| RÉGIÓ |
esztendőben az állampolgároknak és a cégeknek szép summákat osztogatott, s aki tehette, ezeket az összegeket részben alapanyag-vásárlásra költötte. Másrészt a gazdaságserkentő csomagokból származó pénz egy részét sokan ingatlanokba fektetik, így nem kell csodálkozni az alapanyaghiányon, amelyhez hozzájárult az európai és az amerikai „járványellenes” állami infrastruktúra-fejlesztés, továbbá a kínai óriásberuházások sora.
„ŐRÜLT” ÉPÍTKEZÉS SZLOVÉNIÁBAN
DRÁGULÁS MINDEN FRONTON | Az utóbbi évben hiánycikké váltak az építőipari alapanyagok, így az árak soha nem látott magasságba szöktek. A szektor szereplői a nyár végéig stabilizálódásra számítanak, elemzők szerint újabb válság következik. Ház- és lakásfelújítások, új családi, önkormányzati és állami építkezések, infrastrukturális beruházások – Szlovéniában virágzik az építőipar. A fellendülés egyik oka kétségkívül a járvány alatt felgyülemlett tőke, s a felerősödött befektetési hajlandóságot nem képes követni az építőipari anyagok termelése, előállítása, miután ez a szegmens szinte hibernálódott a pandémia idején. Hiánycikknek számít jóformán minden, a hőszigeteléstől a vízszigetelésig, az anyagok ára több cikk esetében megkétszereződött. Nehézségekről számolnak be a szlovén kisiparosok, vállalkozók is; alig van a piacon parketta, csövekhez, üveggyapothoz, cementhez is nehéz hozzájutni. Leginkább a fém-, főként az acéltermékek drágultak meg – átlagban 40-50 százalékkal –, míg a tégla, a kerámiából, kőből készült termékek ellenértéke 20-30 százalékkal nőtt. Hasonlóan alakul az edzett vas, a polimerek, illetve a műanyagok, a bitumenek piaca is. Többe kerül minden, hiszen a nyersanyag-
árak egy év alatt tényleg az égbe szöktek, a réz 84, az alumínium 60, a vasérc 112 százalékkal kerül többe. Ez pedig hatással van minden beruházásra, de a munkagépek, járművek árára is. Az alapanyagok hiánya leginkább a globális szinten két-három hónapos ipari leállásra vezethető vissza, a járvány előtti szint elérése pedig, úgy tűnik, várat magára.
AKI BESPÁJZOLT, JÓL JÁRT
A szlovéniai vállalatok nagy része éppen az építőipari boomnak köszönheti, hogy túlélte a válságot. Március–áprilisban például a pandémia előtti értékesítési adatokhoz képest 50 százalékos forgalombővülést könyvelhettek el. Természetesen aki okos volt – magánszemély és vállalkozó egyaránt –, számított a drágulásra, így még a járvány idején készletet halmozott fel, ami nagyszerű befektetésnek bizonyult. A szlovéniai elemzők több fontosabb tényező együttes hatásával magyarázzák a helyzetet. Az államok jó része az elmúlt
Közben a szlovén építőiparban nagyjából tíz százalékkal megemelkedett a munka ára is, és késnek a szállítások. Nagy gondot jelentenek a pandémia előtt megkötött szerződések, ugyanis ezeket régi anyagárakra és munkadíjakra szabták, ezért a gazdasági és iparkamara is felkérte a beruházókat, hogy minden egyes esetben vizsgálják felül a kontraktusokat, hiszen sok esetben akár százszázalékos anyagdrágulásra lehet számítani. Ha nem lesznek rugalmasak, leállhatnak az építkezések, s kezdődhet a bírósági hercehurca. „Az önkormányzatok és a velük szerződött infrastruktúra-építő társaságok legnagyobb problémája, hogy kötött áron és egyeztetett határidőben állapodtak meg. A vállalkozók az anyagok árának a növekedése alapján szeretnék korrigálni a szolgáltatások ellenértékét, a pluszköltségek egy részét áthárítanák a befektetőkre. De ha az építkezést az önkormányzat európai vagy állami társfinanszírozással tervezte meg annak idején, akkor szinte meg van kötve a keze. Különösen bonyolult vagy lehetetlen meghosszabbítani az építkezés befejezésének a határidejét, mivel az európai források felhasználása időben korlátozott” – sorolta a problémákat az építőipari kamara vezetősége. És mi a szlovén építkezési robbanás mozgatórugója? Az állami nagyberuházások mellett nagyrészt azon magán- és jogi személyek tőkéje, amelyet a bankokból menekítenek az ingatlanokba. Érdekes, hogy sokan bitcoinból – leginkább orosz és ukrán eredetű virtuális pénzpiaci ügyletekből – szerezték a befektetendő tőkéjüket. Ljubljanában a régebbi lakások négyzetméterára 3500 euró, az új építésűeké négyezer euró (1,4 millió forint) felett jár, és egyre növekszik. Ez előbb-utóbb újabb válságot idéz elő – jósolják az elemzők. -TOTI-
FOTÓ: SRDJAN ZIVULOVIC, REUTERS
BITCOINOSOK
62 | FIGYELŐ 2021/23
F_62-63_szloven_belgrad_viziv.indd 62
2021. 06. 07. 18:29
