ROMÁNIAI RENDŐRNYUGDÍJAZÁSOK

RABLÓ-PANDÚR JÁTÉK:

KI ÁLL VESZTÉSRE?

ROMÁNIAI RENDŐRNYUGDÍJAZÁSOK | Negyvenhét év körüli, többnyire terepen dolgozó egyenruhások ezrei vonulnak nyugdíjba, mert kifi zetődő. Az utánpótlás pedig elég silány, ami egyre több elhibázott, balul elsült akciót, bevetést eredményezhet. Szakértők szerint a romániai rendőrség válsága hosszú távon növelheti a bűnözés mértékét és apaszthatja az államkasszát.

A romániai volt belügyi alkalmazottak átlagnyugdíja 2020-ban közelített a bruttó 5000 lejhez (ez nettó 4700 lej, azaz 330 ezer forint), ami 9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Az állam által kifizetett 4,16 milliárdos (mintegy 292 milliárd forintos) teljes összeg pedig 17 százalékkal nagyobb tétellel terhelte meg a költségvetést, mint 2019ben. Az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint a pénz 73 ezer olyan ember számláján landolt havi rendszerességgel, aki főként a belügyminisztériumhoz tartozó különböző struktúrákból – rendőrség, csendőrség, tűzoltóság – vonult nyugállományba. Jelentős részük jóval ötvenéves kora betöltése előtt.

NYUGDÍJBA MENEKÜLÉS

A készülő, a tervek szerint 2023-tól érvénybe lépő nyugdíjtörvényreform viszont nagymértékben „fenyegeti” a belügyiek kivételezettségeit, a veszély elől pedig tömeges nyugdíjba vonulással próbál menekülni az egyenruhás-állomány arra jogosult része. Tavaly csaknem nyolcezer belügyi alkalmazott vonult nyugállományba, kétszer többen, mint az azt megelőző két évben. A trend az idén is folytatódik: az esztendő első három hónapjában közel kétezer alkalmazott köszönt el, aminek a következtében a belügyi tárca hivatalos adatai máris 20 százalékot meghaladó létszámhiányt mutatnak. A törvény lehetővé teszi ugyanis, hogy egy rendőr már 47 évesen nyugdíjba menjen, ha megfelelő időtartamú munkaviszonyt tud felmutatni. Ez 25 év, amelyből legalább 15 esztendő a fegyveres testületnél eltöltött szolgálati idő.

ÉLETERŐS „ÖREGEK”

A probléma korántsem új keletű. Korábban még kivételezettebb helyzetben voltak ezek az alkalmazottak, ezért 2017 augusztusában Carmen Dan akkori szociáldemokrata belügyminiszter az egyik hírtelevízióban bejelentette: olyan irányban készülnek módosítani a szolgálati törvényt, hogy egy rendőr ne mehessen nyugdíjba 47 éves koráig. Egy 2016-ban hozott rendelet ugyanis kimondta, hogy e korhatár előtt is kérhető a nyugdíjazás, az „időskori” ellátás pedig a fizetéssel egyenlő vagy annál nagyobb is lehet abban az esetben, ha megszűnik az illető posztja, esetleg átszervezik az egységet, amelyben addig szolgált.

Egy sürgősségi kormányrendelet szerint a katonák, rendőrök, hírszerzők, törvényhozók, pilóták, diplomaták nyugdíja 2017 augusztusát követően nem haladhatja meg az addigi fizetésüket, a járandóságot pedig utólag már csak az infláció mértékében növelik, nem pedig az illető ágazatot érintő valamennyi béremelés alkalmával. Mert bizony előfordult, hogy egy 2010-ben 7000 lejes öszszeggel nyugállományba vonult katonatiszt hét évvel később már 22 ezer lejes nyugdíjat kapott a sorozatos kiigazítások következtében.

A România liberă című, akkor ellenzékinek számító lap szerint a szociáldemokrata Victor Ponta kormányának a fegyveres szervek különleges nyugellátásáról hozott törvénymódosítása több mint 20 ezer jól képzett, ereje teljében

2017 óta a rendőrképzés legfeljebb 10 hónapig tart, 31 hét elméleti és mindössze 11 hét gyakorlati oktatásból áll.

RENDŐRÖK DÍSZLÉPÉSBEN EGY 2012-ES ÁLLAMI ÜNNEPSÉGEN. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN 40 EZREN VONULTAK NYUGDÍJBA

lévő katona, rendőr és hírszerző idő előtti nyugdíjba vonulását vonta maga után, súlyos káderhiányt okozva a nemzetbiztonsági rendszerben. Az újság tudni vélte, hogy Ponta elsősorban azoktól a tábornokoktól akart ily módon megszabadulni, akiket politikai ellenfele, a jobboldali Traian Băsescu államfő juttatott fontos tisztségekbe – nem számolva azzal, hogy az egyenruhások nyugdíjának folyamatos növekedése veszélybe sodorja a költségvetési egyensúlyt.

„HÁROM HÓNAPOS” RENDŐR

Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint most olyan nyugdíjtörvényt kell kidolgozni, amely fenntarthatóvá és kiegyensúlyozottá tenné a rendszert. „Nem tartom korrektnek, hogy valaki negyvenöt esztendősen nyugdíjba menjen. Nem azt mondom, hogy egy rendőr hetvenéves koráig álljon az útkereszteződésben, de elfogadhatatlan, hogy fiatalon nyugállományba vonulók ismét munkát vállaljanak, a nyugdíj mellett jó fizetésben is részesüljenek. Miért, a tanár vagy az orvos munkája nem stresszes? Mégis dolgozik 65 éves koráig” – mondta a politikus.

Friss adatok igazolják, hogy többnyire terepen tevékenykedő rendőrök, bár 47 év körüli korban, de ezrével mennek, illetve készülnek nyugdíjba. Ennek következtében egyre kevesebb tapasztalt rendőr dolgozik, a nyugdíjba vonulók helyett felkészületlen zöldfülűeknek kell elvégezniük a munkát, így rendszeressé válhatnak az utóbbi időben egyre sűrűbben előforduló elhibázott, balul elsült akciók, bevetések. Szakértők szerint a rendőrség válsága hosszú távon növelheti a bűnözés mértékét.

A négy évvel ezelőtti belelendülés alkalmával az akkori belügyminiszter által kidolgozott kiképzési stratégia minél több embernek a rendszerbe való sürgős bevonását célozta. Lerövidítették a tanulmányok idejét; 2017 óta a rendőrképzés legfeljebb 10 hónapig tart, 31 hét elméleti és mindössze 11 hét gyakorlati oktatásból áll. Jelenleg rengeteg mindöszsze három hónapos kiképzésen átesett rendőr is dolgozik terepen. Ami meg is látszik az akciók hatékonyságán.

HALÁLESETEK

Nemrég a dél-romániai Pitești-ben két rendőr brutális beavatkozása nyomán egy férfi életét vesztette. Egy másik nagy port kavart eset, amikor egy épülettűzből való kimenekítés közben meghalt egy részeg férfi, aki ellenszegült az őt távozásra kényszerítő rendőröknek. „A szóban forgó személy idős volt és alkoholos befolyásoltság alatt állt, így éppen a fejével érkezett a földre. Pontosan ezt kellett volna elkerülni” – idézett a Digi24 portál egy szakértőt, Nicola Ababei önvédelmi oktatót. „Egy tapasztalt rendőr sohasem járt volna el így, tekintve, hogy az illető állampolgár nem követett el agressziót velük szemben” – minősítette az esetet Sorin Iovu Rus korábbi kolozsvári rendőrkapitány, aki maga is azon 40 ezer fő közé tartozik, aki az utóbbi években vonult nyugdíjba. Szerinte a bizonytalanság arra ösztönzi az egyenruhásokat, hogy minél hamarabb menjenek nyugállományba. „Ha nem változtatnának a nyugdíjazási feltételeken, talán magam is szolgálatban lennék még. Mert tisztában vagyok vele, hogy a rendszernek szüksége van tapasztalt emberekre” – mondta a Digi24-nek.

A megoldandó problémák között előkelő helyen szerepel annak jogszabályi megakadályozása is, hogy a nyugdíjba vonult rendvédelmiek az állami szektorban vállaljanak további munkát. Az ugyanis tovább terhelné az állami költségvetést. A magánszektor felszívó hatásával amúgy sincs mit kezdeni.

CSINTA SAMU