2 minute read

Hegedűs Csaba megnyeri a 100. magyar olimpiai aranyérmet

Next Article
Gózon Gyula

Gózon Gyula

München, 1972. szeptember 6.

Hegedüs Csaba olimpiai bajnok birkózó, edző, sportvezető 1948. szeptember 6-án született Sárváron. Testvére Hegedűs Miklós válogatott birkózó; apósa Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze volt. A szabadfogás ifjúsági (1966), majd junior (1967) országos bajnokságának megnyerését követően a Vasas SC birkózója lett. Edzői Füzessy József és Müller Ferdinánd voltak. 1971-ben a szófiai vb-n – csakúgy, mint az országos bajnokságon – minden mérkőzését tussal nyerte, innen kapta a „Mr. Tus” becenevet. A müncheni olimpián a dolgok nem indultak jól. Eleve sérülten érkezett, és az is felkavarta, hogy felkereste őt és a bátyját a Kolumbiában élő édesapjuk, akit nyolcéves kora óta nem látott. Kis híján a versenye is elmaradt, mivel a mérlegelés és sorsolás napján történt a terrortámadás. A játékokat felfüggesztették, nem lehetett tudni, lesz-e folytatás. Egy nappal később Hegedűsnek nem csak az ellenfelekkel, a bírókkal is meg kellett küzdenie. Itt nem voltak tusok, de Nazarenkótól Nenadićig minden ellenfelét meggyőző fölénnyel legyőzve szerezte meg a magyar sport 100. olimpiai bajnoki címét az 1972-es olimpián. 1973-ban súlyos autóbalesetet szenvedett, az életéért kellett harcolnia. Egy ország reménykedett a felépülésében. 1974-ben szakedzői képesítést szerzett a Testnevelési Főiskolán. Annak ellenére, hogy kevesen hittek benne, hogy vissza tud térni, 1976-ban és 1977-ben újra Európa legjobbja tudott lenni. 1979-ben fejezte be birkózó pályafutását. Ugyanebben az évben diplomázott az ELTE jogi karán. A válogatott edzője, majd szövetségi kapitánya lett (1980). Szakmai 1971-ben a szófiai világbaj- irányítása idején Kocsis Ferenc, Növényi Norbert nokságon minden mérkőzését és Sike András olimpiai bajnok, Rácz Lajos, Tóth tussal nyerte, innen kapta István és Kovács István világbajnok lett. 1985a „Mr. Tus” becenevet. ben megkapta a mesteredzői címet.

Advertisement

1989-ben a Magyar Birkózó Szövetség alelnöke, 1992 és 2015 között a Magyar Birkózó Szövetség elnöke volt: huszonhárom éven át vezette a hazai szövetséget, ebben az időszakban a magyar birkózók 83 érmet nyertek a felnőtt világversenyeken (24 aranyat, 34 ezüstöt, 25 bronzot). 1998 és 2002 között a Nemzetközi Birkózószövetség (FILA) számvizsgáló bizottságának tagja, majd 2002 és 2014 között a FILA elnökségének tagja. Megkapta a nemzetközi szövetség örökös tagja címet. 2008-ban a pekingi olimpián és 2012-ben a londoni olimpián is a birkózóversenyek technikai ellenőre. 1989 és 2015 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1992 és 1997 között, majd 2001 és 2012 között ismét a MOB elnökségében is dolgozott. Ma a MOB tiszteletbeli tagja. 1995-től a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületének, mai nevén a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének a tagja, 2001 és 2011 között az egyesület elnöke. 1997 és 1998 között a Telesport főszerkesztője volt. 2001-ben létrehozta a Mr. Tus-sportiskolát, amely forradalmasította az utánpótlásképzést, az új szellemben felnevelt tanítványok pedig világsikereket értek el. Az iskola munkáját a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia viszi tovább. 2018-ban jelent meg Mr. Tus-tankönyv címmel az a birkózótankönyv, amelyben a sportág utánpótlás-nevelésének legújabb tapasztalatait összegzik a szerzők. 2005-ben Hegedűs – A tuskirály címmel készült portréfilm róla. Legnagyobb sikerei: a kötöttfogású birkózás olimpiai bajnoka (München, 1972 – 82 kg), világbajnoka (Szófia, 1971 – 82 kg) és kétszeres Európa-bajnoka (Leningrád, 1976 – 82 kg; Bursa, 1977 – 90 kg), hétszeres magyar bajnoka (1971 és 1978 között). Szabadfogású bajnok, az év sportolója (1971). Az év birkózója (1971, 1972). 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét, 1995-ben a MOB Olimpiai aranygyűrűt, 1995-ben Vas megye örökös sportbajnoka lett. A Birkózó Hírességek Csarnokának (FILA International Wrestling Hall of Fame, Stillwater, Oklahoma, USA) 2005-ben lett a tagja. 2005-ben és 2008-ban MOB Érdemérmes, 2009-ben Magyar Sportért Életműdíjas lett. 2004-ben Szombathely, 2013-ban Sárvár, 2016-ban Budapest díszpolgára lett, 2018-ban Csik Ferenc-díjat kapott.

Szabó Lajos

This article is from: