Mádi Szabó Gábor

Színész Nyíregyháza, 1922. augusztus 30. – Budapest, 2003. március 6.

Pünkösti Andor Madách Színházában, 1942-ben kezdte pályáját; 1944 őszén a pécsi együtteshez került. Behívták katonának, fogságba esett. Szabadulása után 1946-ban a Nemzeti Színház szerződtette. Fellépett az Úttörő Színházban (1949–1950). Tagja volt a miskolci Nemzeti Színház (1950), a debreceni Csokonai Színház (1951–1952), az Ifjúsági Színház (1952–1957), a Petőfi Színház (1957–1959), a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház (1959–1963), a szolnoki Szigligeti Színház (1963–1964), a József Attila Színház (1964–1970) és a pécsi Nemzeti Színház (1970–1972) társulatának. 1972-től 1986-ig ismét a Elsősorban klasszikus Vígszínházban lépett színpadra. 1986–1997 között drámák hősszerepeiben szerepekre szerződött; csaknem minden jelentős érvényesült kiváló orgánuma fővárosi színház előadásain láthatta a közönség. és szenvedélyes játéka. Elsősorban klasszikus drámák hősszerepeiben – Petur bán, Macbeth, Lear király – érvényesült kiváló orgánuma és szenvedélyes játéka; de modern kortárs művekben (Csurka István: Házmestersirató; Elias Canetti: Esküvő;

John Osborne: Dühöngő ifjúság) is sikert aratott. Filmbéli figuráinak legemlékezetesebbje Vak Bottyán a Rákóczi hadnagya (1953) és Bíró László a Gyertek el a névnapomra (1983) című alkotásban. Munkásságát 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

Gajdó Tamás