
5 minute read
EB-RAJT Az éjjel soha nem érhet véget?
from Figyelo_2021-23
by Mworks
EB-RAJT | Bár a magyar válogatott egyik legjobbja, Szoboszlai Dominik sérülés miatt kénytelen kihagyni az Európa-bajnokságot, AZ ÉJJEL sokak szerint Marco Rossi csapata nélküle is legalább olyan erős, mint Bernd Storck együttese volt, amely 2016 nyarán, Franciaországban alkotott maradandót. SOHA NEM ÉRHET VÉGET?
Kedden alighanem már délután kettőkor több tízezres tömeg lesz a Hősök terén. A magyar válogatott szurkolói csoportja, a Carpathian Brigade ugyanis ekkorra hirdette meg a gyülekezőt, háromkor pedig egy zászló mögül vonulnak át a drukkerek a térről a Puskás Aréna kapujáig. Aki öt éve ott volt Marseille-ben, vagy legalább látott néhány fotót, videót a kikötőtől a stadionig hömpölygő magyar drukkerekről, az tudja, mire számíthat: a pokoli hangulat már a mérkőzésre hangolva garantált. Aznap Cristiano Ronaldóval az élen az Európa-bajnoki címvédő Portugália lesz a mieink ellenfele a nemzeti stadionban, négy nappal később pedig a világbajnok francia válogatott Kylian Mbappéval a soraiban, hogy aztán a csoportkört június 23-án, Münchenben zárja Marco Rossi csapata a friss Bajnokok Ligájagyőztes Timo Wernert is a soraiban tudó Németországgal.
Advertisement
GYÖNYÖRŰ EMLÉK
A statisztikai mutatók nem sok jót ígérnek a magyar válogatottnak. Igaz, ez a 2016-os franciaországi Eb előtt sem volt másképp, s akkor a Bernd Storck által irányított gárda veretlenül végzett csoportja élén, megelőzve a később Angliát búcsúztató Izlandot, a majdani győztes Portugáliát és az osztrákokat. Minden a sógorok elleni 2–0-s váratlan sikerrel kezdődött Bordeaux-ban, a végeredményt még az M0-s körgyűrű információs táblái is büszkén hirdették a mérkőzés után. A folytatás ismert: Marseille-ben 1–1 Izlanddal, Lyonban 3–3 a portugálokkal, mígnem a menetelésnek Belgium vetett véget a toulouse-i nyolcaddöntőben (0–4). Nos, ami a pandémia miatt ez év nyarára halasztott torna sorsolását illeti, ezúttal cseppet sem túlzó az egyébként igencsak elcsépelt halálcsoport minősítés.
A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) által készített erősorrendben ugyanis a 24 ország közül a franciák az elsők, a németek a másodikak, a portugálok pedig az ötödikek, míg a magyarok csak a 22.-ek, megelőzve Észak-Macedóniát és Finnországot. A CIES a válogatottak átlagéletkorát is megnézte: és bár sok az új arc a magyar együttesben, a 28 éves hazai átlagnál csak négy válogatott számít öregebbnek a mezőnyben, miközben e tekintetben a képzeletbeli dobogón Törökországot (24,9), Angliát (25,2) és Walest (25,5) találjuk. A svájci intézet a résztvevőket a kerettagok hazája bajnokságában, a 2020–21-es idényben pályán töltött játékpercei alapján is rangsorolta: az élen az angolok állnak a Premier League-ben összehozott 2496 perccel, a másik véglet az abszolút a légiósokra építő ukrán csapat (1390), a magyar keret 1883 NB I-es perce pedig a középmezőny hátsó felét jelöli ki.
A CSAPAT EREJE
Vagyis a mieink is inkább a külföldön szereplő futballistákra építenek: a 26 fős keretben 14 a légiós. Négyen a német Bundesligából jönnek (Gulácsi Péter, Willi Orbán, Sallai Roland, Szalai Ádám), két-két főre a török Süper Ligből (Szalai Attila, Varga Kevin), illetve az amerikai MLS-ből (Gazdag Dániel, Schön Szabolcs) számítanak. Az aktuális légióstérképen azonban Anglia (Nagy Ádám), Svájc (Kecskés Ákos), Szerbia (Holender Filip), Horvátország (Kleinheisler László), Szlovákia (Schäfer András) és Ciprus (Lang Ádám) is szerepel. A legnagyobb hiányzó a Rossi-csapatból kétségkívül az RB Leipzig harmadik magyarja, a fél éve lágyéksérüléssel küszködő Szoboszlai Dominik, akinek a távollétében különösen fájó, hogy a dunaszerdahelyi Kalmár Zsolt sem hadra fogható, miután az andorrai vb-selejtezőn elszakadt a bal térdében a külső oldalszalag. Ugyanakkor nem árt hangsúlyozni, hogy a magyar válogatottnak papíron akkor sem lenne esélye a pontszerzésre a csoportkörben, ha 11 Szoboszlai vagy 11 Kalmár állna rendelkezésre. Egyénileg ugyanis jókora a különbség a francia, német, portugál sztárok javára, amelyet csapatként lehet legfeljebb ellensúlyozni, szervezett védekezésre és kontratámadásokra épülő biztos alapjátékkal.
Éppen ezért az sem meglepő, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány még az utolsó, Írország elleni felkészülési találkozó előtt úgy fogalmazott: napról napra, mérkőzésről mérkőzésre szükséges fejlődniük, hiszen az Eb rajtjára „a valaha volt legjobb formába kell kerülni”. Az olasz mester egyúttal hangsúlyozta: mivel lényegesen magasabban jegyzett riválisokról van szó, a jó eredményhez elengedhetetlen a szerencse, de ezt csak akkor érdemelhetik ki, ha folyamatosan
EGY ZÁSZLÓ MIND FELETT. EGYSÉGET TEREMTETT ÉS EUFÓRIÁT HOZOTT A VÁLOGATOTT FRANCIAORSZÁGI EB-MENETELÉSE
megdolgoznak érte. A szakvezető külön kitért arra, hogy a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságon „15 millió magyar figyeli majd őket”, számukra pedig szeretnének örökre szóló élményt nyújtani. Érdekes, hogy a 2016-os franciaországi Eb-t is megjárt Nikolics Nemanja úgy fogalmazott: a mostani válogatott erősebb, mint az öt évvel ezelőtti, hiszen az leginkább a védekezéssel foglalkozott, a mai csapat viszont tud és akar is támadni. Akár a világbajnok ellen is képes lehet arra, hogy a saját játékát játssza.
SOKAN REMÉNYKEDNEK
Ahogy közeleg a rajt, a szurkolók is egyre bizakodóbbak. Legalábbis a Szerencsejáték Zrt. felmérése szerint a magyarok 82 százaléka látja pontszerzésre esélyesnek a hazai labdarúgó-válogatottat az Eb-n, a harmaduk pedig a továbbjutást is biztosra veszi. A nemzeti lottótársaság friss kutatásában 1000 főt kérdeztek meg, és kiderült, hogy a válaszadók bő harmada követi majd az Európa-bajnokság eseményeit, a magyar csapat mérkőzéseit viszont minden második tervezi megnézni. A Szerencsejáték Zrt. sportfogadási szakértői szerint az eddig beérkezett tétek azt mutatják, hogy a kezdés előtt a magyar sportfogadók Belgium, Franciaország és Anglia együttesét tartják a legesélyesebbnek, ezzel szemben a kutatás eredménye alapján a válaszadók nagyobb része úgy véli, Németország nyeri a tornát, a gólkirály pedig kétharmaduk szerint Cristiano Ronaldo lesz. Ha már Ronaldo: az ötödik Európa-bajnokságára készülő portugál klasszis játszotta eddig a legtöbb Eb-mérkőzést, 21-et. Bastian Schweinsteiger a második (18), a legtöbb meccsel büszkélkedő kapus, Gianluigi Buffon pedig a harmadik (17). CR7-en kívül két másik portugál tartozik még az élmezőnybe az idei tornára benevezettek közül: Pepe és João Moutinho is 15 mérkőzésnél tart. A gólszerzők listáját is Cristiano Ronaldo vezeti (9), holtversenyben a minden gólját az 1984-es tornán szerző Michel Platinivel.
A pénteken kezdődő és egészen július 11-ig tartó tornának végül 11 rendező város ad otthont, miután – összefüggésben a pandémiával – Dublin kiszállt. A spanyolországi helyszín pedig Bilbao helyett Sevilla lett. Budapest az egyetlen vendéglátó, amely teljes kapacitással várja az Eb-t, azaz a 67 ezer fő befogadására alkalmas Puskás Arénában várhatóan mind a négyszer – a három csoportmeccsen, majd a nyolcaddöntőben is – telt ház lesz. A többi helyszín elővigyázatosságból jellemzően 20–50 százalékos kihasználtsággal bonyolítja le az Európa-bajnoki mérkőzéseket. A szurkolók a mobiljegyük és a védettségi igazolványuk együttes felmutatásával kaphatják meg a stadionba történő belépéshez szükséges karszalagot, de az oltás igazolására a szervezők elfogadják az applikáción bemutatott tanúsítványokat is. A Puskás Aréna mellett meghatározó helyszíne lesz a következő egy hónapnak a Városligeti Műjégpálya, ahol szurkolói zónát alakítottak ki tízezer négyzetméteren, négy óriáskivetítővel.
GYÖNGYÖSI BALÁZS