7 minute read
Érted van a kaland!
KOVÁCS KATALIN
Érted van a kaland!
Fiatal. Tehetséges. Tele vitalitással, életigenléssel. DEMECS NORBI. Az én szememben így, csupa nagybetűvel. Jónéhány kül - és belföldi kaland van már a háta mögött, de elárulta, hogy a mai napig ugyanúgy izgul vezetett túrái előtt, mint kisgyerekként első nap az iskolában. Nem azért mert fél a nyilvános szerepléstől, nincs lámpaláza, hanem mert maradandó emléket kíván hagyni az emberekben. „Egy idegenvezető egyszerre nyeri el azt az áldást és óriási felelősséget, hogy nem csupán hazájáról, de bármely földről, amelyen jár, szívvel-lélekkel, átfogó ismeretekkel, motivációval és szeretettel tudja bemutatni azon vidék sajátosságait, szépségeit, értékeit.” – szívet melengető és bölcs szavak egy fiatalember szájából.
Demecs Norbert túra- és idegenvezető, túrablogger, Kékes Online túraszakértő, fotós, kertész, a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület alelnöke és immár Heves Megye Nagykövete is. Igen, ez mind ő egy személyben. Hogyan lehetséges ez? Nézzük csak mindet szép sorjában!
Norbi szülei igazi természetjárók, gyermekkorában, esti mese gyanánt is túrás sztorikkal szórakoztatták, igazából ezeken nőtt fel. Katicabogár invázió, derékig érő hó, brutális vihar vagy épp menekülés a vadászok elől – ugye, hogy sokkal izgalmasabbnak hangzik holmi királyfiak és hercegkisasszonyok hétpróbáinál? Nem múlt el nap, hogy ne kérdezősködött volna, a történetek felpezsdítették és egyben megnyugtatták őt, mélyen beléivódtak. Csoda-e, hogy szülei nyomdokaikba akart lépni, s átélni mindazt a kalandot, amit ők?
Gyerekkora mozgalmasan telt, a kerti teendők és a sport mellett bőven jutott idő utazásra. Gyakran látogatták az apai felmenőket a Tiszánál, hétvégente kiruccantak isaszegi birtokukra, de kedvelt úti cél volt a Mátra, a Bükk, a Gödöllői-dombság is. Szülei és nagyszülei folyamatosan tanították, a természet titkait szivacsként szívta magába. Hajtotta a felfedezés és megismerés öröme, matematika órákon egyenletek helyett a füzet mögé rejtett turistatérképet tanulmányozta. A tanteremből is a zöldbe vágyott, a nyugalomba. Gyakran elkísérte édesapját mátrai fuvarozásai során, ekkor ismerte meg a helyiek legendáit olyan szépkorú emberektől, akik ma már nincsenek közöttünk. Édesapja folyamatosan meséléssel szórakoztatta őt a közös utazások hosszú órái alatt, tőle hallotta „Gabi halála” rejtélyes történetét, ami teljesen magával ragadta, így másnap fel is keresték a legenda helyszínét. „Jeges volt az erdő, hideg, ködös és misztikus. Harapni lehetett a csendet.” – idézi fel ő maga a sejtelmes díszletet. Ki lehetett ő? Hogyan és miért halt meg? Hazaérvén belevetette magát az internetes keresésbe, de Gabi haláláról néhány szókapcsolaton kívül semmi érdemlegeset nem talált. Még nagynénjét is segítségül hívta, - aki a Corvinus Egyetem könyvtárosa, mellesleg kiváló forráskutató -, mégis falakba ütköztek. Már kezdték azt hinni, hogy a történet örökre a mátrai erdők homályába veszett, mikor érkezett egy levél a Cartographia Térképkiadó vállalattól, mely szerint az 1929-es térképen még nem, de az 1930-ason már szerepel a Kékestől északkeletre található „Gabi halála 772m” jelölés. A titok megfejtése végül egy mátraszentimrei fiatalember szakdolgozatában rejtőzött, aki a mátravidéki legendák és különleges földrajzi helynevek hitelességét vizsgálta. Ebből derült ki, hogy főhősünk valószínűleg egy szekeres favágó lehetett, aki tragikus balesetet szenvedett a Kékes sziklái között. Norbi afelett érzett örömében, hogy volt értelme a kutatásnak, s a legenda felfedte végül önmagát, Gabi szomorú történetét nyomban papírra vetette, majd nagynénje unszolására beküldte a Janikovszky Éva meseíró pályázatra. Az esélytelenek nyugalmával ült családja körében a díjkiosztón, amikor utolsóként szólították az elsőt: „Az idei év első díját Gabi halála történetével Demecs Norbert nyerte el!” Én, mint Magyarország legnagyobb meseírója? Én, egyszerű kertvárosi gyerek, aki sarat, gallyakat és köveket visz haza magával? Én, aki az iskolába térképeket csempész be, és folyamatosan álmodozik egy újabb kaland reményében, és bolondulásig szerelmes a természetbe? Lehetetlen!
Alázattal és hittel minden lehetséges – gondolom magamban, s hogy ez a pár sor mennyire tükrözi Norbi személyiségét.
Édesapjával egy emlékhelyet is létrehoztak a helyszínen, melyet addig a térképen kívül semmi más nem jelölt, a tábla és a faragott kereszt mindmáig ott várja az arra látogatókat a hajdani baleset mementójaként.
Az ekkor még kamasznak számító fiú e rangos szakmai elismerés hatására kezdett el blogot írni. Tele volt vágyakkal és álmokkal, de akkoriban a közösségi média még nem igazán volt tere és helye az ilyen jellegű tevékenységnek. Aztán fordult a kocka: egy, a Mátrát jól ismerő, jó kommunikációs készséggel rendelkező adminisztrátort kerestek az I ♥ Mátra oldalához. Megtalálták! Szerintem nem is sejtették, hogy egy taknyos kis tinédzser vagyok. – emlékszik vissza. Nagy fába vágtam a fejszémet, de imádtam a kihívás minden egyes percét. Szenvedélyemmé vált az oldal, azzal keltem és feküdtem, igyekeztem megszolgálni a belém vetett bizalmat. Saját maga fotózott, megosztotta legendáit – az emberek szerették, amit csinált, hetente több ezerrel növekedett az oldal követőtábora. Munkájára szakmai oldalak is felfigyeltek, olyan szolgáltatók és szervezetek kezdték osztani bejegyzéseit, mint a Sástó Turisztikai Központ, Gyöngyös város önkormányzata, Hunguest Grandhotel Galya, Antenna Hungária és a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület.
Ezen felbuzdulva – élményei, ismeretei, történetei birtokában – jött az öltet, hogy nem csak az online világban, de személyes keretek között is átadhatná, megoszthatná a természet iránti rajongását például vezetett túrák keretein belül. Akkoriban már évek óta ő szervezte a családi és baráti kirándulásokat, és gyakran indult útnak egyedül is (16 évesen!). 2014. október 12-én közel 25 ember hallotta meg a hívó szót és vett részt első, Legendák-hiedelmek-szóbeszédek nyomában címmel meghirdetett, Galyatetőről Fallóskútra vezető „mesés” túráján. A csillogó szemeket látván nem volt kérdés, hogy lesz-e folytatás. A túrák szervezése egyre sűrűsödött, s igen hamar minden hétvégés elfoglaltsággá vált. Az ekkor 10. osztályos gimnazista gyorsan belejött a munkás életbe, és felnőtteket megszégyenítő módon kezdte el kiépíteni partnerségi kapcsolatait. Üzleti leveleket írt, konferenciákon vett részt, bár volt olyan rendezvény, ahol a kora miatt be se akarták engedni! De bízott álmaiban, amik mindig újabb ajtókat tártak ki előtte. 2015 tavaszán már 70-80 fő is összeszaladt egy-egy túrára. Ritkaság volt, amit akkoriban csinált: nem csupán irányba állította a társaságot, hanem figyelemmel, szeretettel vette körül őket, mesélt a legendákról, a helyi érdekességekről és a természeti kincsekről. De neki még ez sem volt elég! Folyamatosan kereste, mivel tudná még változatosabbá, különlegesebbé tenni tematikus túráit. Így született meg a Gymtúra Czégel Erikával, így jöttek létre a Mátra Jövője Turisztikai Egyesülettel közösen szervezett, korhű ruhában vezetett múltidéző túrák, a jógatúrák Ollé Dézivel, valamint azok az egyedi és izgalmas éjszakai túrák, melyek során egy színházi produkció keretén belül mesél el egy-egy általa kitalált misztikus vagy tanulságos történetet. Ezzel teltek a 2014- 2017 közötti évek, megannyi élménnyel és új baráttal: átéltünk együtt rekkenő hőséget, amikor a túra végére már egy korty vizünk se maradt, szakadt ránk dió nagyságú jég az égből, törtünk át fél méteres szűz havat, relaxáltunk a csillagos égbolt alatt egy réten hátradőlve, csodáltuk az ősz káprázatos színeit, s hallgattuk az ébredező tavaszi erdő hangjait. – megannyi mesés emlék. Hogy minden hivatalos legyen, 2017 őszén megkezdődött Norbi turisztikai kiképzése a BVHSC Gundel Károly Szakképző Iskolában felnőttképzési szakon. A tanulással párhuzamosan további felkérések érkeztek, 2019-ben a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület alelnöke lett. Munkásságát idén Heves Megye Nagykövete Díjjal jutalmazták.
Ez volt a vágyam: nemcsak átélni, hanem másokkal is megosztani az élményt. Hála, öröm, megtiszteltetés, lemondás és piszok nagy felelősség, de nem adnám semmiért. – azt hiszem, ehhez nincs mit hozzáfűzni.
Norbi a turizmusra tette fel az életét. Az elmúlt 10 évet felölelő pályafutása során lelkesedése mit sem csökkent, elég csak beleolvasni napi rendszerességű élménybeszámoló posztjaiba. Írásaival szobánkba csempészi a napfényt, a madárcsicsergést, az erdőből áradó békét és nyugalmat. Ám mindemellett tettekre sarkall: olvasás közben elkapja az embert valamiféle húzóerő, és vonja magával kifelé a friss levegőre, a természetbe. Egyszeriben én is kedvet kapok, leporolom szekrény mélyén árválkodó meg nem valósított vágyaimat, hiszem, hogy nekem is sikerülhet. Számomra a totális szabadságot testesíti meg, a mindennapi életörömöt, az élet szeretetét. Példájával utat mutat, s vezet. Erre született.
https://www.facebook.com/demecsnorbi
https://www.facebook.com/ilovematra
