RÉGIÓS HÍREK

KÜLFÖLDIEK HORVÁT INGATLANNAL

Az elmúlt évben ugrásszerűen megnőtt a külföldiek érdeklődése a horvátországi házak, lakások iránt. A legtöbben tengermelléki nyaralókat és hétvégi házakat vásárolnak, de a fővárosi lakásokra is nagy a kereslet. Az utóbbi esztendőkben a mintegy 40 ezer horvátországi ingatlanvásárló közül minden ötödik volt határon túli, az arányuk tavaly óta növekszik. A legtöbb külföldi állampolgár Isztria megyében vett ingatlant, az újdonsült háztulajdonosok 45 százaléka közülük került ki. Az új vásárlók túlnyomó része olasz vagy osztrák, utánuk a szlovének és a németek következnek a rangsorban.

Hasonló a helyzet a fiumei központú Tengermellék-Fennsík megyében is, ott a gazdát cserélt ingatlanok majdnem 40 százaléka került tavaly külföldi kézbe. Dél felé haladva ez az arány folyamatosan csökken, Dubrovnik-Neretva megyében már csupán 20 százalék, az ország szárazföldi részein pedig – Zágráb kivételével – jóval kevesebb a határon túli tulajdonos.

Ami a tengerparti ingatlanokat illeti, azokat elsősorban kikapcsolódási célból vagy befektetés gyanánt veszik, és elenyésző azoknak a száma, akik állandó lakhelyként választják új szerzeményüket. A befektetésalapú vásárlás a módosabb belföldiek körében is megfigyelhető, a kiadható ingatlanból diverzifikálják a bevételeiket. A tengerparti vagy hegyvidéki épületet vásárlók főként fővárosiak, zágrábi lakásokat pedig épp a tengermellékiek néznek ki maguknak. A külföldieket kevésbé érdekli a hegyvidék, ezekben a térségekben a vevők alig hat százaléka más ország állampolgára. A Jutarnji list újság szerint az ingatlanvásárlók egy része külföldön élő horvát, aki erősíteni akarja kapcsolatát anyaországával.

H. D.

KEVESEBB BARACK, TÖBB ALMA

Az idén valamivel gyengébb lesz a szerbiai gyümölcshozam, a tavalyi mintegy 1,6 millió tonna után most várhatóan 1,5-1,53 millióval kell beérniük a termesztőknek. Tavasszal déli szomszédunkban is kárt tett bizonyos fajtákban a fagy, de a permetszórás időszakában sem volt kedvező az időjárás.

A legjelentősebb hozamcsökkenés az őszi- és a sárgabarack esetében várható, a tavalyi terméshez képest 60-70 százalékos visszaesésre lehet számítani. Visszafogottabb, de legalább 15 és legfeljebb 30 százalékos terméscsökkenés várható a cseresznye, a szilva, a körte és a meggy esetében. A felsoroltak ellenére mégsem lesz elkeserítő a hozam.

Az ágazat szakértői szerint az elmúlt két évtizedet tekintve kedvező időjárás esetén az erre az esztendőre előre láthatónál csak 2013-ban és 2020-ban volt bőségesebb szüret. Jó hír, hogy 5-10 százalékkal is több alma teremhet. Drágulásra mindenképpen lehet számítani a szerbiai gyümölcspiacon, hiszen az egyes fajtáknál elszenvedett károkat a termesztők áremelkedéssel tudják kompenzálni.

VIRÁG

MEGKEZDTÉK A SZERBEK A SZPUTNYIK V GYÁRTÁSÁT

A Torlak Virológiai Intézet igazgatója, Vera Stojiljković június 4-én, kamerák előtt nyomta meg a gyártási folyamatot elindító gombot. Az ünnepélyes online rendezvényen az orosz és a szerb államfő is beszédet tartott.

Vlagyimir Putyin elmondta: a járvány elleni harc csakis globális szintű összefogással lehet sikeres, ebben a kérdésben félre kell tenni a politikai ellentéteket, Oroszország pedig kész az együttműködésre. Közölte: az orosz vakcina hosszú utat járt be a szkeptikus véleményektől egészen addig, hogy ma a leghatékonyabb védőoltásnak számít a világon.

Aleksandar Vučić oroszul mondott köszönetet Moszkvának. Kijelentette: Putyin nagylelkűségének és az orosz tudósok erőfeszítéseinek köszönhetően nyílt meg a Szputnyik oltóanyagot gyártó első külföldi üzem, Szerbia pedig a régió egyik legkiemelkedőbb vakcina-előállítója lesz.

A szerbiai hírközlők megemlítik, hogy a Torlak intézetben egyelőre Oroszországból érkező anyagból gyártják a szert, s ha minden a tervek szerint alakul, az év végén megkezdődik az önálló előállítás. Nenad Popović tárca nélküli miniszter szerint a következő négy-hat hónapban nagyjából négymillió adag orosz oltóanyag készül el az intézetben. Az első adagok tíz napon belül érkezhetnek meg a szerbiai oltópontokra.

M. J.

SORKATONASÁGOT SZERETNE A HORVÁTOK KÉTHARMADA

Mario Banožić védelmi miniszter a közszolgálati rádiónak adott múlt heti interjújában közölte, hogy tárcája már hónapok óta intenzíven mérlegeli a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Azt mondta, erre meg is van a társadalmi igény, ugyanis a minisztérium felméréséből kiderült: a felnőtt lakosság kétharmada támogatná a kötelező katonai szolgálatot. Igaz, a megkérdezettek elsősorban a nevelési szempontot hangsúlyozták.

Banožić szerint ez nem jó megközelítés, hiszen a cél elsősorban az ország biztonságának az erősítése, illetve a vészhelyzetek kezelése, nem pedig a fiatalság megregulázása. A horvátoknál 2007-ben törölték el a sorkatonaságot. Visszaállításának az ötlete azóta is rendszeresen felmerül, de érdemben alig történt valami. Négy éve elkészült egy javaslat a kötelező, ám könnyített szolgálat bevezetéséről. Ez egy hónapos kiképzést írt volna elő minden 18. életévét betöltött férfinak, de semmi sem lett belőle.

A 2007-es eltörléssel egy időben Zágráb egy önkéntes programot hirdetett, amely nemtől függetlenül lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy részt vegyenek egy három hónapos kiképzésen, és ez idő alatt ösztöndíjat is kapnak. Ez a lehetőség mind a mai napig adott, de az elmúlt közel másfél évtizedben mindössze 9600 fő jelentkezett és esett át a kiképzésen.

HORDÓSI

KISZAVAZTÁK A KÍNAIAKAT

Romániában a képviselőház után a szenátus is elfogadta az 5G-technológia telepítéséről szóló törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy kizárják Kínát, illetve a kínai Huawei telekommunikációs vállalatot e távközlési hálózatok kiépítéséből. A szenátus nagyrészt a jobbközép kormány által beterjesztett formában fogadta el a törvényt. A hétfő esti szavazáson 117 honatya támogatta a jogszabály jóváhagyását, 13-an ellene voksoltak, egy tartózkodás mellett. A nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ellenzéki erő ellenezte a törvényt. Azt mondták, uniós szabályokat sért, és azt javasolták, hogy küldjék vissza a tervezetet a szakbizottsághoz, de ezt a felsőház elvetette.

A jogszabály leszögezi: kizárólag a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes testület, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) engedélyével kaphatnak jóváhagyást a gyártók, hogy műszaki eszközöket és szoftvereket szállítsanak romániai mobilszolgáltatók számára az 5G-s hálózatok kiépítéséhez és működtetéséhez.

A törvény magában foglalja azokat az ötödik generációs mobilhálózatok kiépítésével kapcsolatos alapelveket, amelyekről Donald Trump volt amerikai elnök és Klaus Johannis román államfő 2019 augusztusában a washingtoni Fehér Házban írt alá megállapodást. A jogszabályt Johannisnak kell még kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen. A kínai Huawei erőteljes kampányt folytatott a törvény elfogadása ellen. Az ázsiai vállalat számításai szerint a helyi telekommunikációs iparág tíz év alatt 2,7–4,2 milliárd eurót veszíthet a kizárásuk következtében. Bukarest 510 millió eurós bevételt remél az 5G-hálózatokra kiírandó pályázatból.

BORBÉLY