A kedvezményezetti körbe azok a mikro-, kis- és középvállalkozások tartoznak, amelyeknek legalább egy teljes lezárt üzleti évük van. A feltételek közül kiemelném, hogy a fejlesztés nem valósulhat meg Budapest területén, és a projekt elszámolható összköltsége nem haladhatja meg a vállalkozás legutolsó lezárt teljes üzleti esztendeje árbevételének a másfélszeresét. A szubvenciós öszszeg 10 milliótól 629,3 millió forintig terjed. A pályázati kiírás sokkal több részletszabályozást tartalmaz majd. Az 1–9 főt foglalkoztató cégek 99 millió, a 10–49 főt alkalmazók 299 millió, a középvállalkozások 650 millió forint maximális elszámolható összköltséggel kalkulálhatnak. Az eddig hiányzó EU-s pályázati pénzek után bármilyen mértékű forrásbővülés nagyot fog lökni a megye növekedési ütemén, és természetesen ne feledkezzünk meg a megyét érintő kormányzati támogatások kedvező hatásáról sem. – Mi a véleménye, a világjárvány milyen tapasztalatokat hozott a vállalkozások működésében? – A világ gyorsuló változáson megy keresztül, a pandémia ezt drasztikus módon mindenki számára testközelbe hozta. Arra is rávilágított, hogy nem elég csupán a technológiába és az eszközökbe beruházni, ugyanilyen fontos a humán erőforrás kérdése. A rendelkezésre álló szakképzett munkaerő egészségének a megőrzése nemcsak az egyén érdeke, hanem a munkáltatóé és a társadalomé is. Ezért azt várom, hogy a foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosok, orvosszakmai magánvállalkozások ne periferiális szereplői legyenek egy-egy vállalkozás életének, hanem az őket megillető helyre kerüljenek. Azt is remélem, hogy az egészségügyi kormányzat egy esetleges újabb kihívás felbukkanásakor jobban támaszkodik majd a munkahelyeken dolgozó mintegy 1800 orvos védekezésben való aktív részvételére. Bízom abban, hogy nem lesz negyedik hullám, de én is úgy gondolom, hogy a koronavírus még hoszszú ideig velünk marad. Ezért fenn kell tartanunk azokon a munkahelyeken, ahol gyakoriak a találkozások, a védekezés olyan formáit, mint az orrot és szájat eltakaró maszk, valamint a sűrűn történő fertőtlenítés. Úgy vélem, jó úton járunk, és komoly az esély arra, hogy győztesen jövünk ki a válságból.

NÉVJEGY

1954-ben, Budapesten született. Közlekedési üzemmérnök, mérlegképes könyvelő, az állam- és jogtudományok doktora. A Volánbusz Zrt. vezérigazgatója volt 1998 és 2002 között, majd a VÁTI NKft. vezérigazgatójaként dolgozott 2010–11-ben. A Közlekedéstudományi Intézet ügyvezető igazgatója volt 2014–18ban. 1999 óta a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) elnöke. 2000-től 2016-ig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke volt, majd 2020-tól napjainkig ismét ezt a tisztet tölti be. Időközben, 2010-től 2015-ig a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének az elnökeként is tevékenykedett. 2002-ben Baross Gábor-díjat kapott, 2014-ben kiérdemelte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje díjat.

TÓTH BALÁZS