| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
MORATÓRIUM: CSAK RÁSZORULÓKNAKd
FOTÓ: GETTY IMAGES
VÉDŐHÁLÓ | A jegybank szakértői szerint csak azok kérjék a hitelmoratórium meghosszabbítását, akik rászorulnak erre a védőhálóra. Ugyanakkor a hitelkockázatok bankokra és a makrogazdaságra gyakorolt hatását mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága alacsony szintű.
A magyar bankrendszer sokkellenálló képessége továbbra is erős. A múlt év második felében tovább javult a szektor tőkehelyzete, miközben a pénzintézetek likviditása a korábbi magas szintjéről is bővülni tudott – ismertette az MNB júniusi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, az intézmény főosztályvezetője, aki elmondta: a beszámoló készítésekor nem számoltak a moratóriumnak a nyár első hónapját követő meghoszszabbításával; a dokumentum az április 30-ig elérhető adatokon alapul. A hazai pénzügyi szektornak bőséges a likviditása, még egy súlyos sokk esetére is – hangsúlyozta a szakember. Kitért arra is: a jegybank a hitelmoratórium esetleges meghosszabbításakor kiemelten fontosnak tartja, hogy csak az maradjon benne, aki valóban rászorul erre. Az MNB jelentése részletezi azt is: a koronavírus-járvány időszakában szintén jól működő hitelpiacok jelentették a válságkezelés egyik legfontosabb támaszát. A hitelállomány dinamikus bővüléséhez jelentősen hozzájárultak a központi banki és az állami hitelprogramok, valamint a széles körű törlesztési moratórium, amelyet a válságkezelési eszköztár legfontosabb elemének nevezett az intézmény.
Az MNB szakértőinek az összefoglalója szerint a likviditásfedezeti ráta 206 százalékra nőtt az előírt 100 százalékkal szemben. Mindez nemcsak szektorszinten megfelelő, hanem ennek intézményenkénti eloszlása is megnyugvásra ad okot. A tőkehelyzetről szólva ismertették: az ágazat szabad tőkéje 2110 milliárd forint, és a teljes éves nyereséggel számolva minden intézmény kitettségarányos szabad tőkéje meghaladja a négy százalékot. Ami pedig a hitelezési folyamatokat illeti: a vállalati hitelállomány hat százalékkal gyarapodott, azon belül a kkv-hitelek 17 százalékkal bővültek 2021 első negyedévében; ezek az értékek európai uniós összehasonlításban is magasak. Eközben a lakossági új hitelek kibocsátása 15 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakáétól, amelyet a járvány még kevésbé érintett. A jegybank várakozásai szerint a moratórium meghosszabbításától eltekintve is fennmarad a hitelállomány bővülése, a hitelezés túlfűtöttségéről ugyanakkor egyik szegmensben sem lehet beszélni. A moratóriumban részt vevő sérülékeny adósokhoz a teljes hitelállomány 10-12 százaléka tartozik, ez kezelhető mértékű banki kockázatot jelent. A hitelkockázatok pénzintézetekre és a makrogazdaságra gyakorolt hatását ugyanakkor mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága alacsony szintű, nemzetközi és a ko-
rábbi válsággal való összehasonlításban is, emellett az MNB makroprudenciális eszköztárával (adósságfékszabályok) is támogatja, hogy az eladósodás egészséges mederben maradjon. A hazai bankok tavaly mintegy 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami európai uniós összehasonlításban is prudens tartalékképzésnek számít. A központi bank főosztályvezetője közölte azt is: vizsgálatuk szerint egy 2022 júniusáig tartó moratórium esetében a lejárat időpontja az eredetihez képest 3,5 évet meghaladóan tolódna ki a hitelek több mint felénél. A teljes visszafizetendő összeg pedig a lakáshitelek több mint felénél 10 százalék felett, a személyihiteladósok esetében 40 százalékot meghaladóan nőne. A hosszabb futamidő és a tartozás növekedése kockázatot jelenthet. A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe. Az MNB adatai alapján a fizetési haladék alá tartozó háztartások legalább 56 százaléka képes lenne törleszteni. A jegybank a moratórium meghosszabbításánál fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a törlesztést. SZAJLAI CSABA
2021/23 FIGYELŐ | 19
F_19_MNB.indd 19
2021. 06. 07. 18:11
