Az Iparművészeti Múzeum alapítása

1872–1878

Az Iparművészeti Múzeum alapítása többéves folyamat volt, amelyben a legfontosabb lépést az a döntés jelentette, hogy az 1873. évi költségvetésből 50 000 forintot különítettek el a bécsi világkiállításon beszerzendő műtárgyak megvásárlására a tervezett Iparmúzeum gyűjteménye számára. Ezt 1872-ben az Országos Iparegyesület és a Képzőművészeti Társulat közösen kezdeményezte Szlávy József Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi miniszternél, aki a tételt belevette a világkiállítással kapcsolatos rendkívüli költségek rovat alá. A költségvetést az 1872. szeptember 1-re összehívott országgyűlés tárgyalta, és hosszas vitát követően a képviselőház végül 1873. március 24-én fogadta el. Az időzítés szoros volt: a bécsi világkiállítás 1873. május 2-án nyílt meg. A kiegyezést követő években elsőként Rómer Flóris szorgalmazta egy olyan modern múzeumi gyűjtemény létrehozását, amely – didaktikus és ízlésnevelési céllal – a világ kézműves- és ipari termelésének legjobb történeti és kortárs tárgyait gyűjti öszsze. Az európai minták a nagy világkiállításokon felvonultatott hasonló anyag állandó bemutatóhelyei voltak: az 1852-ben alapított londoni South Kensington Museum (ma: Victoria and Albert Museum), a Bécsben 1863-ban megalapított Museum für Kunst und Industrie (ma: Museum für angewandte Kunst), valamint az 1868 óta működő berlini Kunstgewerbemuseum. A hazai folyamatnak a 1867-es párizsi világkiállítás adott lökést: Rómer 1868-as felhívását követően 1870-ben az Országos Iparegyesület kezdeményezésére és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat részvételével egy bizottság jött létre, amelynek célja az volt, hogy közadakozásból létrehozzák az új múzeumot. Az új múzeum megépítéséhez a főváros ingyen biztosított telket. A Keleti Károly miniszteri tanácsos által vezetett bizottság 1871-re kidolgozta az új múzeum tervezetét is. A civil kezdeményezést felkarolva végül az 1872. évi országgyűlés döntött az új múzeum megalakításáról, felismerve a közelgő bécsi világkiállításban rejlő

lehetőségeket. Bár Szlávy eredeti javaslatát az országgyűlés pénzügyi bizottsága nem támogatta, az új kereskedelmi miniszter, gróf Zichy Ferenc határozottan megvédte azt, így az 50 000 forintos rendkívüli vásárlási keret bekerült a minisztérium éves költségvetésébe. A döntés indoklása szerint az országgyűlés felismerte egy „felállítandó iparmúzem hasznosságát és szükségességét, annak jótékony hatását és befolyását az ipar fejlesztésére” . A vásárlások koordinálására 1873 nyarán kibővítették a Keleti Károly vezetésével működő Mű- és Iparmúzeum bizottságot. A megvásárlandó tárgyakra a bizottság több tagja is javaslatot tett; a vásárlásokat pedig Pulszky Ferencnek, a Magyar

Nemzeti Múzeum igazgatójának Bécsben tanuló fia, Pulszky Károly bonyolította le.

A megvásárolt műtárgyakat – elsősorban kerámiákat, textíliákat és ötvöstárgyakat – 1874 tavaszán a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában állították ki először.

Az első kiállítást az Iparművészeti Múzeum segédtitkárának kinevezett Pulszky Károly rendezte. Az elkövetkező években a Nemzeti Múzeum Régiségtárából és Néprajzi Osztályából az új múzeum gyűjteményébe kerültek a nem magyar történeti vonatkozású tárgyak, és így alakult ki az új múzeum anyagok és technikák szerint rendezett gyűjteménye. A két Pulszky koncepciója nyomán tehát végül a modern iparművészetet és az iparművészeti technikák történetét kiemelkedő tárgyak sorozatán át bemutató múzeum jött létre, amely az ipari termelés számára kevésbé tudott mintákkal szolgálni, és egyáltalán nem gyűjtött modern gépeket és berendezéseket. Ezt a célt végül az Ipartestület szorgalmazására 1882-ben megalapított és 1883-ban megnyitott Technológiai Iparmúzeum töltötte be. Az Iparművészeti Múzeum ideiglenes működési szabályzata 1876-ban készült el, az új múzeum pedig a Képzőművészeti Társulat 1877-ben elkészült sugárúti Műcsarnokában kapott elhelyezést. Az intézmény alapításának folyamatát az 1878. évi állami költségvetést tartalmazó XVII. törvénycikk zárta le, amely rendelkezett az „Iparmúzeumnak” mint önálló intézménynek az állami költségvetés alá rendeléséről és a múzeum éves dotációjáról. Első múzeumi őrként (igazgatóként) Pulszky Károly kapott megbízást, 1881-ben Ráth György követte őt ebben a pozícióban. Ráth 1896-ig, a Lechner Ödön által tervezett végleges saját épület elkészültéig maradt hivatalban.

Jékely Zsombor