Vasutak egységesítése

1872

Az osztrák–magyar kiegyezést, különösen a MÁV 1868-as létrehozását követően megkezdték a magyarországi vasutak egységesítését is. Az országban működő sokféle vasúttársaságnál eltérő rendelkezések voltak érvényben a vasúti üzem számos területén, az uniformistól a statisztikák összeállításáig. A vasúti területen jellemző német nyelvet pedig fokozatosan elkezdte felváltani a magyar. A MÁV-nál a magyar nyelv hivatalossá tétéle már 1870-ben megkezdődött. Ekkor a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium elvárásának megfelelően elrendelték, hogy Az utazóközönség elé kerülő ezentúl minden jelentést csak magyarul termagyar szöveg nélküli jeszthettek fel a minisztériumhoz és a Vasúti nyomtatványokat azonnal, és Hajózási Főfelügyelőséghez, az igazgatósávagyis már a rendelet kiadása- gok és az állomások között is magyarul kellett kor, 1872 márciusában ki kommunikálni. Több helyen azonban még kellett vonni a forgalomból. engedélyezték a német nyelv használatát, így például az üzletvitel biztonsága érdekében a menetlevelek és a forgalmi iratok kezelésében. Ekkor kérték fel ugyanakkor a MÁV valamennyi ügyosztályát, hogy állítsa össze a szakmájában előforduló műszavakat, hogy ezeket a magyar mérnök egylet segítségével elkezdjék magyarosítani. Ezek meghonosításáig a szakkifejezéseket zárójelben németül is megjegyezték. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1872. március 7-én már valamennyi Magyarországon működő vasúttársasághoz intézve rendelkezett a magyar nyelv használatáról. Mivel eddig a hasonló felhívásoknak csak gyenge eredményei voltak, 1872ben szigorúbb intézkedéseket hozott a kormány. A tárca azzal indokolta a kormány döntését, hogy az érintett társaságok a magyar állam jelentős támogatása mellett működnek, országos közintézményi jelleggel látják el feladataikat, emellett az utazóközönség túlnyomó része is az ország hivatalos nyelvét beszéli. A már 1868-ban

is működő vállalatokat felszólították, hogy elsőként az utazóközönséggel érintkező állomási személyzetben magyarul értő munkavállalókat alkalmazzanak, valamint hogy a közönség elé kerülő nyomtatványokat ezentúl magyarul szerkesszék. Kimondták, hogy a részben vagy teljesen Magyarország területére eső vonalakat működtető társaságoktól a kormány csak magyar nyelven megírt beadványt fogad el. Rendelkeztek arról, hogy 1873. január 1-jétől ezeknek a vállalatoknak a hatóságokkal is csak magyarul lehet érintkezniük. A Pesten székelő igazgatóságoknak is fokozatosan, de legkésőbb

1874. január 1-jéig át kellett térniük a magyar nyelvű levelezésre. Az utazóközönség elé kerülő magyar szöveg nélküli nyomtatványokat azonnal, vagyis már a rendelet kiadásakor, 1872 márciusában ki kellett vonni a forgalomból. Az állomásokon, vonatokon – ugyanígy egyébként a hajókon – alkalmazott idegen ajkú alkalmazottakra vonatkozóan előírták, hogy legkésőbb 1874. január 1-jéig meg kell tanulniuk magyarul annyira, hogy a közönséggel való érintkezésben használni tudják a nyelvet. Ellenkező esetben el kellett bocsátani őket. A végrehajtás ellenőrzését a Minisztérium a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségre bízta. Még ebben az évben készült el – 1872. augusztus 1-jén lépett életbe – a legelső magyar nyelvű illetményszabályzat is, szabályozva többek között a rangfokozatokat és a hivatali beosztások megnevezéseit, de hosszú távon rendezve az illetmények, a vasutas egyenruha, a lakbér vagy a nyugdíjazás kérdéseit is. A magyarosítási folyamat a szigorúbb és egyértelműen rögzített rendelkezések révén viszonylag gyorsan ment végbe. A MÁV gépgyárában csak később, de a folyamat egyfajta záróakkordjaként is értelmezhetően, 1880-ban rendelték el, hogy a belföldi cégekkel és magánszemélyekkel kizárólag magyar nyelven levelezzenek. A magyarországi vasutak egységesítése az alapokkal indult: a nyelvhasználat rendezésével, a szakkifejezések lefordításával, a rangfokozatok és titulusok rögzítésével, de kiterjedt a vasutat vonzó munkahellyé tevő illetmények szabályozására, sőt a hazai szakoktatás, az adminisztráció és számos szabványosítás ügyére is. A hazai vasúti szakoktatás például ugyancsak 1872-ben indult el a pesti Kereskedelmi Akadémián: ez az első felsőfokú szakképzés volt a vasutasok számára. Ebben az évben az első tanfolyamon ötvenen tettek vizsgát. Ugyancsak 1872-ben a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség elrendelte a vasúttársaságok üzleti adatainak évenkénti közlését is, korábban ugyanis erre sem volt egységes szabályozás, megnehezítve az adatok kezelését. A vasutak szabályozása a vasút szinte minden szintjére kiterjedt, szintén 1872-ben kezdődött meg a MÁV-nál az üzletigazgatóság megszervezése, a vasútépítés és üzletkezelés egységesítése, vagy ebből az évből származik az a rendelkezés is, amelyben a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium többek között a kocsiosztályok komfortjáról is rendelkezett. Például az I–IV. osztályú kocsikban is ekkor tették kötelezővé a téli fűtést, vagy előírták csomag- és kalaptartók felszerelését a III. osztályú kocsikba.

Zsigmond Gábor