PETŐ CSILLA
A tudatos egészség – A mozgás, mint pozitív stressz! Elsőre lehet, hogy furán hangzik, hogy a mozgás stressz! Ráadásul pozitív? A két fogalmat együtt ritkán halljuk, pedig így van. Mozgás közben ugyanúgy megemelkedik a pulzusszám, mint amikor aggódunk, vagy félünk. Miért, és hogyan gyakorol ránk mégis más hatást az edzés?
„A stressz és a testedzés ellentétes hatást gyakorolnak az agyra, míg a magas kortizolszint rontja, addig az edzés javítja az agysejtek kommunikációs képességét. A stressz csökkenti, az edzés növeli az agy plaszticitását, a stressz fékezi, de az edzés segíti az emlékek átkerülését a rövid távú memóriából a hosszú távúba. A testmozgás szó szerint a stressz és a szorongás ellenszere.” (Anders Hansen: Az edzett agy című könyvéből)
„Amikor feszültnek érezzük magunkat, agyunk stresszhormonokat termel. Ezek a hormonok, ha az állapot hónapokig vagy akár évekig is fennáll, tönkre tehetik egészségünket és idegroncsot csinálhatnak belőlünk!” (Daniel Goleman)
Természetesen mindenki életkorának, edzettségi és egészségi állapotának megfelelő mozgásformát válasszon. A rendszeresen végzett aerob mozgás végül megtanítja az agyunknak, hogy a megemelkedett pulzusszám nem mindig jelent veszélyt, van, amikor igazán pozitív hatással van a szervezetünkre.
Mennyi edzés elég a stressz ellen? Végezzünk edzéseket rendszeresen. Az agynak két stresszfékező pedálja van, ezek a homloklebeny és a hippokampusz. Ahhoz, hogy ezeket megerősítsük és hatékonyabban tudjanak védekezni a minket érő negatív érzelmi hatásoktól, időre van szükségük, hogy megerősödjenek. Minél gyakrabban edzünk, annál jobban edződik az agyunk eme két területe. Ha magasabb pulzustartományban edzünk, akkor az agyunk megtanulja, hogy nem csak akkor emelkedik meg a pulzusszámunk, amikor félünk, szorongunk vagy csupán idegeskedünk valami miatt, hanem akkor is, ha edzést végzünk és ez pozitív hatást gyakorol az agyunkra. Edzés után lecsökken a kortizolszint. Hetente pár alkalommal végezzünk olyan edzést, ami jobban megemeli a pulzusszámunkat, ez jó hatással van az állóképességünk fejlesztésére és a szorongás leküzdésére is.
A mozgás memóriajavító hatása! Ha a memóriánkat szeretnénk javítani, sokkal hatékonyabb, ha kardiómozgást és izomerő gyakorlatokat végzünk váltakozva. A memória javítása, egy órás sétával eredményesebb lehet, mintha leülnénk rejtvényt fejteni. A magyarázat erre az, hogy gyaloglás vagy séta közben, sokkal összetettebb az agyi tevékenység. Figyelnünk kell a mozgásunkra, a környezetből érkező hatásokra, arra, hogyan lépjünk. Fokozhatjuk a hatást, CsPM 119
