A Fővárosi Operettszínház megnyitása 1922. december 23.
A Nagymező utca 17. szám alatt lévő
Sötét idők szavával bús szívedben, Ünnepre gyűlsz ma árva Budapest. Áll az új színház, már függönye lebben, Legyen valóban ünnep ez az est.
telken 1897-ben nyitotta meg kapuit Somossy Károly új, szemet gyönyörködtető orfeuma. A bécsi Fellner és Helmer cég tervei szerint készült épületet 1921 őszén kibérelte a Vígszín-
ház új tulajdonosa, az amerikai Ben Blumethal, és színházzá alakította. Az átépítés során – Vágó László, Málnay Béla építészek irányításával – növelték a nézőtér esését, a szeparékat nyitott páholyokká alakították át, megnövelték a színpad mélységét, új öltözőket, műhelyeket és raktárakat alakítottak ki. tásával végül csak 1922. december 23-án nyithatta meg kapuit. Sokat elárulnak a kor hangulatáról Heltai Jenő színházavató prológusának sorai: „Sötét idők szavával bús szívedben, / Ünnepre gyűlsz ma árva Budapest. / Áll az új színház, már függönye lebben, / Legyen valóban ünnep ez az est.” A patetikus kezdés után Heltai a szép magyar muzsikának, a magyar színészetnek szent csarnokában megjelent publikumhoz: urakhoz, „nemurakhoz”, gazdagokhoz, szegényekhez fordult, és jó szándékukat kérte. A színházavató előadáson Buttykay Ákos Olívia hercegnő című operettje került a közönség elé. A színház első elnevezése még nem sejtette, hogy a működő új színházban csakhamar az operetté lesz a főszerep: a Fővárosi Operettszínház elnevezés 1923. február 9-én került az épület homlokzatára. Gajdó Tamás
251
100
A Fővárosi Színház Tapolczai Dezső igazgató és Szabolcs Ernő főrendező irányí-
