| GEOPOLITIKA |
ZÖLDGÁZT ÉS -ATOMOT JAVASOL AZ EUd
ENERGIAVÁLSÁG | Brüsszel az egekbe szökő energiaárak letörésére átsorolná a földgázt és az atomenergiát a „zöld” energiahordozók körébe. A zöldek által adott német külügyminiszter hevesen tiltakozik, miközben Moszkva csurig töltötte az Északi Áramlat vezetékeit. Politikai döntés kérdése lett a gázárak csökkenése. Vihart kavart az EU-ban az Európai Bizottság azon előterjesztése, hogy az atomenergiát és a földgázt sorolják át – legalábbis ideiglenesen – a beruházások ajánlása szempontjából „zöldnek” tekinthető energiaforrások táborába. Berlinben elsősorban a kormánykoalíciós tag zöldek mentek neki a javaslatnak. Ebben a kérdésben gyakorlatilag két részre szakadt az unió: egyfelől a Franciaország vezette atomenergia-pártiak – köztük Magyarország –, másfelől a Németország vezette atomenergia-ellenesek csoportjára. A két tábor csaknem ugyanakkora. Emiatt patthelyzet alakulhat ki, amikor az EU brüsszeli központja által benyújtott indítványról tárgyalnak.
SZEMPONTOK
Mindkét csoport igyekszik szakvéleményekkel alátámasztani álláspontját, ám ezek keverednek. Egy részük környezetvédelmi indokokkal operál, amelyek a jelenlegi helyzetben az uniós pragmatisták – akik kidolgozták a fenti két energiaforrás zölddé nyilvánítását – számára elfogadhatatlanok. Brüsszelnek a klímavédelem mellett a szociális szempontokat is mérlegelnie kell – például hogy Európa szegényebb lakói az égbe szökő energiaárak miatt ne fagyoskodják át a telet. Nem kevésbé fontos az európai gazdaság, ipar működőképességének a fenntartása, az öreg kontinens energiaszükségletének a biztosítása. Az EU úgyis lemaradásban van a Kelettel, elsősorban Kínával szemben, amely, ha
kell, kíméletlen szigorral lép fel a koronavírus-járvány megfékezése, a gazdaság ütemben tartása érdekében (lásd a hsziani eseményeket, amelyek 13 millió embert érintenek súlyosan). Brüsszeli bennfentesek szerint a patthelyzet szavazással való feloldása csaknem reménytelen, hiszen az atomenergiaellenzőknek vélhetőleg nem lesz meg a szükséges „szupertöbbségük”, azaz legalább 15 tagállam voksa, hogy elvethessék az Európai Bizottság indítványát. Marad a konfrontáció vagy a kompromiszszum. Talán a németországi energiahelyzet további romlása a kölcsönös engedmények felé terelheti a dolgok alakulását. Berlin – nem kis mértékben a háromtagú koalíció második legjelentősebb ereje, a zöldek nyomására – időnek előtte lekapcsolta a Németországban még mű-
ködő hat atomerőmű felét, noha ezzel ráért volna ez év végéig. A következmény: tovább drágult az áram, s egyelőre nem hallani a kormány számára kiváltképpen kínos – és tavaly ismét erőre kapott – széntüzelésű erőművekről, amelyek valóban hatalmas környezetszenynyezést okoznak. Közben mindkét fél „fegyverkezik”. Az atomenergia-tagadók Németország és az alvezér szerepére pályázó Ausztria körül csoportosulnak. Ezen tábor oldalán legújabban Csehország aktivizálódott, szervezkedni próbál a szövetségesnek tekintett uniós tagokkal. Jozef Síkela cseh iparügyi miniszter minapi tweetjében aláhúzta: „Most a fő feladat összegyűjteni a hasonlóan gondolkodó EU-s országokat, és megpróbálni tárgyalásos úton kiharcolni a jobb, az érdekeinknek leginkább megfelelő feltételeket.” Brüsszel taktikusan 2021. december 31-én késő este tette közzé a két bűnbak, az atomenergia és a földgáz „kizöldíté-
OROSZORSZÁG FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSAI EURÓPÁBA, 2020* Földgázvezetéken Milliárd köbméter
Németország Olaszország 19,7 Törökország** 15,6 Hollandia 11,2 Franciaország 2,6 Spanyolország – Belgium – Nagy-Britannia 4,7 A többi európai ország
LNG-cseppfolyósított földgáz Milliárd köbméter 56,3 – – 17,2 0,2 –
Európa összesen: 167,7
57,7
0,9
3,4 2,9
5,0
4,8
*2021-ben Németország 10,5%-kal, Olaszország 20,3%-kal, Törökország pedig 63%-kal importált több oroszországi gázt, RNSY GFS Ɠ OJQJSYJYYJ PN OFSZ¥WO¥GFS &QJPX_JO 2NQQJW F ,F_UWTR KJOJ 7X_GJS KJQYJMJY÷JS *: YWFS_NY Forrás: de.statista.com
52 | FIGYELŐ 2022/2
F_52-54_energia.indd 52
2022. 01. 10. 17:43
